Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-28 / 123. szám

^fíirtCTP 1990. MÄJIIS 28., HÉTFŐ Jeszenszky—Mack- találkozó Újabb határátkelőhelyek A magyar rendszerváltás új lehetőségeket nyit az Auszt­riával való jószomszédi együttműködés további élén­kítésére és elmélyítésére — állapította meg Jeszenszky Géza magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter azon a találkozón, amelyet hétvé­gén Bécsben rendeztek. A po­litikusok sajtóértekezleten is nyilatkoztak több mint másfél órás tárgyalásuk tartalmáról, és ezen mindketten derülá- tóan ítélték meg országaik különleges viszonyának jövő­jét. Alois Mock elmondta: jel­képes értékűnek, a két ország közötti példás kapcsolatok ki­fejeződésének tekinti, hogy az új magyar külügyminiszter el­ső külföldi útja Becsbe veze­tett, s személyében Magyaror­szág negyven év után első szabadon választott kormá­nyának képviselőjét üdvözöl­heti. Mint közölte, megbeszé­lésük középpontjában a két­oldalú gazdasági, tudományos, kulturális és más irányú kap­csolatok, továbbá a külpoliti­kai együttműködés fejlesztésé­nek kérdései és feladatai áll­tak. Szó esett annak szüksé­gességéről is, hogy mielőbb új határátkelőhelyeket nyis­sanak Ausztria és Magyaror­szág között. A tervezett becs— budapesti világkiállításra vo­natkozólag az osztrák külügy­miniszter kifejtette: elége­detten vette tudomásul, hogy az új magyar kormány fon­tosnak tartja és támogatja ezt a közös vállalkozást. A szeptemberi megújulásért A JKSZ öntelszámolása valamennyi baloldali politikai erejét. Megszüntették a köz­ponti bizottságot és a többi vezető testületet is, s egy 15 fős koordinációs bizottságot ál­lítottak fel a szeptemberi kongresszus előkészítésére. Csonka kongresszusként folytatta szombaton félbesza­kadt januári kongresszusát Jugoszlávia mélyen megosztott komrpunista pártja és hamar be is fejezte azt azzal a felhí­vással, hogy országosan is tart­sanak többpárti választásokat. Ezzel a JKSZ mintegy hivata­losan, is lemondott hatalmi monopóliumáról. A kongresszus mindössze három óráig ülésezett, s azon a hat tagköztársaság közül há­rom — Szlovénia, Horvátor­szág és Makedónra — nem képviseltette magát. Szlovéniá­ban és Horvátországban a kommunisták vereséget szen­vedtek a közelmúltbeli, 50 éve első szabad választásokon, s e két köztársaság kommunistái azzal az indoklással maradtak távol a tanácskozástól, hogy azt a JKSZ keményvonalasai hív-, ták össze hatalmuk fenntartá­sa érdekében. így csupán Szer­bia és Crna Gora ortodox kommunistái, valamint Bosz­nia-Hercegovina reformkom- muhistái vettek részt a szom­bati ülésen. A delegátusok elhatározták, hogy szeptember 29-én meg­tartják a Demokratikus Meg­újulás Kongresszusát. Ezen „modem politikai párttá” ala­kítják át a JKSZ-t, amely a „demokratikus szocializmusért és a föderatív Jugoszláviáért fog küzdeni”. Az új párt részt vesz majd a szövetségi szinten tartandó szabad választásokon is, ám megfigyelők szerint a JKSZ aligha lesz képes visz- szaszerezni alaposan megfo­gyatkozott tekintélyét. A szom­baton elfogadott dokumentum szerint a „radikálisan meg­újult párt” egységbe próbálja majd tömöríteni Jugoszlávia Per Nagyszebenben Nicu a bírák előtt A román legfelsőbb bíróság elutasította a Ceausescu-veze- tés négy, életfogytiglani börtön- büntetésre ítélt, magas rangú tagjának utolsó fellebbezését. Emil Bobut, a Ceausescu-ve- zetés harmadik emberét, Ma- nea Manescut, az államtanács egykori elnökhelyettesét, Ion Dincát, a politikai bizottság tagját és Tudor Postelnicut, az 'égyköri belügyminisztert feb­ruár 2-án ítélték el a múlt de­cemberi forradalmi megmoz­dulások leverésére tett véres kísérletben való aktív részvé­telük miatt. A négy volt veze­tőt népirtásban való részvétel vádjával ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre és teljes va­gyonelkobzásra. Nagyszebenben megkezdődött Nicu Ceausescu pere. A kivég­zett diktátor fiát, a Román Kommunista Párt volt városi titkárát ugyancsak népirtással vádolják. Állítólag ő adott pa­rancsot arra decemberben, hogy a Securitate emberei ott tüzet nyissanak a tüntetőkre. A szakus »őrtűzben tizenkilen­cen vesztették életüket. Nicu Ceausescu tárgyalása öttagú katonai bíróság előtt kezdődött. A per megnyitását a román televízió egyenes adás­ban közvetítette. Ámokfutás és zavargás Békét a bé Húszezer izraeli tüntetett szombaton Tel-Avivban az iz­raeliek és az arabok közötti zröszak fellángolását elítélő \ömeggyűlésen. A tiltakozó ak­ció hátterében az áll, hogy múlt vasárnap egy izraeli ámokfutó Risón Lecijónban arab munkásokat gyilkolt meg, az őrült tett pedig arab zavar­gásokhoz, majd azok erősza­kos szétveréséhez vezetett. Amosz Oz író, a gyűlés fő szónoka hangsúlyozta : nem az egész izraeli népet és nem is a jobboldali szélsőségeseket kell okolni a vérengzésért, ha­nem az izraeli kormányt, amely felelős a közel-keleti béketárgyalások megrekedé­séért. Ugyancsak szombaton az iz­raeli hatóságok feloldották a kijárási tilalmat a Gáza-öve- zet egy részében, valamint Ciszjordánia nagy részén. r-Külföldi események egy mendafban : ?7 Dr. Antall József miniszterelnök a Német Katolikusok Köz^ ponti Bizottságának meghívására május 26-án részt vett a 90. katolikus napók nyugat-berlini rendezvényein. A A Szovjet­unió esetleg hajlandó megfontolni a német NATO-tagság el­fogadását, ha az egységes Németország státusa. az Észak-at­lanti Szövetségben azonos lehet Franciaországéval: vagyis tag, de nem vesz részt az integrált katonai szervezetben. A A hét végén sem csillapodott a felvásárlási láz sem Moszkvában, sem más szovjet városokban — a tervezett árreform bejelen­tését követően az üzletek valóságos ostrom alatt álltak. A Negyven év után újra szabad és demokratikus választásokra készül Csehszlovákia: huszonhárom párt állított országos lis­tát, de ezek közül csak huszonkettő indul, mert az észak-mor- vaországi román kisebbség pártja visszalépett. VISSZATÉRÉS A VAKVÁGÁNYRÓL ? Szocialista kongresszus, szociáldemokrata hitvallás A hét végén tartotta 2. kongresszusát a Magyar Szocialista Párt. A tanácskozáson a 415 küldött elsősorban a párt erköl­csi állapotával, politikai jellegével, ellenzéki politikájának fő irányaival kapcsolatos kérdéseket vitatja meg. Az első napon a résztvevők először négy vitaindító refe­rátumot hallgattak meg. A Szocialista Párt helyzetéről és feladatairól Nyers Rezső, az MSZP elnöke beszélt. Elmon­dotta: az utolsó kongresszus óta erősödött az a meggyőző­dése, hogy nincs ok különb­séget tenni szocialista és szo­ciáldemokrata között. Nyers Rezső az önkormány­zatokkal összefüggésben el­mondotta: a .Szocialista Párt ellenzi azt az elképzelést, hogy a megye ne közigazgatá­si közvetítő, hanem önkor­mányzati szerv legyen. A me­gyei önkormányzat ugyanis nem valóságos, hanem közve­tett. így csupán a bürokráciát növeli, és korlátozhatja, sőt meg is fojthatja a községi ön- kormányzatot. Nyers Rezső végezetül az elnökség nevében leköszönt megbízatásáról. Vitányi Iván, az országos elnökség tagja a párt arcula­tának, jellegének meghatáro­zásával foglalkozott. Pozsgay Imre, az országos elnökség tagja a párt ellen­zéki politikáját jellemezve ki­jelentette: az MSZP a Parla­mentben annak a baloldalnak a képviseletét is vállalni kí­vánja, amely nem tudta be­juttatni képviselőit a törvény­hozói testületbe. Hosszasabb vita bontakozott ki a párt alapszabályának mó­dosításáról. Döntöttek arról is, hogy a párt legfiatalabb tag­ja 16 esztendős lehet, a tagság feltétele pedig az, hogy a je­lentkező elfogadja a Szocia­lista Internacionálé elvi nyi­latkozatát. A tisztségviselők megválasz­tásával összefüggésben — jól­lehet ez zárt ülésen zajlott — elterjedt a hír: Horn Gyula áz elnöki funkció vállalását ah­hoz a kritériumhoz kötötte, hogy Nyers Rezső ne jusson semmiféle vezető pozícióhoz a pártban; őt tette felelőssé egyebek között azért, hogy ok­tóber óta a párt mélypontra süllyedt. Ezt az információt az újonnan megválasztott pártel nők megerősítette. A Nyers Rezső személyét ért „durva és méltatlan” támadást mintegy 70 küldött ilyen értelemben megfogalmazott petíciójában a plénum előtt is kifogásolta. Horn Gyula nem látott kivet­nivalót abban, hogy a párt elnökét felelőssé tette az el­múlt néhány hónap hibáiért. Sokkal lényegesebbnek tartot­ta. amit zárszavában is hang­súlyozott: Nyers Rezsőt kö­szönet illeti azért a tevékeny­ségért, amelyet a magyar bal oldal érdekében évtizedeken át folytatott, sokat téve pártért. Az MSZP nagyra be­csüli Nyers Rezsőt következe­tes reformtörekvéseiért, állás- foglalásaiért, Horn Gyula ugyanakkor el szeretné érni a pártban, hogy a vezetők meg­mondhassák egymásnak a má­sik politikai tevékenységével kapcsolatos véleményüket, kü­lönösen, ha olyan válaszút elé kerül egy párt, mint most az MSZP. Duna—Adria találkozó nagycenki „zárás" Vasárnap a késő délutáni órákban Nagycenken befejező­dött a Duna—Adria ötoldalú együttműködés miniszterel­nök-helyettesi szintű értekez­lete. A találkozó résztvevői: a bécsi tárgyalási fordulót kö­vetően Jeszenszky Gézának, a magyar diplomácia irányító­jának meghívására látogattak el a nyugat-dunántúli város­kába. Az öt állam képviselőit fogadta Antall József minisz­terelnök, aki közvetlenül ber­lini látogatásáról hazatérve érkezeit a zárótalálkozónak helyet adó patinás Széchenyi Kastélyszállóba. A résztvevők csaknem egy órát töltöttek a magyar mi­niszterelnök társaságában az ötszög alakban elrendezett tárgyalóasztal mellett, majd a Kastélyszálló parkjában kö­tetlen sajtótalálkozón vála­szoltak a magyar és a külföldi újságírók kérdéseire. Az ötoldalú találkozó, illet­ve berlini útja kapcsán a ma­gyar külpolitika orientációját firtató kérdésekre válaszolva Antall József elmondta: Ma­gyarország arra törekszik, hogy külkapcsolatai kiegyen­súlyozottan alakuljanak. A miniszterelnök ezzel ösz- szefüggésben megjegyezte: a magyar kormányzatnak eddig is a külpolitika formálása veit a legsikeresebb ága. Reményét fejezte ki, hogy e hagyomá­nyokra alapozva Magyaror­szág a jövőben is széles kö­rű kapcsolatrendszert tart fenn. A küldöttek között a gödöllői Körösfői T&SílÖ" ------­V állalkozók közgyűlése ígérgetések helyett Szombaton rendezték meg a Vállalkozók Országos Szövet­ségének közgyűlését. A talál­kozó előtt néhány vállalkozótól megkérdeztem, az új rendszer­ben mit várnak a kormánytól, illetve saját szervezetüktől, a VOSZ-tól? — Ha mindenki eljött volna a mai összejövetelre, kicsi len­ne a terem — mondja Nagy Ferenc, aki egy törökbálinti híradástechnikai gmk vezető­je. — Ügy tudom, a taglétszá­munk már 3—4 ezer körül mo­zog. — Ez egyfajta kritika? Azt jelenti, hogy maguk a válalko- zók nem veszik elég komolyan a VOSZ-t? — Nem tudom. Szerintem a VOSZ vezetői végtelenül tisz­tességesek, segítőkészek, úgy is mondhatnám, úriemberek. De hogy hatékony érdekszer­vezet hogyan és mikor lesz eb­ből a szövetségből, azt nem tu­dom. — A vállalkozók visszatérő siráma, hogy mennyire rossz és igazságtalan a jelenlegi adó­rendszer? — Az adókérdést szerintem túldramatizálják. A világon mindenütt kell adót fizetni. Láttam én már olyan kisipa­rost, aki a legújabb Opel ko­csin furikázott, s 55 ezer forin­tos jövedelmet vallott be... Az viszont igaz, hogy a látha­tatlan jövedelmeket valahogy meg kellene fogni. Olyasmire gondolok, ha én például épít­kezem, vagy autót javíttatok, akkor a díjat leírhatnám az adóalapomból. Akkor nem len­ne érdekem, hogy kontárral dolgoztassak. Dr. Jeszenszky László, a gödi Duna Menti Mgtsz köztisztasá­gi szakcsoportjának a képvi­selője szinte kapásból sorolja a „kívánságlistát”. — Új adórendszert, s jobb pénzügyi kormányzást várok, azt, hogy érdemes legyen a megtermelt nyereséget új fej­lesztésekre fordítani. Jó lenne, ha végre megszűnne a vállala­ti „sorbanállás”. Áldatlan ál­lapot, hogy a magyar cégek megközelítőleg 200 milliárd forinttal tartoznak egymásnak. — Ezeket aligha tudja meg­oldani a VOSZ... — A VOSZ-tagságból egye­lőre annyi előnyünk volt, hogy egy sor információs anyagot kaptunk, többek között arról is értesülhettünk, hogy milyen külföldi és hazai munkaválla­lási lehetőségek állnak a vál­lalkozók előtt. Ez segítséget jelent abban, hogy az ember jól informált lehessen. Hargitai Éva MDF-fórum az önkormányzatokról — Az ország demokratikus átalakulásának mérföldköve és a közeli hónapok egyik legfontosabb feladata lesz a valódi önkormányzatok kiépítése. Ehhez létfontosságú, hogy a Par­lament június végéig megalkossa az önkormányzatokról, illet­ve az önkormányzati választásokról szóló törvényeket — mon­dotta Horváth Balázs belügyminiszter szombaton Budapesten, az MDF és a Hanns Seidel-alapítvány országos fórumán. A több száz résztvevő előtt szólt arról is, hogy csak egy erős, gazdaságilag független önkormányzat ellensúlyozhat­ja a túlzott központi hatal­mat. Ennek érdekében szük­ségszerűnek tartotta, hogy egy valóban átgondolt ön- kormányzati törvényterveze­tet vitasson meg a Parlament. Bízik abban — hangsúlyozta a belügyminiszter, hogy a tör­vénytervezetek vitája nem vá­lik majd parttalanná, s sike­rül felülemelkedni a pártpo­litikai érdekeken. Úgyanis szerinte valós a veszélye an­nak, hogy egyes parlamenti pártok későbbi időpontra sze­retnék kitolni a helyhatósági választások idejét. Fontos kérdésként ismer­tették az önkormányzati rend­őrség létrehozása esetén szük­ségszerűen jelentkező feszült­ségeket a központi állam­rendőrség és az önkormány­zati rendőrség között. Az egész napos tanácskozás részt­vevői számos észrevételt fo­galmaztak meg az önkormány­zatok optimálisabb működése érdekében. Elvégre az atomkorban élünk Egy kellemes nap az embereknek Olcsó hely ez, minden tíz ' • forint. Tíz egy lövés, tíz a zsákbamacska, tíz egy menet a pónilovon, talán a vattacu­kor is ennyibe kerül. Igaz, a körhintánál egy húszast kér a tulaj, de az meg kétszer tíz ugye. Béla meg is jegyzi, ma­jálisra még nem fázott rá sen­ki. Ha nincs eső, lesznek vagy ezren délutánra, közel van Tök, Perbál, aztán Páty és persze kijönnek ide a helybe­liek is Zsámbékról. Innen pe­dig számolni kell csupán. Egy menet a hintán az három perc, na jó, több egy kicsit, a pus­kát pillanatok alatt megtöl­ti az ember, megy a vattacu­kor is rendesen, olyan még nem volt, hogy a kölkek ne akarjanak valamit gyereknap­kor. Szóval csak csurran-csep- pen a végére. Béla persze üz­A körhintánál egy húszas a beugró

Next

/
Thumbnails
Contents