Pest Megyei Hírlap, 1990. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

1990. FEBRUÁR 24., SZOMBAT 3 Idén még titkosak az érettségi tételek Az alapelv jó volt ÿ Tanárok és diákok körében egyaránt nagy felháboro- ^ dást váltott ki az érettségi tételek nyilvánosságra hoza- ^ tala. Félreértés ne essék, nem a nyilvánosság ellen emel- I tek szót, hiszen az alapötlet, az érettségi tételek közpon- I tosítása, valamint, hogy a tanulók előre felkészülhesse- ^ nek ezekből, nagyon jó elgondolás. Az egyetemeken és ^ főiskolákon az ilyen rendszerű vizsgáztatás, illetve fel- ^ készülés bevált. Nem beszélve arról, hogy ebben a rend- § szerben nem kell a titkosságot külön rendszabályokkal i biztosítani. A HÉT HÍRE ELJÁTSZOTTÁK Az Országgyűlés reformbizottsága a jogszabály­felülvizsgálat helyzetét tekintette át. @ Győr fogadta az ifjú muzsikusok XXIII. fesztiválja résztvevőit. © Megkezdődtek a mezőgazdasági könyvhónap rendez­vényei. ® Pécs adott otthont a kétnapos országos el­lenőrzési konferenciának. © Tárlat látható Veszprém­ben a kalotaszegi kézművesiparról. © A hét híre az is, hogy színháztörténeti kiállítás nyílt meg Tatabányán, 200 éves a magyar színészet címmel. Az érintettek tiltakozását elsősorban az Országos Peda­gógiai Intézet által összeállí­tott tételsor tudálékos, sznob megfogalmazása váltotta ki. Azt már csak laikusként te­szem hozzá: a február 16-án megjelent tételek olyan nehe­zek, hogy számos, több diplo­mával és doktori fokozattal rendelkező ismerősöm kapott kétségbeesve a fejéhez, mond­ván : „te jó isten, én most biz­tosan nem tudnék leérettségiz­ni". Volt, aki a kidolgozott té­telek árusításából kialakuló feketepiactól féltette az érett­ségi tisztaságát. Mások etikát­lannak minősítették, hogy az érettségi vizsgára való jelent­kezés határideje — február 15. — után hozták nyilvánosságra a feltételek megváltoztatását. Sok pedagógust sértett az a tény, hogy az érettségi tétele­ket esetleg tanítványaitól tud­ta meg, akik a Magyar Hírlap­ban olvasták el ezeket. A pe­dagógusok kérték, legalább idén maradjon még minden a régiben, és kilátásba helyez­ték, hogy ellenkező esetben a tiltakozás legfeltűnőbb for­máit választják. — Mivel az érettségi nem egyszerűen szakmai kérdés, hanem egy társadalmat egé­szében érintő esemény, ezért fontos, hogy az ezzel kapcso­latos hibákat feltárják és kor­rigálják — mondta Glatz Fe­renc miniszter a Művelődési Talán csak a legrégebbi ta­nácstagok emlékeznek rá, mi­kor fordíthatott utoljára annyi pénzt fejlesztésre Göd nagy­község, mint az idén. Az itt élők személyi jövedelemadó­jának köszönhetően lényege­sen jobb anyagi kondíciókkal indulhatnak az évnek, mint eddig. A tanácsi intézmények fenntartására, működtetésére több mint száznégymillió jut. Fejlesztésre pedig csaknem 130 millió forintot költhetnek. Idén olyan „extrákra” is futja Gödön, mint például tíz nyilvános telefonállomás fel­szerelése, a tömegközlekedés javítására egy busz megvá­sárlása, a gázcseretelep gond­jának megoldása. Tovább épül a szennyvízcsatorna- és a gáz­hálózat, s ami nemcsak a gö­Minisztérium tegnapi sajtótá­jékoztatóján. A tárca vezetése ezért csü­törtökön többórás értekezle­ten vitatta meg a szakmai igazgatási problémákat, és úgy döntött — mivel a jó alapelveket a kidolgozás során hibák kísérték —, a közzétett tételeket visszavonják. Mégpe­dig oly móon, hogy a magyar szóbeli tételeket ajánlottnak tekintik, a történelmiket pe­dig témaköröknek, amelyeken belül a tanár önállóan hatá­rozhat meg tételeket. Bár a visszaélések elkerülésére való­ban jó megoldás lett volna a tételek közreadása, azok nagy száma és nehézsége a tanuló­kat riasztja, a tanárok és szakemberek között pedig szakmai vitákat provokál, s bizonytalanságot kavar az érettségiztetés körül. és a matematikai, illetve termé­szettudományi tárgyak példa­táraihoz hasonló — írásbeli érettségi norma kiinduló­pontjának tekintik. A nyilvánosságra hozott érettségi tételek visszavonásá­val egyidejűleg a miniszté­rium felszólította az Országos Pedagógiai Intézetet, hogy a tárca szakapparátusával együt­tesen dolgozzon ki megfelelő módszert a titkosság biztosí­tására. A miniszteri értekezlet azonban továbbra Is helyesnek tartja a történelem-vizsga­dieknek jó hír: hatszáznyolc­van négyzetméteres medencé­vel bővül a hévízkúti strand. De több jut például a lakás­építők támogatására, egyrészt kamatmentes kölcsön, más­részt a telekparcellázásokra szánt összegek formájában. A telepszerűen építkezni szándé­kozó fiataloknak újabb telep­helyet készítenek elő. A köz­művesített, úttal ellátott terü­leten 58 lakás felépítésére lesz lehetőség. Számos kisebb volumenű fejlesztést, illetve felújítást is elvégezhetnek Gödön, olyano­kat, amelyeknek elsősorban közérzetjavító hatásuk van. S valljuk be, erre a mai idők­ben igen nagy szükség van! t M. K. anyagot megszabadítani a po­litikai, ideológiai tételektől, és az 1945 utáni korszakot kiik­tatja az érettségi témáiból. Tájékoztatja erről az e tárgyból felvételiztető egyete­meket és főiskolákat is. Ez nem jelenti azt, hogy az is­kolában nem tanítják, de a korszakról a diákok tudását nem lehet minősíteni az érett­ségin. A miniszteri értekezlet azért döntött a visszavonás mellett, mert a másik alterna­tíva — vagyis, hogy módosít­ják a tételeket — megviselte volna a pedagógusokat, a szü­lőket és tanulókat, valamint megrövidítette volna a felké­szülésre fordítható időt. A jö­vőre nézve azonban mégis az érettségi központosítása lesz a cél, hiszen az egységes köve­telményrendszerre épülő érett­ségi az egyik feltétele annak, hogy azt az európai államok a náluk érvényessel egyen­értékűnek fogadják el. Szegő Krisztina Ha a parlament Is jóvá­hagyja, hamarosan honvédség lesz a néphadseregből. A név­változás azonban csak az egyik lépést jelenti a katonai szer­vezet nemzeti jellegének ki­alakításában — mint azt a minisztériumban tegnap meg­tartott sajtótájékoztatón Szom­bathelyi Ferenc vezérőrnagy, miniszterhelyettes és Keleti György szóvivő megerősítette. A változások sorában említés­re- mékó-, -hogy megkezdődött a korábbi évtizedek kiertielke- dő tisztjeinek és tábornokai­nak a rehabilitálása is, köztük a második világháború és az 1956-os népfelkelés során a nemzet feltétlen szolgálatát vállalók jogi és erkölcsi elég­tételének előkészítése. A honvédség az új és átala­kuló európai erőviszonyokhoz igazodva egy korszerű, a ma­gyar igényeknek megfelelő vé­delmi doktrínát alkalmaz a jövőben. Tatárszentgyörgyön már megépült egy új gyakorló­tér, ahol a katonák a véde­lemhez szükséges mozzanato­kat sajátíthatják el. Ezzel egy időben leállították a hegyi ki­képzést, hiszen a hadseregnek nem az Alpokban kell majd védenie az országot, hanem határaink között. Változik te­hát az ellenségkép is: a jövő­ben csak az agresszor kap ilyen minősítést, törjön be bármelyik irányból is hazánk­ba. A változások érintik az egyenruhákat is. Bár egyelőre nincs rá elég pénz, a minisz­Bankot alapít a KIOSZ? Kisiparosnak kis kamat Elképzelhető, a közeli jövő­ben saját bankjuk lesz a kis­iparosoknak. Mint azt a KIOSZ Pest Megyei Titkárságán hal­lottuk, talán már az idén sor kerülhet a pénzintézet létre­hozására. Ennek fontosságát nem kell különösebben ecse­telni: régi gondja a pékek­nek, alkatrészgyártóknak, ci­pészeknek, hogy tőke híján nem tudnak gépeket, eszközö­ket vásárolni munkájukhoz. Az efféle pénzgondok áthi­dalásához ugyan eddig is volt lehetőség hitelek felvételére a kereskedelmi bankoktól, s igaz, némi kedvezmény is járt a kölcsön visszafizetésére, de a kamat mértéke miatt még így is igen sok kisiparosnak kell távol tartania magát a bankok pénztárától. Ezért hát a tervezet szerint a leendő kisiparosbank — a Nyugat-Európában zöld ban­kokként ismert mezőgazdasági pénzintézetekhez hasonlóan — jóval mérsékeltebb kamattal kölcsönözne a kisiparosoknak. —tbe— térium divattervezők bevoná­sával igyekszik megújítani és szebbé tenni az ünnepi és a hétköznapi viseleteket. Had­történészek véleményét meg­hallgatva döntenek majd az új csapatzászlókról és szó van arról is, hogy valamennyi ala­kulat jól csengő nevet kap a jövőben. A hét közepén szereltek le az utolsó katonák, s a jövő hét elején vonulnak be az újoncok. A csapatcsökkentési elképzeléseknek megfelelően, ezúttal a 25 ezer távozó sor­katona helyett csak 15 ezret hívnak be. Jelenleg sok gon­dot okoz, hogy arra számítva, rövidesen 12 hónapra csökken a szolgálati idő, rengetegen nyújtottak be szolgálathalasz­tási kérelmet, többségükben megalapozatlanul. Az idén már a behívottak háromnegye­de a lakóhelye szerinti, vagy a szomszédos megyében tölti ka­tonaidejét. A választások miatt a katonai esküre a honi légvédelemnél március 15—17. között, a szárazföldi alaku­latoknál pedig március 17-én kerül sor. Az első látogatási nap március 10-én lesz az újoncoknál. A miniszter dön­tött arról is, hogy o választá­sok napján minden katona a lakóhelyén adhatja le voksát. A bevonulók mellett nyolc- vanan fegyver nélküli szolgá­latra kaptak engedélyt. Több mint félezren kérvényezték a polgári szolgálatot, ám eddig mindössze 220-an élhetnek ez­zel a lehetőséggel. F. Z. Panasz panasszal fogócská- zik. Válságban a színházmű­vészet! A hazai. Két évszáza­dot megért történelme folya­mán ki tudja, mostf hányad­szor ... Mert annyiszor nevez­ték betegnek és temették azok, akik inkább csak magyaráz­ták, mintsem tették a dolgu­kat. Temetni egyszerűbb, mint — teremteni ! Szerencsére mindig akadtak teremtők. Aligha véletlen, hogy az első magyar színtársulatot nem más, mint Kazinczy Ferenc kezdeményezte. A Kelemen László vezette együttes 1790. október 25-én tartotta meg el­ső előadását Budán, a Várszín­házban. Lassan, de folyamatosan csökken azoknak a száma, akik színházba mennek. Fél évtized alatt félmillió látoga­tó a veszteség. Igaz, van (még) miből veszíteni. Az 5,5 millió főnyi néző tekintélyes sereg. Csak éppen nem tudjuk, eb­ben a seregben mennyien vannak, lehetnek azok, akik egy-egy esztendőben tizenöt­húsz előadást is megtekinte­nek, s mennyien azok, akik akkor először vagy éppen két-, ötesztendei szünet után léptek be Thalia hajlékába. Az 5,5 millió fő tehát nem ugyan­annyi ember. Kevesebb. Van­nak, akik úgy vélik, sokkal kevesebb. Ök azok, akik két­ségbe vonják, vajon célt ér-e az a támogatás, amelyet a költségvetésből kapnak a szín­házak. Ez az összeg 1988-ban 1,5 milliárd forintot tett ki. Sok ez vagy kevés? Tudni kel­lene: mihez képest? Ha valamikor, akkor ma igaz a méla Jacques nagymo­nológjának — Shakespeare: Ahogy tetszik, II. felv. — az első sora: Színház ez az egész világ ...”, ám el ne feledjük a folytatást, ami így hangzik, „ ... és színész benne minden férfi és nő." Furcsa módon Shakespeare e darabja csak 1919-ben került első ízben színpadra Budapesten. Kése­delem? A színház mindig is örökös késedelmekkel küzdött, a darabok közötti válogatásra kényszerült. Feljegyezték Má­tyás visegrádi udvaráról, a finom úri közönség miként do­bálta meg a lerágott csontok­kal az itáliai zenészeket és szí­nészeket, ha nem tetszett a műsor. Képzelhetjük, miben lehetett része a kevésbé finom úri udvarokban a regösöknek, az igriceknek, a tombások- nak (táncosoknak), síposok­nak, a csúfoknak, azaz a tor­zító maszkot viselő szereplők­nek, mindazoknak, akik a színház, a 'színjátszás felderí- tő-úttörő csapatait alkották... S mégis, a színház, a való és a képzelt világ összegyúrása és megjelenítése örök szenvedé­lye volt és maradt az emberi­ségnek. Csak éppen, mint sok másból, üzlet lett belőle... Hétszáznál több darab sze­repel egy-egy évadban az or­szág színházainak műsorán, „a világot jelentő deszkákon" — Schiller hagyta ránk e sza­vakat, A jóbarátokhoz című költeményében — szerelem és gyűlölet, jó és rossz, igaz és hamis vívja a maga harcát. Mint az életben. Két évtizede még a községeknek a negye­débe eljutottak Déryné utódai, ma már csupán nyolc százalé­kuk várhatja a tájoló együtte­seket. Beszédes arány! Való­ban az lenne a magyarázata, hogy „nem kell a kultúra ezek­nek”?! Valaha az iskolák voltak a színjátszás első otthonai, pél­dául o váci piaristák vezette iskola országosan kiemelkedő szerepet vitt a honi színi kul­túra megteremtésébe. A kér­dés megkerülhetetlen : hol vannak ma ilyen iskolaszín­padok? S hol vannak azoknak az utódai, akik rengeteg fá­radsággal és áldozattal elér­ték: az első magyar (nyelvű) kő&zínház 1821-ben megnyitot­ta kapuját Kolozsvárott...?! Ma rengetegen emlegetik a kultúrát, a műveltséget. S milyen kevesen vannak, akik — tesznek érte ... Politikai csatározások esz­közévé silányul gyakran a művészet. Ma sincs ez máskü­lönben. Van olyan hajléka e hazában Thaliának, ahol egy magyar szerzőre kilenc kül­földi jut, s árulnak már négy­száz forintos színházjegye­ket ... Mozdul tehát a magyar színházművészet ügye, csak éppen nem tudhatni: merre. Az 1863-ban Pesten megalakí­tott Színészeti Tanoda — első tanárok: Egressy Gábor, Szi­geti József — mai utóda már nem tartozik a megostromolt intézmények közé. Apad a je­lentkezők folyama. A Wal­lenstein tábora prológusában Schiller azt tudatja, „Színész­nek az utókor nem köt koszo­rút.” Ezt olvashatták a jelent­kezést fontolgatók? Avagy elég az, amit látnak? Hogy az utókor másoknak sem köt mostanában koszorút...?! Mészáros Ottó Új medence a hévízkúti strandon Extrákra is futja Gödön Divattervezők a hadseregben Csak az agresszor ellenség Churchill vért. verítéket és könnyet Ígért az angoloknak a háborúban. Nekünk, Itt, Kelet- Európában, ígéretek nélkül ki­jutott mindháromból 1945 után is. Ki tudná már elősorolni, miért szenvedett, miért vér­zett, vcrítékezett és könnye­zett akkoriban az ember? Min­dent elnémító félelem fedte el évtizedekig legújabb kori törté­nelmünk talán legsötétebb epi­zódjait. De a hallgatás olyan, mint az éjszaka. Nem tarthat örök­ké. És ahogy napfényre kezd az igazság kerülni, úgy jön el az ideje a bocsánatkérésnek. A meghurcoltak, elítéltek, megalázottak megkövetésének. A malenkij robot története persze egy darabja csupán a számtalan szégyenteljes ese­ménynek. Töredéke — de na­gyon fontos töredéke. Ezért rendezi ma Budapesten a Nép­rajzi Múzeumban a Magyar- országi Németek Szövetsége az 1944-45 fordulóján szovjet munkatáborokba hurcolt né­metek rehabilitálásával, illet­ve kártalanításával kapcsola­tos nyilvános tanácskozását. — Kevesek előtt ismert, hogy a háború végén 1944 de­Egyharmada elpusztult odakint... Nemzetiségük miatt szenvedtek cemberétől a szovjet katonai hatóságok, valamint a Debre­cenben megalakult magyar kormány megállapodása alap­ján mintegy 65 ezer németet deportáltak a Szovjetunióba — mondja Hambuch Géza, a szö­vetség főtitkára. — Ezeknek a zömmel fiatal férfiaknak és nőknek a becslések szerint kö­rülbelül egyharmada pusztult el odakint. A hazaérkezettek közel fele a munkatáborokban szerzett betegségek következ­tében csak gyengébb fizikai erőt igénylő munkát vállalha­tott, a viszonylag egészsége­sebbek pedig sohasem tudták azt a hátrányt behozni, ame­lyet a kényszerű munkán el­töltött idő jelentett. A hajdan elhurcoltakból sokan nem ér­ték meg a nyugdíjkorhatárt. Pontosan ma sem tudni, há­nyán vannak életben, hisz né- hányan még mindig nem szó­lalnak meg, nem jelentkeznek. Mindenesetre az idő sürget, mivel közülük a legfiatalab­bak is 62 évesek lehetnek. A teljes rehabilitációjukat tehát minél előbb el kell kezdeni. • Mit tehet ennek érdekében a szövetség? — A mai tanácskozáson el­sősorban a praktikus dolgok­ra koncentrálunk. Egy állás- foglalást szeretnék elfogadtat­ni, amely a deportáltak er­kölcsi, politikai rehabilitálá­sáról, valamint vagyoni kár­pótlásáról szólna. Ez utóbbi például úgy nézett ki eddig, hogy az érintettek a Szovjet­unióban eltöltött idő beszámí­tása, illetve egy 500 forintos nyugdíj-kiegészítés között vá­laszthattak. Kiderült azonban, hogy ez félrevezetés, mert a beszámítással körülbelül 30- 120 forinttal nőhetett az em­ber nyugdíja, aki viszont már emellett döntött, az később nem visszakozhatott. Most azt akarjuk, hogy valamennyi el­hurcolt kapja meg az 500 fo­rintos kiegészítést, függetle­nül attól, hogy milyen járan­dóságban részesül, továbbá egy, a Szovjetunióban eltöltött idő arányában megállapított egyszeri anyagi kártalanítást próbálunk elérni. Az érintet­teknek éppen emiatt egy adat­lapot postáztunk ki, melyből hozzánk január végéig 2400 ér­kezett vissza — köztük 300 Pest megyéből. Az igénylők pontos száma azonban nem is­meretes. • Mit értenek az állásfogla­lás elkészítői az erkölcsi reha­bilitálás alatt? — Egyszer, s mindenkorra szeretnénk megszüntetni az emberekben élő bűntudatot. Itt kérem elvették a háborút követően a földünket, a háza­--.'V inkát, kuss volt a nevünk, azt tettek velünk, amit akartak, a legutolsó kiskirály is úgy ren­delkezett fölöttünk, mint hol­mi senkik fölött. Bármiféle kollektív felelősségre vonás embertelen. Aki német, az nem eleve gazember. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az Országgyűlés mondja ki: a magyarországi németek el­hurcolása súlyosan sértette az emberi jogokat, az érintettek ártatlanul, igazságtalanul, nemzetiségi hovatartozásuk, németségük miatt szenvedtek. Ezt mindenképpen teljesítenie kell a parlamentnek, mert ilyen kolonccal a nyakunkon soha nem juthatunk Európába. • Abba az Európába, mely­nek az egyesülni kívánó két német állam is része ... De térjünk vissza a tanácskozás­ra. Mi eddig csupán a malen­kij robotról beszéltünk, ám a németeket még számtalan sé­relem érte. Gondoljunk csak a kitelepítésekre .. . Mindez tehát egy folyamat kezdete lenne csak? — Pontosan így van. ősszel nemzetközi történészkonferen­ciát szervezünk a magyaror­szági németek sorsának alaku­lásáról. Itt foglalkozunk majd a kitelepítettekkel, pontosab­ban gz elüldözettekkel is. A szövetség minden Magyaror­szágon élt és származása mi­att meghurcolt német politikai és erkölcsi rehabilitálását kér­heti és kéri is a jövőben. Ami azonban a dolog anyagi olda­lát illeti, az már nemzetközi jogi problémákat vet fel. • Hogyan Ítéli meg jelenleg a magyarországi német nemze­tiség helyzetét? — A malenkij robot és az egyéb sérelmek felszínre Ke­rülése még nem jelenti sajnos azt, hogy minden rendben len­ne e téren. Azt kell monda­nom, pillanatnyilag nincsenek meg Magyarországon a ki­sebbség továbbéléséhez szük­séges tárgyi és intézményi fel­tételek. Ha az ország tovább­ra is a szép szavak politikáját folytatja, nekünk mint nemze­tiségnek nincs itt jövőnk. Hó­napok óta követeljük például, hogy három képviselőnket de­legálhassunk a Parlamentbe, erre viszont olyan megoldást javasolt a jogi bizottság, mi­szerint őket nem mi, hanem az Országgyűlés, vagy annak elnöke választaná végül meg. Ilyen antidemokratikus gon­dolatok közepette tényleg nem tudom, mi vár ránk. Falusy Zsigmond

Next

/
Thumbnails
Contents