Pest Megyei Hírlap, 1990. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-03 / 102. szám

1990. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK 3 a A demokrácia ígérete Dr. Szabad Györgyöt választot­ták az Országgyűlés megbízott elnökévé (Folytatás az l. oldalról.) Az elfogadott tárgysorozat­nak megfelelően Németh Já­nos, az Országos Választási Bizottság elnöke rövid szóbeli kiegészítőt fűzött a képviselő- választás tapasztalataival fog­lalkozó írásos beszámolóhoz. A választások állami felada­tainak megszervezése, techni­kai lebonyolítása, valamint a szavazat-összeszámlálás mi­kéntje biztosította a választá­sok törvényességét — egyebek között ez derült ki Gál Zoltán belügyminisztériumi államtit­kár írásos beszámolójából. A képviselők megtudhatták azt is, hogy a választások költsé­gei az előzetes adatok szerint várhatóan mintegy 50 millió­val túllépik a tervezett 500 millió forintot. Ezután az Országgyűlés tisztségviselőnek megválasztá­sa következett. A képviselők 99 százaléka egyetértett azzal, hogy a Parlamentnek három alelnöke és nyolc jegyzője le­gyen. A T. Ház felállva, taps­sal köszöntötte Göncz Árpá­dot (SZDSZ), a Parlament újonnan megválasztott elnö­két; akire 339-en voksoltak. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében ezzel Göncz Ár­pád lett az ideiglenes köztár­sasági elnök. Az Országgyűlés alelnökévé választották Sza­bad Györgyöt (MDF), Vörös Vincét (FKGP) és Szűrös Mátyást (MSZP). Az Ország- gyűlés ideiglenes elnöki tisz­tét Szabad György tölti be. Göncz Árpád az elnöki emelvényre lépve kijelentette: — Bizalmat visszaadni nem, csak elveszíteni lehet. Éppen ezért mindent elkövetek an­nak érdekében, hogy az önök bizalmát megőrizzem. Ezután Németh Miklós mi­niszterelnök kért szót. Elöljá­róban kijelentette: 16 hónap­pal ezelőtt vállalta, hogy az általa irányított apparátus az átmenet kormánya legyen, nem gondolva arra: szerepük, jelelősségiik is csak átmeneti. Mint mondotta, a testület munkája gyümölcsének tekinti, hogy most benyújthatja kor­mánya lemondását. Hosszú évtizedek óta ugyanis ez volt az első kormány, amely köz­vetlenül és valóban a Parla­mentnek s nem egy pártnak volt felelős, amely egy telje­sen szabad, demokratikus vá­lasztás eredményeként létre­jött Országgyűlésnek nyújt­hatja be most lemondását. E kormánynak kellett a régi bű­nökért megkövetni a népet, neki adatott a rehabilitáció feladata és lehetősége, az emberi lelkek felszabadítása, s neki kellett cipelnie a múlt terhes politikai, társadalmi és gazdasági örökségét. Annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a politikai örökség ugyan nem terheli az új kor­mányt, azonban az utóbbi kettőt tovább kell cipelnie, s várhatóan rövid idő alatt nem tudja megoldani a gondokat. A továbbiakban kijelentet­te, működőképes országot hagy hátra a leköszönő kor­mány. Reményét fejezte ki, hogy a feladatokhoz — és csakis azokhoz — a követke­ző kormánynak sikerül na­gyobb türelmet nyernie a tár­sadalomtól, mint amilyet az előd kapott a hatalomba, a harcba indulóktól. A búcsúzó miniszterelnök megköszönte mindazok támogatását, akik megértették törekvéseiket és segítették azok megvalósítá­sát. Végezetül bejelentette: benyújtja kormánya lemondá­sát. A leköszönő Miniszterta­nács minden segítséget meg­ad a kormányprogram kidol­gozóinak, az új kormány hi­vatalba lépéséig pedig eleget tesz alkotmányos kötelezettsé­geinek, amihez kérte az Országgyűlés támogatását. Végezetül kormánya és saját nevében is sok sikert, jó egészséget kívánt az új Parla­ment minden képviselőjének. Az Országgyűlés megbízott elnöke valamennyi képviselő- társa nevében kifejezte kö­szönetét a lemondott kor­mánynak és személy szerint Németh Miklósnak, egyidejű­leg a hivatalától ugyancsak elbúcsúzott ideiglenes köztár­sasági elnöknek és a Parla­ment megbízott elnökének mindazért, amit az alkotmá­nyos rendszerváltás békés megvalósulásáért tettek. A kormány lemondásának tudomásulvételét követően a plénum 366 egyetértő szava­zattal törvényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségé­ről. E törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forra­dalma megalapozta a re­ményt: létrehozható a demok­ratikus társadalmi rend, és a haza függetlenségéért semmi­lyen áldozat nem hiábavaló. Az új Országgyűlés kötelessé­gének érzi, hogy ébren tart­sa és ápolja 56 emlékét és egyben kinyilvánítja, hogy 56 szellemének megfelelően min­dent megtesz a többpártrend­szerű demokrácia, az emberi jigok és a nemzet független­ségének védelme érdekében. A törvény október 23-át, az 1956-os októberi forradalom és szahadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársa­ság 1989-es kikiáltásának nap­ját nemzeti ünnepnappá nyil­vánítja. Balogh Gábor jegyző ismer­tette azt az üzenetet, amely­ben Anders Birck, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése nevében kifejezte a magyar Országgyűlés megnyitó ülése alkalmából jókívánságait, s azt, hogy örül Magyarország Európa Tanácsba történő be­lépési kérelmének. Az Ország- gyűlés kifejezésre juttatta el­ismerését és köszönetét azért, hogy a Parlament hat tagja meghívottként részt vehet a gyűlés munkájában, orszá­gunk más hivatalos képvise­lői pedig az Európa Tanács különböző fórumainak tevé­kenységében, majd hangot adott annak a reményének, Kétpárti megállapodás és bírálatai Mégis a Parlament választ köztársasági elnököt? Elsősorban az ország: kormányozhatóságának biztosítása, a nemzet iránt érzett felelősségtudat motiválta az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodását, ugyanakkor minden alapot nélkülöz az e megállapodás nyomán szárnyra kelt híresztelés a nagykoalícióról — jelentette ki Antall József a két párt szerdai közös sajtóértekezletén. Az MDF elnöke utalt arra, hogy a mind a kormánvzó szerepre készülő MDF, mind pe­dig a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ felismerte: a ma­gyar parlamentarizmus alapjainak lerakásához bizonyos alap­vető kérdésekben összefogásra van szükség a kormányzat és az ellenzék között. A több napon át folyó tárgyalások eredményeként a két párt abban állapodott meg, hogy együttesen kezdeményezik az alkotmány módosítását, így például javasolják megszüntetni a kétharmados többséget az adó- és a költségvetési rendelkezé­sek meghozatalánál. A két párt közösen jelölte az Országház elnökének Göncz Árpádot, alelnökül pedig Szabad Györgyöt. A közös javas­lat kiterjed arra is, hogy mindkét személyt véglegesen is je­lölik az á!talu*< ideiglenesen betöltendő tisztségekre. Az MDF és az SZDSZ azt javasolja, hogy az államfőt ne közvetlenül válasszák, hanem ez a Parlament jogosítványa legyen. Az in­doklásban az szerepel, hogy a kétfordulós parlamenti válasz­tásokon, illetve az ősszel várható helyhatósági válaisztásokon kí­vül az ország nem bír el egy újabb választást. Antall József úgy vélekedett, hogy a hónap közepére fel­állhat az új kormány, s legkésőbb június elején a kívánt pon­tokban módosíthatják az alkotmányt. Így elképzelhető, hogy az új köztársasági elnököt még az országgyűlés nyári szünete előtt beiktatja tisztségébe a Parlament. Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodásáról Tor- gyán József kifejtette: megkötésének módszere elfogadhatatlan az FKGP-nek, hiszen a Parlamentben hat párt van, ráadásul a kisgazdák az MDF potenciális koalíciós partnerei. Pozsgay Imre (MSZP) szerint a megállapodás beletartozik a parlamen­ti szabályok világába, a parlamentáris normákba nem ütkö­zik, ezért az MDF és az SZDSZ természetes joga ilyen szö­vetség megkötése. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a meg­állapodás fő vonalaival a Fides” egyetért, azzal viszont nem, hogy e megállapodás értelmében kiterjesztenék a köztársasá­gi elnök jogkörét. Füzessy Tibor (KDNP) szerint a Parlament eredményes működése érdekében sok helyen valóban szükség van a kétharmados szabály eltörlésére, ugyanakkor a keresz­ténydemokratáknak első olvasatban fenntartásuk van azzal kapcsolatban, hogy a megállapodás értelmében a köztársasági elnököt nem a nép, hanem a Parlament választaná meg. it Bár alapos, hosszadalmas és keserves ellenőrzés árán jut­hattak be az újságírók az új parlament alakuló ülésére, a bomba mégis nagyot robbant. Igaz, a T. Ház falain kívül. A reggeli Népszabadság röppen­tette föl a hírt, hogy mégis nagykoalíció alakul, s együt­tes kormányzásra készül az MDF és az SZDSZ. — Szó sincs róla — cáfolja a hírt Rajk László, a szabad- demokraták ügyvivője. — Ez az egész csak kacsa. A pletyka azonban mégsem volt egészen alaptalan, hiszen előző este rajtaütésszerűen kötöttek egyezséget az Or­szággyűlés elnökének szemé­lyéről. — Az SZDSZ-képviselök újabb helyekre, netán minisz­teri posztokra is igényt tarta­nak? — Nem veszünk részt a kormányban. Maradunk ellen­zékben, de készek vagyunk a konstruktív szerepre. Megál­lapodásunk az MDF-fel csak a Parlament működésének részletkérdéseiről szól. Közben nyilvánosságra hoz­ták a megállapodást. Ebben többek között az szerepel, hogy a konstruktív ellenzék hajlandó szűkíteni a kéthar­mados többséget igénylő — alkotmányerejű — törvények körét. S ezzel szabad kezet ad a leendő koalíciónak tervei megvalósításához. ★ A nap sztárja kétségkívül Göncz Árpád író, az Írószö­vetség elnöke, szabaddemok­rata képviselő, aki reggelre kelvén az Országgyűlés elnö­ke, egyben ideiglenes köztár­sasági elnök bőrében találta magát. — ön is meglepődött? — Ez a dolog napok óta ló­gott a levegőben, a tárgyalá­sokon fölmerült az én nevem is, de a tény így is meglepett, örülök, hogy igényt tart rám a több mint két és fél millió állampolgár bizalmát élvező két legnagyobb párt. — Mi az első teendője a megbízott köztársasági elnök­nek? — Elnökségem harmadik napján érkezik hazánkba az angol trónörökös és felesége, őszintén szólva nem vagyok fölkészülve a fogadásukra. Nem származom királyi csa­ládból. Árpád vagyok, de nem Árpád-házi. örülni fogok, ha sikerül a fogadást nagyobb hibák nélkül lebonyolítani. — ön ismét egy író, aki po­litizál. Jól van ez így? írók és történészek fogják kormá­nyozni az országot? — Igen, azt hiszem, ez az írók nemzetközi összeesküvése a hatalom megszerzésére. — Es ezentúl kik járnak az irodalmi kávéházakba? — Talán a képviselők. Le­het, hogy sokkal jobbakat ír­nának. ★ A történelmi eseményt — hogy éppen megalakul a köz­társaság demokratikus, több­párti Parlamentje — csak nem akarja belengeni a neki du­káló hangulat. A vadonatúj képviselők olyan otthonosan mozognak a T. Ház falai kö­zött, mintha nem is első íz­ben lennének itt hivatalosan. Orbán Viktor például, aki még nem oly régen a politika fenegyereke volt, most a Fi­desz frakcióvezetője, pártjá­nak Pest megyei képviselője, mint rutinos honatya, reggeli közben nyilatkozik. — Gondolta volna, hogy or- száglási gondjai lesznek? — Amikor mi a Fideszt ala­pítottuk, azt gondoltuk, hogy lesz új rendszer, és tudtuk, hogy lesz új Parlament. De hogy mi bejutunk ide, azt nem. — És hogy érzi most ma­gát? — Jól, csak nagyon éhes vagyok. Különösebb megha­tottságot nem érzek, az elő­zetes tárgyalások során sok­szor jártam az épületben. A levegője már nem új nekem. Ma pedig ez a történelmi ak­tus olyan, mint egy színház. Az ember ül és nézi. S ha nem szerepelünk, nincs miért izgulni. — Képviselőként azonban először van ebben a házban. Kit fog itt képviselni? — Elsősorban a Fidesz vá­lasztási programját, hiszen akik Pest megyében rám sza­vaztak, azok erre a programra mondtak igent. — A megye többi képvise­lőjével lesz-e valamilyen kap­csolata? — Nem tudom még. Olyan megyei csoport, mint eddig volt, valószínűleg nem lesz. A frakciók pártelvek alapján épülnek föl, s nem területi alapon. — ön, mint friss képviselő, honnan fogja tudni, hogy ho­gyan kell ezt csinálni? — Jártam már néhány európai parlamentben, láttam kormánypárti meg ellenzéki politikusokat. És mint min­den pártnak, nekünk is van­nak szakértőink, akik meg­mondják. hogy mi a jó állás­pont a képviselő számára. En pedig azt el tudom mondani itt a Házban. — Gondolkodott már az el­lenzéki képviselő stíusán? — Többféle ellenzéki kép­viselő van, igen nagy a játék­tér. De ezt nem kell erőltet­ni. Majd kia'akul menet köz­ben. — jakubovits — Az ökumenikus istentisztelet után a Szent István-bazilika előtt az ünneplő tömeg dr. Habsburg Oltót köszönti (Hancsovszki János felvételei) hogy Magyarország rövid időn belül az Európa Tanács tel­jes jogú tagjává válhat. A képviselők végezetül egyetér­tettek abban, hogy az alakuló ülésen díszvendégként meghí­vott, de lábadozása miatt tá­vol levő Sütő Andrásnak táv­iratot küldenek, amelyben ki­fejezik jókívánságaikat. Az elnöklő Szabad György valamivel délután három óra után rekesztette be az alakuló ülés első munkanapját. A Par­lament képviselői ma reggel folytatják a munkát. EZ TÖRTÉNT Szűrös Mátyás tegnap a Parlamentben köszöntötte az új Or­szággyűlés díszvendégeit: Habsburg Ottót, az Európai Parla­ment Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnökét, és a kíséretében lévő Pedro Bofill aleínököt. Üdvözölte a hatá­rainkon kívül élő magyarság képviselőit, közöttük Varga Bé­lát, az 1946-os Nemzetgyűlés volt elnökét, a magyarországi egy­házak és hitfelekezetek megjelent képviselőit, továbbá a par­lamenti pártok díszpáholyban helyet foglaló vendégeit. Az ideiglenes köztársasági elnök megnyitó beszéde után Varga Béla, maid Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője emelkedett szólásra. A házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztá­sáig az alakuló ülést a korelnök. Kéri Kálmán vezette, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képviselő; Glatt- felder Béla, Szelényi Zsuzsanna, Deutsch Tamás és Wachsler Tamás (mindnj'ájan a Fidesz képviselői) látták el. A korcl- nök köszöntő beszéde után az Országgyűlés közfelkiáltással elfogadta az alakuló ülés tárgysorozatát. 