Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

2 1990. JANUÁR 8., HÉTFŐ-sah. Egyik fél sem hajlik Mihail Gorbacsov három­napos megbeszéléssorozatot tartott mind a független, mind az SZKP-hoz húzó litván párt vezetőivel Moszkvában — je­lentette szombat este a szov­jet tévéhíradó. A meglehető­sen szűkszavú beszámoló sze­rint a tárgyalásokat folytat­ják. A megbeszéléseken a moszk­vai pártvezetés részéről Gor­bacsov mellett részt vett Alekszandr Jakovlev, Vagyim Medvegyev és Georgij Razu- movszkij is, valamennyien a PB tagjai, KB-titkárok. A híradó rövid vilniusi ri­portban számolt be a Moszk­vához húzó párt által szerve­zett szombati tömeggyűlésről. A tévériporter megállapítása szerint ma Litvániában a leg­főbb problémát az jelenti, hogy egyik fél sem hajlik az ésszerű kompromisszumokra. Román—szovjet megbeszélések Megkönnyítik a vízumkiadást Romániában spontán módon tört ki a népi forradalom. — Ezt Eduard Sevardnadze szov­jet és Sergiu Celak román külügyminiszter egybehang­zóan fejtette ki. A hivatalos tárgyalások végeztével az In­tercontinental szállóban be­rendezett nemzetközi sajtó- központban mindkét külügy­miniszter tájékoztatást adott a román—szovjet megbeszélé­sekről. Sevardnadze mindenekelőtt arról szólt, hogy a Romá­niában bekövetkezett forra­dalmi változásokat a szovjet kormány, a szovjet nép az el­sők között üdvözölte. A Szov­jetunió nem vett részt a népi forradalom előkészítésében, nem állt kapcsolatban olyan Horn Gyula Jeruzsálemben Erőfeszítések a békéért Horn Gyula külügyminisz­ter vasárnap este a magyar— izraeli kapcsolatokról és a kö­zel-keleti helyzetről tárgyalt Mose Arensz izraeli külügymi­niszterrel Jeruzsálemben. Elő­zőleg aláírták a két ország kulturális, oktatási és tudomá­nyos megállapodását, amely évente több ezer ember köl­csönös látogatását, tapasztalat- szerzését segíti majd elő. A megbeszélés után Arensz elmondta, hogy még ebben a hónapban Izrelbe várják Né­meth Miklós miniszterelnököt is. Magyar részről megerősítet­ték a látogatás tervét, de idő­pontjáról kevésbé optimistán nyilatkoztak. A külföldi sajtó kérdéseire Horn megismételte, hogy a kö­zel-keleti konfliktussal kap­csolatos magyar álláspont lé­nyegében nem különbözik a nyugat-európaitól. „Az a fő — mondta Horn —, hogy erőfe­szítések történnek a béke ér­dekében.” Ügy vélte: nincs elvi akadá­lya annak, hogy szovjet zsidók Magyarországon keresztül na­gyobb számban vándoroljanak ki Izraelbe. „Ha ilyen igény felmerül, a megoldás a közle­kedési vállalatokra tartozik” — mondta. CSKP - ki Nem válnak ki Százharmincezren léptek ki az elmúlt időszakban a CSKP- ból és csupán kétezren kérték felvételüket — közölte CSKP új központi bizottságának hétvégi tanácskozásán Vasil Mohorita első titkár. A KB-ülésen nem döntötték el, hogy mikor tartsák a CSKP rendes kongresszusát. Moho­rita azt javasolta, hogy még a júniusra tervezett általános választások előtt, májusban tartsák meg a kongresszust, de a kibontakozott vitában többen úgy vélekedtek, hogy a választások után kellene összehívni a tanácskozást. Ügy döntöttek, hogy hat munkabi­zottságot állítanak fel. Egyik közülük azzal fog foglalkozni, hogy megállapítsa : személy szerint kik felelősek a múlt­beli hibákért és torzulásokért a pártban és a társadalom­ban. A szombati KB-üléssel pár­huzamosan Prágában országos tanácáS&3®st:'tokt8Ífeíc ' a Kom­munisták Demokratikus Fóru­ma elnevezésű platform akti­vistái, akik úgy döntöttek, hogy nem válnak ki a CSKP- ból. forradalmi erőkkel, amelyek létrehozták a Nemzeti Meg- mentési Frontot, mivel ez a tömörülés a felkelő tömegek