Pest Megyei Hírlap, 1990. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-03 / 78. szám

1990. ÁPRILIS 3., KEDD ^&daP 5 Képviselőjelöltek Pest megyében Már a célegyenesben versenyeznek Pest megye 10. választókerületében a második fordulóban két országgyűlési képviselőjelölt, Hajdufy Miklós (SZDSZ) és Szauter Rudolf (MDF) száll ringbe a választópolgárok szava­zataiért. Az első fordulóban harmadikként befutott Fölsz Attila (Fidesz) — a pártja és az SZDSZ között országos szinten létrejött megegyezés alapján — visszalépett. mert svábok, de ma is itt él­nek. Ki kiét kapja akkor visz- sza? — Nyilván nem húzható azonos kalap minden fejre, azaz a földtörvényt nem lehet csak dátumhoz, az 1947-es év­számhoz kötni. Ráadásul a földköveteléseket számítha­tóan ingatlan-visszajuttatási igények követik; mindez egy­Boszorkányüldözésnck nincs helye — A körzet településeinek java részében pillanatnyilag öné a relatív többség; Ha be­jut a parlamentbe, s a képvi­selőség főfoglalkozás lesz, a filmrendező Hajdufy Miklós feladja a hivatását? — Szellemi kapacitásomból évente 4-5 filmre telt volna, ezzel szemben átlagosan ket­tőt csinálhattam. Többre nem volt pénz, vagy nem én kap­tam zöld utat, hiszen a kultú­ra is a politika függvénye volt. Úgy vélem, két alkotásra a nyári szünetben is lesz mó­dom. De ha csak egy jön ösz- sze, az is elég a szerelemre. — Pártja fogalmazza meg a legmarkánsabban azt, hogy szabad utat enged a vállalko­zásoknak. Ugyanakkor az új földtörvény megszületéséig az SZDSZ sem támogatja a ter­mőföld eladását. A nyugati tőke viszont — legalábbis, ha igen komoly beruházásról van szó — nem szívesen invesz­tál bérelt területen. Tanácsok tucatjai halogatják a döntést. De mi van, ha közben elmegy a vonat? — Nem véletlen, hogy a kormányalakítás után azonnal az önkormányzati törvény megalkotása szerepel progra­munkban. Támogatjuk, hogy még az ősszel, a helyhatósági választásokon hívják vissza a kompromittálódott vezetőket, de vallom: a nagytakarítás os­toba dolog. Aki eddig közmeg­elégedésre szolgált a település javára, az megbecsülést érde­mel. Egy ötletekkel teli, a kö­zösség gondját-baját ismerő vezetőt a jövőben is segíteni kell. Boszorkányüldözésnek te­hát nincs helye, de aki az, azt meg kell égetni. A nyugati tő­ke érdeklődése Magyarorszá­gon önkormányzati és új földtörvény nélkül valóban nagy dilemma. Ezért ma min­den egyes ügyet külön kell vizsgálni, mert valóban elkép­zelhető, hogy a településnek sokszorosan többet hoz a vál­lalkozás, mint amennyi a föld értéke. Azaz lehetnek kivéte­lek. Ma az ilyen nagy hord­erejű kérdések eldöntésénél szerencsére már nem lehet ki­zárni a nyilvánosságot, amely­nek az ellenőrző szerepén túl ötletadó funkciója is van. Nyelvében él a nemzetiség is — Származását tekintve ön, Szauter Rudolf német nemze­tiségű, ugyanakkor annak az MDF-nek a Jelöltje, amely a leginkább hangsúlyozza ma­gyarságát. Nem érzi ellent­mondásosnak ezt? — Egyáltalán nem, hiszen az MDF párhuzamosan képvi­seli a magyarságot itthon és a határainkon kívül, ám ez csak akkor hiteles, ha e ha­zában példamutató nemzetisé­gi politikát folytat. Az erdélyi magyarság a legkeményebb terror ellenére is megőrizte nyelvét, ám ugyanez sajnos nem mondható el Magyaror­szágon a nemzetiségiekről. És még valamit: a svábok mindig is magyar érzelműek voltak. Gondoljon csak arra, hányán ontották vérüket az 1848-as szabadságharcban, vagy nézze meg a budai önkéntes ezred névsorát; hetven százalékuk német! — Az MDF természetes szö­vetségesének tekinti a kisgaz­dákat, de valamilyen meg­egyezésre kell jutniuk a föld kérdésében. A 10. választóke­rülethez Jó néhány sváb tele­pülés tartozik, amelyek lakos­ságát 1946-ban kitelepíletii- helyükre erdélyiek jöttek, vagy magyarok költöztek a hátrahagyott ingatlanokba. Ok az 1947-es állapotok szerint egyéves tulajdonosok. Ugyan­akkor a szóban forgó telepü­léseken sokan élnek olyanok, akiktől csak azért vették el in gó és ingatlan vagyonukat, két millió peres ügyet ered­ményez. Ez idő alatt nem mű­velnék a' területeket, márpe­dig nem kerülhet veszélybe a kenyerünk, a magyar mező- gazdaság exportja, és nem hozhatók nehéz helyzetbe azok, akik ténylegesen a föld­ből élnek. Olyan megegyezésre kell tehát jutni, amelyben a sérelem nem okoz újabb sé­relmeiket. A kárpótlás miként­jéről a helyi önkormányzatok­nak kell majd okos mérlegelés alapján, törvény szabta kere­teken belül dönteniük. F. E. A dabasi 14. sz. választókerületet 17 község alkotja. A március 25-i első forduló után dr. Fodor István (függet­len jelölt). Mala Ferenc (SZDSZ) és Horváth István (FKgP) vetélkedik a képviselői helyért. — Első lépésként két új tör­vényt kell alkotni, az önkor­mányzati és az államháztar­tást megreformáló törvényt. Az eddigi központi elosztás következményeként körzetünk infrastruktúrája elmaradt. Vo­natkozik ez a víz- és telefon- hálózatra, az utak állapotára, de a kórházi ellátásra is. Az önkormányzat bevezetése nyilván több lehetőséget ad a fehér foltok eltüntetéséhez. Nem tartozott a kegyeltek közé — A fáma azt suttogja, no­ha független jelöltként indult, valójában az MSZP áll ön mö­gött, a semlegesdi amolyan stratégiai húzás — mondom Hernádon első kérdés helyett dr. Fodor Istvánnak, a lekö­szönt Parlament megbízott el­nökének. — A választási kampány so­rán a pártok képviselői való­ban megpróbálták összemosni a nevemet a régi rendszerrel, de aki ismer, az nagyon jól tudja, hogy nem tartoztam az MSZMP volt helyi vezetőjé­nek kegyeltjei közé; kemény csatákat vívtunk egymással. Mint képviselő következete­sen harcoltam a politikai plu­ralizmus kialakításáért, úgy érzem, valami csekély érde­mem nekem is volt abban, hogy a politikai rendszer megváltozott. 1988-ban még Kádár és Grósz is ott ült a Parlamentben, amikor első­ként javasoltam és meg is alakítottam a független képvi­selők csoportját, ami egyfajta szembeszegülést jelentett . az akkori politikával. A kérdést lezárandó, talán még annyit; az MSZMP megkeresett, de nem vállaltam, hogy az ő szí­neikben induljak. — Mit tartana legfontosabb feladatának, ha megválaszta­nák? Piaci szellemben gazdálkodni — Tudja, mi a legtöbbször elhangzott vád az SZDSZ-szel kapcsolatban? — kérdezem Mala Ferencet, aki Pilisen él, és Albertirsán dolgozik mint elektromérnök. — „Persze,,, Hpgy ez a párt az értelmiségiek pártja, s minit ilyen, nincs mit keressen vi­déken. Az eredmények viszont azt igazolják, hogy ennek a híresztelésnek még falun sem dőltek be az emberek. Ügy gondolom, a tulajdonnal kap­csolatos elképzeléseink meg­nyerték a választók tetszését. Szerintünk az állam nem al­kalmas a tulajdonosi szerepre, s ezt ma már minden józanul gondolkodó ember belátja. — Mit tart egy vidékcent­rikus körzet képviselője fő fel­adatának? — Megtanítani az embere­ket piaci szellemben gazdál­kodni. Például arra, hogy ,egy zöldségtermelő számára nem a Bosnyák piac az utolsó stá­ció: Bécsben, Grazban is van helye az árunak. Értelmiségi a vidéki Magyarországért — Ahhoz képest, hogy Pest megyében az MDF „aratott*, itt az FKgP is eredményesen szerepelt — mondom elöljáró­ban Horváth Istvánnak, a Gyóni Géza Általános Iskola tanárának. — Ez szerintem természetes, hiszen a mi pártunk vállalta magára a vidéki Magyaror­szág sorsának alakítását. — ön tanárember, értelmisé­gi. Nincs itt valami ellentmon­dás? — Parasztgyerek vagyok. A jövedelmem nagy részét ma is a föld adja; gyümölcsöt ter­melek. Viszont mint értelmi­ségi, küldetésemnek tekintem egy olyan térség képviseletét, ahonnan az őslakos értelmiség elszéledt, a betelepültek pe­dig nem törik magukat azért, hogy szolgálják a parasztság érdekeit. — Mi a véleménye a földosz­tásról? — Merőben téves megfogal­mazás. A földosztás megtör­tént 1945 és 47 között, az akkor kialakult tulajdonjogi állapotot mi ideálisnak te­kintjük. Ezt kell visszaállítani. Aki igényt tart a földjére, aki szeretné megmunkálni, kapja vissza. Aki bérletbe kívánja adni, az megtehesse. — önt — enyhén szólva — erőszakosnak tartja a többi je­lölt. — A politikai pályát nem én választottam, a pártom kért fel, eddigi tetteim, nézeteim alapján. Ha elvállaltam, har­colni kell. — Mit tenne a választókerü­let érdekében, ha sikerülne be­jutnia a honatyák közé? — Legelőször annak a több mint tízezer hektár földnek a sorsát tisztáznám, amelyet egykor a megkérdezésünk nél­kül sajátított ki a hadügy gyakorlótér céljára. M. Gy. O. Híd a tetőn Nagyobb csarnokok építésénél nélkülözhetetlen az erős áthi­daló szerkezet használata. Ilyen tartóoszlopokat készítenek kü­lönböző méretekben az ócsai Vörös Október Termelőszövet­kezet lakatosüzemében ' (Erdősi Ágnes felvétele) Francia—magyar kft Vállalkozó városszépítők Tavasztól őszig sok kényel­metlenséget .okoz a szentend­reieknek a város túlzsúfoltsá­ga. A hátrányokat ellensúlyoz­za, hogy a vendégjárás jó be­vételi forrást jelent, azért ar­ra törekszenek, hogy mind újabb látványosságokkal vonz­zák a turistákat. A hagyományos programok mellett vonzó idegenforgalmi Komisz, rossz úton dü­löngél a kocsi, a mély göd­rök és goromba ormok közt csak lépésben lehet menni. A kanyaron túl traktor jön szembe, intésemre a vörös dromedár megáll, a trakto­ros kilép a fülkéből. Tíz év fiisÉben, rettegésben A falu fölött újra derült az ég — Jó irányba megy, bár nincs ott mit nézni. Ma volt a türelmi idő utolsó napja, de már a múlt héten sem dol­goztak. Hála az égnek — te­szi hozzá a nagydarab ember, s nyomatékül kiköp a gyér fákkal körülvett domb felé, amely mögött a hírhedt, ve­szélyes hulladékokat égető te­lep működött. Föntről jött az „áldás" Nézőpont kérdése, hogy ki mit tart érdemesnek megnéz­ni. Magá a telep valóban nem látványosság, fekélyként ékte­lenkedik a tavaszi földek vég­telen tenyerén. Az élményt a csend, a rezzenéstelen, tiszta levegő jelenti, melyet nem fertőz többet az égetőkráter­ből felszálló fekete füst, ami elől még a madarak is más­felé költöztek erről a kör­nyékről. Telepítése óta — és ennek már több mint tíz éve — a Bugyi községtől hat kilomé­terre kiépített égetőállomás rengeteg vita forrása volt, az itt folyó tevékenység miatti panaszok minden olyan fó­rumig eljutottak, amelynek valamilyen köze is van a kör­nyezet- vagy egészségvéde­lemhez. — Miért egyeztek bele a te­lepítésbe? — kérdem naivan a tanácselnöktől. Tóm Sán­dor a sokat megéltek higgadt­ságával kérdez vissza: — Maga szerint milyen esé­lye volt 1979-ben olyan tilta­kozásnak, amely egy felsőbb szintről érkező, esetünkben a járási tanács műszaki osztá­lya által hozott döntés ellen irányult? Úgyszólván semmi, kivált, hogy ők is fentről kap­ták az instrukciókat. Ez a döntés több mint öt­ezer ember életét keserítette a szó szoros értelmében. Dél­keleti szélben az Eg is tői ki­kerülő gyógyszeripari hulladé­kok égésétől keletkező füst behúzódott és rátenyerelt a községre. Láttam a „technológia” kel­lékeit. Ennél primitívebb megsemmisítési eljárás nem létezik a világon. A folyékony hulladékot csövön keresztül bevezették egy földbe vájt katlanba, s lévén, hogy gyú­lékony anyagot is tartalmaz, egyetlen lángcsóvától tüzet fo­gott. A többi már ment ma­gától, napi nyolc órán keresz­— A hulladékot — mint ar­ról tájékoztattak — a jövőben Dorogra irányítják a most be­indult veszélyeshulladék-ége­tőhöz. Igaz, hogy a felszámo­lás alatt álló telep helyén fo- lyékonyműtrágya-gyárat akar­nak létesíteni? Már megvétózhatják — Most hallok erről először. Az égetést a Kiskunsági Álla­mi Gazdaság végezte bérmun­kában. Nekik március 31-ig volt engedélyük e tevékeny­ségre, az Egis június 30-ig ka­pott haladékot a még megma­radt hulladék tárolására. Ha a kiskunságiak valami új vál­lalkozásba akarnak kezdeni ezen a területen, ahhoz tőlünk kell engedélyt kérjenek. — Az önök terveiben mi sze­repel? — Egy új községi szeméttá­roló kiépítése, lévén, hogy a régit kinőttük. Távozóban — talán halluci- nálok? — füstszagot érzek. — Ez más füst — mondja az elnök nevetve. — Valahol venyigét égetnek. Nyugodtan megírhatja: Bugyi község fö­lött újra derült az ég, s a ke­délyek megnyugodtak. Matula Gy. Oszkár tül. A környezetvédelem és a józan ész dicsőségére. — Mit kapott ezért cserébe Bugyi? Tudtommal az ily es-\ miért komoly „bánatpénzt’’ fizetnek. — Az első évben 600 ezer forinttal járultak hozzá a köz­ségi vízmű építéséhez, majd évente 200 ezer forinttal tá­mogatták a gyermekintézmé­nyeink — bölcsőde, napközi, iskola — felújítását. — Ez a pénz most nyilván hiányozni fog a községi ta­nács bukszájából. — Mi ugyanúgy terveztük a szükséges összeget ’79 után is, mint annak előtte, tehát a 200 ezer forint nem befolyásolja a költségvetésünk alakulását. A ráktól féltek Az örökké irritált közhangu­latot ennél sokkal több pénz sem tudta volna csillapítani. Az itt élők rettegtek a légúti megbetegedésektől, itt gyako­ribb volt, mint indokolt lett volna, sőt egyesek rákról is suttogtak. A különböző méré­sek eredményei cáfolják, hogy a füst rákkeltő anyagot tar­talmazott. Azoknak viszont, akik kifogásolták a falura te­lepedő füstöt, igazuk van; ezt nem lehet megvétózni. érdekességnek tekintik az VI- cisia Castra nevű római kori katonai tábor látványosságát. Ennek feltárása már hosszú évek óta folyik, kellő anyagi feltételek hiányában azonban a munka elég vontatott. A feltárások már eddig is igazi szenzációkkal szolgáltak. Az ásók nyomán már napvi­lágra került itt Közép-Európa legnagyobb rézkorszaki teme­tője, s ugyancsak a legrégibb — X. századbeli — legrégibb magyar temető is. Az egykori katonai tábor felszínre került kőemléíkei sok látogatót vonzanak. A párját ritkító történelmi érde­kességek messzi földről hoz­zák ide az érdeklődőiket. Úgy tervezik, hogy ezt a vonzó lát­ványosságot tovább hasznosít­ják. Az ásatások kedvezőbb anyagi feltételeinek megte­remtésére igénybe veszik nemzetközi kapcsolataikat is. A SOGET-LÉZER néven fran­cia—magyar kft.-t létesítettek. A vállalkozás több gazdasági vállalkozásban vesz részt és bekapcsolódik a római rom­kert feltárási és rendezési munkálataiba is. Első létesít­ményük az úgynevezett szent­endrei nagy parkoló mellett épülő, korszerű bevásárlóköz­pont. Ennek előkészítő mun­kálatai már folyamatban van­nak. Előreláthatólag már a nyár elején az építők is felvo­nulnak az új áruház alapjai­nak lerakásához. SZDSZ-MDF-Fidesz Választási szópárbaj A 8-as számú választókerü-' let második fordulójába jutott képviselőjelöltjei — Gyurcsok József (SZDSZ), dr. Kovács László (MDF) és T. Mészáros András (Fidesz) — április 5- én 18 órakor az érdi művedő- dési házban szópárbajon vesz­nek részt. Szeretettel meghív­ják és várják az érdeklődő választópolgárokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents