Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

1990. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ Többszázezres moszkvai tüntetés Az SIKP KB ülése előtt lelösségre vonását követelték, és hangsúlyozták, hogy tör­vénybe kell foglalni: ezentúl ne vethesék be egy szűk ha­talmi csoport utasítására a nép ellen , a hadsereget.. Több bírálat hangzottéi Gorbacsov- .iiak. címezve is. Hangsúlyoz­ták, a pártfőtitkárnak dönte­nie kell; az apparátus vagy a demokrácia mellett áll. Ilyen előzmények után ma ül össze az SZKP Központi Bizottsága, hogy a tervek sze­rint megvitassa a párt ősszel megrendezendő XXVIII. kongresszusának állásfoglalás- tervezetét.. Az ülést évtizedek ótg nem tapasztalt felfokozott érdeklődés, rendkívül aktív politikai, közélet, mindinkább éleződő belső feszültségek, ko­moly gondok és mindezek­ből fakadóan sokirányú talál­gatások előzik meg. Az ország legnyomasztóbb gondja a rossz gazdasági hely­zet, az egyre romló közellátás, ami érthetően csökkenti a je­lenlegi vezetés iránti bizalmat, legyenek annak meghirdetett céljai bármennyire vonzóak is. Sokan már az ország közeli széteséséről beszélnek a láng­ban álló Kaukázus és a béké­sen forrongó Baltikum esemé­nyeit követve. A személycserékről szóló ta­lálgatások mostanában min­dén KB-ülés előtt felerősöd­nek. Sosem volt rá azonban eddig példa, hogy Mihail Gorbacsov maga cáfolja a pártfőtitkári tisztségből való távozását felröppentö hírt, amelyet az amerikai CNN té­vétársaság ismertetett. Mihail Gorbacsov az új brazil elnök­kel folytatott megbeszélései előtt alaptalannak nevezte a hírt. Figyelmet érdemel az is, hogy a Moszkovszkije No- vosztyi című hetilap éppen a héten közölt terjedelmes cik­ket a pártvezetés mai konzer- vátívjairól „Jegor Ligacsov és a többiek” címmel. Szombaton moszkvai sajtó- értesülések a hétfőn kezdődő tanácskozás kapcsán arról szóltak, hogy átalakul a felső pártvezetés, megszűnik jelen­legi funkciójában a politikai bizottság. Az értesülések sze­rint a KB most állást foglal az alkotmánynak a párt veze­tő szerepét rögzítő és hónapok óta viták kereszttüzében álló 6 cikkelyéről is. Hírek szerint a pártvezetés enged a társada­lom követeléseinek: elfogadja a cikkely kiiktatását és a többpártrendszer törvényesí- tését. Ami azt is jelenti, hogy a párt a XXVIII. kongresszus­ra készülve vállalja a vezető szerep politikai csatákban való kivívásának feladatát is. Gáz van Szigethalmon (1.) Falugyűlés illegalitásban? A párt alkotmány által biz­tosított vezető szerepének el­törlését, a KB lemondását és a demokratikus erőkkel foly­tatandó kerékasztal-tárgyalá­sokat követelték vasárnap az utóbbi idők legnagyobb moszkvai tömeggyűlésének résztvevői. Az oroszországi népfront, a Jurij Afanaszjev vezette szo­ciáldemokrata szövetség, a Memorial és számos más, újonnon alakult mozgalom, köztük a zöldek, által szerve­zett megmozdulás egyértelmű­vé tette: mind nagyobb a de­mokratikus erők befolyása. A Kreml , tőszomszédságában tartott nagygyűlésen Gavriil Popov népképviselő becslése szerint mintegy 300 ezren kö­vetelték az SZKP hatalmi mo- nopólumának megszüntetését. Más becslések szerint a részt­vevők száma elérte a félmil­liót. A felszólaló népképviselők, köztük Jurij Afanaszjev tör­ténész hangsúlyozta, hogy a pártapparátus „megfojtja” a peresztrojkát, ezért a demok­ratikus erők összefogására van szükség. Radikális fellépést sürgetett Borisz Jelcin. Mint mondotta, à KB nem képes az átalakítás véghezvitelére. Hangsúlyozta, hogy a peresztrojka sikere ér­dekében reformplatformot kell létrehozni, a KB-nak pe­dig le kell mondani és helyet­te szervezőbizottságot kell lét­rehozni a már májusban meg­tartandó XXVIII. kongreszus