Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-03 / 78. szám
4 1990. ÁPRILIS 3., KEDD Jogi tanácsok bkásköksön eljegyzése • Kiküldetési Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 díj • ECecSvezmény a gondozási díjból • Ät- rcienefi munkanélküli-járadék Ifi volt a gazdi? • A. G. gödöllői üzletszerző lakásának megvásárlásához munkáltatói támogatást vett igénybe. Most lehetősége nyílna az ország más részén családi ház vételére, de a kölcsönt nem tudja visszafizetni. Mit tegyek? — kérdezi. A munkáltatói kölcsöntá- mogatás fejében a vállalatok azt követelik meg a dolgozóiktól, hogy meghatározott ideig munkát végezzenek náluk. Amennyiben ennek a kötelezettségnek nem tesznek eleget, akkor a szerződésben meghatározott felelősséggel tartozik a dolgozó, amely általában a kölcsön egyösszegű visszafizetési kötelezettségében vagy a bankkölcsönnel azonos mértékű kamatterhekben nyilvánul meg. A munkáltatónak azonban ahhoz nem fűződik érdeke, hogy a lakáskölcsön-tartozás egy meghatározott ingatlanhoz kapcsolódjon, ezért a jogszabály lehetővé teszi azt, hogy a jogosult nyilatkozata alapján ezt a kölcsönt az új ingatlanra átjegyezhessék. Természetesen a nyilatkozat megadása előtt a munkáltató csak akkor járul hozzá a tulajdonváltáshoz, ha az újonnan megvásárolni kívánt ingatlan nem luxusigényeket elégít ki. Olvasónk tehát az adásvételi szerződés bemutatásával kérje a munkahely hozzájárulását. • Változó munkahelyen dolgozik D. Z. kiskunlacházt lakatos. A munkahelye eddig ■ kiküldetési díjat számolt el a vidéki utakért, most azonban ezt megszüntették, arra való hivatkozással, hogy a változó munkahelyre nem jár a térítés. A kollektív szerződés erről nem rendelkezik, így teljesen tanácstalan vagyok — írja. A Minisztertanács 1990. január 1-jén hatályba lépett 142/1989. (XII. 22.) MT sz. rendeleté módosította a belföldi hivatalos kiküldetés, illetőleg külszolgálat, valamint áthelyezés alkalmával felszámítható költségek megtérítéséről szóló majdnem 40 éves rendeletet. A változtatás következtében a munkahelyen kívül vagy más munkáltatónál történő munkavégzés során a dolgozó a felmerült, igazolt és szükséges költségeinek megtérítését igényelheti a munkáltatótól. A munkahelynek tehát nincs jogosultsága arra, hogy „sokallja” a költségeket. Amennyiben azok szükségesek és indokoltak, köteles azokat megtéríteni. A dolgozó tehát számlákkal, vagy ha ez ninos birtokában, tanúvallomással, esetleg más módon igazolja a felmerült kiadásait és azt kifizeti neki a munkahely. Amennyiben az összeggel kapcsolatban vita van a felek között, a munkaügyi döntőbizottság szolgáltat igazságot. A kollektív szerződésnek ebben a kérdésben csak akkor kell szabályozni, ha költségátalányt állapítanak meg a dolgozó számára. A költségátalány azt jelenti, hogy ebben az esetben nem kell a költség pontos mértékét bizonylatokkal igazolnia a dolgozónak, de ennek ellenében az esetleges többletköltségeit nem igényelheti a munkahelytől. • Igen nehéz családi körülmények között neveli gyermekét Cs. M. Sajnos egy beteg gyermeke után ezen kívül még intézeti gondozási díjat is fizetnie kell. Van-e lehetőség arra, hogy a gondozási dij megfizetése alól részben vagy egészben mentesítsenek? — kérdezi. Az intézetben elhelyezett gyermek tartásának költségeihez az is köteles hozzájárulni, aki a kiskorú tartására a törvény szerint köteles, vagy erre kötelezettséget vállalt. A gondozási díjat ennek megfelelően olyan mértékben kell meghatározni, mintha tartásdíjat fizetne a szülő, tehát általában a jövedelem 15-25 százalékának megfelelő ösz- szegben. Vannak azonban olyan eseteik is, amikor a gondozási díj fizetésére köteles személy szociális körülményei miatt még a törvényben meghatározott alsó határ megfizetése esetén is igen súlyos helyzetbe kerülne. Ilyenkor a gyámhatóság a méltánylást érdemlő körülmények miatt a díjat 15 százaléknál kisebb összegben is megállapíthatja. Előfordulhat az is, hogy a jogszabály kizárja a gondozási díj fizetésének kötelezettségét. Nem állapítható meg tehát gondozási díj, ha a gyámhatóság a gyermeket azért vette állami nevelésbe, mert a szülő az örökbefogadó nevének ismerete nélkül járult hozzá a gyermeke örök- befogadásához. Ilyen esetben ugyanis az örökbefogadó szülőket ugyanolyan tartási kötelezettségek terhelik, mint amilyenek a vér szerinti gyermek esetében fennállnak. Nem fizet a szülő akkor sem, ha a gyámhatóság azért helyezte el intézetben a gyermeket, mert annak egészségét a környezetében lévő beteg veszélyeztette. Ugyancsak mentesül az intézetben elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek dajkaszolgálatot teljesítő anyja is a megtérítési kötelezettség alól. • Tíz hónapja munkanélküli S. P. dabasi olvasónk. Egyre fogynak a reményeim, hogy egy éven belül el tudok helyezkedni. Mi lesz. ha lejár a segélyem? — kérdezi. A növekvő foglalkoztatási gondok miatt a Minisztertanács 1990. január 1. napjával bevezette az átmeneti munkanélküli-járadékot (továbhialk- ban járadék). Erré az jogosult, aki korábban munka- néilkiilS-segélyben részesült, de egy év után nem tudott élhelyezkedni, vagy akinek a munikamélikülli-segély után létesített munkaviszonya úgy szűnt meg, hogy újabb segélyre még nem jogosult. A járadék folyósításának szabályai nagyrészt megegyeznek a munkanélküli -segélyre vonatkozó előírásokkal, pl. arra a dolgozó akkor jogosult, ha számára nem tudnak megfelelő munkahelyet felajánlani és a munkaerő-gazdálkodó szervvel rendszeresen együttműködik. Természetesen nem jogosult a járadékra az, aki időközben nyugdíjassá vált vagy olyan jövedelemmel rendelkezik, amelynek összege havi szinten — természetesen az egyéb jogosultságok fennállása esetén — eléri a járadék összegét. Az átmeneti munkanélküli-járadék összege a munlkanéliküli-segély mértékével függ össze, ugyanis a 181. naptól folyósított munkanélküli-segély (tehát az átlag- kereset 50-60 százaléka) háromnegyed részével azonos. A járadék alsó határa a mindenkori munkabérek legkisebb összegének 80 százaléka (jövedelemadóval és nyugdíjjárulékkal nem csökkentve). Jelenleg tehát a 4300 Ft 80 százaléka, azaz 3440 Ft. Amennyiben azonban a munkanélküli-segély ennél az osz- szegnél alacsonyabb volt, a járadék sem lehet több, mint ez a juttatás. Felső határa a járadéknak a munkabérek legkisebb összegének kétszerese, tehát jelen időpontban 8600 Ft. A járadékból személyi jövedelemadót és 5 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni. A dolgozó javára szól az a rendelkezés is, hogy az átmeneti munkanélküli-járadék időtartama munkaviszonyban töltött időnek számít, és a szakszervezet által fizetett segély és az esetleges munka- nélküliség elleni önbiztosítás a jogosultságot vagy annak mértékét nem érinti. A járadékot egy évig folyósítják az arra jogosultnak. Amennyiben a munkaközvetítő szerv a dolgozó kérelmét elutasítja, határozatát a bíróság előtt meg lehet támadni. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. vili., Blaha I,. tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. A televízió számtalanszor keres kutyatulajdonosokat, mert a blöki megharapott valakit, s nem tudni, kapott-e oltá's't az állat. Most én is keresem annak a két fekete ebnek a gazdáját, amelyeket március 16-án Törteién, a Nyilasba hajított ki egy kocsiból. A kutyák nálunk hatalmas kárt csináltak, több tyúkot széttéptek, de más tanyáján is garázdálkodtak. Kinek nyújtsuk be a számlát? Az ebék tetteire van mentség, talán kiéheztették a szerencsétleneket, viszont a tulajdonos szívtelenségére nincs magyarázat. Mit szólna, ha valaki őt tenné ki hasonlóképpen? Nekem is van két kutyám, az egyik korábban kóbor eb volt. Szeretem az állatokat, és borzasztóan megvetem azt az embert, aki rajtuk éli ki vadállati ösztönét. Sajnos, útan-útfélen elhullott állatot találni, és senki nem gondoskodik az eltakarításukról. Egy nap, amint kerékpárral mentem a törteli úton, az árokparton és az erdőszélen kilenc elütött kutyatetemet láttam. Nem volt gusztusos ... A lapon keresztül szeretném felhívni azoknak az embereknek a figyelmét, akik így szabadulnak meg négylábú barátaiktól, akik nem sajnálják a benzint egy ilyen akcióra, inkább etessék az állatokat! Mert ha lassan is.de . rá fognak jönni, hogy ők a társaink, nélkülük sivár lenne az életünk. Balogh Ferencné Cegléd Sl ítél ás hitegetés A kiskunlacházai OTP-fiók- nál 1972-ben vettünk fel építési kölcsönt, amelynek törlesztése 1989. második negyedévében lejárt. Mégis, azóta leveleznünk kell a ceglédi OTP-veil. Már tavaly azt ígérték, hogy küldik a végelszámolást. De ezután megdöbbenve vehettük tudomásul, hogy az 1989. szeptember 30-i számlán toTv-figyelő' HEGYI EMBER. Ki gondolta volna, hogy már a múlt században is voltaik olya,nők, aikilk fölfigyeltek rá, hogy a civilizáció és a környezetvé- dieűiem nehezen fér meg egymással? Jómagam például szentül meg voltam győződve arról1, hogy csak napjainkban figyelnek föl mind többen arra, mennyi kárt okoznak az építkezések, a vegyi anyagokkal való kísérletezések, illetve a vegyszerek fölhasználása a mezőgazdaságban., vagy éppen a folyók energiájának hasznosítása. A szombaton bemutatott amerikai film tanúsága szerint az 1800-as évek második felében akadt már valaki, méghozzá egy nem különösebben iskolázott ember, aki fölismerte az érintetlen természet értékét, aki védelmére kelt a kiirtásra ítélt ősfenyvesnek. Valami nagyot, valami olyasmiit akart tenni, ami az emberiség hasznára van, amitől érezheti, hogy nem élt, hiába. S a lehetetlennek látszó elképzelés sikerrel járt. Gelen Clark, dacolva a pénz- hajhász erőszakossággal, a már akkor is elevenen virágzó hivatali bürokráciával, magának az amerikai elnöknek, Abraham Lincolnnak a segítségével szinte az utolsó pillanatban sikerült megakadályoznia az értékes természeti kincsek elpusztítását, megóvnia az erdőt, a vadállat- állományt az oktalan pusztulástól. A ma emberének is például szolgáló kitartásával és hitével megalapítója lett a világszerte ismert természet- védelmi területnek, a hatalmas bamamedve indián nevét viselő, Yosemite Parknak. Ahogy széjjelnézünk mai világunkban, környezetünkben, bizony nem ártapa, ha minél több Gelen Clark lenne közöttünk, aki harcol a Dunakanyar érintetlen szépségéért, erdőink épségéért, folyóink, tavaink és levegőnk tisztaságáért — egyszóval az emberiség jövőjéért; az életünkért. MÉGIS, KINEK AZ ÉLETE? Mostanában nem ez volt az első film, amely az ember életért vagy éppen a halálért folytatott küzdelmével foglalkozott. A szűikebben vett téma, az eutanázia évszázadok óta foglalkoztatja az embereket. Olyan orvosetikai kérdésekről van szó. ahol az álláspontok országonként — és egyénenként egyaránt különbözőek. Olyannyira, hogy míg Nyugaton sok helyütt megmondják a páciensnek, ha gyógyíthatatlan beteg, nálunk általában eltitkolják előtte, és csak a legközelebbi hozzátartozóval közük a szomorú valóságot. Már azon is lehet vitatkozni, hogy joga van-e tudni valakinek, hogy a napjai meg vannak számlálva, joga van-e fölkészülni az elkerülhetetlenre, vagy pedig áltatni kell, s kegyes hazugságokkal éltetni benne a reményt. Innen, ettől a korántsem egyszerűen megválaszolható kérdéstől jutunk el kézenfekvő módon a következő, sokkal nehezebb és bonyolultabb dilemmáig: dönthetek-e arról, hogy a szenvedést, netán a vegetálást választom, avagy a mindent jótékonyan befejező halált? Es a másik oldal: az orvos az emberi életre, annak megóvására esküdött. Vajon igaza van-e, ha azt minden áron, minden körülmények között meg kívánja menteni? A dilemma szinte föloldhatatlan, hiszen pró és kontra lehet sorakoztatni az érveket. Egyértelmű választ nem is lehet adni, mint ahogy a film sem tette. Maradnak a kételyek, s talán az egyénekre szabott döntések. No meg a film kapcsán a kiváló rendezés és színészi játék nyújtotta élmény, amely egyszerre volt lehangoló és fölemelő és az éjszakát alaposan megkurtítóan gondolat- ébresztő. Körmendi Zsuzsa vábbra is tartozunk 500 valahány forinttal. Idegességemben elfelejtettem, hogy a számla az OTP-nél van, a helyi fiók elküldte azt Ceglédre. Tehát újabb ajánlott levél ment, majd jött a válasz, hogy nem tartozunk. Idézek az értesítésből: „Sajnos a kifizetést rosszul könyvelték, ebből adódott a fent maradó hitelük. Ezt január hónapban rendezzük, és megszűnik a tartozás. Ezzel kapcsolásiban semmiféle teendőjük nincs.” Felsóhajtottunk: na végre! Azonban ezt a választ Ládámé még január 10-én irta. és azóta semmi. A türelmünk elfogyott, idegileg kikészültünk. Nem igaz, hogy ilyen isok idő kell egy végelszámoláshoz. Nagy Sándorné Kiskunlacháza A BKV rossz szomszéd Szigetszentmiklóson, az Árpád u. 2. alatt lakunk a bátyámmal. telkünk teljes hosz- szában határos a BKV tulajdonában levő ingatlannal. Ide még a háború előtt léckerítést építettek, ami ma a BKV .tulajdona. Ez valaha 150-160 centiméter magas volt, de már csak helyenként áll majd fél méter magasan. Ezúton kérem a BKV vezetőségét, hogy a kerítést hozzák rendbe, vagy építsenek heflyette egy másikat; erőset, magasat. Erről már 1988-ban is beszéltem a körzet akkori állomásfőnökével, majd a BKV Közvágóhíd végállomásán levő pályafenntartási üzem vezetőjével, Balogh Imrével. Azt mondták, legyek türelemmel, mert tatarozzák az egész vonalat Budapesttől Ráckevéig. Az állomás épületét szépen rendbe is hozták, de a kerítésépítés élmaradt. A telek senkié és mindenkié, szemétlerakó és átjáróház. Nem akarom, hogy az én területem is hasonlóvá váljon! Fodor Erzsébet Szigetszemstmiklós A gyűjtés eredménye Egy üveg sör árát kérik, A bevétel a kórházé címekkel közöltek önök február 22-én egy cikket. Tudatom, hogy a budapesti Vöröskereszt segítségével a gyűjtés eredménye 57 378 forint. A Pest Megyei Hírlapon keresztül szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik adakoztak a nemes célra. A fáradozásunk nem volt hiábavaló. Örömmel fogjuk átutalni ezt az összeget beteg gyermekek részére. Pohl Ferenc Budapest Legyen első a megbékélés ! A Buda környéki erdők mentén, a sétautak szélén számos figyelmeztető tábla hívja fel a természetkedvelők figyelmét: természetvédelmi terület. A táblák alá vagy melllé ililene még ez is: emlékhely. A háború viharában kegyetlen eridei harc folyt itt, ami nagy emberáldozatot követelt. Talán ennél borzalmasabb nem is volt, hiszen a sűrűségből, de minden fatörzs mögül a halál leselkedett. Sóik magyar, szovjet és német katona esett el, és itt földelték el őket. Egy időben látható volt a számos sírhatom, s felette a hulladékfá- Iból eszkábál't fejfa. Aztán ezek eltűntek, helyüket elfoglalta az erdő. Majd az idő ösz- ßzenyomta a hantokat is. A természetjáró emlékezik még a sóhajokra: soha többé háborút! És ma hozzáteszi ezt is: a politikai viasko- dás, gyűlölködés ne kerekedjen a megbékélés fölé; né korhassza el úgy, mint az enyészet a régi sírhalmokat. Padányi Lajos Budakeszi Kölcsönös hálálkodás I Március 12-én 18 órakor .megtelt a művelődési ház, .községünket meglátogatta a 30 tagú iszékely ének- és tánc- együttes. A híres Csíkszeredái—hargitai csoport szép műsort ■adott, megérdemelték a sok .tapsot és virágot. A kétórás iprodükció után a falu vezetői adtak fogadást a Gyöngyvirág étteremben, ahonnan még hajnali háromkor is alig .akart elmenni a vendégsereg. Hálálkodást mi is kaptunk bőven, hiszen a dányiak ,egy tehergépkocsi segélyszállítmányt juttattak el nemrég Erdélybe.'A katolikus egyház perselyeibe akkoriban 65 ezer forint hdomány gyűlt össze, amit szintén küldeményekre fordítottak. A műsort köszönjük, máskor is szívesen vendégül lát- júk az előadóikat. K. Lázár Lajos Dány Húsvétoló Mesék, versek, énekek, kifestő, praktikus tanácsok a húsvéti előkészületekhez, meglepetésekhez.- Ára: 53 Ft. Kapható: az újságárusoknál. HÍRLAPKIA VÁLLALAT A
