Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-21 / 67. szám

1990. MÁRCIUS 21., SZERDA

3

5i

Elkésett nyílt levél

Már a tanácsteremben sincs jelen Lenin

Tegnapi számunkban írtunk arról, hogy milyen sorsra jutott a váci Lenin-szobor, Varga Imre alkotása. A közelmúltban azonban egy másik — bár korántsem ilyen művészi értékű — Lenin-, és vele együtt egy Marx-szobor is kisebbfajta közéleti vihart kavart. A Szentendre és vidéke című városi lap hasábjain jelent meg dr. Kovács Béla megyei tanácstag Balogh László tanácselnöknek szóló nyílt levele, amelyben bírálja, hogy a „két férfiú szobra ma ugyanúgy felügyeli a tanácskozótermet, mint ahogy történt ez 40 évig, ugyanúgy mintha Magyarországon nem történt volna az eltelt két esztendőben semmi”.

Az ügyről megkérdeztük a levél címzettjét, a megyei tanács napokban külföldről visz- szatért elnökét.

— Eléggé sajnálatosnak tartom, ha egy testület tagjai a sajtón keresztül érintkeznek egymással, hiszén sokkal egyszerűbb lenne a problémákat a tanács ülésén, amelynék dr.

Kovács Béla is tagja, megvitatni.

Ami a konkrét kérdést illeti, azt hiszem teljesen igaza van abban Kovács úrnak, hogy a korszakokkal együtt változnak a jelképek, és ezt nekünk követnünk kell. Nyílt levelével azonban — amely február 16-án jelent meg — azt hiszem szentendrei tanácstagunk egy kissé elkésett, hiszen január 8-0 óta tanácstermünkben már nincs jelen a két szobor. Ezt egyébként dr. Kovács Béla észrevehette volna, sajnos azonban a megválasztása óta megtartott négy tanácsülés közül csak az első kettőn — és azokon is csak a szünetig — vett részt, a januári és februári testületi üléseken — pedig ezeken többbek között a minden város számára sorsdöntő költség- vetést is tárgyaltuk — már meg sem jelent. De tény az is, hogy a testület korábbi tanácskozásain sem emelt szót nyilvánosan a két műalkotás ellen.

(bpa)

6 MONDTA

Döglött ló

Takaros kinézetű és ölnyi nagyságú csokrunk van már a botcsinálta demokráciakertészek nevelte virágokból. Van ebben egy- egy szálként agyagba dön- gölés, tavaszi nagytakarítás, a kommunisták fasiszták, büdös zsidók és így tovább. Most ismét rábukkanhattunk egy mutatós virágszálra; a csokorba való ez is.

Amint az szóba került a Világnak (90/11.) adott interjújában, dr. Fodor Gábor, a Fidesz választmányának tagja, a választási gyűlések egyikén bájos szóképet alkotott. „ ... a döglött oroszlán és az állatorvosi ló összevonásaként...”, döglött lónak nevezte a Magyar Szocialista Pártot. Kimondottan örvendezünk akkor, amikor a fiatal demokraták bemutató oktatást tartanak demokráciából, politikai kultúrából, lay kell ezt csinálni. Egy alkotmányosan működő, törvényesen bejegyzett politikai szervezetet — amelynek jogai azonosak a többi szervezetével —, miért ne lehetne döglött lónak minősíteni? Persze, ha ez a „döglött ló” visszaszólna — véljük: politikai ízlése ettől megóvja —, s a veszett hiéna meg az üvöltő farkas összevonásából alkotna egy, az F. G.-éhoz illő bájos szóképet, lenne akkor haddel- hadd! Jogállamiság, demokrácia, piszkos bolseviki módszerek emlegetése!

Mégsem ezért tesszük szóvá e friss demokráciavirágot. Hanem mert mondott valami mást is F. G„ aki az interjúban „a liberálisabb, polgáribb” szemlélet képviselőjének tartja magát a Fideszen belül. Az újságírónak arra a megállapítására ugyanis, hogy „Ha jól értem, azt mondja, objektíve nincs szükség egy ilyen pártra” (ti. az MSZP- re), F. G. azt felelte, „Igen, tulajdonképpen ezt mondom.” Lám, milyen egyszerű ez! Először döglött lóvá kell nyilvánítani, majd feleslegesnek ítélni, s utána — mert csak útban van egy ilyen, objektíve szükségtelen párt — következhet az eltakarítás. Esetleg az alkotmányos jogok korlátozásával, betiltással, feloszlatással ... ahogy az a demokráciákban szokásos, ha az a demokrácia Fidesz- módi.

