Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-06 / 31. szám
PEST MEG VEI xxxxv. Évfolyam, sí. szäm , POLITIKAI NAPILAP Ára: 5,210 forint 1990. FEBRUÁR G„ KEDD Medgyessy Péter Párizsban Hétfőn Párizsba érkezett Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. Tárgyalásokat folytat Pierre Bérégovoy gazdasági államminiszterrel, előadást tart a Politikai Tudomá- nÿbk Főiskoláján és találkozik számos francia nagyvállalat vezetőivel. Medgyessy Péter előzőleg Davosban a Világgazdasági Fórumon tartott eiőadást a magyar gazdaságról, a gazdasági átalakításról, a reformokról. A párizsi Le Figaro hétfőn terjedelmes beszámolót közölt a tanácskozásról, megemlítve a magyar miniszterelnök-helyettes felszólalását is. A lap szerint a világ minden részéből érkezett vezető gazdasági szakértők, üzletemberek „valóságos népszavazással fejezték ki rokonszenvüket” a közép- és kelet-európai változások iránt. M©ed§® marha, mért oly hús? Úrágább a sajt\ mimi m hús! Ha hétfő, akkor áremelés. Lassan hozzá kellene szoknunk, hogy év eleje óta az árak egyre meredekebben ívelnek felfelé. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a pénztárcát és idegeket borzoló „árhullámot’’ a fogyasztók egyre kevésbé tud- jív tolerálni. Január eleje óta kihaltak az élelmiszerüzletek is, s a látszatot a tények, a forgalmi adatok is alátámasztják. A budaörsi ABC-áruház vezetője, Girán István elmondta, hogy alaposan visszaesett a forgalmuk. Ügy látják, hogy hét közben á vevők csak ft legszükségesebb élelmet vásárolAz SZKP lemond minden jogi és politikai előnyről Az SZKP kész a társadalomban betöltött politikai vezető szerepét a más politikai erőkkel, folytatandó demokratikus küzdelemben kivívni, s lemond mindenfajta jogi és politikai előnyről. Ebben ösz- szegezihető az SZKP Központi Bizottságának hétfőn megkezdődött ülésén előterjesztett főtitkári beszámoló egyik legfőbb új gondolata. A szovjet társadalom — növekvő pluralizmus által kísért — széles körű demokratizálódása olyan folyamat, amely,,egy adott szakaszban elvezethet pártok létrehozásához is — fejtette ki Mihail Gorbacsov, majd hozzátette: Az SZKP kész ezen új körülmények között együttműködni és párbeszédet folytatni minden szervezettel, amely az alkotmány és a benne rögzített társadalmi rendszer talaján áll. Gorbacsov hangoztatta: pártja — szigorúan demokratikus keretek között — harcolni fog a vezető szerepért, lemondva minden jogi és politikai előnyről. Programját előterjesztve az SZKP kész azt vitában megvédelmezni, kész együttműködni más társadalmi, politikai erőkkel. Elengedhetetlennek nevezte a párt megújulását, s azt, hogy megszabaduljon mindentől ami összekötötte a tekintély- elvű bürokratikus rendszerrel, amely nemcsak a párt munkamódszerére és belső kapcsolatrendszerére nyomta rá bélyegét, hanem az ideológiára, a gondolkodásmódra, a szocializmusról vallott felfogásra is. Meg kell szabadulnia a párt- (Folytatás a 2. oldalon.) Termetes tolózárak Meglehetősen széles a monori Szervomechanikai Kisszövetkezet termékskálája. Közismertek és keresettek a náluk készülő olaj- és gázégőházak, valamint az olyan termetes hajtóműzárak is •' (Erdősi Agnes felvétele) Kinek kell ff Foma-1? (7. oldal) ják meg, csupán hétvégén nyúlnak egy kicsit mélyebben a pénztárcájukba. Tőkehúsból 30-40, sajtból 50 százalékkal vesznek kevesebbet, mint az elmúlt évben. Az alapvető élelmiszerekből — tejből, kenyérből — is negyedannyi fogy. Húsból a tavalyi havi átlagos 10 mázsa helyett az idén csak hatot adtak el. Azelőtt hetente négyszer-ötször kaptak felvágottat, mostanság