Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-09 / 7. szám

2 1990. JANUÁR 9., KEDD Hatezer katona Új fejezet a két ország kapcsolatában Magyarországi csapatcsökkentés Újabb szovjet csapatokat vonnak ki az, idén Magyaror­szág területéről — jelentette ki héttőn Grigorij Krivosejev ve­zérezredes, szovjet vezérkari főnökhelyettes az idei leszere­lési tervekről beszélve. A szovjet hírügynökségnek elmondta: — Magyarország te­rületéről az idén egy légi és egy gépesített lövészezredet, két harckocsi-zászlóaljat és több más egységet, összességé­ben mintegy hatezer katonát vonnak ki. A magyarországi csökkentés több mint 40 szov­jet harci repülőgépre, 120 harckocsira, közel 180 páncé­lozott harci járműre és 400 más gépjárműre terjed ki. A Magyarországról visszavont csapatok döntő többségét ki­vonják a hadrendből. A szovjet tábornok azt is közölte, hogy országa a tavaly vállalt egyoldalú kötelezettség keretében az idén mintegy 185 000-rel csökkenti hadsere­gének létszámát, és 1991-ig tel­jesíti a félmilliós csökkentésre vonatkozó kötelezettségvállalá­sát. Honi Gyula Izraelben Horn Gyula külügyminisz­ter hétfőn Jeruzsálemben ta­lálkozott Jichak Samir mi­niszterelnökkel, az izraeli egy­ségkormány Likud-szárnya ve­zetőjével, Simon Peresz pénz­ügyminiszterrel és első mi­niszterelnök-helyettessel, aki ez utóbbi tisztségét a Munka­párt vezéreként tölti be, Há- jim Herzog államfővel és a knesszet, az izraeli parlament külügyi és biztonsági bizott­sága vezetőivel. Horn Gyula vasárnap érkezett háromna­pos hivatalos látogatásra Iz­raelbe. Peresz miniszterelnök-he­lyettes az MTI-nek adott nyi­latkozatában elmondta, hogy Horn Gyulával, megállapítot­ták: Magyarország megszaba­dult a múlt nehézségeitől és ezért új fejezet nyílott a két ofszág kapcsolataiban. Peresz kijelentette, hogy az izraeli kormány mindent megtesz, ami piacgazdasági viszonyok közt részéről lehetséges az izraeli üzletemberek magyar- országi befektetéseinek báto­rítására, főként vegyes válla­Ismét magyar adás a román tv-ben Szabad egyházakat, állami ellenőrzés nélkül A rendőrség központjában tartják börtönben a terroristákat, Ceausescu volt elnök támogatóit, akiket december 29-én, egy nappal a íegyverbeszolgáltatási határidő lejárta után tartóz­tattak le Á romániai katolikus püspö- kök január 3. és 4. között plená­ris ülést tartottak Gyulafehér­váron. A püspökök megvitatták, milyen feladatai vannak az egyháznak az új romániai helyzetben. Követelték az egyház és állam viszonyának újjárendezését, az egyház sza­badságának és autonómiájá­nak' biztosítását. Igényelték az egyház működését korlátozó intézkedések megszüntetését. Az erdélyi latin szertartású püspökök szorgalmazták a gyulafehérvári püspökség érse­ki rangra emelését és egy ön­álló erdélyi egyháztartomány kialakítását. Követelték a szer­zetesrendek szabad működé­sének engedélyezését. ★ ötéves hallgatás után ismét megkezdte adását a román te­levízió magyar nyelvű műso­ra. A háromórás programot, amelyet az egész ország szá­mára sugároztak, dr. Pálfalvi Attila közoktatásügyi minisz­terhelyettes köszöntője vezet­te be. Megszólalt a műsorban többek között Király Károly, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának alelnöke, Domo­kos Géza, az NMFT tagja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke, Kánvá­di Sándor költő, Sütő András író, Balázs Márton kolozsvári professzor. A televízió esti adásában felhívást intéztek a lakosság­hoz, hpgy őrizze meg az ország rendjét, nyugalmát, tartózkod­jék a személyes bosszútól. A huszonöt év alatt felgyűlt in­dulatokat nem lehet néhány nap alatt levezetni. Akik fel­jelentéseiket tesznek múltbeli bűnök miatt, azoknak a leg­teljesebb felelősséget kell vál­lalniuk állításaikért. latok formájában. Úgy vélte, az Egyesült Államok maga is a COCOM-tilalmak enyhítését tervezi, így nem lehet aka­dálya annak, hogy magyar és izraeli cégek a magas fejlett­ségű technológiák területén is együttműködjenek. (Izrael nem COCOM-tag, de mint az Egyesült Államok szövetsége­se, általában követi a nyugati országok kelet-európai export­ját ellenőrző szervezet előírá­sait.) A hétfői izraeli lapok egyébként belső oldalas, szűk terjedelmű cikkben számoltak be Horn Gyula látogatásáról. Az izraeli sajtót most jobban érdeklik azok a hírek, ame­lyek egy északon ártalmatlan­ná tett, Jordániából behatolt katonáról szólnak, továbbá a Baker (amerikai külügymi­niszter) öt pontjának elfoga­dásával kapcsolatos fejlemé­nyek. A Jediot Aharonot cí­mű lap azt idézte Horn Gyu­lától, hogy a Zsidó Ügynök­ség irodát nyithat Budapes­ten és megszorítás nélkül vé­gezheti tevékenységét. A Maariv című napilap úgy értesült, hogy Németh Miklós miniszterelnök februárban lá­togat Izraelbe. A lap idézte Mose Arensz külügyminiszter szavait is, aki megállapította, hogy az Izraellel való viszonyt tekintve Magyarország vezet a kelet-európai országok kö­zül. Izrael a Magyarország iránti megbecsüléstől vezet­tetve segíteni akar a magyar gazdaság szabadpiaci átalakí­tásában'’ — mondta Arensz a Maarivnak. SZKP-kiildöttség Litván helyzetelemzés Hétfőn elutazott Vilniusbá az SZKP Központi Bizottságá­nak küldöttsége, hogy a hely­színen tanulmányozza a Litván KP pártszakadáshoz vezetett XX. kongresszusa után kiala­kult helyzetet. Mihail Gorba­csov pártfőtitkár-államfő vár­hatóan szerdán csatlakozik a küldöttséghez — jelentette be Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő hétfői sajtóér­tekezletén. A tárgyalóküldöttség tagjai között van Vagyim Medvegyev KB-titfkár, a politikai bizott­ság tagja, Iszlám Karimov, az Üzbég KP KB első titkára. Gennagyij Jagodin, az állami oktatási bizottság elnöke és Mihail Vljanov ismert szovjet színész — mondotta Geraszi­mov. > > fiülföldi események ­egy mondatban .....................IM^—wwawil'lini - II. Ili .M II A magyarok nem halat, hanem hálót kérnek a halfogáshoz — írta Kaifu Tosiki japán kormányfő európai kőrútjának meg­kezdése elé szánt kommentárjában az Aszahi Simbun. A A szovjet vezetés meghívására február elején munkalátogatást tesz Moszkvában Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök — jelentették be hétfőn hivatalosan Prágában. A Csehszlo­vák küldöttség utazik kedden Izraelbe, hogy a diplomáciai kap­csolatok helyreállításáról tárgyaljon. A Tel-Aviv polgármes­tere vasárnap kijelentette, hogy kész béketárgyalásokat kezde­ni Jasszer Arafattal. A Nyikolaj Rizskov miniszterelnök veze­tésével kedden elutazott Szófiába a KGST-tanácskozáson részt vevő szovjet küldöttség. A Spanyolországnak a kelet-európai országokban akkreditált nagykövetei hétfőn tanácskozásra ültek össze a spanyol fővárosban, hogy egyeztessék Madrid új kelet- európai politikáját. A Érdekeik védelmében szövetséget hoz­tak létre a csernobili katasztrófa következményeinek elhárí­táséiban részt vett s azóta tartalékállományba került szovjet katonák. A Az NDK potenciális tagja a Közös Piacnak — je­lentette ki Jacques Delors, az Európai Közösség bizottságának elnöke a hét végén Dublinban, ahol az ír EGK-elnökséggel kapcsolatban tárgyalt. A Lengyelország február végén állítja helyre a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel — jelentette be hétfőn Varsóban a külügyminisztérium szóvivője. A Az iszlám szolidaritás jegyében vasárnap ismét 300 szovjet muzulmán tüntetett az iráni határ mentén, az Araksz folyónál. A Diákok elfoglalták a Lengyel Egyesült Munkáspárt megyei és városi székházát hétfőn Bialystok városban. A fiatalok a kommunis­taellenes független diákszövetség tagjai, és azt követelik, hogy a pártházat adják át a varsói egyetem bialystoki tagozatának, amely helyhiánnyal küzd. A A NATO szóvivője szerint a nyu­gati katonai szövetség „globális megoldásokat” keres az euró­pai biztonság és stabilitás problémájára és nem híve „különle­ges övezetek” megteremtésének — vagyis a két német állam haderőinek felére csökkentésére irányuló tervnek. A Megszűnt a vasúti közlekedés a hét végén a karabahi autonóm terüle­ten, miután a terroristák felrobbantottak egy kulcsfontosságú hidat. A Katonai Főügyészség és a Belügyminisztérium vizsgálata Nyomozást indítottak ismeretlen tettes ellen (Folytatás az l. oldalról.) feltárására és elbírálására tö­rekszik. Megtartotta első ülését hét­főn az a különbizottság, ame­lyet Horváth István belügymi­niszter nevezett ki a Fidesz és az SZDSZ által törvénysértés­sel vádolt belső biztonsági szolgálat ügyének vizsgálatára. Ezt Barsi Tomaj belügymi­nisztériumi szóvivő közölte az MTI kérdésére. Elmondta, hogy a bizottság elnöke, Diczig István rendőr vezérőrnagy, a BM vizsgálati osztályának ve­zetője, tagjai pedig Szikinger István, a BM közigazgatási és kutatási programirodájának vezetője, Kolláth György, a BM közjogi főosztályvezetője és Finszter Géza, a BM ORFK bűnügyi technikai osztályának igazgatója. Az első ülésen meghatározták a bizottság fel­adatait. Ezek: objektív tényfel­tárás és adatrögzítés, az ügyészségi vizsgálathoz szük­séges valamennyi feltétel meg­teremtése. Lyuk a hálózaton A szóvivő végezetül hangsú­lyozta: a titkosszolgálati mun­kát veszélyezteti, ha onnan in­formációk jutnak ki, hiszen ez érintheti a nemzetbiztonság szempontjából rendkívül ké­nyes kémelhárítást vagy hír­szerzést is. Ezért mindenképp fontos annak kiderítése, hogy miként keletkezett „lyuk” a titkosszolgálat munkájában. Miként vélekedik az SZDSZ és a Fidesz a magyar „Water- gate-ügy” kapcsán eddig ho­zott intézkedésekről? Erről nyilatkozott a két szervezet képviselője az MTI munkatár­sának. Kis János, aSzábad Demok­raták Szövetségének ügyvivője szerint* érthetetlen, miért nem függesztik fel azonnali hatály- lyal Horváth József belügyi osztályvezetőt, illetve az Ál­lambiztonsági Szolgálat tevé­kenységét felügyelő Pallagi Fe­renc belügyminiszter-helyet­test. A belügyminiszter azon megállapításaira utalva, misze­rint a Fidesz és az SZDSZ a választások előtt kíván csatát nyerni leleplező akciójával, leszögezte: a két szervezet nem vádaskodik, hanem bizo­nyítékokat tárt fel, épp ezért helyesebb lenne, ha a minisz­ter ezekkel a dokumentumok­kal foglalkozna. Fodor Gábor, a Fidesz vá­lasztmányának tagja elmondta, hogy az eddig hozott intézke­dések nem megnyugtatóak. Egyrészt nem tudható teljes bizonyossággal, hogy ki zárol­tatta az ominózus dokumentu­mokat. Másrészt késik a sze­mélyi konzekvenciák levonása is. Abból például, hogy a bel­ügyminiszter o belső biztonsá­gi szolgálat csoportfőnökét kö­telezte igazoló jelentésre, az tűnik ki, mintha a Belügvmi- nisztériumban nem lennének egészen tisztában a magvar „Watergate-ügy” nyomán ke­letkezett bizalmi válsággal. A belügyi tárca vezetőjének le kell vonnia a konzekvenciákat, akár tudott az adatok gyűjté­séről, akár nem. Végül egyál­talán nem megnyugtató az sem, hogy az ügy tényeinek kivizsgálásával megbízott cso­portot nem a BM-en kívül álló személy vezeti, hanem énn az illetékes tárca képviselőiből alakítottak bizottságot. Elhatárolják magukat Mint ismeretes, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz 1990. január 5-én tör­vénysértéssel vádolta meg a Belügyminisztérium belső biz­tonsági szolgálatát. — Hogyan vélekedik erről? — kérdeztük dr. Sipos István rendőr alezredest, a Pest me­gyei rendőrfőkapitány állam­biztonsági helyettesét. — A rádióban és a televízió­ban hallottam először, illetve az újságban olvastam róla éppúgy, mint a többi magyar állampolgár. Azt, hogy konk­réten törvényellene? cselek­mények történtek-e, a belügy­miniszter által felállított vizs­gálóbizottság és a Katonai Fő­ügyészség vizsgálata állapítja majd meg. Ha törvényellenes cselekedetek történtek, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság állambiztonsági szerve ezektől elhatárolja magái. — Mi a helyzet jelenleg Pest megyében? — Az állambiztonsági szerv állományát a többpártrendszer kialakulása óta a pártsemle­gesség jellemzi. Az állomány dolgozói egyik pártnak sem tagjai és távoltartják magukat a pártharcoktól. Egyéb felada­taink között nagyon fontosnak tartjuk, hogy amennyiben a tavasszal esedékes választások tisztaságát valami veszély fe­nyegetné, megtegyük a szük­séges. törvényes intézkedése­ket. Mivel a megye területén évek óta alkotmányellenes, vagy állambiztonsági szem­pontból törvényellenes cse­lekményről nem szereztünk tu­domást, a munkánk során ope­ratív eszközök alkalmazására nem került sor. A Pest megyé­ben működő pártok tevékeny­ségét. mely a törvénves kere­tek között folyik, kiadványaik­ból és nyilatkozataikból is­merjük. Szólnom kell arról is, hogy az operatív eszközök al­kalmazását szigorú belső pa­rancsok, utasítások szabályoz­zák és bizonyos alkotmányelle­nes, törvénysértő esetekben a személyek és a Magyar Köz­társaság biztonságának érde­kében sor kerülhet alkalma­zásukra. Hangsúlyozom, hogy ezt az állampolgárok és a tár­sadalom biztonságának az ér­dekében tesszük:- ryf i- p ' — Hógyári módosul a meg­változott körülmények között az állambiztonsági munka? — Mint a belügyminiszter nyilatkozatában utalt rá, ké­szülőben van az új állambiz­tonsági törvény, amely majd konkréten szabályozza az ál­lambiztonsági szerv szűkebb feladatkörét. A gyakorlatban már érvényes, hogy hatósági jogosítványokat (őrizetbe vé­telt, előzetes letartóztatást, meghallgatásokat) nem vég­zünk. Az állambiztonsági szerv jogosultsága csak a BTK-ba ütköző állam elleni bűncselek­mények gyanújának a meg­állapításáig terjedhet. Összemosni a különbséget Egyelőre nem csitulnak a Dunagate névre elkeresztelt lehallgatási és megfigyelési botrány hullámai, amelyeket a Szabad Demokraták Szö­vetségének és a Fiatal De­mokraták Szövetségének pén­teki bejelentései keltettek. Eszerint megfelelő bizonyíté­kokkal rendelkeznek arról — néhányat, ha némileg hiányo­san is, de bemutattak az új­ságíróknak —, hogy a Belügy­minisztérium munkatársai in­formációkat gyűjtöttek ellen­zéki pártok tevékenységéről, s ezekkel esetleg vissza is él­hettek. A botrány kipattaná­sának napján a Tv 2 prog­ramjának Napzárta című mű­sorában az SZDSZ képviselő­je többszöri célozgatás után végül kimondta: úgy sejtik, hogy az adatokat a BM a Magyar Szocialista Párttal, esetleg az MSZMP-vel osz­totta meg. Mi erről a véle­ménye? — kérdeztük Hámori Csabától, az MSZP országos elnöksége tagjától, a párt parlamenti frakciójának veze­tőjétől. — Ragaszkodnunk kell a törvényességhez — válaszol­ta. — Ez azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni a nyilvánosság­ra került tényeket, ám amíg le nem zárul a dolog, addig minősíteni felesleges, káros és korai. Vagyis, ha a BM-ben még érvényben voltak olyan utasítások, amelyek alapján munkatársaik ilyen tevé­kenységet folytattak, akkor ez nyilvánvalóan hiba. Ha ilyen szabályok nem létez­nek, akkor azoknak a felelős­ségét kell érvényesíteni, akik részt vettek benne. Ami az SZDSZ és a Fidesz akciójá­nak célját és időzítését illeti: úgy gondolom, nem volt vé­letlen. hogy a bejelentésre most került sor. Nem volt vé­letlen, hiszen pártunk vá­lasztmánya szombaton tartot­ta első ülését. Nyilvánvalóan az volt a szándékuk, hogy el- bizonytalanítsák a választ­mányt, s igyekezzenek össze­mosni az emberek előtt egy korábbi állampárti tevékeny­ség és a mai szocialista párt gyakorlata közötti különbsé­get. SZDSZ-ügynökök — A két ellenzéki szerve­zet képviselői, mint a BM ál­tal összegyűjtött információk egyik lehetséges haszonélvező­jét, név szerint is megemlí­tették az MSZP-t. Hozzájut­hattak-e önök ezekhez az ada­tokhoz? — Határozottan állítom, hogy az MSZP elnöksége nem kapott és nem kap olyan in­formációkat a Belügyminisz­tériumtól, amelyek a legcse­kélyebb mértékben is alapot adnának arra a feltételezés­re, hogy a BM tevékenysége a szocialista párt érdekeit szolgálta volna. Az ellenke­zője igaz: a mi érdekeinket sérti az állambiztonsági szol­gálat ilyen jellegű munkája — ha bebizonyosodik, hogy va­lóban történt lehallgatás és megfigyelés. Másrészt az is nyilvánvaló, hogy az ilyen tevékenységgel történő gya­núsítás a politikai Icúztőiéren immár sajnos gyakorlattá vá­lik. Ezért számíthatunk arra, hogy a pártok a választási kampányhoz közeledve az ilyen és ehhez hasonló esz­közökkel élni fognak. Csak­hogy e „bombák” esetében másodlagossá fajul, hogy mi az igazság, mert a legfonto­sabb, hogy milyen látszat ke­letkezik. — Egy kissé e botrány hát­terét kutatva az emberben óhatatlanul felmerül: ha az SZDSZ-nek van(nak) embe­reit) még a titkosszolgálat­ban is, lehetséges, hogy a szabad demokraták ügynökei más pártokba, így az MSZP- be is beépültek? — Ez elképzelhető, sőt, in­kább bizonyos. A tapasztala­taim szerint ugyanis az SZDSZ bolsevik módszerekkel dolgozik, vagyis kisebbségben érezve magukat, hallatlanul nagy magabiztossággal és cél- tudatossággal tevékenykedve, nem riadnak vissza a politikai küzdőtéren a teljesen nyilván­való taktikai fogásoktól sem. Ezt számomra több dolog Is bizonyította már eddig is. Ezek közül sajnos a legdrá­gább bizonyíték a múlt évi népszavazás volt, amely úgy indult, hogy ki válasszon köz- társasági elnököt. A végered­mény után, amely ugye az volt, hogy majd a parlament dönt, már azt közölték, hogy választhat a nép is, ha ... Vagyis az egész akció arra a nyilvánvalóan hátsó szándékra épült, hogy így akadályozzák meg egy nemzetközi és hazai népszerűségnek örvendő szo­cialista politikus köztársasági elnökké való megválasztását. Az SZDSZ tehát félrevezette az embereket. — (Az MSZP elnöksége fog­lalkozik-e majd a botrány­nyal? — Mindenképpen, hiszen, ha az derül ki, hogy valakik hi­báztak, akikhez a pártunk­nak köze van, akkor ebből levonjuk a konzekvenciákat. Ha viszont bebizonyosodik, hogy az SZDSZ és a Fidesz politikai rágalmazást köve­tett el, akkor a megfelelő következtetésre kell jutnunk és ennek szellemében csele­kednünk. F. Z.—Ga. J.

Next

/
Thumbnails
Contents