Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-09 / 107. szám
1990. MÁJUS 9., SZERDA 3 O írta Korrupció Felesleges meggyőzni bennünket a korrupció okozta társadalmi — erkölcsi és anyagi — kárról. Egyetértőén olvastuk tehát Vajda Zsuzsanna terjedelmes cikkét az Élet és Irodalomban (90/18.) a témáról. A részleteiben sok okosat mondó elemzés olvasásában mégis megakadtunk, mert az még hagyján, hogy .......a korrupciót a keleteurópai hatalmi rendszerek szerves összetevőjének kell tekintenünk”, bár azért eszünkbe jut néhány nem kelet-európai hatalmi rendszer, ahol a sajtó naponta ad hírt korrupciós botrányokról ... Ott viszont már mélyet sóhajtottunk, ahol az bukkant elő a szövegből, hogy „... éppen a korrupció kiterjedtsége és működési mechanizmusai azok, amelyek a magyar szocializmus nemzeti sajátosságait jelentik". Szóval már megint mi vagyunk a legalávalóbbak, most a korrupcióból szerves összetevőt csináló kelet-európaiak közül. N emzeti büszkeségünket ugyan nem hizlalta V. Zs. ezen, levegőben hagyott, a szocializmus „nemzeti sajátosságait” bizonyítatlanul kimondó megállapítása, ám ezen is túltettük volna magunkat, hiszen manapság annyi tudományos meg nem tudományos ítélet hangzik el rólunk. Ilyenek vagyunk, meg olyanok vagyunk, de ha ilyenek, ha olyanok, akkor is egyaránt rosszak, s „ezek” akarnak bejutni Európába, ahol természetesen ismeretlen a korrupció... Hagytuk volna tehát veszni amúgy sem sokat érő becsületünket, s nem tesszük szóvá V. Zs. dolgozatának e furcsa döccenőit, ha ... Ha nem olvashattuk volna a későbbiekben, hogy a korrupció közbejöttével „A lakosság széles tömegei jutottak több vagy kevesebb, nem legális forrásból származó extra jövedelemhez.” Ha széles tömegek, akkor ... Mert ugye, a gyerekeket le kell vonni ebből. Kit tud egy kisnyugdíjas korrumpálni? S őt ki tartja érdemesnek erre? Azaz, ha számolni kezdünk, akkor ebben a fennmaradó széles tömegben bizony majdnem ott vagyunk mindannyian... S ha mindannyian, akkor nem értjük, miért szavazott a rendszerváltásra, s vele a „nemzeti sajátosság” eltüntetésére annyi ember. Hát nem élhetetlenek ezek a — korruptak?! KLIENS Forte—Du Pont licencszerződés A toplistán a kilencedik A legtöbb esetben dollár- injekciókra van szükségük a magyar gyáraknak, üzemeknek ahhoz, hogy végre képesek legyenek a saját lábukon állni. A nyereségességhez beruházásra újabb és újabb korszerű masinák kellenek, amelyeken jó hatásfokkal eladható termékeket gyártanak. A fotokémiai anyagokat előállító váci Forte gyár saját erejéből akar újabb terméket meghonosítani, egy, a nyomdatechnikában használt filmfélét, melyet pillanatnyilag csak importból szerezhetnek be a magyar nyomdaüzemek. A Du Pant jól csengő nevű amerikai cég, melyet főleg vegyészeti termékeiről ismernek világszerte. A legutóbbi amerikai toplistán, melyen 50 jobbnál jobb név szerepel, a Du Pont a kilencedik volt. A magyar Fortéval most licencszerződést kötöttek a már említett nyomdatechnikai film gyártására. Korábban is kapcsolatban állt már a két vállalat. Vácott csomagolták a Du Pont által gyártott fényszedő filmek egy részét. Ilyen előzmények után idén április végén került sör a szerződés aláírására. — A Du Pont csak az eljárást adja át — mondta Egei Zoltán, a Forte műszaki igazgatóhelyettese érdeklődésünkre. Ez azt jelenti, hogy nekünk magunknak kell megteremteni a gyártáshoz szükséges műszaki feltételeket. Saját termelőberendezésünk némi átalakítással megfelelő lesz, csupán a technológiai sor legelejére az előkészítéshez kell beszereznünk bizonyos eleméket. Pillanatnyilag még nem kaptuk meg a teljes műszaki információt, ennek ismerete nélkül pontosan nem mondható meg, mire lesz szükség a teljes gyártósor beindításához. — Hogyan választották éppen ezt az ipari filmet? Eddig jellemzően az amatőr fotósoknak dolgozott a Forte. — Az amatőr fotópiacot elárasztották a jobbnál jobb márkák. A mi saját fejlesztési lehetőségeinkkel ezekkel nem vehetjük fel a versenyt, a korszerű technológiáktól pedig el voltunk zárva. Érdemesebbnek találtuk az ipari felhasználás felé fordulni. À kiválasztott cikk pedig a legelterjedtebb Magyarországon, tehát óriási piacot remélünk. És nem csak idehaza. A Du Pont fölajánTerjesztés és az üzlet líjságosstandok bérbe? Rövid időn belül piacorientált, kereskedelmi szellemű tevékenységgé alakítja a hírlapterjesztést a Magyar Posta Vállalat — nyilatkozta Asztalos Ferenc vezérigazgató-helyettes kedden Balatonszépla- kon, ahol részt vett a lapterjesztéssel foglalkozó nemzetközi konferencia megnyitóján. — A posta ezen a területen is szívesen lemondana monopolhelyzetéről, ezt már az előző vezérigazgatónk évekkel ezelőtt kinyilvánította — hangoztatta Asztalos Ferenc. — A monopóliumhoz azonban nemcsak jogok, hanem kötelességek is fűződnek. Ez utóbbiak közül hadd említsem, hogy az ország aprófalvas vidékeire vagy a dél-alföldi tanyavilágba is el kell juttatni az újságokat. Sajnos az a tapasztalatunk, hogy ezekért a területekért senki sem akar versenyezni velünk. — Bármilyen furcsának tűnik is a versenytársak nélküli „piacosítás”, meg kell tenni, mert a sajtótermékek előállításának, kiadásának területén Ijialakult piaci viszonyok mellett a terjesztés sem nélkülözheti a kereskedelmi szemléletet, a fokozottabb érdekeltséget, az eddiginél rugalmasabb szervezeti formát. Határozott szándékunk, hogy szétválasszuk az árusítást és az előfizetést, illetve megkezdjük az árushelyek bérbeadását. lotta ügynökhálózatának segítségét, amely a közel-keleti piacokon otthonos. — Föltételezhetően nem az önzetlen nagylelkűségük tartja őket a vegyipar élbolyában, tehát érdekeltek lehetnek az itt gyártott filmek forgalmazásában is. Szerepel ilyesmi a szerződésükben ? — Mindkettőnk érdeke a minél nagyobb forgalmazás. A műszaki leírásért nem kellett fizetnünk, csak az eladott mennyiség után. Egy bizonyos határon túl azonban mentesülünk ez alól a kötelezettség alól. — Ez így biztos üzletnek látszik, egyikük se bukhat rajta. Azt azért nem tudom elképzelni, hogy gyakorlati segítség nélkül hagynák önöket, a nevük értéke kötelez. — Meghatározták, hogy a legfontosabb alapanyagokat kitől szerezhetjük be, valamint' az induláshoz, ha igényeljük, adnak mérnököket, de ez már pénzbe kerül. A későbbiek folyamán nem szólnak bele, hogyan gyártunk, de ha föl akarjuk tüntetni a Du Pont nevet, akkor a termékünket alapos minőségellenőrzésnek vetik alá. — Megítélése szerint mikor kerülhet piacra az első szállítmány Forte—Du Pont-termék? — Szeretnénk jövő év elején elkezdeni a gyártást, de hogy ez sikerül-e, még sok mindentől függ, természetesen csupa technikai feltételtől, hiszen az eljárást pontosan megismerhetjük, szabad kapacitásunk és helyünk is van. Még májusban meglátogatjuk a Du Pont NSZK-beli gyárát, ahol ugyan ezt a terméket nem gyártják, de reméljük, megis,- merkedhétünk a világszínvonalú termelés néhány titkával — válaszolta végül Égéi Zoltán műszaki igazgatóhelyettes. Dudás Zoltán Nyugati érdekeltségű húsüzem Tök határában Piacnyitás a jövedelem íelé A több, mint ötvenféle terméket előállító érdi Benta Völgye Tsz húsüzeme, miközben talpon maradásért, a zavartalan üzemelésért küzd, naponta találja szembe magát a mindinkább felfutó termelői árakkal. Alig egy év alatt több, mint húsz forinttal emelkedett kilónként az élő állat felvásárlási ára. Dr. Kovács Béla üzemvezető szerint a mind költségesebb vágóhídi munka mellett eddig sikerült biztosítaniuk naponként a nyolcvan- száz sertés és minimális meny- nyiségben a szarvasmarha feldolgozását. Jóval több fejfájást okoz az érdieknek az áru kiszállítása. A fogyasztói érdeklődés és igény rapszodikus. Példaként említette az üzemvezető a legutóbbi többnapos munkaszünetet. Méjus 1-jére bőséges és választékos árukínálattal készültek fel, s azután nyakukon maradt rengeteg áru. Viszont az ünnepet követő napokban rendkívül megnőtt a kereslet. Ez utóbbin nem csodálkoztak, mert sok helyütt a dolgozók május 3-án kapták kézhez fizetésüket, s a családok ezt követően vásároltak. Viszont úgy tűnik, hogy a ú/ kosság jelentékeny hányada inkább használ a főzéshez étolajat, mint az íze és szaga miatt kevésbé kedve’t préselt zsírt. A húsüzem vezetője elmondta, hogy legutóbb sikerült mintegy 59 mázsányi zsírt eladniuk a Budapesti Konzervgyárnak, de ez édeskvés ahhoz a mennyiséghez képest, amely gazdákra vár. Viszont bíznak az érdiek abban, hogy akciójuk, miszerint a zsírt a nagykereskedelmi árnál öt forinttal olcsóbbért kínálj ík, nyitott erszényekre talál. Az elmúlt év októberében megalakult Országos Hús Céh napjainkban már negyven partnert számlál. Tagjai közé tartozik a toki Egyetértés Termelőszövetkezet Perbálon működő húsüzeme. A céhbeliség- nek már nyomon követhetők az előnyei. Mivel az országos tagság révén kapcsolatot építhettek ki — egyebek között Nyíregyházán, Szekszárdon és Balmazújvárosban üzemelő — jobbára szövetkezeti kezelésben lévő vágóhidakkal, ezért lényegesen bővítették piaci, értékesítési területeiket. Az együttműködés keretében például a perbáliak félsertéseket, sertésfejeket szállítanak Nyíregyházára, ahol azokat feldolgozzák, s úgy kerülnek forgalomba. Pest megyében kilenc, s három megyében még további három kitűnően forgalmazó boltjuk működik. Ami szintén nagy előny, s lehetőséget ad a korszerű hústárolásra az a dorogi, de a toki tsz tulajdonát képező raktárkomplexum. Ennek a központi egységnek a havi forgalma hat-tízmillió forint között ingadozik. A napokban a perbáli húsüzem vezetője, aki igazgatósági tagja az Országos Hús Céhnek, reményt keltő tárgyalásokat folytatott egy meg nem nevezett NSZK-beli cég vezetőjével korszerű, évi 25 ezer sertést 1feldolgozó üzem telepítéséről. A leendő létesítmény Tök és- Perbál között épül majd fel, s beruházási költségei elérhetik a 100 millió forintot. Ami már biztos, az a leendő húsüzem kijelölt területe, s hogy a perbáliakon kívül a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság is érdekelt ebben a vágóhídtervben. A magas szintű technikát és technológiát szállító nyugatnémet cég meg is vásárolná a feldolgozott sertések egy jelentékeny hányadát. így válna határokon túlivá és mindinkább 'jövedelmezőbbé a perbáliak piaci nyitása. (gyócsi) Éjidig négy rektor jelölt Szavazás ma, másként! Júniusban lejár a Gödöllői Agrártudományi Egyetem vezetésének mandátuma. Ki lesz az új rektor? Ma még nem tudni. Délután két órakor rek- torjelölt-jelöltek sorsáról szavaz agrár-felsőoktatási fellegvárunk összoktatói-kutatói értekezlete Gödöllőn, és a szervezetileg az egyetemhez tartozó főiskolai karokon, intézményekben Gyöngyöstől Mezőtúrig. Április végén — mint megírtuk — mezőgazdasági minisztériumi személyi javaslat híján úgy döntött az egyetemi tanács, hogy más fórumok döntsenek a rektorjelölt személyéről, akit felterjesztenek a szaktárcához, onnan pedig a köztársasági elnökhöz. A szavazás első fordulója az egyetemi tanács döntésének megfelelően történt a gépész- mérnöki és a mezőgazdaságtudományi karon — állapította meg hétfői ülésén a felelős testület. A gazdaság- és társadalomtudományi karon attól eltérve, mert ott nem csak azok közül választottak, akik nem töröltették magukat arról a listáról, amely eredetileg az összes professzort tartalmazta. Ezen a karon a listára minden egyetemi tanár neve felkerült. Minden választó két személyt jelölhetett meg. S miközben dr. Lökös László kérte, tekintsenek el jelölésétől, két új névvel is találkozhattunk a szavazás végén; dr. Szgndrő Péter és dr. Dohy János mellett dr. Kocsis Károlyéval és dr. Székely Csabáéval. Az egyetemi tanács százperces vitájában sokan szót kértek, és elmondhatta véleményét a meghívottként érkezett, az egyetemi TDDSZ-t képviselő dr. Péczely Péter is. Végül olyan határozat született, amely kompromisszumként értékelhető, ha a testület korábbi határozatát és a TDDSZ elképzelését összevetjük. A rektorjelölés második fordulójában nem a vezető oktatók és kutatók döntenek, hanem összoktatói-kutatói értekezlet, mi több: ezen új jelölteket is lehet állítani, amennyiben azzal a résztvevők ötven százaléka egyetért, s a jelölt ott tartózkodik. Jelenleg tehát négy jelölt van, s az egyetemi tanács ülésén a józan ész döntött, F öld ön kívülieket még nem mértek be Hétpecsétes titkok és a cirkáló rakéták „Csillagászati földmérők” — ízlelgetem a magyar fordítást, amit magam rögtönöztem az intézet címéből. Mert ugyan mi mást jelenthet a kifejezés: geodéziai obszervatórium. S akkor a harmadik titulust, a „kozmikus” lefejezést még nem is illesztettem a több* mellé. Pest megye kicsiny, völgybe simuló faluja Penc. A környező csúcsok egyikére aszfaltút vezet. Lankás domboldalon kacskaringeik az aszfaltcsík. Néhány kilométerenként „behajtani tilos” tábla próbálja elriasztani a hívatlan látogatót. Azon morfondírozok, egy szigorú rendőr megbéníthatná az intézet munkáját. Ulivel a tábla „kivételt” nem engedélyez, megtilthatná, hogy járművel megközelítsék az obszervatóriumot. De i sem rendőr, sem más nem állja utámat, háborítatlanul jutok el a furcsa nevű intézményhez. ges „cirkáló rakéták” dolgát. Ma viszont már az sem titok:, hogy Magyarország talaja is emelkedik és sülyed, mégpedig félméiernyit naponta. Tehát ha nem is tudtuk, szárazföldi patkányként is átéltük az apály-dagály jelenségét. Szigorúan titkosak voltak a koordinátáink is, ma viszont bárki megvásárolhatja az ilyen adatokat tartalmazó térképeket. Ebben a bizonytalan világban jó néhány biztos pont js van — tudom meg Busies Imrétől. Az országot ugyanis alappontok sokasága jelöli, sajnos ezek hálózata még nem teljes, tíz-tizenöt százaléknyi a fehér folt. A ponthálózat karbantartásán, s az eddig beméretlen területek feltérképezésén munkálkodnak az itteni dolgozók. Bármilyen meglepő, ahhoz, hogy a földön pontosan ki lehessen mérni bizonyos távolságokat, a csillagok felé kell fordulni. Az égbolton találhatók ugyanis azok a geodéziai műholdak, melyek az ilyesféle méréseket segítik. Vagyis annak ellenére, hogy az intézet nevében az obszervatórium szó Gyönyörű környezetben több kisebb-nagyobb épület közül egyiknek a tetejét se borítja a jellegzetes obszervatóriumkupola. A legnagyobb épületnél állapodok meg. Jól választottam, mert hamarosan feltűnik a műszaki titkár Busies Imre, aki vállalta, hogy beavat az itteni munkába. Igazság szerint „titokzatos” dolog hozott ide. A szerkesztőségünkbe érkező rendezvénynaptár érdekes esemény helyszínéül jelölte meg a penci obszervatóriumot. Itt ismertették volna az új titokvédelmi jogszabályt. Azonban má1 magát a rendezvény tényét is sikerült suba alá rejteni, mert a helyszínen senki nem tud róla. Nem kell azonban túlzottan szomorkodnom az elmaradt esemény miatt, a műszaki titkár biztosít arról, hogy éppen elég titkos dolog van itt éneikül is. Néhány éve még hét pecsét alatt őrizték azokat az adatokat például, melyek az ország egyes pontjainak magasságát jelölték a tenger szintjéhez képest. Ezzel próbálták megnehezíteni az ellenséis megtalálható, munkájukhoz nem tartozik a csillagok íúr- készése. Távcsövükkel a műholdakat célozzák meg, s nemzetközi rendszer részeként vesznek részt a mérésekben. Eleinte csak a műhold irányát tudták mérni, később már a távolságát is. Lézerágyút szereltek a távcsőre, úgy lőtték fényimpulzust a műhold felé. A műhold felvillanását érzékelő műszerek azután megadták az oda-vissza megtett út idejét, s abból kiszámíthatták a távolságot. Az elképzelhetetlenül rövidke időt rubídium- órával mérték. Az új „GPS”- nek nevezett rendszer feleslegessé tette a lézert. Ugyanis az újabb műholdak már maguk is képesek jelűket adni, s elég ezeket befogadni. A legújabb rendszer már ennél is többet tud. Több, műhold által kibocsátott jelet figyel, s így centiméteren belüli helymeghatározást tesz lehetővé. A COCOM-lista enyhítése után hazánk is vásárolhat a világ legkorszerűbbnek számító rendszeréből. Heteken belül megérkeznek az új műszerek. Szép-szép, hogy haladunk a korral, de mi haszna? — Bármilyen meglepő is. a penci obszervatóriumon múlik, hogy ha a szomszédunkkal telekhatár-viszályba bonyolódunk, a földmérők el tudják dönteni, melyikünknek van igaza. Utak, házak, lakótelepek helyének pontos kijelitésében segíthetnek az innen nyert adatok. A gyakorlati mellett a tudományos vizsgálatok sem kevésbé fontosak. A mérési pontok segítségével ugyanis vizsgálhatják a föld vízszintes és függőleges elmozdulásait. Ezek eredménye pedig megóvhat bennünket a nagymarosi vízlépcsőhöz hasonló monstrum építésétől. Vagy például a mostaninál ideálisabb helyet találhattak volna az atomerőműnek — ha már léteztek volna ezek a mérések. Még egy feladata van az intézetnek. Itt állítják be a földmérésekhez használatos egyszerűbb műszereket. A bonyolultabbakat Gödöllőn hitelesítik. Taszigál az ördög, végül nem állom meg, hogy rá ne kérdezzek áz UFO-kra. Ha léteznek a világűrből érkező lények, a műholdfigyelő obszervatórium munkatársai legalábbis tegező viszonyban vannak velük. A műszaki titkár előkeríti Szalma Sándort, az obszervatórium „UFO-felelősét”. A „cím” persze csak móka, mert Szalma Sándor csillagász csak hobbiként foglalkozik a földönkívüliekkel. Tőle megtudom, az UFO angol nyelvű rövidítés, magyar megfelelője a „nem azonosított repülő tárgyak”. Az eddigi VFO-megfigyelések kilencven százalékáról derült ki, hogy van rájuk „földi” magyarázat. Természeti jelenség csalta meg a nézők szemét, vagy katonai kísérlet produktuma riogatta az arra fogékonyakat. A fennmaradó tíz százalék között sem akadt egyetlenegy sem, ami meggyőzően bizonyította volna idegen civilizáció jelenlétét. Egyébként az amerikai UFO- kutató-hálózatnak van magyar szekciója is, tehát az itthoni észleletek is bekerülnek a nagy közös kalapba. A csillagász még sohasem látott UFO-t, de azzal vigasztal, a bizonyítékok hiánya nem ellenbizonyítik. Tehát az eddigi észleletekíől még nyugodtan járhattak itt földönkívüliek. Azzal búcsúzik, ha lát egy csészealjat, majd értesít... Mátrai Tibor
