Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-15 / 39. szám
4 W£Mnn 1990. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA SZEMÉTKOMPOSZTÁLÓ KÜLFÖLDI TŐKÉBŐL Pénzt tinIa hulladék Ä települések szomszédságában levő szeméttelepekről a túlcsorduló kosz, kacat, lom látványa elszbmorító, hogy a többiről ne is beszéljünk. Egyre több, évente már elképzelhetetlen mennyiségű hulladék kerül ki a háztartásokból. Lassan elönt bennünket a szemét. Néhány éven belül elfogy alólunk az a földterület is, ahová lerakhatjuk. Ezzel a gonddal kellett szembenézniük a megye vezetődnék, valamint gazdaságos megoldást keresni, mert az különösebb számifitgatás nélkül is nyilvánvaló: egy szemétégetőmű elérhetetlen. Más oldalról meg luxus, hogy minden hulladékot elégessünk, vagy mint most, eltemessünk. A háztartási szemétben sok újrahasznosítható anyag lelhető fel. Egy speciá- lis^ eljárással a népgazdaság számára — komposztálással — igen értékes anyagot állítanak elő belőle. Kemikáliákkal dúsítva pedig szerves trágya minőségű termék nyerhető a haszontalan szemétből. Persze nem olcsón. A nagy tömegű feldolgozáshoz drága berendezések kellenek. Hogy hozzá- jusanak, a megyei tanács nemzetközi tervpályázatot írt ki, amelyre három pályázó jelentkezett. Az egyik egy NSZK—francia érdekeltségű Ez bizony elszomorító látvány (Erdősi Ágnes felvétele) cég, amely ugyan a legdrágább megoldást kínálja, viszont gépeik, technológiájuk a legtöbbet tudja. A másik egy nyugatnémet pályázó, s mobil — áttelepíthető — berendezéseivel jelentkezett. Az osztrák ajánlat gyorskomposztálásra szól. Az utóbbi kettőt fogadták el, nem elejtve hosszabb távon az első ajánlatot sem. Pályázaton kívül egy Lich- tensteinben bejegyzett nyugatnémet—amerikai holding VÁLASZTÁSI SAROK Lassan halad a bejegyeztetés Közeleg február 23-a, a választási előkészületek első szakaszát lezáró végső határidő, ameddig a pártok nyilvántartásba vetethetik jelöltjeiket, valamint egyidejűleg megbízottat delegálhatnak a különféle választási szervekbe. A területi választási munkacsoportnál érdeklődtünk, hogy eddig hány bejelentés történt? Meglepő választ kaptunk: nagyon kevés. Tehát nem sok munkát adtak a pártok az egyéni választási bizottságoknak, amelyek mindössze öt FJHnimáüs mozgósítás Kevesebb bevonuló Gondoltuk volna akárcsak egy esztendeje is, hogy hamarosan arról olvashatunk, nincs szükség annyi katonára, ezért csökkentik az évenként sorkatonai szolgálatra behívottak számát. Márpedig ez bekövetkezett. A nemzetközi helyzet kedvező változásaként, az Országgyűlés a katonai költségvetést jelentősen csökkentette. Ez együtt jár a fegyveres testületeken belüli átszervezéssel, s a sorozás új rendjének bevezetésével. Hogy ez mit jelent? Mi, állampolgárok ebből azt érzékeljük: a korábbi években szokásos be- vonuló-létszámhoz képest az idén harmadára csökkentik a sorkatonai szolgálatra behívottak számát. Ennek megfelelően a tavaszi, a márciusi sorozás alkalmával — szemben a máskor szükséges több helyszínnel — csupán egyetlen városban, Budaörsön rendeznek ehhez ünnepélyes fogadást. És nem lesz másként ez az évi második sorozáskor, augusztusban sem. Minimálisra csökkentik ezzel egyidejűleg a technika mozgósítását képviselőjelölt nyilvántartásba vételéről dönthettek. Ugyanis ennyit jelentettek be. Érthetetlen ez a jelenség, hiszen a kibocsátott propagandaanyagok ismeretében tudni lehet, több tucat jelöltet állítottak a megyében a különböző pártok. Egy-egy nagyobb pártnak két, sőt több választottja is indult a képviselő-jelöltségért. Nyilvánvalóan arra is törekednek a pártok, hogy területi listát indíthassanak. Ehhez viszont, az szükséges, hogy legalább négy választókerületben képviselőjelöltjük megszerezze a jogot — a 750 érvényes, hiteles ajánlószelvény begyűjtésével — a választáson történő induláshoz. A csekély számú bejegyeztetésből nyilvánvaló, hogy egyelőre arról sincs adat, hány pártnak lesz területi listája. S hasonló a helyzet a bizottsági tagsággal, hiszen a szavazatszámláló meg a választási bizottságba csak az a párt delegálhat, amelyiknek már van elfogadott jelöltje az adott választókerületben. Utólag nem lehet jelentkezni, hogy kérem, jogunk van ott lenni, az ilyen vagy olyan bizottságban. Ezt a jogot is február 23-ig lehet gyakorolni, Bizony, érthetetlen a pártok hallgatása. Már csak azért is, mert adódhat vitás kérdés, kifutnak az időből, nem lesz idejük korrigálni, ha az utolsó pillanatra halogatják a teendőket. Feltételezzük, hogy a pár tok helyi vezetői pontosan tudják, mi a teendő. Ezért csak a figyelmükbe ajánljuk a Belügyi Közlöny 2. számát, amely közread minden tudnivalót: az eljárási határidőket, az iratmintákat, a választási törvénnyel együtt. Ebből szinte korlátlan példány áll rendelkezésre a megyeházán működő választási munkacsoportnál, így a pártok hozzájuthat nak, amennyiben felkeresik az irodát bármikor munkaidőben vagy a hétfői ügyeletén. azzal az ajánlattal állt elő, hogy nem egy komposztálót, hanem több magyar városra építve feldolgozóhálózatot létesítene. Az egyik évi 400 ezer tonna kapacitású üzem Pest megyébe, közelebbről az agglomerációba kerülne. Az 5 milliárd forintos beruházás négyötödét az ajánlkozó adja azzal, hogy behozza a szükséges berendezéseket, s a feldolgozás technológiáját. A magyar fél biztosít területet, gondoskodik az épületekről, a kapcsolódó egyéb létesítményekről, üzemeltetőről, munkaerőről. Mondom, a magyar fél. Mert a fennmaradó egyötöd részre sincs természetesen pénze Pest megyének. Szövetkezni kell hozzá, s meg is vannak már a megfelelő partnerek. A szükséges pénzt különböző pályázatokkal szándékoznak előteremteni. S mert a beruházás munkahelyteremtő, környezettvédő és export- fejlesztő, ilyen címeken hozzá lehet jutni állami támogatáshoz. Exportfejlesztő is, igen, ugyanis a megalakuló vegyes vállalat külföldi részvevője „visszavásárolja” az előállított komposztot, és értékesíti. Ha már szóba került a beruházás üzleti része, hozzátesszük: a vállalkozás nyereségén a bevitt tőke arányában osztoznak. majd a felek. No, és hol legyen? Ez is nagy kérdés volt. Az érintett tanácsok egyetértésével végül its azért gondolnak Érd környékére, mert maga a város és térsége — Százhalombattára is tekintettel — nagy szeméttermelő. Aztán az erre haladó MO-ás körgyűrű közeli Duna-hídja lehetővé tenné a Csepel-szigeti települések, sőt a bal parti falvaink szeméttelepeinek „kiszippantását’’, és a főváros déli részéből kikerülő hulladék feldolgozását. Mégpedig a magyar fogalmak szerint nagyon közeli jövőben. Megfelelő válasz esetén, egy év múlva már működhet a komposztálóüzem. Ehhez a továbblépéshez volt szükség a megyei tanács testületi jóváhagyására — s ez a legutóbbi ülésen megtörtént. Persze, ez csupán egy kis szeleitkéje a bevezetőben említett gondnak, illetve megoldásnak. Hiszen szükség lenne hasonló üzemre Szentendre és Ráckeve, valamint Vác, illetve Gyál—Vecsés körzetében is. Az említett osztrák és nyugatnémet cégek ajánlatát e térségekre gondolva fogadták el a megyei tanács illetékesei. A tervek szerint ezeknek az üzemeknek a komposztja már a hazai — elsősorban a Pest megyei — földeket gazdagítja majd. De ez már egy újabb fejezete lesz a most még lehangoló látványt nyújtó szeméttelepeink jövőjének. A Horizont Sződligsten A Pest megyei „Horizont” ifjúsági letéti számla kuratóriuma, együttműködve az ifjúságpolitikai kormánybiztos titkárságával, kétnapos országos tanácskozást szervezett, amely ma kezdődött Sződlige- ten. A találkozón a megyei tanácsok ifjúságpolitikai referensei és az ifjúsági letéti számlát kezelő szakértői csoportok tagjai a fiatalok társadalmi helyzetéről, az ifjúságpolitika aktuális kérdéseiről és a közösségi letéti számlák sorsáról folytatnak eszmecserét. Programjukra vendégeket is hívtak ; állami, társadalmi és egyházi szervek, intézmények képviselőit. KE FIZETI MEG A KIADÁSOKAT? Sokba kerül az adóbehajtás A napokban került a kezembe két, a helyi tanácsoknak címzett körlevél, amely hatalmas munkát rendelt helyi hatáskörbe. Az egyik a lakbéremeléssel kapcsolatos központi szociális támogatás, amelyről éppen egy hete szóltunk ezen az oldalon. Hogy a rászorulók hozzájuthassanak a támogatáshoz, az azzal összefüggő minden ügyintézés a helyi tanácsok dolga lesz. Elismerve, hogy ez a rendelet jelentősen megnöveli a szociálpolitikai ügyintézők, az ügyfélszolgálati irodák feladatait, azt is a tudomásukra hozták, hogy a többletfeladatok ellátásához központi forrás nem áll rendelkezésre. A másik, a nem minden alap nélkül hatalmas vihart kavart úgynevezett kamatadó — a lakáskölcsönöké — behajtását bízza pénzügyminiszteri rendelettel a helyi tanácsokra. Újfent megfeledkezve az ezzel járó tetemes anyagi kiadások kompenzálásáról. Mi köze ehhez egy községi vagy városi tanácsnak? Egy kicsit ismerve a tanácsok háza táját, kíváncsi lettem, mit szólnak hozzá az érintettek. Talán nem is telitalálat a választás, Törökbálint, ahol érdeklődtem. De éppen valamiféle objektivitást szántam a várható beszélgetéshez, úgynevezett forráshiányos, magyarán pénztelen tanácshoz is fordulhattam volna, ahol a mindennapi legszükségesebb kiadás, a bérek kifizetése is gond. Mindezzel együtt, mint kiderült, egybevágtak a gon- doliítamk. .Cselei Edit vb-tit- kár szinte már betéve tudja a rendelkezést, mégis még mindig érződik a szavain az elképedés, — Arról van szó, hogy amennyiben a pénzintézet közli velünk, hogy J. helyi lakos nem fizette be a kamcDtadó- ját, kötelesek vagyunk behajtani. Persze végigjárva minden utat; vitás esetekben környezettanulmányt készíteni, egyedi határozatokat hozni stb. Mindebből nekünk a munka és a kiadás jut, a bevétel az államkasszát illeti. Jogilag indokolt a kérdésem, mi közünk hozzá? Reimanné Dabóczi Sára pénzügyi csoportvezető rendeletgyűjteményben lapozva minisztertanácsi és miniszteri rendeleteket citált. — Az 1988 decemberében megjelent 48. számú pénzügy- miniszteri rendelet szerint 02 APEH — az adóhivatal — hatáskörébe tartozik az állammal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségek behajtása. S az az igazság, hogy ember sincs — és nem csak Törökbálinton —, aki ezt az ösz- szetett új tennivalót ellássa. Hiszen éppen az APEH életre hívásával csökkentek a tanácsok adóigazgatási feladatai, emiatt magától értetődően leépítették az ezzel foglalkoztatottak létszámát. — Törökbálinton a 4 ezer lakásnak, családi háznak legalább a fele OTP-s, mert vagy új épület, vagy felújított — kapcsolódott a beszélgetésbe Giegler József tanácselnök.— Az emberek egyre nehezebben élnek. Előre látható, hogy sok dolgunk és nem kevés kiadásunk lesz ezzel. Papír- és postaköltség, azután rajtunk kívül azzal sem törődik senki, ki fogja ezt a munkát elvégezni. S ez csak a dologi ré. sze. Az erkölcsit is nekünk kell majd viselni. Hátunkra vehetjük a közutálatot, amiért a nyugdíjas X. nénitől, meg a nagycsaládos Z.-éktőí úgymond elvettük a pénzt. Itt elveszik, ott adják, g ha ellenkező előjellel is, deaszo- ciáis lakbértámogatás esetében ugyanezek, a gondok. Mindkét esetben pénzről van szó, s különösen manapság ilyesmire odafigyelnek, nagyon érzékenyen reagálnak az emberék. Körültekintően kell eljárni. De ki tegye, mert enélkül is megszaporodtak a szociális feladatok a településeken. S az, hogy miből — ez esetben is erőteljesen felvetődik, mert bár először február 20-ig kell megigényelniük a tanácsoknak a pénzkeretet, de az már most bizonyos, addigra az igényeket nem tudják felmérni. Előlegezzék meg a kifizetéseket is? S ahol nincs miből? K. E. SZÓT KÉR AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET Bérrendezés három lépcsőben Mint arról már hírt adtunk, a Pest Megyei Tanács legutóbbi ülését előkészítendő, a végrehajtó bizottság is megtárgyalta a tanácstestület elé kerülő ügyeket, közöttük az oktatási-, valamint az egészségügyi dolgozókat érintő bérintézkedést. A felszólalások kapcsán vita támadt, s a kapott magyarázatot a testület nem fogadta el. Célvizsgálatot rendelt cl annak kiderítésére, jogos-e a panasz bizonyos aránytalanságokról, amely az információk szerint a Köjál-hálózatban dolgozó orvosokat érintette elsősorban. Mint később megtudtuk, hasonlók hangzottak el korábban a megyei tanács szociális és egészségügyi bizottságának ülésén is. Ezek után jelentkezett Szabó Katalin, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete megyei szövetségi titkára, hogy lenne mondanivalója a vitáról. gyobb összeg, a teljes megyei egészségügyi állomány egész bértömegének 14,7 százalékát jelentette. A megyei tanács ezt 15 százalékra kerekítette. Ezen belül volt egy 10 százalékos szabad keret, amelynek elosztását a minisztérium a megyékre, illetve az intézményekre bízta. — Ekkor kezdeményezte — egyhangú döntés alapján — megyei bizottságunk a megyei tanács egészségügyi osztályán, hogy a szétosztásnál differenciáljunk. Mégpedig úgy, hogy azzal kompenzáljuk a tapasztalható béraránytalanságokat, javítsunk az igen alacsony béreken — folytatta a megyei titkár. — Az egészségügyi osztály részletes felmérést végzett és bizony óriási szóródások mutatkoztak. Kitűnt: o körzetekben, a szakrendelőkben, a bölcsődékben, a szociális otthonokban foglalkoztatott szakdolgozók bére a legalacsonyabb. Ennek megfelelően az egész 15 százalékot jelentő bértömeget differenciáltan osztották el, és hangsúlyozom, a teljes állományi létszámra és nem kizárólag a három műszakosok létszámával számolva. Azt pedig már az intézmények — kórházak, szakrendelők stb. — vezetőire bízták, hogy helyben hogyan gazdálkodnak, differenciálnak tovább a kapott bérkerettel. Ezzel éltek is az intézményekben, ezt tapasztalta a megyei elemzés. Jutott minden foglalkozási csoportnak emelés. A Köjál-hálózat dolgozói Is olyan mértékben részesültek a tavalyi béremelésből, mint a rendelőintézetiek. Amennyiben az irányelvek szerint csupán a 10 százalékos, úgynevezett szabad keretből kapnak — hiszen a hálózatban nincs három műszak —, jóval kevesebb jutott volna. Az említett észrevételt az okozhatta, hogy az idei béremelésnél figyelembe kellett venni a múlt évi kifizetést is, viszont nem térhettek el az eddig alkalmazott módszertől — a jövőben sem tehetik —, mert ez esetben valóban igazságtalanság esett volna másokkal. Most a papírforma szerint az orvosokat, a gyógyszerészeket és más egyetemi végzettségű dolgozókat soroltak az első helyre. Továbbá a főiskolai végzettségűeket, és az egyéb képesítésű szakdolgozókat. A gazdaságiak és a műszakiak a jövő évben, a harmadik lépcsőben esedékes bérintézkedésnél kerülnek sorra. Időközben megtudtuk, hogy vizsgálják a köjálosok panaszát, s ahol az jogos, ott abban az esetben a bérhátrányt korrigálják. V' Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy 1988-ban hosszú harc után a kormányzat végre elismerte; tarthatatlan az egészségügyi ágazatban dolgozók bérének számottevő lemaradása a népgazdaság egyéb ágaibán foglalkoztatottakéhoz képest. Az ország anyagi helyzetére való tekintettel azonban a kormány nem vállalhatta az azonnali korrekciót, ehelyett háromlépcsős bérintézkedést garantált. Mint ismeretes, már akkor az év végén rendezték az ügyeleti díjakat a bevezetett adórendszer egyensúlyozására. Azt követően elsőként az úgynevezett hiányszakmákban dolgozók — röntgen, labor — bérét emelték. Ez elsősorban a kórháziakat érintette. Kimaradtak a szakrendelők, a vérellátók, és a minisztérium nem sorolta a hiányszakmák közé a közegészségügy és járványügy területén dolgozó orvosokat. pedig amióta ez a hálózat létezik, bizony annak számít — tette hozzá Szabó Katalin. A következő, a tavaly nyári béremelés elsősorban a három műszakban foglalkoztatott szakdolgozókat kedvezményezte. Ez volt az addigi legna-