akaratából született meg. A szovjet külügyminiszter elismeréssel és megelégedéssel szólt bukaresti tárgyalásairól. „A megbeszélések tartalma­sak, konkrétak, őszinték és baráti légkörűek voltak” — jelentette ki. Arra is kitért, hogy a mostani eszmecserék „magas, intellektuális szinten folytak le...” Közölte, hogy a Szovjetunió minden segítséget megad a demokratikus fejlődés útjára lépett Romániának. Eddig 1,5 millió rubel értékben gyógy­szereket küldött, 130 vagon- nyi, különböző orvosi beren­dezés érkezett a Szovjetunió­ból. Élelmiszer-szállítmányo­kat is küldtek, mert a szovjet nép együttérez Románia né­peivel, noha saját helyzete sem könnyű. Bejelentette: a megértő támogatás jele, hogy a Szovjetunió meggyorsítja kőolaj- és földgáz-szállítmá­nyait Románia részére. Egy kérdésre válaszolva Se- vardnadze kijelentette: a moldáviai SZSZK és a Romá­nia közti kapcsolatokat javít­ják, az utazási feltételeket és a vízumkiadást megkönnyítik. Emlékeztetett a Szovjetunió­nak Magyarországgal és Len­gyelországgal kialakított utas- forgalmi gyakorlatára és ar­ra utalt, hogy várhatóan Ro­mániával is ilyen jellegűek lesznek a Szovjetunió kapcso­latai. I Sevardnadze moszkvai láto­gatásra szóló meghívást adott át az új román vezetésnek. Ion Iliescu, a Nemzeti Meg- mentési Front Tanácsának el­nöke a bukaresti rádiónak adott interjújában a meghí­vásra utalva kijelentette : örömmel tesz eleget a szovjet meghívásnak- és utazására ja­nuár vége előtt sor kerülhet. Petre^Rqmm Jsp^ányfő és Sergiu Celak külügyminiszter köszönettel elfogadta a meghí­vást. A szovjet külügyminiszter a sajtótájékoztató után hazare­pült Moszkvába. JANUAR 8-TOL Áremelés és szociálpolitika Nahieseváni zavargások Váljék aduddá a határkörzet A nahieseváni szovjet ha­tárkörzetben szombaton újabb zavargások robbantak ki. Azerbajdzsánok feldühödött csoportjai ismét nekirohantak a határbiztosító berendezések­nek és póznákat döntöttek le. Leszaggatták a kerítést és megint egy őrtornyot próbál­tak lerombolni, Követelték, hogy az Iránnal szomszédos zárt határkörzetet nyissák meg, váljék szabaddá ez a A program beolvasztó jellegű Szerb Nemzeti Megújulás Pártja A szerb történelmi hagyo­mányok és nyelv, a cirillbetűs írás megőrzéséért, a koszovói szerbek és crnagorácok ügyé­ért küzdő „Száva” elnevezésű egyesület vezetősége bejelen­tette, hogy politikai párttá alakulnak át. „A szocialista egypártrendszerben az egyén élete céltalanná vált. Ezért megszervezzük a Szerb Nem­zeti Megújulás Pártját, amely­nek programja utat mutat a történelmi és etnikai határai között létező, többpártrendsze­rű, demokratikus Szerbia meg­teremtéséhez” — jelentette ki Mirko Jovics, a „Száva” egye­sület eddigi elnöke. Mint ismeretes, a Szerb Kommunista Szövetség tavaly decemberi rendkívüli kong­resszusa állást foglalt nemzeti jellegű pártok létrehozása el­len. A Szerb Nemzeti Meg­újulás Pártjának programja nemcsak nemzeti jellegű, ha­nem a „történelmi és etnikai határok” meghirdetésével az ország mostani tagköz társasá­gai közül Orna Gora. Make- dónia és Bosznia-Hercegovina „beolvasztását” is magában foglalja. ftülföldi események egy mondatban Sajtcjelentések szerint Grúziában hivatalos szervezet alakult Sztálin emlékének ápolására. A Splitben ezerkétszáz küldött részvételével megalakult a Horvát Demokratikus Szövetség, melynek célja az emberi jogok maradéktalan biztosítása, a horvát nép szabadsága és az európai házhoz való csatlakozás. A Budapesti magyar—román kulturális gálaest rendezéséről született megállapodás szombaton Bukarestben. A Japán 500 millió dollár szabad felhasználású