Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám

4 ^fiürfan 1990. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK Választási szakértők Amerikából-megyénkben Az Egyesült Államok de­mokrata és republikánus párt­jai választási irodáiban dol­gozó szakemberek egy cso­portja — akik a népszavazás alkalmával már tanulmányoz­ták a Pest megyei munkát —, most ismét elláthattak hoz­zánk, és dr. Petrik Jánosnak, a megyei tanács vb-titkárá­nak, a területi választási munkacsoport vezetőjének a kíséretében február 7-én, Pi- lisvörösváron, a 10. számú or­szággyűlési választókerület­ben tájékozódtak a választási előkészületekről. A vendégek részt vették a helyi munka­csoport tagjainak eskütételén is. Az amerikai választási szak­értők egyébként a továbbiak­ban is figyelemmel kísérik a választási előkészületeket, és majd a választásokat is. A NEMZETI KÖZMEGEGYEZÉS JEGYÉBEN Hét település a szegénység ellen Van Pest megyében. Buda­pest szomszédságában, a Gö- döllői-dombság peremén hét település, ahol az elmúlt év ok­tóberében, novemberében el­határozták, hogy. félreteszik az egyéni, a párt- vagy fele­kezeti érdekeket és a mostan­ság divatos szópárbajok he­lyett az ország népének egyre szélesebb rétegét sújtó rém­mel — a szegénységgel veszik fel a harcot. A katalizátor szerepét egy olyan szövetkezet vállalta ma­gára, amelyik nemcsak hirdet­te az „igét”, de sok millió fo­rint értékben tett is a lakos­ságért. Hat község iskoláinak számítógépeket vettek, sport­pályákat építettek. Iskolabuszt vásároltak és valamennyi kör­zeti orvosi rendelőt, orvosi ügyeletet elláttak olyan alap­vető műszerekkel, hogy a vizsgálatok miatt ne kelljen a betegeknek, elsősorban az öregeknek, utazni és napokat rendelőintézetekben tölteni. Az előzetes megbeszéléseik községenként történtek. Meg­hívták a politikai pártok, az egyházi közösségek, társadal­mi szervezetek, a tanácsok vezetőit és természetesen ott volt a kezdeményező szövet­kezet is. Ha hét településen egysé­get lehetett teremteni a sze­génység elleni küzdelemben, ALAKULÓBAN A NAGYBÁNYAI KAPCSOLAT Segély helyett segítséget kapnak Az ország, benne megyénk lakóinak emberséges reagálása a romániai eseményekre taná­csi vezetőinket továbbgondo­lásra késztették. Miért ne le­hetne a spontán segítőkészséget jobban összefogni, és egy ki­választott területre összponto­sítani, ezzel hosszabb távú kap­csolatot kialakítani? Természe­tesen ez az elképzelés már fel­tételezi — túl az egészségügyi és élelmezési segélyen —, hogy mezőgazdasági és ipari üze­meink, vállalataink, kulturális és oktatási intézményeink köz­vetlenül bekapcsolódjanak a munkába. A választás a több mint fél­millió lakosú Máramaros me­gye székhelyére, a 120 ezer lé­lekszámú Nagybányára esett. Mint később kiderült, jó dön­tés volt. Sajnos azonban sem­mi friss információ nem jutott el hozzánk erről a területről. Ezért az egészségügyi osztály­ról ketten nekivágtak a „felde­rítő’’ útnak; dr. Felmérni Ist­ván osztályvezető és helyette­se, dr. Ajtay András. Nem mentek üres kézzel, 240 ezer forint értékű gyógyszert — egészségügyi intézményeink és gyógyszertári központunk ajándékát — és a könyvkiadók egyesülése jóvoltából új kiadá­sú orvosi szakkönyveket vittek magukkal. A napokban Ajtay doktorral beszélgettünk utazásuk ta­pasztalatairól. Megrendítő volt a találkozás napjaink Romá­niájával. Barátságos fogadtatás kísérte útjukat. A dobozokkal megrakott magyar rendszámú kocsi láttán magasba lendültek az integető kezek, s az ujjak a győzelmet jelképező V betűt formálták. A közúti rendőrség egyik ellenőrző állomásán fali­naptárral ajándékozták meg küldötteinket. A nagybányai megyei kórházban pedig — ahol nagykabátban dolgoznak az orvosok, ahol a folyosókat egy-egy jelzőfény „világítja meg”, s ahol alapvető gyógy­szerek és filléres eszközök hiá- : nya teszi lehetetlenné a ko­moly gyógyítómunkát — elkép­zelhető, hogyan fogadták Pest • megye segítségét. A kórház orvosai közremű­ködésével sikerült találkozniuk a Magyar Demokrata Szövet­ség Máramaros megyei, akkor még ideiglenes bizottsága kép­viselőjével. Ez a szervezet hoz­ta azután össze a további kap­csolatokat. Ajtay András elfo- gódott lelkesedéssel beszélt ezekről a találkozókról. A szer­vezett kulturális élethez az alapvető eszközök is hiányoz­nak. Van ugyan színjátszó meg bábcsoportjuk, kamaraze­nekaruk és vonósnégyesük, néptánccsoportjuk. Sőt, me­gyei lapjuk is, a hetenként két­szer megjelenő Bányavidéki Üj Szó, s ha maradványaiban is, de él a nagybányai festő­iskola. Nincsenek viszont kot­táik, zenei hanganyagaik, írás­műveik, kazettáik, se magnó­juk. Egy videokamera és -leját­szó már legszebb álmaik neto­vábbja lenne. A Romániai Képzőművészeti Szövetség nagybányai csoportja szívesen bekapcsolódna Szentendre mű­vészeti életébe, kölcsönös kiál­lításokkal, előadásokkal. Sze­retnék megteremteni a feltéte­leit a magyarországi kiadvá­nyok és újságok terjesztésének, ám magukban képtelenek erre. Ajtay főorvos elmesélte: megrendítő pillanat volt, aho­gyan a Pest megyei tsz-ek által felajánlott vetőmagsegítség be­jelentését fogadták. A hegyes­erdős vidéken kevés a meg­művelhető terület, megkezdő­dött a földek magánkézbe adá­sa, s a gazdák eddig feketén, Magyarországról szerezték be a vetőmagvakat. Azokban a napokban vette át a közigazgatás irányítását a közvetlen katonai vezetéstől a Nemzeti Megmentési Front he­lyi tanácsa. Emiatt velük nem tudtak kapcsolatot teremteni, viszont tárgyalópartnereik át­vállalták a közvetítést, hivata­losan informálják a tanácsot a látogatásról és Pest megye szándékairól. Azóta már tud­juk, hogy román részről nem korlátozzák az ilyen jellegű kezdeményezéseket. Tehát kapcsolatteremtésünknek nem lesz akadálya. De bizonyára lesznek buktatói. Szeretnénk, ha ez nem szegné senki ked­vét. Akaratunkat erősítse az a jó szándék, amely ma az egész ország ilyen irányú erő­feszítéseit áthatja. K. E. VÁLASZTÁSI SAROK Hová tűnt a kopogtatócédula ? A választási előkészületekkel kapcsolatos aktualitásokat ez­úttal személyi hírek közreadá­sával kezdjük. Lemondott a te­rületi választási bizottságban betöltött titkári funkciójáról dr. Kenéz Tibor, mert lakóhe­lyén, Vácott maga is indul je­löltként az országgyűlési kép­viselőválasztáson. Helyére a Pest Megyei Tanács testületé a múlt hét végi ülésén a bizott­ság egyik tagját, Borsodi László szentendrei keramikus- művészt választotta meg. Személyi változások történ­tek két országgyűlési választó- kerületben is: Dabas (14. sz.) választási bizottságának titká­ra Szertner Árpád (Dabas, Me­ző I. u. 6.), tagjai: Nagyné dr. Szabó Ágnes (Dabas, Szintes u. 1.), dr. Hámori Gyula (Dabas, Biksza M. u. 454/A.). A pótta­gok személyi összetételében nincs változás. Az aszódi (5. sz.) választási bizottság tagja lett dr. ifj. Szőke Pál (Aszód, Kossuth u. 86.) dr. Batuska Istvánt (Iklad, Szabadság u. 93.) pedig póttaggá választot­ták. Néhány párt választási iro­dája jelezte a területi válasz­tási bizottságnak, hogy — sze­rintük — a megyében nagyon sok állampolgár nem kapta meg a választási értesítőjét, az úgynevezett kopogtatócédulát. Ugyanis e cédula részéért, az ajánlási szelvényért pártjuk képviseletében jelentkező akti­visták azért kénytelenek üres kézzel távozni, mert semmiféle értesítőt nem kaptak. Dr. Tarpai Emesét, a megyei választási munkacsoport szer­vezési és jogi szekciója veze­tőjét kérdeztük, mi lehet en­nek az oka? Nem tudta mire vélni, mert meggyőződése, a megyében körültekintően jár­tak el a kopogtatócéduláknak a címzettekhez történő eljuttatá­sával. Az azonban előfordul­hat, hogy valaki valamiért, le­het, egyszerű adminisztrációs tévedés miatt maradt ki a vá­lasztási névjegyzékből. Éppen e helyütt közöltük korábban, hogy ilyen esetben a helyi ta­nács vb-titkárát kell megke­resni, és tisztázni az értesítés elmaradásának okát. A párto­kat is arra kéri, hogy adott esetben erről világosítsák föl az állampolgárokat. Szeretnénk azonban megjegyezni, a ma­gunk tapasztalatából merítve, hogy másról is szó lehet. Ne­vezetesen, az állampolgárok félnek megmondani, hogy már leadták ajánlószelvényüket, tartanak a faggatózástól, amely eredményeként kiderül politi­kai hovatartozásuk. Pedig nem köteles senki számot adni ar­ról, kinek a jelölését támogat­ja. Arról is megkérdeztük dr. Tarpai Emesét, kaphat-e újabb ajánlószelvényt a választáshoz az, aki e napokban költözik, vagy egyéb okból nem a lakó­helyén szavaz, de a kopogtató­céduláját már megkapta, és az ajánlószelvényt már felhasz­nálta. A válasz: ilyen esetben a szavazópolgár egy igazolást kap a másutt szavazáshoz, de újabb ajánlószelvényt nem. A munkacsoport szekcióve­zetője megragadta az alkalmat, hogy néhány aktuális teendőre is felhívja a figyelmet. így ar­ra, hogy az ajánlási szelvények leadási határideje február 23. Hozzátette, a területi és az egyéni választási munkacso­portoknál folyamatban van az előkészület a jelöltek bejelen­tésére, nyilvántartásba véteté- sére. Hangsúlyozottan kérte, hogy a jelöltállítással egyide­jűleg a pártok éljenek a dele­gálási jogukkal az egyéni és a területi választási bizottságok­hoz. A megyei választási mun­kacsoport megteremti a felté­teleket ahhoz, hogy a delegált tagok a legrövidebb időn belül letehessék a választási bizott­ság munkájába való részvétel­hez elengedhetetlen esküt, s megkezdhessék a tevékenysé­güket. Személyi változások Dr. Knollmár Mihály, a Pest Megyei Bíróság elnöke lemon­dott megyei tanácstagságáról és a megyei tanács ügyrendi és jogi bizottságában betöltött elnöki tisztéről. A megyei ta­nács testületé múlt heti ülé­sén elfogadta a lemondást, és a tisztségviselő eddigi mun­kájáért elismerését és köszö­netét fejezte ki. Maczkó József megyei ta­nácstag lemondása miatt Rác­kevén, Molnárné Orbán Zsuzsa elhalálozása miatt Kiskunlac- házán a megyei tanácstagi hely megüresedett. Ráckeve Városi Tanácsa Tóth István, Kiskut)- lacháza Nagyközségi Közös Ta­nácsa State Károly tanácsta­gokat választotta meg a me­gyei tanács tagjává. A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSÉN HALLOTTUK Választ kaptak Egy korábbi testületi ülésen interpellált Pécsy Pálné (Ke- repestarcsa) megyei tanács­tag, a kerepestarcsai szenny­vízátemelővel kapcsolatos la­kossági panaszok ügyében. Írásban kapott választ, amely szerint a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az át­emelő hibája esetére egy új, zárt túlfolyót építtetett, ezzel a panasz forrását megszüntet­te. A műszaki osztály osztály- vezető főmérnöke arról is tá­jékoztatta megyei tanácsta­got, hogy várhatóan még eb­ben az évben megépül a meg­felelő átemelő több helyi ér­dekelt gazdálkodó szerv, a PVCSV és a tanácsok anyagi hozzájárulásából. Komáromi Gyula (Csővár) iskola és óvoda építéséhez nyújtandó megyei támogatá­sért emelt szót. Az írásban kapott válasz szerint az 1990. évi megyei gazdálkodási terv lehetőséget ad az iskolaépítés támogatására, anyagi eszközö­ket biztosít az elmaradott tér­ségek fejlesztéséhez. Csővár is e térségekbe tartozó települé­sek egyike, így a pályázati rendszer keretében mód van az alsófokú oktatás feltételé­nek javítására. E pályázati fel­tételeket éppen a legutóbbi ülésén hagyta jóvá a megyei tanács testületé. Bene László (Abony) az abonyi szociális otthon körül­ményeinek rendezése érdeké­ben nyújtott be interpellációt. A megyei testület úgy döntött — mivel a kérést ki kell vizs­gálni —, hogy a következő ta­nácsülésen kapjon választ. Joósz József (Budaörs) a fővárosi hajléktalanoknak Pest megye területére történt kite­lepítése, pontosabban az eljá­rás módja miatt emelt szót. Tarthatatlannak minősítette, hogy az érintett települések, azok tanácsai az újságból ér­tesültek a döntésről. Tudott-e az intézkedésről a megye ta­nácsi vezetése? A nyomban elhangzott válaszból kiderült, az illetékesek a megyét is el­mulasztották idejében tájékoz­tatni, így szintén a napilapok­ból szereztek tudomást az in­tézkedésről. Nem talált síiket fülekre Olvasok egy felhívást és eszembe jut, hogy a megyei egész­ségvédelmi tanács a tél elején hasonlót adott közre — amgly la­punkban is megjelent —, felszólítva a tanácsokat, kérve à he­lyi gazdálkodó szervek, pártok, egyházak közreműködését is; erejükhöz mérten segítsék a rászorulókat a télre való felké­szülésben, a spájzolásban. Később 37 tanács tájékoztatta az egészségvédelmi tanácsot, mit tett ez ügyben. (Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a többi a füle botját sem mozgatja.) A válaszokból kitűnt, hogy az alapvető élelmiszer-nyersanya­gokat, burgonyát, zöldségféléket általában megtermelik kert­jükben a családok, az egyedülállók, ezért inkább pénzt juttat­tak a rászorulóknak, mint ahogy ezt például Újszilvásról is jelezték. Sok helyütt pedig a téli tüzelő beszerzésére fordítot­tak figyelmet, ez derült ki, például Hernád, Tápiószőllős, Vác- hartyán visszajelzéseiből. Több településen a Vöröskereszt, a közös gazdaság és az egyház is bekapcsolódott a tanács szociá­lis akciójába. Ajándékcsomagok készültek az év végi ünnepek előtt egy sor településen: Tóalmáson, Tápiószelén, Csömörön, Tápiósze- csőn, Cegléden, Aisónémediben, Erdőkertesen és Dunaharasz- tiban. Az utóbbi községben kedvezményes vásárokkal segítet­ték a télre való felkészülést, a szakszervezetek helyi szervei­nek közreműködésével. A nagycsaládosok egyesülete pedig ingyen juttatott használt ruhákat, játékokat a kis'jövedel­műeknek. Bagón a csomagok mellé meleg holmit is kaptak a gyerekek, Törökbálinton pedig tűzifát, az időskorúak. A vi­segrádi téli akciós vásáron több száz mázsa burgonya, zöld­ség, gyümölcs fogyott el felvásárlási áron. Ingyen kerültek vi­szont ugyanezek a nyersanyagok 94 konyhába Százhalombat­tán, s ebben a DHV, sőt a 2. Sz. Általános Iskola tanulói is se­gítettek. A gyerekek a szedd magad mozgalomban gyűjtötték be és vitték házhoz az almát. Zsámbék és Tök tanácsa 58 csa­ládnak 61 mázsa burgonyát, hagymát, zöldségfélét juttatott. Bizonyos, hogy mindez rengeteg pluszmunkát adott a ta­nácsi dolgozóknak, és a velük együttműködőknek. De hogy ezért mennyire kárpótolták őket a köszönőlevelek, s az év vé­gi üdvözlőlapok, erről tudósítottak azok a sorok, amelyek Kis- kunlacháza (Áporka) Tanácsától érkeztek. Ott 204 ezer forint értékű, alapvető élelmiszereket és tisztítószereket tartalmazó csomagot juttattak el a nagycsaládos rászorulóknak, a gyám­ügyi keretet is igénybe véve. Kérni kell Szociális „lakbér” Megjelent a Magyar Köz­löny 8. száma, amelyben meg­találjuk a február 1-jétől ese­dékes lakbéremeléshez kap­csolódó szociálpolitikai kor­mányintézkedést szabályozó rendeletet. Ez az emelés ősz- szegének megfizetéséhez ad­ható állami támogatás feltéte­leit szabályozza. Megyénkben 15 ezer bérlakás van, ebből az 1988. decemberi állapot szerint nagyjából 12 és félezer a kom­fortos, illetve az összkomfor­tos lakás. A helyi tanácsok hozzávetőleg 3000 lakást ke­zelnek, s magántulajdonú in­gatlanoknak is vannak szép számmal bérlői. Feltételezhe­tő tehát, hogy a lakbéremelés több mint 13 ezer lakás bérlő­jét érinti a megyében. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a rendelet kizárólag a lakbéremelés összegének ere­jéig — egészében vagy részben — teszi lehetővé a szociális hozzájárulást. A víz- és csa­tornadíj, valamint a különdí- jak (antenna, lakásberendezés stb.) emelt összegű kifizetésé­hez ez a támogatás nem ve­hető igénybe. Nem támogat­ható a bérlő igényét megha­ladó méretű lakások lakbér- emelése sem. Mint látjuk, szűk határokat szab a rendelet a támogatáshoz, amelyeket egyé­nileg bírálnak el. S nem automatikusan jár, hanem kér­ni kell. A kérelmet a lakó­hely szerint illetékes tanács szociális feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez, osz­tályához vagy előadójához kell beadni. Az ehhez szüksé­ges nyomtatványt a bérbeadó a lakbérértesítöhöz csatolva küldi meg minden bérlőnek. Csatolni kell a lakbérértesítőt és a jövedelemnyilatkozatöt. Érdemes azonban a kérelme­zés előtt a tanácsoknál érdek­lődni. tájékozódni. Igaz. hogy a rendeletben előírt korlátozások szerint csak a legrászorultabbak kaphat­nak támogatást. Ne szégyell­jék, éljenek a lehetőséggel azok, akik úgy érzik, számuk­ra már elviselhetetlen teher­tétel az emelt lakbér. Hiszen az érdekükben határozott az Országgyűlés erről az újabb szociális intézkedésről, a te­her ellentételezéséről. aklkoir ezt az egész országban is el lehet érni. Ezért szüle­tett meg a felhívás, amely annyiban különbözük az álta­lános vagy céljelleggel meg­hirdetett alapítványoktól, hogy abban m községben, városban használják fel, ahol a felaján­lások születnek, és nem egyes személyek, szervezetek, hanem a nép valamennyi rétegének képviselői döntenek az elosz­tásról. A kezdeményező szövetkezet által felajánlott összeg több mint duplája ('kettőmillió fo­rint) áll már az érintett kura­tóriumok rendelkezésére, ami­ből a rászorultaik segélyezése már el is kezdődött. S megfo­galmaztak egy felhívást is, melyet nem érdektelen közre­adnunk. A magyarországi községek, városok vezetőihez, gazdálko­dó egységeihez, társadalmi és politikai szervezeteihez, egy­házi közösségeihez és lakossá­gához, hogy hozzanak létre községükben, városukban sze­gényalapot és az azt működtető autonóm kuratóriumot! Vár­juk, hogy a mozgalomhoz csat­lakozzanak mindazok a kö­zösségek és személyek, akik megrendültén tapasztalják, hogy vannak országunkban az éhezés határain élő, fázó, otthontalan és ruházattal rosz- szul ellátott emberek, akik sa­ját, sorsukon változtatni nem tudnak. A szégényalapból, az állami szociális segélyezést nem kiváltva, de azt kiegé­szítve folyamatosan ebédet, időnként tüzelőt, mosószere­ket. ruhaneműt kívánunk biztosítani az erre rászorul­taknak. Ecser. Gyömrő, Maglód, Mende, Sülysáp, Űri képvise­letében: a tanácsok elnökei, a politikai pártok és társadalmi szervezetek vezetői, az egyhá­zi közösségek képviselői, vala. mint az Alsó-Tápió Menti ÁFÉSZ.

Next

/
Thumbnails
Contents