Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-06 / 31. szám
4 1990. FEBRUAR 8., KEDD Kalapácsütés a reakció fejére Sikkasztó ügyvéd a párt élén „Még soha Magyarországon nem függött a választásoktól annyi, mint ezúttal. Első ízben fogják a választás eredményei az ország valóságos belpolitikai viszonyait tükrözni. De Magyarország nemzetközi helyzetét és tekintélyét is rendkívül meg fogja erősíteni, ha a külföld látja: a magyar nép szabad választásain a demokrácia mellett tesz hitet.” A fenti idézet bármely, ma megjelenő sajtóorgánumból származhatna, ám a látszat csal. Ez a néhány mondat — egy vezércikk részeként — a Szabad Nép 1945. szeptember 12-i számában jelent meg. Egyszóval nincs új a nap alatt. Akkor is választásokra készült az ország, napját 1945. november 4-re tűzték ki. Jogi tanácsok kiskorú örökösödési illetéke • kisajátításkor ® Hirdetménykézbesítés Ha bárki azt hinné, hogy példátlan és botrányos amit napjaink magyar sajtója művel, olvassa el az 1945-ös újságokat! Itt van például néhány főcím a Magyar Kommunista Párt lapjából: „Elcsapott altábornagy, rendőri felügyelet alatt álló fasiszta és sikkasztó ügyvéd a szegedi Kisgazdapárt élén”. 0 „A tömbházmegbízottak gyűlésén leleplezték a Kisgazdapárt jobbszárnyának mesterkedéseit”. Q „Rágalmazások fenyegetik a választások tisztaságát”. • „A Nyírségben bőségesen van krumpli, de dr. Erős János és őry István kisgazdapárti főispánok miatt 40 vagon vesztegel üresen az állomásokon”. Az idézeteik is mutatják, hogy a legfőbb ellenfél — a kommunistáiknál 1945-ben még RANDEVÚ PÁRIZSBAN. Megvallom, irodalom szakos létem ellenére is hatalmas hiányaim vannak a 30-as, 40-es években megjelent lektűröket illetően. Őszintén szólva, próbálkoztam néhányszor, de a szüleim, nagyszüleim idejében oly népszerű regények legtöbbjével egyszerűen képtelen voltam megbirkózni. Kifogott rajtam az Elfújta a szél, s a valaha oly közkedvelt Cronin minden írása. Mentségemül szolgáljon, hogy kamasz lányom ugyancsak félretette Tutsek Anna Cilikéjét. Persze azért változatlanul izgat, hogy mi kötötte le anyáinkat valaha, mi volt az, amiről heteken át beszélgettek baráti körben, ami könnyékre fakasztotta az akkori fiatal lányokat. Ezért néztem meg a 30-as években Magyarországon is rendkívül népszerű írónő, Vicki Baum regényéből készült NSZK-tévéfilmet. Hát bizony nem a mi világunk. Hol vannak ma már a ráérő, széltől is óvóit, szenvedő szépasszonyok? Hol az olyan elkényeztetett nő, aki még egy csekket sem tud kitölteni? Az unatkozó asszony fejét persze könnyű elcsavarni. S az egyszeri ballépésnek végzetes következményei vannak: a légyottról hazafelé tartó Evelyn repülője a levegőben fölrobban, s a gép valamennyi utasa meghal. Már maga a sorszerű büntetés is bosszantott, de még inkább a szenvedő férj reakciója. Nem az anya nélkül maradt gyerekei, nem a veszteség ténye, hanem az foglalkoztatta, vajon a repülőn volt-e a feleség szeretője, s ha nem, vajon hogyan fog értesülni a tragikus balesetről? Egy dolog mindenesetre világossá lett számomra. A század első felében a nők élete üres, semmitmondó volt, amelyben egy-egy félrelépés maga volt a nagybetűs esemény, ám ezt a sors (vagy az Isten?) szigorúan büntette. Nem csoda, ha ma unatkozik az effajta történeten mindenki, aki olyan világban nőtt föl, ahol a nő éppoly alkotó és hasznos tagja a társadalomnak, mint egy férfi. jóval erősebb — Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt volt. Októberben mindkét párt — a választásokon induló másik öttel együtt — lázasan küzdött a győzelemért. „Aki azt akarja, hogy házát, jószágát, javait és még a feleségét is elvigyék, az szavazzon a Kommunista Pártra" — mondta volt állítólag dr. Kovács László kisgazdapárti képviselő Szécsény községben, 1945. szeptember 8-i kortes- hadjárata során. Ezt állította legalábbis a Szabad Nép — a Magyar Kommunista Párt lapja — 1945.' szeptember 18-i számában. Az újság természetesen tiltakozott a kommunistaellenes uszítás miatt. Rendszeresen közöltek viszont cikkeket Rákosi Mátyás vidéki diadalmenetéről, ahol a „dolSőt, még az1 is előfordulhat, hogy esze, képzettsége, rátermettsége eredményeként fontosabb pozícióba kerül, mint a férje. Ilyen alapon unjuk az egykori szép, békevilágbeli, zokogtatónak szánt történeteket. S bizony mondom, nem az empátia hiányzik belőlünk! Egyszerűen csak az életünk lett más. Szerencsére! FELTÁMADÁS. A Budapest Sportcsarnokban rendezett szolidaritási gálaestet — amelyet a Szabad Román Televízió magyar adásának támogatására rendeztek — teljes egészében egyenesben közvetítette a román tévé. Ellentétben velünk, mert mi csak — ki tudja, milyen megfontolásból — az első részét láthattuk. A másodikat majd egy későbbi időpontban sugározzák. Szép, színvonalas műsor volt. A szereplők közül — egyetlen szempont alapján — egy erdélyi magyar kisfiút és Tőkés Lászlót emelem ki. Mindkettőt a ma már ritkán hallható szép magyar kiejtéséért, választékos stílusáért. Ezt hallva, az ember szíve szakad meg, hiszen sirniválóan sekélyesedik a nyelvünk, szavak, ízes kifejezések tűnnek el belőle, magyartalanná válik a hangsúly; a nők affektálva, énekelve beszélnek, a férfiak pedig idegenül és darabosan, hogy kiejtésükben is férfiasságukat tükrözzék. Mind több a beszédhibás; a raccsoló, a pösze. Erdélyben viszont — az iszonyatos, népnyomorító terror ellenére — megőrizték Kölcsey Ferenc, Arany János és Móricz Zsigmond nyelvét. Ha valóságosak, élőek lesznek azok a kulturális kapcsolatok, amelyet a napokban írt alá a két ország művelődési minisztere. ezekből többet profitálhat az anyanemzet, mint első pillantásra látszik. Hiszen Erdélyben él még az igazi, szép magyar beszéd, a székely népművészet, zene- és dallamvilág. S mindez belülről fakadóan, őszintén, minden fenyegetettség ellenére — vagy talán éppen azért. Olyan világhoz kerülhetünk közel, amely talán ismét jó hatással lehet Magyarország kultúrájára, közművelődésére. Ráfér. Körmendi Zsuzsa gozó parasztság” lelkes tapsviharral üdvözölte Rákosi „elvtárs” kijelentését, miszerint a kommunisták nem akarják elvenni a földet a szegényparasztoktól, azaz nem kívánják a „kolhozosítást”. Miről ír még a Szabad Nép 1945 októberében? „Munkáspárti győzelmet jósol a budapesti közvéleménykutatás”, „Háromszázezer ember tett hitet vasárnap a dolgozók egységlistájának győzelme mellett”, „Rákosi és Szakasits elvtársak a reakció súlyos vereségéről”, „Harmincöt év a nemzet szabadságharcának szolgálatában — Rákosi Mátyás harcos életének történetéből”. Mindezen idő alatt természetesen a Kis Újság, a kisgazdák lapja sem tétlenkedett. „A Szabad Nép rémhírterjesztéssel vádol bennünket”, „Honnan fúj a szél?”, „Ki felelős a budapesti burgonyaellátásért?’’ című cikkeiben támadta a kommunisták gyenge pontjait. „ ... Vajon mit szólna a Szabad Nép, ha mi most fejére idéznénk pártjának ve- zérférfiai által elmondott beszédeket, amelyekben kemény szavakkal megintik a kommunista párton belül a túlzókat, a basáskodókat, a kiskirályokat...” Ahogy közeledett a november 4-ike, úgy erősödött az újságokban a propaganda; „Minden egyes szavazat az MKP-re — kalapácsütés a reakció fejére", „Független Magyarország és benne szabad magyar nép — Független Kisgazdapárt”, „Kenyeret, jó pénzt, rendet — szavazz a kommunistákra”, „Gondolj gyermekeidre — szavazz a Kisgazdapártra” . Talán az sem meglepő, hogy néhány héttel, nappal a választások előtt a pártok féltek a háborútól, gyásztól, éhezéstől meggyötört emberek közömbösségétől. „Nem ártatlan cselekedet tehát azr ha valaki nem szavaz. Az a munkás, paraszt vagy tisztviselő, aki akár tudatlanságból, akár közömbösségből, fásultságból félreáll, és november 4-én otthon marad: saját érdekeinek, a dolgozók ügyének árulója, a kiéheztető és árueltüntető reakció támogatója.” (Szabad Nép). „Értsd meg, választó, olyan választás lesz ez most, amelyhez való jogodat érdemes volt megszerezned, de ugyanakkor ne felejtsd el, hogy ezzel a joggal élni elsőrendű emberi és nemzeti kötelesség!” (Kis Üj- ság). Hát így készült a szabad választásokra az ország 1945-ben. Kecskés Agnes • Z. K. ócsai tanuló egy ingatlan fele részét örökölte elhunyt édesapja után úgy, hogy az édesanyja haszonélvezete terheli. Azt szeretnék megtudni, hogy a gyermek öröklése után kell-e illetéket fizetni? Mint bármelyik más állampolgár, úgy a kiskorú is szerezhet ingatlant, illetve örökölheti azt. Az öröklés következtében ugyanolyan fizetési kötelezettsége van, mint a felnőtteknek. A jogszabály azonban figyelembe veszi, hogy a vagyonával együttjáró költségeket nem tudja viselni. Ezért rendelkezik úgy a törvény, hogy a kiskorú örökös a hagyatéki eljárási és az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két éven belül köteles megfizetni. Est a fizetési kötelezettséget adópótlék nem terheli. A hatályos jogszabályok a kiskorú törvényes képviselőit arra ösztönzik — természetesen, ha eh.hez a megfelelő anyagi feltételek megvannak —, hogy az állammal szembeni kötelezettségüket mielőbb rendezzék. Ez az oka annak, hogy a fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor tíz, de maximum hetven százalék Kedvezménynyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel előbb teljesíti azt. Olvasóink esetében azonban nemcsak a gyermeknek, hanem a szülőnek is illetékfizetési kötelezettsége van. Mivel a haszonélvezeti jog megszerzését is terheli ez, az illeték mértékét az ingatlan forgalmi értéke huszadrészének alapulvételével kell megállapítani. Ezt a huszadrészt egy szorzószámmal növelik, amely attól függ, hogy hányt éves a használati jog keletkezésekor a haszonélvező. • Rövidesen kisajátítják családi házamat, írja F. G. Azt szeretném megtudni, ilyenkor hogyan történik az ingatlan értékbecslése? A hatályos jogszabályok szerint a kisajátított ingatlanért járó kártalanítást a forgalmi érték alapulvételével kell megállapítani. Az érték megállapításakor figyelembe kell venni, ha az ingatlan lakott. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor is a környéken meglévő hasonló adottságú. összehasonlításra alapul szolgáló lakott ingatlan forgalmi értéke az irányadó. Amennyiben a környéken a lakott ingatlanok eladásának száma csekély és az előforduló esetek időben is igen nagy eltérést mutatnak, akkor az ingatlan beköltözhető forgalmi értékéből kell kiindulni, s azt kell figyelembe venni, hogy kinek az elhelyezéséről kell gondoskodni, és az milyen megoldással történik. Ameny- nyiben az ingatlanban a tulajdonos lakott, s ő a kisajátított lakásnál kisebb szobaszámú alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást kap, akkor ez a lakott érték megállapításakor értéket emelő körülmény. Más az eset, ha az Ingatlanban bérlő lakott, ugyanis akkor azt kell megvizsgálni, hogy a bérlő a bérelt lakással azonos szobaszámú, de a, család lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó lakást kérhet. Ebből következik, hogy ha a bérlő jobb vagy komfortosabb lakást vagy éppen kisebb szobaszámút vagy alapterületűt fogad el, ennek sem előnyeit, sem hátrányait nem a kisajátítással érintett tulajdonos, hanem maga a bérlő kell, hogy viselje. A lakott- ság figyelembevételénél jelentősége van annak is, hogy a lakás használója jogcímmel lakik-e benne, vagy éppen rosszhiszemű jogcím nélküli, ugyanis ez utóbbi a forgalmi értéket általában nem befolyásolja. A lakott ingatlan forgalmi értékének megállapításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kisajátított telek és az épület értékaránya milyen. Amennjúben az épület elavult, kis alapterületű, rossz műszaki állapotú, de ér-tékes, nagy kiterjedésű telken áll, nyilván másként alakul a la- kottság értékcsökkentő hatása is. • Több mint négy éve tért haza egy külföldi útjáról H. A. váci segédmunkás. Házastársa az immár formális családi köteléket meg akarja szüntetni, de férje tartózkodási helye ismeretlen előtte. Azokban az esetekben, amikor a peres felek egyike külföldön tartózkodik, az eljárás értelemszerűen meghosszabbodik. de mindez nem akadálya annak, hogy a jogvitát eldöntse a bíróság. Ha ugyanis Karácsony előtt három nappal a legtöbb" ember nagy csomaggal közlekedett Érden éppúgy, mint az ország más vidékein is. Történetünk egyik főszereplője — a hatvanéves asszony — sok szatyrával nehezen döcögve, nem fért fel az autóbuszra. Megnézte az óráját, látta, hogy még sokáig kell várni, beült hát a közeli büfébe _ egy pohár sörre. Ügy tűnt, szerencséje van, mert nyomban találkozott egy ismerőssel, aki felajánlotta, hogy hazaviszi a gépkocsiján. A negyvennégyéves férfit onnan ismerte, hogy valamikor egy munkahelyen dolgozott a feleségével. A hétvégi telkük sem esett távol egymástól. Örömmel fogadta el a felajánlott szívességet és beült a kocsiba. Rövidesen azonban megdöbbenve vette észre, hogy nem a lakása felé halad a járgány. Hiába próbált tiltakozni, az ismerős férfiú Érd-Sóskát felé vitte, egy elhagyott területre, ahol kirángatta a gépkocsiból, letépte a ruháit és megerőszakolta. Tanúk nincsenek Amikor az asszony feljelentést tett a rendőrségen, és a történet másik főszereplőjét is kihallgatták, az szemrebbenés nélkül tagadott. Elmondása szerint egyenesen hazavitte az utast, nem tett vele kitérőt Érd-Sóskút iránvába, eszébe sem jutott ilyesmi. A mérleg egyik serpenyőjében egy állítás volt, a másikban pedig egy tagadás. Tanúk nincsenek. — Hogyan derítik ki ilyen esetben a tényállást? Császár Mihály százados, az Érdi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője mondja: — Megvizsgáltuk a tárgyi bizonyítékokat, és két nagyon fontos dolgot találtunk. A gyanúsított gépkocsijának a keréknyoma ott volt a füves talajon, éppen azon a területen, olyan külföldi államban tartózkodik a peres fél, amellyel országunk nemzetközi megállapodást kötött, a bíróság előtt folyamatban lévő perben keletkezett iratokat az Igazságügyi Minisztériumon keresztül megküldik a számára. Vannak azonban olyan esetek. amikor nem ismert a külföldi lakhely, vagy ha ismert is, de olyan államban van, amellyel nincs jogsegély szerződésünk. Ezenkívül más okok miatt, is előfordulhat, hogy a kézbesítés elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy más ok miatt eleve eredménytelennek mutatkozik. Ilyen akadályok meglétekor hirdetményi kézbesítést lehet kérni. A kérelem benyújtása mellett valószínűsítem kell azt, hogy mely okok miatt van szükség erre a kivételes eljárásra. A hirdetményi kézbesítés során az azt kérő félnek teljesen jóhiszeműen kell eljárnia, mert ha az általa előadottak utóbb valótlannak bizonyulnak, vagy azokról kellő gondosság mellett tudnia kellett volna, súlyos jogkövetkezményekkel járnak. Nem csak az eljárás lesz érvénytelen, hanem a felet a felmerült költségben is elmarasztalják, ezen felül pedig még pénzbírságot is kell fizetnie. A hirdetményi kézbesítés egyébként azt jelenti, hogy az iratot a bíróság hirdetőtáblájára kifüggesztik és 15 nap elmúltával úgy tekintik, mintha a peres fél azt szabályszerűen megkapta volna. Dr. Sinka Imre ahol a sértett szerint megálltak. A szatyrait pedig, amelyek az eseményeket követően a gépjárműben maradtak, megtaláltuk a férfi telkén, elrejtve a disznóól mögött. Ezek alapján került sor a gyanúsított előzetes letartóztatására. Pénzt akart A másik meghökkentő történet színhelye egy Nagykáta környéki tanya, ahonnan kétségbeesve rohant ki az udvarra egy nyolcvanesztendős nagymama. A szomszédok vették gondozásba a széttépett hálóingben, mezítláb menekülő öregasszonyt, akit a saját unokája próbált megerőszakolni. A szomszédok feljelentésére indult meg a büntetőeljárás, amelynek során az elvetemült huszonkilenc éves fiatalember előzetes letartóztatásba került. Mint a továbbiakban kiderült, az egyébként jó erőben levő férfi már huzamosabb ideje nem dolgozott, csak a családtagjaitól próbált nem éppen válogatott módszerekkel pénzt szerezni. Idén, január 8-án, miután bevallása szerint körülbelül egy deci pálinkát és négy deci bort ivott, magához vett egy kést, és öccsével együtt elment látogatóba a nagymamához. Pénzt akart szerezni az öregasszonytól, azt az összeget, amit tanácsi segélyként hozott aznap a postás. A nagymama tagadta, hogy átvett volna bármiféle összeget, mire a fiatalember kijelentette, hogy „ha nem adsz pénzt, megkeféllek . ..” Széttépte az öreg nő hálóingét, megharapta az arcát és késsel is fenyegette. A rendőrségen a gyanúsított azt vallotta, hogy ő „csak” pénzt akart szerezni a nagymamától, egyéb tervei nem voltak, de az öccse ellene vallott. Mindkét ügyben folyik a büntető eljárás. Ga. J. Extrái 70-75% bér + rezsi. Az anyagmentes termelési érték %*ban. Mellékállásban is! Bedolgozó vagy átalányos rendszerben. Csak munkával rendelkezők jelentkezzenek! Vegyes profilú vállalat. Telefon: 189-8010. Telex: 22-6675. 1X2 -FIGYELŐM Meghökkentő történetek Megerőszakolt öreg hölgyek ^ Két, valóban meghökkentő történetet adunk közre, me- lyek sértettjei idős asszonyok. Egyikük hatvanesztendős, ^ a másik már elmúlt nyolcvan. Rájuk való tekintettel ^ nem írjuk meg a gyanúsítottak nevét, akik lakat alatt ^ vannak.