a háromszori szállítás is kielégíti a megcsappant keresletet. A drága sonkát már alig viszik a vevők, inkább a vörösárut, a tepertőt, disznósajtot keresik. Egy hónap alatt lassan hozzászoktak, hogy kevesebbet kell rendelniük, ha nem akarják, hogy sole minden a nyakukon maradjon. Az üzletvezető szerint, sok az olyan áremelés, amit nem is jelentenek be, a vásárlók csak akkor értesülnek róla, ha az üzletben válogatnak a portékák között. E hét elején a mirelit- és vegyiáruk, a Napsugár ivóié lett drágább. Girán István a kollégáitól azt hallotta, hogy a margarin, az étolaj ára is emelkedik, de hivatalos értesítést ezekről még nem kapott. Ezzel égyütt mindkettő még hiánycikknek számít, szállítás után amenv- nyit kiraknak az eladótérbe, azt a vevők rögtön elviszik. A dunabogdányi áfész Felszabadulás úti boltjában Al- vincz Tamásné üzletvezető sem tudott semmi meglepőről beszámolni. Nem váratlan, hogy a forgalom itt is legalább 30 százalékkal visszaesett. Még az sem növeli a vevők számát, hogy a tavaszi- as idő miatt már a fővárosból is sokan felkeresik a Du.na- parti üdülőhelyet. A vezetőnő úgy véli, a tartós fogyasztási cikkekből alaposan „bespájzoltak” az emberek. Húsból, felvágottfélékből már tavaly i.s keveset adtak el, lévén ezen a környéken is sokan vágnak disznót. Az azonban még az edzett kereskedőket i<s váratlanul érte, hogy a kenyér- és tejfogyasztás mennyire visszaesett. Igaz, egy kiló Pannónia sajt például 300 forintba kerül, vagyis drágább, mint a hús. Elmúltak már azok az idők, amikor arra is gondolhattunk, olyat együnk, ami egészséges is. Az üzletvezető,nő megjegyeznie, hogy a vevők sokszor elégedetlenek, amin az ott dolgozók egy cseppet sem csodálkoznak. Egy-egy árlista kézhezvétele után sokszor még ők sem hisznek a szemüknek, mivel csillagászati összegek szerepelnek a papíron. II. C. Valótlannak bizonyult az a sajtóban is megjelent bír, hogy az étolaj és a maragrin ára is emelkedett. Ne örüljön a kedves olvasó, a ..kacsa ugyanis csak február 10-ig repül”» mert e naptó! fogva a literes , étolaj fogyasztói ára 55, a kocka alakú Ráma margariné 27, a dobozos Ráma margariné 34,50, a Liga margariné pedig 15 forint lesz. A szabadáras cikkek körében immár hétről hétre hozzá kell »/.okiunk az áremelésekhez, hiszen például hétfőtől a kozmetikai cikkek közül tübbet, így a Iticliioíit sportkremet, a FabuUssimo balzsamot, a hajöblltőt és a dauervizet is drágábban vesszük. Az aut,ósampon 81, míg az eldobható pelenka ára 116 forint. Számos édesipari termék is drágul, köztük a keresett 20 dkg-os babapiskóta 33.30-ról 45 forintra. Az abonyi Új Világ Tsz dobozos extrudált kenyerének ára ezentúl 46,70, a gof- ri pedig 28,70. A Sasad Téeszben csomagolt gyorsrizs 16.20 helyett 20 forintért lehet megvásárolni, de többe kerül a Tere-Fcre keksz, a Hóvirág kétszersült, és a Mézes- linzer is. Drágább lett több mint félszáz kész- és félkész termék. Egy adag mirelit sertéspörkölt például ezentúl 116, a pirított sertésmáj 81 forint lett. A Balaton- boglári Mezőgazdasági Kombinát 12 féle bor árát emelte, köztük a Zöldszilvániét. a Bogiári Muskotályét, és a Bogiári Mcrlotét. Megerőszakolt öreg hölgyek (4. OLDA Háss nap alatt Irakból Százhalombattára Hétfőn reggel az Adriar kőolajvezetéken Magyarország területére érkezett az első jelentősebb közel-keleti olaj- szállítmány. A Gáz- és Olajszállító Vállalat siófoki központjától szerzett értesülés szerint az Irakban vásárolt kétszázezer tonna olaj tankhajón érkezett a jugoszláviai Omisalj kikötőjébe, ahonnan nemzetközi távvezetéken húsz nap alatt juttatják el a százhalombattai finomítóba. A nemzetközi távvezetéket tíz évvel ezelőtt közös jugoszláv, csehszlovák és magyar beruházással építették. Magyarország költségei mintegy kétmilliárd forintot tettek ki. Mivel a tervezés időszakában számításba vett nemzetközi gazdasági viszonyok jelentősen megváltoztak, s a Szovjetunió mindmáig képes volt kielégíteni hazánk importkőolaj-,szükségletét, az Adria-vezcték ez ideig csaknem teljesen kihasználatlanul állt. Említésre méltó eddigi hasznosítása, mindössze hárommillió tonna kőolaj Szovjetunió—Jugoszlávia közötti tranzitszállítása volt, ennek bevételei azonban a fenntartási költséget sem fedezték. Emiatt vált az Adria-kőolaj- vezeték sokak szemében a meggondolatlan állami beruházások egyik mintapéldájává. A jelenlegi helyzetben — a szovjet szállítások csökkenése folytán — Magyarország kőolajellátásának biztons igát jelentheti ez az évi tízmillió topna, szállítókapacitású távvezeték, amelyet Csehszlovákiával közösen használhatunk. ....... ................................................11111 1 » inili|iiH!M» m wmmsíAi krónika i v/Ui mu Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, valamint Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke, hétfőn hivatalában fogadta Hans Sterckent, az NSZK Szövetségi Gyűlése külügyi bizottságának elnökét és kíséretét. 9 Horn Gyula külügyminiszter meghívására hétfőn délután Magyarországra érkezett Caterina Lalumiére asszony, az Európa Tanács főtitkára. Ugyancsak Horn Gyula látta ebéden vendégül az arab országok budapesti nagyköveteit. 9 Tőkés László temesvári lelkész. a romániai Nemzeti Megmentés! Front Tanácsának íagja hétfőn Gyulára látogatott. 9 A Művelődési Minisztérium és Románia Kulturális Minisztériumának együttműködési megállapodását Glatz Ferenc művelődési és Andrei Plesu kulturális miniszter írta alá hétfőn a Művelődési Minisztériumban. 9 Az ajánlási szelvények körüli bármilyen visszaélés alkalmatlan a választási eredmény lényeges befolyásolására — mutatott rá dr. Kónya Imre, a Független Jogász Fórum vezetője. 9 A TDDSZ semleges marad a választási küzdelemben, és nem köt egyetlen párttal sem választási együttműködést. 9 A Pártközi Egyeztető Bizottság tegnapi ülésén a bizottság munkájában részt vevő szervezete;: megállapodtak: a következő hetekben folyamatos elemzés készüljön a választásokat érintő tv- és rádióműsorokról. 9 A szakszervezeti választásokat segítő és a szakszervezeti kongresszus előkészületeit is szolgáló központi propaganda költségeinek felső határa hárommillió forint lehet — foglalt állást a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa. , B osszúság oka lenne az emlékezés? Hiszen micsoda dolog a hírlapírótól, ha olyasmit emleget, mint például a sertéstarja húsz esztendővel korábbi, azaz 1970-es ára?! Bosszantani akarja az olvasót?! Mert mi másra vezetne, ha leírja: 1970-ben egy kilogramm tarjáért harmincnégy forintot kellett fizetnünk az üzletben? S még inkább fájdítva a szívünket, az is papírra kerülhet, hogy ugyanakkor egy kg csont nélküli sertéscombért 39 forint volt a pénzbeli ellenérték. A mai fizetés és az akkori árak: ez lenne az igazi! Ilyen viszonyok nem léteznek. Akkor milyen viszonyok léteznek? A többi között olyanok, amilyenek hatására immár évek óta csökken a megyében a sertésállomány. Valamikor — például azokban a megemlített hetvenes években — jó üzlet volt a sertéstartás. A nagyüzemben is, a kisüzemben úgyszintén. Vagyont nem lehetett vele szerezni, de elfogadható jövedelmet igen. Annyit, amennyiért érdemes volt dolgozni. Napjainkban viszont, amikor a kistermelőnek, jó esetben, sok-sok fáradsága fejében 400—500 forintja marad meg jószágonként, húsz, huszonöt állatot kell leadni ahhoz, hogy összejöjjön az a tízezer forint, amelyet még úgy- ahogy summának nevezheDISIMÓSÁC tünk, nem szabad csodálkozni azon, ha a kistermelők körében is gyorsan csökken a sertéstartási kedv. A tapasztalatok szerint a megyében a mérséklődés eléri a tíz százalékot, s erre bizony hosszú-hosszú ideje nem volt példa. S jártában-keltében azt is észleli a tollforgató, hogy ami az igazán veszedelmes, az is bekövetkezett: kevesebb a koca, azaz mert kevesebb az anyaállat, kisebb lesz a következő időszakban is a kínálat vágójó- szágból. Sok jóra tehát nem számíthatunk. Könnyen odavethető persze, a mai árak mellett nem fognak verekedni az emberek a húsospultok előtt, csak hogy kapjanak valamit. Igaz! A családok jelentős részének — mert azért ne feledjük el, korántsem mindenkinek — át kell alakítania étkezési szokásait. Kevesebbet, olcsóbbat, ez most a fájdalmas lecke. S hosszan tartó lecke lesz akkor, ha nem kezdődik meg a tisztázása annak a mezőgazdaságban is, miért kerül valami annyiba, amennyit kimutatnak, s miért nem annyiba kerül, amennyit ér?! Valamikor azt tartotta a népi bölcsesség, disznót ebért nem adok, azaz értéke alatt nem szabad valamit vásárra vinni. Ma azonban a sertések esetében (is) az a helyzet, hogy miközben a termelőket egyre inkább sarokba szorítja a takarmányárak emelkedése, költségeiket csak késve és részben ismeri el a társadalom akkor, amikor a jószágot veszi át: a felvásárlási árakban. Az import fehérjetakarmányoknak az ára, amint azt a termelők mondják, tavaly több mint negyven százalékkal emelkedett, de a hazai takarmánygabonákért is negyedével, ötödével többet kellett fizetni, mint előzőleg. Ezzel szemben a vágósertés felvásárlási áránál csupán tizenkét százalékos volt az emelés tavaly, s ha a mértékeket összevetjük, akkor világos kép áll előttünk, miért kisebbedik a jószágok állománya. A megyében a nyolcvanas évek elején még 550 ezer darab sertés várta a sorsát az ólakban, s ezeknek több mint a fele a kistermelőknél.: Napjainkra az állomány 400 ezer alá csökkent — szembetűnő tehát a mennyiségi veszteség —, s ennek a mérséklődésnek a java része a kistermelőkre jut! A kistermelés: a legérzékenyebb műszert adja a jövedelmezőség alakulásának a méréséhez. Csak éppen a műszerre figyelni kellene ... Évek óta hajtogattuk a lap hasábjain: baj lesz. Most már baj van. Egy ideje sem a belföldi árualap, sem a kivitelre felkínált mennyiség nem fedezi a tényleges piaci igényeket. A múlt esztendő második felében például a megnövekedett kereslet ellenére kilenc százalékkal volt kevesebb a felkínált árualap, mint az előző évben. s ennek a következménye, hogy évtizedek óta első ízben történt meg: 1989-ben az élelmiszeripar nem tudta bővíteni árukibocsátását sertéshúsból. K edvelt anyaga a magyar konyhának a disznóság minden formája. Disznóság viszont, ha a disznóságok felhasználását nem a fizetőképes kereslet, hanem az árualap szűkössége szabályozza, mert ez egy jelentős mezőgazdasági termelést folytató országban egyenlő a feje tetejére állított logikával. A pénz van, áru nincsen furcsa helyzete a külkereskedelemben akkora luxus, amekkorát aligha engedhet meg magának a magyar gazdaság. S éppen mert ennek ellenére megengedte, megengedi magának, tartunk ott, ahol tartunk. Az örökös húzd meg-ereszd meg az állattenyésztésben tartós nyomokat hagyott. Ezeknek a nyomoknak az árát látjuk most az árjegyzékeken ... Ha látjuk. Mészáros Ottó