KLIENS

védtelen magyar* falvakra. A szóban forgó három községről még azt is megtudtuk; lakói nagyon szegények, könnyű őket manipulálni. Nyilván ez történt most is. E falvakból került ki régen sok vasgárdista, Ceausescu idejében pedig a Securitate toborzott innen ügynököket.

Abban mindkét fél egyetértett, hogy a felelősség elsősorban a kormányt és a parlamentet terheli. A marosvásárhelyi Markó Béla elmondta, ők már pénteken informálták Bukarestet a várható eseményekről, ennek ellenére semmi sem történt fentről. Ez a passzivitás lett a jellemző később a rendőrségre és a hadseregre. Egyik sem avatkozott be, hogy rendet teremtsen.

— Lesz-e rend, és mikor? — tették fel a kérdést többször is a tanácskozás magyarországi résztvevői.

— A sovinizmus nem ma született, és ne is várjuk, hogy néhány röpke hónap alatt fel lehet számolni — jelentette ki Sirin Anton, s ha nem is pesz- szimistán. de annál tárgyilago- sabban kifejtette: a marosvásárhelyi zavargás nem az első és korántsem az utolsó, a két nép békés egymás mellett élését még nagvon sok konfliktus fogja zavarni.

— A cenzúra megszűnése és a szabad szólás nemcsak pozitív változásokat hozott magával, de kiszabadított egy sor rossz szellemet is a palackból, köztük a felfokozott és rosz- szul értelmezett nemzeti érzést. A reálisan gondolkodók joggal hitték, hogy végre felülhetünk egy mozdonyra, amely együtt visz bennünket a demokráciába. Sajnos, még sokáig fel lehetünk rá készülve, hogy szép számmal vannak olyanok, akik szíves-örömest felrobbantanák a közös mozdony kazánját.

RENDKÍVÜLI ember

Domokos Géza Sütő Andrást méltatta, azt a Sütőt, aki nem lehetett jelen ezen a fórumon, jóllehet készült eljönni és lett volna mondanivalója.

— Egy rendkívüli embert, egy modell értékű személyt ért sérelem, mi több, tettleg bántalmazták. Talán ő a legdrámaibb áldozata ennek a helyzetnek, ő, akit meghurcoltak, megaláztak Ceausescuék, aki a maga eltökélt, bölcs tenni- akarásával a legtöbbet lendített a román demokrácián — szóval cs tollal harcolt a két nén megbékéléséért.

Eva Marie Bárki bécsi ügyvédnő Ausztriát képviselte a fórumon. Felszólalásában az osztrák közvéleményre hivatkozva élesen kikelt a Romániában sorozatosan végbemenő, magyarokat ért zaklatások ellen: — Elítéljük a román

Az igazságosság mint fogalom, még létezik, csak éppen ebben az esetben a gyakorlatban nem lehet érvényesíteni — mondta tegnap Szigetvári Ferenc, a Rádi Tanács vb-tit- kára. S csaknem vele egybehangzóan ugyanezt hallhattuk néhány perccel később a másik fél gondjait felsoroló szomszédvárat, a Penci Tanácsot képviselő Ferenczi Tibor vb- titkártól. A vita, amely a két település lakóit foglalkoztatja, nehezen dönthető el mindenki megelégedésére, bár némi előrelátással elkerülhető lett volna.

Történt ugyanis, hogy a nagy összevonások korszakában egyesítették a két falu tanácsát. A házasság kényszerű volt, s ez most, a válás után érzékelhető a legjobban. A közösködés évei alatt ugyanis elhatározták, hogy egy kilenckormányt és a parlamentet, de mindenekelőtt a belügyminisztert. A nemzetközi tapasztalat azt bizonyítja, egy ilyen fajsúlyú atrocitás nyomán a legkevesebb, ha a felelős miniszter lemond. A jelek szerint erről szó sincs Romániában.

Román részről nem kommentálták a bécsi véleményt, viszont Konrád György szorgalmazta egy olyan teljhatalmú magyar kormánybizottság megalakítását, amely a helyszínen folytatna kivizsgálást: mik voltak a főbb kiváltó okok, kit milyen mértékben terhel felelősség, mit tesz a román kormány azért, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló atrocitások.

— Szeretném leszögezni — s ez nyilván nem csak az én véleményem —, mi nem a román népet hibáztatjuk, nem a nemzetet kívánjuk felelősségre vonni — fejtette ki Konrád György a felelősségről folytatott vitában.

EURÓPA SZEME

— Európa szeme minket néz — mondta az egyik román küldött a szünetben. — Nekem az a véleményem, ami történt, az az egész nép szégyene. ilyesminek nem szabadna megtörténnie két kultúrnép között a huszadik század végén.

Matula Gy. Oszkár

venvonalas távhívó központot telepítenek Rádra, s erre a berendezésre kötik rá egyenlő arányban az igénylőket. Ha minden maradt volna a régiben, a költségeket is közösen viselték volna, ami az akkori számítások szerint a társulásba belépő tagoknak mintegy 60 ezer forintot jelentett volna fejenként. Ám közben megtörtént a válás, s esetünkben is igaz lett: közös lónak túrós a háta. A korábbi telefontulajdonosokat ugyanis automatikusan rákötötték a szabad vonalakra — szám szerint a két településen mintegy 26-ot —, ám az akkori posta váci távközlési üzemének munkatársai csak egy 10 vonal kapacitású kábelt fektettek le Rád és Penc között. S ebből lett a baj.

Mert nagy baj, hogy már meg is alakult Rádon a társulás, s kiszámították, hogy ha a központ szabad vonalainak felét megkapják, egy-egy tagnak ez 40-45 ezer forintjába kerül majd. Ha ugyanezt Pen- cen szeretnék elérni, akkor nekik ki kell fizetniük egy újabb, a két falut összekötő kábel költségeit is, s ez egyes számítások szerint elérheti a 2 millió forintot. Így viszont minden penci igénylőnek legalább 80-85 ezer forintjába kerül mindaz, ami a szomszédban még a közösködés idején telepített központ jóvoltából sokkal olcsóbb. Adódik a kérdés: nem lehetne a településeket összekötő kábel telepítésének árát közösen fedezni? Mert ez lenne a legigazságosabb megoldás — állítják a vb-titkárok is. De a válasz is egyértelmű: nem, mert a rádi társulás tagjaitól bizonyára egyetlen fillérrel sem lehetne többet beszedni, mint ameny- nyire valóban szükség van, a tanácsoknak pedig erre nincs pénze. Így a penciek egyetlen reménye a településen működő obszervatórium, amely az ilyen esetekben mindig megnyitotta pénztárcáját a közösség javára.

De ez csak remény. A penci telefonigénylők természetesen bizonyosságot szeretnének. Legalább annyit, hogy a távközlési üzem garantálja: amíg a faluban nem alakul meg a társulat, addig nem osztja szét a rádiak között a szomszédoknak fenntartott szabad vonalakat.

F. Z.

leg ez is egy-két napon belül befejeződik.

• Milyen esetben kell megismételni a választásokat?

— Akkor van szükség má-^ sodik fordulóra, ha az első fordulóban a szavazás érvénytelen, vagy eredménytelen. Érvénytelen, ha nem jelenik meg a szavazáson az adott választókerületben a választásra jogosultaknak több mint a fele. Éredménytelen, ha egyetlen személy vagy párt sem kapja meg a szavazatok többségét.

® Lesz ismétlés?

— Mi úgy prognosztizáljuk, hogy a listás, tehát a területi választókerületben a szavazás eredményes lesz. Az egyéni választókerületekben — tekintettel arra, hogy nagyon sok a jelölt — többségben második forduló dönt majd.

Radosza Sándor

■ ■

AI __ *

______L1

m

enedzserképzés

Nagykőrösön rendezett ülést a Magyar Vidék Társasága, ez a pártoktól független, még tavaly februárban megalakult szervezet. A társaság programjában célul tűzi ki, hogy megszüntesse a vidék elmaradottságát, csökkentse a leszakadást.

Wirth Gyula választmányi tag szerint a gyakorlat irányába kell elmozdulni. Lázár László a Vidék Fejlesztő Szolgálat Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, április közepén máris beindítják azt az ön- kormányzati menedzserképző tanfolyamot, amelyet az ország nyolc városában 50—50 résztvevővel szerveznek meg, egy-egy turnusban. E tanfolyamot nemcsak a leendő tanácsiaknak, de a ma pályán levő államigazgatási szakembereknek is ajánlják, hiszen pontosan arra készíti fel őket, hogyan kell az önkormányzati tulajdonnal vállalkozók módjára bánni.

Választási eredmény 24 órán belül

Közeledik a „nagy vasárnap

Néhány nappal a szavazatok leadása előtt — úgy tűnik — még nem mindnyájan vagyunk eléggé felkészülve az első szabad választásokra. A voksolás jogi és technikai feltételeiről, a lebonyolítás módjáról kérdeztem dr. Csiba Tibort, a Belügyminisztérium Választási Irodájának vezetőjét.

— Az előkészítések hosszadalmas folyamata sportnyelven szólva a hajrához érkezett — mondja^ — Ma már kijelenthetjük, a technikai feltételeket megteremtettük. Legfontosabb dolgunk a lista (tehát a területi szavazólapok) legyártása, hiszen ezeknek a szavazólapoknak legkésőbb 23-áig kész kell lenniük.

• Hol nyomtatják a cédulákat?

— Az Állami Nyomda készíti ezeket.

• Milyen kérdések lesznek a nyomtatványon?

— Az állampolgár két szavazólapot kap. Az egyiket az egyéni választókerületi szavazásra, a másikat a pártlistákra való voksolásra. Az egyéni választókerületi szavazólap kisméretű, bal oldalán a jelöltek neve szerepel (ábécésorrendben)," középütt a szavazás céljára szolgáló részletek, amelyen jobb oldalon a pártjelöltség vagy a független jelöltség rögzíthető. A nagyobb alakú listás szavazólapokon a vízszintes sorokban a pártok neve és rövidítése, s alatta a pártjelöltek névsora, a pártok által megadott rendben. A párt neve fölött van az a kis négyzet, ahova plusz-, vagy x-jelet lehet elhelyezni.

• Hová kerülnek a kitöltött cédulák?

— A szavazatszámláló bizottságok (amelyekből az országban 11 ezer van), 25-én, vasárnap legkésőbb 20 óráig lezárják a szavazóköröket, különválasztják az érvényesektől az érvénytelen voksokat és az érvényesek közül megszámlálják, hogy melyik jelölt és melyik párt hány szavazatot kapott. Ezeket kötegelik, lepecsételik, bezárják, beszállítják a helyi tanácsépületbe, ahol páncélszekrényben őrzik, majd a procedúra végén zúzdába kerül.

• Mikor hozzák az eredményeket nyilvánosságra?

— Huszonnégy órán belül kihirdetik az eredményt, ezt követi majd egy ismételt át- számlálás, az eredeti jegyzőkönyvek alapján. RemélhetőKözós telefonközpontnak is túrós a háta

ódról Pencre kétmillió

ÁTVÁITÁS

K

ellemes helyzetben van a hírlapíró, mert tálcán kínálta fel számára a kiindulópontot adó példát a valóság. A tálca ez esetben a Magyar Nemzet, amelynek a munkatársa — ott olvasható az interjú az 1990. március 10-i szám 5. oldalán — beszélgetésre kérte Juhász Pált, a Szabad Demokraták Szövetsége gazdasági szakértőjét. Az eszmecsere témája a privatizálás, azaz a termelő ágazatokban a magántőke-magántulajdon arányának a gyors bővítése, valamint az ún. földkérdés. A szakértő, aki egyben pártja nézeteinek is a tolmácsolója, arra a kérdésre, „Nem tartanak-e attól, hogy olyanok fognak majd földhöz jutni, akik azt egészen más célra használják majd, mint a földművelés?”, a többi között ezt válaszolta: „Szabad földforgalmazás, piaci viszonyok között a saját tőkéjüket kockáztató föld- és telekspekulánsokra is szükség van.”

Töprengeni kezd az újságíró, vajon valóban óhajtott eredménye lesz-e a változásoknak, ha megjelenik a spekuláns? Az a személy tehát, aki — a hatvan év feletti gazdálkodóknak vannak erről keserves emlékei — bagóért felvásárolja a megszorult, fizetésképtelen kisgazdák földjét, s kivárva bizonyos időt, vagy éppen fittyet hányva a gazdálkodási józanságra, borsos áron adja tovább, illetve felparcellázva kínálja házhelynek, üdülőteleknek, zártkertnek stb.

Természetes része a változásoknak, hogy a magántőke fokozott és jelentős szerephez jusson. A pályaváltásnak a szakértő által jelzett korlátlansága azonban a spekulációs haszonnak mint „szükségesnek” a megjelölésével aligha vonzó. Köznapi tapasztalatok sokasága figyelmeztet

ugyanis rá: a spekulációs hasznot nem kíséri semmiféle értéknövelés, társadalmi haszon. Létrejöttének legfőbb forrása nem egyéb, mint mások rászorultságának a kihasználása. A harmincas években a magyar falu szemléltető oktatást kapott abból, miként is képzeli el a spekulációs tőke a tőkehatékonyság és tőkekoncentráció gyakorlatát. Ennek feltámasztása ..., nos, hogyan is fogalmazzam meg. hogy ne legyen túlságosan éles vagy bántó! Talán így: ennek feltámasztása aligha bizonyítaná a gazdálkodók előtt, hogy az úi útra történt átváltás valóban az ö érdekeit szolgálta ...

Ami az előbbiekben még csupán elképzelés, az sok tekintetben már észlelhető valóság a megyében. Amit a nyugati szakirodalom ún.

korlátlan (primitív) szabad- versenyes kapitalizmusnak nevez, annak díszes példányait lelhetjük meg itt, ott, amott, egyebek között... Egyebek között azon korlátolt felelősségű társaságok némelyikének a gyakorlatában, amelyek egyre inkább uralják az építőanyag- és tüzelőanyag-kereskedelmet. Némelyik kft. mögött ugyanis — egyetlen személy áll. Amiben persze nincsen semmi törvénytelen. Az már viszont jelzi a torz haladási irányt, hogy a „bátrabb” kft.-k partvonalra tették a fuvarosokat. Nem hajthatnak be a telepre! A kft. ugyanis annak szolgáltat ki árut, aki a kft.- vel szállíttat! Az általuk megszabott áron ... Választás nincsen. Vagy el kell menni egy másik településre — és akkor mérhetetlenül megnövekszik a szállított árunak az ára, a fuvar- költség miatt, vagy el kell fogadni a diktátumot. A kft. és a fuvareszközök tulajdonosa: egy személy, egy család. A „vállalkozó” gyarapodik, de vajon az ilyen vállalkozótól mi a haszna a közösségnek?

Meditál az ember. Vajon a haszonelvűség már-már normává emelése, a haszonelvűség jegyében végrehajtandó mindent megengedés valóban hatásos gyógyír lesz a gazdaság súlyos bajaira, avagy ... Avagy megtörténhet, hogy a spekulációs tőke értékes termőföldek ezer és ezer hektárjait aprózza fel telkekre, miközben újgazdák csoportjait — akik örömmel vették művelésbe visszaigényelt földjüket — változtatja át rövid idő alatt bérmunkássá? Megtörténhet, hogy az árusítást és szállítást egy kézben koncentráló vállalkozó kiszolgáltatottabb helyzetbe juttatja a vásárlót. mint voit korábban?

L

ehetne szaporítani a kétségeket kifejező kérdéseket, de talán nem szükséges. Ennyiből is világos, rendkívül nagy szüksége van a társadalomnak a vállalkozás, a vállalkozók teremtette többletekre, a földforgalmazás stb szabaddá tételére, csak éppen ... Csak éppen nem követhetjük el azokat a hibákat. amelyeket a történelmi tapasztalatok birtokában előre látni lehet. Az ugyanis legenda, hogy a szabadverseny automatikusan megold mindent, azaz bármiféle józan korlátozás ennek a versenynek a sérelmére lenne. Az átváltás nem lehet átvágás, azaz ha ez az utóbbi értelmezés jut na lényeges szerephez ak kor aligha akadna több nyertes, mint néhány tíz. ezer ember. Akik nyertes ségének számláját, nem két séges, milliók állják.

Mészáros Ottó