Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-10 / 108. szám
1990. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK 3 Minisztérium már van a népjólétre • R KDNP tárca nélküli AZ EGYIK GYÁRT, A MÁSIK NEM TUD FIZETNI tárcát is akar • Nem kötelező a társadalmi vita • Minden módosító javaslatot elvetett a T. Ház Az Országgyűlés megvizsgálja : felmondjuk-e a Varsói Szerződést? Vass István, a Szabad Demokraták Szövetségének Pest megyei listás képviselője parlamenti szűzbeszédét mondja ság indítványa a törvény azon szakaszainak hatályvesztését célozza, amelyek előírják, hogy az állampolgárok széles körét érintő törvényjavaslatok indítványait társadalmi vitára kell bocsátani. A hatályon kívül helyezendő szabály értelmezése azt jelenti: nem kötelező társadalmi vitát tartani valamennyi törvény meghozatala előtt. A plénum ezt követően a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatról tárgyalt. A Minisztertanács megalakulásával egyidejűleg hatályba lépő alkotmányerejű törvény szerint a Magyar Köztársaságban 13 minisztérium működik majd: a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a Népjóléti Minisztérium és a Pénzügyminisztérium. Az új Parlament első interpellációját Király Zoltán (MDF) nyújtotta be, azokkal — a nem konkrét tényeken alapuló — híresztelésekkel kapcsolatban, mely szerint Magyarország is törvénytelen fegyvereladási akcióban volt benne. Beck Tamás kereskedelmi miniszter és Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter cáfolta, hogy Magyarországról bármiféle korszerű haditechnikai eszközt szállítottak volna az USA-ba. demokraták, a Demokrata Fórum és a kisgazdák egymást túllicitálva söpörték ki az ülésteremből. Az SZDSZ és MDF által múlt héten megkötött paktum részeként előterjesztett alkotmánymódosítást olyan hevesen védték a libresz madárkák, a tulipánok és a búzakalászok, hogy az MSZP elnökségi tagja már kétpárti diktatúráról beszélt fölszólalá- sában. Osztja ezt a véleményt Körösfői László (MSZP, Pest megyei lista)? — Nem állítom, hogy a diktatúra kialakulóban van, de résen kell lenni. — Ma még mivel nem fognak egyetérteni? — A társadalmi vita megszüntetésével. Ez régen valóban a látszatdemokrácia eszköze volt, de nem kéne a fürdővízzel a gyereket is kiönteni. S bár erre most nem kerül sor, az ellen is tiltakozunk, hogy a Parlament válassza meg a köztársasági elnököt. Ha ebben a kérdésben nem lesz népszavazás, akkor miben? — Vannak elképzeléseik az egyetértésre is? — A környezetvédelmi viták békésen fognak zajlani. Elölről és hátulról Hacsak azon meg nem szólalnak a legfiatalabb demokraták. Ök ugyanis ugyanolyan hallgatagon figyelték az alkotmány módosítását, mint a kereszténydemokraták. A hallgatag kicsik is közelednek egymáshoz? A néppártosok nem támadhatják a fórum javaslatait, amíg hivatalosan még koalóciós partnerek — ez világos. A fideszesek passzivitását azonban csak találgathatjuk. Vagy tökéletesen egyetértenek, s akkor olyan kormánypárti ellenzékiek, mint szövetségeseik, az idősebb demokraták, vagy a környezetvédelmi tárcára várnak, amitől olyan ellenzéki koalíciósok lesznek, mint az ellenlábas legidősebb demokraták. Majd elválik. Mint Csurka István a humorától. A képviselők — pártállásuktól függetlenül — jót derültek, amikor a szünetben kézbe vették az • Űj Ludast, TORAPMU1M . Magyar Demokrata Fórum címoldalán egy cáfolattal „Nem felel meg a valóságnak, hogy a Tovariscsi konyec MDF-plakát Csurka Istvánt ábrázolja hátulnézetben.” Elölnézetben pedig az nem igaz, hogy az írónak ne volnának ráncok a homlokán, ha újságot tolnak az orra alá. Jakubovits Anna Szerdán folytatta munkáját az egy hete alakult új Parlament. A Tisztelt Ház ezen a napon az alábbi tárgysorozatot fogadta el: a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. Végül pedig egy interpellációval foglalkozott. A tárgysorozat elfogadása előtt SZDSZ-képviselők három határozati javaslatot nyújtottak be. Az első Magyarország varsói szerződésbeli tagságának felmondására vonatkozik. A második a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek védelmét szolgáló egyezmények szorgalmazásáról, a harmadik pedig szükségesnek ítéli vizsgálóbizottság kiküldését az Axel-Springer—Budapest Kft. ügyében, amely megszerezte több hazai napilap és hetilap kiadási jogát. E kérdéseket az Országgyűlés következő ülésén tűzik napirendre. A jelenlegi ülésszak munkája a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott. Az alkotmányügyi törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság képviselője szerint a jelenlegi alkotmánymódosítás egy csomagterv része; célja a parlamenti demokrácia jogi alap- feltételeinek megteremtése. A most előterjesztett módosítás kizárólag az alaptörvénynek a kormány megvalósítására vonatkozó részét érinti. A törvénytervezet feletti általános vitában számos hozzászóló fejtette ki nézeteit. Elhangzott, hogy a Parlament elindult egy olyan hatalommegosztási irány kiépítése felé, amelynek teljes modelljéről — a vita jelen szakaszában — a törvényhozásnak nem lehet képe. Más viszont úgy vélte, az ilyenféle kétségek a régi reflexekből fakadnak. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot — amely a kihirdetés napján lép hatályba — a Parlament elfogadta. A módosítás értelmében: a kormány a miniszter- elnökből és a miniszterekből — közöttük tárca nélküli miniszterekből — áll. Megszűnt tehát a miniszterelnök-helyettesi funkció. A kormányfőt — szükség észtén — az általa kijelölt miniszter helyettesítheti. A miniszterelnököt — a köz- társasági elnök javaslatára — az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A Parlament egyszerre. határoz a kormányfő megválasztásáról és a Minisztertanács programjának elfogadásáról. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köz- társasági elnök nevezi ki és menti fel. Az ülésszak a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról előterjesztett törvényjavaslat megvitatásával folytatódott. A jogi bizottA kijelölt miniszterelnök a szünetben Is folytatja a nem hivatalos tárgyalásokat (Hancsovszki János felvételei) Csavaros határidők A magyar kis- és nagyvállalatokat szinte sokkolja a fizetésképtelenség. Hosszú évek óta olyan áldatlan állapotok keserítik gazdálkodásukat és kérdőjelezik meg fennmaradási esélyeiket, mint például a kintlévőségek. A partnerek egymás iránti bizalmatlanságát fokozza az, hogy amíg az egyik időben próbál eleget tenni a szerződésekben rögzített szállítási kötelezettségeinek, addig a másik fél képtelen azok ellenértékét megfizetni. Maradnak az ígéretek meg a perek. Ez utóbbiak is többnyire azzal végződnek, hogy a türelmes kivárásra biztatják az igényjogosultakat. Az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyáregységénél sem képesek mást tenni az idén, mint várni a kintlévőségekre. ötven-hatvanmilliós tételek várnak rendezésre. Ráadásul az ismert közmondás, miszerint a szegény embert az ág is húzza, náluk valósággal is jelen van. Mivel nekik sincs pénzük, ezért egyre kétségbe- ejtőbbek az anyagbeszerzési kilátásaik. Például a Dunai Vasmű érthetően csak akkor tud számukra szalagacélt szállítani, ha asztalon van a pénz. Ez utóbbi ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a példaként felhozott cég egyáltalán gyártási programjába belevegye a ceglédieket. A csavaripar százhúsz, egyéb anyag-előállítók pedig átlagosan 90 nappal előre kérik a rendeléseket és a biztosítékot. Még ennél is szigorúbbak és kötöttebbek a tőkés importból eredő alapanyagok szállítási feltételei. A nyugati gyártók a felhasználás előtt legalább fél évvel már tiszta lappal kívánnak eleget tenni kötelezettségeiknek. Az exportnak tulajdonképpen ki kell termelnie az importot, vagyis egy bizonyos értékesítési árbevételnek fedeznie illik a kiadásokat, de akkor, hol van a haszon!? Szakmai és gyártástechnológiai szempontból az ÉVIG számára kétségtelenül jó húzásnak bizonyult az EZG állaridómág- nesű szervómotorok gyártása. Ezeket a termékeket a szerszámgépek helyzetbeállítóinak hajtására fejlesztették ki. A motorok magas hőállóságú szigetelőanyagok felhasználásával készülnek. Ha nincs elegendő csapágy, a már vázolt pénzügyi nehézségek miatt, az esetleges újabb megrendelések közel másfél-két hónap termeléskieséshez is vezethetnek. A példaként felhozott ceglédi gyáregység és más hazai iparvállalatok akkor képesek a gazdaságilag előnyösebb gyártási feladatokhoz felnőni, ha pénzügyi helyzetük stabil, s partnerkeresési akciójukat tiszta lappal kezdhetik. Gy. L. ííoszorúzási ünnepségek A fasizmus elleni háborúban elesett külföldi katönák emlékére, a győzelem napja 45. évfordulóján koszorúzási ünnepségeiére került sor Budapesten a Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél és a Budaörsi úton az amerikai hősök emlékművénél. Ugyancsak megemlékezések voltak Solymáron a brit, ausztrál, dél-afrikai, francia, kanadai, lengyel és új-zélandi közös katonai temetőben (képünkön) Egy törvény és a buktatói Vállalkozói igazolvány falból? Több mint egy hónapja lépett életbe az egyéni vállalkozói törvény, amelyről a I. öz- vélemény, ha mást nem is, annyit tud, hogy lényegesen egyszerűsödött a kisipari és magánkereskedői tevékenység engedélyeztetése. Vajon így látják-e ezt a tanácsoknál is? — kérdeztem Faragó Györgyöt, a Pest Megyei Tanács igazgatási osztályának főmunkatársát. — Egyelőre túl sok a félreértés. A régi beidegződéseken nem lehet néhány hét alatt változtatni. A tanácsoknál dolgozók nehezen tudják megérteni: már nem feladatuk az engedélyezés. Ha valaki bejön az utcáról, s van erkölcsi bizonyítványa, s olyan tevékenységbe akar kezdeni, amely magánszemélyeknek nem tiltott, akkor minden további nélkül megkaphatja a vállalkozói igazolványát. Csak tudomásul kell venni a jelentkezését. Ennek ellenére előfordul, hogy a tisztviselők különböző papírokat kérnek, úgymond az engedélyek kiadásához. Mentségükre legyen mondva, a kisebb tanácsoknál egy-egy munkatársnak egyszerre nyolc-tíz feladattal is meg kell birkóznia. Konzultációkkal, házilag készített írásos anyaggal is igyekszünk segíteni a munkájukat, de még így is adódnak visszás helyzetek, úgyhogy sűrűn cseng a telefonom. Az ügyfelek is sokszor tájékozatlanok, nem tudják, hogy nekik vagy az alkalmazottjuknak rendelkezniük kell a szükséges szakképzettséggel. Hozzászoktak ahhoz is, hogy sok papírmunkát — SZTK, adó. alkalmazotti bejek *és, szakhatósági engedélyek — a tanács intéz helyettük. Nem veszik tudomásul, hogy ezt most mind nekik kell elintézniük. Olykor aztán paprikás a hangulat, s hamar odaváp'ák a tisztviselők fejéhez: ha semmit sem tud elintézni, akkor miért kapja a fizetését? Elég rossz időpontban jelent meg ez a törvény, az Ország- gyűlés utolsó ténykedései közé tartozott. A különböző szaktárcák sem tudtak mindenben egyeztetni, s ez is félreértésekre adhat okot. Arról nem beszélve, jó lett volna az életbeléptetéssel megvárni az önkormányzati törvény megalkotását, hiszen lehetséges, hogy ősszel gyökeresen megváltozik a tanácsok felépítése is. — Mi a tapasztalatuk, a törvény életbelépése óta sokan ostromolják a tanácsokat a vállalkozói igazolványért? — Statisztikát nem kell készítenünk arról, hányán jelentkeznek. Az biztos, hogy fellendült az ügyfélforgalom, Gödöllőn például volt olyan nap, hogy hetven igazolványt adtak ki. A vállalkozások fellendüléséhez az is szükséges, hogy a kormányzat biztosítson megfelelő pénzügyi hátteret is, vagyis az adóval ne tegye lehetetlenné a működésüket. Nem titok, az iparosok félnek, hogy az engedélyezés liberalizálásával felhígul majd az iparostársadalom, s akadnak majd olyanok is, akik csak falból állíttatnak ki.maguknak vállalkozói igazolványt. Olyan rendelkezés ugyanis nincs, amely előírná, hogy egy bizonyos időn belül el kell kezdeni a bejelentett tevékenységet. Az amúgy is túlterhelt tanácsoknak pedig aligha lesz erejük és energiájuk a rendszeres ellenőrzésre. H. £. Nehogy voSaki félreértse... Szinte észrevétlenül múlt el a tegnapi nap, nagyobb ünneplés, látványosságok, megemlékezések nélkül. Az újságok belső ve-, zércikkben emlékeztek az évfordulóra, vagy abban sem. Régebben olyan egyszerű volt minden, mindenki tudta, mit kell ünnepelni. A demokrácia némi zavart okozott. Már március 15-én, május 1-jén is érezni lehetett a bizonytalanságot. A győzelem napjával pedig végképp bajban voltunk. Vajon ünnep-e számunkra ez? Egyáltalán győztesek voltunk, vagy vesztesek? Felszabadítottak, vagy elnyomtak bennünket? Hogyan értékeljük a II. világháború befejezésének napját? Baj csak abból lehet, ha valami történik — vélhették sokan, ezért inkább úgy döntöttek, nem rendeznek megemlékezést. Váctól nem messze a Törökmezőn gyűltek össze évről évre a környék lakói, ott tartották a sokféle programmal színesített ünnepséget ezen az évfordulón. Idén valahogy elfelejtődött. Valahogy magától értetődően nem akadt senki, aki megszervezte volna a megemlékezést. Nemcsak a politikai és a kul- túrprogramok maradtak el. hanem a snortrendezvénvek is. Nehogy valaki félreértse... De mit? Mindenképpen ünnep az, ha sikerül véget vetni az esztelen pusztításnak. Ha abbamarad egy föídrésznyi területen a gyilkolás. Hazánk hadserege és az ország vezetése a vesztesek közé soroltatott, de vajon ide kell sorolni a népet is? Azokat a kiskatonákat. akik felsőbb parancsra harcoltak? Vagy azokat, akiket a politikusok előszeretettel titulálnak kisembereknek- s akiknek otthonát bombázták szét? Biztos vagyok abban, hogy az akkori és a mai ..kisemberek’* pontosan tudták és tudják, mit jelent a háború vége. —ti—
