Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-05 / 80. szám

1990. ÁPRILIS 5.. CSÜTÖRTÖK jiwm 3 Huszáros ünnepség kivont kardokkal Az emléktúra tápióbicskei színhelye Ö ÍRTA Évtized Nagy tisztelői vagyunk a határokon túl is nagy tisz­teletet élvező közgazdász­nak, Bródy Andrásnak. Könyvei, tanulmányai, elő­adásai: a baj hajnalára fi­gyelmeztető kukorékolások voltak már akkor, amikor némely (?) — sok! — mai hős békésen szunnyadt a pártállam-állampárt beren­dezte komfortos tyúkólban. Alapja, hitele van tehát annak, amit mond, ír, nyi­latkozik. Most éppen: írt. A Valóságban (90f3.) egy tanulmányt. Amiben például azt ol­vashattuk: „ ... a restaurá­ció csalárd, korrupt, pana- más. kölcsönös hátvakará­sokból szövögetett évtizede áll előttünk. Egyik kor­mányt, koalíciót és pártot a másik után temeti maga alá, miközben az apparátus (már aki elég okos áhhoz, hogy le ne bukjon) hízik gazdagszik, terebélyesedik.” Nyeltünk egy nagyot, mert hiszen nekünk, állampolgá­roknak azt ígérték-ígérik a tiszták, a most jöttek, a de­mokrácia maguk felkente apostolai, hogy: soha töb­bet ■.. ! Mert így-úgy a pártállam-állampárt appa­rátusa, de bezzeg, majd ők, majd az övék ... S ekkor egy tiszteletre méltó szak­ember ilyen évtizedet állít elénk? S hagyján, hogy ilyet. De írt még ennél furcsábbat is B. A. Azt: .......néhány év m úlva mégis megindul a gazdasági fellendülés, mert megszűnnek a krízis mély­ben munkálkodó okai. Az a kormány fog ezzel büszkél­kedni, amelyet a véletlen éppen a jó pillanatban se­gít uralomra, mint ahogy a válságot is azok nyakába varrjuk, akik éppen rossz­kor álltak a hatalom kö­zelében.” Minden tiszteletünk B. A-nak! Manapság ilyesmit leírni! Na persze, annak idején is botrányt botrány követett írott, kimondott szavai után. Talán most a botrány elmarad, mert hi­szen — ha igaz — o véle­mények szabadságának ide­jét éljük. A botrány elma­rad. a szavak sorsa azonban azonos lesz? Akkor sem fi­gyelt senki, most pedig ■.. Figyelnek? KLIENS Április 4-én Pest megyébe érkezett a Történelmi Lovas­egylet nyolc huszárból álló csapata. Első megyei állomás­helyük az 1848—49-es szabad­ságharc tápióbicskei csatájá­nak emlékműve volt. „Menet­rend szerint” 11 órakor érkez­tek a kék huszársapkás, zöld kabátos, piros nadrágos lova­sok. Fogadásukra idekerékpá­roztak a jászberényi gyerme­kek háza szervezésében a he­rényi hagyományőrző őrsök tagjai. Sajnálatos, hogy amíg Jász-Nagykun-Szolnok me­gyéből ide tudtak biciklizni a fogadtatásukra, addig sem Pest megye, sem Tápióbicske képviselői nem köszöntötték őket. Faragó László, a gyermek­ház igazgatója elmondta, hogy ezt a túrát a Magyarországot Felfedezők Baráti Szövetsége, a Történelmi Lovasegylet és Jászberény Város Tanácsa is támogatja. Tavaly a szabad­ságharc 140. évfordulójára ál­lították ezt a kopjafát a bics­kei hősök emlékére, köztük egy 12 éves korában elesett ma­gyar honvédnek. Szabó József bojtárfiú Nagykinizsen szüle­tett és itt érte a halálos kard­szúrás. Parancsnoka, Karsa Ferenc honvéd hadnagy túl­élte a harcokat, és beszámolt kisdobosáról, Jóskáról. Mint a közelmúltban előkerült iratok­ból kiderült, az osztrákok be­csalogatták Damjanich sere­gét, s minden árokból, házból, szénaboglya mögül támadták a magyar honvédeket. A Bics­kére vezető kátai úton öre­gek, gyerekek gyülekeztek, hogy megláthassák a házuk előtt elhaladó, daloló lovas hu­szárokat. Néhány gyerek a se­reghez szegődött, együtt ha­ladtak a lovasokkal. A Vo­lánbusz sofőrje dudálva, az utasok integetve üdvözölték a honvédeket. Fülöp Tibor, a Történelmi Lovasegylet vezetője elmond­ta, hogy 1945 szeptemberében alakult egyesületük. Céljuk a lovassport, a lovashagyomá­nyok ápolása, felelevenítése mellett a történelmi emlékhe­lyek látogatása. A tegnapi rövid ünnepségen Faragó László méltatta az az 1848—49-es küzdelmünket a szabadságért. Kiemelte, hogy ez az eszme tartotta az elmúlt másfél évszázadban a magyarságban a lelket. Külö­nös hangsúllyal szólt a tápió­bicskei csatáról és a bojtár­fiúról, aki gyermekként ál­dozta életét a nemzet függet­lenségéért vívott harcban. Az ünnepi beszéd után a nyolc huszár kivont karddal tisztel­gett, amíg a gyerekek letették a hagyományőrzők fogadal­mát. Nagy Erzsébettől, a jászbe­rényi gyakorlóiskola 7/b Kivonulnak a csapatok Nagykátáról (Vimola Károly felvételei) BETÖRÜNK A KÖZÖS PI/UCHA? Hordóból palackba Manapság a kül- és belpolitikai életben annyira fel- § gyorsultak az események, hogy újságolvasó legyen a tal- \ pán, aki el tud igazodni az információk között. A hír- ^ özönben talán sokaknak fel sem tűnt, hogy az idén ja- ^ nuárban a Közös Piac országai Magyarországot is felvet- ^ ték a GSP (Általános Preferenciális Rendszer) -listára, ^ s ezáltal az agráripari termékeink lényegesen kedvezőbb s feltételekkel juthatnak el az EGK piacaira. A nem is oly távoli jövő kérdése az, mennyire tudjuk kihasználni ezeket a lehetősé­geket, a felkínált könnyítése­ket. Ezekről a kérdésekről be­szélgettem dr. Vajda László­val, a MÉM külkereskedelmi osztályának vezetőjével. — Az előzményekhez tarto­zik, hogy Magyarország 1973 óta tagja volt a GATT-nak (Általános Vámtarifa- és Ke­reskedelmi Egyezmény). Ezért a Közös Piac nem alkalma­zott hátrányos megkülönböz­tetést a magyar agrárimport­tal szemben. Hogy ebben az időszakban mégis csökkent a részvételünk ezen a piacon, azt annak köszönhettük, hogy a konkurrens országokkal külön megállapodásokat kö­töttek, s ezek az államok na­gyobb kedvezményben része­sedtek. Mivel hazánk sokáig nem isrfierte el az EGK-t, így kedvezményekre sem számít­hattunk. 1988 őszén tört meg a jég, ekkor vettük fel a dip­lomáciai kapcsolatot a Közös Piaccad, és ennék részéként egy gazdasági és kereskedel­mi együttműködési megálla­podást is aláírtak. Az igazi áttörést a tavaly júliusi pári­zsi csúcstalálkozó hozta, ahol a hét nagy tőkés ország úgy döntött, különleges intézkedé­sekkel is segítik a lengyel és magyar átalakulást. Azt lehet mondani, amíg eddig egyen­rangú partnerként tárgyal­tunk, ezzel a döntéssel dekla­rálták, hogy olyan kedvezmé­nyeket kapunk, amiért cseré­be nem kérnek semmit. Azok az országok, amelyek­nek termékei felkerülnek erre a bizonyos GSF-listára, vám- kezdvezményeket kapnak. Vagyis az importőrnek a mindenkori tarifa ötven szá­zalékát kell fizetnie. Ez a kedvezmény természetesen csak bizonyos mennyiségi ha­tárokig érvényes. Kifejezetten a lengyelek és magyarok ked­véért vették fel a listára a liba- és kacsatermékeket, a li­bamájat, a darabolt sertés­húst, kolbászt, szalámit, mé­zet, borsót, babot. □ A számok nyelvére lefordítva ez a kedvezőbb exportálási feltétel meny­nyi plusz devizát jelenthet az országnak? — Körülbelül 15-20 millió dollárt évente, de a pénzen kívül az is fontos, hogy több termékkel jelen lehetünk a piacon, s jobban megismerhe­tik az áruinkat. Folynak a tárgyalások, hogy a marha­húsra, a palackos borra is kapjunk kedvezményeket. Az exportunkat még lehet növel­ni, persze nem korlátlanul. Ügy gondolom, 5-10 százalék­kal. Nem szabad elfelejteni, hogy az ottani farmerek is fi­gyelik, hogy az EGK milyen megállapodásokat köt. A len­gyeleknek és magyaroknak adott kedvezmények ellen is tiltakoztak. Naiv az az elkép­zelés, hogy a jövőben a kelet­európai piacot figyelmen kí­vül hagyhatjuk. Ha bevezetik a szabad devizás forgalmat, nem tudom, hogyan alakul­nak majd a pozícióink. Ez egy kicsit ugrás a sötétbe, de én optimista vagyok, remé­lem, sikerül megegyezni, hi­szen nem valószínű, hogy a keleti országok máról holnap­ra önellátásra térnek át... □ Ahhoz, hogy jelen le­gyünk az EGK piacain, a termelőknek is tisztában kell lenniük, hogy mit vár­nak tőlük.-v A Közös Piac tizenkét tagországával, 230 millió la­kójával a világ egyik legna­gyobb élelmiszerpiacát jelen­ti. Közel 140 milliárd dollár értékben importálnak agrár­termékeket. A 80-as évektől kezdve a táplálkozásban nem a mennyiségre, hanem a mi­nőségre helyezik a hangsúlyt. Fehérje-, vitamin- és rost- tartalmú élelmiszereket fo­gyasztanak szívesen. A bioló­giailag tiszta, vegyszermentes ennivalót részesítik előnyben. Ezekért, valamint a korszerű csomagolásért hajlandók ma­gasabb árat is fizetni. Kedve­lik az olyan csomagolást, ami egy személyre szól, s úgy­nevezett sütőkész termék. Ez azt jelenti, hogy csak egy-két percig kell melegíteni az ételt a mikrohullámú sütőben, s már lehet az asztalra tenni. A nyugati kereskedelemben a családi boltok szerepe csök­kent, a nagy hálózatok — pél­dául a Konsum, Meinl, GB — tartják kezükben az ágaza­tot. Nagy a verseny, a konku­rencia. Ezért nemcsak árut kell eladni, hanem szolgálta­tást is. A borhoz például du­góhúzót, bortérképeket, po­harakat is küldeni kell, ami felkelti a vevők érdeklődését. A tokaji aszúhoz szórólapokat mellékeltünk, amelyeken egy­két egyszerű kérdést tettünk fel a borral kapcsolatban. A helyes választ adók között fő­nyereményként egy tokaji utat sorsoltak ki. A nyugati kereskedők elvárják, hogy az áru akkorra legyen ott, ami­korra kérték. Nem érdekli őket, hogy esetleg azért ké­Faragó László méltatja a 12 évesen çlesett Szabó József sza­badságharcos honvéd emlékét osztályos tanulójától megtud­hattam, hogy a lelkes kerék­páros gyereksereg most tette le a Pro Pátria-próbát. Túrá­juk célja a gyermekhősök sír­jainak felkutatása. A' lovasok a tervek szerint este 7 órakor Tápióbicskén fáklyás felvonuláson vettek részt. Ma (5-én) 11 órakor a nagyikátai gimnáziumban kö­szöntik őket. 6-án 18 órakor Isaszegen, 7-én Gödöllőn 11 órakor, 8-án 15 órakor a vá­ci záróünnepségen köszönthé- ti a megye lakossága a lovas hadsereget. R. S. IX,. Pest megyei pedagógiai napok Diákok önismereti gyakorlaton Az eddigieknél is gazdagabb programot szerveztek az idén a Pest megyei pedagógiai na­pokra. Ez a kilencedik alka­lom, hogy a megye több nagy városában tartalmas előadá­sokra, bemutatóikra és szak­mai tapasztalatokra került sor. ma és holnap, azaz áp­rilis 5-én és 6-án. Immáron hagyományos, hogy a Pest Megyei Pedagó­giai Intézetben, kiállítást ren­deznek az újító tanárok és tanítók munkáiból. Ma dél­előtt fél tízkor Solymosi Sán­dor, a Pest Megyei Pedagó­gus Szakszervezet titkára nyitja meg az eseményt. Igencsak érdekesnek ígér­kezik a külföldi pedagógiai és iskolakísérletek hazai ta­pasztalataival foglalkozó prog­ramsorozat, Vácott. Az ünne­pélyes megnyitó után plenáris, illetve szekcióülések kereté­ben hallhatunk ezekről a té­mákról. Déli egy órakor pe­dig a Madách Imre Művelő­dési Központ galériájában ki­sik, mert a kamion lerobbant, vagy a sofőr a barátnőjénél töltötte az éjszakát... Sokszor órára meghatározzák, mikor­ra kérik a megrendelt árut, a polcokon soha nem hagy­nak olyan élelmiszert, ami­nek a szavatossága rövid időn belül lejár. Agrárexportunk 30 százalé­ka ezekbe az országokba ke­rül. Elsősorban az NSZK dé­li részére, Olaszországba, Angliába, Franciaországba szállítunk. Szerencsére ma­napság már sokféle terméket viszünk ki. ezért az esetleges konjunktúra egy-egy cikkből nem tesz tönkre minket. Né­hány termékben — szalámi, liba, libamáj — fő szállító­nak számítunk. A minőséggel elégedettek. Szerintem sok­szor még túl alacsony árat kérünk olyan termékért, ame­lyért többet is kaphatnánk. Ez nem jó üzletpolitika, sosem a költségekből kell kiindulni, hanem abból, hogy mit haj­landók adni érte a piacon. Egy jobb kiszerelés is növel­heti az értéket. Például, ha a húst kilós csomagolásban adjuk el vagy felvágottnak feldolgozva, s a bort nem hor­dóban, hanem palackokban szállítiuk. □ Ehhez a szemléletnek is változnia kellene ... — Tsz-vezetők sokszor hiá­nyolják a piaci információkat, de sok esetben kiderül, hogy azokkal nem tudnak mit kez­deni. A vállalkozói gondol­kodásmód még nem általános. Sokszor csak a termelésre koncentrálnak, s nem gondol­nak arra, hogy mi az, amit jó áron lehet értékesíteni a külhoni piacokon. Hargitai Éva állítás nyílik a megyei kép­zőművész pedagógusok alko­tásaiból. A város hű zenei hagyományaihoz, mert a váoi szimfonikusok hangversenyt adnak délelőtt 10 órakor. Igencsak széles körű a gö­döllői rendezvénysorozat. A városi tanács lesz ma a hely­színe az alkotó pedagógusok napjának, szintúgy a program- bemutatóknak és a tavalyi pedagógiai pályázatok díj­kiosztásának, valamint a pá­lyaművek kiállításának. Az Erkel Ferenc Zenetagozatos Általános Iskola kamarakóru­sa lép fel az ünnepség kezde­tén, a zárókoncertet pedig a Gödöllői Állami Zeneiskola tanárai adják. A nemzeti alaptanterv is a kimenetszabályozó vizsga- rendszer lesz a témája ápri­lis 6-án, pénteken az érdi találkozónak. Délelőtt 10 órá­tól a művelődési központba várják az igazgatókat, szak- tanácsadókat, pedagógusokat, és minden érdeklődőt, hiszen a terem 350 személyes. Kereken 40 esztendős Pest megyében a gyógypedagógiai oktatás. Pénteken Cegléden, a Gyógypedagógiai Intézetben mélyreható előadásokon fog­lalkoznak a személyiség alko­tóelemeivel, a játék és a rajz, szerepével, valamint az új nemzetközi tendenciákkal. Az évfordulóról kiállítás is megemlékezik, amelyet a Pest megyei speciális általá­nos iskolák tanulóinak mun­káiból állítottaik össze. A középiskolás diákokat is bevonták Budaörsön a pénte­ken sorra kerülő pedagógus­nap programjába. E nap a pe­dagógiai képességeket fejlesz­tő pszichológiai tréningklipp rej télyes összefoglaló címet kapta. A témakörök viszont igencsak érthetőek: pedagó­gus-gyerek, pedagógus—szü­lő és pedagógusok egymáshoz való viszonyát, kapcsolatát elemzik a résztvevők. Ebben helyet kap a nehezen nevel­hetőség, a pályakezdők konf­liktusai és a tehetségfej­lesztés is, míg a diákok önis­mereti gyakorlatot tartanak az Illyés Gyula Gimnázium­ban. Százhalombattán a Legkiseb­bekre gondoltak. Pénteken délelőtt a városi tanács ad otthont az óvónők, óvodape­dagógusok megbeszéléseinek. A legelső kérdés a gyermek megismerése, ehhez kapcsoló­dik a differenciált fejlesztés, az egyéni bánásmód megvaló­sítása. Szakmai konzultáció­ra és kiállításra már a 3. számú óvodában kerül sor délután 2 órától. Színesek az itteni témák: szerep- és árny játék, bábozás, anyanyel­vi nevelés mellett ötletbörze szerepel a programban. V. A.

Next

/
Thumbnails
Contents