Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

4 1990. MÁRCIUS 3., SZOMBAT Nívódíjasok Szada Abony és Kiemelkedő munkájáért az idén tizenöt amatőr művész csoportot tüntetett ki nívó- díjjal az Országos Köziműve­lődési Központ Módszertani Intézete. A díjakat szerdán ad­ták át a módszertani intézet­ben rendezett ünnepségen. Nivódíjjal jutalmazták a Litéri, valamint a Szarvasi Gyermektáncegyütest, a Mar- tonvásári Százszorszép Együt­test, a Debreceni Népi Együt­test, az Eleki Román Tánc- együttest, a Szadai Népi Együttest és az Abonyi Fúvós­zenekart. Kitüntették továbbá a szergényi textilhímző szak­kört, a földest szövőműhelyt, a püspökladányi amatőr kép­zőművészeti alkotótábort, o salomvári környezetformáló alkotótábort, valamint a Diós­győri Vasas Fotóművészeti Kört, a gödöllői 88-as Mű­helyt, a Videoton Színjátszó Együttest és a bárándi Lúd­anyó Bábcsoportot. PÁLYÁZAT A BÉKEHADTEST TANÁRAIRA Nem CIA-ügynökök Ami az önkéntesek fogadá­sát illeti: a Művelődési Mi­nisztérium márciusban közzé­teszi a pályázati feltételeket, hiszen a nyáron érkező 60 angoltanár olyan iskolákhoz kerül, ahol már folyik angol nyelvű oktatás és az önkén tesek bevonásával ott egyfaj­ta nyelvi központot lehet ki­alakítani. Fontos alapelv hogy a két tannyelvű iskolák nem, vehetnek részt a pálvá zaton. Az a cél, hogy va la mennyi megyében működje­nek önkéntesek, azokban az intézményekben, amelyeknek vonzáskörzete minél több an- golnyelv-oktatót és angolul ta­nuló diákot érint. A főváros­ban éppen ezért nem lesz több 2—3 „békeszolgálatos”- nál. Ebből következik, hogy az első évben érkező 60 önkéntes nagy valószínűséggel a megye- központok, nagyobb városok iskoláiba kerül, de mert a három projekt 1995-ig össze­sen 460 angoltanárt foglalkoz­tat, a később Magyarországra kerültek már a feltételeknek megfelelő kisebb helységek oktatási intézményeibe is el­jutnak. Ősszel már tanítanak Márciusban Budapesten fel­állítják a Békeszolgálat bu­dapesti irodáját és elfoglaljt helyét az amerikai program­igazgató. Az iskolák, felső­fokú tanintézmények részére meghirdetett pályázatot má­jus végéig értékelik, hog\ idejében kijelölhessék: ho működnek majd a Békeszol­gálat önkéntesei, akiknek fi­zetését egyébként a magyai pedagógusok átlagbérében ha­tározták meg. Szigorú felté­tel, hogy semmiféle különórái nem adhatnak, mellékfoglal­kozást nem vállalhatnak, íg> a tanintézeten kívüli állami illetve a magán nyelvoktatás' végzőknek nem kell a ver­senytől tartaniuk. Szeptembertől, vagyis — beilleszkedéssel, a magyai nyelvvel, történelemmel, kul­túrával, a hazai nyelvoktatás: módszerek megismerésével el­töltött idő után — munkába áll az a 60, többségében 30 év alatti fiatal, aki a magyaror­szági angolnyelv-oktatás fel­lendítéséhez ad önzetlen se­gítséget. S. T. Alig két hónappal később megkezdődött az oktatás elő­készítése: az Egyesült Álla­mokban több száz jelentkező közül választották ki azt a 60 nyelvtanárt, akik elsőként ér­keznek majd 1990 júniusában Magyarországra, a most már inkább „Békeszolgálatnak” nevezett testület megbízásá­ból Érkeznek az önkéntesek A Békeszolgálat (Peace Corps) története már jól is­mert Magyarországon. Az 1961-ben, John F. Kennedy elnök által alapított kor­mányintézmény eddig csak a fejlődő országokban fejtett ki segítő tevékenységet, elsősor­ban az oktatás és az egész­ségügy területén. Fennállásá­nak 28 évében 121 ezer ön­kéntesük vállalta hazájától távol ezt a munkát, amely­nek céljaként a szocialista országok propagandája a leg­utóbbi időkig sommás véle­ményt alakított ki: a fellazí­tást hangoztatta. A Békehad­.Színházi levél a Asvay ne nem bolond Mert boldogságra vall-e, ha egy ifjú asszony, akinek épp kicsiny gyermeke van, nem akarja elinni, hogy a férje elesett vagy nyomtala­nul eltűnt a háborúban, évti­zedekig várja vissza, s ami­kor egy, a férjéhez hasonló arcvonású idegen katona ér­kezik a házhoz, a férfiban a férjét véli felismerni. Nem, ez nem bolondság, ez inkább valamiféle szelíd rög­eszme. Legfeljebb a környe­zete tarthatja emiatt bolond­nak Ásvaynét, s az tűnhet szokatlannak az esetben, hogy a daliás férj az 1848-as sza­badságharc alatt tűnt el, és az idegen (hadifogoly és orosz) katona 1916-iban ér­kezik az Ásvay-házihoz. Azaz Ásvayné hatvannyolc éven át várta vissza a férjét, és nem tűnik föl neki, hogy miközben ő nyolcvanhat éves lett, a férfi maradt annyi, amennyi 1848-ban volt. No, de hát a színműírói lelemény nem akad fönn az ilyen szituáció­kon, és áthidalja a nehézsé­get azzal : Ásvayné egyéb­ként teljesen normális, sőt, korához képest roppant agi­lis idős hölgy, és csak a fér­jével kapcsolatban „ugrik be” neki a bolondériája. Egy ilyen női szerep elját­szása nem akármilyen fel­adat, s nemcsak azért, mert az első és a második felvonás között hatvannyolc évet kell öregednie (ami persze koránt­sem csak maszk kérdése). Ez is mesterségbeli bravúr, nem vitás, és a színésznőnek ezt is tudnia kell. Az igazi bravúr azonban e fura, kettős lelki­állapot érzékeltetése, a rög­eszme és a normális minden­napi magatartás hol elváló, hol egymásra kopirozódó megnyilatkozásainak ábrázo­lása, A bolond Ásvayné írója, tí,arsányi Zsolt (1887—1943) ezt a szerepet a Nemzeti Szín­hez nagy színésznőjének, Bajor Gizinek írta. Az 1942- es bemutató óriási sikert ho­zott. Bajor brillírozott a sze­repben, partnerei pedig nem kisebb színészek voltak, mint Jávor Pál és Szabó Sándor. A darabot a háború után nem játszották. Most a Thália Színház vette elő, s Kazimir Károly és Kozák András ren­dezésében Drahota Andrea játssza Ásvaynét. A férj, illet­ve a férjnek nézett fogoly In- ’ cze József, s kitűnő kabinet­alakításra kap lehetőséget Rá- tonyi Róbert, Ásvayné örök pubi (bár hetvenéves) Misi fia szerepében. Siker most is 1 van (Drahota jól győzi a sze- 1 rep színésamesterségbeli kö­vetelményeit), a darab ügyes dramaturgiája most is műkö­dik, a jól játszható kisebb fi- ' gurák most is jó kezekben vannak (Kautzky József házi- i orvosa, Lengyel Erzsi öreg cselédje különösen jó.) De az egész darab, s az előadás is • elsősorban a nosztalgia jegyé­■ ben áll. Mintha az idő nem : is csak megtorpant, de egye- : nesen visszapörgött volna l negyvennyolc évet a Thália ■ színpadán. Nem baj, hogy : játsszák A bolond Ásvaynét. L De ha nem játszanék, akkor i sem lenne olthatatlan hiány­• érzetünk. Takács István testet a CIA fedószervezeté- nek tartotta, figyelmen kívül hagyva, hogy az amerikai kongresszus törvénybe foglal­ta, hogy a testületnek a világ­békét és a barátságot kell elő­segítenie. A budapesti Bush- beszéd és az október 17-én Glatz Ferenc művelődési mi­niszter és Paul Coverdell, a Békeszolgálat igazgatója által aláírt szándéknyilatkozat megteremtette a Békeszolgá- tat egyelőre hat évre terve­zett magyarországi működé­sének elvi alapjait. Nemrég, 1990. február 14-én pedig már a Békeszolgálat magyarorszá­gi működéséről szóló kor­mányközi egyezményt is alá­írta Budapesten Glatz Ferenc és Donald Kursch, az Egye­sült Államok budapesti ügy­vivője. Mint dr. Dinnyés Gábortól, a Művelődési Minisztérium főelőadójától megtudtuk, há­rom fő projekt keretében dolgoznak majd nálunk a Bé­keszolgálat Önkéntesei. A fel­sőoktatásban az angoltanárok képzése hárul rájuk: az első évben 15, majd 1994-gyel be­zárólag összesen 107 önkéntes kapcsolódik be a leendő kö­zép- és általános iskolai an­goltanárok oktatásába. Kez­detben módszertani órákat tartanak, majd később a tan­órák felügyeletét végzik, nyelvi továbbképző társalgási gyakorlatokat vezetnek. Kiegészítő tevékenységként angol nyelvi klubok foglalko­zásain, nyelvi táborokban vesznek részt, az oktatási se­gédanyagok fejlesztésében is részt vesznek. Valamennyi megyében A középiskolai oktatásban 200 önkéntesnek lesz helye. Kezdetben órákat tartanak, később azonban — a heti négy nap tanítás mellett — közös tanórákat terveznek középiskolai tanárokkal, a környékbeli iskolák tanárai­nak pedig angol társalgást fejlesztő foglalkozásokat szer­veznek. Hasonló az általános iskolákba beosztott 135 ön­kéntes feladata is. Markos György mint politikus Az embertelenség: bűn éveit élte pihenőben, ritka fellépésekkel, amikor Markos György mégiscsak a sajátos színészi műfaj, a paródia mel­lett kötelezte el magát. A Rádiókabaréban törte hirtelen át a gátakat, nem is egyedül, hanem Nádas Györggyel (a kitűnő könnyűzeneszerző, Ná­das Gábor fiával) együtt. Mondhatni, ő is, mint jó né- hányan mások, a Rádiókaba­ré egykori irányítójának, Marton Frigyesnek a felfede­zettje. A Markos—Nádas duóból sikeres kisegyüttes lett, rövi­desen a Mikroszkóp Színpad szerződtette őket, szabad es­téiken pedig bejárják műso­raikkal az egész országot. Al- fonzó, odafenn az elíziuml mezőkön, most már nemcsak nyelvtanár fiára lehet büszke, de művének, a klasszikus pa­ródiának méltó folytatójára is. Mint pártonkívüli, de mint az MSZP támogatottja indult a képviselőválasztáson Markos György. Nagyapjának még két vagy három kávéháza volt, nem ellentmondás, hogy az unoka a szocialistákkal rokon­szenvez? Egyáltalán nem az, hiszen a modern s az ig?^:i szocializmus nem a magántu­lajdont tekinti bűnnek, ha­nem az embertelenséget. És Markos György humanista szemlélete miatt akar valamit segíteni az országnak azzal, hogy szeretne bejutni a Par­lamentbe. Barabás Tamás Drahota Andrea (Ásvayné) és Csudái Csaba Zsolt (Tamás) az előadás egyik jelenetében (Tetlák Eszter felvétele) Kétségkívül az egyik leg­meglepőbb név a képviselője­löltek listáján Markos Györ­gyé. Nem azért, mert színész (olyan jó néhány akad még), inkább talán azért, mert tu­lajdonképpen nem is az, bárha a színpad a valódi közege: in­kább humorista, parodista, A Markos György típusúak inkább a maguk írta és elgon­dolta szerepeket játsszák min­dig, és talán ez hozza igazán közel Markost is a képviselő­séghez. Végül is ott ugyancsak a maga szerepét kell játsza­nia, figyelembe véve a min­dennapok történéseit, a nép igényeit, örömeit és bánatait, panaszait és kívánságait. Ki­tűnő paródiáinak is ez az alapja. Markos Györgynek nem volt rossz gyermekkora. Édesapja, Markos József, vagyis Alfonzó az ország egyik legnépszerűbb embere volt, ez megfelelő életszínvonalú családi otthont biztosított, de ugyanakkor voh ebben valami nyomasztó is György fia számára. Nyelve­ket tanult, egyetemre járt, diplomákat szerzett (nem is egyet), és már jócskán benne volt a húszas éveiben, ami­kor színpadra lépett maga is. De hogyan? Apja kisinasa- ként leginkább, olyan figura­ként, aki aláadja a poént a nagy komikusnak. Már jól benne volt a har­mincas éveiben, édesapja, Al- fonzó talán már nem is élt, vagy éppen utolsó, nyugdíjas­/ti// EGYÜTT ///// AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI BOZÄN GYÖRGY JELENTI: az elmúlt napokban viharos szél oko­zott gondot az országúti közlekedésben. Az útra dőlt fákat már el­távolították, a megrongálódott jelzőtáblákat kijavították, legfeljebb az alföldi porvihar nyomai látszódnak még az utakon. A kristálytiszta időben az éles fény és árnyék váltakozása elvakít hatja az autósokat. Akik érzékenyek erre és hosszabb útra indulnak, ne felejtsék ott­hon a napszemüveget se. Az autópályákon és Pest megye útjain nem lassítja forgalom- korlátozás a haladást. Rendben közlekednek a kompok is a Duna Pest megyei szakaszán. Néhány hónapos téli szünet után ismét dolgoznak hídépítők az 53-ös úti bajai Duna-hídon, ezért a hidat naponta 7.00—8.20 és 13.15-— 14.35 óra között teljes szélességében lezárják. Jóval a menetrendben kitűzött időpont előtt már közlekedik a balatoni komp. Az első járat 7.00 órakor indul Szántódról, az utolsó 16.30-kor tér vissza Tihanyból. BALESETI TÜKÖR Sajnos megyénkben emelkedett a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma. Mint kiderül a Pest Megyei Közleke­désbiztonsági Tanács beszámolójából, 1989-ben megyénkben 2094 baleset történt, ezek következtében 230 személy meghalt, 1154 személy súlyosan, 1627 személy könnyebben megsérült. Ezek a számok a tavalyelőtti adatokhoz képest 11,2 százalé­kos növekedést mutatnak, sajnos legnagyobb mértékben a ha­lálos balesetek száma nőtt, 25,68 százalékkal. A balesetek természetét vizsgálva kiemelkedik a haladó járművek összeütközésének gyakorisága. A PM KBT szerint ebben szerepet játszik az újonnan behozot1 nyugati gépjármű­vekkel kapcsolatos ismeretek hiánya mellett e járművek ve­zetésével összefüggő tapasztalatlanság is. A haladó járművek összeütközésén belül a legtöbb baleset a keresztező irányban haladó járművek karamboljából fakad, de a legsúlyosabb bal­eseti veszélyforrásokat a szemben haladó járművek egymás­ba rohanásának magas száma jelenti. Ez különösen a halá­los baleseteknél jellemző. Budapest után Pest megyében történt hazánkban a leg­több személyi sérüléses baleset. Megyénkben a legveszélyez- tettebb területek: Dunakeszi, Érd, Szentendre, Monor, Gö­döllő és vonzáskörzetük. Külön kiemelést kíván a kerékpáros­balesetek tekintetében Cegléd és vonzáskörzete, de nem sok­kal marad le Gödöllő és Monor sem. Megyénk közúthálózatát tekintve a legbalesetveszélyesebb továbbra is a 4-es számú út, itt 123 karambol történt. Az összefüggéseket vizsgálva kiderül, hogy a balesetek túlnyomd többségét személygépkocsi-vezetők okozzák, ezek közül is a legtöbbet azok, akiknek jogosítványuk öt évnél is régebbi. A balesetek két­harmadát lakott területen belül idézték elő, a leggyakoribb ok a se­besség helytelen alkalmazása, az elsőbbség megadásának elmulasz­tása. és az előzésekkel kapcsolatos szabályok megsértése. Egyértelműen megállapítható, hogy a balesetek 97-98 százalékában hibás emberi magatartás játszott közre. Fontos tudnivaló, hogy a köz­úti ellenőrzés során 100 gépkocsit vizsgálnak meg a rendőrök, azok közül csak 8-at találhatnak műszakilag kifogástalan állapotban, s ki­derül, még e balesetveszélyes gépjárműpark vezetőinek is mindössze csak 60 százaléka hasznúja a biztonsági övét. ALKATRÉSZKÉRDÉS .......... ; n*ttv .jft ><v: ­H azánk a KGST-integráció szereposztása szerint szocia­lista gyártmányú, főként szovjet autótípusokból álló autópar­kot tudhat magáénak., A gyenge ki vitel,',a negyedszázados tech­nikai színvonal miatt eddig is tudtuk, hogy n minőség tekinte­tében nem jó lóra, azaz Szamarára tettünk, de eddig adott volt a mennyiségi behozatal illúziója. A legfrissebb szovjet statiszti­kai adatok szerint azonban úgy tűnik, lassan kényszerképp a behozott főként Ladák viszonylag nagy száma is veszély­ben van: 1988-noz képest még további négy százalékkal esett vissza a szovjet személygépkocsik gyártása tavaly. Szakértők szerint ennek hatása hazánkban a későbbiekben a még katasztrofálisabb alkatrészellátásban jelentkezik, amit ugyan nehéz elképzelni, mert gyakorlatilag a keleti típusokhoz ma sincs, legíeljebb itthon kisiparilag bütykölt, többnyire rop­pant gyenge minőségű alkatrész. Ügy látszik, az idő s a világ gazdasági helyzetének alakulása azokat igazolja, akik o keleti típusok helyett nyugati, különösen német gyártmányú gépko­csit vásároltak: ha Fordhoz, VW-hez, Opelhez kell bármilyen alkatrész, Hegyeshalom után Bécsig szinte bármely osztrák faluban megvásárolható, ráadásul borravaló, csúszópénz nél­kül, s garantált minőségben. Autóbontókból pedig roppant ol­csón lehet egészen újszerű masinadarabokat is beszerezni. Persze, akinek nincs valutája, ma már nem kell osztrák faluba mennie, itthon is egyre-másra nyílnak a forintért nyugati ko­csialkatrészt árusító üzletek. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy egy Ford alkatrészigénye töredéke például egy Moszk­vicsénak ... RENAULT-OS RENDŐRÖK A közutak rendjének őreit lázban tartja az a hír, mely szerint rendőrségünk a jövőben nyugati gyártmányú személy- gépkocsikkal lesz ellátva. Hogyne volna ez örvendetes, hiszen mint lapunk is beszámolt róla, egyre gyakrabban előfordul, hogy a Fordokkal, BMW-kel száguldozó személygépkocsi­vezetők szamárfület mutatnak a mögöttük cammogó kékre festett Ladáknak. De nemcsak a közutak rémeinek, hanem a köztörvényes bűnözök üldözésének is előfeltétele ma már, hogy korszerű nyugati gépkocsival rendelkezzenek a rendőrök is. Egyik napi­lapunk hírül adta, az új nyugati gépkocsik behozatalának leg­főbb akadálya az, hogy a lakosság rossz szemmel nézné az ilyen „rendőr-'luxusautót”. Pedig mint a számítások kimutat­ják, a drága autó a Lada: üzemanyagköltsége, fenntartási költ­sége jócskán felülmúlja nyugati társaiét. Hozzátehetnénk még, hogy a napnyugaton gyártott autók nemcsak olcsóbban üze­melnek, hanem sokkal tovább is: 5-8 esztendővel élik túl kelet-európai, vagy szovjet gyártmányú társaikat. A rendőröknek azonban mégsem igazán gazdasági okok­ból kellene nyugati kocsikra ülniük, hanem azért, mert a köz­utak ellenőrzése, a bűnüldözés veszélyes üzem. Gyakran es­nek a rendőrségi autók közlekedési balesetek áldozatává, hi­szen mindig a történések sűrűjében kell mozogniuk. A bal­esetek ellen pedig a Lada negyedszázada tervezett karosszé­riája nem védi vezetőjét, utasait, míg a nyugati gépkocsik ter­vezői első helyen említik gépjárművük úgynevezett passzív biztonsági mutatóit, tehát azt, hogy aki ilyen autóval ütközik, sokkal inkább védve van a sérülések ellen. ^0Va,Unk 0 **eSÍ fcrjf Közlekedésbiztonsági Tances 0^3í5í*’í> támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Tótb Béla Endre „Örömmel jelentem be, hogy a Békehadtest első ízben kezdi meg működését egy európai országban. A Békehadtest instruktorai angol nyelvet tanítanak majd Budapesten és mind a 19 magyar megyében” — mondotta George Bush, 1989. július 12-én, a Közgazda- sági Egyetemen tartott beszédében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents