Pest Megyei Hírlap, 1990. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-15 / 64. szám

1990. MÄRCITTS IS., CSÜTÖRTÖK 3 Üzlet köttetik Tolsztoj nyelvén NYERESÉGADÓ ÉS OSZTALÉK Privát profit Ünnep előtti ünnep Országszerte március 14-én délelőtt ünnepelték az iskolá­sok és óvodások a szabadság- harc évfordulóját. Képünkön a dunakeszi 4-es számú óvo­da gyermekei Petőfi szobrá­hoz visznek virágot (Vimola Károly felvétele) Éveken át írtak róla, mára valóság lett: Magyarországon lényegében kettős valutarend­szer működik. Amióta minden eredetigazolás nélkül, bárki berakhatja nyugati valutáját a bankba, ez lett a lakossági megtakarítások megőrzésének legnépszerűbb formája. Érzé­kelhetően csökkent az érdek­lődés az ékszerek, festmények iránt, aki csak teheti — s ma jogilag mindenki teheti —, va­lutában tartja a pénzét. A dol­lár, márka, schilling iránti ke­reslet minden korábbit felül­múl, a hivatalos és a fekete­árfolyam közötti rés 35-40 szá­zalékos. A nyugati valuták fe­ketepiaci kelendőségét jelzi, hogy az idegenforgalomból minden ellenkező célzatú in­tézkedés dacára folyamatosan csökken a hivatalos „deviza- bevétel”. így 1989 első 11 hó­napjában 46 százalékkal nőtt a konvertibilis elszámolású or­szágokból érkezők száma, a dollárban számított devizabe­Jelenleg a hazai bankok ér­tékpapír-irodái mellett három brókercég áll az ügyfelek rendelkezésére, 30-35 alkal­mazottal. Ök az alkuszok. De hogyan lett valaki alkusz — bróker —, egy olyan ország­ban, ahol évtizedekig még a szótárból is száműzték a tőzs­de, a váltó, a részvény kife­jezéseket? A közgazdasági egyetem hi­vatalosan nem sietett az ér­deklődő hallgatók segítségé­re. Csupán néhány elszánt és az ideológiai kötöttségekkel mit sem törődő oktató vállalt szakkollégiumi kurzusokat. Az alternatív tárgynak te­kintett diszciplína oktatása során nyerhetett betekintést pár diák a börze világába. Külföldi szakirodalmat olvad­tak (magyar nem volt), s leg­feljebb az ide látogató angol, amerikai, német professzoro­kat faggatták. A diploma megszerzése után egy részüket felszívta a szü­letőben levő bankrendszer, mások külkereskedők, elem­ző közgazdászok, tanárok let­tek. Amikor aztán a 80-as évek végén körvonalazódni kez­dett a magyar tőzsde, s meg­jelentek a brókercégek, a leg­lelkesebb ifjak — volt tana­Bútorvásár Az 1200-as fehér Lada kom­biból három melegítős férfi szállt ki. A régi Berda-kocs- mába jöttek, amely közel van a szovjet katonák lakótelepé­hez. A vendéglős ismerősként köszöntötte őket, aztán kér­dezés nélkül tölteni kezdte nekik a vodkát. Oroszul beszéltek, amire a helyiség vendégei felfigyeltek. Az egyik ember különösen érdeklődőnek tűnt, aztán fel­állt, és egyenesen feléjük in­dult. „Ebből balhé lesz” — gondoltam, mert az indulatos emberek veszélyesek. — Bútor! — mondta az em­ber, aztán mintha érthetőbb lenne tőle, fokozott hangerő­vel megismételte: bútor! Semmi hatás. Üvöltve épp­úgy érthetetlen tolakodásnak tűnt a vásárlási szándék, mint halk magyarsággal. A helyze­tet mentve tolmácsul akartam szegődni. „Bútor” lapozgat­tam képzeletbeli orosz szó­táramban, de nem találtam. Ha én is a kocsmában akar­nék vásárolni, akkor széket, meg asztalt tudnék venni leg­följebb a 11 évi nyelvtanulás után. Úristen, hány évig, hány tanár, hány órát adott ne­vétel pedig csak 9 százalékkal. Az egy beutazóra jutó, hivata­los beváltásból származó de­vizabevétel az 1933-as 63,3 dollárról 47,1 dollárra csök­kent. A lakosság tulajdonképpen racionálisan viselkedik, hiszen a dollár feketepiaci árfolyama nagyjából az inflációt követve emelkedik. A forintot valutá­ra cserélő állampolgár abban a nem is alaptalan hitben él, hogy pénzének értékét meg tudja őrizni. A pénzügyi szakemberek most mégis vészharangokat kon­gatnak, és drasztikus korláto­zásokat sürgetnek a kettős va­lutarendszer ellen. Vajon mi­ért? Milyen veszélyei vannak ennek a látszólag kényelmes megtakarítási módszernek? Az egyik veszély, hogy a je­lenség nem marad meg a meg­takarítások szférájában, hanem átszivárog a kiskereskedelem, a szolgáltatás, az „ingyenes” raik, főnökeik ajánlólevelé­vel a zsebükben — munkára jelentkeztek. Mindenhol szí­vesen fogadták e többségük­ben huszonéves lányokat és fiúkat. A jelenlegi szabályozás a tőzsdén is dolgozni, kívánó kereskedővel szemben há­rom követelményt támajszt: büntetlen előélet, legalább kétéves forgalmazási szakmai gyakorlat, továbbá sikeres vizsga az Állami Értékpapír­felügyelet által előírt tőzsdei tananyagból. A szakvizsgára minden olyan magyar állam­polgár jelentkezhet, aki „ma­kulátlan” múlttal rendelkezik, és 20. életévét betöltötte; az új törvény nem követeli meg a szakirányú felsőfokú vég­zettség igazolását. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll majd. Írásban kell számot adni az értékpapír- törvényről; a társasági és az átalakulási törvényről; a tőzs­de alapszabályzatáról és kü­lönböző szabályairól; végül a tőzsdén forgó papírok jegyzé­kén (tőzsdei papírok listája) szereplő értékpapírokról. A szigorú szóbeli vizsgán a tőzsde számítógépes kereske­delmi és információs rend­szerének működtetése a fel­adat. B. K. Cegléden? künk Tolsztoj nyelvéből, és itt tartunk. Nem tudjuk meg­venni a kivonuló katonák bú­torait. Emberem nem csüggedett. Papírt, ceruzát kért, aztán rajzolni kezdett. A három orosz összehajolt, de pillan­tásuk azt árulta el, hogy a rajzolással sem megy jobban, mint az idegen nyelv. Aztán mutogattak egymásnak és ír­ni kezdtek. A vásárló az asz­talt mutogatta, az egyik tiszt (nyilván eladta volna az övét) egy számot írt a papír­ra. — Az sok. ötszázat adok érte, aztán le is írta az ösz- szeget. Megegyeztek. Úgy tűnt, fo­telt is akart venni a vendég. Négyet, a kezein mutatta. Nemigen sikerült megegyezni, igaz, látatlanban alkudoztak. Beszélik Karcagon, beszélik Cegléden, a szovjet tisztek árulják a bútoraikat. Amit itt szereztek, eladják. Szabad a vásár, mert hazaindulnak, de otthona nem mindnek van, nem lesz mit bebútoroz­ni. R. S. egészségügy területére is. Már­pedig, ha egyes termékeket, gyógyszereket, szolgáltatáso­kat csak kemény valutáért le­het megvenni, akkor a lakos­ság túlnyomó része, amely fo­rintjövedelméből nemhogy dollárban megtakarítani, meg­élni is alig tud, elviselhetetlen .hátrányba.kerül. A kettős valutarendszer az inflációit is növeli. A jó pénz kiszorítja a rossz pénzt — a Gresham-törvény jogikája sze­rint mindenki menekülni akar a forinttól. Ennek az egyre gyorsuló folyamatnak a vége a forint ellehetetlenülése. A forint konvertibilissá té­tele a magyar gazdaság tal­pon maradásának egyik feltéte­le. Márpedig ez csak akkor kö­vetkezhet be, ha a forint erős, mindenki által elfogadott, for­galomképes pénz. Ilyen érte­lemben a két egymáshoz lát­szólag nagyon hasonló pénz­ügyi aktus, nevezetesen, hogy a polgár a forintját a kapual­jakban dollárra cseréli, meg az a lehetőség, hogy hamaro­san, ha akarja, forintját a bankban hivatalos árfolyamon dollárra válthatja, nos, ezek kizárják egymást. Amíg me­nekülünk a forinttól, nyilván­valóan a forint'sem lehet kon­vertibilis. P. Ë. Napjainkig sem ismeri pon­tosan a szakmai közvélemény, hogy a külföldi céggel alapí­tóit vegyes vállalat milyen fel­tételekkel alakulhat meg, mű­ködhet. Többek kérésére szak­értőnk tömören ismerteti a legfontosabb szabályokat. Cé­lunk az, hogy a magánvállal­kozók ezen ismeretek birtoká­ban tudjanak tárgyalni a kül­földi partnereikkel. Száz százalék is lehet A vegyes vállalatok alapí­tására és működésére vonat­kozó főbb szabályokat a gaz­dasági társaságokról szóló 1988. éyi VI. törvény, a kül­földiek magyarországi befek­tetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény tartalmazza. Ezek szerint kül­földiek, Magyarországon gaz­dasági társaságot alapíthat­nak,- illetve gazdasági társa­ságban tagként részt vehet­nek. Megengedett, hogy kül­földi vállalat a gazdasági tár­saságban akár 100 százalékos részesedést szerezhessen, illet­ve egyszemélyes részvénytár­saságot és korlátolt felelőssé­gű társaságot alapíthasson. Külföldi személy abban az esetben lehet gazdasági tár­saság alapító tagja, ha a hazai jog szerint céggel rendelkezik, illetve a vállalati nyilvántar­tásba bevezették. Természetes (magán) személy Magyaror­szágon gazdasági társaságot tehát nem alapíthat, illetve abban tagként nem vehet részt. Részvényt azonban kül­földi magánszemély is vásá­rolhat a magyarországi rész­vénytársaságokban. Vegyes vállalat alapításához csak abban az esetben kell a Pénzügyminisztérium és a Ke­reskedelmi Minisztérium együttes — a devizaengedélyt is magában foglaló — engedé­lye, ha a külföldi a társaság­ban többséget szerez. Vegyes vállalatot bármely gazdasági tevékenység folytatására lehet alapítani, kivéve, ha azt tör­vény kizárja vagy korlátozza. (A törvény értelmében ma­gánvállalkozó is alapíthat kül­földivel vegyes vállalatot. Így ezek a kedvezmények a ma­gánvállalkozó részvételével alakult vegyes vállalatra is vonatkoznak.) Külföldi csak névre szóló részvényt szerezhet magyar- országi részvénytársaságban. A részvények forgathatósága azonban nem korlátozott. Nem kell devizahatósági en­gedély ahhoz, hogy a külföl­di a tulajdonában levő ma­gyarországi részvényét kül­földre kivigye, illetve kijut­tassa vagy értékesítse (akár más külföldinek is). A rész­vényértékesítés esetében csak akkor van szükség a deviza­hatósági engedélyre (a vásár­ló részéről), ha ennek révén valamely külföldi egy ma­gyarországi társaságban több­séget szerezne. Teljes védelem és biztonság A külföldiek magyarországi befektetései teljes védelmet és biztonságot élveznek. A2 ál­lam garanciát vállal arra, hogy a külföldi befektető tu­lajdonát érintő, esetleges — államosítási, kisajátítási, stb. — intézkedésekből eredő kárt haladéktalanul megtéríti. A gazdasági társaság alapításá­hoz a külföldi vállalkozó ap­porttal is hozzájárulhat. Az apport értékelését a szerződő felek végezhetik el, és azt a társasági szerződésben rögzí­tik. A külföldi apportként be­hozott vagyoni eszközöket vám nem terheli. A külföldi befektető pénzbeli hozzájáru­lását a társaság, a befektetés pénznemében, saját számláján tarthatja, és azt a működés­hez szükséges termelőeszkö­zök, alkatrészek beszerzésében szabadon felhasználhatja. Az így beszerzett eszközök vám­mentesen hozhatók be az or­szágba. Arra is lehetőség van, hogy a vegyeá vállalat — de­vizahatósági engedély nélkül — más gazdasági társaság ala­pításában részt vegyen, társa­ságot alapítson, vagy műkö­dő társaságban részesedést szerezhessen. A külföldi vállalkozó ma­gyarországi ingatlanok tulaj­donjogát is megszerezheti, ha megfelelő hatósági engedél­lyel rendelkezik. A külföldi részvétellel működő gazdasá­gi társaság viszont devizaha­tósági engedély nélkül is tu­lajdonosa lehet olyan épület­nek, illetve ingatlannak, amely a társaság szerződésé­ben meghatározott gazdasági tevékenység végzéséhez szük­séges. A vegyes vállalat — a ma­gyarországi tevékenység el­végzéséhez szükséges. A ve­gyes vállalat — a magyaror­szági egyéb vállalkozásokhoz hasonlóan — a nyereség első hárommillió forintja után 35 százalék, a hárommillió forin­tot meghaladó nyereségrész A Magyar Gazdasági Kama­ra a tőle megszokottnál éle­sebben foglalt állást a magyar vállalatokat súlyosan érintő rubelexport-korlátozás kérdé­sében. A kamara ügyvezető­sége szerint a kormány nem mérte fel kellően, hogy a szo­cialista export drasztikus vrszafogása milyen hatással lesz a vállalatokra, és az egész ország gazdasági, társadalmi, politikai helyzetére. A kama­rai prognózis szerint, ha a je­lenlegi kiviteli szigor nem enyhül, a már most is töme­ges vállalati sorban állás álta­lánossá válik, a második ne­gyedévre pedig bekövetkezik az érintett vállalatok fizetés- képtelensége. A kamara azon az állás­ponton van, hogy a központi irányítás nem hagyhatja ma­gákra a I bajba jutott vállala­tokat. Gyors és radikális in­tézkedéseket sürgettek, mivel a gondok szemmel láthatóan sokkal súlyosabbak, semmint kényszerszabadságok elrende­lésével megöl 'hatók lennének. A kamara szerint elkerülhe­tetlen a feleslegess. vált mun­ka.rő elbocsátása, a KGST- országokban dolgozó szakem­berek, kiküldöttek visszahívá­sa. és a várható nagyszámú munkanélküli számára köz­munkák szervezése. A kamara máris megkezdte a rubelexport-korlátozás vál­lal .ti következményeinek fel­mérését, a helyzet tisztázása a további károk megelőzése, és a veszteségek mérséklése érdekében. A vállalatoktól így után 40 százalék nyereségadót fizet. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság nyereségét más befizetési kö­telezettség nem terheli. A tár­saság beruházásai után az elő­zetesen felszámított általá­nos forgalmi adó 100 százalé­ka visszatartható. Ellentétben a magyar vállalkozókkal, nem kell a betek után adót fizet­nie, ha a külföldi fél része­sedése az alaptőkében (törzs­tőkében) meghaladja a 20 szá­zalékot. vagy az 5 millió fo­rintot. Adókedyezmények A vegyes vállalat jelentős mértékű adókedvezményben részesül. Húszszázalékos mér­tékű adókedvezmény illeti meg, ha az alaptőkében (törzstőkében) a külföldi fél részesedése eléri a 20 száza­lékot, vagy az 5 millió forin­tot. A termék, illetve a szolgál­tatás értékesítésének megkez­désétől számított első 5 évben 60 százalékos, a 6. évtől 40 százalékos mértékű adóked­vezmény illeti meg a vegyes vállalatot, ha a társaság árbe­vételének több mint a fele termékelöállításból vagy sa­ját építésű szálloda üzemelte­téséből származik, vagy a törzstőke (alaptőke) összege meghaladja a 25 millió forin­tot, és abban a külföldi fél részesedése eléri a 30 száza­lékot. A termék, illetve a szolgál­tatás értékesítésének megkez­désétől számított 5 évben tel­jes (100 százalékos), a 6. év­től 60 százalékos adókedvez­mény jár abban az esetben, ha az előző pontban leírtakon túl a vegyes vállalat a ma­gyar gazdaság szempontjából különösen fontos tevékenysé­get folytat. További adókedvezmény jár a vegyes vállalatnak akkor, ha a külföldi tag (részvényes) az őt megillető osztalékot nem viszi/ haza, hanem azt az alaptőke (törzstőke) emelésé­re fordítja. A külföldi fél a társaság nyereségéből rá jutó részt a befektetés pénznemében kül­földre szabadon átutalhatja. nyert információk alapján nemzetközi kapcsolatait is fel akarja használni a szocialista piacról kiszoruló és minőségi paraméterei alapján tőkés ér­tékesítésre felajánlható termé­kek értékesítésére. T. T. Ifjúsági díjak A Magyar Köztársaság kor­mánya az idén is elismerés­ben részesítette azokat, akik hosszú időn át sokat tettek a gyermekek és a fiatalok ne­veltetéséért. Az ifjúsági díja­kat szerdán a Parlamentben Pozsgay Imre államminiszter adta át a Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Egyesülete, a Hámán Kató Nevelőotthon tantestüle­te, az Ifjúsági Letéti Számla Nógrád megyei kuratóriuma, a Magyarmecskei Általános Is,-óla tantestülete, a Magyar Rádió „Reggeli csúcs”-műsor stábja képviselőjének, Lengyel Sándorné táncpedagógusnak, Pályol Mihály újságírónak, Morvay Péter néprajztudós­nak, Soltész Anikó ifjúságku­tatónak, Benedek István és Benedek lstvánné tanítóknak, Köteles lstvánné nevelőszülő­nek, Borzai Imre műszerész­nek, Loránd Ferenc pedagó­gusnak, Bognár Szabolcs jo­gásznak és a látássérült gyer­mekeket segítő Péter István­nak. Megújul a szentendrei pestiskereszt A főleg műemlékek rendbehozatalával foglalkozó Kandeláber Rt. dicséretes vállalkozásba kezdett. Társadalmi munkában restaurálják Szentendre főterének egyik látványosságát, az 1763-ban emelt pestiskcrcsztet. A több millió forint értékű helyreállítási költség a részvénytársaság ajándéka Szentendre városának. Kettős valutarendszer Menekülés a forinttól Hogyan lesz valakiből alkusz? A bróker nem bólogat A fizetésképtelenség réme Kidobni o mentőövet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents