Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

jPEST MEGYEI ff I mm I POLITIKAI NAPILAP L fi " * - >• ____*• •• • ­X XXIV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM Ára; 4,30 forint 1990. JANUÄR 8., HÉTFŐ Az MSZP országos választmányámk ülése Valódi szövetséghez a szavazótábor ismerete kell Az MSZP eddigi tevékeny­ségét, az elmúlt év októberé­ben tartott kongresszus óta megtett útját értékelte szom­baton Budapesten a Magyar Szocialista Párt országos vá­lasztmánya a párt országos központjában. A jelenleg 111 tagú testület zárt /ajtók mö­gött tanácskozott, a" részletek­ről a délutáni órákban tájé­koztatták a hazai és a nem­zetközi sajtó képviselőit. A létrehozása óta először össze­ülő országos választmány munkájában tanácskozási jog­gal részt vettek az MSZP ag­rár-, értelmiségi- és vállalko­zói tagozatának képviselői, il­letve a szerveződőben levő ta­gozatok küldöttei. A sajtótájékoztatón Polgár Viktor, az MSZP szóvivője elöljáróban elmondta, hogy a 111 tag közül 104-en voltak jelen a tanácskozáson. A be­vezető referátumot Nyers Re­zső, az MSZP és az Országos Választmány elnöke tartotta. A választás stratégiai alap­kérdéseit Pozsgay Imre, a párt elnökségének tagja terjesztet­te elő, aki egyben a párt vá­lasztási-tevékenységét koordi­náló grémium vezetője is. Nyers Rezső a választmány munkáját értékelve hangoz­tatta; az ülést rövid, tárgy­szerű, élénk vita jellemezte. A választmány megállapíthat­ta, hogy az októberi kongresz- szus óta a belpolitikai folya­matok kedvező irányt vettek. A testület véleménye szerint a Kelet-Közép-Európában végbement változások új hely­zetet teremtettek az ország és az MSZP számára is. A párt szerveződése tehát másként alakult, mint ahogy azt a kongresszuson elképzelték. A választmány álláspontja sze­rint azonban, a helyzetet nem szabad „MSZMP-s tudattal” értékelni, mert így akár ku­darcnak is nevezhető a jelen­legi 50 ezres létszám. Nyers Rezső kifejezte meggyőződé­sét, hogy a párt megerősöd­het, de máris a magyar de­mokrácia jelentős tényezője. Pozsgay Imre a választás­sal összefüggő kérdésekről szólt, s rámutatott: nem lenne jó, ha az állampolgárok a négy évtized utáni első szabad választások idején passzívan, letargiával fogadnák a döntés lehetőségét. Igaz, van elég ok riadalomra, a tartózkodó ma­gatartásra is. Véleménye sze­rint lármás, és nem mindig objektívnek nevezhető válasz­tási kampány kezdődhet. A nemzet érdeke azonban azt kívánja, hogy a demokratikus erők sikereket érjenek el. En­nek eredményeként döntésre képes — a törvényhozás ál­Keptsolatok rendezése Románia rendezi kapcsola­tait az európai közösségekkel. Erről nyilatkozatot tettek köz­zé vasárnap Bukarestben. A Nemzeti Megmeptési Front Tanácsa kifejezésre juttatja, hogy az ország megelégedéssel vette a Közös Piac tagálla­mainak szolidaritási megnyi­latkozásait. Leszögezi, hogy Románia külpolitikája a jó­szomszédság, a barátság és a világbéke előmozdítását szol­gálja, beépül az egységes Euró­pa megteremtésének folyama­tába. A létrehozása óta először üsz- szeülő országos választmány tanácskozásán részt vett Nyers Rezső, az MSZP elnöke, Né­meth Miklós miniszterelnök, Szűrös Mátyás, hazánk ideig­lenes köztársasági elnöke és Pozsgay Imre államminiszter is tál meghatározott —, erős kormánya legyen az ország­nak. Az MSZP e politikai ér­dekből és megfontolásból ki­indulva jelentkezik a válasz­tási kampányban, mert hiszi és vallja: jelentős választási eredményei nélkül nincs semmi esélye az országnak a demok­ratikus fejlődésre. Hangoz­tatta azt is, hogy egy újabb hatalmi centrum' kialakulását el kell kerülni. A hatalmi mo­nopóliumoknak egyszer s min­denkorra . véget kell vetni az országban. Szerinte az MSZP erkölcsi alapjai semmivel sem gyengébbek, mint bár­mely más politikai erőé. Végezetül elmondta, hogy az MSZP . minden egyéni vá­lasztókerületben indít saját jelöltet, illetve minden me­gyében saját listát állít, az or­szágos listára pedig vonzó , és megfelelő személyeket jelöl. Az MSZP kiket tekint po­tenciális szövetségesének — hangzott a következő kérdés. Pozsgay Imre úgy vélekedett, hogy egyetlen párt — ponto­sabban egy-két párt kivételé­vel a pártok többsége — sincs abban a helyzetben, hogy’el­kötelezetten nyilatkozhassék választási szövetségről, esetle­ges koalíciós partnerekről. A pártoknak először válasz­tási bázisukat, szavazótáboru­kat kell megismerniük, hogy valódi szövetséget köthesse­nek. A KGST jövőjét firtató kérdésre Nyers Rezső kifejez­te meggyőződését, hogy az együttműködésben új utat kell nyitni, a tervhivatalok koordi­nációin alapuló együttműkö­dés totális válságban van. Va­lódi piaci együttműködésre van szükség, a konvertibilis pénznek, és a világpiaci ér­tékítéletnek kell helyet kap­nia a kereskedelemben, A mai kelet-közéfa-curópai térségben szabadkereskedelmi együtt­működési övezetet szükséges létrehozni. Ez lehet a kiút. Nyers Rezső a személyét érintő kérdésre válaszolva el­mondta: nyugdíjba ment, hogy a párt kiadásait ezáltal is csökkentsék. Elnöki tiszt­ségét, munkálkodását azonban ez nem érinti. Havonta csu­pán jelképes díjazásban ré­szesül. A párt elnökének ré­gebben volt olyan gyanúja, hogy esetleg lehallgatják a te­lefonját, ám ennek valódisá­gát soha nem kutatta. Mindig azon a véleményen volt: jobb, ha egyenesben hallják véle­ményét. S végül arra a kér­désre, hogy bizonyos belügyi akták lehetnek-e áruk, így vá­laszolt: a gondolat számára új, de semmi sem lehetetlen. NYCRSRCZSÓ Vizsgálatot kér Nyers Rezső, az MSZP elnö­ke Németh Miklós miniszterel­nökhöz írt levelében kérte, hogy a kormányfő rendeljen el vizsgálatot a vonatkozó levél­tári szabályozás alapján a párt- iratok ügyében, és a vizsgálat eredményéről a legszélesebb közvéleményt tájékoztassa. A pártelnök levelében leszö­gezte, hogy múlt év december 8-ától mindenfajta iratmegsem­misítést leállítottak. A valóság azonban, úgy tűnik, nem tud gátat vetni a hangzatos vádas­kodásoknak — ezért fordult vizsgálatot kérő levelével a mi­niszterelnökhöz. Igazoló jelentés — ku önhizottsdg Zároltatta az iratokat a belügyminiszter A Szabad Demokraták Szö­vetsége és a Fidesz 1990. ja­nuár 5-én törvénysértéssel vá­dolta meg a Belügyminiszté­rium Belső Biztonsági Szolgá­latát. A minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Horváth István belügyminiszter ezzel összefüggésben elrendelte a Belső Biztonsági Szolgálat ez ügyben érintett osztálya irat­anyagának azonnali zárolását. Az intézkedés célja az, hogy az iratok csorbítatlanul álljanak az ügyészségi vizsgálat rendel­kezésére. A miniszter egyide­jűleg Horváth József vezérőr­nagyot, a Belső Biztonsági Szolgálat csoportfőnökét iga­zoló jelentés tételére kötelezte, az ügy tényeinek megállapítá­sára, az ügyészség által feltett kérdések hiteles megválaszolá­sára pedig különbizottságot nevezett ki. A bizottság irá­nyításával Diczig István rend­őr vezérőrnagyot, a BM vizs­gálati osztályának vezetőjét bízta még. A tájékoztatás szerint a mi­niszter kezdeményezéssel for­dul az Országgyűlés megbízott elnökéhez, hogy á következő ülésszakon, amennyiben ezt a Parlament szükségesnek tartja, beszámolhasson áz ügy kivizs­gálásának állásáról. Ismételten kezdeményezi azt is, hogy a Minisztertanács mielőbb ter­jessze az Országgyűlés elé a nemzetbiztonságról szóló tör­vény javaslatát, amelynek tervezete a Belügyminiszté­riumban elkészült. A Magyarországi Németek Szövetségének ülése Változzék a nemzetiségi politika gyakorlata A hazai németek azt vár­ják, hogy a népszámlálás után vegyék számba az anyanyelvi oktatási és művelődési igé­nyeiket — mondotta Hambuch Géza, a Magyarországi Néme­tek Szövetségének főtitkára. A szervezet országos választmá­nyának szombaton tartott ülé­séről. Ez azért szükséges, mert számítanak arra, hogy nem mindegyik német nemzetisé­gű vallja magát nyíltan an­nak. A II. világháború után ugyanis főleg azokat tették ki súlyos megpróbáltatásoknak, akik az azt megelőző nép- számláláskor őszintén vállal­ták nemzetiségüket. Ebből okulva a legutóbbi népszám­láláskor harmincvalahány ez­ren vallották magukat német nemzetiségűnek, bár a becslé­sek szerint több mint 200 ezer német él hazánkban. így vár­ható, hogy a jelenlegi nép- számlálás adatai sem tükrözik majd a hazai németek számát. Megítélésük szerint — hang­súlyozták ■ az ülésen' — jelen­leg szükséges lenne, hogy so­raikból három képviselőt köz­vetlenül választhassanak a Parlamentbe. Ez nem jelenti azt, hogy a választókerüle­tekben ne jelölhessenek né­met nemzetiségűeket képvise­lőnek. Igénylik azt is, hogy a németek lakta . településeken képviselőik részt vehessenek a helyi állami szervekben, és előmozdíthassák a nemzetisé­giek alkotmányos jogainak gyakorlásához szükséges anya­gi feltételek megteremtését.: A pártoktól, politikai, szer­vezetektől függetlenek, de együttműködnek mindazok­kal a szervezetekkel, amelyek támogatják nemzetiségi lé­tük, tudatuk megőrzését, prob­lémáik megoldását. Az orszá­gos választmány . egyetértett abban: szükséges, hogy alap­vetően változzék az ország nemzetiségi politikájának gya­korlata. Ha ez nem következ­ne be, folytatódik a németek asszimilációja, ez pedig a ma­gyar nemzetnek sem lehet az érdeke. A magyarországi né­metek — hangoztatta — tá­mogatják az országban zajló politikai és gazdasági folya­matok kibontakozását. Ugyan­akkor azt kérik: adassék meg nekik a lehetőség, hogy né­metek maradhassanak ebben a hazában. Több segítséget várnák, mind az államtól, mind a társadalomtól ahhoz, hogy megőrizhessék identitá­sukat. Ez alkalommal is szorgal­mazták, hogy külön törvény szavatolja: a nemzetiségekés a magyar állampolgárok jogai azonosak, a nemzetiségeket azonban sajátos jogok is meg­illetik. így például jog ahhoz, hogy anyanyelvükön tanul­hassanak. Újra szóvá tették: kevés a német nyelvű televí­zió- és rádióműsor. Tegnap országos választási kampányindító aiktívaértekez- letet tartott a Magyar Szocialista Párt. Felszólalt Nyers Rezsó, Hámori Csaba és Pozsgay Imre. A párt — mivel a többihez hasonlóan anyag-i nehézségei 'vannak — felkéri az ország vala­mennyi polgárát, aki fontosnak érzi á baloldal sikeres válasz­tási szereplését, lehetőségéhez képest anyagilag is támogassa választási kampányt a következő számlaszámon : MSZP Válasz­tási Alap: MNB 235-91172-6797. 0 Romániai hírforrások sze­rint bizonyos erdélyi településeken egyes magyar állampolgá­rok közvetlenül beavatkoznak a helyi közösségek politikai éle­tébe. A Külügyminisztérium a kormány nevében elhatárolja magát az ■ ilyen cselekményektől. 0 A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Pest megyei vezétősége kibővített ülést tartott, a választásokra való felkészülések je­gyében. A Pest megyei vezetőség új címe (január 24-től) : Bu­dapest V., Steindl J. u. 12". I. 15. Ne adjon, ne vegyen, ne tartson Négy kerékkel több vagy kevesebb Az árhullám igazából még el sem ért bennünket, mégis so­kan úgy érzik, „négy kerékkel több van”, tehát megpróbálnak megszabadulni a drága benzinzabáló járgányuktól. Csaknem minden városban van autópiac, de előszeretettel keresik fel a megyeiek is a fővárosi Dobi István úti szabadpiacot, mivel itt a legnagyobb a forgalom. Didergetö, zúzmarás hidegben sem csökkent az érdeklődés vasárnap, sokezernyi autós reményke­dett a szerencséjében, s még több nézelődő szörnyülködött az árakon. No igen, az árak ... Ha egy közgazdász próbálná itt tetten érni a kereslet-kínálat törvényét, mely az árakat módo­sítja, csalódnia kellene. Ugyanis — szemmel láthatóan — csak egyetlen plafon létezik; a csillagos ég. Kínálnak másfél millióért Mercedest, kilencszázhetven- ezerért Opel Kadettet, ugyan­akkor a nyolcéves Ladát sem adják alább százhúszezernél. Hiába hoztak be az országba tavaly ötvenezer nyugati gép­kocsit az ügyesebbek. Hiába emelik a benzin árát. Hiába lesz egyre drágább a megél­hetés, mindez az autók árát nem lohasztja. Ugyanakkor már figyelembe veszik a hét­fői huszonöt százalékos ár­emelést, jócskán felkerekítet­ték a járgányok árát. ötven­ezer forintért, csak egyetlen Lada kelleti magát: Utazóse­besség 150 kilométer óránként, fogyasztás 8,5 liter, beépített televízió, rádió — írták a szél­védőre. Viszont, ha netán az üzlet megköttetne, a tulajdo­nosnak a parolázáshoz ki sem kell szállnia a kocsiból, ak­kora lyukak tátonganak a ka­rosszérián. Ez, valamint a XY-os rendszám teheti, hogy senki nem akarja az „évszá­zad boltját’’- megkötni velük. Egy fiatal srác „tengeribe­tegségre” panaszkodva pattan ki a kék ezerötösből. Szilágyi Sándor nem sajnálta a fárad­ságot, Ceglédről autókázott a szabadpiacra ebben a ködben. Azt remélte, százötvenezerért mégiscsak túladhat hatéves Ladáján. Vevő még nincs, de eddig minden érdeklődő azzal bizonyította hozzáértését, hogy meghintáztatta a kocsit és megrugdosta a kerekeket. Őszintén szólva nem tudom, miféle rejtett hibákat lehet ezzel a módszerrel diagnoszti­zálni. Sétálok a kocsik között. Gyö­nyörű Ford Scorpió egymillió- százötvenezerért, négyéves 200-as dízel Mercedes egymil- lió-négyszázötvenezerért, va­donatúj Lada Samara három­százhatvanezerért. Azután olyan nyugati gépkecsicsodák, melyekre az árat sem merték kiírni, némelyiken csak annyit tudat a szélvédőre tett papír­fecni: Ladát, mikrobuszt be­számítok. Kocsit, minden szín­ben, típusban és mennyiség­ben igen, csak vevőt nem lá­tok. A nézelődő rengeteg, egyikük meg is jegyzi: Ilyen kocsit veszek, ha nyerek a lot­tón — mutatja a gyönyörű me- tálkék BMW-t. Almok... A valóság viszont a négyéves Trabant — hetvenezerért, itt láttam a legtöbb komoly ér­deklődőt. Az egyik parasztbá­csi kifényesített magas szárú csizmában hosszan „barátko­zik” a kékesszürke szappanos­dobozzal. De megkísérti az ör­dög. Odahallatszik az egyik „itt a piros, hol a piros” já­tékos kedvcsináló rikácsolása: megduplázhatja pénzét! A he­venyészett tévédoboz asztalon folyik a játék. Három gyufás- doboz álja és áz elengedhetet­len piciny szivacsgolyó van az asztalon. A „kellékekhez” tar­tozik még három-négy kedv­csináló, akik tízezreket nyer­nek a sopánkodó játékostól. Ez az. a csali, amire a pa­rasztbácsi is ráharap. Perce­kig Csak nézi, ahogy a játékos boszorkányos ügyességgel cse­rélgeti a gyufásdobozokat és hol az egyik, hol a másik alá kerül a piros szivacsgolyó. Ugyan honnan tudhatná, hogy itt csalnak! Azért kell szi­vacsból készíteni a golyót, hogy az a doboz eltolásakor a szegélye alatt kiférjen. Itt a piros, hol a piros? Te­gyen rá bármennyit, megdup­lázhatja a pénzét — kántálja a játékos és újabb „segítő” nyer tőle ötezer forintot. Kö­zelebb áll a parasztbácsi, ő is megpróbálja. Kétezerrel kezd. A játékos — profi módon — hagyja nyerni. Nekibátorodik á bácsi, előhúzza az ezresek­kel tömött pénztárcát... A se­gítők szeme összevillan, ötezer, a következő tét. És persze ve­szít a bácsi. Tegyen fel töb­bet. visszanyerheti a pénzét — bátorítja a játékos, de szeren­csére a bácsi nem játszik to­vább. (Folytatás a 3. oldalon.) Mondja, kedveském, mennyit eszik százon?

Next

/
Thumbnails
Contents