Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-19 / 142. szám

2 1990. JŰNIUS 19., KEDD Esély a távozásra Kormányfőváltás ? Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök is jelölt a hé­ten megalakuló oroszországi kommunista párt első titkári tisztére — hangzott el And­rej Girenko KB-titkár hétfői moszkvai sajtóértekezletén. Az SZKP KB nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó titká­ra a nemzetközi sajtóértekez­letén cáfolta, hogy Gorbacso- vot, illetőleg Borisz Jelcint jelölték volna oroszországi pártvezetőnek a kedden kez­dődő. s pártalapító kongresz- szussá alakuló országos kon­ferencia előtt. Megerősítette viszont, hogy a lehetséges je­löltek között Rizskov mellett felmerült Vagyim Bakatyin belügyminiszter, illetve Jurij Manajenkov KB-titkár neve is. Moszkvai vélemények sze­rint egyébként az elmúlt hó­napokban a bírálatok ke­reszttüzébe került miniszter- elnök jelölésével a szovjet ve­zetés egyrészt lehetőséget nyújt Rizskovnak a távozás megkönnyítésére, Rizskov eset­leges megválasztása ugyanak­kor Gorbacsov és tanácsadói számára módot nyújtana arra, hogy a lehető legdiszkrétebb módon, a miniszterelnök nyil­vános menesztése nélkül hajt­sák végre a kormányfővál­tást. 'Kommunista verőhrigádok' Válasz a bukaresti erőszakra A múlt héten Bukarestben végrehajtott erőszakos cselek­mények miatt Ausztria elin­dította azt a nemzetközi eljá­rást, amelyet a helsinki folya­mat bécsi záróokmánya rend­szeresített az emberi jogok megsértésének eseteire. Kor­mányának e lépését Alois Mock osztrák külügyminisz­ter jelentette be hétfői sajtó- értekezletén. Mint mondta, az eljárás keretében Ausztria bu­karesti ügyvivője teljes felvi­lágosítást fog kérni a román kormánytól a történtek ügyé­ben. Maga Mock Románia bé­csi nagykövetének tudomásá­ra kívánja hozni, hogy Auszt­riában felháborodást keltettek a súlyos kilengések. A kommunista verőbrigá­doknak az ellenzékkel szembe­ni fellépését a legélesebben el kell ítélni — hangoztatta a sajtótájékoztatón a külügymi­niszter. és közölte: kormánya fenntartja magának a jogot, hogy elítélő nézetét más in­tézkedésekkel is kifejezze. Alois Mock úgy vélte, Auszt­ria más európai országokkal együtt megfontolhatná, hogy ne függesszék-e fel a Romá­niának állami szinten nyúj­tott segítséget. A nemzetközi közösségnek — mondta a mi­niszter — nagyon világosan kell állást foglalnia a legutób­bi romániai eseményeket il­letően, hogy azok ne ismét­lődhessenek meg. Jeszenszkyjn terjú A három legnagyobb s Az új magyar külpolitika számára a három legnagyobb kihívásnak minősítette Je­szenszky Géza a Szovjetunó­tól való függőség megszünte­tését, a Nyugathoz való ha­gyományos kötődés helyreál­Bosznia-Hercegovina Nemzetiségi, vallási ellentétek ' Az évek óta általános vál­sággal küzdő Bosznia-Hercego­vinában, Jugoszlávia muzul­mánok, szerbek és horvátok lakta tagköztársaságában az utóbbi időben felerősödtek a nemzeti-nemzetiségi és a val­lási ellentétek. A köztársaság kormánya legutóbbi, szaraje­vói ülésén rendkívül súlyos­nak értékelte a politikai...