Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

2 1990. FEBRUAR 24., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSEM Növekednek a feszültségek Ismét súlyos teherpróbák előtt a szovjet peresztrojka Túl gyors lenne a német egyesülés bonni menetrendje ? Ingerült washingtoni figyelmeztetések Samir címére Altalanos PILLANATKÉP Tádzsikisztán és Azerbaj- dzsán eseményei a héten nem szolgáltattak szalagcímes, első oldalas drámai szenzációkat a világsajtónak. A korábban oly véres nemzetiségi viszályok által sújtott területeken to­vábbra is rendkívül feszült a helyzet, s bármikor ismét pogromok robbanhatnak ki, hiszen a viszonylagos rendet elsősorban az odavezényelt csapatok biztosítják. A fő fi­gyelem a héten az OSZSZK-ra és Litvániára terelődött át, ahol parlamenti választásokat tartanak. A kis balti köztársaságban több párt verseng a szavaza­tokért, s ilyen eseményre — mint a hírügynökségek rámu­tatnak — első ízben kerül sor 1917 óta. egy Szovjetunióhoz tartozó területen. Újdonság az is, hogy csaknem valamennyi, a választáson részt vevő lit­ván párt elkötelezte magát a köztársaság függetlensége mellett, s ebbeli programjuk­ban csak olyan eltérések mu­tatkoznak, hogy mikor és ho­gyan lehet elérni ezt a célt. E pártok sorában ott van a Litván Kommunista Párt is, amely a múlt év decemberé- 'ben már kinyilvánította, hogy az S2yKP-től függetlennek"te- ikinti magát. Hírmagyarázók •szerint e pártnak emiatt nagy esélye van a választáson való ' jó szereplésre, s lehetséges, hogy fej fej melletti lesz az eredménye a Sajudisszil, amely több, azonnali függet­lenséget követelő új pártot tö­mörít széles tömegmozgalom­ban. Ami az orosz föderációt il­leti, ott a választások március 5-én lesznek, de a feszültség rendkívüli, mivel vasárnapra nagyszabású tüntetést hirdet­tek meg, s mind a peresztroj­ka hívei, mind pedig a visz- szahúzó elemek attól tartanak, hogy provokációk folytán az események ellenőrizhetetlenné válnak. Moszkvában a felvo­nulást a radikálisabb refor­mok hívei a Kreml falai kö­rül akarták megrendezni, s a főváros centrumában tervez­ték a megmozdulást. A moszk­vai városi tanács viszont csu­pán ahhoz járult hozzá, hogy az akciót a városközponton kívül, három különböző he­lyen tartsák. Szélsőséges, ult­ranacionalista szervezetek — köztük a hírhedt Pamjaty — közölték, hogy ugyanazon az útvonalon, amelyet a reforme­reknek engedélyeztek, ők is megjelentetik aktivistáikat, így összetűzésekre van kilá­tás. Ez késztette a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát, majd az SZKP Központi Bizottságát, hogy felhívással forduljon a munkásokhoz, a néphez, s fi­gyelmeztessen, ha nem akadá­lyozzák meg a rendbontáso­kat, annak beláthatatlan kö- vekezményei lesznek, s arra szólít fel, hogy ne engedjenek teret a peresztrojkaellenes ele­mek demagógiájának. A drámai felhívások is tük­rözik, hogy az átalakítás po­litikája ismét súlyos teherpró- ba elé került. Úgy tűnik, hogy a konzervatív elemek — ame­lyeknek ellenállását a legutób­bi központi bizottsági ülésen sikerült megtörni a reforme­rek által sürgetett elnöki rendszer ügyében — most a legfelsőbb tanácsban próbál­nak „törleszteni”. Arról van sró, hogy a legfelsőbb tanács­nak kell kidolgoznia a leendő államelnök számára rendkí­vüli hatáskört biztosító tör­vényjavaslatot és összehívat­nia a népképviselők kongresz- szusának ülését. Ez az utóbbi testület illetékes ugyanis az al­kotmányt érintő döntésekben. A konzervatívoknak sikerült megakadályozniuk, hogy sür­gősségi alapon összehívják február 27-re a népképviselők kongresszusát, s jelenleg az elnöki rendszerről szóló tör­vényjavaslat megrekedt a leg­felsőbb tanács bizottságaiban. Ugyanígy az egyes tagköztár­saságoknak nagyobb önállósá­got és a kiválási jogot rész­letesen szabályozó indítvány szövegét is egyelőre csak a bizottsági tagok között körö­zik a legfelsőbb tanácsban. A helyzet Ismerői ezek után attól tartanak, hogy ha va­sárnap a tüntetések elfajul­nak a szélsőséges elemek fel­lépése nyomán, ezt a konzer­vatív elemek újabb „érvként” használják fel a reformerők visszaszorítására. Így a „rend fenntartásának” jelszavával még inkább hátráltathatják az átalakítás soron következő lé­péseit. BALETT­DIPLOMACIA tárainak garantálása. Varsó azt követeli, hogy határozot­tan mondják ki Bonnban: az egységes német állam szent­nek és sérthetetlennek tekinti az Odera—Neisse határt. Kohl kancellár viszont azzal, érvel, hogy erre csak az új állam kormánya és parlamentje te­het ilyen kötelező nyilatkoza­tot. Természetes, hogy Varsót ingerli mindez, s igényt for­mál arra, hogy csatlakozhas­son a 4+2-es tárgyalásokhoz, és hogy békeszerződést kössön N émetországgal. A második világháború utá­ni időszakban most teremtőd­tek meg először a valós felté­telek a katonai szembenállá­son alapuló európai erőegyen­súly idejétmúlt modelljének fokozatos leépítésére — hang­súlyozta Mihail Moiszejev hadseregtábornok, szovjet ve­zérkari főnök, a szovjet had­sereg napja alkalmából adott pénteki moszkvai fogadáson. Moiszejev hangoztatta, hogy Varsói Szerződés tagorszá­gaival kötött szerződések alap­ján a Szovjetunió kész a ha­tárain kívül állomásozó csa­patait hazahívni vagy szá­mukat csökkenteni. Emlékez­tetett arra, hogy a Szovjetunió jelenleg nagyszabású egyolda­lú csapatcsökkentést,hajt vég­re, és mérsékelte a nagysza­bású hadgyakorlatok számát is. MELYIK VALUTAUNIÓ? Így nevezi franciás szelle­mességgel az AFP hírügynök­ség Kohl kötetlen megbeszélé­seit, amelyeket a nagyhatal­mak fővárosaiban folytat né­hány hét óta. A bonni kancel­lár február 9-én Mihail Gor- bacsovval, 15-én Francois Mit- terrand^nal folytatott eszme­cserét, s ezen a hét végén Camp Davidben Bush elnök vendége lesz. Márciusban a „balettdipomácia” a camb- ridge-i nyugatnémet—brit csúcstalálkozóval folytatódik, majd Konstanzban kerül sor a Spanyolországgal tartandó legmagasabb szintű párbeszéd­re. Kohl tanácskozásai bár­mennyire is „kötetlenek”, té­májuk nagyon is ugyanaz: a német kérdés. Pontosabban: annak kipuhatolása, hogyan vélekednek az egyes főváro­sokban az egyesülés Bonn ál- tal oly hőn óhajtott gyorsított menetrendjéről s azokról a biztosítékokról, amelyeket a jövendő egységes Németország nyújtana. Vagyis a bonni kancellár tulajdonképpen esz­mecseréivel azt a 4-{-2-esnek nevezett konferenciát készíti elő, amelyet a „nyitott ég­bolt” ottawai tárgyalásain ha­tároztak el. Ezen a 4+2-es ta­nácskozáson a második világ­háborúban győztes Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, va­lamint a két Németország vesz részt, és a német egyesülés biztonságpolitikai oldalára fo­gad el intézkedéseket. A német egyesülés jogát egyetlen fővárosban sem kér­dőjelezik meg, s így Moszkvá­ban sem. De — mint Gorba­csov legutóbb egy interjúban rámutatott — az egyesült Né­metország miatt nem borulhat fel a jelenlegi európai katonai egyensúly. Bonn és NATO- partnerei ragaszkodnak ahhoz, hogy az eljövendő állam a nyugati katonai szövetség ré­sze legyen. Kohl erre nézve kijelentette, hogy arra garan­ciát vállalnak, hogy sem NATO-csapatok, sem pedig NSZK katonai erők nem vo­nulnak be az egyesülés után sem a mai NDK területére, így szerinte nem változik meg a katonai egyensúly. Ezzel szemben Berlinből olyan ja­vaslat érkezett, hogy vonják össze alacsonyabb létszám­szinten a függetlenné vált NDK és NSZK katonai erőket, és ezek lássák el majd közö­sen az új állam védelmi fel­adatait. Ezekben a kérdések­ben még heves viták várha­tók. Egy másik „kényes téma” a jelenlegi bonni vezetés számá­ra, Legyelország nyugati ha­Több NATO-állam — első­sorban a kisebbek — is kife­jezték elégedetlenségüket az­zal, hogy nem kapnak kellő beleszólási jogot az egyesült Németország katonapolitikai következményeinek mérlege­lésébe és az eljövendő biz­tonsági intézkedések kimun­kálásába. Hollandia és Bel­gium kormánykörei attól tar­tanak, hogy a négy nagyhata­lom „átnyúl a fejük felett”, és nélkülük hoz döntéseket. „Wa­shington nyomasztó NATO- túlsúlyáról beszélnek Hágában és Brüsszelben, s arról pa­naszkodnak, hogy gyér a velük való konzultáció. Egy másik aggodalom, hogy o német egység gyors megvalósítása hátráltatja majd az Európai Közösség 1992-re tervezett in­tegrációs folyamatát. Genscher külügyminiszter jelenleg, hogy ezeket az ag­gályokat eloszlassa, „meg­nyugtató körutat” tesz több országban. Eddig azonban ke­vés eredménnyel. Rómában például azt vetették fel, hogy a német márkák egyesítése veszélyezteti a nyugat-európai pénzügyi uniót. Olasz részről kárhoztatják azt a sietséget és módot, ahogyan Bonn erőlteti az egyesülést, és kész tények elé állítja partnereit. De Mi chelis külügyminiszter így fo­galmazott: a német egyesülést be kell illeszteni Európa po­litikai egyesülésének folya­matába, amelyen belül az EGK (a Közös Piac) politikai unióvá fejlesztése a fő cél. Vagyis szerinte 1944 előtt nem kerülhet sor Németország egyesülésére. Több NATO-or- szágnak az a véleménye, hogy egy új. Helsinki típusú csúcs- értekezlet elé kellene utalni ezeket a kérdéseket... KEMÉNYEBB HANG Bush elnök és Baker kül ügyminiszter szokatlanul ke­mény hangnemet ütött meg az izraeli kormánnyal szemben, éppen Arens külügyminiszter washingtoni látogatásának elő­estéjén. Az izraeli diplomácia „első számú embere” azért ér­kezik az Egyesült Államokba, hogy eszmecserét folytasson egy amerikai—izraeli—egyip­tomi külügyminiszteri tárgya­lásról, amelynek arról kellene döntenie, hogy ki képviselje a Tel-Aviv által megszállt terü­letek palesztin lakosságát, és hogyan bonyolítsák le ott a választásokat. Mindez a Wa­shington által szorgalmazott békefolyamat kezdete lenne, Mint azonban kitűnt, Arens üres kézzel, felhatalmazás nél­kül érkezik Washingtonba. Sőt Tel-Aviv megkeményítette ed­digi békülékenyebb álláspont­ját, és új zsidó településeket szervez a megszállt területe­ken, kiélezve ott ezzel az amúgy is robbanékony hely­zetet. Bush és Baker a telepi tések leállítását követelte, azt, hogy Samir kormánya ha­tékonyan kapcsolódjon be Washington által sürgetett bé­kefolyamatba. Árka' István A Szovjetunió a csapatcsökken lésekről Az érdekek egyensúlya A szövet tábornok kifejtet­te, hogy az átfogó biztonságra törekedve nem az erőegyen­súlyból, hanem az érdekek egyensúlyából kell kiindulni. Az új politikai gondolkodás jelentősen bővítette a Szov­jetunió érdekeinek politikai eszközökkel történő biztosítá­sát — mondta. Mindazonáltal addig, amíg a világ fegyver­kezik, a Szovjetuniónak meg­bízható védelmi képességre van szüksége — közölte Mihail Moiszejev. Biztosítsák a létminimumot Mongol követelések A létminimum kötelező biz­tosítását, a nyugdíjak fel­emelését és bérminimum meg­állapítását követelte a kor­mánytól a Mongol Szakszerve­zetek Központi Tanácsa. A ta­nács plenáris ülésén elfoga­dott, s a minisztertanácsnak megküldött nyilatkozatban a szakszervezetek elengedhetet­lennek tartják az árképzés állami ellenőrzését, az árvál­tozások bevezetés előtti nyil­vánosságra hozatalát és az el­látás javítását. Csehsz!ovákia mint társult tag Havel amerikai tapasztalatairól A prágai kormány úgy vé­li, hogy az amerikai csapatok nyugat-európai jelenléte sta­Finnország is Jóvátételt kér ? A lappföldi háborús károkért Ha a német egyesítés meg­történik, lehetséges, hogy Finnország is benyújtja jóvá­tétel! igényét a Lappföldön okozott német háborús ká­rokkal kapcsolatban — a kár­térítési összeg nagyságáról azonban nem szólt a finn kül­ügyminisztérium jogi osztályá­nak vezetője, aki pénteken nyilatkozott az esetleges köve­telési szándékról. — Ha más országok előho­zakodnak hasonló, eddig be- nyújt(hat)atlan számláikkal, akkor mi is a tárgyalóasztal­hoz ülünk. Más kérdés, hogy mennyire lesz eredményes ez az igénybejelentés — mondta. Az 1953-as londoni megálla­podás szerint sem az NSZK, sem pedig az NDK nem köte­lezhető arra, hogy a háborús tartozásokról tárgyaljon — egészen addig, amíg a háború­val kapcsolatos más kérdése­ket, köztük az egyesítést nem rendezik. Finnország 1941—44 között a náci Németországgal együtt harcolt a Szovjetunió ellen, de az 1944. szeptemberében Moszkvában megkötött szov­jet—finn fegyverszüneti egyez­mény arra kötelezte a koráb­bi csatlóst, hogy oszlassa fel a fasiszta szervezeteket, és űz­ze ki a németeket az ország területéről. Önálló állam kíván tenni Fegyverek a kontráknak • Reagan titkos akciói Ronald Reagan volt ameri­kai elnök tanúvallomásában elismerte, hogy titkos akciókat rendelt el az „Irán—kontra“- ügyben, de tagadta, hogy a törvénysértő akciókra utasí­totta volna fehér házi munka­társait. Reagan kihallgatását volt nemzetbiztonsági tanácsadója, John Poindexter tengernagy kérte, aki hamarosan bíróság elé áll az ügyben játszott sze­repe miatt. Poindexter és tár­sai (az érvényben lévő tila­lom ellénere) titokban fegyve­reket szállítottak Iránnak, s a vételárból — ugyancsak tör­vénysértően — a nicaraguai kontrákat fegyverezték. Az ügy több szereplőjét, köztük Oliver North alezredest a perben már elmarasztalták, bár a büntetésék igen enyhék voltak. A 79 éves volt elnököt a nyilvánosság kizárásával hall­gatták ki, majd újságírók pén­teken megtekintették a vi­deofelvételt. Az elnök tagad­ta, hogy bármifajta törvény- sértésre utasította volna be­osztottjait, akik azonban már korábban ismételten jelezték: bilizálja a nemzetközi helyze­tet. Mindazonáltal meggyőző­dése szerint a jövendő Euró­pa stabilitását nem katonai erőkre, hanem olyan új biz­tonsági rendszerre kell ala­pozni, amely fölöslegessé teszi, hogy bármely ország területén idegen csapatok állomásozza­nak. Így foglalta össze csütör­tökön a csehszlovák kormány álláspontját az amerikai csa­patok európai szerepéről és az új európai biztonsági rend­szerről Jiri Dienstbier cseh­szlovák külügyminiszter. Az Egyesült Államokban tartózkodó csehszlovák veze­tők — Václav Havel államfő, Mariin Calfa kormányfő és Dienstbier — csütörtökön ív’su> Yorkba látogattak, és ott saj­tóértekezleten összegezték az amerikai vezetőkkel folytatott megbeszéléseik tapasztalatait. Havel elmondta, hogy George Bush amerikai elnökkel meg­vitatta az amerikai csapatok európai szerepét, és „jobban megértették egymást, mint bárki gondolná”. A német egységről szólva a sajtóérte­kezleten Havel kifejtette, hogy az egyesülés összeurópai tár­gyalások eredménye kell le­gyen. Marian Calfa kormányfő egyebek között arról tájékoz­tatta az újságírókat, hogy Csehszlovákia a társult tag státusáért folyamodott az Eu­rópai Gazdasági Közösséghez. Észt függetlenségi nyilatkozat Az észt parlament Észtor­szág tényleges függetlenségé­nek helyreállításáról, a több­pártrendszer észtországi beve­zetéséről döntött pénteken vé­get ért ülésén. Tallinn egyben jelezte szándékát: önálló ál­lamként kíván részt venni a Helsinki—2 találkozón. Az észt legfelsőbb tanács határozatban szólította fel a népi küldöttek kongresszusát, hogy kezdjen tárgyalásokat Észtország függetlenségének helyreállításáról a köztársa­sággal, és az 1920-as tartui bé­keszerződés alapján de facto is ismerje azt el. A tallinni parlament már ki is jelölte a Moszkvával folytatandó tár­fi események - egy mondatban Az Egyesült Államok tíz százalékkal kívánja csökkenteni az Ázsiában és a csendes-óceáni térségben állomásozó haderejét — jelentette ki pénteken a Tokióban tartózkodó Richard Cheney amerikai védelmi miniszter. A Brüsszelben pénteken délután nemzetközi eszmecsere kezdődött arról, hogy milyen legyen a „Nagy Európa” biztonsága. A Háromnapos hivatalos látogatásra pénteken Hanoiba érkezett Ronald Dumas francia külügyi államminiszter. A francia diplomácia vezetője hét év után tesz látogatást az ázsiai országban. A Nicaraguába uta­zik a Szocialista Internacionálé küldöttsége, hogy megfigyelő­ként jelen legyen a vasárnapi választásokon — tudatta a lon­doni székhelyű szervezet pénteken kiadott közleménye. A A délnyugat-kínai Jünnan tartomány fővárosának, Kunmingnak a közbiztonsági szervei kémkedés vádjával őrizetbe vették Ariumra Fumio japán diákot, majd a megfelelő vizsgálat le­folytatása után úgy döntöttek, hogy kiutasítják Kínából. A Felrobbant az indítás után egy francia gyártmányú Ariane rakéta, amelynek két japán mesterséges holdat kellett volna pályára juttatnia. A Németország egyesítésének kérdését meg kell vitatni a NATO-ban, az Európai Közösségben és a nel- sinki záródokumentum 35 aláírójának csúcstalálkozóján is — jelentette ki pénteken Margaret Thatcher brit kormányfő Giulio Andreotti miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseit köve­tően. gyalásokon részt vevő kül­döttséget. Az észt kormány szóvivője, Leiv Seer közölte azt is: Moszkvában Arnold Rüütel, az észt legfelsőbb ta­nács elnökségének elnöke e héten nyújtotta át a köztár­sasági parlament február 2-án kelt függetlenségi nyilatkoza­tát Mihail Gorbacsovnak. Gorbacsov és Rüütel átfogó eszmecserét folytatott a kér­désről, ennek részletei azon­ban egyelőre nem ismerete­sek. Észtország, más balti álla­mokhoz hasonlóan, jogtalan­nak tekinti a Molotov—Rib- bentrop paktumot, és a köz­társaságnak a Szovjetunióhoz való csatlakozásáról hozott döntést, és ennek alapján igényli függetlenségének hely­reállítását. Kampányok Oktatás — politikusoknak Két héttel a magyar válasz­tások előtt nyugati szakértők újabb politikai szemináriumot tartanak Budapesten — ám ezúttal valamennyi nagyobb párt részére, beleértve az MSZP-t is. A „Kampányok és választások” című amerikai szakfolyóirat — meghívásra — amerikai, kanadai, argen­tin és nyugatnémet szakértő­ket küld Budapestre, hogy át­adják tapasztalataikat a ma­gyar politikusoknak. A két­napos szemináriumon — a Közgazdaságtudományi Egye­temen — az MDF, az SZDSZ, a Fidesz, a Kereszténydemok­rata Néppárt és az MSZP kép­viselői vesznek részt. nyilvánvalóan nem vállalkoz­tak volna a nagy horderejű lé­pésekre, ha nem tudták volna maguk mögött az elnöki szán­dékokat.

Next

/
Thumbnails
Contents