Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-28 / 50. szám
1990. FEBRUAR 28., SZERDA Régióné helyett Harvade Hogy nyugodtan szotyolázhasson a gyerek — Már nem engedem, hogy a gyerekem szotyolát egyen — meséli Papp Zoltán, az amerikai Uniroyal Chemikal Dunakeszin működő irodájának vezetője —, mivel a napraforgótermés 85 százalékát ma Magyarországon Reglone-nal kezelik. Ez pedig méreg, amely benne marad a növényben, úgy a magjában, mint az abból sajtolt olajban. Ezt eszik emberek és madarak, sót permette formájában elpusztít minden zöld növényt is, amit csak ér. — Az ön cége, az Uni- royál Chemical a Harvade fantázianevű terméket ajánlja helyette. Miért jobb ez? — A Harvade-ot a gyár kanadai kutatóintézetében fedezték fel, Magyarországon 1936- ban kapott felhasználási engedélyt három kultúrában — napraforgó, repce, burgonya —, de eseti MÉM-engedéllyel szója, rizs, mustár és borsó termesztésében is használható. A Szer többféle növénykultúrában egyöntetűvé teszi a természetes érést, és meggyorsítja az elöregedési folyamatot. Előnye, hogy használata esetén könnyebb és hatékonyabb a betakarítás, magasabbak a terméseredmények, korábbi és előre meghatározó idejű a tér- mésbetakarítás, csökkennek a szárítási költségek. Csapadéktól, hőmérséklettől függetlenül hat, nincs szermaradékve- szély, felhasználókra és munkavégzőkre ártalmatlan, és főleg nagy előnye, hogy nem toxikus, ezért elsodródás esetén a szomszédos növénykultúrákra nem veszélyes. — Ez valóban nagy szó, hiszen emlékszünk még a néhány évvel ezelőtti alsónémedi nagy botrányra, amikor a szomszédos kistermelők karfiolját tette tönkre az eltévedt Régióné. Ennél az anyagnál tehát nem áll fenn ilyen veszély ? — Nem, mert a Harvade emberre és emlős állatra, valamint a környezetre nézve teljesen veszélytelen. Hatásmechanizmusa abból áll, hogy a növény belsejében kölcsönhatásba lép a természetes biológiai folyamatokkal, és így segíti az érést. — Hogyan próbálják a felhasználókat rávenni, hogy ezt használják az egyéb, erősen környezetkárosító anyagok helyett? — Múlt év tavaszán pályázatot hirdettünk. A résztvevőknek egy szakdolgozatban kellett összegezniük tapasztalataikat és kutatásaikat arról, hogy a Harvade-ot hogyan kell használni, mennyire hatásos a különböző növénykultúrákban, melyek az előnyei más szerekkel — Régióné, Finale, Pardner — szemben, amelyek ugyanakkor környezetkárosító hatásúak, azaz gyomirtó. Az első hat helyezett díja külföldi tanulmányút, a beérkező munkák azonban olyan színvonalasak lettek, hogy nyolc első díjat kellett kiosztanunk. Egyébként 45 pályázat érkezett, amelyeket könyv formájában is megjelentetünk. — Voltak a szakdolgozatok írói között Pest megyeiek is? — Igen, a Monori Állami Gazdaságtól érkezett Hada- nits Péter munkája, a galga- mácsai összefogás Mgtsz-től dr. Mózer István a negyedik helyezést érte el. Szegő Krisztina Ki tudja, mikor igényel egy ágyat... A szemezgetést másra bízzuk? Az ember valahogy másmilyennek képzeli a szimbólumokat, talán patetikusabbnak, esetleg lenyűgözőbbnek, mél- tóságteljesebbnek, szívbe mar- kolóbbnak. Ez a miénk tegnap furcsára sikeredett. Zsúfolt volt, kicsit zajos, és enyhén „illatos”. De hogy mégse kételkedjen senki a dologban, legalább ötször elismételték, hol franciául, hol magyarul, a Déli pályaudvar bizony az, egy valóságos szimbólum. Egy darabig itt laktak a hajléktalanok, ráadásul a távolba futó sínek utalnak az országhatárokat nem ismerő segítségre, szóval az Orvosok Világszövetségének minden szempontból megfelelt a hely egy magyarországi bemutatkozásra. Rögtön az elején rá kellett jönnünk, nem csupán profi orvosok, de profi rendezők is Az árak nőtton csökkennek Fájdalmas gyógyszerek tást is mégemelték 95 százalékra, s a 41,60 helyett áprilistól csak 11,80-at kell fizetni érte. Ugyanez a helyzet a Be- taloc szívbetegségre fölírt gyógyszerrel, ami ma még 88 forintba kerül, de csak 8,80-at kell fizetni érte, áprilistól 110 forint az ára, de már csak 5,50-et kell a gyógyszertárban fizetni érte. Drágábbak lesznek az infarktus utáni kezelés idején szedett szokásos drazsék, havonta 34 százalékkal. A krónikus náthások és torokfájások, ha Kalmopyrinnel, C-vi- taminnal és Paxirasollal kezelik magukat, hetente 24 százalékkal fizethetnek többet a reményért, hogy kilábalnak a bajukból. Az áremelés összesen 3,1 milliárd forinttal több kiadást jelentett volna a lakosságnak, de a társadalombiztosítási támogatás révén csak 400 milliót hárítottak közvetlenül a betegekre. S azok közül sem mindenkire, hiszen már eddig is kétféle recept létezett: a fekete, amelyre ingyen adták a gyógyszert, s a piros, a fizetőrecept. A jelenlegi gyógyszer- áremelés kapcsán februárban módosították a közgyógyellá- tási rendeletet, amely kibőví tette a kedvezményre, vagyii az ingyenes gyógyszer- é, gyógyászati segédeszközre szó rulók körét, valamint egysze rűsítette azt az eljárást, amely nek révén a kedvezményezet tek a helyi tanácsokon meg kaphatják erről szóló igazol ványukat. A gyógyszeráremelés való színűleg sokunkat fájdalma san érint, de dr. Ajtay Andrá az előnyeit is látja. Várható an tovább csökken a fiókbai tartott-gyűjtögetett bogyók pirulák, kapszulák száma, t legutóbbi áremelés óta 15 szá zalékos csökkenést tapasztal tak a forgalomban. Ez egész séges tendencia, hiszen a fi ókban tartott gyógyszer nen gyógyít. Ettől azonban fonto sabb szempont, hogy a nem zetközileg nagyon maga színvonalúnak tartott magya gyógyszerek értékarányos ára kon kerüljenek a piacra, a bel és külföldi piacra egyaránt. / gyógyszergyárak az áremelés sel a piaci viszonyokra készül nek föl, a társadalombiztosí tás pedig azzal, hogy biztosi tottjai költségeinek nagy ré szét átvállalja, egy ésszerűb ben működő egészségügy feli tapogatózik. S ha ezen a: úton haladunk, az lehet, hogj a Kalmopyrintől továbbra sen múlik el a náthánk, de az árá tói elmúlhat a fejfájásunk. J. A. Mint ismeretes, április má- sodikától ismét fölemelik a gyógyszerek árát. Az áremelés átlagosan 10 százalékos többletkiadást jelent a betegeknek, ami úgy jön ki, hogy 474 gyógyszer árát fölemelik, 355- ét pedig csökkentik. A gyógyszerek ára azonban nem 10 százalékkal emelkedik, hanem S2-vel, kaptuk a tájékoztatást a Pest Megyei Tanács szociális és egészség- ügyi osztályán dr. Ajtay András helyettes osztályvezetőtől, A különbözeiét, ami a gyógyszerek tényleges ára és a fizetendő ár között van, azt a társadalombiztosítás fizeti. A Kalmopyrin például már tavaly sem élvezett támogatást, 5 forintba került a náthásoknak, most — továbbra is támogatás nélkül — 10 forintba kerül majd. A Doxium tabletta ára 208 forintról 235 forintra megy föl, viszont az eddigi 80 százalékos támoganem maradna a tanácsnál. Az iskola önállósodása esetén pedig még azt sem csinálhatnánk meg, hogy az ott megtakarított pénzeket máshová csoportosítsuk át. — Vagyis teljesen Bazan Istvánra lénne bízva, ki, mikor, mennyi jutalmat, fizetést kap — summázza az eddigieket Tordáné. — Ez viszont hatalmas fegyver lenne a kezében. Az itt töltött évek alatt már így is legalább 30 pedagógust üldözött el az iskolából. Most persze azt állítja, hogy az önállósodás és a megemelt költségvetés a gyerekek érdekét szolgálja. Az intézmény azonban szépen el van látva számítógépekkel, tévékkel. Am az igazgató másként ítéli meg. Sorra járják végig a beosztottai tanácstagjainkat, és győzködik őket, álljanak az önállósodás mellé. Maga Bazan István természetesen nem vesz részt ebben sem, viszont igyekszik mindenütt éreztetni, hogy csak átmenetileg szorult háttérbe. Azt terjeszti például, hogy a múltkor megbeszélte a Grósz Károllyal meg a Berecz Jánossal Hévízgyörk jövőjét. Amit azonban, ha még emlékszünk az írás bevezetőjére, Bazan István a leghatározottabban cáfol. Szerinte az ellenségei híresztelnek róla mindenfélét, élükön Torda István- néval. Visszahívását is az asszony és rokonai intézték el. Kérdezzek csak meg bárkit, kezdi, milyen ember ő. Hát olyan, aki szeret elbeszélgetni a kollégáival, akivel lehet vitatkozni. Mert leginkább az egyenes dolgokat szereti. A szemtől szembét. Ez a fizetés- emelés azonban nem volt az. — Csak az előítélet motiválhatta o tanács döntését. Nem hinném, hogy a munkám és a tapasztalatom alapján rászolgáltam volna erre. Én annak idején összehívtam egy gyűlést, melyen elhatároztuk, liogy nem differenciálunk, mindenki egységesen 30 százalékos béremelést kap. Ha most azt a 4 ezer forintot szétosztanánk, ki tudja, milyen feszültségeket eredményezne, féltékenységet, rossz hangulatot okozna. Ugyanakkor nem akarok kertelni, nekem sem mindegy, hogy egy évvel a nyugdíj előtt mennyit keresek. # Mi igaz abból, hogy a szakszervezeti bizottság az ön nyomására írt levelet a tanácsnak? — Egyetlen szó sem, erről megkérdezheti a főbizalmit is. Teétületileg úgy foglalt állást a szakszervezet, hogy tiltakoznak az esetem ellen. Az ülésükön egyébként nem is voltam jelen, és főleg nem kényszerítettem ilyen nyilatkozatra senkit. Állítom, hogy a munkatársaim döntő része tisztességes, korrekt vezetőnek tart. # Olvastam viszont az ön bérmegállapításával kapcsolatos határozatot, és ebben vezetői magatartására vonatkozó problémákat is megemlítenek. — Körülbelül egy hónapja a megyei művelődési osztály vezetője, Oberczán József tartott egy értekezletet, melyen az iskolák önállósodásáról esett szó. Én később az ügyben telefonon, majd személyesen kerestem meg őt, valamint egy munkatársát, és emiatt — mondván, hogy lejáratom a főnökei előtt — az itteni ub-titkár szóbeli figyelmeztetésben részesített. Ezt az eljárást egyszerűen felháborítónak találtam, más „magatartásbeli problémáról” viszont nem tudok. # Az önállósodásról jut eszembe: sokat beszélnek arról, hogy az iskola ezt az új életet egy túlméretezett költségvetéssel akarja megkezdeni. Valóban akkora szükségük van a pénzre? — Azt kell mondanom, mi egy közepesen felszerelt intézmény vagyunk. Atlaszaink hiányoznák, a kémiaszertárunk sem tökéletes, sőt, nincs nyelvi laborunk sem. A számítógépek például egyszerű asztalokon állnak, bármikor leeshetnek, megsérülhetnek. O Már megbocsásson, de másutt örülnének, ha egyáltalán lenne számítógépük. A hévízgyörki óvoda például szinte székeket sem tud venni. — Nézze, a tanácsot az vezérli, hogy felettesek maradjanak. Ha nem függetlenednénk, mi a biztosíték arra, hogy nem csípnek le ugyanúgy egymilliót a költségvetésünkből, ahogy tavaly tették. Most úgy beszélnek, mintha bűn lenne az önállósággal próbálkozni, pedig a lehetőség adott, és mi szeretnénk élni ezzel. A Tordáné természetesen mindenáron megkísérli ezt megakadályozni, de reméljük, nem tudja majd végigvinni az akaratát. Ami viszont a pletykákat illeti, hát én is tudnék mesélni néhány dolgot. Mert sokak életét keserítette meg az elnökhelyettes a faluban. Most persze, Tordánén lenne a sor, hogy kikérje magának a gyanúsítást, aztán talán újból Bazan Istvánon, és így tovább, a végtelenségig. Az igazgató fizetéséről mindenesetre a munkaügyi bíróság fog határozni. Az, hogy végül is önállósodjon-e az iskola, tegnap délután vitatta meg a tanácstestület. A többit meg takarja jótékony hallgatás. Falusy Zsigmond ezek a franciák. A jó két tucat újságírón kívül meghívtak ide mindenkit, aki tett valamit a hajléktalanokért, a sajtótájékoztató előtt, közben és után pedig három monitoron és egy videokivetítőn pereg- teg folyamatosan a filmek a szövetség biafrai. San Salva- dor-i. libanoni, afganisztáni és romániai munkájáról. Magának az eseménynek legelső érdekessége az volt, hogy kiderült, az ÓVSZ itteni képviselője Georges Diener tulajdonkéopen Diener Györgv, aki mivel honfitársunk, akár magyarul is elmondhatná bevezetőiét. Rövid tanakodást követően így tett. és mert ő állt először a mikrofon elé, hát tőle tudtuk meg elsőként, hogy valójában a már említett szimbólum emeltén foglalunk helyet. Jacques Leb as. a párizsi központú jótékonysági szervezet elnöke viszont a nem túl festői helyszín méltatása helyett inkább egy két évvel ezelőtti kelet-európai utazásáról kezdett beszélni. Miután „diszkréten bejárták” n. térség országait, mesélte, a Szovjetunióban elmagyarázták neki. hogy ahol megfordultak. az igazából egy csendes része a kontinensnek. Persze sokáig nekünk is azt mondták, errefelé legfeljebb amerikai filmeken látni nyomort. Az azóta eltelt idő alatt azonban Jacques Le- bas-ék arra jöttek rá, amire mi csupán mostanában kezdünk: nevezetesen, hogy milyen óriási problémát jelentenek a hajléktalanok. Francia- országban ezért 25 ingyenes orvosi rendelő nyílt közben, nálunk viszont már több mint 60 párt emlegeti a szegénységet. Plrfe'e a fene sém tudja. lehet, hogy nekünk most a politika a fontosabb. Mindenesetre amíg a „Szombathely— Veszpréméből érkező személyvonatról jelentett a hangosbemondó, a Médecins du Monde vezetője megjegyezte, elérkezett a pillanat, hogy a 20 éve működő ÓVSZ végre bekapcsolódjon a honi hajléktalanok megsegítésébe. Hát, Nagy Bandó András pont végszóra futott be, hogy köszönetét mondjon a franciáknak. Sajnos valósággal küzdeniük kell a nyilvánosságért, tért át azután a Szegények önsegélyező Szervezetének képviseletében panaszaikra rögvest, és ezért főleg a sajtó a felelős. A társadalom tájékozatlansága miatt azonosítják például a hajléktalanokat az alvilággal Nagy Bandó meglehetősen hosszúra nyúlt beszédének csattanója talán az lehetett, hogy senki nem tudhatja manapság, mikor igényel egy ágyat, a 400 fős budapesti barakktáborban. Az Orvosok Világszövetsége természetesen komolyan veszi, amit csinál, elég, ha a szegedi koordinációs iroda létrehozására vagy a budaörsieknek küldött 38 tonna segélyszállítmányra gondolunk csak. Diener György percekig sorolta, mit terveznek még az ÓVSZ keretében Magyarországon. A szövetség feladatának érzi a hátrányos helyzetűek, köztük a hajléktalanok, nyugdíjasok, cigányok segítését, a kórházak orvosi felszereléséhez való hozzájárulást, a környezetvédelem támogatását. Mégis az elhangzott legérdekesebb francia elképzelés tegnap egy magyarországi in- gyenkonyha-hálózat létrehozás sa volt talán. Jacques Lebas még jóval ezelőtt, úgy az első negyedóra végén magyarázta azt, hogy a szabadság a valósággal való szembenézésre kényszerít mindenkit. Nos, mi — úgy mondják — szabadok vagyunk. Egyelőre azonban olykor a franciák néznek szembe helyettünk. Persze mint minden, ez is megváltozik egyszer. Csak nem tudni, hányszor fut be addig a veszprémi személy. F. Zs. Jobb utat kívánunk Aláfolyás, felfagyás A csalóka Időjárás miatt hisszük, vége van a télnek. Nemcsak a szántóföldeket, gyümölcsösöket tévesztette meg a februári tavasz, hanem az autósokat is. Mind többen bátorodnak neki az utaknak, egyre hosszabb túrákra vállalkoznak. Holnapy Lászlótól, a Budapesti Közúti Igazgatóság Fenntartási és Üzemeltetési osztályának vezetőjétől az iránt érdeklődtem, hogy Pest megye autósai milyen utakra számíthatnak. Szerencsére az utóbbi két tél Állatkertek világkonferenciája Nálunk ilyen még nem volt, de majd lesz. Budapesten tartják október 21—28-a között az állatkertek világkonferenciáját, amelyen szerény becslések szerint, mintegy ezer „jegyzett” szakember vesz részt. Az esemény rangjához méltóan októbert természetvédelmi hónappá nyilvánítják. A konferencia tudományos üléseinek fő témája a veszélyeztetett és kihalófélben lévő állatok védelme, s az, hogy milyen legyen a ma és a holnap állatkertje. A résztvevők felkeresik hazánk állatkeftjeit és ellátogatnak a nevezetes arborétumokba, köztük a Vácrátóton lévő ökológiai és Botanikai Kutató Intézetbe. Programjaik között szerepel a környező országok állatkertjeinek és a tájvédelmi körzeteinek a megtekintése is. Eddig a szervezők több, mint hétszáz meghívó levelet küldtek szét a világ számos pontjára, s érkeznek is szép számmal a nemzetközi konferenciához kapcsolódó ötletek és javaslatok. A találkozó idejére Kínából valódi pandamaci érkezik. És, hogy szenzációkban az állatkertek világkonferenciája ne szenvedjen hiányt, megvitatják azt is, milyen módon juthatna Budapest 1995-re, a világkiállítás idejére valódi delfináriumhoz. Gy. L. nem volt hideg, így a fagy nem tudott nagyobb károkat okozni. A megyei hálózat 2289 km hosszú, ebből 479 kilométer a főút. Az 1989-es évben 34 millió forintot költöttek burkolatjavításra, idén 45 millió áll rendelkezésükre. Az ez évi kert reálértéke nagyjából megegyezik a tavalyi összeggel. Amíg a 70-es évekre az aszfaltszőnyeg felhordása volt a jellemző útjavítási módszer, addig manapság a romlás lassítása a cél. Megyénk speciális helyzetben van, a főváros közelsége miatt valamivel több pénz jut építésre is, felújításra is, mint más területeknek. Az utak állapotát 5 üzem- mérnökség ellenőrzi folyamatosan, a ceglédi, a dabasi, a monori, a tárnoki és a váci. Ezeknek az egységeknek a szakemberei kint élnek a területeken, „birtokaikat” folyamatosan ellenőrzik. A főutak kátyúit az észleléstől számított 24 órán belül kell kijavítaniuk, amit az évszaknak megfelelően hideg vagy meleg burkolóanyaggal végeznek. Az igazgatóságnak nincs saját aszfaltkeverő telepe, ezért a márciustól üzemelő pilisvörösvári és tárnoki keverőktől vásárolja a melegaszfaltot. A burkolóanyagot az idén várhatóan 20 százalékkal drágábban fogják kapni. Az utak állapota a szakemberek szerint elfogadható, de nem egységes a megyében. Az alföldi (Cegléd, Dabas, Monor) területek viszonylag jobban „viselik” a telet, míg a dombos részeken (Tárnok, Vác) több az aláfolyás, a felfagyás. — radosza —
