Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-12 / 36. szám
4 1990. FEBRUÁR 12., HÉTFŐ Lehetőség és tehetetlenség Csak szép lelkeknek Gyakorta hallani mostanság, hogy elkelt egy-egy régi védett épületünk. Föl-fölröppennek szenzációs hírek nagyobb műemlékeinkkel kapcsolatos, sikeresnek ígérkező tárgyalásokról. Például nem kell messze menni, hiszen sokszor szóba kerül Gödöllő, Túra vagy Aszód neve. Mindezekről az jut az ember eszébe: kétélű dolgok ezek. Egyrészt örülhetünk, hogy megmenekül a pusztulástól néhány nagy értékű nemzeti kincsünk. Csakhogy utána következik a de. Tapasztaltuk már ugyanis, ha külföldi birtokába kerül, akkor a magyar nagyközönség számára zárt marad. Kérdőjel helyett kettőspont Kapunyitás kedden Meglehet, hogy túlzók, ám néha úgy érzem: műemlékeink eladásával kiárusítjuk múltunkat. Ezzel a témával indul beszélgetésünk két műemlékvédő szakemberrel. Pákay Jolán építészmérnök, a Pest Megyei Tanács főelőadója és Klaniczay Péter, az Országos Műemléki Felügyelőség Pest és Nógrád megyei területi előadója hivatalból — ám elhivatottan — foglalkoznak nemzeti értékeinkkel. — Való igaz, Pest megyei kastélyok iránt nagyobb a kereslet — kezdi Páka y Jolán. — A külföldiek a főváros közelsége miatt vennék meg szívesen. Eladni azonban mégsem tudjuk — leginkább méretük miatt — Ez az ország más vidékeire is jellemző — szólal meg Klaniczay Péter. — Nemigen keresnek nagy épületeket, inkább csak hat-nyolc szobás kúriákat. Ily módon oldódott meg nemrégiben Dabason a Radimeczky-kúria sorsa, s kelt el Galgagyörkön a volt jegyzőlak. Ez utóbbin napok alatt túladott az Ácsai Tanács. — Azonban mós oka is van annak, hogy nem kerül sor a kezelői jog átadására — folytatja Pákay Jolán. — A Lapkiadó Vállalat például évek óta kínálgatja a túrái kastélyt, ám a befektetett összegnek közel ötvenszereséért akarja átadni. — Éppen most keresett meg egy ügyvédi munkaközösség — mondja Klaniczay Péter —, hogy a feltételekről tájékozódjon. A svédek terve ugyan, is kudarcba fulladt. Hiába akartak itt termálfürdőt létesíteni szállóval, mégsem kaphatták meg a százszázalékos tulajdonjogot! Ezt egy külföldi nagyon nehezen érti meg. Tudok erre másik példát is. A majdhogynem bontásra ítélt épületrészben, Gödöllőn, előkerült a barokk színház. Ezzel nem tehetünk mást, mint. hogy a helyreállítás után lehetőleg ugyanezt a funkciót töltse be. — Az ugyancsak elfogadhatatlan — toldja meg Pákay Jolán —, hogy a>z amúgy vs megcsonkított kastélypark területe tovább csökkenjen, s modern technológiával. új épületeket létesítsenek benne — hozzá tartozó parkolóval. Nem lehet akárhol válaszfalat húzni, vizesblokkot építeni 1 Mindezek miatt nehéz megoldani a Grassalkovich-kastély gondját. * — Még súlyosabb a helyzet akkor — magyarázza Klaniczay Péter —, amikor csak utólag értesülünk műemlékek eladásáról, s már nem befolyásolhatjuk sorsukat. Óriási bonyodalom kerekedett abból, hogy a biatorbágyi Sán- dor-Metternich kastély parkjának egy részét az OMF tudta nélkül a tsz parcellázta, s eladta hat embernek. Most ott állunk a jóhiszemű tulajdonosokkal szemben, mert építési tilalmat rendeltünk el két évre. Ez idó alatt szeretnénk ugyanis közös nevezőre jutni. Az elmondottak bizoAz Erények diadala című festmény az aszódi Podmaniczky- kastély Sándor-szárnyának dísztermében a mennyezeten látható. Kracker János Lukács alkotása (Vimola Károly felvétele) nyitják, hogy sok esetben hiábavaló a műemléki törvény és a dzsungelnyi jogszabály ... — ... amelyek között nem tud tájékozódni a közvetlenül érdekelt! — vág közbe Pákay Jolán. — Vagy nem is gondol arra. hogy ezek rá is vonatkozhatnak! Nem minden ügyintéző felkészült olyannyira, min^t hajdan a falu jegyzője vagy bírája volt. ök tudták a falut. Nem vagyok biztos abban, hogy a választások után megoldódnak az említett kérdések; hogy a különböző pártok emberei megfelelő műemlékvédelmi szakértelemmel rendelkeznek majd. — Eddigi ismereteim szerint a készülő új műemléki törvény sem teszi lehetővé a használati vagy bérleti jog egyértelmű tisztázását — állapítja meg Klaniczay Péter. — Ezen aggodalmak tisztázására ülnek össze a napokban az OMF és a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium képviselői. Szeretnénk létrehozni ugyanis a nemzeti értékek gondnokságát, hogy legalább az országosan kiemelt műemlékegyüttesek valódi védelmét gyakorolhassuk; olykor a helyi közösségek ellenére is! — Az azonban nem célunk — egészíti ki Pákay Jolán —, hogy a helyi közösségekkel szemben védjük meg az értékeket. Emiatt nagyon fontos, hogy az erősödő és alakuló önkormányzatok pillanatnyi érdekért ne áldozzák föl azt a műemléket, amely a falu értékét emeld. Nincs igaza annak, aki ezt túlzásnak tartja. Valóban olyan helyzetbe jutott az ország, hogy elsősorban a létfeltételek biztosításával kell foglalkozni. A műemlékvédőket könnyen érheti az a vád, hogy széplelkek szűk rétegének érdekét képviselik. Sajnos, a korábbi évtizedekben leszoktattak bennünket múltunk megbecsüléséről. Olyannyira, hogy ma már kérdéses: lesz-e még erő a nemzeti értékek megvédésére, megtartására? • Vennes Aranka Cegléd első közkönyvtára 1924. november 1-jén nyílt meg a városháza két kis helyiségében. Ennek már hat és fél évtizede. Sorsába többször beleszólt a történelem. A második világháború után a Kossuth Múzeum épületében kapott helyet. majd 1953-ban a Szabadság tér 5/A szám alatt. Ma is itt az otthona. Bár az elmúlt esztendőkben gyarapodott, bővült, sőt, terjeszkedett is. Például oly módon, hogy a gyerekkönyvtár a Gubody utcába költözött. Ugyanakkor létesítettek két fiókkönyvtárat, s a tanyákra bibliobuszokat indítottak. A jeles gyomai nyomdászfamíliára, a Kner családra az idén két évforduló kapcsán is emlékezik a magyar nyomdásztársadalom, a szép könyv és a magyar irodalom megannyi híve: 130 éve született a nyomdaalapító Kner Izidor, száz esztendeje pedig fia, Kner Imre. A kettős évfordulóra a gyo- maendrődiek két kiadványt jelentettek meg. Az egyik. Az idő azonban nem kímélte a Szabadság téren álló házat, s hosszú hónapokkal ezelőtt be kellett zárni. Sokáig húzódott a renoválás, néha egészen távolinak tűnt, hogy ismét fogadhatják a könyvbarátokat. Azonban csak elérkezett a pillanat. A kibővített, felújított, korszerűsített felnőttkönyvtár újfent megnyitja kapuit holnap, február 13-án. Kínálata gazdag és sokrétű. Állományában 125 ezer könyv, ötezer kötetnyi folyóirat, ugyanennyi hangfelvétel, százötven mikrofilm, valamint háromszázféle magyar és külföldi újság található. Kner Izidor 1917-ben, 1919- ben és 1932-ben közreadott aforizmaköteteit foglalja magában A másik, kereskedelmi forgalomba is kerülő kiadvány, Kner. Imre emlékére címmel látott napvilágot, amelyben Kner Imre családjáról, könyvkiadói tevékenységéről,, kiemelkedő nyomdai munkájából egyaránt olvashatnak az érdeklődők. Kner Imre emlékére Hétfőn és pénteken Agrárszövetség ! Az Agrárszövetség választási programja AOBiBtZŰVSnta (Folytatás) ilMiért van sziitiséfj rendszerváltásra ? Az elmúlt évtizedek ideológiára és illúziókra épült gazdaságpolitikája Iszonyatos csődtömeget halmozott fel. Az elért eredmények ellenére az új korszak nyitányán a vidék, a falu és a mezőgazdasági termelők hátrányos helyzete sem gazdaságilag, sem pedig szociálisan nem szűnt meg. Életünk minden területén kialakult a vidék és a mezőgazdaság modellszerű másod- rendűsége. A kiutat csak egy olyan politikai és gazdasági rendszerváltás jelentheti, amely figyelmének középpontjába az embert és a sorsát helyezi. Az Agrárszövetség azt vallja, hogy olyan politikai rendszert kell kialakítani, amely a városhoz és az azokhoz közel álló nagyközségeken túl, a messze lemaradt kisközségekbe és a tanyavilágba is visszaviszi az elmúlt évtizedekben látványosan kiszorult népképviseleti önkormányzatot, a köz- igazgatást, az oktatást, a kultúrát, az egészségügyi szolgáltatásokat, és ide is kiterjeszti az infrastrukturális és a szociális biztonsági hálót. Célul tűzzük ki a parasztság rehabilitálását! A múlt értékelésekor világosan meg kell mondanunk, hogy a törvény- sértések egyik legfőbb szenvedője a parasztság volt. Ezért a múlt rendezése nem mehet azoknak a rovására, akik a mai napig a falun, a mezőgazdaságban maradtak. Ezek az emberek, a hátrahagyottak keményebben megszenvedték a múltat, mint azok, akik elűzettek. » Az Agrárszövetség álláspontja szerint az elégtétel erkölcsi és anyagi lahat. Az Országgyűlésnek társadalmi bocsánatkéréssel politikailag és jogilag is rehabilitálnia kell mindazokat, akiktől elvették a földet, és akik gazdasági vagy politikai kényszerből elhagyták a mezőgazdaságot. Az anyagi elégtételt egy, az Országgyűlés által létrehozott Nemzeti Földtulajdon Rehabilitációs Alap felállításával tartjuk megoldhatónak. Ebbe az alapba kerüljenek azok az összegek, amelyekből az Országgyűlés által megválasztott kuratórium utalja ki a jogosultak részére az őket megillető összeget. Az Agrárszövetség álláspontja szerint átfogó tulajdonreformra van szükség. Demokratikus és egészséges gazdasági fejlődés csak olyan vegyes tulajdonon alapuló nemzetgazdaságban mehet végbe, amelyben a magántulajdon, a szövetkezeti tulajdon és az állami tulajdon egyaránt törvényi garanciát kap, és működtetésükben a gazdaszemlélet érvényesül. Az Agrárszövetség álláspontja szerint a szövetkezeti tulajdon oszthatatlanságának elvét meg kell szüntetni, és a szövetkezeti vagyon egészének oszthatóvá kell válnia. A szövetkezetek földön kívüli közös vagyonát a tagok között részarány (üzletrész) formájában teljes egészében fel kell osztani. Ezt a részarányt elővásárlási sorrend kikötésével forgalomképessé kell tenni. A szövetkezeti tagok tulajdonában levő földek esetében a tulajdonosok rendelkezési jogát törvényi szinten helyre kell állítani. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tagok, mint tulajdonosok megállapodás keretében rendezhessék a földhasználat módját. A tagsági viszony megszűnése esetén a tag alanyi jogává kell tenni, hogy a szövetkezet használatában levő saját tulajdonú földjéről rendelkezzék. A kívülálló örökös is szabadon dönthessen arról, hogy földtulajdonát a szövetkezetből kiveszi, használati díj ellenében visszahagyja vagy értékesíti. A szövetkezeti közös tulajdonban levő föld a szövetkezeti vagyon szerves részét képezi. Felette a rendelkezés joga minden korlátozás nélkül a szövetkezeti tagságé. E földek nevesítése ellenérték fejében történik. A kormány biztosítson esélyegyenlőséget a gazdasági élet minden ágazatában és szektorában működő gazdálkodó szervezet és munkát végző ember számára. Ennek keretében a mezőgazdasági termelésben a va- gyonarányos nyereség 1992-ig érje el az ipar vagyonarányos nyereségszintjét. A kormánynak fel kell vállalnia a monopóliumok megszüntetését, és ennek törvényi szintű szabályozását. Az élelmiszer-ipari vertikum a termelők átcsoportosított tőkéjéből jött létre, ez jog szerint a termelőket illeti. Az Agrárszöveség elengedhetetlennek tartja az átfogó bérreform megvalósítását. Véleményünk szerint nem az élelmiszerárak magasak, hanem a fizetések alacsonyak. Addig is, amíg egy ilyen bérreform nem valósul meg, az arra rászoruló fogyasztói rétegeknek kell támogatást nyújtani. Míg a gazdaság területén az állam visszavonulását követeljük, addig a szociálpolitika területén az állam nem adhatja fel funkcióit. Az elmaradott térségek fejlesztése, munkaalkalmak teremtése és vállalkozási lehetőségek kialakítása megoldást jelenthet a növekvő munka- nélküliség és különösen a fiatalok munkába állítása szempontjából. Nem hisszük azonban, hogy megfelelő feltételrendszer nélkül a munkanélküliek számára történő földosztás bárkinek is megoldást jelentene. (Folytatjuk)
