Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-18 / 141. szám

2 *ÊÊùâsB. 1990. JÜNITJS 18., HÉTFŐ Gyűjtőtábor Bukarest határában A kivezényelt bányászok terrorja Vranitzky Nagybank előtt. Osztrák—magyar csúcs A Mítgyarország és Ausztria közötti még intenzívebb kap­csolatok kezdetét látja Antall Józ.’jef miniszterelnökkel tar­tandó hétfői nagycenki talál­kozóján Franz Vranitzky ósztrák kancellár, aki első kézből szeretné megismerni az új magyar kormány program­ját és annak értelmezését. Az APA hírügynökségnek adott nyilatkozatában az osztrák kormányfő azt mondta, meg­növekedett lehetőséget lát a kooperációra. „Jó érzéssel megyek Sopron­ba. Ausztria már nehezebb időkben is sokat tett Magyar- országért. Meggyőződésem, hogy szomszédunk a politikai változások után sokkal na- gyobb potenciált kínál a gazda­sági kapcsolatokban is. Auszt­ria kész támogatni Magyaror­szágot az Európába vezető úton” — mondta a kancellár. Az osztrák kormányfő „elég­tétellel” vette tudomásul az új magyar kormánynak a Bécs— Budapest világkiállítás mel­letti egyértelmű állásfoglalá­sát. Balti közgyűlés A talapzat a régi Immár a hatalom birtoko­saiként kezdték meg második közgyűlésüket szombaton a lettországi Jurmalában a há­rom balti köztársaság nép­frontmozgalmai. A Lett Nép­front vezetője az új politikai erők hatalomra jutását úgy jellemezte, hogy a szobor fe­jét lecserélték, de a talapzata régi maradt. A három köztársaság par­lamentjének a következő hé­ten határozatban kell állást foglalnia Gorbacsov azon ké­réséről, hogy a megbeszélések idejére függesszék fel a füg­getlenség helyreállítását célzó törvények végrehajtását. A szovjet hírügynökség helyszí­ni jelentése szerint a jurmalai tanácskozáson részt vevő lett képviselők reagálása alapján nem ígérkezik könnyűnek az előrelépés. Vasárnap reggel Bulgáriá­ban megkezdődött a parlamen­ti választások második fordu­lója, amelynek során 81 man­dátumnak kell gazdára talál­nia. A múlt vasárnapi első forduló 319 képviselői hely sorsát tisztázta a 400 közül. Az első forduló után a kom­munistából lett Bolgár Szocia­lista Párt 172, az ellenzéki bolgár Demokratikus Erők Szövetsége 107. a Mozgalom a jogokért és a szabadságért (török—muzulmán párt) 21, a Bolgár Földműves Népi Szö­vetség 16 mandátummal ren­delkezik. Egy-egy képviselője van a Szociáldemokrata Párt­nak (nem marxisták) és a népfrontból lett Hazafias Szö­vetségnek, s függetlenként vá­Több mint ezer személyt tartóztattak le eddig Bukarest­ben és a sebesültek száma meghaladja a félezret. Ezt Du- mitru Bitlan vezérezredes, a bukaresti rendőrség felügyelő­ségének vezetője jelentette ki, egyben arról is tájékoztatva, hogy folytatódik a bukaresti zavargásokban részt vevők azonosítása. Az MTI tudósítója arról ér­tesült, hogy a megvert és le­tartóztatott személyeket Buka­rest határába szállítják, ahol gyűjtőtábort rendeztek be az egyik katonai laktanyában. A területet szigorúan őrzik, az elhurcolt egyetemisták szüleit sem engedik a közeibe és a tá­borból csak az szivárgott ki, hogy a begyűjtőiteket kínoz­zák és vallatják. Az internálótáborba hurcol­ták azokat a cigányokat is, akik bosszúból, mert a bányá­szok szétverték viskóikat, ott­honukat, az elutazókat meg akarták támadni. A fejszékkel, láncokkal, botokkal, vasdoron- 'gokkal felszerelkezett 150-200 főnyi cigánycsoport autóbuszt kerített hatalmába és az Észa­ki pályaudvarra vitette ma­gát, ahol rendőrgyűrűbe ütkö­zött. Más irányból érkezett csoportok is hasonló kelepcé­be jutottak, így a bányászok megmenekültek a vérbosszútól. lasztották meg a Dimitrov! Komszomol utódszervezetének vezetőjét. A vasárnapi forduló dönti el a többi között Lukanov mi­niszterelnök, Dzsurov nem­zetvédelmi és Szemerdzsiev belügyminiszter, továbbá az ellenzéki Elka Konsztantino- va és Rumen Vodenicsarov „sorsát” — mindketten az el­lenzék szűkebb vezetőségének tagjai. A vasárnapi szavazás nyu­godt légkörben kezdődött, a szófiai rádió szerint némileg „álmosan”. A szavazás tiszta­ságára most fokozottabban ügyelnek, az ellenőrzésben részt vesznek az ország sok városában sztrájkoló diákok képviselői is. Őrizetbe vettek két magyar nemzetiségű képviselőt is. Szi­lágyi Zsolt egyetemi hallgató, a képviselőház legfiatalabb tagja és Zsigmond László mér­nök Bukarestben az egyetem épületének közelében a bá­nyászok törvénytelen akciójá­nak lett szenvedő alanya. A román oktatásügyi mi­nisztérium vasárnap nyilatko­zatot hozott nyilvánosságra s ebben követeli az ügyészségtől, hogy azonnal indítson vizsgá­latot a bukaresti egyetemen és a bukaresti építészeti főisko­lán történt pusztítások ügyé­ben. „Vad pusztítás áldozata lett sok laboratórium, az or­szágban egyedülálló értékes gyűjtemény, külföldről vásá­rolt berendezés, sok könyv és taneszköz. Diákokat és tanáro­kat bántalmaztak” — emlékez­tet rá a közlemény. Az önbíráskodás önkény- uralma, a hamis ellenségkép kialakítása ellen emelte fel szavát a magyar ifjúsági szer­vezetek szövetségének orszá­gos tanácsa, amely vasárnap fejezte be kétnapos értekezle­tét Máramarosszigeten. Ä ta­nácskozás munkájában részt vett Szilágyi Zsolt és Zsig­mond László, az RMDSZ par­lamenti képviselői, akiket a Bukarestbe vezényelt bányá­szok törvénysértő módon őri­zetbe vettek, ütlegeltek. A MISZSZ országos tanácsa állásfoglalásában elítél minden erőszakot, mert az csak erő­szakot szülhet. Józanságra inti a MISZSZ tagjait s arra kéri a fiatalokat, hogy tartózkodja- na a szélsőséges és erőszakos cselekedetektől. Ismét tüntetés van Buka­restben: vasárnap az esti órák­ban több száz főnyi tömeg gyűlt össze az Egyetem téren. A tüntetők a járdákon az egye­tem melletti parkban, sétá­nyon álldogáltak, miközben az úttesten tartott a közúti forga­lom. A tömeg Iliescu-ellenes jelszavakat hangoztatott: „Le Iliescuval. Ceausescu mellé!", „Ítéljék el Iliescut a kiontott vérért!”, Iliescu számunkra a második Ceausescu!”. A rendőrség egyelőre nem avatkozott be, helyi idő sze­rint este kilencig rendbontásra nem került sor. Jugoszláv—görög határ Lezárt sorompó A Jugoszlávia és Görögor­szág közötti három határátke­lőhelyen szombaton megbénult a forgalom, mivel jugoszláv oldalon az athéni kormány nemzetiségi politikája elleni tiltakozás jegyében a polgárok tízezrei gépkocsikkal és egyéb akadályokkal elbarikádozták az utakat. Gevgeliján a déli órákban több tízezres tömeggyűlést szerveztek, amelynek részve­vői követelték, hogy Athén hi­vatalosan ismerje el a görög- országi makedón kisebbség lé­tezését. A nyugat-európai országok­ban dolgozó és szabadságra autón utazó görög vendég- munkások ezrei csak kerülő­vel, Bulgárián át tudnak ha­zajutni. Ezért a Kriva Palan- ka-i jugoszláv—bolgár határ­átkelőhelynél már a délelőtt folyamán mintegy 5 km hosz- szú gépkocsisor állt, s az át- jutáshoz több mint 5 órát kel­lett várakozni. i Külföldi események - ; egy mondatban A csehszlovák hadsereg létszámát 1993-ig 60 ezer fővel csök­kentik, az ezredforduló után pedig hivatásosokból áll majd a haderő. A Vietnamban tavaly év vége óta mintegy 27 ezer embert vettek őrizetbe a bűnözés ellen indított „harci kam­pányokban” — jelentették a helyi lapok. A Moszkvában va­sárnap befejeződött az SZKP demokratikus platformjának második országos értekezlete a párt júliusi, XXVIII. kong­resszusára való felkészülés taktikájának meghatározásával. A Magyarország környezetvédelmi tanácskozásra hívta meg va­lamennyi Duna menti államot — jelentette dublini forrá­sokra hivatkozva az AFP francia hírügynökség. A Hatezer­ötszáz lengyel katona és szovjet civil földi maradványait ta­lálták meg a kelet-ukrajnai Harkov mellett egy tömegsír­ban — jelentették be az ukrajnai állambiztonsági szervek. A Ha Jugoszlávia problémáit nem sikerül a szövetségen belül megoldani, akkor Szlovénia elszakadásának reális a lehető­sége — jelentette be a szlovén miniszterelnök. A Riadóké­szültségbe helyezték a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet, s megerősítették vezető politikusaik védelmét a PFSZ-veze­tők meggyilkolására szőtt izraeli összeesküvés hírére — kö­zölte az Al-Ittihad című, Abu-Dzabiban megjelenő napilap. A Mihail Gorbacsov szovjet államfő várhatóan a jövő év ele­jén látogat Japánba — jelentette be pártjának tanácskozásán Kaiiu Tosiki japán miniszterelnök. Bolgár választások A második forduló Az MDF III. országos gyűlése A Parlament válassza azelnököt! Kegyeletes aktussal kezdő­dött a Magyar Demokrata Fó­rum III. országos gyűlésének szombati, és egyúttal harma­dik munkanapja: a részvevők megemlékeztek az 1956-os for­radalom és szabadságharc már­tírjairól és áldozatairól. Az országos gyűlés új el­nökségi tagokat választott. Mint emlékezetes: két héttel ezelőtt, a gyűlés második mun­kanapján már megtörtént a választás, ám időközben kide­rült, hogy a létszám megfo­gyatkozása miatt az eredmény érvénytelen volt. Ezúttal több mint kilencszázan szavaztak, s érdekes módon ugyanazok a jelöltek kapták a legtöbb sza­vazatot, mint az elmúlt alka­lommal: Bethlen István, Za- csek Gyula, Kiss Gy. Csaba, Medgyasszay László és Filó Katalin. így a korábbi tizen­négyről tizenkilencre bővült az MDF elnökségének létszá­ma. A gyűlés egyik legfontosabb napirendi pontjaként a hely- hatósági választások előkészü­leteivel foglalkoztak a küldöt­tek. A gyűlésen több határozati javaslatot is megvitattak, egye­bek között arról döntöttek, hogy a párt negyedik országos gyűlését a helyhatósági válasz­tásokat követő egy hónapon belül, azaz október végén, no­vember elején rendezik meg. Antall József, a párt elnöke zárszavában elsősorban az MDF-en belüli egység kérdé­sével foglalkozott, s ő is tett néhány elmarasztaló megjegy­zést a sajtóval kapcsolatban. Mint mondotta, a magyar saj­tóból időnként érdekes híreket lehet megtudni a Demokrata Fórumról, ezeknek csak egy hibájuk van, hogy soha nem történtek meg. A párt elnöke hosszasan elemezte a köztársaságielnök­választással kapcsolatos kér­déseket. Mint mondotta, sehol a világon nincs olyan népsza­vazási törvény, mint amelyet nálunk az előző Parlament el­fogadott. Abszurdum — tette hozzá —, hogy százezer em­ber aláírásával meg lehet kér­dőjelezni a Parlament dönté­sét. Ügy vélte, ehhez legalább félmillió — jogszerűen ellen­őrzött — aláírás lenne szüksé­ges. Ha a szabadon választott Parlamentre fontos törvények elfogadását lehet bízni, akkor miért ne dönthetne az elnök- választás kérdésében? Végezetül bejelentette, hogy a párt előző napi elnökségi ülésén egy ellenszavazattal úgy határoztak: a Magyar Demokrata Fórum a Parla­ment által történő elnökvá­lasztás mellett foglal állást. Kialakított keretek, formák között — Egymástól elszigetelve dolgozunk — mondja az MDF országos gyűlésének sokadik szünetében Szemző Péter, a dabasi szervezet ügyvivője. — Természetesen még szervező­dik az országos hálózat, de jó lenne, ha ismernénk a többi Pest megyei MDF-szervezet gondjait, egyáltalán ismernénk egymást. — Nekünk például az elmúlt hetekben a városi tanács „fe­jetlensége” miatt főtt a fejünk — veszi át a szót dr. Polácska László. — Dábason április vé­ge óta nem volt tanácselnök. Ügy érzem, a megoldásban döntő szerep jutott a helyi pártoknak, különösen az MDF- nek. Sok településen alakult ki hasonló helyzet, érthető, hogy ezekről a közös gondokról szí­vesen váltanának szót a me­gye MDF-szervezeteinek ve­zetői. Mert Szemző Péter és dr. Polácska László szavaiból az is kiderül, helyben a többi párt tagjaival nem mindig ta­lálnak közös hangot. Nem az MSZP-ről van szó csupán, ha­nem az SZDSZ-ről, vagy a Kisgazdapártról, amelynek pe­dig egyes helyi vezetői az el­sőként zászlót bontó Demok­rata Fórum tagjaiként kezd­ték az ellenzékiséget. — Dolgozunk — mondja Mestyanek István, a sziget- szentmiklósi MDF vezetője. — Nem vagyunk könnyű hely­zetben. A környék gondjai, a tömeges és a még nagyobb méretekben fenyegető munka- nélküliség közismert. A poli­tika kivonult a munkahelyek­ről, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell fokozottan odafigyel­ni arra, mi történik a vállala­tok falai között. Ügy tűnik, manapság minden eddiginél nagyobb hatalom összpontosul a gazdasági vezetők kezében. Ezzel élni és visszaélni is le­het. Az, ahogyan a Csepel Autógyárban a munkástanács­alakítási törekvéseket fogad­ták, egyértelműen visszaélés­nek minősíthető. Hiszen, ami­kor tömeges elbocsátások van­nak, elég néhány megjegyzés arról: jól gondolja meg min­denki, akar-e munkástanácsot, most, amikor leépítések van­nak ... Szigetszentmiklóson sem fel­hőtlen a pártok együttműkö­dése, pedig már kezdeni kel­lene az önkormányzati válasz­tások előkészítését. — Ügy látom, bürokratizá- lódik a szervezet — jegyzem meg a többórás vitára céloz­va, ahol egész sor adminiszt­ratív jellegű javaslattal álltak elő a küldöttek, s érződött a főváros—vidék ellentét is. — Tudomásul kell Venni, hogy a Demokrata Fórum szervezete még nem alakult ki végleges formában. Nékünk például hiányzik a megyei szervezet. Nem bürokrácia ez. Ahhoz, hogy eredményesen dolgozhassunk, a heréteket, formákat ki kell alakítani. M. K. Körúton az osztrák Alpok lábánál (3.) Gazdaságok a : :‘r’, A sudár termetű fenyőit mint őrt álló katonák hálózzák be Ausztria területének tekintélyes hányadát. Az Alpok északi szegélyén, ahol legtöbb az eső és a hó, kiváltképpen buja a növényzet. A dús füvű havasi réteken és legelőkön senkitől sem zavartatva legelésznek az állatok. Köztük is a tejterme­lésre fogott tehenek és a klímát jól viselő juhok. Az erdővi- dékekcn szinte egymást érik a fafeldolgozó üzemek, fűrészte­lepek és tejgazdaságok. Különösen Vorarlbcrgbeu és a Kitz- büheli-Alpok vidékein találkozhatunk ezekkel az ipari üze­mekkel, amelyeknek jellegzetessége, hogy szinte kivétel nél­kül családi vállalkozásban működnek A tűlevelű erdők ugyan jelentős nyersanyagkészletet biztosítanak, de szinte matemati­kailag kiszámított és rendkívül szigorú előírások alapján irt­hatják csak a motoros fűrészekkel a hegyek kincsét. Az Alpok lábainál elterülő falvakban, de a meredeken emelkedő hegyi lankákon is mindennapos látvány a kitű­nően táplált szarvasmarhák, juhok és kecskék sokasága. A karámokkal körülkerített bir­tokokon kora reggeltől késő estig zavartalanul legelészhet­nek az állatok. Artistamutat­ványba illő, ahogyan az álla­tok járják a meredek hegyol­dalakat. Szinte megfejthetet­len, hogy miként nem bukfen­ceznek le a kövér tehenek, vagy borjaik olyan meredé­lyeken. amelyeken már a zer- gék, kőszáli kecskék izomzata és öröklött ösztöne diktálja a fel- és lefelé kapaszkodást. Gazdát, farmert csak elvétve lehet látni. Menedékházakra emlékezte­tő faépületek — amelyek né­melyikén a múló idő hagyta emlékeztetőül a szél- és csa­padékmarta nyomokat — tar­kítják a hegyoldalakat, s a nadrágszíj vékonyságú szán­tókat és réteket. Ezekben tart­ják a gazdák az állatok takar­mányát, a szükséges szerszá­mokat, de fedelet nyújtanak a vihar elől idemenekülőknek is. Ritka az Alpok vidékén az olyan nap, hogy valamiféle csapadék ne áztatná a termé­szetet. Minden portán ott áll a trak­tor, a kaszáló- és rendsodró gép, a kapáló-, a műtrágyát, nö­vényvédő szert szóró masina. Mindenképpen a természetes­hez való közelítést jelzi, hogy mind többen használják a ta­laj javításához, a növényzet ápolásához a természetes anya­gokat. A szerves trágyát mint­ha a föld nyelné el az istál­lók körül. Tárolását és szállí­tását is a gépek, az ötletes technikai segédeszközök old­ják meg. A családi házak kö­rül mindenütt virágágyások es a zsíros pázsit adja meg azt a külcsínt, amelynek varázsa a legegyszerűbb portákat is lát­ványgazdaggá teszi. Szerte Ausztriában, de különösen az Alpok vonulataihoz tartozó te­lepüléseken, tanyákon', farmo­kon keményen megdolgoznak a nyugodt megélhetésért a pa­rasztok, a vállalkozók. Szor­galmuknak köszönhető, hogy az ország élelmiszer-szükség­letének több mint 90 százalé­kát sikerül megtermelniük. Az időjárás, az évszakok kemény próba elé állítják a földműve­lésből és állattartásból élőket. Mégis vidámak, barátkozók. A legzordabb teleken is eljut hozzájuk az élelmiszer és a közszükségleti cikkek gazdag választéka. Zártnak tűnő életterük elle­nére, nincsenek távol a világ­tól. Az újság, a napi sajtó min­den portára eljut, s ami fon­tos, frissen! A természet adottságainak maximális kihasználása itt nem végcél. Annyit termel­nek, ami megőrzi és tovább­gazdagítja az ország adottsá­gait. A kukorica, a kenyérga­bona, a szemes és szálas ta­karmányok a gondos földmű­velésnek köszönhetően, bizto­sítják a szükséges háttérter­mékeket, az élelmiszeradago­kat, a takarmányokat. A farmereknek, akik az ezer­számra fellelhető tanyákon birkóznak a természettel, nem kell szaladgálniuk, ha a mun­kájukat könnyítő gépet, szer­számot kívánnak beszerezni. Jószerivel minden jelentősebb településen vannak gép- és nö- vényvédőszer-lerakatok. Ez utóbbiakkal csínján bánnak, hiszen a piacon a természetes, tehát vegyszermentes termé­keknek van igazán keletjük. A nyugodt életvitelhez mind­inkább hozzátartoznak azok az élelmiszerek, amelyeket a bio­lógiai adottságok, a környezet érlel, tesz fogyasztásra alkal­massá. Gyócsi László (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents