Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-08 / 57. szám

4 1990. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK ÖNKORMÁNYZATOK FÖRUMA Aï oktatást és az egészség­ügyet jelölték kapcsolataink­ban a legzavartalanabbnak Pest megye és a főváros tanácsi ve­zetőinek közelmúltban történt rendes évi találkozóján. Meny­nyire maradhat Ilyen a továb­biakban, amikor a pénztelenség szinte kényszerít az együttmű­ködés több szálra fűzésére, az újabb lehetőségek keresésére? Am a találkozón a főváros részéről felvetett gondolat, mi­szerint további kapcsolatainkat gazdasági alapokra 'kell he- lyezni, hordozhat magában gátló tényezőket is. Hacsak nem tisztul, változik praktiku­sabbra a normatívakra szab­dalt állami támogatás jelenle­gi rendszere. Olyan formában például, ahogy azt mostanában úton-útfélen hallani lehet: miért a tanácsok, s miért nem közvetlenül intézményeik — például az iskolák — kapják meg a tanulószám szerint kal­kulált összeget. Azonnal alább­hagyna az áldatlan, a mi gye­rekeink meg a ti gyerekeitek címszó alatt fellángolt vita, amelyre a megyében is akadt példa a szétvált települések között. A MB GYEREKEINK MEG A TI GYEREKEITEK A középiskoláktól a kábeltévéig Kevés pénzből Bizonyos jelek arra mutat­nak, hogy a jövőben az intéz­mények állami támogatása erősödik majd, éppen az ön­állósításra törekvések jegyé­ben. S talán már jövőre egy­szerűsödnek ezek a kérdések. A finanszírozási rendszer át­alakítási folyamatában ez az év átmenetnek tekinthető, s mint ilyen, sok gonddal, ne­hézséggel jár majd. Maradjunk az oktatásnál, amelyre — jól tudjuk — kevés pénz jut. A középfokú oktatási intézmé­nyeket ráadásul elérte a de­mográfiai hullám tetőzése. Az idén megértés mutatkozott, hi­szen nemcsak Budapesten, de Pest megyében is sok végzős tolong a felvételiken. A fővá­ros növelte a keretszámokat, és kaptunk segítséget az eluta­sítottak elhelyezéséhez is. így most 6100 Pest megyei gyerek folytathatja tanulmányait a különböző budapesti középfo­kú oktatási intézményekben. A vezetők azt is szorgal­mazzák, hogy a Pest megyei diákok bekerülhessenek azok­ba a speciális, szakosított kö­zépiskolákba, amelyeket a fő­városban az elmúlt években alakítottak ki. Gondolunk itt például a két tannyelvű isko­lákra. Ezek azonban nem tud­ják fogadni a végzős tanuló­kat. Abban azonban számít­hatunk a főváros támogatásá­ra, hogy Pilisvörösváron léte­süljön hasonló — német—ma­gyar nyelvű — középiskola. Viszont cserében arra számí­tanak, hogy ott majd fogadják a budapestieket is. Segítséget kértünk a továbbtanulóik nem­zetiségi középiskolákba törté­nő beiskolázásához is. Pest me­gyében 30 ezer német, 25 ezer szlovák és több ezer szerb- horvát anyanyelvű él, viszont nincs nemzetiségi középisko­lánk. Ezen a területen egyébként a fővárosnak is vannak együtt­működést bővítő kezdeménye­zései, és jelentős mértékben segítették a nemzetiségi könyv­táraink létrehozását. Alapítvánnyal Számunkra az is gondot je­lent, hogy az általános isko­lát befejezők fele szakmunkás- képzőben kíván továbbtanul­ni. A többiek is inkább a szak­irányú képzést adó iskolákba PÁLYÁZAT AZ EGÉSZSÉGÉRT Leszoktató programok Ismeretes, hogy a Pest Me­gyei Tanács anyagi támogatá­sával a megyei egészségvédel­mi tanácsnak módja nyílt — pályázat útján — az egészség­megőrzés társadalmi, illetve megyei programjához kapcso­lódó kezdeményezések és ak­ciók ösztönzésére, az öntevé­keny, önsegítő közösségek, klu­bok, egyesületek támogatására, továbbá az egészségmegőrzést népszerűsítő, propagáló, fel- világosító- és reklámtevé­kenység kibontakoztatására. A MET keddi ülésén egye­bek mellett a múlt évben dí­jazott pályázatok eredmé­nyességéről hallgatott, illetve vitatott meg beszámolót. Az egészségvédelmi tanács termé­szetesen figyelemmel kíséri, mi lett a szétosztásra rábízott pénzösszeg sorsa, és főként azoknak a kezdeményezések­nek az eredménye, amelyeket támogatásra méltatott. Mun­kacsoportjai az elmúlt hóna­pokban felkeresték a klubo­kat, egyesületeket, és tapaszta­lataikról készült beszámolót most a MET elé terjesztették. Általános volt az a véle­mény, hogy a támogatás elérte a célját, s ha azt nem is mond­hatjuk, hogy mindenütt a leg­hatékonyabban, de a rendelte­tésének megfelelően költötték el a közösségek a kapott pénzt. A teljesség igénye nélkül em­lítünk meg most néhányat a dicséretes tevékenységet foly­tatók közül: így a budaörsi TINTA-t, a tinitanácsadó-szol- gálatot, ugyanott a 4-es számú gyakorló általános iskolát, ahol minden évfolyamon bevezették tantárgyként az egészségneve­lést, a náci ifjúsági napok ha­gyományos rendezvényét, az Érdi Életmód Klub Egyesüle­törekednek. Csák kevesen je­lentkeznek a gimnáziumokba, ami a felsőfokú továbbtanulási szándékot, azaz az értelmiségi pályára való készülést jelezné. Ismeretes — s ezen változtatni kellene —, hogy Pest megyé­ben a legalacsonyabb az értel­miségiek aránya. A jövőben várható a kap­csolatok erősödése a közmű­velődés és a sport területén is. Széles tér nyílt a fővárosi pe­remkerületek és velük határos agglomerációs települések ta­nácsai — de művelődési házai, klubjai, egyesületei — közvet­len együttműködésére. Pest megyei javaslat volt. A közös rendezvényeket, a kölcsönös szakemberképzést, a külön­böző klubok, a népművészeti körök együttműködését a me­gye anyagilag is támogatja. Javasoljuk az amatőr művé­szeti mozgalom csoportjainak közös bemutatóit, tanfolya­maik, továbbképzéseik együt­tes megszervezését. Azon tele­püléseknek, ahol az adások foghatók, egy alapítvány segít­ségével lehetőségük nyílik a fővárosi kábeltelevíziózásba való bekapcsolódásra. Szupermaratoni Pest megye felajánlottá, hogy nyári táborai — az ifjú­sági turizmus keretében — fo­gadják a fővárosi fiatalokat is. Az anyagilag egyáltalán nem túltámogatott diáksportszak­osztályok közös versenyei, a két diáksporttanács gyakoribb találkozói mindkét fél céljai­nak megfelel. A világikiállítás népszerűsítésére indított Bu­dapest—Becs szupermarato­niin — amelyet a megye kez­deményezett — ezután már fő­városiak is indulnak. VÁLASZTÁSI SAROK Technikai főpróba a hétvégé Javában dúl a választási kampány, olykor hangosabban a kelleténél. A látványos események árnyékában csöndben, ke­vésbé látványosan dolgoznak a választási előkészületekben köz­reműködő munkacsoportok. Dr. Tarpai Emesétől, a területi vá­lasztási munkacsoport jogi szekciója vezetőjétől érdeklődtünk a soros tennivalóikról. lex. telefon, telefax) összeköt­tetést. A főpróba tapasztalatai segítséget nyújthatnak a még hátralévő két hétben a hibák, a különböző nehézségek kiküszö­bölésére. — Az állampolgároknak már nincs tennivalójuk március 25-, ig, csak szavazniuk kell? — Ezt így nem lehet egyér­telműen mondani. Ugyanis aki már ma tudja, hogy a választás napján nem fog az állandó la­kóhelyén tartózkodni, kérheti az ott működő tanácstól az iga­zolást, amivel ott szavazhat, ahol akkor van. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy az igazolással voksolók csak a pártlistára szavazhatnak, kivé­ve, ha az állandó lakóhelyük ugyanabban a választókerület­ben van, ahol szavazni kíván­nak. A választási nyilvántartást ismét közszemlére teszik a he­lyi tanácsok március 10 és 16 között. Ez idő alatt a választó- polgárok kifogást emelhetnek a nyilvántartásból való kihagyás, vagy az abba való felvétel mi­att az illetékes tanács vb-tit.ká- ránál. S aki most az állandó lakhelyét megváltoztatja, kér­heti, új lakóhelyén a választók nyilvántartásába történő felvé­telét. — A pártok már csak a vá­lasztási kampányra összponto­síthatnak? — Korántsem, mert a pár­oknak legkésőbb március 17-ig be kell jelenteniük a területi listákról kiesett jelölt helyett kiválasztott új személyt. Úgy­szintén addig az időpontig kell bejelenteniük a közös jelölés, közös lista vagy listakapcsolás esetén a töredékszavazatok arányát, és az utóbbi kettő ese­tében azt, hogy milyen sor­rendben jutnak a jelöltek man­dátumhoz. Ezt a nyilatkozatot a választási bizottságok márci­us 18-án hozzák nyilvánosság­ra. — Folyik a választásban köz­reműködő munkacsoportok és a választási szervek, nevezete­sen a szavazatszámláló bizott­ságok felkészítése. Ez azt jelen­ti, hogy a 928 szavazókörben tevékenykedő, közel hatezer társadalmi munkást kell a sza­vazásnapi teendőikkel megis­mertetni. Ennek jelentősége különösen azért nagy, mert a szavazatszámláló bizottságok tagjai a kulcsemberei a márci­us 25-i választásoknak. Tevé­kenységük a pártatlanságon kí­vül szakszerűséget igényel, hi­szen egy-egy kisebb jelentősé­gűnek tűnő döntésük is meg­semmisítheti az egész szavazó­köri eredményt, vagy késleltet­heti a választókerület, esetleg az egész megye választási ered­ményének a megállapítását. A választási szervek mellett működő munkacsoportok már­cius 10-én technikai főpróbát tartanak a szavazatszámláló bizottságok által kitöltött, fik­tív adatokat tartalmazó jegyző­könyvek alapján. Ugyanazt a folyamatot viszik végbe, mint a szavazás napján. Kipróbálják a számítástechnikai feldolgozás, a különböző szintű választási szervek közötti technikai (te­tet és a gödöllői cigányügyi koordinációs bizottság élet- módtáborát. Az idén csaknem megkét­szereződött, 6,8 millió forint a szétosztható összeg, miután 3 millió forinthoz jutottunk a pályázatok díjazására az orszá­gos egészségvédelmi alapból. Tegnapelőtti ülésén adta köz­re a MET az erre az évre azo­nos céllal kiírt pályázatát. Az idén a halálozási statisztiká­ban élen járó betegségcsopor­tok közös kockázati tényezői­nek visszaszorítására, az egészségesebb életmód kialakí­tására irányuló pályázatokat várják. Így a káros szenvedé­lyek, a dohányzás, az alko­holizmus megelőzését szolgá­ló és leszoktató programokat, a visszaesés elkerülését célzó önsegítő közösségi törekvése­ket, valamint az életmódbeli helyes szokásrendszer kialakí­tását, terjesztését szolgáló pá­lyamunkákat. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, címét, a tervezett vagy már gyakorolt tevékenység szakmai leírását és célját, eddigi eredményeit, a munkában részt vevő szakem­berek képesítésére vonatkozó adatokat, és a tervezett részle­tes költségvetést, feltüntetve a rendelkezésre álló anyagiakat is. Továbbá a bankszámla- számot és a kezelő pénzintézet megnevezését, címét, ahová a támogatás összege átutalható. A pályázatokat 3 példányban április 15-ig kell eljuttatni a Pest Megyei Tanács egészség- védelmi titkárához (Szabóné Gellér Judit) 1052 Bp„ Város­ház u. 5—7.) A pályázatokat májusban nyilvános ülésen bí rálja el a MET. HAJLÉK AZ ALLAMI GONDOZOTTAKNAK Támaszt ké „A Pest Megyei Gyermek­es Ifjúságvédő Intézet peda­gógus utógondozóinak szakmai közössége kéréssel és felhívás­sal fordul mindazokhoz, akik­nek lehetőségük van egy tisz­tességes és nemes célt támo­gatni, társadalmunk gondján enyhíteni, állami gondozott, családi támasz nélkül álló gye­rekeink életét segíteni. Dolgozóink egyéni kezdemé­nyezésére alapítványt hoztak létre fiataljaink önálló élet­kezdésének, lakásmegoldásá­nak elősegítése érdekében. Az alapítványra befolyt összegből a dolgozó fiatalok részére al­bérlők házát, családi otthono­kat szeretnénk létrehozni, hogy fedelet adjunk a fejük fölé, hogy emberi körülmé­nyek között élhessenek. Intézetünknek lehetősége adódna egy nagy családi ház kedvezményes árú megvásár­lására, amely 15-20 fiatal ré­szére adna otthont. A ház eladásáért kapott összeget tu­lajdonosa egészségügyi ala­pítvány céljára használná fel. Akarásunk, jó szándékunk, fi­zetésünkből felajánlott pén­zünk összefogásunkkal is ke­vés, igy külső segítség igény- bevételére szorulunk. Kérjük, segítsék ügyünket, hogy mi is segíthessünk. Arra törekszünk, hogy fiataljaink később a maguk erejéből te­remthessék meg életfeltételei­ket, s képessé váljanak arra, hogy majd ők segítsenek má­sokon." ★ Ennyi a torokszorító fel­hívás, amely most került a ke­zembe. Alatta a számlaszám: MNB 219-98014 OTP szentend­rei fiókja 767-2405 Támasz alapítvány és a GYIVI címe: Pomáz, Templom tér 3., vala­mint telefonszámai : 06-26-/25- 511 és 25-321, ahol Markolt At­tila alapító, csoportvezető, il­letve Tamási László utógondo­zói csonortvezető ad részlete­sebb felvilágosítást. És még egy sor, hogy tisztelettel kér és támaszt vár a Támasz ala­pítvány. Be kell vallanom, alaposan szíven ütött a felhívás. Mert ha valahol, hát Pomázon iga­zán látják, érzik, tudják, mi elé néznek azok a szerencsét­len sorsú gyerekember^ k, aki­ket az intézeti évek után ki [ kell engedniük az életbe. Nincs szándékomban az ol­vasót könnyes, tragikus törté­netekkel traktálni. Cikkezünk erről sokat, de úgy tűnik, nem eleget, A segítség országosan is elenyészően eseti. A kö­zelmúltban a hajléktalanok ügyében lezajlott, világbot- ránnyá dagadt eseményt is csak azért idézem, mert ak­kor és ott többször elhang­zott: a pályaudvarokra, alul­járókba szorult emberek na­gyobb része állami gondozott volt. Gondolom, nem voltam egyedül, aki nem csodálkozott. Hát ezért érzem a pomázi if­júságvédők kezdeményezését egy újabb kétségbeesett erő­feszítésnek a még megóvható gyerekek sorsának jobbra- fordítására. Felkaptam a telefont, hív­tam Sima Antal igazgatót részletesebb tájékoztatásért. Kishitűségemet — az alig több mint egy hónapja köz­readott felhívás eredményes­ségét illetően — csak néhány jelenség menti. Napjainkban számtalan helyre kérnek ilyen segítséget attól a társadalom­tól, amelynek tagjai egyre növekvő számban maguk is anyagi támogatásra szorulnak. Sokszoros öröm volt hát azt hallani, hogy az a bizonyos 800 négyszögöles kertben álló sülysápi ház megvan. Sőt, részben ki is fizették az eddig összegyűlt forintokból. Nyá­ron esedékes a teljes törlesz­tés. A részletfizetés lehetősége is arra mutat: a tulajdonos ragaszkodik az ilyen célú hasz­nosításhoz. És a névtelenség­hez — akárcsak az adakozók valamennyien. Egy bank és 30 magánszemély adott már pénzt, és nyilvánvalóan a GYIVI a maga félmillióját. Van egy holland—magyar ala­pítvány, amely az átalakítás tetemes költségét vállalta, s az anyagot is adja. Most, amikor az embertelen­ség mindennapos megnyilvá­nulásai gyötrik az emberi szí­vet és elmét, reménysugár le­het egy-egy ilyen alapítvány sikeres visszhangja. Hogy ta­lán még mindig többre képes ez a társadalom, mint »meny­nyit rosszkedvű bizalmatlan- tággal feltételezünk. A MEGYEI TANÁCS VB-ULÉSÉN Budapest—Bécs Pest megye földrajzi hely­zeténél, fekvésénél fogva, egyik résztvevője, rendezője lesz az öt év múlva esedékes Bécs—Budapest világkiállítás­nak. Az eredményre ugyan öt év múlva kerül sor, a testület tagjai mégis nyomatékosan felhívták arra a figyelmet, hogy a megye nem várhat ar­ra, hogy maguktól megjavul­nak a vendégfogadás feltéte­lei. Fontos lenne tehát, hogy a későbbre tervezett fejleszté­seket is hamarabb valósítsuk meg. Az idegenforgalomról — eredményeiről, a gondokról, az időszerű tennivalókról, lehető­ségeinkről — készült jelentést a világkiállítás előkészületei gondolatainak jegyében vitat­ta meg a végrehajtó bizottság. Ismeretes, hogy a legnagyobb gondunk a szerény fogadóka­pacitás mellett az országosnál jóval szűkösebb bolthálózat. Közismert az is, hogy a nép­szerűbb idegenforgalmi köz- Dontokban a szezonban és a hétvégeken a turisták szinte kiszorítják az üzletekből a la­kosságot. Leginkább a Duna­kanyar sínyli meg a nagy nemzetközi és hazai érdeklő­id oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Kádár Edit dést, a tömeges látogatottsá­got. De említhetnénk akár a Ráckevei-Duna-ágat vagy más centrumokat. A megye már korábban kezdeményezte a balatonihoz hasonló gyorsított kereskedelemfejlesztést ezen a két területen, de az országos idegenforgalmi fejlesztési alap csökkenése miatt a terv nem valósulhatott meg. Készültek megyei és helyi koncepciók ilyen jellegű fejlesztésekhez, azonban vállalkozók és támo­gatás hiányában csak szerény eredmények születtek. Ez a világon mindenütt igen jövedelmező iparág maga te­remti meg a fejlesztéséhez szükséges anyagiakat. Persze nem mindegy, hová kerülnek a jövedelmek. Ezért határozott úgy a testület, hogy a Bécs— Budapest világkiállítás meg­rendezésének előkészítéseként — a megye adottságaira és a helyi önkormányzatok, érde­kelt gazd. Jó szervezetek elképzeléseire alapozva — legkésőbb a nyárig ki kell dol­gozni az országos elképzelések részeként a megyei fejlesztési koncepciót. A vitából kitűnt, hogy az előzetes tervek jelen­tős szerepet szánnak majd az önkormányzatoknak a vállal­kozásoknak. Arra ösztönzik a turizmust csábító környezettel vagy látnivalóval rendelkező települések tanácsait, hogy kérjék területük üdülőhellyé nyilvánítását. S ha az anyagi teherrel is jár, több anyagi előnyhöz juttatja az érintett települést, s abból megalapoz­hatják a hiányzó infrastruk­túra kiépítését.

Next

/
Thumbnails
Contents