1/a Az Országos Választási Bizottság beszámolója a képviselő­választásról. I/b A Belügyminisztérium megbízott vezetőjének beszámolója az országgyűlési képviselőválasztások megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásá­ról. 2. Mandátumigazolás. 3. Bejelentés a pártok képviselőcsoportjainak megalakításá­ról, vezetőik, független képviselők megbízottjának szemé­lyéről. 4. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása, 5. Az Országgyűlés megbízott elnökének kijelölése. 6. A Minisztertanács lemondásának bejelentése. 7. Az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentősé­gének törvénvbe iktatásáról szóló törvénjjavaslat megtár­gyalása. 8. Nyilatkozattervezet az Európai Parlamenthez való csatla­kozás szándékának kinyilvánításáról. 9. Bejelentés a kormányalakítási megbízásról. 10. Az Országgyűlés állandó és külön bizottságainak megala­kításáról szóló országgyűlési határozattervezet megtárgya­lása. 11. A képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének ideig­lenes szabályozásáról szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. (Az utóbbi három napirend várhatóan ma kerül a Par­lament elé.) Szünet után az elnöklő Kéri Kálmán bejelentette, hogy a körjegyzőkből és a korelnökből álló mandátumvizsgáló bizott­ság ellenőrizte a képviselők megbízólevelét, és a választási jegyzőkönyveket. Ennek alapján megállapította, hogy azok mindegyike megfelel a törvényben előírtaknak. Szelényi Zsuzsa körjegyző felolvasta a képviselők nevét, majd a Parlament tagjai 349 igen szavazattal igazolt képviselőnek ismérték el társaikat. Ezután a képviselők letették az ünnepélyes esküt, amelynek szövegét Deutsch Tamás körjegyző olvasta. A korelnök bejelentette: a parlamenti pártok megalakítot­ták képviselőcsoportjaikat. Az MDF Antall Józsefet, az SZDSZ Tölgyessy Pétert, az FKGP Torgyán Józsefet, az MSZP Pozs­gay Imrét, a Fidesz Orbán Viktort, a KDNP Füzessy Tibort választotta csoportvezetőjévé. A független képviselők megbí­zottja Fodor István lett. A napirend szerint haladva ezután következett az Ország- gyűlés tisztségviselőinek megválasztása. A T. Ház új elnöke 339 szavazattal Göncz Árpád lett, aki az alkotmány értelmé­ben ezzel ideiglenes köztársasági elnök is. Az Országgyűlés alelnökévé választották Szabad Györgyöt (MDF), Vörös Vin­cét (FKGP) és Szűrös Mátyást (MSZP). Az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét Szabad György tölti be. Az Ország­gyűlés jegyzője lett Balás István (MDF), Koródi Mária (SZDSZ), Bártos Balázs (FKGP). Bossányi Katalin (MSZP), Glattfelder Béla (Fidesz). Trombitás Zoltán (Fidesz), Balogh Gábor (KDNP) és Tóth Sándor (KDNP). A megválasztott tiszt­ségviselőknek elsőként Kéri Kálmán gratulált, majd átadta az elnöklést Göncz Árpádnak. Németh Miklós miniszterelnök bejelentette : benyújtja kor­mánya lemondását, amit az Országgyűlés megbízott elnöke tudomásul vett, majd a plénum 366 egyetértő szavazattal tör­vényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadság- harc jelentőségéről. A határozathozatal után az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Európa Tanács parlamenti gyű­lésének elnöke, Anders Björck üzenetét intézett a magyar Or­szággyűléshez, amelyet Balogh Gábor jegyző ismertetett, majd az Országgyűlés szándéknyilatkozata értelmében a képviselők hangot adtak azon reményüknek, hogy Magyarország rövid időn belül az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents