Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-03 / 53. szám
1990. MÁRCIUS 3., SZOMBAT £^r£ye70 Æjr « <^tinan 3 Szágfátva Irigylem Rút tulajdonság az irigység, bár az adott esetben megbocsátható. Nem mást, egy napirendet irigyelek. A városi tanács testületétől. A napirend szerint ugyanis ez a város — mostanáig! — a nyugalom szigete. Orcámra kiül az irigység sárgája, miközben a napirendi javaslatot böngészgetem. A város címere és zászlaja. A városi ünnepek meghatározása. Az utcanevek megváltoztatásának általános rendje és a konkrét javaslatok elbírálása. A hivatali táblák cseréje. Négy mondat: négy „súlyos” napirendi téma. Boldogságsziget! Ma, amikor ... s ekkor egy város, ahol ez a legsürgősebb, a legfontosabb, ahol sorozatos támadások — méltatlan, mert igaztalan támadások — érik az egyre fogyatkozó apparátust, ott a testületnek ezzel a négy témával kell foglalkoznia, mert hiszen mi mással, ha ezzel nem? Sárga a képem tehát az irigységtől, ám nincsen a csodának vége. Kezdődik az ülés, s alig hangzik el néhány mondat, máris látom a számat! Ez már ugyanis . .. mit is írjak, a demokrácia Kánaánja, az önkormányzati paradicsomi kert?! Szegényes a szó. Az történik ugyanis, hogy felpattan a meghívottak egyike, az egyik párt képviselője, s javasolja, vegyék előre az utcaelnevezések ügyét, mert — neki dolga van, el kell mennie . . . Tátom a szám. S még nagyobbra, amikor a testület — holnap ezek lesznek itt az urak” — bólint, ha kegyednek sürgős, akkor legyen .. . Tehát első napirend az utcaelnevezés általános rendje és a konkrét javaslatok véleményezése ... A sietős pártember (mennyi ilyet láttam már!) indokol. Hosszan, történelmileg dilettánsán, de: keményen! Mi így, mi úgy látjuk — mondja. (Mennyire ismerős ez is!) Úgy fejezi be: város közvéleménye követeli ezeket a változtatásokat. Leül. Körülnéz, van-e, aki vitatkozni óhajt vele? (Ez sem ismeretlen!) Szavaznak. Így, úgy amúgy lesz, ha már a „város közvéleménye” . . . Hunyadi János is búcsúzik. O sem jó. Tücsök utca lesz belőle . . . MOTTÓ BudapesS lenne Magyarország? A gumibot nem politizál Hatalmasnak, félelmetesnek tűnik a Pest Megyei Rendflr- fflkapitányság patinás kapuja. Szorongással lépek be rajta. A rendőr viszont segítőkészen, barátságosan igazít útba. Melyik lehet a rendőrség igazi arca? Indulok a II. emeletre, a lifthez lépek. „A felvonó rossz” — olvasom egy papircetllről. Talán ez volna a rendőrség mai, Igazi arca? Ezt kérdezem dr. Németh Ferenc rendőr ezredestől, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjétől, akihez — ez kétségtelenül a rendőrség új arcához tartozik — bármikor be lehet nyitni. 9 Főkapitány úr, átmeneti korunkban merre tart a rendőrség? — Mint ismeretes, a Belügyminisztériumról folyamatosan leválik az Országos Rendőr- főkapitányság. Eme új szerv jeladata a klasszikus rendőri tevékenység gyakorlása, míg a kormányzati feladatok a minisztériumban maradtak. Ez a lépés érinti a megyei rendőrség működését is, hiszen ezentúl nem a miniszternek, hanem az ORFK-nak vagyunk alárendelve. 9 Változott-e ezzel a megyei rendőrség munkája? — Igen, alapos átszervezés, váltás zajlik falaink között. Leépítjük az irányító apparátus nélkülözhető részeit, az így felszabadult létszámot a végrehajtó szervekhez csoportosítjuk át. fgy tehát a megyei osztályról jó negyvenötven ember került át a városi rendőrkapitányságokhoz, ahol viszont alaposan megnőtt az elvégzendő munka mennyisége, hiszen az útlevél- és fegyverügyek, egyéb, az állampolgárok idejét igénybe vevő feladatok a központ helyett a lakóhelyhez közel kerültek. De mi tovább folytatjuk a Választási gyűlés Dunakeszin Egyre élesebb a pengecsattogás Választási nagygyűlést rendezett tegnap délután Dunakeszin a helyi művelődési házban a Magyar Szocialista Párt, amelynek jelöltje a városban és egy sor környező településen Varga Lajos, a MÁV Járműjavító Üzem igazgatója. Vendége is volt, Pozs- gay Imre államminiszter, az MSZP országos elnöksége tagjának személyében. Előbb a képviselőjelölt Ismertette röviden a programját. Ezt követően Pozsgay Imre adott áttekintést a választási küzdelemről, a szocialisták elképzeléseiről, majd fórum következett. A felszólalók egyike-másika nyíltan megvallva, hogy valamelyik konkurens pártot képviselik — igyekeznek sarokba szorítani a közismert politikust, aki azonban a tőle megszokott közvetlenséggel, őszinteséggel és tájékozottsággal válaszolt meg minden kérdést. A dunakeszi nagygyűlés után Pozsgay Imre a gödöllői meghívásnak eleget téve ott is fórumot tartott. Az alábbiakban azt az interjút közöljük, amelyet az államminiszter a dunakeszi gyűlés előtt adott lapunk munkatársának. • Egyre élesebb pengecsat- togtatás hallatszik a választást hadjáratban, ön szerint ennek ellenére megvan a remény arra, hogy megmarad a társadalmi béke az elkövetkező hetekben? — A remény megvan. Abban bízom, hogy a szelíd és mértéktartó pártok programjaik egybevetésével küzdenek majd. Jelenleg a személyeskedés, a múlt fölhánytorgatása, a megbélyegzés a divat. Egyik-másik párt némi kocsmai lármával is megtetézi ezt. Csak egy a fontos: ez ne riasz- sza meg a választópolgárokat, menjenek el szavazni. • Milyen esélyei vannak a Szocialista Pártnak a választásokban? — Véleményem szerint az MSZP jelentős erőként az első három, vagy négy párt között végez majd. Március 25-ig még sokféle jó szóval, fölvilágosító gondolattal nyerheti meg magának az embereket, akik felismerik, hogy a biztonságukat nálunk kell keresni. • Elképzelhetőnek tart egy olyan kormányt, amelyben egy jól szereplő, erős Szocialista Párt nem kap helyet? — Igen, mert ez végül is koalíciós alku lesz. Egyebek között azért is, mert ha olyan feltételeket támasztanának velünk szemben, amelyek elvileg, szellemileg teljesen elfogadhatatlanok az MSZP számára, akkor egy ilyen alkuba nem mennénk bele. De ha már rákérdezett a koalícióra, akkor hadd mondjam meg: sok párt már előre nyilatkozik, hogy kivel hajlandó együttműködni, kivel nem. 0 Az ön személyét is érintő kérdés leh;t az Országgyűlésnek az a minapi döntése, hogy a nép válassza meg a köztársasági elnököt. Ezután is pályázik erre a posztra? — Én azt remélem, hogy a Szocialista Párt kitart kongresszusi elhatározása mellett, s engem jelöl továbbra is köz- társasági elnöknek. F. Z. decentralizálást. Kísérleti jelleggel négy városunkból rendőrállomásokat helyeztünk ki a környező településekre, egyrészt azért, hogy az ott lakó embereknek ne kelljen a városba utazniuk a rendőrségre, másrészt, hogy lássák, hogyan dolgozunk — így közelebb kerülünk a lakossághoz. 9 Feltételezem, a lakossággal való szorosabb kapcsolat- tartás azt is segíti, hogy visz- szaszerezzék a kék mundér megtépázott becsületét. Sok rendőr panaszkodik, hogy az állampolgárok nem hajlandók alávetni magukat a jogos rendőri intézkedésnek sem, sok ember önöket politikai szervezetnek, az állampárt utolsó támaszának tekinti. — Én is sokat hallok erről. Azt tudom mondani, mi, rendőrök, a bűnüldözéssel foglalkozunk. Igaz, a múltban valóban volt ezen a főkapitányságon is politikai tevékenységet folytató osztály. Ez év február 14-én azonban teljes egészében levált rólunk, Nemzetbiztonsági Hivatal néven működik most, ellenőrzés alatt. 9 Az azonban kétségtelen, hogy a múltban az egyszerű közrendőrökre is politikai feladatokat hárítottak, s feltételezem, voltak olyan rendőrök, akik ezt a feladatukat az elvártnál is szorgalmasabban teljesítették. Ok most hol vannak? — Ez a főkapitányság Budapest közelsége miatt különleges helyzetben volt. Itt a politika kiszolgálása klasz- szikus állambiztonságí, azon belül belső elhárítási feladatnak minősült. Ezen a területen vagy idős vagy nagyon fiatal emberek dolgoztak. Az idősek nyugdíjba mentek, az a néhány — mert kis létszámú egységről van szó — fiatalember, aki egy, legfeljebb két esztendőt töltött a biztonságiaknál, ki merem mondani, nem volt a rendszer kiszolgálója. Az alkotmánymódosítás óta ezen a főkapitányságon lehallgatás, levélellenőrzés soha nem volt. A fent említett fiatalemberek most a bűnügyi szolgálatban dolgoznak. © A nagy változások szele érintette tehát az Aradi utcát is. Főkapitány úr, mit tart ön most a rendőrség legfontosabb feladatának? — Azt, hogy a rendszerváltás békés úton menjen végbe, ennek biztosítása Pest megyében is elsődleges. Az átmenetnek nem kedvez a most tapasztalható bűnözési hullám. Mi itt munkatársaimmal együtt úgy értékeljük, hogy a politikai csatározásoktól függetlenül a közrend, a közbiztonság fenntartását kell szolgálnunk. 9 Nem fél attól, hogy ön is a békés átmenet áldozatául eshet? Hiszen sok párt ígér most tisztogatást a belügy s a rendőrség vezetői körében. — Félni? Dehogy félek. Ha úgy hozza a sors, megmarkolom én a lapát nyelét. Nem kapaszkodom az íróasztalba. Nekem egy feladatom van, egy dolog érdekel, s ezt a rendőri állomány nevében is mondhatom: minket a politikán fölül jobban érdekel a szakma, az, hogy el tudjuk látni az igazi rendőri feladatokat. Vissza akarjuk szorítani a bűnözési hullámot, s nem az a lényeg, hogy ezt milyen beosztásban tesszük, hanem az, hogy milyen eredménnyel. Ügy érzem, nem szégyenkezhetünk: az egész országban egyedül Pest megyében nem romlott az úgynevezett felderítési mutató. száz ismertté vált bűncselekményből Idén is, tavaly is harminchatot fel tudtunk deríteni, annak ellenére, hogy 1989-ben négyezerrel nőtt a bűncselekmények száma. 9 Beszéljünk eddigi titkokról. Hány rendőr teljesít szolgálatot a megyében? — Ezernégyszáz hivatásos alkalmazottunk van. © Sok ez vagy kevés? — Ítélje rneg ön. A fent említett létszám egymillió embert hivatott szolgálni, 14 városban és vonzáskörzetében kell mozognunk. Nyomozónk, vizsgálónk összesen háromszáz ember van, nekik éves átlagban huszonegyezer ügyet kell felderíteniük. Budapesten ugyanakkor hatvannégyezer ismertté vált bűncselekményre 1500-1600 nyomozó jut. Tehát a fővárosban egy bűnügyisre évente 42, a megyében 70 bűncselekmény felderítése jut. 9 Ugyanakkor a Pest megyei rendőrök kevesebbet keresnek, mint fővárosi kollégáik. — Igen, úgy öt esztendővel ezelőtt kezdődött ez az irányzat, ennek következtében a megyehatárokon innen és túl szolgálatot teljesítő rendőrök fizetése 3-5 ezer forintos különbséget mutat. Hogy miért? Valami olyan indoklást hallottam, hogy a főváros világváros, a külföldiek itt szerzik benyomásaikat, de itt történik minden negyedik bűncselekmény, s hogy jobb kép alakuljon ki a magyarokról, a köz- biztonság fokozása érdekében ilyen eszközökkel is próbálják Budapestre irányítani a rendőröket. 9 Nem olyan dolog ez, mint amikor valaki az áruház kirakatában lévő holmit védi, s nem törődik vele, mi történik hátul, a raktárban? — Ezt ön mondta, nem én, Én bízom a jövőben, abban, hogy a rendőri állomány nem lesz kitéve boszorkányüldözésnek vagy teljes technikai csődnek. Örülök, hogy egyre több helyütt ismerik fel az emberek, milyen érték a köz- biztonság, s ennek érdekében segíteniük kell a rendőrséget. Az erősödő önkormányzatban is bízom, Nagytkátán, Vecsé- sen, Vác körzetében, s hogy egyre több helyütt tanácsok, helyi gazdálkodók adományokkal segítik a rendőrség munkáját, hogy fel tudjuk venni a harcot a bűnözőkkel. Remélem, a békés átmenet után egy békés Pest megyében élhetünk. Tóth Béla Endre A hét híre ÄRANYIS# Battonyán román népfőiskola kezdte meg munkáját. ® Olasz környezetvédelmi tapasztalatokról szimpóziumot szervezett a Magyar Gazdasági Kamara. © Figyelmeztető újdonság: szegénységbutik nyílt meg Egerben a hét elején. © Szombathelyen örvidéki népszokások címmel kiállítás tekinthető meg. © A hét híre az is. hogy Budapesten ékszerárverést rendeztek. Le!hetők összekötő kapcsok az előbbiekben elsorolt hírek közül kettő között? Nevezetesen a szegénységbutik meg az ékszerárverés egyazon folyamatnak a két oldála lenne? Avagy két különböző dologról van szó? Kinek a szegénység- butik, kinek a licitálás az ékszerekre? Nem árt az óvatosság! Kényes téma ez. A szegénység, a gazdagság nágyon- nagyori viszonylagos valami. A nincstelennek már az is gazdag, akinek lakása, otthona van, holott meglehet, ez utóbbinak több az adóssága, a kötelezettsége, azaz a gondja, mint a keresetét teljesen magára költő nincstelennek. A józan gondolkodás fogalmaztatta meg a közmondást: arannyal, ezüsttel, ha konc nincs, jól nem lakik az ember. A szükséges, a nem nélkülözhető sokkal fontosabb tehát, mint a kincs. S ha a valóságot nézzük, akkor beláthatjuk: a nem nélkülözhetőnél a legtöbb ember, család azért távolabbra jut. Némi „kincsre” is szert tesz. Kérdéses azonban: kinek- kinek mi a kincs?! Valamikor a Börzsöny gyomrából — középkori oklevelek tanúskodnak róla — kikerült aranytartalmú érc is, a Duna partján nem számítottak ritkaságnak az aranymosók. Ma is van még a megyében három olyan Duna-szakasz, ahol időről időre megjelenik — iparengedélye van rá! — az aranymosó kisiparos .... Mátyás király visegrádi udvarában nemcsak arany- és ezüstöntő'műhelyt tartott fenn, hanem nagy . hírt szerzett .ötvösműhelyt is, ahol elsősorban olasz mesterek készítettek ékszereket, nemesfém használati tárgyakat, például kelyheket, tálakat. Jelezve a fontossági sorrendet, külön kincstárnoki számadás készült esztendőnként a drágakövekről és az aranytárgyakról. Egy ilyen mai, nem kincs- tárnoki, hanem átlagpolgári számadás vajon mit mutatna? Azt a meglepő tapasztalatot például, hogy valamilyen ékszere minden három állampolgár közül kettőnek van. A fülbevaló, a karikagyűrű, az ilyen-olyan alkalomra kapott vékonyka nyaklánc is ékszer, ahogyan az ún. divatékszerek úgyszintén azok, csak éppen értékük más és más. Mármint anyagi értékük. Az ékszereknek ugyanis az a különlegességük, hogy az emberek többsége számára nem a vagyon (gyűjtés) megtestesítői, hanem bizonyos aktus — születésnap, házasság stb. — emlékeztető jelképéi. Nem tudhatjuk tehát, hogy a megyében a legutóbbi években esztendőnként gazdára talált -r- hivatalos forrásból származó! — 100-120 kilónyi arany ékszer kinél volt a va- gyonf<yűjtés, -mentés eszköze, s kinél a gesztusé, örömet szerezni valakinek valamilyen alkalomból. Létezik egy átlag. Ami szerint az emberek ma hazánkban összes kiadásaiknak az egy százalékát költik (nemes) szőrmékre és (nemesfém) ékszerekre. Az átlag mögött azonban hatalmas és a nyilvánosság előtt takart eltérések rejlenek. Amint rejtőzködik az a tény is, mennyi ékszer kerülhet külföldről csempész- útón be az országba — és mennyi jut ki?! —, s mit hoznak haza honfitársaink ilyen árukból. Van, aki aranyhoroggal horgászik, azaz megvesztegetéssel ér célt, más valaki — most, 1990 márciusa táján nem ritkaság — aranyhegyeket ígér, akad, aki elszalasztja az aranymadarat, lelni okost, aki tudja, az arany gazdagság, de nem békesség, s bölcs azzal is tisztában van, hogy az aranykoporsóban is ott rág a féreg... Ez utóbbi ugyan mostanában nem tartozik az aktuális figyelmeztetések közé, mert két esztendő alatt a megyében megháromszorozódott az arany ékszerek iránti kereslet, s annak csakis a kínálat szűkössége szab határt Magyarán: rühes annyi áru, amennyi vevőre“'találna. Kinek „aranyeső” az üzletből, kinek a Laburnum anagyroides, a csüngő virágú szép kerti díszcserje ága... Kétség nem férhet hozzá, a kétféle aranyeső között nagy a különbség, ám lebecsülése lenne az embernek, ha bárki azt hinné: csakis az üzletben vehető aranyeső a valami. Vannak aranyemberek, akiket mindenki szeret, de nem mindenki imádja az aranyborjút. Sokaknak minden kincsnél fontosabb a maguk aranyhajú kedvese, s örvend a háziasszony, ha övéi morzsát sem hagyva takarítják el az arany- galuskát. A mesék aranygyap- ja, -almája, -hegye, -hídja messze esik mindennapos valóságunktól, ám ettől még szedhetünk egy csokorravalót a Forsythia (aranyfa) ágaiból, s meghallgathatjuk, mikor szólal meg először az aranymálinkó... Mészáros Ottó Több a kft, az rt Mit mond a statisztika? A KSH Pest megyei Igazgatósága elkészítette jelentését az 1989. évről. A megyében — akárcsak az egész országban — jelentősen csökkent az ipar termelése, nem növekedett a konvertibilis elszámolású export mennyisége, az állattenyésztésre változatlanul a csökkenő teljesítmények a jellemzőek. A megfigyelt megyei székhelyű gazdálkodó szervezetek és intézmények 1989-ben az előző évinél többet költöttek beruházásokra. A rendelkezésre álló pénz közel felét az előző évekhez hasonlóan építési beruházásokra fordították. A gépbeszerzéseknél nőtt az érdeklődés a nem rubelelszámolású import iránt. Pest megyében az elmúlt év végén 414 ipari szervezet működött, 116-tal több, mint egy évvel korábban. Jelentősen növekedett a korlátozott felelősségű társaságok száma. Év végéig 11 részvénytársaság is alakult. A megye évközben megfigyelt állami iparvállalatainak és ipari szövetkezeteinek évi termelésének mennyisége — a villamos energia ágazat kivételével — valamennyi ágazatban kevesebb volt mint egy évvel korábban, összességében 7,1 százalékkal maradt el attól. Különösen kedvezőtlen, hogy a legnagyobb csökkenés a feldolgozóipari ágazatoknál következett be. A megyei állami iparvállalatok és ipari szövetkezetek bel- és külföldre is kevesebb árut adtak el, mint az előző évben. A rubel- elszámolású export nagymértékben, 15 százalékkal csökkent. A visszaesés különösen az utolsó negyedévben volt erőteljes. A mérséklődés minden ágazatra jellemző, de a legnagyobb — közel 20 százalékos — visszaesés a gépiparban következett be. Mindössze az élelmiszer- és a vegyiparban nőtt a nem rubelelszámolású kivitel. A megyei kivitelező építőipari szervezetek tavaly 4,3 milliárd forint értékű saját építési, szerelési munkát végeztek, s ez 2 százalékkal elmaradt az előző évitől. A csökkenés a magas- és mély- építőiparban következett be, a szak- és a szerelőiparban viszont növekedett a termelés. Az építőipari szervezetek elsősorban fenntartási jellegű munkákon dolgoztak. A megfigyelt építőipari szervezetek tavaly 204 lakást adtak át a megrendelőknek, 41-gyel többet, mint az előző évben. Kevesebb embert foglalkoztattak, mint az elmúlt esztendőben, ezért az egy dolgozóra jutó építési, szerelési tevékenység valamennyi ágazatban emelkedett.