előkészítésére. A tömeg több­ször kórusban követelte a KB lemondását. A résztvevők közül többen a bakul tragédia Kapcsán a katonák bevetéséért felelősnek tartott személyék, ' köztük Dmitrij Jazov. honvédelmi mi­niszter és Jegor J.igaesov fe­, nyugtalan " Moldávia Nem csökkenő feszültség Tovább tart a politikai fe­szültség Szlovén-Moldáviában. A szövetséges köztársaság Legfelső Tanácsának Elnöksé­ge (LTE) soron kívüli ülésen Ïdÿlaîfcôïcitk a kisinyovi tünte­tésekkel; a tyiraszpoli népsza­vazással és a gagaúzok auto­nóm törekvéseivel. A testület elítélte a köztár­f Uj miniszterelnök Bulgáriában , Válségellenes program Andrej Lukanovot, a BKP elnökségének tagját választot­ta meg kormányfőnek szom­baton a bolgár parlament, ö volt az egyetlen jelölt a poszt­ra azt követően, hogy csütör­tökön lemondott a Georgi Ata- naszov vezette kormány. A miniszterek a helyükön ma­radnák mindaddig, amíg And­rej Lukanovnak sikerül új kormányt alakítania. Az új kormányfő megválasztását kö­vető első parlamenti beszédé­ben kijelentette, hogy szeret­né, ha az általa irányított ka­binet nem egy párt, hanem a nemzeti megegyezés kormánya lenne, amely konkrét válság- kezelési programot dolgozhat­na ki. A politikai pártok és a társadalmi erők támogatása nélkül nincs, kiút a bolgár válságból — jelentette ki. A szakszervezetek képvise­lője a parlamentben teljes tá­mogatásról biztosította az új miniszterelnök személyét. A .kerékasztal-tárgyalások rész­vevői közül a Bolgár Népi Földműves Szövetség kijelen­tette. hogy bizonyos feltéte­lekkel hajlandó volna részt venni egy szakértői kormány­ban, amely ideiglenes jelleg­gel, csak a májusi választá­sokig maradna hivatalban. Andrej Lukanov szerint egy ügyvivői kormány irányítani tudná az országot- a választá­sokiig, de nem tudna megva­lósítani egy komplex válság- ellenes programot. A szuverén státusért A Szlovén KSkilépett A Szlovén Kommunisták Szövetsége vasárnapi konfe­renciáján úgy döntött, hogy kilép a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségéből (JKSZ). A ljubljanai tanácskozáson elfogadott határozat kimondja azt is, hogy a szlovén kommu­nisták. számára befejeződött a JKSZ 14. kongresszusa. A ja­nuár közepén tartott kong­resszus megszakadt, mert Szlovénia, a legfejlettebb ju­goszláv tagköztársaság küldöt­tei kivonultak a tanácskozás­ról. Mint mondták. így kíván­tak tiltakozni az ellen, hogy nem alakulhatott ki demokra­tikus vita, és a JKSZ nem ké­pes megújítani önmagát. A vasárnapi konferencia küldöttei döntöttek a párt ne­vének — berlini minta sze­rinti — megváltoztatásáról is, s meghatározták a párt új he­lyét és szerepét. A Szlovén' Kommunisták Szövetsége — a Derpokratikus Megújulás Pártja az európai demokra­tikus baloldal autonóm részé- nék tekinti magát, s kapcso­latba kíván lépni a Szocialista Intérnacionáléval. A szlovén párt kész együttműködni Ju­goszlávia minden politikái szervezetével, de előzetes fel­tétel nélkül — szögezték le. Pártunk nem támogatja Ju­goszlávia szétszakítását, ha­nem olyan országot akarunk, amelyben Szlovénia szuverén státussal rendelkezik — nyi­latkozta Ciril Ribicsics, a szlovén párt vezetője. A név megváltoztatása, mondta, a demokratizálási törekvést, a reformok megvalósításának szándékát hivatott tükrözni. A konferencián elfogadták a párt programját az áprilisi köztársasági választásokra. „Szabad és hatékonyan műkö­dő konföderatív Jugoszlá­viáért küzdünk, amelyben piacgazdálkodást valósítunk meg” — hangzik a szlovén program. saság fővárosában sorra zajló tüntetéseket, amelyeket nem engedélyeztek az illetékesek. Megállapította: történtek erő­szakos cselekmények is. Az LTE törvényfélehnek nevezte a szélsőségesnek, szeparatistá- nak minősített csoportok ak­cióit. . Alkotmányellenesnek minő­sítette a többségében orosz nemzetiségűek lakta Tyirasz- polban lezajlott népszavazást. Azon a város és néhány kör­nyező település lakosainak ar­ról kellett dönteniük, hogy kapjon-e a körzet önálló stá­tust, váljon-e olyan területté, amelyen önkormányzat és gazdasági önelszámolás sze­rint élnek, és ahol az ott élő emberek által beszélt vala­mennyi nyelv egyenjogú. Ta­valy nyáron éppen Tyiraszpol volt a központja az orosz aj­kúak sztrájkmozgalmának, amellyel az általuk sérelmes­nek minősített nyelvtörvény ellen tiltakoztak. Ezenkívül arról is dönteniük kellett a helybelieknek, hogy csatlakoz­zanak-e majd a Dnyeszter menti autonóm köztársaság­hoz, ha létrejön ilyen. — Drága uram, ne álljon elém, mert semmit sem látok és hallok. Azután majd azt mondják, összevissza firkál­tam mindent. Ez a párbeszéd pénteken, a.z éjszakába nyúló szigethalmi falugyűlésen zajlott köztem és a nagyközségi tanács vb-titká- rának férje között. Botrányos, robbanással fenyegető hangu­lat többször is kialakult ezen a falugyűlésen. Nem csoda, a több mint tizennégyezer lel­ket számláló településen ta­valy egyáltalán nem rendeztek ilyen fórumot, miközben meg­indult a községben a gázháló­zat építése és szervezés előtt áll az ivóvíztársulat. Ha csu­pán e két fontos, zsebbe vágó kérdést kellett volna tisztázni, akkor is hosszú és kimerítő este elé nézhettek volna a szi­gethalmiak. De ezeken kívül is nagyon sok minden történt. Panaszok, rágalmak céltáblá­ja a tanács elnöke, Németh Gábor, szinte megválasztásá­nak napjától kezdve. Be- és feljelentések áradata indult el­lene a legkülönfélébb fóru- tmokhoz és bizonyosan több ezerre tehető azoknak a röp­céduláknak a száma, amelye- ■ két az utóbbi hónapokban a szigethalmiak postaládáikban találtak. Ezeken a papírokon néhány mondatos vádak ol­vashatók arról, hogy a tanács­elnök sikkasztott, de olyan cé­dulák is akadnak, amelyek a megyei pénzügyi vizsgálati jelentésben feltárt hibákról szólnak, egyszerűen lemásolva egy-egy bekezdést a hivatalos iratból. A Hazafias Népfront, illetve a tavaly megalakult nagyköz­ségi kerékasztal többször meg­kísérelte a tanácsülésen visz- szahívatni az elnököt. Amikor ez nem sikerült, egyenként kerestek 'fél ’a 'tariacsfagolsat. „Kezükbe adtuk a dokumen­tumokat, nem beszéltük rá őket a lemondásra. A tények megismerése után maguktól mondtak le” — így fogalma­zott dr. Békássy Koppány, a népfront helyi elnöke. Így a Szigethalmi Tanács működésképtelenné vált, hi­szen a harmincöt tanácstag több mint fele lemondott. A múlt héten a Pest Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága Németh Gábor tanácselnököt szigorú megrovás fegyelmi büntetésben részesítette a pénzügyi vizsgálat során fel­tárt hibák miatt. Ezek valóban hibák és nem visszaélések voltak. A tanácselnök állította, nem mondott le annyi tanácstag, hogy működésképtelenné vál­jon a testület, a Pest Megyei Tanács azonban péntek dél­előtti ülésén már 25-re, az or­szággyűlési választások nap­jára kiírta Szigethalmon a helyhatósági választásokat. (A Pest Megyei Tanács gyakorla­tilag nem képviseltette magát ezen a falugyűlésen. Pedig a lakosság ugyancsak megdöb­benéssel fogadta a dolgok ilyetén alakulását és számos kérdésük volt, amire azonban nem kaptak választ. Az elnök­ségi asztalnál helyet foglaló megyei tanácsi dolgozó a víz­ügyek és nem az államigazga­tási jog szakembere volt.) — Hát ez a szégyen kell ne­künk, emberek? — kérdezte drámai hangon Németh Gá­bor. aki úgy fogalmazott: íté­lőszék, a falu ítélőszéke előtt áll. Felsorolta mindazokat az eredményeket, amelyeket a település elkönyvelhetett az ő 1985-ös megválasztása óta. A nagy sokára felépült, előd­jétől örökölt egészségházat, a falugyűlés helyszínéül szolgáló huszonnégy tantermes iskolát, a portalanítoit utakat, a bein­dult gázépítést, az idősek nap­közi otthonát említette. Az őt ért vádak okán családi, anya­gi helyzetét is pontosan meg­ismerhette mindenki, hogy a századelőn épült vályogfalú házban él, hogy nincs nyara­lója, hogy nem építkezik Bu­dán, s hogy feleségét, aki húsz éve . becsülettel dolgozik ? Szigethalmi Tanácson, ki­kezdték a vádaskodók. S hogy mit akar a falu? Ez gyorsan és egészen pontosan kiderült Nyugalmat akar, a személyeskedés, az ellenséges­kedés végét szeretné, s azt, hogy a tanácson végre a gáz­építéssel és a víztársulat szer­vezésével foglalkozzanak. Mi az a kerekasztal? Mit akar? Kit képvisel? A kérdésekre dr. Békássy Koppány válaszolt, elmondva, hogy a kerekasztal megbeszé­lésein a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt, a Hazafias Népfront he­lyi szervezetén kívül részt vesz a Szigethalomért Társadalmi Szövetség, valamint a katoli­kus és a református egyház helyi .lelkésze. A válasz látha­tóan nem győzte meg az egy­begyűlteket. az pedig végképp olaj volt a tűzre, amikor ki­derült: a kerekasztal a tanács vb-titkárának és a HNF helyi elnökének aláírásával levelet intéz az ideiglenes köztársa­sági elnökhöz. Szűrös Mátyás­hoz. E bejelentés nyomán olyan hangzavar támadt, hogy a doktor úr már el sem tud­ta mondani, mit is tartalmaz a levél. Ebkor lépett a mikrofonhoz dr. Dobos Ibolya, a Szigethal­mi Tanács vb-titkára és ugyancsak meglepő bejelen­tést tett. Azért nem volt haj­landó a falugyűlés elnöki asz­talához ülni, mert a decem­ber 19-i tanácsülésen, az ak­kor még működőképes testü­let a falugyűlés összehívását nem volt hajlandó megtárgyal­ni, előkészíteti enség miatt. Mivel a tanácstörvény szerint falugyűlést csak a tanácsülés­nek van joga összehívni, ezt a fórumot pedig a tanács el­nöke szervezte, így a rendez­vény nem jogszerű. Ez volt az a pillanat, ami­kor csaknem elszabadult a po­kol. A törékeny, gyerméklány kinézetű fiatalajszony nézett farkasszemet több száz felhá­borodott szigethalmival. Akik igen hangosan értésére ad­ták, nem érdekli őket. jogos vagy nem jogos a falugyűlés, igenis magasabb fórumnak tartják mostani gyülekezetü­ket a tanácsülésnél. A fiatal- asszony azonban a bekiabálá­sok után is folytatta, hang­súlyozva. hogy ő maga is fon­tosnak tartja, hogy végre két­oldalú megbeszélés kezdődjön a tanács és a lakosság között és megtudják végre az igazsá­got. Mert, a féligazság nem igazság, sőt... Móza Katalin (Folytatjuk) aüÁNvúr (7.) i ver éket közéjük? 1——_____ mokrata Fórumnak a Kun I Brucan visszavonul „Politikai bomba" Újabb „politkiai bomba” robbant vasárnap Bukarest­ben: Silviu Brucan, a hatok felhívásának egyik aláírója, aki a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa mellett műkö­dő külügyi bizottság elnöke­ként tevékenykedett, közölte, hogy „küldetését befejezettnek tekinti” és visszavonul a poli­tikai közélettől. Brucan a Rompreshez eljut­tatott levelében aggodalommal szól arról, hogy az új politi­kai helyzetben személyi ambí­ciók kerülnek előtérbe és a színtéren feltűnnek politikai szélhámosok is. A megkezdő­dött választási kampányban nem az eszmék összecsapásá­nak vagyunk tanúi, hanem egyes személyek lejáratásá­nak. ami azzal a veszéllyel fe­nyeget, hogy a „politikai ve­télkedést a második világhá­ború előtti időszak legalacso­nyabb szintű hagyományainak világába süllyeszti”. Nyugta­lanítónak tartja Brucan azt is, hogy olyan személyek is „fel­színen” maradnak, akik „egy­mást túlszárnyalva dicsőítet­ték Ceausescu kultuszát”. Hideg van Ráckevén igy, február elején. Vastag, szürkés kí­gyók kanyarognak a kéményekből az égnek, különös ákombá- komot rajzolva a házak fölé. Vajon ki tudná megfejteni e szo­morú hurkok és kacskaringük értelmét? És vajon ki tud eliga­zodni az emberek között? Minek a szerelem, gyűlölet, barát­ság. hatalom? Nehéz dolgok ezek, s nyomukban egyre újabb kérdések tolakodnak elénk. Mi ver éket például cigány és ci­gány közé? Miért kell kettészakadnia a eigányszövetségnek Ráckevén? Füstös, sötét felhők vonulnak a város felett tova s ugyanilyen füstszín arcú férfiak találgatják a kályhák mel­lett: miért? A magyarázat persze nem késik soká. Ott a baj, hogy nem állítatja egymást az elnök és a titkár. Ez arra mondja, hogy tolvaj, az emerre. Hisz a cigány már ilyen — nem tűri a bé­kességet. Köpköd, acsarkodik a másikra, ha teheti. De tény­leg így van-e? S ha igen, hát ez örökké fog tartani? Lám. megint csak kérdője­lekbe botlunk, de kérdés ül ki Jakab István arcára is. Közép- termetű. óvatos beszédű fia­talember ez a titkár, amit mond, nehezen mondja. Nem akar ö bajt se magának, se a sógornak, kezdi. Mert sógora neki az elnök, a Kun Pál, aki miatt kilépett a cigányszövet­ségből. Szünetet tart, talán azon gondolkodik, folytassa-e végül belevág: Értelmüket vesztett szavak — Rögtön látszott, hogy itt gondok lesznek. Kun Pál a főnököt játszotta, hatalmat akart. Hiába szóltunk neki, hogy demokrácia kell a szö­vetségben. nem hallgatott ránk. A végén még meg is fe­nyegetett. hogy rám uszítja a cigányokat, tépjenek szét. Ezért aztán az ellenőrző bi­zottság elnökével együtt kilép­tünk.. De minek futtatja ma­gát az az ember, aki a nevét mokrata Fórumnak a Kun Pál. Nyaggatott, hogy lépjek be a szövetségbe, igen. valósággal nyaggatott a Kun Pál. Ural­kodni akart a Kun Pál. — Állandóan becsmérelte a barátaimat, valósággal elutál­ta mellőlem őket. Számonkér- te, hogy én miért járok össze magyarokkal. Akkor mellé áll­tam, nem akartam a nővérem férjével haragot, a barátaim pedig elmaradtak. Aztán jött ez a szövetség. Három hónapig voltam titkár, de elegem lett. Szóba került, hogy csinálunk egy másik csoportot, a Ma­gyarországi Cigányok Kultu­rális Szövetségét, és terveztük egy cigánypárt alakítását is. mármint an­alig tudja leírni? Egy általá­nos iskolás jobban ért a betű­vetéshez. mint ő. Hát ilyen vezetője van a ráckevei cigá­nyoknak. És most már gátját vesztve tör ki a sértettség belőle. Csapongunk az időben előre- hátra. történetek váltják egy­mást, nehéz követni: mi, mi­ért, hogyan vezetett a mosta­ni helyzethez. Talán a cigány­klubbal kezdődött az egész melyet régóta szervez a város­ban Kun Pál. Vagy nem is? Korábban? Esetleg később? Tejes, súlyos köd ereszkedik az udvarra, vigasztalhatatlan­ná téve a világot, a kintit. Ide­bent pedig a szavak lassan értelmüket vesztik, nincs ok és okozat, csak ez a két ember marad, aki nem szereti egy­mást. Valami megmagyaráz­hatatlan rosszkedv lopózik a szobába, ahol ülünk. Kun Pál, Kun Pál... minden panasz végén ez a név áll. À cigány­ságot el akarja dobni a De­nak ráckevei szervezetéhez ed­dig 83 család tartozott, ’"zt a létszámot akarták 100-ra emel­ni, de amikor kiderült, hogy kilépek, inkább hozzám jöt­tek az emberek, tegyünk vala­mit. Mert nincs megelégedve senki a jelenlegi vezetéssel. Az én időmben még csak öten voltak, mára hét cigány pa­rancsol a többinek. Ráadásul munkanélküli, meg büntetett előéletű is akad köztük, és olyan, aki az éjszakába jár. Pedig az alapszabályban vi­lágosan benne áll, hogy ilyen embereket nem szabad a veze­tőségbe tenni. Csak kérdezzen meg bárkit, megmondják, mi a véleménye az embereknek er­ről a szövetségről. Ott van például a Raffaelné, ő majd elmeséli a dolgokat... 's

Next

/
Thumbnails
Contents