Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-28 / 99. szám

2 ^fifyggp 1990. ÁPRILIS 28., SZOMBAT 'HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI i Elmozdulás a holtpontról A Kohl—Mitterrandiizcnet kompromisszumos kiutat ajánl Kérdőjelek a horvátországi és szlovéniai választások után A harmadik ellenzéki elnökjelölt meggyilkolása Kolumbiában Altalanos PILLANATKÉP Landsbergis keserű szavakra fakadt, amikor megtudta, hogy Washington úgy döntött, hogy nem alkalmaz szankciókat a Szovjetunió Litvánia elleni blokádja miatt. Párhuzamot vont „Litvánia mostani cser- benhagyása” és az 1938-as müncheni paktum között, amellyel akkor a nyugati ha­talmak feláldozták Csehszlo­vákiát és a kiegyezés és meg­békélés minden áron való ke­resésével a háborús katasztró­fa útjára sodorták a világot. Bush elnök válaszában ismét Vilnius függetlenségi törekvé­seinek támogatása mellett szállt síkra, s arról beszélt, hogy amikor döntését meghoz­ta, „az amerikai nép érdeké­ben cselekedett”. Az Egyesült Államok és más nyugati államok fellépése — mint kommentátorok meg­jegyzik — nyilván szerepet játszott abban, hogy megaka­dályozza a moszkvai „kemény­vonalas politikusokat”, hogy katonai erőszakot alkalmazza­nak a litván függetlenségi tö­rekvések elnyomására. Lands­bergis figyelmébe ajánlották, hogy ha Washington bármiféle szankciót alkalmazna Moszk­va ellen, ezzel a „nyers erő alkalmazását” követelő szovjet politikusok kezére játszana, s megnehezítené Gorbacsov po­zícióit, akivel a yilniusjvyeze- tők kompromisszumos meg­egyezésre juthatnak. S lehet, hogy elkeseredettségében a lit­ván kormány úgy érzi, hogy „kiárusítják” országa függet­lenségét, mégis igazságtalan dolog a müncheni paktummal való párhuzam, egy olyan helyzetben, amikor a világnak jó esélye van arra, hogy az eddiginél nagyobb lépteket te­gyen a leszerelés útján. Ebben a helyzetben került sor az 55. francia—nyugatné­met csúcstalálkozóra, amelyen napirenden volt a litván vál­ság is. Kohl és Mitterrand üzenetben fordult Landsber- gishez. Azt ajánlotta, hogy a litván elnök függesszen fel minden olyan döntést, amelyet a vilniusi törvényhozás az idei márciusi függetlenségi nyilat­kozat szellemében hozott. Ez voltaképpen egy kompromisz- szumos javaslat. Gorbacsov ugyanis minden tárgyalás elő­feltételéül azt követeli, hogy a litván vezetés mondja ki semmisnek a függetlenségi nyilatkozatot, s akkor Moszk­va. Litvániával, mint a Szov­jetunió egyik tagállamával hajlandó felvenni a tárgyalá­sok fonalát. Ha tehát Vilnius­ban elfogadnák a Kohl—Mit­terrand üzenetben foglalt for­mulát, ez lényegében annyit jelentene, hogy felfüggeszte­nék a függetlenségi nyilatko­zatot, s a párbeszéd minden­fajta presztízsveszteség nélkül megindulhatna. Landsbergis üdvözölte az üzenetben foglal­takat, s azt ígéret, hogy „ko­molyan tanulmányozza" tar­talmát. Az 55. csúcs részve­vői Gorbacsovot is tájékoztat­ták a Vilniusnak küldött üze­netről, s bizakodóan nyilat­koztak arról, hogy ki lehet mozdulni a litván—szovjet holtpontról. HARMINCKILENC ÉV MÜLTÄN... Washingtonban a jelek sze­rint bíznak abban, hogy a lit­ván ügy nem zavarja már meg a május 30-án kezdődő szovjet—amerikai csúcstalál­kozót. Legalábbis erre mutat az az elnöki utasítás, amely- lyel Julius Katz amerikai küldöttségvezető tárgyalóasz­talhoz ült kedden Párizsban szovjet partnerével. Mint kö­zölte, a Fehér Ház fel akarja gyorsítani a szovjet—amerikai kereskedelmi szerződés terve­zetének kidolgozását, mert el­képzelései szerint ez lesz az a legfontosabb okmány, amelyet a tervezett májusi csúcson a két világhatalom vezetői alá­írásukkal szentesíthetnek. A dokumentum, amelynek szöve­ge néhány apróbb kitételtől eltekintve, már egyeztetett, arra hivatott, hogy eltávolítsa mindazokat a még a hideghá­ború idejéből származó keres­kedelmi korlátokat, amelyeket az Egyesült Államok a Szov­jetunióval szemben alkalma­zott. A három évre szóló szer­ződés megadná a Szovjetunió­nak a legnagyobb kedvez­mény elvét. Ezt az Egyesült Államok még 1951-ben vonta meg Moszkvától. De — mint Katz rámutatott — a kedvez­mény 31 év múltán való visz- szaállításának washingtoni részről feltétele is van. A Szovjetuniónak meg kell re­formálnia kivándorlási politi­káját. Bár Washington erede­tileg azt követelte, hogy még a május 30-i csúcsig hozzanak ilyen új szovjet törvényt, a hí­rek szerint most elegendőnek tartaná azt is, hogy ha a moszkvai törvényhozás e dátu­mig napirendjére tűzné a kér­dést. A kereskedelmi szerződéstől azt várják, hogy feltárja — a UPI amerikai hírügynökség kommentátorának szavaival él­ve — „a vad szibériai sztyep­pékhez hasonló óriási piacot”. Washington ugyanis elégedet­len a kétoldalú kereskedelem­mel. Az Egyesült Államok 1988-ban 2,7 milliárd dollár értékű árut szállított a Szov­jetunióba, és 563 millió dollár értékben importált onnan. A múlt évben az amerikai ex­port 3,2 milliárd dollárt tett ki, de a Szovjetunióból szár­mazó import 537 millió dol­lárra esett vissza. A Bush- kormányzat gazdasági szakér­tői arra számítanak, hogy a jelenlegi korlátozások enyhíté­se nyomán két-három éven belül a Szovjetunióval való kereskedelem elérheti a 15 milliárd dollárt. A tét tehát rendkívüli. ELVI NYILATKOZAT A RAKÉTÁKRÓL Bush elnök a héten egy má­sik tanácskozás munkájának meggyorsítását is sürgette. Felhívta genfi tárgyalóküldött­ségét, amely a hadászati tá­madófegyverzet ötvenszázalé­kos csökkentéséről folytat esz­mecserét szakértői szinten a szovjet delegációval, hogy má­jus 30-ig dolgozzon ki olyan elvi nyilatkozatot, amelyet Gorbacsov és ő aláírhat talál­kozóján. Az ugyanis már nyil­vánvaló, hogy a sok tisztázat­lan kérdés miatt lehetetlen konkrét szerződéstervezet alá­írásra kész formába öntse a csúcsértekezletig. Amerikai elképzelés szerint a két világhatalom vezetője nemcsak azt jelentené ki, hogy ötven százalékkal csökkenti a hadászati támadómegyverze- tét, hanem konkrétan meg is határozná, hogy ez milyen eszközökre vonatkozik, s ki­mondaná azt is, hogy milyen, jelenleg korszerűsítés alatti rakétáit vonná be. a szerződés­be. Washingtonban jelenleg heves vita zajlik arról, hogy milyen fegyverrendszerek ki- fejlesztését fagyasszák be, il­letve szüntessék meg. Bush el­nök azt a nézetet képviseli, hogy rendkívüli lehetőségek vannak jelenleg a szovjet ve­zetéssel való leszerelési megál­lapodásokra. A Fehér Ház fe­jének az az elképzelése, hogy a májusi csúcstalálkozón elvi megállapodások egész sorát köti meg Gorbacsovval, s eze­ket azután a szakértőknek kell konkrét szerződésekbe foglal­niuk. Más politikusok, közvé­leményt befolyásoló kommen­tátorok viszont „óvatosságot” ajánlanak, s „korainak” tar­tanak még átfogó leszerelési egyezményeket. Ezek állás­pontján volt Rowney, az Egye­sült Államok legfőbb fegyver­zet-ellenőrzési és leszerelési megbízottja is, aki Bush Genf be eljuttatott üzenetére azzal válaszolt, hogy lemon­dott hivataláról. KIHÍVÁS BELGRAD ELLEN Jugoszlávia két virágzó köz­társaságában, Horvátország­ban és Szlovéniában tartottak most első ízben szabad válasz­tásokat, amelyeken ellenzéki pártok egész sora indult. A Reuter angol hírügynökség kommentárja szerint ezek azt eredményezték, hogy mindkét jugoszláv szövetségi állam­ban „gyakorlatilag véget ért a kommunista uralom”. Szlovéniában a DEMOS el­nevezésű ellenzéki koalíció aratott győzelmet. Horvátor­szágban május 2-án még má­sodik fordulót kell tartani több választókerületben. De a helyzetet itt jól jellemzi, hogy az egyéni listákon eddig 76 je­lölt került be a parlament há­rom tanácsába, s közülük 58 a Franjo Tudjman vezette jobbközép irányzatú Horvát Demokratikus Közösség képvi­selője. A Demokratikus Vál­tozások Pártja (a volt Kom­munista Szövetség) eddig csak hét mandátumhoz jutott. Meg­figyelők szerint a Horvát De­mokratikus Szövetséghek jó esélye van arra, hogy megsze­rezze az abszolút parlamenti többséghez szükséges vokso- kat. Mind Horvátország, mind Szlovénia új politikai vezető erői az önrendelkezést hirde­tik, a széles körű önállóságot, s ha ezt nem kapják meg a ju­goszláv föderáció keretében, akkor elszakadást is lehetsé­gesnek tartanak. Hatalomra kerülésük tovább lazítja a ju­goszláv államszövetséget. A DEMOS elszántságát mi sem mutatja jobban, mint hogy ve­zetője, Pucnik, így nyilatko­zott: nem kizárt, hogy Szlové­nia lépéseket tesz saját, önálló hadseregének megteremtésére. A belgrádi válasz villámgyor­san érkezett. A védelmi mi­nisztérium szóvivője kijelen­tette, hogy a szövetségi had­erőktől független fegyveres erők szervezése „teljesen ki­zárt”. Mindenesetre a kihívás Belgrád ellen már megtör­tént ... . TIZENÖT GÉPPISZTOLYLÖVEDÉK A merénylet a bogotái re­pülőtéren történt. Carlos Piz- zaróval, az M—19 baloldali szervezet elnökjelöltjével is­meretlen tettesek végeztek. Tizenöt géppiszolylövedéket küldtek testébe, ő volt immár a harmadik ellenzéki elnök­jelölt, aki gyilkosságnak esett áldozatul. Kolumbiában, ahol folyik a kábítószercsempész maffia el­leni hadjárat, és sok száz bí­ró, rendőr lelte halálát, egy hónap múlva elnökválasztást tartanak. Az ellenzék, amelyet legesélyesebb politikusaitól gyilkossággal fosztottak meg, kérte a voksolás elhalasztását. Barco elnök azonban hajtha­tatlan: arra hívta fel a 19- párti ellenzéki koalíciót, indít­son új jelöltet a kampányban. Az elnök a maffiára hárítja a gyilkosság elkövetését, de an­nak vezérei a sajtóhoz eljut­tatott nyilatkozatukban cáfol­ják ezt a vádat. Ki tudja, mi az igazság egy olyan ország­ban, ahol mindennapos ese­mény pokolgépek robbanása, a géppisztolyok ropogása ... Árkus István htdn Londonban Gazdasági segítséget kért A szovjetunióbeli piacgazda­ság megteremtéséről, s az ab ban való brit részvétel lehe­tőségéről tanácskozott pénte­ken Londonban Margaret Tha­tcher brit kormányfő és Bo­risz Jelcin. A szovjet reform­erők egyik vezéralakja a ta­lálkozót követő sajtóértekez­letén a Litvánia elleni blokád és a vilniusi függetlenségi nyi­latkozat egyidejű felfüggesz­tését javasolta. Jelcin egynapos látogatáson tartózkodik a brit fővárosban, s mint a brit miniszterelnöki hivatal illetékese közölte, a szovjet politikus konkrét gaz­dasági segítséget kért Tha­tchertől. Sajtóértekezletén Jelcin pesszimistának mutatkozott a szovjet gazdasági és társadal­mi helyzet megítélésében. Jelcin élesen bírálta kormá­nya „félintézkedéseit” és ki­jelentette: a Szovjetunió gya­korlatilag csődbe jutott. Úgy ítélte meg, hogy a fizetések gyors növekedése, valamint a termelés csökkenése az inflá­ció felgyorsulásának, az ellá­tás további romlásának ve­szélyét rejti magában. A poli­tikus gyors javulást sürgetett a mindennapi életben, nehogy az országszerte tapasztalható zavargásokból, sztrájkokból felkelés törjön ki. A tüntetők „bersndozksdtek' Mellette és ellene Pénteken folytatódott a tün­tetés Bukarestben. Az egye­tem előtti főútvonalon, az Intercontinental Szálló előtt több ezer főnyi tömeg köve­telte Ion Iliescu távozását az ideiglenes nemzeti egységta­nács éléről és a kormány le­mondását. A tüntetők már „berendezkedtek”, szónokaik . részére az egyetemi erkélyen mikrofonok és hangszórók vannak, megalakultak a tün­tetők bizottságai. A sajtóbi­zottság tagjai „bejutottak” a televízióba is: követelésükre engedélyezték, hogy felolvas­sák nyilatkozatukat, amely a temesvári kiáltvány alapján teljes tisztogatást szorgalmaz Romániában. Pénteken délután a fővá­ros másik, távolabbi pontján is megjelentek demonstrálok. Ezek azonban a Nemzeti Meg- mentési Frontot támogatják és Iliescut éltető táblákat, transz­parenseket visznek a csopor­tok élén. A front mellettiek a védelmi minisztérium előtti teret szállták meg és tartot­tak nagygyűlést, hitet téve amellett, hogy a Nemzeti Meg- mentési Front és Ion Iliescu vezetése szolgálja Románia igazi érdekeit. India—kontra Pakisztán Újra Kasmír n tét ? India elutasította azt a pa­kisztáni javaslatot, hogy az ENSZ vagy felkért semleges országok közvetítsenek a kas- míri kérdésben. Szahibzada Jakub Han pakisztáni külügy­miniszter vetette fel az indít­ványt indiai kollégája előtt szerdán New Yorkban. A ja­vaslatról és annak kedvezőt­len fogadtatásáról a pakisz­táni diplomácia vezetője szá­molt be csütörtökön a sajtó­nak. Riasztólövések Sztyepanakertben ellenállás? Újabb Riasztólövésekkel kellett feloszlatni csütörtökön egy tüntetést Sztyepanakertben, Karabah-hegyvidék székhe­lyén. A szovjet hírügynökség köz­lése szerint ezerfős tömeg ve­rődött össze a karabahi ka­tonai parancsnokság előtt, : hogy két őrizetbe vett ör­mény nemzetiségű személy szabadon bocsátását követelje. (A két örményt a rendkívü­li állapot megsértéséért tar­tóztatták le.) Miután a tömeg nem osz­lott fel, egy belügyi egység megpróbálta kiszorítani a pa­rancsnokság előtti térről a tüntetőket, de ellenállásba ütközött. A katonák géppisz­tolyaikból riasztólövéseket adtak le, s a tömeg csak ez­után oszlott szét. Egy sztye­panakerti lakost lőtt sebbel kórházba szállítottak. A jelentés szerint a belügyi erők teljesen ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet Sztye­panakertben. Csehszlovák parlamenti bizottságok Másutt erősítenek A csehszlovák parlament mindkét illetékes bizottsága elvetette a szlovákiai önálló magyar egyetem létesítését indítványozó törvényjavasla­tot. A tervezetet szlovákiai magyar képviselők terjesz­tették a törvényhozás bizott­ságai elé. A csehszlovák parlament oktatási és kulturális bizott­sága kedden, az alkotmány- jogi bizottság pedig csütörtö­kön vitatta meg és vetette el a Duray Miklós, Popely Gyu­la és Sidó Zoltán által ki­dolgozott törvényjavaslatot. A két bizottság tagjai arra hi­vatkoztak, hogy mivel a po­zsonyi parlament összes bi­zottsága elvetette az indít­ványt, a szövetségi parlament nem akar ellentétes döntést hozni. Mint Sidó Zoltán az MTI prágai tudósítójának adott nyilatkozatában elmon­dotta, az oktatási és kultu­rális bizottság keddi ülésén felszólalt a szlovák oktatás­ügyi miniszter is. Beismerte ugyan, hogy szükség van ma­gyar pedagógusokra, azt is, hogy a nyitrai tanárképző főiskolán 1974-től csökkent a végzettek száma, illetve, hogy nincs megoldva a probléma. Ugyanakkor ellenérvként azt hozta fel: nem tartja jónak, hogy egy járási kisvárosban, a szlovákiai Komáromban hozzanak létre egy felsőfokú oktatási intézményt, a mi­nisztériumnak az az elkép­zelése, hogy Pozsonyban, Kassán és Nyitrán erősítik meg a főiskolákat. Az ellenzék kivonult Brutalitás nélkül Néhány órás várakozás után békésen szétszéledt az Ulán­bátort kormánypalotánál tün­tető több tízezres tömeg. A tömeggyűlésen a szemtanúk szerint mind a tüntetők, mind pedig a kormányzati épület köré kordont vonó biztonsági erők igyekeztek elkerülni az erőszakot. A Mongol Demokratikus Szövetség által szervezett de­monstrációval az ellenzék ko­rábbi követeléseinek akart nyomatékot adni: egyebek között a kommunista párttal megegyező státust követel, és a választásokig egy ideigle­nes. többpárti törvényhozás felállítását sürgeti. A Mon­gol Demokratikus Szövetség péntek délig szabott határ­időt a kormánynak, hogy vá­laszoljon ezekre az igényekre. Bár a kormány és a szervezet vezetői csütörtökön találkoz­tak, az ellenzék kivonult a tárgyalásokról, mivel követe­léseik teljesítését visszauta­sították. Szahibzada Jakub Han #vi- latkozata borúsabb képet fes­tett a helyzetről, mint a New York-i külügyminiszteri találkozóról az előző napon kiadott közös közlemény. Ab­ban azt hangsúlyozták a fe­lek, hogy kölcsönösen csök­kenteni akarják a feszültséget, és kapcsolatban akarnak ma­radni egymással a viszály el­simítása érdekében. Most azonban a pakisztáni külügy­miniszter kölcsönös vádasko­dások halmazának minősítette az Inder Kumer Gudzsrallal folytatott megbeszélését. India és Pakisztán kétszer is háborúzott egymással Kas­mírért. A terület a történel­mi India hindu és muzulmán államokra szakadásakor, 1947- ben részben a hindu többségű Indiánál maradt, ahol később Dzsammu és Kasmír néver» szövetségi állammá szervez­ték, részben a muzulmán többségű Pakisztánhoz ke­rült. Az idén januárban izzott fel ismét a viszály, amikor megélénkült Dzsammu és Kas­mír szövetségi állam muzul­mán többségének autonómiát követelő mozgalma. India sze­rint Pakisztán aknamunkája rejtezik a mozgalom fellen­dülése mögött. KINYÍLT A VÉDŐLEMEZ Az amerikai űrkutatási hi­vatal, a NASA szakembereinek utasítására pénteken kinyílt a föld körül keringő Hubble táv­cső védőlemeze, s ezzel lehe­tővé vált, hogy a teleszkóp hamarosan megkezdhesse kuta­tási feladatait. A védőlemez kmyitása nem ment bonyodalmak nélkül, ugyanis egy kommunikációs probléma miatt az első kísér­let meghiúsult. Persze a Dis­covery űrrepülőgép személy­zete — amely épp az esetleges hibák kijavítására maradt a távcső közelében — adott eset­ben kész lett volna az űrsétá­ra, de egy újabb földi rádió- paranccsal szerencsére sike­rült megoldani a gondot. A NASA szóvivője mindenesetre kijelentette: míg csak a tudó­sok meg nem szokják a táv­cső különlegesen érzékeny irá­nyítási rendszerét, ilyen prob­lémák még többször előfordul­hatnak. üllSfëScii események egy' mondatban A kínai kormány nevében felháborodásának adott hangot az Európai Közösség mellett működő kínai képviselet ügyvivője amiatt, hogy az Európa Parlament vendégül látja a dalai lá­mát, s meghallgatja a tibeti emberi jogi helyzettel kapcsolatos véleményét. A A szentföldi keresztény egyházak pénteken bezárták az összes mintegy másfél száz kegyhelyet, elsőként is Krisztus jeruzsálemi Szent Sírját, tiltakozásul, hogy százöt­ven zsidó telepes elfoglalta a Szent János-menhelyet, a gö­rög ortodox egyház tulajdonát. A Egy késelő által a nyakán súlyosan megsebesített Oskar Lafontaine Saar-vidéki minisz­terelnök állapota egyenletesen javul. A Hájim Herzog izraeli államfő pénteken reggel hivatalosan is megbízta Jichak Sa- mirt, a Likud elnökét, hogy alakítsa meg az ország új kor­mányát. A A Szovjetunióban a nyilvánosság elé lépett a szov­jet államalapító V. I. Lenin legközelebbi, még élő rokona, hogy megvédje nagybátyja emlékét az újkeletű vádak ellen. A A Richter-skála szerinti 6,9-es erősségű földrengés puszcí- tott csütörtökön az északnyugat-kínai Csinghaj tartomány­ban, A A közel-ke'cti helyzetről kezd szombaton tárgyaláso­kat Moszkvában Hafez Asszad Szíriái elnök. A A csütörtöki gázai vérengzés ügyében szóbeli üzenetet küldött Bush ameri­kai elnöknek Jasszei Arafat, a PFSZ V. B. elnöke. A Az Iz­raelben tartózkodó Václav Havel csehszlovák államfő a meg­szállt területeken élő palesztinok képviselőivel találkozott. /

Next

/
Thumbnails
Contents