Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-27 / 72. szám

4 1990. MÁRCIUS 21., KEDD Emléktábla a Pál utcában A Budapesti Tavaszi Feszti­vál rendezvénysorozat kereté­ben a Határok nélküli Euró­páért — nyugat-európai ve­télkedőmozgalom budapesti találkozójának résztvevői, a Magyar Rádió, az olasz RA1 Rádiotelevisione Italians Gr 3 rádió és a Budapesti Tava­szi Fesztivál rendezői emlék­táblát avattak Molnár Ferenc író és külvárosi fiúk emléké­re a VIII. kerületi Pál utca 2. szám alatti ház falán. Felvéte­lünkön Lörincz Márton, egy ma élő Pál utcai fiú leleplezd az emléktáblát, Fődíj: Encyclopedia Britannica Mindent a szemnek A másodlilk budapesti nem- zetiköai .könyv- és videoikiállí- tás megrendezésére készül az Interbright. A Nemzetközi Tudományos, Ismeretterjesz­tő Irodalmi és Információs Központ ügyvezető igazgató­ja, dr. Balázs András elmond­ta: a tavalyi rendezvény si­kerét jelzi, hogy a múlt év­ben kiállító külföldi cégek ki­vétel nélkül az idén is eljön­nek Magyarországra. A könyv-, videokiállítást és vá­sárt együtt tartják meg az Ex- polingva Budapest bemutató­val. amely a nyelvoktatással, a nyelvtanulással foglalkozó szakkönyvek és videokiadvá- nyok nagy nemzetközi sereg­szemléje, s első ízben rende­zik meg hazáinkban szeptem­ber 12. és 16. között. A színhely mindkét esetben a Pesti Vi­gadó lesz. A kiállítás felett védnöksé­get vállalt az Európa Tanács, személy szerint Mme. Cathe­rine Lalumiere főtitkár. A ta­nács önálló standdal is részt vesz a rendezvényen. Jó hír az érdeklődőknek, hogy a tavalyihoz képest a belépőjegyek árát a felére csökkentették, ugyanakkor a választék, a csatlakozó ese­mények skálája gazdagabb lesz. Tombola is lesz, s az a szerencsés látogató, aki elnye­ri a fődíjat, egy teljes, 32 kö­tetes, 196 ezer forint értékű Encyclopedia Britannica-so- rozattal lesz gazdagabb. Az idén is forintért lehet meg­venni a legújabb külföldi szak- és ismeretterjesztő könyveket. A kiállítást dedi­kálással, író-olvasó találko­zókkal, szakmai fogadásokkal, videovetítésekkel kívánják színesíteni. A szakmai rendezvények közül kiemelkedik a határon- túli magyar könyvkiadók ta­lálkozója, tapasztalatcseréje. A szervezők remélik, hogy ez a találkozó is elősegíti a ha­táron belüli és kívüli magyar kiadók közötti szorosabb együttműködést. H. Ê. Kiállítótermekbó Ll ít Valóságfeltáró fényképei Közösen rendezte a Mozgás- korlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége és * Margó IFJ. AGIT-PROP. Kiváló kezdeményezést Örömmel üdvözöltük tavaly a Magyarország politikai év­könyve vaskos kötetét, s most, hogy megjelent az 1990-es évszámot viselő munka, ismét bizalommal nyúltunk utána. Nélkülöz­hetetlen segédeszköz a hír­lapírónak, érdekes olvas­mány a politika iránt ér­deklődőknek, tükre a tavaly lezajlott eseményeknek, az­az sokféle oka van a kíván­csiságnak, amint lelhető elég indok az elismerésre is. Éppen azért, mert a szer­kesztők írta előszóban „a magyar demokrácia és sza­badság kézikönyve”-ként minősítik a kiadványt, amelynek „szakmai meg­alapozottságát növeli, hogy ... a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem támogatásával jelenik meg, és így nagyobb szerepet kap­hat az oktatásban is”, illő tisztelettel kezdtünk hozzá az ízlelgetéshez. Tiszteletün­ket tovább fokozta a szer­kesztőknek az az állítása, ami szerint „a kötet tudós és politikus szerzőinek” a közreműködése „teszi hasz­nossá, izgalmassá és hiteles­sé a könyvet". Ígéretben minden együtt van az eliismexő tisztelethez. Amit akkor sem kisebbí­tünk, amikor rá-rábukka- nunk téves időpont-megje­lölésekre, rosszul és/vagy többféleképpen írt nevekre. Van némi szakmai ismere­tünk az ilyen kiadványok el­készítésének menetéről, azaz a gyorsaság és a hitelesség kibékíthetetlen konfliktusá­ról. Ezeken a hibákon tehát nem akadunk fenn. Azon sem, ha az egyik cikk (tanul­mány?) színvonala még ösz- szehasonlítási alap sem lehet a másikhoz, sokszerzős köte­tek esetében ez nehezen ke­rülhető meg Gondunk akkor támad, amikor... hogyan is fogal­mazzunk?! Amikor a szer­kesztők ígérete helyett — „ ... politikai viszonyaink sokszínűsége mutatkozzon be szerzőink saját hangján” — a nyílt és eléggé otrom­ba politikai agitáció, a té­nyek torz vagy éppen telje­sen téves csoportosítása, mi­nősítése ölti ránk a nyelvét a' „tudós tanulmány” méltó­ságot követelő talárja mögül. Indokolt volt például a kö­tetbe felvenni egy dolgoza­tot „Az 1989-es esztendő füg­getlen ünnepségei Magyar- országon” témakörben. Nem tudjuk ugyan, mit kellene értenünk független ünnep­ségek alatt, de ez a legke­vesebb. Azt már viszont ér­tetlenül olvashattuk, miként „ijedtek meg” ettől meg at­tól a Magyar Demokrata Fó­rum vezetői, miként esett kútba egy terv „a katolikus egyház vezetőinek aggodal­maskodásai miatt”, miféle praktikákét alkalmaztak (is­mét ők!) az MDF vezetői Nagy Imre és társai teme­tésekor ... Értetlenségünk gyanak­vásba ment át, amikor már harmadszor bukkantunk rá az „ezzel szemben” a Fidesz párhuzamra, megtudhatva: a hibátlanság, a kemény hang, a mindent elsőnek akaró-tevő ifjúi tévedhetet­lenség szervezetével van dolgunk. Tudtuk eddig is... Csak éppen azt nem hit­tük volna, hogy ilyen hamar és ilyen könnyen követőkre talál a valamikori agit-prop. módszertan, stílustár, szó­kincs, s lesz belőle ifj. agit- prop., „aki” egyébként félel­metesen hasonlít idősb, agit- prop.-ra. Mert az már idősb, agit-prop. esetében is el­koptatott módszer volt, hogy csak egy valakit idézünk ... Ifj. agit-prop. ugyanezt te­szi. Június 16-áról. Nagy Im­re és társai temetése napjá­ról egyetlen citátumot tar­tott érdem,esnek a kiemelés­re ifj. agit-prop.: tizenhét sorban idézi Orbán Viktor beszédét. Furcsa. Avagy nin­csen benne semmi különle­ges? Nincsen. A cikk szerzője: Rocken­bauer Zoltán. Ugyanennek a kötetnek a 494. oldalán azt olvashatjuk, hogy a Fidesz választmányának egyik tag­ját úgy hívják: Rockenbauer Zoltán. Érthető tehát min­den szóvá tett (és szóvá nem tett) összefüggés, minősítés. Valószínű azonban, a szer­kesztők elfelejtették a cikk végére kitenni az x-et, je­lezve: politikai hirdetés ... PMH Szolnok Megyei Művelődési Központ ezt az április 2-ig látható bemutatkozást a szol­noki Fotógalériában. Tóth István: fogalom. Pél­da is a tehetség és szorgalom összpontosítása révén. Lépés­ről lépésre, képről képre ha­lad előre. Egyre magasabbra, a teljesség igényével, úgy, hogy vágyait egyezteti a va­lóság ajánlataival. Ceglédről indult, ott él, al­kot, de neve az egész vi­lágon ismert, sőt elismert, ami számtalan díja, így az 1980-ban New-Yorkban ka­pott „Évszázad Kiváló Fotó­művésze” cím is fémjelez. Ré­sze van abban, hogy a szo­ciografikus indíttatású, való- ságrögzítő és -feltáró fotó­művészet társadalomalakító tényező lett. Romain Rolland említette Beethovenről, hogy legfonto­sabb alkotása, — mert nyitó- műve — az Eroiea. Ilyen alapmérték Tóth István mun­kásságában a Nehéz út volt című portré, amely nem egy­szerűen egy Cegléd környéki tanyai ember arcmása, ha­nem a magyar paraszt hajdan­volt tiborci sorsának mesteri összegzése. Művészportréi ha­sonló erejűek. Most különösen Farkas Adám, Ruzicskay György, Frank Frigyes, Czó- hel Béla, Barcsay Jenő tekin­tete meggyőző. Tóth István ellenpontoz. Értelmező ábrázolatokkal ele­venedik meg a ménes és a fel­hőkarcolók sora. A látvány a természet és a gondolat ered­ménye. Hol egyik, hol másik, hol a kettő együttesen. Ezen elhatárolásokat, kiemeléseket, szintéziseket tartalmazza Tóth István munkássága. Nagy utat tett meg attól a pillanattól kezdve, hogy Haller Frigyes fotóművész felfedezte tehet­ségét az ötvenes években. Élet­mű kerekedett az odaadásból. Több ezer lap, amely a gyö­nyörködtetés és az önismeret fölkeltésének igényével bejár­ta a világot. Tóth István pályája abban is rendkívüli, hogy mozgékony fáradhatatlansággal gondot fordít műveinek megismerte­tésére a világban. S ebben el­sősorban nem személyes am­bíciók vezetik, hanem az a kül­detéstudat, hogy hazánk mű­vészetét és művelődéstörté­netét mi magunk és más or­szágok népei is minél gyor­sabban és áthatóbban ismer jék meg és alkalmazzák a maguk gyarapítására, boldo- gítására. Losonci Miklós Ráépítés és a tul<iidon|eg ® Vagyonmeg­osztás válás nélkül ® Számadása kötele­zettség © Kárt okozó növényzet © Kerítés létesítése $ Férjem szüleinek családi házához saját lakást építet­tünk. de sajnos a házasságunk nem lett tartós. Azt szeret­ném megtudni, hogy milyen módon tarthatok igényt kár­pótlásra, mert az ingatlan-nyil­vántartásban tulajdonosként nem szerepelek — írja egy ceg­lédi olvasónk. Elég gyakori eset, hogy a fiatalok a lakásproblémájukat a szülői házhoz való hozzá­építéssel oldják meg. Ilyen esetben a ráépítés megváltoz­tatja a tulajdoni arányokat, annak ellenére, hogy ezt nem vezetik át az ingatlan-nyilván­tartásban. Az építkezés értékének meg­határozásánál abból kell kiin­dulni, hogy azt el kell külö­níteni az építkezés megkezdé­se és befejezése közötti érték­től. A közös tulajdon arányát tehát a ráépítés megváltoztat­ja és ezt a valós helyzetnek megfelelően kell feltüntetni a nyilvántartásban. Az így mó­dosított tulajdoni hányad fele az elköltöző házastársat megil­leti. függetlenül attól, hogy a bejegyzés megtörtént-e vagy sem, ezért az erre eső tulajdo­ni hányad megtérítésére igényt tarthat. 9 Ugyancsak válás miatt van problémája H. S. szigetszent- miklósi olvasónknak, aki előbb szeretné a vagyonjogi kérdé­seket tisztázni és a válást csak a későbbiekben kívánja kezde­ményezni. Az életközösség megszűné­sével a házastársi vagyonkö­zösség is véget ér és bárme­lyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Ezt a kérelmet már akkor elő le­het terjeszteni, amikor még a bontóper nem indult meg. Ha tehát valamelyik fél*a vagyon­közösség megszüritétése iránt indít pert, de a házasság fel­bontását nem kéri, a bíróság csak a kérelemnek megfelelő­en dönthet. • Nálam helyezték el elhalt öcsém kiskorú gyermekét, akit már hosszabb ideje saját gyer­mekeimmel együtt nevelek. Nincs is semmi problémám, csak az zavar, hogy a gyer­mekre költött árvajáradékkal el kell számolnom, pedig min­denki tudja, hogy nálam a gyermek a legjobb körülmé­nyek között nevelkedik — pa­naszolja a nagykátai N. P.-né. A felügyeletet gyakorló szü­lők általában számadási kö­telezettség nélkül használják fel akár a gyermekük vagyo­nát, akár a családi pótlékot, vagy az árvajáradékot. A gyám és a gondnok azonban számadási kötelezettséggel tar­tozik a gyámhatóságnak. A szabályozás oka nyilvánvaló, hiszen sajnálatos módon a le­vélben közölt eset csak a kivé­telek közé tartozik, ezért szük­ség van arra, hogy a gyámolt, illetőleg a gondnokolt vagyo­nával a gyámhatóság részére számadást terjesszenek elő. A számadásban fel kell tüntetni a bevételek és kiadások rész­letes jegyzékét, közölni kell az elszámolás egyenlegét és mel­lékelni kell a bevételeket és a kiadásokat igazoló okmányo­kat is. Mindezeken felül az egyéb megjegyzéseit is a ha­tóság tudomására kell hozni. Amennyiben a hgtóság a szá­madás előterjesztése során azt állapítja meg, hogy a gyám (gondnok) nem a jogosult ér­dekeinek megfelelően kezeli a vagyont, úgy az anyagi fele­lősségre vonás mellett még a tisztségéből való felmentését is kezdeményezheti. 9 A szomszédom a telkünk közös határára olyan fákat ül­tetett. amelyek esyre inkább zavarják a telekhasználatomat. Az árnyék miatt folyamatosan csökken az eper hozama — ír­ja K. S. Nagyorosziból. Á tulajdonos az ingatlan használata során csak olyan növényeket, ültethet, amelyek nem gátolják a szomszéd tu­lajdonos érdekeit. Egy mező- gazdasági miniszteri rendelet kötelező távolságot ír elő a szőlő és gyümölcsfa ültetésé­nél. E jogszabály meghatároz­za ugyan az ültetési távolsá­got a határvonaltól is, de pusztán ennek »lapján nem lehet a felek vitáját eldönteni. Meg kell vizsgálni ugyanis, hogy a növényzet valóban za­varja-e a szomszédot. A növényzet zavaró hatása­kor csak akkor lehet a nö­vény kivágását, eltávolítását előírni, ha a körülmények gondos mérlegelésével megál­lapítható, hogy a felek a szom­szédos egymás közötti kapcso­latukban megsértették a szom­szédjog előírásait. Ezért jelen­tőséget kell tulajdonítani an­nak, hogy a szomszéd kellő időben tiltakozott-e az ültetés ellen, olyakor, amikor az átte­lepítés még nem járt volna aránytalan költséggel. A köl­csönös érdekek mérlegelése mellett tekintettel kell lenni az ingatlan fekvésére, vala­mint a környezetvédelem Szempontjaira is. Ha tehát mindezekből az következne, hogy a fakivágás nagyobb sé­relmet okozna, mint amennyi előny abból származna, a bí­róság a kivágás helyett az oko­zott kár megtérítésére kötelez­heti a szomszédot. • Diósdon vásárolt egy kül­területi telket R. K. budapesti asztalos. A teljesen üres tétek kerítését) olvasónk későbbre tervezte, de szomszédai esyre szorgalmazzák annak felépíté­sét. Köteles vagyok-e követe­lésüknek eleget tenni, kérdezi. A szomszédok kapcsolatában a határvonalnak igen nagy je­lentősége van. Ez megnyilvá­nul abban is, hogy a kerítés, a sövény, a mezsgye számos esetben a konfliktusok forrá­sa. A tulajdonos általában nem maga dönti el, hogy létesít-e kerítést, vagy sem, hanem a közérdekű szempontok hatá­rozzák azt meg. Általános sza­bály, hogy kerítést kell létesí­teni akkor, ha a vagyonvéde­lem. a város-, illetve a köz­ségkép kialakítása ezt meg­követeld. Más a helyzet akkor, amikor a kerítés létesítését jogszabály nem írja elő, azt birtokvédelmi szempontok nem teszik szükségessé, illetve a helyi szokás szerint — példá­ul a külterületen — a kertek nincsenek bekerítve. Ilyenkor a szomszéd nem követelheti a mellette lévő telek tulajdono­sától a kerítés létesítését azon a címen, hogy a saját építési oldalán a kertjét ő bekerítette. Abban az esetben viszont, ha a jogszabály a szomszédot ke­rítés állítására kötelezi, a tu­lajdonos a kerítést úgy köte­les elhelyezni, hogy az a szom­széd telek és az azon lévő épít­mények rendeltetésszerű hasz­nálatát ne akadályozza. Dr. Sinka Imre § Tíz nap rendeletéi A Magyar Közlöny 1990. évi 22. számában jelent meg az 1990. XXV. törvény a családi pótlékról. A törvény végre­hajtására a Minisztertanács kiadta az 51/1990. (III. 21.) MT rgndeletet, amely a hiva­talos láp 24. számában talál­ható. A változtatások az olvasók széles körét érintik, ezért ar­ról részletesebb tájékoztatást adunk. Az 1990. április 1. napjá­val hatályba lépő törvény alapján mindenkit megillet a családi pótlék, aki gyermeket nevel. így családi pótlékra váltaik jogosulttá a munkanél­küli segélyben nem részesülő munkanélküliek (pl. pálya­kezdők) is. Ugyancsak ked­vezőbb az a változtatás is, amely szerint a továbbtanuló fiatalok után az eddigi 19 he­lyett 20 éves korukig jár a tá­mogatás. Mivel nem csak a nappali tagozatos középisko­lai tanulókat kell támogatni a szülőknek, a jogszabálymó­dosítás következtében az if­júsági, fiatalkorú, illetve esti levelező tagozaton tanulmá­nyokat folytató gyermek után is megilleti az eltartót a csa­ládi pótlék. A családi pótlékra vonat­kozó igényt szóban vagy írás­ban lehet előterjeszteni a munkahely társadalombizto­sítási kifizetőhelyénél, Illetve a tanácsi elszámoló hivatal­nál, valamint a nyugdíjfolyó­sító szervnél. Aki havi jöve­delmét nem a fenti szervek valamelyikétől kapja, az az állandó lakóhelye szerint ille­tékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltség­nél) nyújthatja be a kérel­mét. Rendkívüli hitelvásárlási akció Kecskeméten, a Szigina Műszaki Áruházban 10% előleg kifizetése ellenében más megyéből érkezők is vásárolhatnak, 5000 Ft-os értékhatár felett. Az áruház különleges kínálata: tízfélé színes tévé (nyugati típusok is), hatféle videomagnó, hatféle fagyasztóláda és fagyasztószekrény, 12-féle kerékpár, valamint mikrohullámú sütő, nyugati márkájú háztartási gépek, robotgépek, kis- és nagymotorkerékpárok. Szolgáltatásai:- OTP-ügyintézés helyben- Kecskemét belterületén díjtalan házhoz szállítás. Különleges kínálat. Szolid árak. Várjuk kedves vásárlóinkat! Az áruház címe: Kecskemét, Rákóczi út 4. Telefon: (76)-25-735.

Next

/
Thumbnails
Contents