hitelt nyújt Magyarország­nak az Export-Import Bankon keresztül. körzet a gazdálkodás számá­ra. s tegyék lehetővé az át­utazást Iránba. Egy hivatalos küldöttség eredménytelenül próbálta rá­venni a tömeget a pusztítás beszüntetésére és a megron­gált határberendezések helyre- állítására. A határőrök nem avatkoz­tak bele, de a katonák szerte a környéken páncélozott jár­műveken járöröznek. A határ­őrök családtagjait kitelepítet­ték, amiből egyesek arra kö­vetkeztetnek, hogy a hadsereg az egy hete tartó tömegmeg­mozdulás erőszakos elfojtásá­ra készül. Az ÍRNA iráni hírügynökség szombati jelentése szerint a Szovjetunió és Irán illetékesei pénteken Moszkvában megál­lapodtak: külön utazási lehe­tőségeket biztosítanak Szovjet- Azerbajdzsán lakói számára. SZOVJET MILLIOMOSOK A Szovjetunióban a hivata­losan nyilvántartott háromszáz milliomoson kívül óvatos becs­lések szerint is több mint 15 ezer illegális milliomos él, de számuk elérheti a 30 ezret is. A szovjet Állami Tervbizott­ság mellett működő Gazdasági Kutatóintézet osztályvezetője szerint nincs semmi meglepő a fenti számokban, ha tekintet­be vesszük, hogy a 30 millió embert foglalkoztató árnyék- gazdaság éves forgalma tavaly megközelítette a 100 milliárd rubelt. A kutató szerint a szovjet föld alatti milliomo­soknak lényegében nem kell félniük a törvénytől : mind­egyiküknek megvannak a sa­ját emberei a gazdasági ren­dészetnél, a helyi és maga­sabb hatalmi szerveknél, s szinte kivétel nélkül testőrt is tartanak. Vagyonukat jórészt aranyrudak, műtárgyak és in­gatlanok formájában őrzik. A Minisztertanács az Or­szággyűlés által jóváhagyott 1990. évi gazdaságpolitikai program és állami költségvetés alapján a következő fogyasztói ár- és szociálpolitikai intézke­désekről döntött. Ennek meg­felelően az élelmiszerárak a mezőgazdasági támogatások jelentős csökkentése, valamint az egyéb szabályozó- és költ­ségváltozások következtében január 8-án, illetve egyes ter­mékeknél azt követően szá­mottevő mértékben emelked­nek — mint erről lapunkban is többször hírt adtunk. A húsipari termékek — húst tartalmazó konzervek — árai átlagosan mintegy 32 százalék­kal lesznek drágábbak. A tej és tejtermékek árai mintegy 42-43 százalékkal emelkednek. A malomipari termékek kö­zül a liszt ára 22 százalékkal, a rizsé 16 százalékkal emel­kedik. A sütőipari termékek árai várhatóan mintegy 26 százalékkal növekednek. A zsír-, zsírszalonna- és étkezési- szalona-árak átlagosan 32 szá­zalékkal emelkednek. Az ét­olaj, a margarin és a cukor ár­változását a termelők még nem kezdeményezték. Az élvezeti cikkek közül a fogyasztási adó emelése és a termelői ráfordítások növeke­dése miatt a cigaretta, a sör és az égetett szeszes italok kb. 20-22 százalékos drágulásával kell számolni a termelőválla­latok árközlései alapján. A rubel viszonylatból beho­zott személygépkocsi-árak dön­tően az adó emelése és kisebb részben az importárak növe­kedése miatt január 8-án átla­gosan mintegy 25 százalékkal emelkednek. Az árváltozás nem érinti a vásárlót, - ha a gépkocsi átvételére szóló ért«?-' sites alapján a gépkocsi teljes vételárát január <í-ig bezárólag kifizette, de a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. Az üzemanyagok árai is ja­nuár 8-án emelkednek, a mo­torbenzineknél 3,50 forinttal, az ólommentes benzinnél 3.00 forinttal és gázolajnál 4,00 fo­rinttal literedként. A normál­benzin új ára literenként 28 forint, a szuperbenziné 29,50 forint, az extra és az ólom­mentes benziné 31 forint, a gázolajé 17 forint lesz. A lakosság részére nyújtott közüzemi ivóvíz- és csatorna­szolgáltatás díja január 8-tól átlagosan 326 százalékkal emelkednek. Ezen belül az ivó­víznél a díjemelés átlagos mér­téke 310 százalék, a csatorna­szolgáltatásoké 437 százalék. A jelentős mértékű díjemelést a hosszabb ideje változatlan és ezért már irreálisan, helyen­ként pazarlásra ösztönzően alacsony díjak következtében felhalmozódott állami támoga­tás csökkentése indokolja. így például Budapesten a víz- és csatornadíjak együttesen köb­méterenként 2 forintról 10,10 forintra emelkednek. Az or­szágban működő 32 közüzemi ivóvíz- és csatornaszolgáltató vállalat által alkalmazható új díjakról egyidejűleg külön tá­jékoztatás jelenik meg. A vízdíjemelés nemcsak a saját tulajdonú lakásokra, ha­nem a bérlakásokra is vonat­kozik. Azokban a bérlemé­nyekben, amelyekben a vízfo­gyasztás mérhető, ott a fizeten­dő díj az igénybe vett szolgál­tatáshoz igazodik. Ha a vízfo­gyasztás lakásonként nem mérhető. 1990-ben a díjfizetés a bérlemények komfortfokoza­tának és szobaszámának függ­vényében differenciált norma­tívák alapján történik. Az új díjakat február 1-jétől kell megfizetni. A lakbérek február 1-jétől átlagosan 35 százalékkal emel­kednek. A komfort nélküli és félkomfortos állami bérlakások bérleti díjai változatlanok maradnak. A komfortos állami lakások lakbére négyzetméte­renként 12 forintról 15 forint­ra, az összkomfortosoké 15 fo­rintról 22 forintra emelkedik. A helyi tanács a lakbér konkrét megállapításánál a műszaki állapottól és a tele­pülésen belüli fekvéstől füg­gően az eddigieknél nagyobb differenciálással élhet. Tekin­tettel arra, hogy a lakbér meg­fizetése mindig előre, a tárgy­hónapban esedékes, égért az., . „ej aő „magasabb összegű díjat már februárban kell fizetni. Február 1-j'étől a helyi köz­lekedési tarifák átlagosan 45 százalékkal nőinek, a tarifa- emelés Budapesten 55 száza­lékos, egyes vidéki városokban 43 százalékos, a Volán helyi közlekedésnél 27 százalékos lesz. A vasúti és a közúti sze­mélyszállítási dijak szintén február 1-jétől átlagosan 20 százalékkal emelkednek. A postai szolgáltatások (így például levél, csomag, távirat) díjai január 8-tól átlagosan 22 százalékkal, a távközlési szol­gáltatásoké (például telefon, telex) pedig február 1-jétől 11 százalékkal emelkednek. A tv- előfizetés díja február 1-jétől havi 30 forinttal nő. A fogyasztói árszínvonal nö­vekedéséből adódó lakossági többletterhek ellentételezése, illetve mérséklése érdekében 1990. január 1-jével a nyugdí­jasok, járadékosok, valamint a gyermekes családok teljes kö­rét érintő intézkedésekre ke­rül soi. Minden 6000 forint alatti nyugdíjat, járadékot 550 fo­rinttal, a 6001—10 000 forint közötti ellátásokat 400 forint­tal, a 10 001—20 000 forint kö­zöttieket 300 forinttal, a 20 000 forint felett.i nyugdíjakat pedig 200 forinttal kell emelni. Ezen felül a nyugdíjazás éve szerint — függetlenül a nyugdíj nagy­ságától — az 1975. július 1. előtti nyugdíjazottaknak 500 forint, az 1975. július és 1980. december 31. között nyugdíja­zottaknak 300 forint, az 1981. január 1. és 1985. december 31. között nyugdíjazottaknak 200 forint kiegészítő emelés jár. A házastársi pótlék 550 forinttal kerül kiegészítésre, ugyanilyen összegű emelést kapnak a házastársuk után azok a 6000 forintnál kisebb nyugdíjjal rendelke-ck is, akik jövedelempótlékban részesül­nek. 1989. január 1-jétől azoknak az özvegyeknek, akik saját jo­gon is nyugdíjat szereztek, a két nyugdíjat 6000 forintig együttesen folyósítják. Az öz­vegyi nyugdíjra jogosulttá váltak, a gyermeket nevelő és a nyugdíjas férfiak is. A családi pótlékot (jövede­lempótlékot) gyermekenként egységesen havi 300 forinttal, a gyermekgondozási segélyhez járó jövedelempótlékot pedig a nyugdíjak alapemelésének megfelelő összeggel, havi 550 forinttal kell emelni. A gyer­mekgondozási díj legkisebb összege — az öregségi nyugdíj legkisebb összegének megfelelő emeléssel — 4190 forint lesz. A rendszeres szociális se­gély, a rendszeres szociális se­gélyben részesülő családtagjá­nak kisegítő segélye, a köz­ponti szociális segély és ez e segélyben részesülő családtag­jának kiegészítő ellátása havi 550 forinttal emelkedik. A vakok személyi járadéka, a vakok rendszeres szociális segélye, a hadigondozási pénz­ellátások egységesen havi 1050 forinttal emelkednek. Ha ezen ellátások közül valamelyiket nyugdíjjal együtt folyósítanak, a két ellátás együttes összegét kell emelni, de az emelés ösz- szege ez esetben sem lehet ke­vesebb havi 1050 forintnál. A tanácsok az általuk folyó­sított ellátások emelését kü­lön kérelem nélkül hivatalból intézik. Az élőket kell simogatni Számok a kőben A temetőben, kicsi lócán, szemben egy sírkővel öregem­ber ül. Kucsmáját levette, le­tette maga mellé. Látván, hogy a szomszéd síron mo­toszkálok a gereblyével, oda­szól: — Olvassa már el, lelkem. Odalépek, olvasom a sír betűit. Gondolom, nehezen lát már, segíteni kell neki. S ked­ves valaki feküdhet a kő alatt. — L. Istvánné, 1896—1969. — Megállók. — A felesége volt? — Az volt. Fiatalabb volt, mint én, mégis itthagyott. Olvasom tovább: — L. István 1890—19 .. — Ennyi csak. A második szám­ban két szám helye üres. Felnézek, előbb magam elé, aztán a bácsira. T- És ez a bácsi helye? — Az enyém. Kuncogni kezd az öregúr. Kuncog öregesen és félelme­tesen. Valami groteszk és megmagyarázhatatlan feszült­ség támad közöttünk. — Az ám! Látja-e, kinn va­gyok a temetőben. Kinn va­gyok. Itt a nevem, ni! örül neki. Szemmel látha­tóan örül. Vajon mire gondol? Én arra, hogy ez az öregem­ber megtréfálta az élőket és a holtakat. Tudom én, szokás az ilyesmi, mások' is elkészíttetik előre örökös nyughelyüket, gondoskodnak magukról, hogy emlékezetük legalább így megmaradjon néhány évig. De még soha nem találkoztam olyan emberrel, aki eljött volna megnézni saját nyughe­lyét, elolvasgatta volna kőbe vésett nevét, és levett kucs­mával áldozott volna előtte. — Idehúzódik a bácsi is. Jön a feleségéhez — próbá­lom elütni más irányba a furcsa helyzetet. — Jövök. Bár hozzá már nemigen. — Megint kuncog. Nagy, bozontos bajusza mozog a fogatlan szája fölött. Arca csupa ránc, fején sincs haj, de nem is fényes a feje bőre, inkább aszott és száraz, mint az eső nélkül elhervadó fale­velek. — Hát csak hozzá. — Oda. De már nem simo­gatom. Szólni se tudok. Valami riaszt. Micsoda furcsa helyzet, egy kilencvennyolc esztendős öregember felesége végső és saját maga tervezett nyughe­lye előtt így beszél a temető­ben. Ül csak, szinte mozdulat­lanul, de megszólít másokat is, akik a temetői sétány csöndjében vezetik áhítatukat. — Az élőket, hallod — szól utánam, amikor elhúzódok mellőle —, az élőket, azokat megsimogatom. Azokat kell simogatni. Hogy nem válaszolok, kifele fordul a sétány felé, az ott járóknak is megismétli. — Igaz-e gyerekem, az élő asszonyokat kell simogatni? Nem válaszol senki. Ránéz­nek, elmennek mellette szóta- lanul. Azt hiszem először, túl­ságosan ránehezedett már az öreg gondolataira az idő, nemigen tudja már szegény, mit is beszél. Még sajnálom is, ahogyan lehajlok a gereblyé­vel vissza a sírhanthoz. De az öreg megint megszó­lal. — Azok már odalenn meg­rothadtak. Nincs már húsuk. Csak a csontjuk van. Csak a csontjuk. r

Next

/
Thumbnails
Contents