Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám

2 gaSMnp 1990. JANTJÄR 3., SZERDA Cornelia Bogdan Veszteség Érzékeny veszteség érte a román külpolitikát: 68 éves korában Bukarestben szívin­farktus következtében meg­halt Corneliu Bogdan román külügyminiszter-helyettes. A hírt kedden Bukarestben két forrásból erősítették meg: egyrészt a román külügymi­nisztérium titkársága, más­részt rokonságának köre kö­zölte. Az új kormány szolgálatá­ba állt Bogdánt munka köz­ben érte a halál. A neves diplomata — aki hosszabb ideig Románia washingtoni nagykövete volt — az utóbbi időben szívbeteg volt. A ta­pasztalt politikus már nyug- díjasiként állt a Nemzeti Meg­mentést Front Tanácsának felkérésére munkába. Jófor­mán csak néhány napig tud­ta segíteni az új vezetés mun­káját. Dzselilébádi pogrom A feszültség nem szűnt meg Csaknem százan sebesültek meg Azerbajdzsán Dzsalilábá. di járásban az óesztendő vé­gén kirobbant összetűzésekben — jelentette kedden a TASZSZ hírügynökség, bökui sajtófor­rásokra hivatkozva. A jelen­tés szerint a helyzet stabili­zálódott, de a feszültség nem szűnt meg. A köztársasági belügymi­nisztérium közleménye sze­rint az összetűzésekre csütör. tökön került sor. Okukat a közlemény a helyi választások lebonyolítása körüli vitában jelölte meg. A többes jelölést követelő tömeg december 29-én reggel megtámadta és elfoglalta a dzsalilábádi rendőrőrsöt és a járási pártbizottságot, eltorla­szolta a közutakat. Megbénult az üzemek és intézmények élete. A sebesültek között 22 polgári személy van és 63 rendőr. A rendőrségnek végül sike­rült rendet teremtenie, fel­számolnia az úttorlaszokat és a tüntetők által emelt őrsát­rakat lebontania. A rendőrök 37 személyt őrizetbe vettek. A választási kifogások kivizsgá­lására a köztársasági parla­menti képviselők egy csoport­ja a helyszínre indult. Romániai fejlemények visszhangja Az első látogató Nyugatról Egy Romániával kapcsolatos „titokzatos ügy” keltette fel a figyelmet az egyik görög na­pilapban. A független balolda­li Eleftherotypia hasábjain ugyanis napvilágot látott az az értesülés, miszerint Romá­nia athéni nagykövetségén Ceausescu bukása után a sze­mélyzet „kivégezte” a nagy- követséget ténylegesen irányí­tó, helyi Securitate-főnököt. Bár Nicoláe Ecobescu nagykö­vet merő „képzelgésnek” ne­vezte ezt a történetet, a görög hatóságok úgy döntöttek, hogy vizsgálatot indítanak az ügy­ben. A Nemzetközi Vöröskereszt egyik szóvivője kedden Géni­ben azt közölte: a nemzetközi szervezet különféle rcffna&üii kórházlátogatásai TSldfyjáfr megállapítható, hogy eltúlzot­tak voltak a romániai forra­dalom halálos áldozatait ille­tő kezdeti becslések, amelyek mintegy 60 ezer halottról szól­tak. A francia külügyminisztéri­um szóvivője kedden Párizs­ban bejelentette: Roland Du­mas külügyminiszter január első felében ■— valószínűleg 10-én — hivatalos látogatást tesz Romániában, ö lesz az el­ső nyugat-európai külügymi­niszter, aki a romániai hata­lomváltás után Bukarestbe utazik. LVOVI MEGMOZDULÁS Pravoszláv hívők csoportja három napra megszállta a lvo- vi területi egyházügyi hivatal helyiségeit, hogy ily módon kényszerítse ki a hatóságoktól a pravoszláv templomok és hí­vők védelmét — jelentette ked­den kora este a szovjet tévé­híradó. Mint arról korábban már be­számoltunk, ukrán katolikusok — miután ismét legalizálták eddig betiltott egyházuk mű­ködését — az utóbbi hetekben több ízben erőszakkal foglalták vissza korábban elkobzott templomaikat, amelyeket je­lenleg a pravoszláv egyház használ. Ugyancsak a szovjet tévé jelentette a közelmúltban, hogy az erőszakos akcióknak halálos és sebesült áldozatai is vannak. Amerikai katonák útja haza Tegyék ki az útzára" // A decemberben Panamába küldött amerikai katonák egy kis csoportja hétfőn elhagyta a közép-amerikai országot — jelentette be hétfőn Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szó­vivője. A Noriega tábornok kézrekeríté-sére indított invá- »jö során Bush elnök 14 ezer katonát küldött Panamába. Az első hazainduló csoport­tal 141 katona tért haza. Guillermo Endara új pana­mai elnök arra kérte hétfőn a Vatikánt, hogy „tegyék ki az utcára” Noriega tábornokot, aki az amerikai invázió ne­gyedik napján keresett mene­déket a pápai állam panama­városi képviseletén. Az I977-es amerikai—pana­mai szerződés értelmében ja­nuár 1-jétől panamai állam­polgár felelős a Panama-csa­tornáért. A fontos vízi út igazgatását az eddigi amerikai vezető helyettese, Fernando Manfredo vette át. A kineve­zés azonban csak jelképes, mert* a szerződés szerint az Egyesült Államok csak 2000- ben adja át teljesen a csa­torna fölötti ellenőrzést Pa­namának. Iráni parlament Külügyminiszteri Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter kedden a parlament előtt kijelentette: Nicolae Ceausescu legutóbbi teheráni látogatását „a két or­szág közötti, fontos védelmi kérdéseket érintő számos meg­állapodás igazolja”. A külügyminiszter azért kényszerült megnyilatkozni ebben a kérdésben, mert a 270 tagú parlament 84 képviselője a múlt héten a parlament el­nökéhez levelet intézett, s ab­ban határozottan követelte: Velajati a lehető legrövidebb időn belül álljon a törvény­hozó testület elé, és nyilváno­san adjon magyarázatot a megbuktatott román vezető akkori látogatására. A külügyminiszter e köve­telésre válaszolva kedden így érvelt a honatyák előtt: „Olyan megállapodásaink van­nak Romániával, amelyek lét­fontosságúak országunk vé­delme szempontjából”. Külföldi események ~ egy mamSatbasi Párizsban élő román értelmiségiek közlése szerint a kö­zelmúltban Bukarestben száznegyvenöt tagú értelmiségi ta­nács alakult, melynek munkájában Tőkés László is részt vesz. A A dél-koreai kormány hamarosan teljeskörű diplomáciai kapcsolatok felvételét előkészítő tárgyalásokat kezd a Szov­jetunióval. A A Román Nemzeti Megmentési Front Tanácsa üzenetben köszöntötte a palesztin ellenállás legnagyobb szer­vezetét, az El Fatah-ot, megalakítása 25. évfordulója alkal­mából. A Az NDK-ban a Nemzetvédelmi Hivatalt a tervek szerint június 20-ig teljesen felszámolják. A Ismeretlen ok­ból tűz ütött ki kedden a Breszt—Varsó—Szczecin útvonalon közlekedő vonaton, abban a kocsiban, amelyben a lengyel ál­lamvasutak dolgozói utaztak. A Panamába érkezett II. János Pál pápa különmegbízottja, hogy segítséget nyújtson a pápai nunciusnak a vatikáni külképviseletre menekült Noriega tá­vozásával kapcsolatban. A A tömeges sztrájkok az elmúlt év­ben kétmilliárd rubeles kárt okoztak a szovjet népgazdaság­nak — jelentette a Trud, a szovjet szakszervezetek lapja. A Erősen bízom abban, hogy rövidesen létrehozzák a nemzeti kisebbség ügyeinek minisztériumát — jelentette ki a Közvé­lemény az Erőszak Ellen szlovákiai mozgalom szlovák és ma­gyar nyelvű napilapjának adott nyilatkozatában Václav Ha­vel. A Lengyelországban január első munkanapját azújabb áremelések bejelentése jellemezte, bár a legtöbb, immár sza­badáras termék fogyasztói árát egyelőre csak „kóstolgatják” a vásárlók. Dél-Kcrea Elutasítás Dél-Korea kedden elutasí­totta a népi Korea azon hétfői javaslatát, mely szerint le kellene bontani a két ország­részt elválasztó falat és meg kellene nyitni a határokat. A Dél-koreai Ojraegyesítési Bizottság szóvivője szerint az észak-koreai lépés propagan- dajellegű és arra szolgál, hogy csökkentse a reformokat kö­vetelő belső és külső erők nyomását. A szóvivő kijelentette, hogy Délen semmiféle fal sem lé­tezik, ellentétben Északkal, ahol „valós korlátokat" épí­tettek. Dél-koreai részről hétfőn még üdvözölték Kim ír Szén javaslatát, s Szöul annak a reményének adott hangot, hogy „az északi javaslat ez­úttal őszinte”. Jugoszláv kommunisták Ok: a válság Mintegy százezer párttag adta vissza a tagkönyvét ta­valy Jugoszláviában — derül ki a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közvélemény-ku­tató központjának tanulmá­nyából. A kilépők az okok között az országban tapasztalható gazdasági és politikai válsá­got említik. A Tanjug ju­goszláv hírügynökség által kedden ismertetett jelentés szerint a JKSZ taglétszáma az utóbbi hét évben hatszáz­ezerrel csökkent. A huszonkétmilliós ország­ban a párt tagjainak száma 1983-ban 2,2 millió volt. A legtöbben Szlovéniában és Horvátországban adták vissza a tagkönyvüket, és a többség a többpártrendszer mellett foglalt állást. Kisgazdák agrárpolitikája Nem akarják „felapritani" — Mi nem készülünk sem­miféle kényszerzubbonyt rá­húzni a magyar mezőgazda­ságra, az ágazat olyan lesz, amilyenné a mostani, illetve a leendő tulajdonosok formál­ják — jelentette ki Hankó László, a „Hangya” Szövet­kezeti Központ Rt. kereske­delmi vezérigazgató-helyette­se, a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt egyik gazdasági szakértője az MTI munkatársának azzal összefüggésben, hogy elkészült a párt programtervezete, me­lyet várhatóan még januárban a nagygyűlés elé terjesztenek megvitatásra. — Azonban egy dolgot lát­ni kell — mondta a jelenlegi helyzettel kapcsolatban a szakértő —, hogy minden fej­lett mezőgazdasággal rendel­kező ország rendkívül terme­lékenyen dolgozik. S ezt a termelékenységet hazánk szá­mára is szükséges lenne meg­teremteni, mert ez az ágazat csak így lehet versenyképes a világpiacon. Ezt a struktúrát pedig úgy lehet kiépíteni, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szellemi eszközök­kel az eddiginél lényegesen hathatósabban gazdálkodunk. Úgy mint például az Egyesült Államokban, ahol — saját ta­pasztalataim szerint — egy 300 hektáros farmot akár két ember is üzemeltet. □ Az eddiginél termeléke­nyebb módszerek bevezetését hogyan gondolják? Hiszen ha­zánkban ehhez nincsenek meg a megfelelő feltételek sem eszközben, sem infrastruktú­rában. — Talán ez jelenti a legna­gyobb gondót á mezÖgazdtíéág' átszervezésénél, ugyanis az tény, hogy a fejlett mezőgaz­dasági kultúrával rendelkező országokban a jelenlegi szín­vonalú termelés nem néhány év, hanem több évtized ered­ménye. Ezért radikális meg­oldásokat kell választanunk, és a magyar gazdaság átala­kításának folyamatába kell beleágyazni a mezőgazdaság átszervezését. Hogy ez az át­alakítás mennyi időt vesz majd igénybe, azt most még megmondani pontosan nem lehet. Ugyanis jelenleg még nicsenek megfelelő hiteles in­formációink a gazdaság valós helyzetéről. □ Ezt az átmeneti idősza­kot hogyan képzelik el, mi­vel Magyarország nem ma­radhat „kenyér nélkül”? — Elterjedt az a nézet, hogy mi szeretnénk „felaprítani” a magyar mezőgazdaságot. Ezt a megállapítást szeretném cáfol­ni. Hiszen például 1946-ban is hasonló dilemma elé került az ország, mint amilyen előtt ma áll. Lesz-e „kenyér” akkor, ha felosztják a nagybirtokokat. S csodák csodája, a mezőgazda- sági termékekből az ellátás nemhogy romlott volna — a felosztást követően —, hanem javult. Mi hiszünk abban, ha valaki saját földjén dolgozik, akkor érdekelt abban, hogy olyan árukat termeljen, me­lyek szükségesek és eladhatók. Hogy esetlegesen mások lesz­nek a tulajdonviszonyok, s eltérnek a maiaktól, az nem jelenti azt, hogy az emberek nem fognak és nem akarnak jobban dolgozni és még több terméket előállítani. □ A. földtulajdon kérdése a kisgazdák programjának egyik sarkköve. Hogyan kép­zelik e kérdés megoldását? — Ismeretes, hogy pártunk a földtulajdon kérdését az 1947- es állapotoknak megfelelően kí­vánja rendezni. Az akkori tu­lajdonviszonyokat szeretné úgy helyreállítani, hogy az mindenki számára megfelelő legyen. Vagyis, nem kívánjuk erőszakosan feloszlatni a tsz- eket — a párt támogatja a „Hangya” mozgalmat —, de lehetőséget kívánunk teremte­ni a földek művelésére azok számára, akik erre vállalkoz­nak. Számvetés a KDIB-nél Negyvenmillió százfelé A számadások ideje követ­kezik. A közelmúltban a Kö- zép-Dunavidéki Intéző Bizott­ság is számba vette, hogy az elmúlt esztendőben mire for­dították a támogatásokra szánt negyvenmillió forintot. Az összeg nagyobbik része a Dunakanyar fejlesztésére, a környék szépítésére ment, ki­sebb hányadát a Ráckevei- Duna-ág üdülőkörzete kapta. S bár első hallásra soknak tűnik az a negyvenmillió, de< ha Száífel'é'kéir osztani, kide­rül, hogy nem is olyan hatal­mas" ez az Öászég. Hiszen ány- nyi, de annyi feladatot kelle­ne belőle megoldani! És mivel így már valóban kevés ez a pénz, jószerivel csak támogat­ni tud egy-egy fejlesztést, vagy rekonstrukciót a KDIB. Hozzájárultak az elmúlt év során a visegrádi fellegvár, a királyházi turistaház elektro­mos ellátásának felújításához, a szentendrei ABC-áruház gázvezetékének kiépítéséhez, a Magas-Tax turistaház vízel­látásának megoldásához, a szentendrei kerékpárút kiala­kításához. Ha nem is túl nagy összeggel, de támogatták a gödi termálfürdő bővítését, a pilisszántói vízvezeték kiépíté­sét, a szentendrei hulladéktö­mörítő telep kialakítását és a hideghegyi lesikló út megva­lósítását is. Ráadásul az elmúlt évben újították fel Szentendrén a papszigeti és a leányfalui kem­pinget is. S aki valaha fog­lalkozott ilyen munkálatok­kal, tuHjti)i^fiogy'\tigen'sok pênibé kerül, s nem mindig van rá fedezete a tulajdonos­nak. Még a legkisebb segítség is igen jól jön. Több útépítésben is részt vett az intézőbizottság. Hoz­zájárult a Csepel-szigeti ke­rékpárút és egy délegyházi út megvalósításához. A ráckevei városgazdálkodási vállalat a KDIB jóvoltából egy iszap­szippantó kocsira tett szert, de segítették a ráckevei strand bővítését is anyagilag. Sőt, a város méltán nagy hí­rű műemlék templomának fel­újítását is támogatták kétmil­lió forinttal. Élet után, halát elélt (IQ.) A boncmesternek nem szokás köszönni v Az egészben a bűz volt a legrosszabb. Émelyítő rothadás úszott S egyszer csak a levegőben, felváltva a folyosó szúrós fertőtlenítö- S szagát. A többitől időm sem lehetett megijedni. Szinte másod­ig percek alatt mentünk végig az ajtók előtt, balra fordultunk, I majd rögtön jobbra, magunk mögött hagytuk az „ágyazót”, és ^ már ott álltunk, szemben a felirattal: „boncterem”. Lajos, a Ç fiatal kórboncnok később elmagyarázta, nem a hullaszagot ^ éreztem. Az inkább édeskés, átható valami, nem úgy, mint ez ^ a mostani, melytől tényleg rosszul lesz az ember. Az emész­ti tett vér okozza, mondta lassan, tagoltan. Más nem bűzlik eny- S nyíre. Mert, ha vér kerül a gyomorba, azt a savak feldolgozzák, ^ akárcsak minden egyebet. Aztán amikor Itt felnyitják a testet, ^ ... szóval, néha nem segít a szagelszívó sem. Beszélgetünk, ^ figyelek. Kérdezhetek kedvemre, oda visznek, ahová akarom, I kinyitják az összes termet, szobát, kamrát. Itt nincsenek titkok. s Csak percekkel később jövök rá, van egy dolog, ami még a S szagnál is elviselhetetlenebb. Az, hogy meg kell halni. Sokáig mindenki arról pró­bált meggyőzni, nem a legjobb helyet választottam ki. A ke- repestarcsai kórbonctan kilóg ü többi közül. Először is mo­dern, tiszta, higiénikus. Aztán a munkában sem muszáj meg­szakadni. Általában azt tart­ják, annyian halnák meg egy kórházban évente, ahány ágyasra tervezik. Ez a normá­lis. Kerepestarcsán viszont 1200 beteget tudnak elhelyezni, ám csupán 800-an kerülnek le ide, a földszintre. Szóval be­levaló kis kórház ez. Rá is kezdi rögtön Pisti, a boncmes­ter, mennék csak Miskolcra. Ott közönséges háztartási faze­kakba teszik az agyakat, hűtő­jük pedig egy van mindössze. Amikor kinyitod az ajtót, me­séli, nem látsz mást, mint azt a rengeteg lábat egymás he- gyén-hátán. Aztán vedd ki kö­zülük a magadét. Vagy az Ist­vánban ... Mert az sem kutya. Már az ajtóban megcsapja a hullaszag az embert. Öltöző­jük sincs a szerencsétlen srá­coknak, a boncteremben cse­rélnek ruhát. Meg a lefolyóba pisáinak. Alacsony, fekete ha­jú, őszinte fiatalember. Mind­ezt csupán azért mondja, hogy képem legyen a dolgokról. Hisz a munka ugyanaz, de a körülmények mások. Ugyanerről győzköd Péter is. Egyáltalán nem mindegy, hol csinálod ezt a melót, veti oda. Állunk a boncteremben, a szag körbefog bennünket. Né­ha egy szerszám csörren a boncasztal fölötti állványon. Porckés, terpesztő, feszítő, vé­ső, szervkés, gombos olló — más nem kell ide. Sárga kö­penyt viselünk, melynek majdnem olyan a színe, mint a hulláknak a két fémasztalon. Tehetetlenül hevernek a tes­tek, bal bokájukon azonosító cédula papírja fut körbe. Egy öregember és egy öregasszony — Kerepestarcsán jiincs bal­eseti sebészet. A férfi mellka­sa nyitva. Látni a szétfeszített bordákat, a csontokra tapadó izmokat, s közbül egy sötétlő mély üreget. A belső szerveket már kiszedték, szinte ránk tát­ja ezt a szörnyű szájat a test. Péter most az öregasszonyon kezd dolgozni. Pillanatok alatt felvágja a fejbőrt hátul, és az arcra húzza azt. A száj fölött eltűnik az orr, a szem, helyük­re alaktalan, vastag gyűrődés kerül, a redők közül ki-kilógó hajcsomókkal. Aztán rezgőkés vág a csontba és leválik a ko­ponyatető. Vannak olyanok, néz fel Péter, akik kézi fű­résszel dolgoznak ilyenkor. Hogy mutassák, milyen ke­mény gyerekek. De minek ez. Miközben beszél, szürkésen,

Next

/
Thumbnails
Contents