Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-08 / 33. szám
4 ^fiürfan 1990. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK Választási szakértők Amerikából-megyénkben Az Egyesült Államok demokrata és republikánus pártjai választási irodáiban dolgozó szakemberek egy csoportja — akik a népszavazás alkalmával már tanulmányozták a Pest megyei munkát —, most ismét elláthattak hozzánk, és dr. Petrik Jánosnak, a megyei tanács vb-titkárának, a területi választási munkacsoport vezetőjének a kíséretében február 7-én, Pi- lisvörösváron, a 10. számú országgyűlési választókerületben tájékozódtak a választási előkészületekről. A vendégek részt vették a helyi munkacsoport tagjainak eskütételén is. Az amerikai választási szakértők egyébként a továbbiakban is figyelemmel kísérik a választási előkészületeket, és majd a választásokat is. A NEMZETI KÖZMEGEGYEZÉS JEGYÉBEN Hét település a szegénység ellen Van Pest megyében. Budapest szomszédságában, a Gö- döllői-dombság peremén hét település, ahol az elmúlt év októberében, novemberében elhatározták, hogy. félreteszik az egyéni, a párt- vagy felekezeti érdekeket és a mostanság divatos szópárbajok helyett az ország népének egyre szélesebb rétegét sújtó rémmel — a szegénységgel veszik fel a harcot. A katalizátor szerepét egy olyan szövetkezet vállalta magára, amelyik nemcsak hirdette az „igét”, de sok millió forint értékben tett is a lakosságért. Hat község iskoláinak számítógépeket vettek, sportpályákat építettek. Iskolabuszt vásároltak és valamennyi körzeti orvosi rendelőt, orvosi ügyeletet elláttak olyan alapvető műszerekkel, hogy a vizsgálatok miatt ne kelljen a betegeknek, elsősorban az öregeknek, utazni és napokat rendelőintézetekben tölteni. Az előzetes megbeszéléseik községenként történtek. Meghívták a politikai pártok, az egyházi közösségek, társadalmi szervezetek, a tanácsok vezetőit és természetesen ott volt a kezdeményező szövetkezet is. Ha hét településen egységet lehetett teremteni a szegénység elleni küzdelemben, ALAKULÓBAN A NAGYBÁNYAI KAPCSOLAT Segély helyett segítséget kapnak Az ország, benne megyénk lakóinak emberséges reagálása a romániai eseményekre tanácsi vezetőinket továbbgondolásra késztették. Miért ne lehetne a spontán segítőkészséget jobban összefogni, és egy kiválasztott területre összpontosítani, ezzel hosszabb távú kapcsolatot kialakítani? Természetesen ez az elképzelés már feltételezi — túl az egészségügyi és élelmezési segélyen —, hogy mezőgazdasági és ipari üzemeink, vállalataink, kulturális és oktatási intézményeink közvetlenül bekapcsolódjanak a munkába. A választás a több mint félmillió lakosú Máramaros megye székhelyére, a 120 ezer lélekszámú Nagybányára esett. Mint később kiderült, jó döntés volt. Sajnos azonban semmi friss információ nem jutott el hozzánk erről a területről. Ezért az egészségügyi osztályról ketten nekivágtak a „felderítő’’ útnak; dr. Felmérni István osztályvezető és helyettese, dr. Ajtay András. Nem mentek üres kézzel, 240 ezer forint értékű gyógyszert — egészségügyi intézményeink és gyógyszertári központunk ajándékát — és a könyvkiadók egyesülése jóvoltából új kiadású orvosi szakkönyveket vittek magukkal. A napokban Ajtay doktorral beszélgettünk utazásuk tapasztalatairól. Megrendítő volt a találkozás napjaink Romániájával. Barátságos fogadtatás kísérte útjukat. A dobozokkal megrakott magyar rendszámú kocsi láttán magasba lendültek az integető kezek, s az ujjak a győzelmet jelképező V betűt formálták. A közúti rendőrség egyik ellenőrző állomásán falinaptárral ajándékozták meg küldötteinket. A nagybányai megyei kórházban pedig — ahol nagykabátban dolgoznak az orvosok, ahol a folyosókat egy-egy jelzőfény „világítja meg”, s ahol alapvető gyógyszerek és filléres eszközök hiá- : nya teszi lehetetlenné a komoly gyógyítómunkát — elképzelhető, hogyan fogadták Pest • megye segítségét. A kórház orvosai közreműködésével sikerült találkozniuk a Magyar Demokrata Szövetség Máramaros megyei, akkor még ideiglenes bizottsága képviselőjével. Ez a szervezet hozta azután össze a további kapcsolatokat. Ajtay András elfo- gódott lelkesedéssel beszélt ezekről a találkozókról. A szervezett kulturális élethez az alapvető eszközök is hiányoznak. Van ugyan színjátszó meg bábcsoportjuk, kamarazenekaruk és vonósnégyesük, néptánccsoportjuk. Sőt, megyei lapjuk is, a hetenként kétszer megjelenő Bányavidéki Üj Szó, s ha maradványaiban is, de él a nagybányai festőiskola. Nincsenek viszont kottáik, zenei hanganyagaik, írásműveik, kazettáik, se magnójuk. Egy videokamera és -lejátszó már legszebb álmaik netovábbja lenne. A Romániai Képzőművészeti Szövetség nagybányai csoportja szívesen bekapcsolódna Szentendre művészeti életébe, kölcsönös kiállításokkal, előadásokkal. Szeretnék megteremteni a feltételeit a magyarországi kiadványok és újságok terjesztésének, ám magukban képtelenek erre. Ajtay főorvos elmesélte: megrendítő pillanat volt, ahogyan a Pest megyei tsz-ek által felajánlott vetőmagsegítség bejelentését fogadták. A hegyeserdős vidéken kevés a megművelhető terület, megkezdődött a földek magánkézbe adása, s a gazdák eddig feketén, Magyarországról szerezték be a vetőmagvakat. Azokban a napokban vette át a közigazgatás irányítását a közvetlen katonai vezetéstől a Nemzeti Megmentési Front helyi tanácsa. Emiatt velük nem tudtak kapcsolatot teremteni, viszont tárgyalópartnereik átvállalták a közvetítést, hivatalosan informálják a tanácsot a látogatásról és Pest megye szándékairól. Azóta már tudjuk, hogy román részről nem korlátozzák az ilyen jellegű kezdeményezéseket. Tehát kapcsolatteremtésünknek nem lesz akadálya. De bizonyára lesznek buktatói. Szeretnénk, ha ez nem szegné senki kedvét. Akaratunkat erősítse az a jó szándék, amely ma az egész ország ilyen irányú erőfeszítéseit áthatja. K. E. VÁLASZTÁSI SAROK Hová tűnt a kopogtatócédula ? A választási előkészületekkel kapcsolatos aktualitásokat ezúttal személyi hírek közreadásával kezdjük. Lemondott a területi választási bizottságban betöltött titkári funkciójáról dr. Kenéz Tibor, mert lakóhelyén, Vácott maga is indul jelöltként az országgyűlési képviselőválasztáson. Helyére a Pest Megyei Tanács testületé a múlt hét végi ülésén a bizottság egyik tagját, Borsodi László szentendrei keramikus- művészt választotta meg. Személyi változások történtek két országgyűlési választó- kerületben is: Dabas (14. sz.) választási bizottságának titkára Szertner Árpád (Dabas, Mező I. u. 6.), tagjai: Nagyné dr. Szabó Ágnes (Dabas, Szintes u. 1.), dr. Hámori Gyula (Dabas, Biksza M. u. 454/A.). A póttagok személyi összetételében nincs változás. Az aszódi (5. sz.) választási bizottság tagja lett dr. ifj. Szőke Pál (Aszód, Kossuth u. 86.) dr. Batuska Istvánt (Iklad, Szabadság u. 93.) pedig póttaggá választották. Néhány párt választási irodája jelezte a területi választási bizottságnak, hogy — szerintük — a megyében nagyon sok állampolgár nem kapta meg a választási értesítőjét, az úgynevezett kopogtatócédulát. Ugyanis e cédula részéért, az ajánlási szelvényért pártjuk képviseletében jelentkező aktivisták azért kénytelenek üres kézzel távozni, mert semmiféle értesítőt nem kaptak. Dr. Tarpai Emesét, a megyei választási munkacsoport szervezési és jogi szekciója vezetőjét kérdeztük, mi lehet ennek az oka? Nem tudta mire vélni, mert meggyőződése, a megyében körültekintően jártak el a kopogtatócéduláknak a címzettekhez történő eljuttatásával. Az azonban előfordulhat, hogy valaki valamiért, lehet, egyszerű adminisztrációs tévedés miatt maradt ki a választási névjegyzékből. Éppen e helyütt közöltük korábban, hogy ilyen esetben a helyi tanács vb-titkárát kell megkeresni, és tisztázni az értesítés elmaradásának okát. A pártokat is arra kéri, hogy adott esetben erről világosítsák föl az állampolgárokat. Szeretnénk azonban megjegyezni, a magunk tapasztalatából merítve, hogy másról is szó lehet. Nevezetesen, az állampolgárok félnek megmondani, hogy már leadták ajánlószelvényüket, tartanak a faggatózástól, amely eredményeként kiderül politikai hovatartozásuk. Pedig nem köteles senki számot adni arról, kinek a jelölését támogatja. Arról is megkérdeztük dr. Tarpai Emesét, kaphat-e újabb ajánlószelvényt a választáshoz az, aki e napokban költözik, vagy egyéb okból nem a lakóhelyén szavaz, de a kopogtatócéduláját már megkapta, és az ajánlószelvényt már felhasználta. A válasz: ilyen esetben a szavazópolgár egy igazolást kap a másutt szavazáshoz, de újabb ajánlószelvényt nem. A munkacsoport szekcióvezetője megragadta az alkalmat, hogy néhány aktuális teendőre is felhívja a figyelmet. így arra, hogy az ajánlási szelvények leadási határideje február 23. Hozzátette, a területi és az egyéni választási munkacsoportoknál folyamatban van az előkészület a jelöltek bejelentésére, nyilvántartásba véteté- sére. Hangsúlyozottan kérte, hogy a jelöltállítással egyidejűleg a pártok éljenek a delegálási jogukkal az egyéni és a területi választási bizottságokhoz. A megyei választási munkacsoport megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a delegált tagok a legrövidebb időn belül letehessék a választási bizottság munkájába való részvételhez elengedhetetlen esküt, s megkezdhessék a tevékenységüket. Személyi változások Dr. Knollmár Mihály, a Pest Megyei Bíróság elnöke lemondott megyei tanácstagságáról és a megyei tanács ügyrendi és jogi bizottságában betöltött elnöki tisztéről. A megyei tanács testületé múlt heti ülésén elfogadta a lemondást, és a tisztségviselő eddigi munkájáért elismerését és köszönetét fejezte ki. Maczkó József megyei tanácstag lemondása miatt Ráckevén, Molnárné Orbán Zsuzsa elhalálozása miatt Kiskunlac- házán a megyei tanácstagi hely megüresedett. Ráckeve Városi Tanácsa Tóth István, Kiskut)- lacháza Nagyközségi Közös Tanácsa State Károly tanácstagokat választotta meg a megyei tanács tagjává. A MEGYEI TANÁCS ÜLÉSÉN HALLOTTUK Választ kaptak Egy korábbi testületi ülésen interpellált Pécsy Pálné (Ke- repestarcsa) megyei tanácstag, a kerepestarcsai szennyvízátemelővel kapcsolatos lakossági panaszok ügyében. Írásban kapott választ, amely szerint a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az átemelő hibája esetére egy új, zárt túlfolyót építtetett, ezzel a panasz forrását megszüntette. A műszaki osztály osztály- vezető főmérnöke arról is tájékoztatta megyei tanácstagot, hogy várhatóan még ebben az évben megépül a megfelelő átemelő több helyi érdekelt gazdálkodó szerv, a PVCSV és a tanácsok anyagi hozzájárulásából. Komáromi Gyula (Csővár) iskola és óvoda építéséhez nyújtandó megyei támogatásért emelt szót. Az írásban kapott válasz szerint az 1990. évi megyei gazdálkodási terv lehetőséget ad az iskolaépítés támogatására, anyagi eszközöket biztosít az elmaradott térségek fejlesztéséhez. Csővár is e térségekbe tartozó települések egyike, így a pályázati rendszer keretében mód van az alsófokú oktatás feltételének javítására. E pályázati feltételeket éppen a legutóbbi ülésén hagyta jóvá a megyei tanács testületé. Bene László (Abony) az abonyi szociális otthon körülményeinek rendezése érdekében nyújtott be interpellációt. A megyei testület úgy döntött — mivel a kérést ki kell vizsgálni —, hogy a következő tanácsülésen kapjon választ. Joósz József (Budaörs) a fővárosi hajléktalanoknak Pest megye területére történt kitelepítése, pontosabban az eljárás módja miatt emelt szót. Tarthatatlannak minősítette, hogy az érintett települések, azok tanácsai az újságból értesültek a döntésről. Tudott-e az intézkedésről a megye tanácsi vezetése? A nyomban elhangzott válaszból kiderült, az illetékesek a megyét is elmulasztották idejében tájékoztatni, így szintén a napilapokból szereztek tudomást az intézkedésről. Nem talált síiket fülekre Olvasok egy felhívást és eszembe jut, hogy a megyei egészségvédelmi tanács a tél elején hasonlót adott közre — amgly lapunkban is megjelent —, felszólítva a tanácsokat, kérve à helyi gazdálkodó szervek, pártok, egyházak közreműködését is; erejükhöz mérten segítsék a rászorulókat a télre való felkészülésben, a spájzolásban. Később 37 tanács tájékoztatta az egészségvédelmi tanácsot, mit tett ez ügyben. (Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a többi a füle botját sem mozgatja.) A válaszokból kitűnt, hogy az alapvető élelmiszer-nyersanyagokat, burgonyát, zöldségféléket általában megtermelik kertjükben a családok, az egyedülállók, ezért inkább pénzt juttattak a rászorulóknak, mint ahogy ezt például Újszilvásról is jelezték. Sok helyütt pedig a téli tüzelő beszerzésére fordítottak figyelmet, ez derült ki, például Hernád, Tápiószőllős, Vác- hartyán visszajelzéseiből. Több településen a Vöröskereszt, a közös gazdaság és az egyház is bekapcsolódott a tanács szociális akciójába. Ajándékcsomagok készültek az év végi ünnepek előtt egy sor településen: Tóalmáson, Tápiószelén, Csömörön, Tápiósze- csőn, Cegléden, Aisónémediben, Erdőkertesen és Dunaharasz- tiban. Az utóbbi községben kedvezményes vásárokkal segítették a télre való felkészülést, a szakszervezetek helyi szerveinek közreműködésével. A nagycsaládosok egyesülete pedig ingyen juttatott használt ruhákat, játékokat a kis'jövedelműeknek. Bagón a csomagok mellé meleg holmit is kaptak a gyerekek, Törökbálinton pedig tűzifát, az időskorúak. A visegrádi téli akciós vásáron több száz mázsa burgonya, zöldség, gyümölcs fogyott el felvásárlási áron. Ingyen kerültek viszont ugyanezek a nyersanyagok 94 konyhába Százhalombattán, s ebben a DHV, sőt a 2. Sz. Általános Iskola tanulói is segítettek. A gyerekek a szedd magad mozgalomban gyűjtötték be és vitték házhoz az almát. Zsámbék és Tök tanácsa 58 családnak 61 mázsa burgonyát, hagymát, zöldségfélét juttatott. Bizonyos, hogy mindez rengeteg pluszmunkát adott a tanácsi dolgozóknak, és a velük együttműködőknek. De hogy ezért mennyire kárpótolták őket a köszönőlevelek, s az év végi üdvözlőlapok, erről tudósítottak azok a sorok, amelyek Kis- kunlacháza (Áporka) Tanácsától érkeztek. Ott 204 ezer forint értékű, alapvető élelmiszereket és tisztítószereket tartalmazó csomagot juttattak el a nagycsaládos rászorulóknak, a gyámügyi keretet is igénybe véve. Kérni kell Szociális „lakbér” Megjelent a Magyar Közlöny 8. száma, amelyben megtaláljuk a február 1-jétől esedékes lakbéremeléshez kapcsolódó szociálpolitikai kormányintézkedést szabályozó rendeletet. Ez az emelés ősz- szegének megfizetéséhez adható állami támogatás feltételeit szabályozza. Megyénkben 15 ezer bérlakás van, ebből az 1988. decemberi állapot szerint nagyjából 12 és félezer a komfortos, illetve az összkomfortos lakás. A helyi tanácsok hozzávetőleg 3000 lakást kezelnek, s magántulajdonú ingatlanoknak is vannak szép számmal bérlői. Feltételezhető tehát, hogy a lakbéremelés több mint 13 ezer lakás bérlőjét érinti a megyében. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a rendelet kizárólag a lakbéremelés összegének erejéig — egészében vagy részben — teszi lehetővé a szociális hozzájárulást. A víz- és csatornadíj, valamint a különdí- jak (antenna, lakásberendezés stb.) emelt összegű kifizetéséhez ez a támogatás nem vehető igénybe. Nem támogatható a bérlő igényét meghaladó méretű lakások lakbér- emelése sem. Mint látjuk, szűk határokat szab a rendelet a támogatáshoz, amelyeket egyénileg bírálnak el. S nem automatikusan jár, hanem kérni kell. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes tanács szociális feladatokat ellátó szakigazgatási szervéhez, osztályához vagy előadójához kell beadni. Az ehhez szükséges nyomtatványt a bérbeadó a lakbérértesítöhöz csatolva küldi meg minden bérlőnek. Csatolni kell a lakbérértesítőt és a jövedelemnyilatkozatöt. Érdemes azonban a kérelmezés előtt a tanácsoknál érdeklődni. tájékozódni. Igaz. hogy a rendeletben előírt korlátozások szerint csak a legrászorultabbak kaphatnak támogatást. Ne szégyelljék, éljenek a lehetőséggel azok, akik úgy érzik, számukra már elviselhetetlen tehertétel az emelt lakbér. Hiszen az érdekükben határozott az Országgyűlés erről az újabb szociális intézkedésről, a teher ellentételezéséről. aklkoir ezt az egész országban is el lehet érni. Ezért született meg a felhívás, amely annyiban különbözük az általános vagy céljelleggel meghirdetett alapítványoktól, hogy abban m községben, városban használják fel, ahol a felajánlások születnek, és nem egyes személyek, szervezetek, hanem a nép valamennyi rétegének képviselői döntenek az elosztásról. A kezdeményező szövetkezet által felajánlott összeg több mint duplája ('kettőmillió forint) áll már az érintett kuratóriumok rendelkezésére, amiből a rászorultaik segélyezése már el is kezdődött. S megfogalmaztak egy felhívást is, melyet nem érdektelen közreadnunk. A magyarországi községek, városok vezetőihez, gazdálkodó egységeihez, társadalmi és politikai szervezeteihez, egyházi közösségeihez és lakosságához, hogy hozzanak létre községükben, városukban szegényalapot és az azt működtető autonóm kuratóriumot! Várjuk, hogy a mozgalomhoz csatlakozzanak mindazok a közösségek és személyek, akik megrendültén tapasztalják, hogy vannak országunkban az éhezés határain élő, fázó, otthontalan és ruházattal rosz- szul ellátott emberek, akik saját, sorsukon változtatni nem tudnak. A szégényalapból, az állami szociális segélyezést nem kiváltva, de azt kiegészítve folyamatosan ebédet, időnként tüzelőt, mosószereket. ruhaneműt kívánunk biztosítani az erre rászorultaknak. Ecser. Gyömrő, Maglód, Mende, Sülysáp, Űri képviseletében: a tanácsok elnökei, a politikai pártok és társadalmi szervezetek vezetői, az egyházi közösségek képviselői, vala. mint az Alsó-Tápió Menti ÁFÉSZ.
