Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-09 / 7. szám

PEST MEGYEI XXXIV. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 4.110 forint 1999. JANUÁR 9., KEDD ELLÁTÁSI HIÁNYOK Beszámoltatják a kereskedelmi minisztert A minisztereinek titkársága közli : az utóbbi napokban szá­mos árucikkből ellátási hiá­nyok mutatkoztak. Ezzel ösz- szefüggésben a Miniszterta­nács elnöke utasította a keres­kedelmi minisztert, hogy szá­moljon be az áremeléseket megelőző időszak ellátásáról, annak minősítéséről. KEVÉS A SÓ,AMIT MEG LEHET ŐRIZNI Óriási vita várható a KESTben Németh Miklós miniszterelnök vezetésével magyar kor­mányküldöttség utazott hétfőn kora délután Szófiába, hogy részt vegyen a KGST 45. tanácsülésén. A delegáció tagja Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke, őszi István külügyminiszter-he­lyettes és Szőnyi Péter, a Minisztertanács Nemzetközi Gazda­sági Együttműködési Irodájának vezetője. Az elutazás előtt Medgyes­sy Péter rövid interjút adott az MTI-nek: A Katonai Főügyészség és a Belügyminisztérium vizsgálata Nyomozást indítottak ismeretlen tettes ellen A Katonai Főügyészség az SZDSZ és a Fidesz képviselője által tett — és a közvélemény előtt is ismert — büntető fel­jelentés alapján január 8-án, hétfőn a Belügyminisztérium állományába tartozó ismeret­len tettesek ellen nyomozást rendelt el hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt. A feljelentők a felje­lentéshez — szemben a sajtótá­jékoztatón bemutatottakkal — csak egy megcsonkított, fény­másolt „napi jelentés”-t mel­lékeltek, amelynek jobb felső sarkát és aláírásra szolgáló részét kivágták. A Katonai Főügyészség az eddigi vizsgálatok alapján megállapította, hogy a felje­lentéshez csatolt dokumentu­mot valóban a Belügyminisz­tériumban készítették. Ez a tény a bűncselekmény elköve­tésének gyanúját már megala­pozta. A nyomozás elrendelé­sével egy időben a Katonai Fő­ügyészség a Belügyminiszté­rium belbiztonsági osztályán lefoglalta a feljelentés tárgy­köréhez tartozó dokumentu­mokat. A Katonai Főügyészség minden törvényes eszközt fel­használva, a tények objektív (Folytatás a 2. oldalon.) Hét százmilliós támogatás Ki mennyit kap? • A szófiai tanácskozáson a KGST jövője a tét. ön a Nép- szabadság hétfői számában amellett foglalt állást, hogy mindazt meg kell őrizni belő­le, ami jó. Lesz-e vita arról, hogy a KGST-n belül mi a jó? — Óriási vita lesz arról, hogy mi a jó, mert valószí­nűleg mind a távol-keleti or­szágok, mind Kuba másként vélekedik a KGST-ről, mint mondjuk a közép-európai or­szágok vagy a Szovjetunió. Azt hiszem, hogy sajnos na­gyon kevés az a jó, amit meg lehet őrizni. Csakhogy, úgy gondolom, semmifajta előny­ről nem szabad lemondani a mostani helyzetben, hiszen ez politikai, gazdasági luxus len­ne. Előny a szándék a szab­ványosításra, a környezetvé­delem megszervezése és mindazok a programok, ame­lyek valamelyest haladtak. Még ha nagyon kicsiny is ez az előny, az is fontos. Ha nem okoz kárt ebben a laza formájában, akkor meg kell hagyni, és minden erővel ar­ra törekedni, hogy a kis in­tegrációt — Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország — megerősítsük, hogy itt va­lóságos integrációt hozzunk létre. A kis integráció orszá­gai azok, amelyek piacosíta- ni akarnak, a világpiac felé fordulnak. • Várható-e, hogy djkeletfl féltékenység kerül felszínre, tekintettel például arra az üz­leti körökben hallható véle­kedésre, hogy az NDK és Csehszlovákia jobban vonzza a nyugati tőkét, mint mondjuk Magyarország? — Az NDK-t össze sem le­het hasonlítani Magyarország­gal, mert az NSZK-hoz való közelsége, az NSZK-val való kooperáció szükségképpen más alapokra helyezi a tőke