Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-10 / 108. szám
4 1990. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK ÖNKORMÁNYZATOK F ■/• a •• AHOI. A SZUK5EC A2 UR, JOl JON A SEGÍTSÉG Erdélyielmek ingyen Köztudott, hogy Pest megye megkülönböztetett figyelmet szentel és felelősséget vállal az erdélyi menekültek sorsáért, letelepedésük segítségéért. Nem véletlen tehát, hogy Martin Kiedlert, a svájci Freundschafsdorf (Barátságfalu) egyesület elnökét éppen sztíkebb pátriánkba irányította a Belügyminisztérium. Történt ugyanis, hogy a svájci úr szervezete nevében az építkezéseken legkorszerűbb nyugati technológiát képviselő berendezéseket, kisgépeket ajánlott fel a hazánkban otthonteremtésbe fogott erdélyieknek. Becslés szerint 1,5-2 millió forint értékű szállítmány a napokban érkezett meg Dányra, arra a településre, ahol eddig harminc telket parcelláztak az erdélyieknek. A Freundschafsdorf és a Pest Megyei Tanács a közelmúltban írta alá azt az okiratot, amely a Barátságfalu Alapítvány létrehozásáról tanúskodik, s mások mellett az említett technikai eszközök hasznosításáról hivatott gondoskodni. —i Ha nekem ilyen gépeim lennének — sóhajtott vágyakozva egy dányi vállalkozó, amikor meglátta a rakományt. — Ezek a vágó- és fúróberendezések, csiszolók csodákra képesek .., Felsorolni Is sok lenne, mi minden került elő a kamion gyomrából, a betonkeverőtől az áramfejlesztőn át az ipari porszívóig. Minden egyes darabot ingyen kölcsönözhetnek majd a Dányban építkező erdélyiek. A svájciak azt is vállalták, hogy biztosítják a gépek alkatrész-utánpótlását és szervizelését is. — E lehetőség önmagáért beszél, de Zsámbékon, Pátyon, Tahitótfaluban ugyancsak nagy úr a szükség, ott is jól jönne a segítség.., — Magunk is érzékeltük ezt a problémát, mégis elfogadjuk, hogy az alapítvány első nekifutásra egy településre koncentrál — mondja dr. Petrik János, a Pest Megyei Tanács vb-titkára. — Mivel merőben új dologról van szó, talán indokolt, hogy egyelőre a falun belül maradjanak az eszközök. Ráadásul természetes, hogy a svájciak mielőbb kézzelfogható eredményt szeretnének látni. Nincs még kimunkálva a kölcsönzési rendszer sem, bár feltehetőleg ezt a tevékenységet szintén az erdélyiek látják majd el, mert ezzel egyben munkaalkalmat is teremtünk. Ha maguk közül kerül ki a kölcsönzésért felelős személyiek), nyilvánvalóan még jobban odafigyelnek a gépek megóvására. Hosszabb távon persze az volna a cél, hogy a megyében bárhol otthont teremtő menekült igénybe vehesse a szolgáltatást. Jóllehet ez így nem szerepel az alapító okiratban, de ha Dányban bizonyítunk, véleményem szerint erre komoly az esély. — Egy betonkeverőt vagy áramfejlesztőt még településen belül is gond mozgatni, s a most otthont teremtőknek egy- egy ilyen fuvardíj költsége sem mindegy... — E célra is alkalmas az a már úton lévő rakodós daruskocsi, amely ugyancsak része a svájciak szállítmányának. Alapítványdilemma Akármilyen szerepet szán is az új önkormányzati törvény a megyei tanácsoknak, az szinte bizonyos, hogy az államigazgatás e középszintű szervezetei létszámkarcsúsításra számíthatnak. Azok vannak, lesznek a legmostohább helyzetben, akik az ötöik X fölött járnak, hiszen abban a korban a munkahelyek már nem kapkodnak az ember után. Mondhatják az olvasók, persze, hogy a nagy tapasztalatokkal bíró szakembereket örömest átveszik majd az új önkormányzatok, amelyek apparátusában törvényszerűen várhatók személycserék. Szó. ami szó, a kényszerhelyzetben nyilván többen elfogadnak majd efféle ajánlatot még akkor is, ha ez fizetéscsökkenéssel. esetenként sok utazással jár. Mert a kevesebb is több a semminél. Lesznek, aki elvállalják a feltételeket akkor is, ha tudván tudják, kétszeresen vesztesek: hónapról hónapra vékonyabb lesz a borítékjuk, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a postás kevesebb nyugdijat hoz majd. Nem újdonság, megszoktuk az elmúlt évtizedek alatt, hogy általában és elsőként a felsőbb körökben rendezik a konfliktusokat. Így volt ez a lebomló pártállamban is, hiszen csak az államigazgatás felső szintjére igaz: a létszámleépítésből adódó pénz 5 százalékát a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásra jogosult dolgozóira fordíthatja, azaz a társadalombiztosítás helyett átvállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelőknek maximum öt éven át fizeti a nyugdíjat. De mi lesz a megyei apparátusban tevékenykedőkkel, nem utolsósorban a helyi tanácsok tisztségviselőivel? Szinte hallom, amint mondják: minek sajnálni hivatalnokokat, amikor százával kerülnek az utcára kétkezi munkások. Velük ki törődik? A nullszaldós vagy nyereséges vállalatok, már akinek volt szerencséje ilyennél dolgozni. Ügy mellesleg, a bányászok például tisztes végkielégítést kaptak . .. Nem állítom, hogy a hivatali ügyintézésben soha nem volt felületesség, lélektelenség, sőt, visszaélés. De hát a ténykedés alapjául szolgáló törvények és jogszabályok sem mindig sikeredtek a legjobbra, a kiskapuk sajátossága meg az, hogy ki lehet bújni rajtuk. Mégis vannak a tanácsoknál szép számmal olyanok, akik életük munkáját áldozták a közigazgatás oltárán, és mindvégig becsülettel tették a dolgukat. Mindannyian lázasan készülünk a helyhatósági választásokra, s régóta várjuk az önkormányzati törvényt, amely majd új kereteket szab az államigazgatáshoz. Az átalakulás — mint minden változás — elképzelhetetlen személycserék, ésszerű leépítések nélkül. Ebből kiindulva körvonalazódott az az elképzelés, miszerint a megyei tanács testületé egyfajta anyagi biztonságot kívánna nyújtani azon apparátusi dolgozóknak, akitk most érik el a korengedményes nyugdíjkorhatárt, s a törvényben előírt egyéb feltételeknek is megfelelnek. Felvetődött egy alapítvány létesítésének gondolata, ám e célra pillanatnyilag nem találnak elkülöníthető pénzforrást. És felmerült az a kérdés is, hogy a megye miért ne kaphatná meg azt a lehetőséget, amit a felsőbb államigazgatás? Más téma, hogy a nehéz döntést meghozni bár lehet, de az korántsem biztos, hogy azt magáévá teszi az új testület. Humánum ide, törődés oda, ettől sem érezhetik, érzik magukat biztonságban az érintett tanácsiak. Az oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült összeállította: Fazekas Eszter Fotó: Erdősi Ágnes Más kérdés, hogy ezt az autót bizonyára nem tudják gazdaságosan kihasználni csak Dányban, tehát érdemes volna végiggondolni, milyen formában lehetne — az alapítvány tőkéjét növelendő — bérfuvarban is foglalkoztatni. Ennek pillanatnyilag az az akadálya, hogy a küldemény egésze vámmentesen érkezett az országba. Mielőtt még bárkiben ágaskodik a kérdés; miért éppen Dány lett a kiválasztott, sietek ideírni azt, amit dr. Oláh Lajostól, Dány vb-titkárától hallottam : — Már 1988 őszén létrejött a Dány—Szentkirály elnevezésű alapítvány, amelynek tőkéjét a helyi tsz mintegy háromszáz- ezer forint értékű kedvezményes árú telekkel, illetve az egyház adományával: ötezer USA-dollárral és kilencezer francia frankkal gyarapitott — meséli. — Ehhez jött még egy londoni hangverseny teljes bevétele, mintegy 22-23 ezer angol font. Csak érdekességképp mondom, hogy a hangverseny egyik védnöke Károly, walesi herceg volt. Most felmerült az a gondolat, hogy a Dány— Szentkirály Alapítványt érd: mes volna társítani az ugyancsak erdélyiek megsegítésére létrejött Bgrátságfalu Alapítvánnyal. Ügy vélem, hogy településünk ezzel bizonyíthatná kézzel foghatóan is: érdemes a svájciak bizalmára, segítségére. — Nem titok, hogy a megye 7,5 millió forintot tartalékolt a nálunk letelepült menekültek lakásügyeinek megoldására — veszi át a szót dr. Petrik János. — Megfontolandó az is, hogy ezt az összeget ugyancsak a Barátságfalu Alapítványon keresztül osszuk fel, így minden, az erdélyiek számára folyósított összeg egy kézben összpontosulna a legjobb fel- használás érdekében. Nyugat-Európában német nvelvterületen közismert a Freundschafsd orf intézménye, hiszen sajnos, a menekültkérdés az NSZK-ban, Ausztriában, Svájcban is ügy. A keleteurópai nyitásban élenjáró országunkra Románia Erdéllyel kapcsolatos politikája erőltetett lépéskényszert, s az utóbbi hetek történései azt bizonyítják, hogy egyre többen érkeznek. A svájciak most bizonyos értelemben mérséklik terhein- ket: azt tudniillik, hogy az erdélyieknek — persze az ő kemény munkájuk árán —, mielőbb megteremthessük az emberi lét legalapvetőbb feltételeit. Díjazott gordiuszi csomó Az 1975-ben alapított megyei kitüntetést, az Arany János Pedagógiai Díjat évente két pedagógus kaphatja meg kimagasló munkája jutalmául. Az ezzel járó bruttó hatezer forint azonban ma már méltatlanul kevés, ám ezt egykor tanácsrendelet szabályozta, azaz módosítására is ez a testület jogosult. A gordiuszi csomót elvágandó, az idén a díjat nem a megyei pedagógusnapi ünnepségen, hanem a tanácsülésen adják át. Előtte e testületnek kell ugyanis kimondania, hogy elfogadja a javaslatot, miszerint a díjjal nettó tízezer forint jár. A MEGYEI TANÁCS VB-ULÉSE Érdemi kérdés\ vélemény Peregnek a napirendek, oldott a légkör. Ez a vb már messze nem az, ami akár csak egy fél évvel korábban volt. Még akkor sem, ha ugyanazok a személyek ülnek az asztalok körül. Mindenki érzi, tudja, hogy e testület a végóráit éli. Bizonyára ezért lehet végezni néhány perc alatt például a megyei családsegítő központok létrehozásával kapcsolatos beszámolóval, kérdés, hozzászólás, vélemény nélkül. A megyei főorvos, Felmérai doktor — az anyag előterjesztője —, jóformán le se ült, már mehetett is. Pedig a téma megérne egy-két misét, hiszen az újfajta egészségügyi, szociálpolitikai koncepció egyik kézzelfogható része. A megyében eddig működő és támogatást kapott kilenc központon kívül (Érd, Vác, Kerepestarcsa, Cegléd, Nagy- káta, Szentendre, SzigetszentKEVESEBB LESZ A KISAJÁTÍTÁS Az ügyfelekn nem kell utazniuk Az a hír járja a megyében, hogy a jövőben a kistelepüléseken adódó kisajátítási ügyekkel a városok foglalkoznak majd. Igaz ez a szóbeszéd, s egyáltalán, nem okoz majd nézeteltérést, hogy idegenek döntenek helyi ügyekben? — kérdeztük dr. Petrik Jánostól, a megyei tanács vb- titkárától. — Oldani kell azt a feszültséget, miszerint a kistelepüléseken a kisajátítást kérő és végrehajtó ugyanaz a szerv. Ezért valóban felvetődött, hogy a nagyközségeket és községeket a megye 14 városára fűznénk. A másik alternatíva az, hogy ezeket az ügyeket a Váci Városi Tanácson működő csoport végezné — tájékoztat dr. Petrik János. — Ez utóbbi megoldás azért látszik ésszerűbbnek, mert tíz éve Vácott profi szakemberekből éppen e célra jött létre az a gárda, amelyik a vízlépcső építése kapcsán akkor a kisajátításokkal kapcsolatos ügyintézést kapta feladatául. Véleményem szerint hiba volna a szaktudásukat, rutinjukat nem kihasználni. Ráadásul éppen mert nincs helyi érdekeltségük, objektívek tudnak maradni. Félreértés ne essék: nem a kisajátítást kérő tanácsoknak, vagy az eljárást elszenvedő ügyfeleknek kell Vácra utazniuk, a megküldött dokumentumok alapján a csoport tagjai mozognának a megyében. Tapasztalataink azt mutatják, hogy községeinkben évente összesen ha húsz ilyen ügy adódik. — Elképzelhető, hogy ez a szám a jövőben tovább csökken? — Igen, mert a jogszabály abba az irányba mutat, hogy az ingatlanokat nem kisajátítás, hanem adásvétel útján kell megszerezni. Mindenesetre az említett két alternatíva ma még az elképzelés szintjén van, a végleges döntést a tanácstestület hozza meg. miklós, Gödöllő, Monor) minden városban indokolt lenne létrehozni az újfajta családsegítés intézményét. De hiányoznak ezek az agglomerációban is, ahol városi meny- nyiségű probléma jelentkezik. Lenne mit megbeszélni azon is, hogy az idei működési költségeket a központi költségvetés a normatívákban már benne lévőknek tekinti, ugyanakkor a fenntartó tanácsok úgy vélik, hogy megnyugtatóbb lenne az előző évihez hasonló, címkézett támogatás. Ma azonban egyértelmű, hogy a minisztérium csak egyszeri segítséget nyújt, így viszont kétséges, hogy a tavaly hiába pályázók az idén még jelentkeznek, illetve lesznek-e újak, mert a minisztérium nem ad folyamatos működési költségeket. Ahhoz, hogy Budaörs, Dunakeszi, Nagykőrös, Százhalombatta, Dabas és Ráckeve is megteremthesse a maga családsegítő központját, 10 millió forint kellene. A beruházás megtérülne, hiszen e központok jellegüknél fogva a legkedvezőbb együttműködési terepet jelenthetik a helyi társadalom számára. Ma ugyanis csak a jéghegy csúcsát látjuk, kezdeti stádiumban van az adott település szociális helyzetét hűen tükröző problématérkép elkészítése, ami éppen e családsegítő központok első számú feladata. Kurtán elintéztetett a nép- számlálás végrehajtásáról, a népességnyilvántartás helyzetéről szóló beszámoló is, lényegében annyival, hogy a vb köszönetét fejezte ki az ebben a munkában részt vett minden társadalmi és szakfeladatot ellátott. munkatársnak. Nem volt különösebb észrevétel a megyei foglalkoztatási központ és a körzeti munkaügyi kirendeltségekkel kapcsolatos előterjesztéshez sem, jóllehet e két téma a tanácsülés előkészítése címszó alatt szerepelt. Újabb szolgáltatások HU Szentendrén a régi mentőállomást közösen újíttatta fel a városi tanács és a városgazdálkodási vállalat. A szépen rendbe hozott és átalakított épületet szívesen bérbe vette a Kontrax, amely látszerészeti szalont, és a Budapest Bank, amely újabb Fest megyei fiókot nyitott a hangulatos környezetben A SZÁMÍTÓGÉPEK A HELYÜKÖN MARADNAK A közigazgatási munka Szidtuk, mint a bokrot, hogy nem veszi be az adatokat. Bosszankodtunk, hogy tempója százon a csigáét közelíti, de mégiscsak éltek, országos rendszerben működtek a számítógépek az országgyűlési képviselőválasztások idején. Ügy tartja a mondás: gyakorlat teszi a mestert. Lám, a második fordulóban még aznap este 11-re Pest megye 928 szavazókörének adatait feldolgozták, ami becslés szerint huszonnégy órás fölényt jelentett a korábbi, manuális munkával szemben. Mondhatni, megvolt a főpróba élesben, hogy az őszi helyhatósági választásokon is minden flottul menjen. A megye tizenhat pontjára telepített gépeken 710 ezer választópolgár adatait tartják azóta karban. A hírek szerint a számítógépek a helyükön maradnak, ezentúl közvetlen segítői lesznek a közigazgatásnak, mely elképzelést a berendezéseket telepítő Állami Népességnyilvántartó Hivatal a saját jól felfogott érdeke alapján támogat. Botorság lenne ugyanis e gépek teljesítményét nem kihasználni a népességriyilván- tartásban. ami persze azt feltételezi, hogy a memóriába újabb adatok kerüljenek. Mindazoké, akik innen vannak még a 18. életévükön, illetve valamilyen más oknál fogva most nem élhettek választójogukkal. Százhalombattát és Kerepes- tárcsát mindenképp be kell majd kapcsolni a rendszerbe, mert Batta a megye egyetlen városa, amely eddig kivülre- kedt a körön, és mert a várakozások ellenére egyedül Ke- repestarcsán működik kórház, ahol szülészeti osztály van, azaz ahonnan a népességnyilvántartás számára közvetlenül tudnak információkkal szoigálni. A számítógépes rendszer egyébként olyan adatkötegek továbbítására is alkalmas, mely információkra igényt tarthat a bankszakma, a különböző intézmények, nem utolsósorban az APEH is, tehát a gépek kapacitását bérmunkára is fel lehetne használni. A gondot manapság az okozza: taiálnak-e az állam- igazgatásban elegendő számítógépes szakembert, s miként sikerül megoldani továbbképzésüket. illetve a gépek szervizelését. Nos. tanácsi berkeken belül már megalakult az Informatikai Egyesülés, mely szervezethez éppen a fenti problémák kiküszöbölése miatt érdemes csatlakozni. Hosszabb távon persze minden önkormányzatnak elemi érdeke, hogy saját bevételi forrását gyarapítsa, aminek egyik formája éppen a számítógépes adatszolgáltatás lehet. Előbb-utóbb bizonyára eljutunk oda. hogy a megye nagyközségeiben, falvaiban is nélkülözhetetlen segítővé válik a számítógép. Már csak azért is, hogy gyorsítsa a hivatali munkát, egyben az így felszabaduló munkaerőt átcsoportosíthassák a jövő új feladataira. »