és BÖRTÖNLÁZADÁS Dnyepropetrovszk után a Szovjetunió Cseljabinszk nevű városában lőfegyverek alkal­mazásával vetettek véget va­sárnap egy börtönlázadásnak a fegyőrök és a belügyminiszté­rium biztonsági alakulatai. Egy elítélt meghalt, kettő megse­besült. Hat börtönőr a lázadás során sérüléseket szenvedett. A zendülés az őrizetesek sé­tája idején történt. Az egyik zárka lakói rátámadtak a fegyőrökre és túszul ejtették őket. Mintegy ezer elítéltet, il­letve vizsgálati fogságban tar­tott embert kiengedtek. A zendülők azt követelték, hogy újságírókkal, az ügyész­ség és a büntetés-végrehajtási intézet képviselőivel, vala­mint egyházi személyiségekkel találkozhassanak. A követe­lést teljesítették. A lázadó ra­bok ennek ellenére nem adták meg magukat, s tömeges szö­kést kíséreltek meg. A bör­tön parancsnoksága ezt köve­tően döntött a fegyveres be­avatkozásról. gazdasági helyzetet. Figyel­meztetett: reálisan fennáll az a veszély, hogy az események beláthatatlan következmények­hez vezetnek. A kormány közleményében azzal vádolta az ország „más köztársaságai bizonyos párt­jainak vezetőit”, hogy nyíltan támogatják és gerjesztik a destabilizáló aknamunkát, amely egybevág a Jugoszlávia és Bosznia-Hercegovina szét­bomlasztására irányuló törek­véseikkel. A bosznia-hercegovinai kor­mány minten tőle telhetőt megtesz a lakosság személyi és vagyonbiztonságának szavato­lása s a gazdasági és politikai válság leküzdése érdekében — hangoztatta a közlemény. lítását. valamint a szomszéd országokban levő magyar ki­sebbségek körüli problémák megoldását. A külügyminisz­ter ezt az egyik legnagyobb példányszámú osztrák napi­lapnak, a bécsi Kuriernak adott és hétfőn megjelent in­terjújában fejtette ki. E kérdésről nyilatkozva a miniszter elmondta, hogy Ma­gyarország a VSZ-tagságával kapcsolatos helyzetet nem tartja huzamosabban fenn­tarthatónak, ezért a találko­zón, tudtul adta kilépési szán­dékait és javasolta, ’ hogy a szövetséget első lépésként még 1991 vége előtt alakítsák át nem katonai jellegűvé. „Ez ter­mészetesen korántsem azt je­lenti, hogy Magyarországnak hosszú távon tartoznia kelle­ne akár egy tisztán politikai szövetséghez is. A kilépésnek azonban tárgyalások útján kell megvalósulnia” — hang­súlyozta Jeszenszky. Hozzá­fűzte: érthető, hogy a magyar kezdeményezést a többi rész­vevő nem követte azonnal, a helyszínen. A kormány továb­bi megbeszéléseket folytat majd mindegyikükkel, már csak azért is, mert a fennálló régi szerződés szelleme és megfogalmazásai teljesen el­avultak. Thatcher nyugta fan Az egyesülés kérdőjelei Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök a BBC-nek adott hétfői interjújában nyugta­lanságának adott hangot a német egyesülési tervek fe­lett. — Nyolcvanmillió lakosá­Európai Közösségek — külügyminiszterek ellenzi a tervet Anglia [ Az. Európai Közösségek kül­ügyminiszterei hétfői luxem­bourgi tanácskozásukon elfo­gadták azt a munkaokmányt, amely a üzenhettek politikai uniójának előkészítésére szol­gál a jövő hétfőn és kedden esedékes dublini csúcsértekez­leten. Kitűzték hétfőn a PHARE-programban részt ve­vő huszonnégy ország újabb, sorrendben második külügymi­niszteri tanácskozásának idő­pontját is: erre július 16-án kerül sor, Brüsszelben. A politikai unióról tárgyaló kormányközi értekezlettel pár­huzamosan egy másik, már el­határozott hasonló fórumon a itizenkettek gazdasági és pénz­ügyi uniójához szükséges „al­kotmánymódosításokat” fogal­mazzák meg úgy, hogy a terv lehetőleg 1993. január 1-ig megvalósuljon. A pojitikai unió feltételezi a nemzeti szuverenitás különbö­ző területeinek átruházását a közösségre, ezért még a gazda­sági és pénzügyi uniónál is ké­nyesebb kérdéseket vet fel. Anglia az egész tervet ellenzi, más országok különböző fenn­tartásúikat táplálnak. A PHARE-programban, a magyar és lengyel reformok támogatásában részt vevő hu­szonnégy ország külügyminisz­terei áttekintik az egy éve megindított erőfeszítés ered­ményeit, és azt, hogy mely kö- zép-kelet-európai országokra terjesszék ki a jövőben. val egy egységes Németország a legnagyobb gazdasági és po­litikai erőt képviselné Euró­pában, ha az Európai Közös­ség valóban politikai szövet­séggé alakulna — jelentette ki Thatcher asszony. — A né­met egyesüléstől való félelmek „nem meglepőek, ha visszate­kintünk századunk történeté­re, hiszen mind az első, mind a második világháború Né­metországból indult ki”. Nyugat-Európával kapcso­latban Margaret Thatcher megemlítette, hogy az újon­nan létrejött kelet-európai de­mokráciák is a közösség tag­jai lehetnének. „Nem szabad kizárnunk azt a lehetőséget, hogy Lengyelország, Magyar- ország, Csehszlovákia csatla­kozzék Európához.” Külföldi események egy mondatban Francois Mitterrand köztársasági elnök ünnepélyesen leplez­te le a Diadalívnél azt az emléktáblát, amely megörökíti Charles de Gaulle tábornok 1940. június 18-i, Londonból su­gárzott, Franciaországot az ellenállásra felszólító rádiószóza­tát. A Borisz Jelcin jelenlétében vasárnap ünnepi istentisz­teletet rendeztek a leningrádi Izsák székesegyházban. A A Koreai Munkapárt központi lapja vezércikkben szólítja fel a lakosságot, hogy a japánellenes forradalmi felszabadító há­ború hagyományainak újraélesztésével, forradalmi dalok éneklésével vegyék fel a küzdelmet az imperializmus ellen. A A NATO közép-európai szövetséges légierői hétfőn had­gyakorlatot kezdtek „Central Enterprise 90” fedőnévvel, me­lyen a nem NATO-tag franciák is részt vesznek. A Zsidó sírokat dúltak fel és horogkereszteket mázoltak rájuk isme­retlen tettesek Moszkva vaganyikovói temetőjében. A öt­napos látogatásra Moszkvába érkezett hétfőn Relus Ter Beek holland védelmi miniszter. A India elfogadta azt a pakisz­táni javaslatot, hogy a két ország külügyi államtitkárai tár­gyaljanak Újdelhi és Iszlámábád feszült viszonyának javí­tásáról. Pest megyei körlevél a hiífantanifásról Nem kötelező, választható Az elmúlt héten megszüle­tett a megállapodás a hitok­tatás iskolai bevezetésének el­vi kérdéseiről dr. Andrásfalvy Bertalan művelődési és köz­oktatási miniszter valamint az egyházak képviselői kö­zött. A vallásoktatás az alap- és a középfokú intézmények­ben szabadon választható, azaz fakultativ tárgy lesz. Távlati tervként felmerült, hogy akik a hitoktatásban nem kívánnak részt venni, azok az emberi élet nagy kérdéseivel, erkölcsi értékei­vel és a társas élet szabá­lyaival foglalkozó ismerete­ket tanulhassanak majd. A Pest Megyei Tanács a napokban körlevelet küldött ki a megye iskoláinak, amely­ben a kiadott közlemény vég­rehajtásával kapcsolatos tud­nivalókat közlik. Ez elsősor­ban a beiktatási napokra vo­natkozik, amelyet a hitok­tatókkal kell majd egyeztet­ni, illetve tanácsokat adnak, hogy a szülőket, a lakosságot mi módon tájékoztassák. — Hitoktatás az utóbbi 40 évben is létezett, eddig is fa­kultatív tantárgy volt, és ed­dig is az iskolában kellett beiratkozni, ha valaki hittan­ra akart járni. Mi tehát ak­kor a változás ebben az új megállapodásban? — kérdez­tük Dicső Eleonórát, a Pest Megyei Tanács művelődési és sportosztályának munka­társát. Akár egy jelentkezővel is — Nagyon sok változás van. Eddig egy 1957-es egyezmény szerint meghatározták a hit­oktatásban részt vevő csopor­tok létszámának alsó hatá­rát, tehát ha 20 gyereknél kevesebb jelentkezett, nem lehetett csoportot indítani, vagy össze kellett vonni év­folyamokat. Most azonban akár egy jelentkezővel is el lehet indítani az oktatást, ha például valamely ritka val­lás hittételeit szeretné valaki tanulni. Természetesen ebben az esetben is, de sok jelent­kező esetén is, a vallásfeleke­zet köteles hitoktatót biztosí­tani, és nem az iskola. Meg­határozott viszont a csoportok létszámának a felső határa, mert 25—30 főnél többen nem lehetnek egy osztályban. To­vábbi változás, hogy nem­csak a lelkészek taníthatnak, hanem más hitoktatói vég­zettséggel és engedéllyel ren­delkező személyek is. akik lehelnek akár az iskola pe­dagógusai is. Az engedélyt számukra az érintett felekezet adja meg. Az egyházak már harmadik éve szerveznek hit­oktatói tanfolyamokat. és ezekre már eddig is sok pe­dagógus jelentkezett. A hit­oktatók a jövőben a tantes­tület tagjainak számítanak, fizetésüket az iskolától kap­ják, bár erre külön bérkere­tet a tanács nem biztosít. — Hol lesznek addig azok a gyerekek, akik nem jelent­keztek hitoktatásra? Nekik lyukasórájuk lesz, vagy el- ténfereg'aek majd az iskolá­ból? Az órarendbe nem illeszthető be — A hitoktatásra kora reg­gel, tehát a nulladik órá­ban, vagy délután kerül sor. E diákok tehát tanítás után hazamennek, vagy ha kora reggel van hittanóra, akkor csak az első órára jönnek be. Fel sem merülhet, hogy eze­ket az órákat beillesszék az órarendbe, hiszen a gyerekek amúgy is nagyon túlterhel­tek, hetente 28—30 órájuk van, még a kicsiknek is. Be­látható tehát, hogy további pluszórákkal csak azokat ter­helhetjük, akik ezt önként vállalják. vei a tantermeket általában az iskolának kell majd biz­tosítania. Ahol azonban több feiekezetből jelentkeznek a gyerekek, ott nehéz lesz meg­oldani, hogy minden évfolyam számára külön helyiséget biz­tosítsanak az oktatásra. Az évfolyamok összevonásába vi­szont a hitoktatók nem men­nek bele. — Mi lesz az osztályzással, úgy hallottuk ez nagyon ké­nyes pontja a kérdésnek. — Osztályzás lesz, de ez nem kerül bele a bizonyít­ványba, hanem a szülők kü­lön írásos értesítést kap­nak a gyermekük előmenete­léről. Az év végi bizonyít­ványban csupán feltüntetik, hogy a tanulók részt vettek vallásoktatásban, ám még azt sem jelölik meg, hogy mi­lyen vallásból. — Hogyan alakultak eddig a jelentkezések? — Mivel a határidő július 31., ezért nincs még adatunk. Azt hallottam azonban, hogy a túrái általános iskolában már megtörtént a beiratás. — Igen lezártuk már a je­lentkezéseket — mondja a telefonban az említett iskola adminisztrátora —, hallottuk, hogy lesz hitoktatás, ezért nem vártunk sokat, megcsi­náltuk már most a beíratást, mert a pedagógusoknak is jár a nyári szünidő. — Nem néznek majd rossz szemmel azokra a gyerekek­re, akik nem jelentkeznek, nem iratkoznak be hitokta­tásra? — Reméljük, hogy nem, hi­szen ennek a megállapodás­nak a célja éppen az ideo- lógíamérLtes oktatás biztosítá­sa. , Egyébként a közlemény szerint a tantestület lesz a felelős azért, hogy semmiféle hátrányos megkülönböztetés­ben ne részesüljenek sem azok, akik látogatják, sem azok, akik nem látogatják eze­ket az órákat. Kivételt ké­peznek természetesen az egy­házi iskolák, mert ott kötelező a hitoktatás, viszont nem lesz kötelező ezeket az iskolákat választani. — Mi a pedagógusok köré­ben a megállapodás vissz­hangja? — Az igazgatók aggódnak, főleg a zsúfolt iskolákban, mi­Lesz még egy pótbeiratkozás is — Hányán jelentkeztek, és milyen vallás oktatását kér­ték? — Eddig 407 tanuló jelent­kezett, de lesz majd még egy pótbeiratkozás is, ahová el­jöhetnek azok, akik most még nem tudtak erről. Az is­kolába idén körülbelül 810-en fognak járni, tehát a gyere­keknek a fele iratkozott be eddig, és mindannyian a ró­mai katolikus vallás oktatá­sát kérték, mivel itt nálunk az egész község katolikus. — Tanulnak majd valamit azok, akik nem iratkoznak be? — Valamilyen oktatást majd az ő számukra is szerveznek, de nem dőlt még el, hogy milyen tantárgy lesz az. Sz. K. A Fehér Akác átszervezését a logika diktálta (I.) A dobosi „Zöld Báró” megmaradt elnöknek S Vannak személyiségek, akik szuggesztív fellépésükkel leveszik § az embert a lábáról, beleértve egy jóhiszemű újságírót is. Per- ^ sze ez a ráhatás csak idő kérdése, addig tart, míg kiderül, ^ mennyi a szuggesztivitiásból a blöff és mennyi a szellemi tar- ^ talma. Ï Bevallom, dr. Kakucsl Gabriella, a dabasl Fehér Akác Tsz X elnöke is emilyen hatással volt rám, amiért is belső érzékelőim " veszélyt jeleztek, éberségem reléi vigyázzra kapcsoltak. Akik ismerik — és sokan is­merik —, azoknak nem mon­dok újat, Kakucsi Gabriella impozáns jelenség, nem látszik meg rajta, hogy 25 éve a me­zőgazdaságban él, ez idő alatt több időt töltött a földeken, az istállókban, mint otthon és az elnöki szobában. Direktrisz, menedzser? Nehéz beskatu­lyázni. Azt hiszem, leginkább Karácsony Benő A megnyug­vás ösvényein című könyvének bárónőjére hasonlít: finom és nőies, kemény és céltudatos. Az már csupán a véletlen mű­ve, hogy egyes „jóakarói” „Zöld Bárónak” hívják, ami nagyjából azonos értékrendű besorolás, mint a gyárigazga­tóknál a vörös báró titulus. Kakucsi Gabrielláról megle­hetősen vád hírek terjedtek Dabas és környékén, egyesek tudni vélték, hogy „lelécelt”, faképnél hagyta a téeszt. Má­sok a házát ért betöréssel kap­csolatban „forgalmaztak” rá­galmazásnak beillő híreket, melyben a rendőrséget sem kí­mélték. Ez utóbbi még hallva is képtelenség, mindazonáltal utánajártam. Szemenszedett hazugság! Valaki úgy informált a szak­mából, hogy az elnök asszony „nem csípi” a sajtót, ha lehet, kitér az interjú elől. Ezt hall­ván méltán elcsodálkc :tam, amikor telefonmegkeresésem- re azonnal igent mondott. — Kellemetleneket fogok kérdezni, s e kérdéseket kelle­metlen állítások is kísérik. Vállalja? A válasz tömör volt: válla­lom! — önt Kádár-kedvencnek tartják, pályafutását a pártál­lam-káderpolitika iskolapél­dájaként emlegetik. Hallott már erről? — Természetesen. Ennél kü­lönbeket is hallottam. Piszkos kommunista, sztálinista — meg hasonlók. — 1965 óta dolgozom a Fehér Akácban, leíró könyvelőként kezdtem, s végigjártam min­den ranglétrát, amíg eljutottam a főkönyvelőségig. 1974-ben lettem elnök a dabas—sári téeszben, majd a dabasi, sári és gyóni téeszek összevonásá- vail az új dabasi Fehér Akác Tsz közgyűlése választott el­nökké. Ez 1976-ban volt. Azért soroltam így időrendbe, hogy egyetlen dátummal megvétóz­hassam a kedvenc jelzőt. 1985. Ekkor találkoztam először és utoljára Kádár Jánossal, ez is a véletlen műve volt: A KB protokollirodája minket jelölt ki az évben a főtitkári aratás- néző színhelyéül. Bevallom, nekem ez a találkozás egy fe­lejthetetlen élmény, nem óhaj-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents