Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-27 / 72. szám
1990. MÁRCIUS 27., KEDD 5 Felvételi botrány a nem létező gimnáziumban (I.) Áz igazgató kiabál és iratokat semmisít meg A legtöbb diák életében a felvételi vizsga az első igazi próbatétel. Sikere vagy sikertelensége hosszú esztendőkre meghatározza a tizenévesek sorsát. Érthető tehát, hogy mind ők, mind pedig szüleik izgatottak ezekben a hetekben. Panasz, fellebbezés mindenkor akad, ám mégis meglepő annak a jegyzőkönyvnek a tartalma, amelyet a Szigetszent- miklósi Városi Tanács művelődési osztályán vettek föl. Kari Istvánné és Kari István több olyan dologra hívta fel a figyelmet, melyek alapján indokoltnak tartják a felvételi vizsga tisztaságának kivizsgálását. Nevezetesen: felvételiztetés lakáson, alacsonyabb pontszámot elérők felvétele utólagos pontátértékelés alapján; ugyanakkor magasabb teljesítményt elérők kirekesztése. Veit papír — nincs papír □ Mi történt tulajdonképpen? — kérdezem Kari Ist- vánnétól. — Sok szülővel együtt mi is nagyon örültünk, hogy szeptemberben megnyitja kapuit a városban a gimnázium és köz- gazdasági szakközépiskola — kezdi. — Mivel kislányunknak évek óta kialakult elhatározása, hogy pedagógus lesz, természetes, hogy a helyi gimnáziumot jelölte meg elsőként a jelentkezési lapján. El is ment az írásbelire, ahol dolgozatai alapján elérte a szóbelizéshez elegendő pontszámot. Az utóbbin mi is jelen voltunk, ahol az igazgató úr arról tájékoztatta: van esélye a bekerülésre. Nagy reménykedéssel vártuk az értesítést. Meg is érkezett, de tartalmától összeroppan- tunik: elutasították! A kislány, Kari Orsolya észrevette azonban, hogy a tételesen felsorolt pontszámokat hibásan adták össze! A helyes végeredmény viszont jóval meghaladja a követelményt. Újra megcsillant számukra a remény, azonnal megkeresték a városi művelődési osztályt, ahol nyomban intézkedtek. Az osztályvezető személyesen vitte át a 3. számú iskolába Kari Orsolyának az elnézést kérő levelet. Ennek átadásakor az igazgatónő is jelen volt. — Óriási volt az örömünk, hogy mégis sikerült! — meséli tovább az édesanya. — Pár nap múlva üzenetet kaptam az igazgató úrtól, hogy menjek be hozzá, mert ö nem olyan ember, aki csak levélben kér elnézést. Vigyem magammal az összes papírt a fel- véte’iikrő'. Rögtön ezeket kérte, merthogy az már nekem úgysem kell, de roppant udvarias volt, majd átadott egy újabb levelet: a kislányt mégsem veszik föl! Teljesen kiborultam, nem értettem semmit, követeltem vissza a papírokat. Erre ő ordítani kezdett, kinyitotta az ajtót és kiabált, hagyjam békén. Sírva berohantam a tanácselnökhöz. De mire megértettem magam, addigra már hiába keresték dr. Koós Ferencet, mert elment. Az esetről szóló jegyzőkönyv másnap készült, dátuma: 1990. február 8. B Mi a véleménye az ügyről? — kérdezem dr. Engel- brecht Imrétől, a Szigetszent- miklósi Tanács művelődési osztályvezetőjétől. — A problémának az a része, amit a tévedés kitesz, egy ember munkájának töredéke — jelenti ki —, erről nem érdemes cikket írni. Ha rendelkezésre áll ugyanis az a stáb és elegendő idő az átgondolt felvételiztetéshez, biztos, nem következik be ilyen hiba. Amin viszont mégis vitatkozni lehet: az a téves információt tartalmazó irat sorsa. Nem voltam jelen a konfliktusnál. de tény, a gyerek nem érte el a. pontszámot. ...ái Miért kell hitegetni őket? akadtak olyanok, akik nevüket is adták mellé, mint a Kari szülők. Dr. Koós Ferenc elismerte, hogy valóban visz- szavette a papírokat de azt állítja., hogy megsemmisítette. Holott az állampolgárnak joga van ezekhez az iratokhoz! Most is azt mondom: a Kari szülőknek ebben a dologban igazuk van! — szögezi le a tanácselnök. □ Nem gondolja, hogy a város polgárai fokozottan érzékenyek, mert mindez egy még be sem indult új intézmény kapcsán történt? Egyenesen megmondani □ Ezek szerint már utánajártak az esetnek? — A jegyzőkönyvre reagálni kell, elindul a ■kivizsgálási folyamat. A megyei művelődési osztályt is tájékoztattam az esetről. A jegyzőkönyv alapján pedig a szülők határidőn belül választ kapnak. Jónak látom azonban, ha dr. Koós Ferenc megbízott igazgató még egyszer összejönne a szülőkkel, ezzel talán sikerülne lezárni az ügyet... Varga József, a városi tanács elnöke azonnal a lényegre tér: — A felvételik után valósággal égett a telefon. Egyesek protekciót kértek, mások kifogásolták a vizsgák menetét, tisztaságát kérdőjelezték meg. Azonban csak kevesen — Dehogynem! Ehhez hozzájárult az is, hogy dr. Koós Ferenc önözte a diákokat, kisasszonynak, fiatal úrnak szólította okéit. Ilyen stílusban beszélt velük: „Kisasszony, majd amikor a doktori diplo máját kézhez veszi, örül, hogy idejárt!” Holott az értesítés csak ezután ment ki, és eset leg elutasító volt! Egyik-másik ilyen mondata közben magam is éreztem, hogy olyan diákot biztat, aki aligha kerülhet be! Egyenesen meg kellett volna mondani, mire szá míthatnak! □ Dr. Koós Ferenc megbízatása másfél évre szól, mi lesz azután? — Pályázatot íruinlk ki az igazgatói állásra. Vennes Aranka (Folytatjuk) Ű$ településközpont Foton Most közművestak Űj településközpont kialakítását kezdték meg Foton. A Vöröshadsereg útja és Móricz Zsigmond utca által határolt területen — az elkészült tervek szerint — az elkövetkező néhány évben új községi centrumot fejlesztenek ki. Ennek első lépése a gyermekváros mellől ide helyezett távolsági buszvégállomás. E közlekedési csomópont szomszédságában épül majd a százlakásos lakótelep, a korszerű áruház, az iskola és az óvoda. Ide kerül az új postapalota is — minthogy a jelenlegi Dózsa György úti posta mind kevésbé felel meg a korszerű feltételeknek. Megkezdődött a terepkialakítás. Ennek során most jó ütemben közművesítik a területet, a villany, a víz-, a csatornarendszer kialakítása terv szerint halad. K. Z. Permetezők a meggyesben A Sasad Termelőszövetkezet Törökbálint határában lévő 27 hektáros meggyesében permetezik a fákat a rovarkártevők ellen. Szükség is van a védekezésre, hiszen az idén korán jött a kikelet s már virágba borultak a fák (Hancsovszki János felvétele) Húszévi huzavona után A huszonnegyedik ómban döntöttekí Talán nem túlzás azt állítani, hogy imárcius 16. történeti jelentőségű nappá vált Piliscsaba, Tinnye és Jászfalu életében. Ugyanis azon a napon alakult meg a három település vízműtársulata, ezzel évtizedes huzavonát zárva le, s egyben új fejezetet nyitva meg a községek életében. Történt mindez a^ tavalyi sikertelen próbálkozás után, amikor Tinnye éS Jászfalu alakított volna vízmütársulatot. Azóta sajnos mintegy harminc százalékkal magasabb árajánlatokat kapott a piliscsabai központú vállalkozás — még a társulattá alakulás előtt. A versenytárgyalásom hét -leendő fővállalkozó vetít részt, közülük a Közép-Duna-völ- gyi Vízügyi Igazgatóság építési osztálya nyerte el a megbízatást. A Kövizig fővállalkozói jelleggel lesz a beruházás kivitelezője. Ez a megkülönböztető titulus pedig azért Duplán fizetett ingyenfuvar Táblán kívül A vidéken élők, főleg a főváros vonzáskörzetében lakók úgy érzik, hogy őket az ág is húzza. Az ipart (a munkalehetőséget) a nagyvárosokba telepítették, így napi háromnégy órai utazással kereshetnek annyit, mint Pesten élő társaik. Hazautazván őket is cédula fogadja, amely a vízdíj, vagy a villanyszámla befizetésére kötelezi őket, csakhogy vidéken többe kerül az energia is. Hogyha nagyobb vásárlásba akar fogni az ember, természetesen beutazik a városba, mert otthon vagy nincs olyan profilú üzlet, vagy nincs az a fajta bútor, hűtő, fagyasztó, amit keres. Bemegy tehát a Skálába, Sugárba, vagy éppen a Corvinba és „máris” lefoglalja a nagy darab portékát. Igen ám, de hogyan kerül a Szekrénysor E cserre, Pécelre vagy éppen Solymárra? Egyszerű. Ekkora üzletházak rendelkeznek házi fuvarvállalattal, amely „ingyen és bérmentve” hazaviszi az árut. Gyanítom, hogy valahol ez a fuvar- költség már be van építve az árba, hiszen az üzlet az üzlet. Az lenne a kisebbik baj, hogy megfizettetnék az ingyenességet. A nagyobbik az, hogy ez a gesztus a székesfőváros határáig tart. Addig ingyen viszik haza az árut, de jaj annak, aki a táblán kívül lakik. Fizetni kel’ kíméletlenül. És mintha nem is fuvardíj lenne az. hanem büntetés, mert minden logikát megcsúfolva nem a főváros határától kezd ketyegni a taxióra, hanem az áruháztól. Így aztán, akik kívül rekedtek a Budapestet jelölő táblán, duplán fizetik meg a szállítást, egyszer a bútor árában, másodszor pedig a fuvarosnak. — radosza — Gomhó Pál Citroen-luktanyo Jl/t őst derül ki, milyen okos és tájékoztató jellegű szlo- ■iri gén volt, hogy cipőt a cipőboltból! Mert manapság az ember felhív egy laktanyát és jelentkezik a Citroen-szerviz. Nem véletlenül: ott a kiskatonák Citroent javítanak, kezükben fényező ronggyal járnak. Ha a kedves vevő úgy akarja, ott helyben vehet — különleges kívánság esetén akár — rendelhet egy Citroent potom 8—900 ezerért. Mert a laktanya — mint honvéd intézmény — arra való, hogy kielégítse a pénzes vevő szükségleteit. De ha kell javítást, mosást is vállal, mert ez ma nálunk egy vállalkozó hadsereg. Az őrnagy harcról beszél: „A hadseregnek is be kell szállnia a piaci harcba, hogy a hiányzó összegeket pótolja.” Igen, a honvédség is vegyen példát Amerikáról, amely a 22-es csapdájában megtanított, hogy kell háborús körülmények között a légierővel szállítani a péksüteményt és a narancslét a harcokban is vásárló közönségnek. Nálunk ugyan nincs most harc, de a piaci viszonyokba mindenki beszáll, akinek képzettsége van. És egy hadsereg ne lenne magánautókra kiképezve? Csak meg kell tölteni a raktárakat a nemzetközi együttműködés keretében gyártott féktárcsával, kerékkel, karosszériával és más egyébbel, és jöhet is a pénzes tulajdonos — 'feltehetően egy kis jatt ellenében — beszerelik neki még a fékdabot is. Hiába, van itt magyar ötletesség, mind stratégiai, mind taktikai vonalon. És nyílnak a távlatok. Például egy másik laktanya — mert ez közhasznú — átáll cipőjavításra. A suszter őrnagy felveszi a rendelést, az őrmester talpal, a közhonvéd sarkal, az ezredes pedig külföldi katonai relációból beszerzi a bőrt. A repülő harci ezred lebonyolítja egyben a tyúk- és tojásszállítást, legalább hűtökocsi híján nem zápul meg. \l ekem csak az hiányzik a konstrukcióból, hogy nincs ^ ’ a hadseregnek bankja, amely útón-útfélen hirdeti, ott a néphadsereg (pardon: honvédségi) szövetkezet, ahol jegyezhet békekölcsönt 25 százalékért, állami, sőt fegyveres garanciával. A tőkéből garantáltan működő vállalatok létesülnek — a vevőközönség is garantált — tankokat traktorrá átszerelő részleg, céltábla papírokat gyűjtő részleg, a g épfegyver-kiképző egyben választási plakátokat nyomdai utón előállító részleg, amely plakátok hatályosságát is belövi. Egyben ajánljuk még a volt huszárezredek átképzését lótenyésztésre fajménessel és mesterséges megtermékenyítéssel, melléküzemágként nyereg alatti húspu- hítóval, plusz áfa és vasmű, ahol a legkorszerűbb patkószögeket állítják elő a huszárok. Persze csak ha nincsenek lelkiismereti okokból felmentve.fontos, mert egy tényleges fővállalkozó akár húsz százalékkal magasabb bekerülési költséget is megállapíthatott volna. A teljes beruházás — mint azt megtudtuk Víg Zoltántól, a Piliscsabai Tanács műszaki csoportvezetőjétől — 110 millió forimtíba kerüli, ebből az összegből mintegy hatvan százalékot fedez a lakosság. A kétezer társulati tag lakossági érdekeltségi hozzá j árulása 30-30 ezer forint, tízévi részletfizetési kediveziméinmyel. A Pest Megyei Tanács 24 millió forinttal szállt be a vállalkozásba. Ebből a pénzből 45 kiilomé-' ter hosszú ellátóvezetéket fektetnek le, valamint Piliscsa- ba és Pilliisszentimre között épül egy 1000 kilométeres tároló, így a teljes kapacitás 1500 köbméterre nő, s Pilis- csabán és Jászfaluban lesz egy-egy kezelőépület nyomásfokozóval. A kivitelezési terv első üteme szerint Jászfalum és Tiny- nyén kezdik meg a munkálatokat április 15-én, illetve PiliisszentHásziórál átvezetik a vizet Jászfaluba. A befejezés legvégső határideje 1992. április 15-e, de lehetőség van arra — a műszaki csoportvezető szerint —, hogy akár már a jövő év őszén üzembe helyezhessék az ivóvízrendszert. Az üzemeltető a vád központú Duna-Menti Regionális. Vízművek lesz. Ha idáig, vagyis az átadásig eljut a három falú, akkor az eddigi elképzelések szerint a társulat a szennyvízcsatorna-hálózat — és valószínűleg a tisztítómű — megépítésének szervezését vállalja majd magára. Tinnyén és Piliisos'abén tanácsi pénzből épült a vezeték, s Tiinnyén március 20-án délelőtt volt a Rákóczi utcáiban az addig elkészült szakasz üzemi próbája, amit remélhetőleg még tavasszal követhet a lakossági fogyasztóik rákötése a gerincvezetékre. Azonban a továbbiakban a költségek emelkedése miatt már álmodni sem volt érdemes a három községet átfogó ivóvízhálózat megvalósításán — legalábbis lakossági hozzájárulás nélkül. Ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy Piliscsaba, Tinnye, Jászfalu lakossága az utolsó pillanatban döntött a víztársulat életre hívásáról. Ugyanis a Pest Megyei Tanács utoljára az idén járulhatott hozzá a kivitelezési költségek részbeni fedezéséhez, mert ez a jogosítványa a jövő évtől megszűnik. A. L. A. Pályázhatnak a kisvállalkozók 1 i Benyújthatják a hitelkérelmet A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közli, hogy 1990. március 26-tól a következő pénzintézeteknél lehet beadni a kérelmeket a vállalkozásélénkítési hitelekre: Budapesten az MHB Széchenyi István-fiókjainál, így az V., Arany János u. 20., a VII. Wesselényi u. 2., 61., az V. Akadémia u. 7., illetve a Skála Metrónál működő fióknál, valamint a Kults Kft-nél, a II. Kavics köz 16. szám alatt. Az Országos Takarékpénztárnál, annak Pest-budai Igazgatóságán, V. Kálmán Imre u. 22. A Duna Befektetési és Forgalmi Bank Rt.-nél, az V. József Attila u. 8. szám alatt, a Postabank és Takarékpénztárnál a IX. Angyal u. 1-3. alatt. Vidéken a Dunabank szegedi és debreceni fiókja, az OTP megyei igazgatóságai, a Postabank pécsi és miskolci fiókjai fogadják a kölcsönigényeket március 26-tól, illetve április 1-jétől. A pályázatok benyújtásának nincs határideje, s azokat a beérkezés utár a lehetőség szerinti leggyorsabb idő alatt elbírálják' a pénzintézetek. A felsorolt bankok a megadott határidőtől kezdve felvilágosítással szolgálnak és kiadják a kölcsönigényléshez szükséges nyomtatványokat is.