beáramlását. Csehszlovákia pedig, úgy gondolom, semmi­vel sem vonzóbb, mint Ma­gyarország. • Szóba kerülhet-e egy ke­let-európai tőzsde létesítése? — Nem lehet megkerülni bizonyos sorrendet. Az orszá goknak a saját piacaikat, a saját pénzpiacukat és a sa­ját tőzsdéjüket/ kell először megteremteniük, és ezzel pár huzamosan vagy ezután lehet csak kialakítani a nemzetkö­zi pénzpiacot és a nemzetközi tőzsdét. Az alapgondolatot tudnám támogatni és örülnék neki, de csak a realitásokat figyelembe véve. • Lehet-e haladásra számí­tani a decentralizáció, vagyis az egyes országrészek, válla­latok közvetlen kapcsolattar­tását illetően? — Különös jelentősége van a Szovjetunióban végbemenő decentralizációnak, hiszen az egy óriási ország. Ha egy-egy köztársaság vagy autonóm te­rület, vagy ezek vállalatai közvetlenül tartanak kapcso­latokat Magyarországgal, a magyar vállalatokkal, akkor ez nagy előnyöket hozhat. Ez nem rajtunk fog múlni, ha­nem a partnereken, - mert a partnerek ma még inkább a központosítás, az adminisztra­tív eszközök felé mozdulnak el. Taxisok az áremelés ellen ................* • - • .......- • —' ■ ' '■ '• - — ......" ...........£ ' A tegnapi áremeléshez hasonlót évek óta nem ért meg a ma­gyar nép. Bár a korábbi bejelentések felkészítették rá az or­szág lakosságát, mégis felháborodást keltettek a dolgozókban. Az intézkedés elleni tiltakozásul tegnap három-négyszáz taxis vonult fel a Parlament előtti Kossuth téren, hiszen a benzin és a gépkocsik árának radikális növelése őket is sújtja. Ere­detileg ezerötszáz személyfuvarozót vártak a szervezők a de­monstrációra, de úgy tűnik, sokan inkább a nehéz kenyérke­resetre koncentráltak, mint a tiltakozásra Már tiltakozni sinss kedvük a munkásoknak Friss kenyér, komor hangulat Feszültségekkel teli, sötét nap virradt az országra január 8-án. Az elmúlt évtizedekben ugyanis nem került sor a teg­napihoz hasonló áremelésre. Sokan pár napig még nem ér­zékelik a hirtelen változást, mivel volt alkalmuk és idejük jó előre bevásárolni, s feltölteni az éléskamrát. Legtöbb em­bernek azonban nem volt erre módja, s szinte pofonként érik a sajtokon, szalámikon feltüntetett számok. Szomprú azon­ban, hogy a szabadáras kategória miatt a termelők által ja­vasolt összegeket nem kötelesek betartani a kereskedők. És amíg bármilyen árucikkből hiány van ebben az országban, számítani kell a magas árra is. Cegléden, az Afész Dél- Pest megyei 84-es számú ABC-áruházában Vincze Ist- vánné üzletvezető hiába für­készte a már ismerős, vagy ismeretlen arcokat, azokról semmi különlegeset nem tu­dott leolvasni. Csak akkor fi­gyeltek az árakra, ha fizetni kellett a kasszánál. — Ami számomra is fájó és szívbe markoló, hogy a tejnek csúnyán elszaladt az ára. A cigarettát, a bort, az alkoholos készítményeket akik eddig fogyasztották, ez­után is megveszik, s lehet, hogy ennek a család, a gye­rekek látják a kárát. Az ABC január 2—3-i be­vételei azt jelzik, hogy ekkor és az áremelések bevezetése előtti napokban költekeztek ki a leginkább a fogyasztók. A finomabb felvágottakból jócskán fogytak a kilós téte­lek. Volt olyan napunk, hogy három mázsa töltelékáru ta­lált vevőre. Legjobban a fiatal szülőket, a kisgyermekeseket és a nyug­díjasokat sajnálja Vincze Ist­vánná. Nekik bizony nagyon meg kell a jövőben gondol­niuk, hogy miből mit és meny­nyit vásárolnak. Dunakeszin, a Vác és Kör­nyéke Élelmiszer-kiskereske- delmi Vállalat 60-as számú ABC-üzletében folytattuk a kíváncsiskodást. Kovács Sán- dorné üzletvezető szerint a hétfői nap az üvegvisszavál­tás jegyében telt el. — Szerencsére friss és ta­lán a megszokottnál is ízle- tesebb kenyér és egyéb pék- (Folytatás a 3. oldalon.) Az 1990. évre jóváhagyott állami költségvetésben 700 millió forintos támogatás sze­repel a pártok számára. Ebből a választások előtt 140 milliót terveznek felosztani. Eddig 28 párt nyújtotta be igényét. Eh­hez mellékelniük kellett a tag­létszámukról szóló nyilatko­zatot, valamint a pártként va­ló működést igazoló bírósági végzés két másolatát. A 140 millió forintot nor­matív alapon, a taglétszám alapján kívánják felosztani a pártok között. Eszerint a 20 ezernél több tagot számláló pártok 15 millió forintot, a 10 és 20 ezres létszám közöttiek 10 milliót. Az 5 és 10 ezer tag közöttiek 7, a 2 és 5 ezer kö­zötti taglétszámúak 4, a 2000- nél kisebb tagságúak pedig 2 millió forintot kapnak. Elő­fordulhat azonban, hogy az összeget arányosan csökken­teni kell, mert a tervezettnél már eddig is több párt nyúj­tott be igényt költségvetési tá­mogatásra. A választásokat követően már a pártok gazdálkodásáról szóló törvény értelmében oszt­ják fel a megmaradó 560 mil­lió forintot. A törvény ki­mondja, hogy a parlamenti képviselettel rendelkező pár­tok között ennek az összegnek a negyedét egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a válasz­tási eredmények alapján, ará­nyosan kell felosztani! BHPOZITIKAI KRÓNIKA , iüi ; ■ - SÍ-' ;'" ' ' ", S Azonnali bértárgyalásokat, a minimális bér összegének 5100 forintra emelését, tízszázalékos általános béremelést és a csa­ládi pótlék 500 forintos emelését követeli a Vasasszövetség el­nöksége. ® A Vállalkozók Pártja elengedhetetlennek tartja az ország gazdaságának gyökeres átalakulását, s ebben elsődleges szerepet szán a vállalkozóknak. Az átalakulás után számuk több száz ezerre növekedhet. ® Tüntetést tartottak a Művelődé­si Minisztérium előtt a Képcsarnok Vállalat dolgozói, akik tiltakoztak az ellen, hogy a Művészeti Alap 50 millió forintos gazdálkodási hiányát nyereséges vállalata, a Képcsarnok fe­dezze. 9 A Magyar Természetvédők Szövetsége felhívta a kor­mányt, valamint a természetért és a környezetért felelősséget érzők figyelmét, hogy tegyenek lépéseket az önálló Környezet- védelmi Minisztérium létrehozásáért. ® Az SZDSZ úgy véli, hogy a január 8-i áremelések után szembe kell nézni a vágta­tó infláció veszélyével, s ezért felhívással fordul a gazdálko­dókhoz, termelőkhöz, kereskedőkhöz, hogy a jelenlegi válság időszakában tanúsítsanak önmérsékletet: ® A Mentődolgozók önálló Szakszervezete közleményben ismertette azt az ellent­mondásos tényt, hogy az 1990. évi költségvetés jóváhagyásakor a pénzügyminiszter bejelentette az egészségügyi dolgozók 30 százalékos béremelését, az előirányzat azonban intézményük­nél csak 16 százalékos emelésre elegendő. PÉLDÁUL A TEJ T egnaptól ismét mások az. árcédulák. S bár példa kínálkozna sök tucatnyi, maradjunk a legegyszerűbbnél, a ható­ságilag rögzített árú 18,20- as tejnél. Ez az ár a bér­ből, fizetésből élők döntő része számára — tekintve, hogy például az iparban a foglalkoztatottak nettó át­lagos havi keresete tavaly január és szeptember kö­zött 7973 forintot tett ki — már-már szégyenletesen csúíondáros. Olcsóbban kellene adni! Olcsóbban persze akkor lehetne ad­ni, ha a termelők költsé­gei ezt lehetővé tennék, illetve akkor, ha az állam kiegyenlítené a termelői és a fogyasztói ár közti kü- lönbözetet. S akkor megint ott tartanánk, ahol már voltunk, ahonnan éppen szabadulni akarunk. Az állami támogatások (a do­tációk) folyamatos emelke­dése — keserves leckék árán jöttünk, jövünk rá — járhatatlan utat kínál. Ahogy szinte valamennyi árucikknél, a tejnél is fel­lelhető a kérdés: miért any- nyi, amennyi? Azért,. mert úgy döntött a kormány? Aki némi ismeretek bir­tokában van a mezőgaz­dasági termelésről, az tud­ja: évek óta vészesen csök­kent a két főágazat, de'el­sőként az állattenyésztés jövedelmezősége. A lapban azt írtam le tavaly a té­mával foglalkozó cikkeim egyikében, hogy a halasz­tott, halogatott lépések miatt rövidesen feketeleves lesz a hófehér tejből... S íme! Tálalva a feketeleves. A 18,20-as tej, ami 5,30-cal több a régi árnál. A megyében tavaly is­mét csökkent a szarvasmar­ha-állomány. Ami jelzőmű­szer! A szakemberek jól tudják: az állománycsök­kenés mögött — legyen az akár szarvasmarha, sertés, tyúk stb. — mindenkor jö­vedelmezőségi problémák rejlenek. A csökkenés el­lenére — s bár furcsán hat leírva, de igaz — nagy eredmény, hogy a megye gazdaságaiban 1985 óta lé­nyegében változatlan a te­hénállomány. Legalább ott nincsen nagyarányú rák­menet.. Sőt! Ha azt néz­zük, hogy bár szerény mér­tékben, de nőtt az egy te­hénre jutó kifejt tej meny- nyisége. akkor arra is van jelzésünk, hogy a terme­lés eredményesebb a ko­rábbinál. Arrti igaz. A tej mégsem olcsóbb ... Nem. Például azért nem, mert — ahogyan azt nekem a gazdaságokban meg az egyéni állattartóknál papí­ron bebizonyították — egyetlen éy alatt. 1989-ben a. különböző takarmányok és tápok árai 20-60 száza­lékkal emelkedtek... ! S ezek csak hivatkozásnyi példát adnak, folytathat­nánk a sort a különböző berendezések, eszközök árának a számolgatásával, hiszen azok nélkül — mondjuk szeparátor nél­kül — nincsen tej... A mezőgazdaságban fel­használt ipari eredetű anyagok ára olyan merede­ken emelkedik, amilyen emelkedőt már régen lát­tak az érintettek. Holott közülük az idősebbek meg­értek egyet és mást... Ezek szerint a termelő ár­tatlan? Erről nincsen szó. A tejtermelésben (is) összegződnek a külső és a belső hatások. Ezek együt­tes következménye az emelkedő ár. Az évek óta emelkedő ár. Lelni a me­gyében olyan gazdaságokat, amelyekben — a megismert példák közül egyet említ­ve: a nagykőrösi Mészá­ros János Termelőszövet­kezetet — nyereséges a tejtermelés. Igaz, énnek a nyereségnek az egy részét az állami támogatás adta, ám tagadhatatlan: döntő része van a nyereségben a tejtermelés magas szakmai színvonalának, a tartás­technológia szigorú betar­tásának. A nyereségesen tejet termelő gazdaságok­ban 20-40 százalékkal ha­ladja meg a fejési ered­őién v a megyei átlagot, ami érzékelteti: vannak tarta­lékok, fejlesztési, fejlődési lehetőségek. Ezeknek a kamatoztatá­sához azonban pénz, kö­vetkezetes fajtakiválasztás és keresztezés, zavartalan és kellő választékú eszköz- ellátás stb. kell, kellene. A megye ugyan országosan kiemelkedő eredményeket tud felmutatni az egy te­hénre jutó kifejt tej meny- nyiségében — a megyei át­lag 1988-ban 700 literrel volt nagyobb az országos­nál —, ám ami az orszá­gos adatot illeti, nem ál­líthatjuk: ez már a vég­pont. A hazai tejtermelés — az egy tehénre számított kifejt tej mennyiségét nézve — 1000 kilogrammal marad el a dániaitól, 1100 kilogrammal a svédországi­tól.. A többhöz azonban több befektetés kell. A be­fektetéshez jövedelem, ami­ből telik erre. Bűvös kör? Nem az! A dolgok termé­szetes rendje. B otorság lenne azzal biztatni magunkat — holott elhangzanak ilyen vélemények, gyakran politikai szervezetek kép­viselői részéről is —, két- három év alatt egyenesbe kerülhetünk. Egy szűk ré­teg igeh! Akiknek telje­sen mindegy a 18,20-as tej meg a többi; telik bármire. ök már most is egyenes­ben vannak... Am azok, akiknek például a tej most már-már luxuscikk lesz, joggal kérdezik: akiknek mindenre telik, azoknak miből telik?! Milyen hasz­nos szolgálatából a ma­gán- és közgyarapodás­nak? S ha nem abból, ak­kor vajon miként lesz itt gazdasági kibontakozás?! Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents