Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-17 / 114. szám

1990. MÄJUS 17., CSÜTÖRTÖK 3 Nem Ida doktornő rendelőjében gyógyul Dabas (I.) A volt tanácselnök ráér, nyomoz és feljelentget Egy tanácselnököt többféle módon el lehet mozdítani pozíciójából. Egyszerűbbnek látszik a tanácsülésen bi­zalmatlansági indítványt benyújtani, így szavaztatni a tanácstagokat. A megyében is több eset bizonyítja: a testület megerősíti pozíciójában az elnököt — még ak­kor is, ha a visszahívási indítványnak volt is némi alap­ja. Vagy azért döntenek így, mert elég jól ismerik a le­hetőségeinek korlátáit, vagy mert tudják, közülük sen­ki sem lépne a helyére. Bonyolultabb megoldás az elnököt saját tanácstagi vá­lasztókerületében visszahív­ni, hiszen több tucat aláírást kell összegyűjteni, utána pe­dig a szavazák napja előtt — amikor arról voksolnak a pol­gárok, hogy kell. vagy sem a tanácstagjuk — erős agitációt kell kifejteni. A REJTÉLYES FELADÓ Nos, D abason Schönweitz Tamás tanácselnök elmozdí­tása érdekében ez utóbbi megoldást választották. Hogy kik? Azt nem lehet pontosan tudni. Még annak ellenére sem, hogy a visszahívási ké­relem többtucatnyi hiteles aláírással, ajánlott levélben még tavaly decemberben megérkezett a városi tanács címére. Csakhogy a feladó, bizonyos Kapás Máté nem da- basi illetőségű, ha létező sze­mély egyáltalán. Így tehát az értelmi szerző árnyékban ma­radt. A kérelem nyomán bein­dult a hivatali gépezet, ösz- szehívtak egy választói gyű­lést — amelyen a tanácsel­nök nem volt jelen. (Állítása szerint az eseményről nem tu­dott. s oda nem hívták meg.) A szavazást, amelyen a 28- számú tanácstagi választóke­rület kétszázhetvenegy állam­polgárának igen vagy nem válaszát kérték, február 25-re tűzték ki. Szinte attól a nap­tól, hogy a dátum ismertté vált. különös levélháború vet­te kezdetét. Mindenki ponto­san tudta a tanácselnök ta­nácstagi körzetében és egész Dabason, mekkora a tétje en­nek a szavazásnak. És vall­juk be — hiszen választóihoz intézett levelében szinte büsz­kén írta le Schönweitz Tamás is —, a 23-as körzet lakóinak nem lehet okuk panaszra. Többet kaptak, mint a város más részein élők. „Ügy ítélem meg, hogy körzetem közmű­ellátottsága a város átlagánál jobb" — írja a levélben. Ez bizony igaz. hiszen míg Da- bas centrumában többmilliós költséggel betonozzák a jól kiépített vízelvezető árkot, ad­dig Sáriban lassan a közleke­dést is megbénítja a belvíz. A tanácselnök — aki előd­jének. Petiké Jánosné dr.-nak idején vb-titkárként dolgo­zott — most elhatárolja ma­gát volt főnöke magatartásá­tól. Ez érthető, az azonban már kevésbé, hogy ugyanezt teszi a rendszerrel kapcsolat­ban is. „Azt is tudni kell, hogy az elmúlt közel két év kevés arra, hogy egy hosszú — pártállam — tevékenység hibáit jóvátegyük” — írja vá­lasztóinak Schönweitz Tamás, a Politikai Főiskola végzős hallgatója. Persze, nemcsak ő írt leve­let. Független Állampolgári Kezdeményezés, Dabas alá­írással még tavaly november­ben, vagyis a tanácselnök visszahívása előtt kaptak „tényfeltáró” szórólapot a 28- as körzet lakói. Ebben szó van a tanácselnök megemelt fizetéséről, magas jutalmáról, közpénzen finanszírozott nyu­gati útjairól és felesége bu­tikjáról. Nincs szó azonban a visszahívási indítványról, csu­pán egy sokat sejtető mondat a végén: „Figyelemmel vár­juk az Ön állásfoglalását!” S a választópolgár hamaro­san állást is foglalhatott, mert pár nap múlva orra alá nyomtak egy gyűjtőívet, ta­nácstagja — tanácselnöke — visszahívása érdekében. Persze, ugyanilyen névte­lenségben és homályban bur­koltan jelentkeztek azok, akik a tanácselnök mellett agitál­tak. Amikor még. nem is volt hivatalos a február 25-i idő­pont, az ominózus választóke­rületet elárasztották a nyom­dai eljárással készült piros betűs szórólapok. „Tisztelt polgártárs! Ne menj el a visz- szahívási szavazásra 1990. február 25-én... ne hagyd magad befolyásolni!” Az alá­írás: 23-as körzet. HIBÁJUK A HALLGATÁS Kapkodhatta a fejét a tisz­telt polgártárs, hiszen a daba- si ellenzéki szervezetek alá­írással jegyzett szórólapon éppen az ellenkezőjére agitál­ták őket. A szavazást az egyik körzeti orvosi helyiségben — ahol dr. Radvánszky Ida rendel — tartották. Az ellen­zék arra hívta fel a 271 vá­lasztópolgárt, hogy „gyógyít- tassa városunkat Ida doktor­nő rendelőjében!”. Ilyen előzmények után szin­te törvényszerű volt a szava­zás kimenetele., A 28-as kör­zet választópolgárai nem vál­lalták a tanácstestület helyett a döntést. Nem mentek el sza­vazni csupán negyvenkilen­cen. Ám ők döntő többségben a visszahívás mellett voltak. Az eredményit?) a tanács­elnök sikerként, saját meg­erősítéseként könyvelte el. Hi­szen ő maga szintén arra kér­te a választókát, hogy bojkot­tálják a szavazást. Nyilván a testület is hasonlóan gondol­kodott, hiszen a február 25-i közjáték után felemelte az el­nök fizetését. Aki viszont ígé­retet tett, hogy a ciklus vé­géig marad. Nem így történt. Alig egy hónap múlva közölte, hogy elmegy. Máshogy képzeli el a jövőjét, s a döbbent tanács­tagok faggatására annyi indo­kot közölt csupán, hogy a vá­ros építésére jött, s nem akar asszisztálni a rombolásához. A felmentésével kapcsolatos szavazást ő maga vezette, s egyszerre voksoltatta az áp­rilis 25-i tanácsülésen a tes­tületet a felmentéséről, s arról, hogy hat hónapra felmentik a munkavégzés alól. A félévi fi­zetését huszonnégy óra alatt fel is vette, s azóta a tanács­háza táján nemigen látták. Hallani azonban hallottak felőle, hiszen a város tele van pletykával. Például, hogy el­adta a házát, s a Dunántúlra költözik. Meg. hogy nyomoz­tat az ügyrendi bizottság ve­zetője után. E bizottság ugyanis rájött, hogy hiba van a kréta körül. A tanács man­dátuma a nyáron lejár, tehát az elnök semmiképpen sem kaphat fizetést — ráadásul előre — októberig. NEM FOGADJÁK De Schönweitz Tamás volt be­osztottjait sem kímélte. Appa­rátusa több tagját is feljelentet­te a megyei tanácson. Igaz, a be­advány hitelét erősen csök­kenti, hogy nem aktív korá­ban küldte el. Az apparátus vezetői nem is tagadják: kö­vettek el hibákat. A legsú­lyosabbakat akkor, amikor ők, a szakemberek nem figyel­meztették a tanácstagokat, hogy törvénytelenségeket akarnak szentesíttétni velük. De. amikor egy államigazga­tási dolgozó lehallgató készü­lék után kutat a saját szobá­jában, amikor energiája je­lentős részét azzal tölti, hogy. főnöke hibás döntéseinek kö­vetkezményeitől védje a vá­rost és saját magát, akkor hi­bázni is könnyebb. Múza Katalin (Folytatjuk) JEHOVA TANÚJA INKÁBB LEÜLI Alternatívok és alternatívkák (Folytatás az 1. oldalról.) Reggel nyolc óra előtt már minden „beidézett” ott topo­rog a megyei tanácson. Csen­desen néznek maguk elé, nem­igen váltanak szót egymással. Mindenki a saját mondókájá- ra készül, elvégre eddig sehol sem kellett szabatosan és meggyőzően kitálalniuk a lel­kűk legmélyebb zugában rejlő érzéseiket. Ilyesmire nem ta­nít az iskola, s az efféle élet­helyzet is többé-kevésbé csak egyszer, itt fordul elő. Erre az államigazgatási aktusra fel­kért bizottsági tagoknak se irigylésre méltó a helyzetük. Javaslatukkal meghatározott időre részesei sorsok befolyá­solásának, de igen nehéz kita­pogatniuk, mi lakik az embe­ri szívekben. Szerepek és szerepjátékok Az érdi S. Attila ügye sima: kérelme mellett ott lapul az adventista egyház országos el­nökségének levele, miszerint a fiatalember igazoltan a mózesi törvények szerint él, s mint ilyen, békében és háborúban egyaránt tartózkodik a fegy­verviseléstől. — Két éve keresztelkedtem, megtartom a szombatot, nem fogyasztok disznóhúst. Szá­momra nemcsak a fegyveres, de a katonaságon belüli bár­milyen szolgálat elfogadhatat­lan, mert értékrendszeremmel ellentétes magatartást kény­szerítene ki belőlem — mond­ja a fiatalember, akinek meg­jelenése, minden megnyilvá­nulása elárulja, hogy valóban hiszi, amit mond. A bizottság indokait elfogadva egyhangú­lag támogatja kérelmét. Bonyolultabb a helyzet a ceglédi Cs. Zsoltnál, aki az 'érettségi után huzamosabb ideig sehol sem dolgozott, mert mint mondja, nemigen viseli a kötöttséget, s idős nagyszüleit is ápolja otthonukban. Lénye tiltakozik minden agresszió­tól, ezért érezte magához kö­zel állónak a Bioszféra Pártot, amelynek tagja úgy is, mint aki egyetemen szeretne bioló­gusnak tanulni. Hallani sem akar a fegyver nélküli szol­gálatról, azt mondja, tudato­san választotta a hosszabb, 28 hónapos polgárit, még akkor is, ha azért havonta csak mi­nimális zsold jár. Tiltakozik a feltevés ellen, miszerint azért kérte vqlna a polgári szolgálatot, hogy így zárt kö­zösségen kívül letudja a ka­tonaságot, s egyben sikerte­len felvételi esetén két eszten­deig biztos munkahelye is van. Hangtalanul veszi tudo­másul a bizottság egyhangú nemleges döntését. Nem úgy a szigetszentmiklósi U. Ágoston, akinél ugyancsak nem fedez­hető fel nyomós lelki ok, bár a fiatalember igen értelmesen igyekszik „eladni magát”. Nem, szó sincs róla, hogy megpró­bálta volna félrevezetni a bi­zottságot, ellenkezőleg! — Ha én kétszer elmegyek egy baptista gyülekezetbe, megfelelő igazolással felvér­tezve ülhetnék itt. Nem tet­tem, pedig ez esetben biztos felmentettek volna... A bizottság kénytelen elis­merni igazát, s éppen ez az, ami miatt az egész „lelkiisme- ret-vizsgálat” sánta, pontosab­ban, mint mindent, ezt is ki le­het játszani. A fiatalember ugyanis nagyon értelmes, s így meggyőző módon eljátszhatta volna szerepét, ö az, akit már októberben is idéztek, csak ál­lítólag elkeveredett, későn ta­lált rá a helyre, ahol akkor várták. így majd héthónapi egérutat nyert. Tavaly augusztus végén bevonult ugyan Bajára, abba a lakta­nyába, ahonnan a legtöbben igyekeznek megszökni. Általá­ban sikerrel, mert ha mégis­csak le kell tölteniük a kato­naidőt. akkor újabban mór a lakóhelyükhöz közel, valahol a megyében húzzák rájuk az angyalbőrt. Kúrhúzhan hasznosabb vagyok — Nyolc nap alatt rájöttem, miféle állapotok uralkodnak a Magyar Honvédségnél — mondja. — A parancsnokom maga ösztönzött, hogy kérjem a polgári szolgálatot, és ott, előttem fogadott az én ,;álter- natívka” sorsomról egy má­sik, magas beosztású tiszttel egy üveg pezsgőben. Tudom, nincs reális esélye igazán éles­ben a fegyverforgatásnak, mert nem fenyeget a háború veszélye. Mégsem akarok töb­bé olyan esemény részese lenni, mint Baján, amikor egy fiatal sorállományú őrségben lövöldözött, miután visszatért a kórházból és az egészségügyi szabadságáról... Egyáltalán úgy érzem, hogy három hó­napon túl nincs értelme a ka­tonáskodásnak, s hasznosabb tagja lehetek a társadalom­nak, ha lógás helyet a polgári szolgálatban dolgozom 23 hó­napot. Sok igazság van a fiataléra-- bér véleményében, mégsem javasolhatott felmentést a bi­zottság, hiszen a kérelemnek nyilvánvaló módon nem lelki­ismereti okai voltak. Hason­lóan megoszlott a vélemény az ugyancsak szigetszentmiklósi K. György dolgában is, bár inkább félénk, visszahúzódó természete miatt’’ejtette gon­dolkodóba a bizottságot, ö is bevonult hat napra Vácra. de a lánylelkű fiú irtózott a fegy­vertől, az erőszaktól. Ha meg­támadná valaki, inkább meg­adná magát, semmint véde­kezne. Úgy érzi, nem válna javára a szolgálat, nem erősí­tené, inkább további görcsö­ket okozna jellemében, hiszen megpróbálta már. A meghall- gatottak közül egyedül nála javasolt új hadkötelességl vizsgálatot a bizottság. trés a zöld út A váci S. Károly kérelmé­nek véleményezése nem tarto­zott hatáskörükbe, mert a fia­talember Jehova tanúja, s mint ilyen, a polgári szolgála­tot sem vállalja. Törvényeink értelmében a honvédelmi kö­telezettség megtagadása bűn- cselekmény, amiért egy—öt év elzárást szabhat ki a bíróság. Pedig a polgári szolgálat bevezetésével elsősorban ép­pé a Jehova tanúit kívánta a börtöntől megszabadítani a törvénymódosítás. Nem sike­rült. Erre példa, hogy tegnap, a megye másik alternatív ka­tonai szolgálatot elbíráló bi­zottságánál is visszavonta ké­relmét egy Jehova tanúja. Sch. Károly azt mondta, ha például a kórházak személyze­tét egyszer és mindenkorra mentesítenék a hadkötelezett­ség alól, akkor ő önszántából ott vállalna munkát. De amíg a polgári szolgálat része az általános hadkötelezettségnek, lelkiismereti okokból inkább a büntetés-végrehajtási inté­zetet választja... Fazekas Eszter A türelem piacot terem Suzuki viliiken Mindinkább a gyakorlatban igazolódik az a megállapítás, hogy egy biztos és nagy érté­kű üzlethez idő, türelem és pénz szükséges. A Pest Megyei Műanyag- ipari Vállalatnak négy évet kellett várnia, hogy részt veT hessen a japán Suzuki jármű­ipari konszern magyarországi üzleti vállalkozásában. Két héten belül, még pontosabban május 29-én már nagyjából el­dőlhet. hogy a Pemü, mint az Esztergomban gyártandó Suzu­ki személygépkocsik egyik műanyag alkatrészekre specia­lizált szállítója, végül is milyen nagyságrendű alkatrész, illetve tartozék előállítását vállalhat­ja. Prinz Ferenc, a Pemü keres­kedelmi igazgatóhelyettese a témával kapcsolatban elmond­ta, hogy a Suzukitől népes szak­értői delegáció érkezik Soly­márra. Alkatrészeket előállító gépekről, technológiai részkér­désekről tárgyalnak. Megszü­letik egy olyan keretmegálla­podás is, amely már pontosan jelzi a Pemü feladatait a jár­műgyártásban. Gy. L. L ehetne éppen családi találkozó is. Apa, két fia, a veje. Az öt tag­ból négy fő. Az öt tag: ve­zetőség. A vezetőség a helyi pártszervezetet irányítja. Ők négyen kezdeményezték ennek a pártszervezetnek a létrehozását, s természetes volt, hogy ők legyenek a ve­zetők, kiegészítve a testü­letet egy ötödik taggal, aki nem iafia egyiküknek sem, azaz kültag, ezért az össze­jövetel nem családi találko­zó, hanem vezetőségi ülés. E majdnem családi ve­zetőség híre hozott el hoz­zájuk. ám a gyanakvás lát­hatóan nem kenyere a tes­tületet irányító elnöknek, az apának. Kedves mozdu­lattal tessékel befelé, üljek csak le közéjük, nekik sem­mi titkuk nincsen ... Való­ban nincsen. Az idegen nem feszélyezi őket. Ahogyan nem feszélyezi őket a nagy­község lakossága körében terjedő szóbeszéd sem. A szóbeszéd szerint ugyanis ők négyen kitalálták ma­guknak a pártot, hiszen az apának-apósnak módjában állt volna azt mondania a fiatalabbaknak : a pártba jöhettek, de a vezetőségbe nem. Miért nem mondta? Egy településen mindig is sokféle szóbeszéd kering. E sokfélék közé az is oda­fér, amit némelyek családi pirtkáeftének említenek. Mert. hiszen lehet így is említeni őket. de — sorolja az apa, amikor kettesben SAFE A maradunk — a vezetőség nem azonos a szervezettel. A szervezetnek harmincegy tagja van, akik közül bárki alkalmas 'arra, hogy ott le­gyen a vezetőségben. A mostani vezetőséget demok­ratikusan választották, ő nem tehet róla, ha két fiát, a vejét a tagok olyan aktí­van dolgozónak tartották, akiknek a testületben a he­lyük ... ő nyugdíjas ügy­véd, az egyik fia agrármér­nök. a másik tanár, a vő orvos, azaz éppen azt kép­viselik, amit kell: a sokfé­leséget. A szóbeszéd ettől persze még marad. Kérdés, kel'l-e adni a szó- I beszédekre? Szóbeszéd tár­gya például az is, hogy a Parlamentben lelhető test­vérpár. házaspár — nem is egy —, volt főnök és titkár­nője . .. Szóbeszéd tárgya az is. ha X. tárcának Z. lesz a birtokosa, akkor kik szá­míthatnak az egyetemi vá­rosban fényes napsütésre, s kiknek kell a vihar elől el­húzódniuk. Ugyanebben az eavetemi városban arról i hallani szóbeszédet, ki szá­mít a polgármesteri székre mert mögötte ott áll a befo­lyásos emberek nagy csapa­ta: a család. S folytathat­nánk a ma divatos iafia-ku- tatás friss hozadékainak, hordalékainak a szemügyre vevését azzal, vajon a fiák miként kerültek a politika ellenkező oldalára olyan családokból, ahol nagyon is adtaik arra, hogy ők mely oldalon állnak, azaz kövé- redhetne a felsorolt ese­tek, szóbeszédek teste, de felesleges, mert a csontváz ugyanaz. A csontváz: a bizalmat­lanság. Gazdag és keserves ta­pasztalatok állították ösz- sze ezt a csontvázat. Az em­bereknek volt idejük meg­ismerkedni vele, mert hi­szen történelmünk tele van ilyen iafia-ügyekkel (is), a kinek a retyerutyája, a só- gorság-komaság, a kereszt­apaság, az urambátyám- rendszer, a mi kutyánk kölyke. az egyébként rendes ember gyakorlata a demok­rácianélküliség gyakorlata. Vannak persze ilyenek a klasszikus demokráciák­ban is. csak éppen nem tud­nak rendszerré szerveződni. Azért nem tudnak, mert egyrészt a'magántulajdonú birodalmakon belül marad­nak — sa tulajdonos azt ‘esz tulajdonával, ami neki tetszik, ez természetes foka szabadságának —. másrészt viszont a nyilvánosság, ben­ne a helyi nyilvánosság erős korlátozó tényező. A min­denkori elszámoltatás lehe­tősége a nyilvánosság, s aki egy kicsit is ismeri a nyugati sajtót, az tudja, szinte napi rovat a korrup­ciós ügyek leleplezése, s ezeknek az ügyeknek a java iafia: kusza rokoni, hozzá­tartozói kapcsolatokkal át­ázó vött. Tévedés lenne tehát olyan irányban keresni a megol­dást. ahol az adminisztratív tiltások, a végrehajthatat­lan jogszabályi korlátozá­sok kínálják fel magukat. Ezek alkalmatlan eszközök a demokrácia érvényesíté­sére. az erkölcs számonkér- hetőségének a gyakorlatá­ra. Mégis az iafia-ürvek hallatán a közvélekedésben ilyen reflexek mozdulnak meg. T ermészetesen van koc­kázata az iafia-h^lyze- teknek. A kockázatot minimálisra szorítani nem a fenyegetettség fokozásával lehetséges, hanem sokkal inkább azzal, ha minden a nyilvánosság előtt történik, ha a mércét az elvek adják. Az elvtelen összefonódá­soknak nem mentsége, ha egyébként idegen emberek szövetkeznek össze, s nem súlyosbító körülmény, ha iafia-alapon teszik ezt. A cselekvés értéke és hogyan­ja lehet a holnapi mérce. Ma persze még ma van. S addig a holnapig el is kell jutni N~m le«? köny- nyű menet. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents