Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám

. ’"VM_ ÏCV*f* tM/i, PEST MEGYEI '%/Vr2”'"s''»s / Akik elhárították ■ ' a katasztrófát . {ÜKKÜNK LAMm 3. OWÁlM} _____________________________________________________________________ ■■ ■■■■■■iiiii. POLITIKAI NAPILAP Jm-v P&r*- 'i’s- ,'r.. 1 XXXIV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára; 4,30 forint 1990. JANUAR 3., SZERDA A tanácsok stabilizáló szerepkörben Pártharcoktól mentesíteni Rendkívüli ülést tartott ked­den a Hajdú-Bihar Megyei Tanács: a testület — az or­szággyűlési képviselőválasztá. sok előkészítéseként — meg­választotta az egyéni és te­rületi választókerületekben működő választási bizottságok titkárait és tagjait. A tanács rendkívüli ülésén részt vett és felszólalt Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársa­ság ideiglenes elnöke. A ta­nácskozás után adott nyilat­kozatában fontosnak mondot­ta, hogy a parlamenti válasz­tásokra nyugodt körülmények között, kiegyensúlyozottan ké­szüljön az ország, s ebben az időszakban a tanácsoknak stabilizáló szerepet kell betöl­teniük. Szűrös Mátyás szerint ma az egyik legnagyobb veszély, hogy a magyar belpolitikai életben eluralkodik a zűrza­var. a bizonytalanság. — A nemzet jövője érdeké­ben meg kell előzni, hogy az indulatok domináljanak a po­litikai küzdelemben, s a helyi hatalmi szerveknek, a taná­csoknak fel kell lépniük a sze. mélyeskedés, a torzsalkodás, a rossz útra tévedt pártharcok el­len — mondotta. Szűrös Mátyás a személyét érintő kérdésre válaszolva el­Saját önkormányzat Alulról építkeznek A Magyarországon élő horvátok, románok és szlová­kok képviselői elhatározták, hogy létrehozzák a nemzeti kisebbségek önkormányzati és önigazgatási szervét — jelen­tették be azon a sajtótájékoz­tatón, amelyet a Savez Hrvata (horvátok szövetsége) szerve­zői tartottak kedden Pécsett. Az alakuló ülést január 12-én tartják Budapesten. Most tár­gyalnak a hazai németség képviselőivel, hogy csatlakoz­zanak ők is az új országos testülethez. A különböző poli­tikai pártok támogatásukról biztosították a saját önkor­mányzatért küzdő nemzetisé­gieket. Kérdésre válaszolva a szer­vezők elmondták, hogy a kor­mány által felülről életrehi- vott nemzeti és etnikai ki­sebbségi kollégiummal szem­ben az új szervezetet alulról építkezve, demokratikusan ki­Cáfolják A Budapesten akkreditált arab nagykövetek tanácsá­nak nevében Hikmat Zaid, Palesztina állam nagykö­vete nyílt levelet juttatott el a Magyar Távirati Iro­dához. A levélben — Cor- neliu Bogdan román állam­miniszter nyilatkozatára is hivatkozva — cáfolta, hogy „bizonyos arab országok ál­lampolgárai részt vettek a baráti román nép törekvé­sei és céljai elleni harcok­ban”. Ezzel szemben „nyílt titok — írta a nagykövet —, hogy több arab ország a tragikus napokban az elsők között nyújtott segítő kezet a baráti román népnek”. vánják megalakítani, s tagjait választás útján delegálják, nem pedig kijelöléssel, amint ez a kollégium esetében tör­tént. A kisebbségek önkor­mányzati és önigazgatási szer­ve részt akar jyenni minden olyan kormányzati döntés elő­készítésében, amely a hazai nemzetiségekre vonatkozik. Igényt tart továbbá önálló parlamenti képviseletre, saj­tóra és pénzalapra. Közölték a pécsi sajtótájé­koztatón azt is, hogy a Savez Hrvata január 6-án közgyű­lést tart Pécsett. Az önálló horvát szövetséget autonóm területi szervezetek alkotják, amelyek egy-egy tájegység horvát ajkú lakóit tömörítik. A Savez Hrvata székhelye Pécs. A szervezők elmondták továbbá, hogy a budapesti székhelyű Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövet­sége (MDDSZ) rendkívül el­lenségesen reagált a Függet­len Nemzetiségi Szövetség megalakulására, s mind mos­tanáig elutasított minden együttműködési kezdeménye­zést. A Savez Hrvata viszont nem hajlandó elfogadni az MDDSZ monopolisztikus jogát a hazai délszlávok képvisele­tére. A Magyarországi Horvátok Szövetsége széles körű kap­csolatot kíván teremteni a vi­lág horvátságával. Elsősorban természetesen a szomszédos Horvátországgal, mégpedig nemcsak a hivatalos szervek­kel, hanem a katolikus egy­házzal és a független politikai szervezetekkel is. Úgyszintén tagja kíván lenni a Horváth Kisebbségi Szervezetek Euró­pai Szövetségének, amely a Magyarok Világszövetségéhez hasonlóan működik és ma már Jugoszláviában is elisme­rik. ................... W m - A BMÍPOUTIKAI KRÓNIKA Tegnap megkezdődött a népszámlálás, melynek keretében harminchétezer számlálóbiztos keresi fel a lakosságot január 3. és február 3. között. 0 Továbbra is bizonytalan a helyzet a Péti Nitrogénműveknél, amelyet a szerződéssel ellentétben nem vett át üzemeltetésre az új tulajdonos, a Borsodi Vegyi Kombinát és a svájci Sauer-cég. 0 Az elmúlt hetek felvásár­lási láza ellenére elegendő készlet van lisztből, cukorból, margarinból, zsírból. Gondot jelent azonban, hogy a vállala­tok a nagy igény miatt nem tudnak elegendő egy-kétkilós csomagot készíteni. 0 A Magyar Távirati Iroda munkatár­sai számos nagyvállalat vezetőjét kérdezték meg idei terveik­ről, tennivalóikról. Kiderült, hogy a gazdasági vezetők úgy ér­zik: nehéz évnek néznek elébe. 0 Békés demonstráción kö­vetelték Győrött a vállalkozók, hogy mondjon le Békési Lász­ló pénzügyminiszter, s váltsák le a Győr-Sopron Megyei Adó­felügyelőség vezetőjét. * • - 1 . ^ mondta, hogy — mint a köz­társaság ideiglenes elnöke — nem tagja egyetlen politikai pártnak sem. Püspökladány­ban indul a képviselőválasztá­sokon; több párt- és helyi szervezet már kinyilvánította, hogy támogatja jelölését. A Magyar Köztársaság ide­iglenes elnöke szerint még a jelenlegi országgyűlésnek kel­lene módosítania az alkot­mányt, hogy a nép mielőbb közvetlenül választhasson ál­lamfőt. Elképzelhető ugyanis, hogy az új parlamentben nem lesz kétharmados többséggel rendelkező koalíció, ami pedig az alkotmánymódosításhoz el­engedhetetlen. Szűrös Mátyás kifejtette: a köztársasági elnököt mentesí­teni kell a pártharcoktól. Amennyiben népszavazás dönt az elnök személyéről, akkor az államfő nem lesz a pártok­nak, vagy pártkoalícióknak kiszolgáltatva. Ugyanakkor — tette hozzá — a közvetlen vá­lasztás a köztársasági elnök legitimációját is erősítené, mivel az államfq jogköreinek szabályozása a középerősnél gyengébbre sikerült. 0 Uj magyar nagykövet Moszkvában Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke és Fodor Ist­ván, az Országgyűlés megbí­zott elnöke kedden fogadta Györke Sándort, hazánknak a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségébe akkredi­tált új nagykövetét, aki a kö­zeljövőben utazik állomáshe­lyére. Vizsgálóbizottságok Bős-Nagymaros Csehszlovákiában három 'szakértői bizottságot állítanak fel a bős—nagymarosi vízlép­csővel kapcsolatos környezet- védelmi és víztisztasági prob­lémák megvizsgálására. Je­lentéseik alapján, valószínű­leg február második felében kezdenek majd tárgyalásokat a létesítményről a magyar fél­lel — közölte Ivan Vesely szilovák erdő-, vízgazdálko­dási és fafeldolgozó-ipari mi­niszter a csehszlovák hírszol­gálati irodának adott nyilat­kozatában. Az egyik bizottság a bősi vízlépcsőnek a Csallóköz és a térség vízrendszerére, az ivó- vízkészletre, a mezőgazdasági területre, az ártéri erdőkre gyakorolt hatását, a másik bizottság a Csallóköz, illetve a körtvélyesi tározó vízminő­ségi problémáit vizsgálja meg, s az eredményeket egy har­madik bizottság gazdasági szempontból értékeli, és ja­vaslatokat tesz a környezetvé­delmi intézkedések ütemter­vére. Gödöllő es Korost® A Magyar Szocialista Párt gödöllői radikális reform-alap- szervezete javaslattal fordult a Gödöllői Városi Tanácsiioz: kezdeményezze a testvérkap­csolat létrehozását az erdélyi Kalotaszeg egyik legszebb te­lepülésével, Körösfővel. Az Európa-hírű gödöllői mű­vésztelep vezető művészének, Körösfői Kreisch Aladárnak egyik legkedvesebb tartózko­dási helye volt az erdélyi köz­ség. Köztudott, hogy a mű­vésztelep alkotói az erdőntúli népművészet gazdag kincseit kutatták fel és építették be műveikbe. .Tevékenységük je­lentőségét a korabeli kritiku­sok Bartók és Kodály gyűjtő­munkájához hasonlították. Az MSZP gödöllői radiikális reform-alapszervezete ezzel is folytatni kívánja azt a baráti megnyilvánulást, amelyet Gö­döllő lakosai a nehéz napok­ban a Romániában élő embe­rek megsegítése érdekében ta­núsítottak. KOZMETIKAI SZER LESZ A CELLARAM? Érszűkület, infarktus ellen is használható Mióta bemutatták Kósa Fe­renc filmjét a Béres-cseppről, valahogy csend lett a Cella- dam körül. Pedig azelőtt majd megölték az emberek egymást, hogy hozzájussanak a szerhez. Ez a csend nem jelent jót. Sőt, az is túlzásnak tűnik, ami a Béres-csepp körül kialakult — legalábbis én így érzem. De kiderült, hogy Kovács Adám is hasonló véleményen van. Félreértés ne essék, nem az aggasztja a feltalálót, hogy a Béres-cseppért tolongtak az emberek, s nem az 6 szeréért. Más tölti el aggodalommal: — Ez az egész olyan, mint­ha a Szociális és Egészségügyi Minisztérium rossz irányba szeretné manipulálni a két rákellenes szer ügyét. Felpör­getik, az emberek utolsó mentsvárként ezekhez mene­külnek, de közben nem bizto­sítják a megfelelő hátteret a (Folytatás a 3. oldalon.) Havel Münáenben M, Széles körű tárgyalás Kedd délután a bajor sza­badállam székhelyére, Mün­chenbe érkezett Václav Ha­vel csehszlovák köztársasági elnök és kísérete. A prágai vendég, aki Richard von Weizsädker államfő meghívá­sának tesz eleget, rövid mun­kalátogatást tesz az NSZK- ban. Ennek során először négy- szemközti megbeszélést tart vendéglátójával, majd Hel­mut Kohl szövetségi kancel­lárral. Utóbbi a program szerint találkozik a csehszlo­vák elnök kíséretében levő Marian Calfa kormányfővel. Később a Szélesebb körben folytatandó tárgyalásokba be­vonják a szintén a Havel tár­saságában levő Jiri Dienstblet külügyminisztert, illetve nyu­gatnémet részről Hans-Diet- rich Genscher alkanceíiárt és külügyminisztert, továbbá Max Streibl bajor miniszter- elnököt. Havellel kedden Münchenben ugyancsak talál­kozik Hans-Jochen Vogel, az SPD elnöke és parlamenti cso­portjának vezetője, Theo Waigel, a bajor CSU elnöke, szövetségi pénzügyminiszter, valamint Antje Vollmer, a Zöldek Pártja parlamenti cso­portjának képviselője. A ko­ra esti órákban — a csehszlo­vák vendég hazautazása előtt — Weizsäcker és Havel saj­tóértekezletet tart. K erülgessük a forró ká­sát? Felesleges igye­kezet lenne, hiszen nagyjából mindenki tudja már, rövidesen milyen ár­cédulákat lát az élelmiszer- boltokban. Keserves folya­mat része ez — és nem le­het eléggé hangsúlyozni: része csupán, hiszen mö­götte ott sorakozik a lak- béremelés, a közüzemi és egyes postai szolgáltatások díjának az emelkedése, a személyszállítás drágulása —, s előre aligha akad olyan jós aki megmond­hatná, a családok döntő része miként képes ezen az újabb akadályon túljut­ni. Aggasztó bizonytalanság ez, még inkább aggasztó­nak vélem azonban, hogy szinte kiveszett napjaink­ban a lényegnek, az alap­nak, azaz a termelésnek a nagyító alá helyezése. Azt, hogy a tömegtájé­koztatás nem kíván helyet szorítani manapság az ilyesminek — mert sokkal „fontosabb” dolgokkal van elfoglalva, nem észlelve, a gazdasági összeomlás min­den mást is maga alá te­met —, nein többnek, pusz­tán a közgondolkozást jel­lemző tükörképnek tartom. Azon sem akadok fenn, hogy a pártok, a politikai szervezetek — úgy-ahogy a szakszervezetek kivételé­vel — szintén sokkal „fon­tosabb” dolgokkal vannak elfoglalva... Az azonban meghökkentő, ha a válla­latoknál, a szövetkezetek­nél járva — akár az ipar­41 ALAP ban, akár a mezőgazdaság­ban tevékenykedő cégek­nél, s másutt úgyszintén — szintén ezt a furcsa egy­oldalúságot észlelhetni. Ott is az a döntő kérdés, mi­ként juthatnának hozzá több kifizethető bérhez, s nem az, miből teremtődjön elő ez a bér. Veszedelmes vakság kór­ja terjed! A miből élünk kérdését szinte teljesen háttérbe szorítja annak is­métlődő taglalása, hogyan élünk, hogyan élhetünk az éppen soros nagyarányú áremelések után. A hogyan élünkre, élhetünkre válasz az, hogy az 1990-es esz­tendőben a nominálkere- setek átlagosan tizenhét százalékos emelkedése mel­lett az egy keresőre jutó reálbér két. két és fél szá­zalékos csökkenésével szá­molhatunk. A miből élhe­tünk meg kérdésére azon­ban úgy tapasztalom, mintha maroknyi ember­nek kellene megadni a fe­leletet. A rubelelszámolá­sú kivitel drasztikus csök­kentése például a megyé­ben vállalatok sorát érinti radikálisan, hiszen több helyen ez a termelés 45-50 százalékos (!) csökkenését hozza magával, a helyi közvéleményben ez azon­ban nem téma ... Kár lenne visszasírni a formalitásokat: eszembe sem jut. Az azonban el­gondolkoztat, hogy kiváló szakmai közösségek — bri­gádok — estek szét pusz­tán azért, mert napjaink­ban nem sikk ilyesmiről beszélni még műhelyen be­lül sem. Lényegében a legtöbb helyen eltűnt az újítómozgalom: ez sem di­vatos manapság ... Nincse­nek termelési értekezletek, mert azok — állítólag — a pártállam-állampárt erő­szakolta fórumok voltak, holott meg kellene kérdez­ni a hozzáértőket, vajon tanácskoznak-e a munká­sokkal a tőkésüzemek­ben— Sokak meglepeté­sére kiderülne, olyannyira tanácskoznak, hogy például a keretszervezési feltételek meghatározása után a mun­kások csoportjaira bízzák, miként osztják el. szerve­zik meg egymás között a feladatoknak a végrehaj­tását ... Egyre reálisabbnak lát­szik a veszély: a nagy át­alakítások lázában atom­jaira hull szét a termelő­helyeken az is, amit érde­mes lenne megőrizni! Az átalakulás az átalakulásért beteges kórja — aminek sok évtizedes hagyomá­nyai vannak a magyar gaz­daságban, minden súlyos következményével egye­temben — ismét pusztít. A csőd szélén álló cégek vél­nek. megmenekülni az át­alakulással, miközben' fél lépést sem tesznek tényle­ges gazdálkodásuknak a változtatására ... Kisszer­vezetek egyre nagyobb csoportja áll össze azok­ból, amelyek létrehozói azt hitték, mert kisszervezetek, automatikusan jól prospe­rálnak majd, gazdálkodá­sukhoz nem kell más... Bizony, kellett volna. Sok millió forintos adósságok, teljesíthetetlen- megrende­lések maradnak az ilyen kisszervezetek után, jelez­ve: a vállalkozáshoz nem csupán akarat kell, kocká­zatvállalási készség, tőke, hanem kell, nagyon kelle­ne szakértelem is, gazdál­kodni tudás, képzettség. S ajnálatosan sötét kép rajzolódik ki a válla­latok, a szövetkeze­tek egy jelentős részénél a megyében arról, mi is lesz, lehet holnap, holnapután. Évtizedeken át, szinte mindannyian, annyiszor leírtuk, elmondtuk, gon­doltuk, hogy az alap a ter­melés! Csak éppen: nem hittük el, nem ehhez igazí­tottuk a magatartásunkat. Annyian „foglalkoztak” a gazdasággal, hogy beleve­szett a lényeg az illetékes­ségek, a határozatok, a rendelkezések tömegébe. S ma, amikor már tényleg a penge élén táncol a gaz­daság, az alap minden máshoz, kiderül: legkevés­bé ez a közügy, legkevésbé itt mozdul bármi is. Mészáros Ottó Kovács Adám: — Legfonto­sabb a megelőzés. Mindennél előbbre való!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents