Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-15 / 64. szám
2 1990. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK 'Hét végi világpolitikai k Fontos döntések- kérdőjelekkel Kedvező visszhangjuk van a szovjet alkotmánymódosításoknak Latolgatják a „4 + 2 es értekezlet" várható eredményeit Kormányválság Izraelben összekuszélódott erővonalakkal ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A CNN amerikai kábeltelevíziós rendszer büszkén hirdeti, hogy megszakítás nélküli hírműsora már eljut az amerikai háztartások nagy részébe. Egy másik reklámja szerint, ha valahol valami rendkívüli jelentőségű esemény történik, a CNN egyenes adásban, „élőben” közvetíti azt előfizetőinek. Vasárnap Vil- niusból jelentkezett a CNN forgatócsoportja, s a' mesterséges holdon át a történtekkel egy időben számolt be a litván legfelsőbb tanács üléséről, amely kimondta a balti tag- köztársaság függetlenségét. Hétfőn és kedden viszont már Moszkva volt az élő közvetítés színhelye: a CNN angol nyelvű tolmácsolással átvette a szovjet televízió Vremja című híradójának azokat a képsorait, amelyek a népi küldöttek kongresszusának (NKK) eseményeiről adtak összefoglalót. Napokon át tehát a Szovjetunió és az egyesült államokbeli tévénézők a moszkvai televízió által összeállított tudósítások alapján értesülhettek mindarról, ami ezen a tanácskozáson történt. S tekintve, hogy a CNN-nek műholdas műsorszóró adása is van, a világ számos országában egy időben figyelhették a történteket. A rendkívüli érdeklődés érthető is volt. Hiszen ' a* népi küldöttek kongresszusa, amely a szovjet állam legmagasabb választott vezető testületé, több olyan döntést hozott, amelyet joggal neveztek áttörésnek a peresztrojka eddigi folyamatában. Sőt, egyes kommentátorok úgy fogalmaztak, hogy ezekkel a határozatokkal a Szovjetunió nagy lépéseket tett előre az „európai típusú jogállam” megteremtése felé vezető úton. Az NKK mindenekelőtt az államelnöki rendszer bevezetéséről döntött, s módosította ezzel az eddig érvényben volt szovjet alkotmányt. Olyan hatalmi intézményt teremtettek meg ezzel, amely hasonlatos a franciához, vagy még inkább az amerikaihoz. Nem arról van szó, hogy új elnevezést adtak volna az eddigi államfői tisztségnek. Gorba- csovnak, aki eddig a legfelsőbb tanács elnöke volt, meglehetősen szűkre szabott hatásköre volt ebben a végrehajtó hatalmi tisztségben. Ezt a posztot az SZKP Központi Bizottságának javaslata alapján tölthette be, s e testület bármikor úgy dönthetett, hogy mást javasol e tisztségre, s ez a szokásos forgatókönyvek szerint eddig mindig meg is valósult. Az „ország első embere” egyébként mindig is az SZKP főtitkára volt, s Gorbacsov 1985 óta főleg ebben a minőségében tevékenykedve munkálkodhatott elsősorban a peresztrojka eredményessé tételében. „ELLENSÚLYOK” Most viszont az államelnök, aki az NKK-nak tartozik beszámolási kötelezettséggel, az ország legfőbb közjogi méltósága. S bár a reform vitájában olyan aggodalmak is elhangzottak, hogy ez diktátori hatalom kialakulásához vezethet, a módosító javaslatokkal sikerüli olyan kereteket biztosítani, amelyek még megfelelően szélesek az egyszemélyi intézkedési jogkörre, de tartalmaznak bizonyos „ellensúlyokat” is. Gorbacsov megválasztásával e tisztségre, a szovjet vezető lehetőséget kap arra, hogy híveivel nagyobb dinamizmussal, mint bármikor eddig, felszámolja az átalakítás útjába mesterségesen emelt akadályokat. Ebből logikusan következik az is, hogy az alkotmányból elhagyták az SZKP vezető szerepére és politikai kizárólagosságára vonatkozó pasz- szusokat. így törvénybe iktatva is, megnyílt az út a többpártrendszer felé a Szovjetunióban. Valóságban már számos köztársaságban tevékenykednek a kommunista világnézettől nagyon távoli elveket és nem egyszer nemzeti, kisebbségi, vagy éppen nacionalista véleményt' valló szervezetek, egyesülések. Az alkotmány módosítása, amelyet követ majd a párttörvény kidolgozása és elfogadása, legálissá teszi ezeket a tömörüléseket, amennyiben természetesen az alkotmánnyal nem kerülnek összeütközésbe. A LITVÁN PRÓBAKŐ Az alkotmánymódosítások természetesen még csak a lehetőséget teremtik meg a demokratikus átalakulásra. Továbbra is küzdeni kell a visz- szahúzó erők ellen, amelyek szavakban a peresztrojka hívei, a valóságban viszont ellene dolgoznak. Az anarchia felé való sodródás, a túlfűtött nacionalizmus, amely felelőtlenséggel párosulva pogromokba torkollhat, szintén reális veszély a mai Szovjetunióban. Az egész föderációs berendezkedés sürgős reformjára is szükség van, mert másként aligha akadályozható meg a Szovjetunió széthullásának folyamata — mint Moszkvában széles körben elismerik. A litván függetlenségi nyilatkozat ügye sok hírmagyarázó szerint próbakő lehet arra, hogy mennyire lesz sikeres a reformpolitika. Vilniusban gyorsan az egykori nemzeti zászlóval és címerrel helyettesítették a parlamentben a Szovjetunióhoz tartozás nemzeti jelképeit, s kimondták, hogy a szovjet hatalmat megelőző alkotmány érvényes, amelyet a testület később majd módosítani fog, s hozzáigazít a mai körülményekhez. Az ünnepélyes nyilatkozatok után azonban sok a kérdőjel. Litvánia lakosságának mintegy harmadrésze orosz betelepült. Mi történjen velük, ha Litvánia ténylegesen függetlenné válik? Túl ezen, a tagköztársaság megszámlálhatatlan gazdasági szállal kötődik a Szovjetunió egyéb területeihez, mint a hatalmas szovjet állam része. Vagyis: tárgyalásokra van szükség a szovjet vezetőkkel ezer meg ezer megoldatlan problémáról. Vilniusban is elismerik ennek szükségességét, de kész helyzetet akarnak a jelek szerint teremteni. Ezért jelentették ki, hogy elküldik ugyan a litván képviselőket a NKK mostani ülésére, de ezen már csak „megfigyelői minőségben” vesznek részt, voltaképpen egy „idegen állam” tanácskozó testületében foglalnak helyet, így nem illeti meg őket szavazati jog. Mihail Gorbacsov törvénytelennek és érvénytelennek nevezte a vilniusi függetlenségi nyilatkozatot. Nyilvánvalóan vele együtt sokan érzik úgy Moszkvában, hogy a gyors litván döntés keresztezi a szövetségi rendszer reformját, s gyúanyagul szolgálhat azok számára, akik erőszakos akciókkal kívánják megakadályozni, hogy a Szovjetunió népei egy tervezett alkotmányreform után alkotmányos keretek között döntsenek sorsukról, egymással való kapcsolataikról. Az első haragos megnyilatkozások után azonban — úgy tűnik — nyitva maradt a párbeszéd ajtaja is. S abban valószínűleg Vilnius is egyetért, hogy higgadtan, a kölcsönös érdekek messzemenő figyelembevételével lehet majd ezt a problémát megoldani. BUSH ÓVATOS MEGNYILATKOZÁSA A mérsékletet vallja a jelek szerint ebben az ügyben Washington is. Bush elnök, aki a moszkvai alkotmánymódosítások és a litván események után tartott sajtóértekezletet, a „Szovjetunió belső ügyeinek” nevezte ezeket. Érzékeltette, hogy bár az Egyesült Államok annak idején nem ismerte el a balti országok Szovjetunióhoz való csatlakozását, a vilniusi függetlenség esetében akkor tesz diplomáciai lépést, ha a majdani litván hatóság ellenőrzi valóban az ország területét, hiszen ez előfeltétele az elismerésnek. Ami pedig az alkotmány- módosításokat illeti, Bush nem titkolta, hogy azokat kedvezően fogadja, hiszen üdvözöl mindent, ami a peresztrojkát és a glasznosztyot mozdítja elő a Szovjetunióban. Az elnök derűlátását mutatja, hogy a Panamának és Nicaraguának felajánlott segélyeket a katonai költségvetésből kívánja elvonni... NOVEMBERI DÁTUM? Szerdán egyébként megkezdődött a német egyesülés által felvetett problémák ügyében összehívott szakértői tanácskozás, amelyen a második világháborúban győztes hatalmak és a két Németország képviselői vesznek részt. Ez a „4+2-esnek” is nevezett értekezlet Lengyelország részvételével is bővülhet, mivel kedden nyugatnémet—francia egyetértés alakult ki Varsó képviselőinek meghívására. A Szovjetunió és az NDK már korábban is helyeselte ezt. Az előzetes várakozás szerint a fő téma a jövendő Németország státusa lesz, azaz, hogy semleges legyen-e, vagy ahogy nyugati részről szorgalmazzák, a NATO tagja, kellő biztonsági garanciákkal. Arra számítanak, hogy novemberig tart majd az alkudozás erről és más kérdésekről, s ekkor a kidolgozott tervezel a Helsinki egyezményt aláírt 35 állam képviselői elé kerül jóváhagyásra. SAMIR ÉS PERESZ CSATÁJA , Az izraeli kormányválság furcsa módon robbant ki. A Baker amerikai külügyminiszter által a ciszjordániai és gázai rendezésre előterjesztett tervet Samir Likud Szövetsége feltételekkel volt csak hajlandó elfogadni. A rendezés Washington elképzelése szerint, a megszállt területeken tartott választásokkal zajlana le, s ezt a megszállt területek palesztin lakosságával való tárgyalások előznék meg. Samir azonban ki akart zárni többszázezer palesztint mind a tárgyalásokból, mind a választásból, s ez a Munkapárt és Washington számára egyaránt elfogadhatatlan volt. A csetepaté közepette Samir Pereszt kizáratta a kabinetből, mire a Munkapárt elhagyta a koalíciót. A kormány sorsáról a parlamentben csütörtökön döntenek. Samir azonban, mivel a béketerv ügyében mindkét pártban megoszlanak a vélemények, híveket akar szerezni, hogy bizalmat kapjon a csütörtöki parlamenti szavazásra. Ez azonban aligha várható, így Izrelben elhúzódó kormányválságra számítanak. Árkus István Bejelentés a CSKP e'hn Elszámoltatás Bűnvádi eljárást indítványoz a CSKP ellen az elmúlt negyvenegy évben kifejtett tevékenysége miatt két csehszlovák szervezet, a független kivizsgáló bizottság és a jog segély klub. A két szervezetnek a CTK hírügynökséghez eljuttatott nyilatkozatát szerdán hozták nyilvánosságra Prágában. A független kivizsgáló bizottság és a jogsegelyklub a CSKP több funkcionáriusát azzal vádolja, hogy állami vagyont tulajdonítottak el, visz- szaéltek a hivatali hatalommal, és jogaikban, illetve személyi szabadságukban korlátoztak embereket. Megszűnik röyidsscn a kényszer Az NSIK-kavízummentesen Az NSZK kormánya szerdai ülésén tudomásul vette, hogy rövidesen megszüntetik a vízumkényszert a Magyar- országgal való utasforgalomban. Ez a kedvezmény a három hónapnál rövidebb időtartamú utazásokra vonatkozik. Ezt Hans Klein szövetségi miniszter, a bonni kabinet szóvivője jelentette be délutáni sajtóértekezletén. A nyugatnémet fővárosban a nap folyamán szakértői tárgyalások kezdődtek a Magyarország és az NSZK közötti teljes körű vízummentes utazásról kötendő megállapodás kidolgozásáról. Naponta kétezer magyar Útiráiy Dél-Afrika Több mint tizenötezer magyar állampolgár nyújtotta be eddig kivándorlási kérelmét a Dél-afrikai Köztársaság bécsi nagykövetségén — közölte szerdán Bécsben az afrikai állam diplomáciai képviseletének egyik szóvivője. Tájékoztatásából kiderült, hogy naponta kétezer magyar jelentkezik a nagykövetségen. A szükséges formanyomtatványok kitöltése után a jelentkezőik hazautaznak, és körülbelül három hónapot kell várniuk, amíg postai úton választ kapnak kérelmükre. Az AFP francia hírügynökség jelentésében megjegyzi: a magyarok érdeklődését a dél-afrikai állam iránt az keltette fel, hogy a magyar sajtóban — Pik Botha délafrikai külügyminiszter januári látogatása kapcsán — számos cikk jelent meg erről a témáról. Januárban és februárban mintegy 1500 magyar (más kelet-európai országokból 3500) állampolgár fordult kivándorlási kérelemmel a bécsi nagykövetséghez. A „tömeges roham” valójában azonban egy hete kezdődött, azután, hogy az egyik magyar folyóiratban olyan írás jelent meg, amely számos — a kivándorlást megkönnyítő — kedvezményt sorolt fel (az útiköltség 80 százalékos megtérítése, a letelepedéshez szükséges segélyek stb.). A fganisztán—Pakisztán A „pms kitem keres rr Kabulban Abdul Vakil afgán külügyminisztëf, Iszlámábádban pedig Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök tartott sajtóértekezletet Szerdán a múlt heti afganisztáni hatalomátvételi kísérletről. Az afgán miniszter Pakisztánt vádolta meg a puccs kiterve- lésével, a pakisztáni kormányfő azonban tagadta az állítást. „Afganisztán nem maradhat közömbös a belügyeibe történt ilyen mértékű, nyílt beavatkozással szemben” — mondta Abdul Vakil. Szerinte Mohammad Nadzsibullah elnök hatalmának megdöntésének tervét pakisztáni titkosügynökök dolgozták ki Gul- buddin Hekmatijarral, az egyik ellenzéki gerillacsoport muzulmán fundamentalista vezetőjével együttműködve. Benazir Bhutto tagadta, hogy országának köze volna a szerinte „hirtelen és váratlan” fejleményekhez. Azt mondta: a puccskísérlet az afgán rendszer gyengeségének bizonyítéka, hiszen az elnökre saját hívei támadtak rá. A miniszterelnök sürgette a konfliktusban érintett feleket, hogy tegyenek új békekezdeményezéseket. Itt az ideje, hogy Pakisztán és a Szovjetunió egyaránt felhagyjon „favoritjai- nak a támogatásával” — mondta. Felszólította Mihail Gorbacsovot, hogy vizsgálja felül a jelenlegi kabuli kormányt támogató politikáját. Szerinte a puccskísérlettel „az afgán kérdés kikerült a zsákutcából, és most jó esélyekkel lehetne lépéseket tenni a békés rendezésre”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a schengeni megállapodás részvevői egyetértenek-e a vízumkényszer feloldásával, a szövetségi miniszter megállapította: a külügyminiszternek a kormányülésen elhangzott kísérő nyilatkozatából nem arra lehetett következtetni, hogy ez az európai közösségekben nehézségeket okozna. A luxemburgi Schengen helységben megkötött megállapodás értelmében a részvevők, az NSZK, Franciaország és a Benelux-álla- mok vízumügyekben való intézkedéseik előtt egymással konzultálni tartoznak. Március 7-én Kovács László külügyminisztériumi államtitkár Bonnban a. vízumkérdésről tárgyalásokat folytatott Jürgen Sudhoff-fal, az NSZK külügyminisztériuma államtitkárával. Sudhoff államtitkár hangsúlyozta: kormánya kész arra, hogy a megállapodást még március 25-e előtt, a hivatalban levő magyar kormánnyal megkösse. A Vatikan és Remania Helyreállt a státus II. János Pál pápa a Romániában 40 évig tartó kemény vallásellenes korlátozások után betöltött hét, eddig üres római katolikus és 5 görög katolikus püspöki tisztséget — közölte szerdán egy vatikáni szóvivő. Joaquin Navarro utalt arra, hogy „nincs messze az idő, amikor helyreáll a Vatikán és Románia közötti diplómáciai kapcsolat”. A román kormány kész visszaadni a bukaresti vatikáni nunciatúra épületét, amelyet 40 évvel ezelőtt el- -koboztak — fűzte hozzá. Romániában a lakosok túlnyomórészt ortodoxok, de — mint a Reuter megállapítja — mintegy 2,8 millióan katolikusok. Többségük Erdélyben, illetv'e az egykori Pár- tium területén él. Ez volt a Vatikán legutóbbi lépése a kelet-közép-európai országokkal fenntartott kapcsolatok normalizálásának útján. Eddig csak két katolikus egyházmegye élén állt püspök. Most helyreállt a római katolikus egyház 1948-as státusa, de még megoldatlan a szerzetesrendek helyréállítá- sának kérdése. A békés hatalomátvétel ígérete Ellenpólus a hadsereg — A sandinista kormány április 25-ig feltétel nélkül és békésen átadja a hatalmat Violeta Chamorro elnök asz- szonynak és megalakítandó új kormányának — jelentette ki Dániel Ortega nicaraguai elnök az argentin televíziónak szerdán adott nyilatkozatában. Ortega elmondotta, hogy Chamorro asszony fogja kinevezni az új nemzetvédelmi minisztert. Sléllfëldli esaméïiyelt — egy enendaffocest A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgató tanácsa szerdán jóváhagyta a Magyarországnak nyújtandó 206 millió dolláros készenléti hitelt. A Közel kétezer rendőr vette körül szerdán a tajvani nemzetgyűlés épületét, hogy megakadályozzák az idős törvényhozók lemondását követelő tüntetők behatolását az épületbe. A Kubai hivatalos közlés szerint két újabb amerikai hadihajó érkezett a hét végén a guantanamói támaszpontra, mely a szigetország területébe ékelődik. A A Szovjetunió és Pakisztán kész közreműködni a széles körű afgán párbeszéd s ezen keresztül a politikai rendezés előmozdításában. A Pekingben dolgozó külföldi diplomaták és újságírók körében élénk visszhangot^ keltett az a közlemény, amelyet két nappal ezelőtt hoztak nyilvánosságra a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának négynapos, zárt üléséről. A Sokkhatásként érte a brit üzleti és politikai életet a múlt évi külföldi kereskedelmi és fizetési mérleg most közzétett összesítése, melyből kiderül, hogy 1989 utolsó negyedében 700 millió fontot meghaladó deficitbe csapott át a City úgynevezett láthatatlan jövedelmeinek hagyományosan nagy többle- tű mérlege. A A Japán Airlines (JAL) légitársaság megállapodott a szovjet Aeroflottal: tanulmányozzák, hogy a Tokiót Budapesttel, illetve Varsóval összekötő közvetlen járatot Moszkván vagy Leningrádon — esetleg Kijeven — keresztül üzemeltetnék közösen. A Újabb kétmillió kilowatt teljesítményű nukleáris erőművet építenek Kína Liaoning tartományában. A Magyarországnak egyetlen szomszédjával sincsenek komoly problémái, így semmi sem kényszeríti arra, hogy nagy katonai erőket tartson fenn — jelentette ki a berlini Der Morgen című liberális lapnak adott nyilatkozatában Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter. — A sandinisták ellenzékbe vonulnak ugyan, de konstruktív magatartással kívánják elősegíteni a nicaraguai kibontakozást — mondotta. — Ugyanakkor őrködni akarnak a forradalom vívmányain, és nem akarják hagyni, hogy a nicaraguai népet megfosszák az elmúlt években elért szociális vívmányaitól. Ortega a békés átmenet szempontjából halaszthatatlannak minősítette a kontrák lefegyverzését, hiszen — mint mondta — létükkel nemcsak a sandinista kormányt fenyegetik, hanem Nicaragua leendő új kormányát is. — Amíg az Egyesült Államok nem vet véget közép-amerikai katonai jelenlétének, nem lehet a sandinista hadsereg létszámát sem csökkenteni — fejtegette. Ortega hármas államfői csúcsértekezletben állapodott meg a Costa Rica-i és a hon- durasi elnökkel. A találkozót március végéig megtartják. Napirendjén a kontrák leszerelése és a nicaraguai békés átmenet nemzetközi feltételeinek szavatolása szerepel — közölte Ortega. >
