Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-31 / 26. szám
4 ^Mrïem 1990. JANUÁR 31., SZERDA LAPOZGATÓ Középkori rejtélyek nyomában Történelmünk minden korszakának vannak még feltáratlan titkai, amelyeknek egy része hiteles források híján mindörökre megfejteden marad. A kutató legfeljebb hipotézist állít fel, s szigorú logikával valószínűsíthető következtetések építőkockáival próbálja meg kitölteni hiányos ismereteink réseit. Az ilyen írói vállalkozás mindenkor hálás, mivel a titkok fesze- getése önmagában is érdeklődést keltő, kivált, ha valaki oly módon nyúl egy-egy homályos históriai eseményhez, ahogyan azt Kolozsvári G. Endre tette a Lajos király három halála és négy temetése című könyvében, amely a Móra Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A könyv belső címlapján egy alcím is szerepel: Történelmi oknyomozás. A közvetlen és közvetett tényekre támaszkodó, matematikai pontosságú, könnyen nyomon követhető gondolatmenet, számos helyen költői szárnyalásba emelkedő stílus párosul az összefüggések kibogozásának színvonalas krimikre jellemző izgalmával. szolgált Szapolyal ellen. S akiktől e hír származik — Sze- rémi, valamint egy zsoldos német katona visszaemlékezése —, műveiket az ellenkirály székhelyén, Bécsben adják ki. Az érvek sorában az sem kis súllyal esik latba, hogy a férje halála után bizonytalan jövőjűvé vált Mária királyné a hatalomért induló harcban ha kellett hamisan érvelt, s tényeket ferdített el. Egy 1527. jún. 24-én kelt oklevélből, amit Báthory István nádor adott ki, egyébként azt is megtudjuk, mi lett a szerencsétlenül járt király öltözetével és pecsétnyomójával. Az élvezetes, kételkedésre serkentő, elgondolkodtató történelmi oknyomozások feltehetően sok olvasót ösztönöznek arra, hogy a csokorba gyűjtött titkoknak más könyvekben, a legújabb történelmi munkákban is utánanézzen, ami csak növeli e könyv értékét. Bene Mihály A mű első oldalain Szent Gellért püspök legendája kapcsán merültek fel a szerzőben olyan természetes, magától értetődőnek tűnő kérdések, amilyenek e korai irodalmi mű olvasása közben aligha merülnek fel bennünk. Vajon kit akart megmenteni a királyhoz igyekvő püspök? Ki és milyen társadalmi helyzetű volt az éj közepén éneklő asz- szony? Ezt követően a Szent László legendában megbújt ősi, pogány hitvilág elemeire világít rá. Érdekes a Gertrudis királyné meggyilkolásához kapcsolódó híres kétértelmű mondat — A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem. — által elindított sokoldalú vizsgálódás is. A kötet legterjedelmesebb és legizgalmasabb témája a tatárjárás idejébe kalauzolja vissza az olvasót. A szerző történelmi munkákból idéz, félreértéseket tisztáz, miközben együtt menekülünk IV. Bélával, együtt gondolkodunk az íróval, s érezzük magunkénak megállapításait. Méltán lehetett volna e téma a címadó, de a választott cím kétségtelenül érdeklődést keltőbb. Mi is tör. tént II. Lajossal a mohácsi csata után? A források számbavétele, mérlegelése után Kolozsvári Szerémi György tudósítása mellett tör lándzsát, amely szerint a királyt meggyilkolták. A könyv záró nyomozásának címe maga is kérdés: miért verdes a denevér Zrínyi költeményében? E könyvet bizonyára sokan fogják olvasni, hiszen a titokzatos ma is vonzó. Épp ezért az olvasónak nem szabad szem elől tévesztenie, bármennyire is kristálytisztának látszik a szerző gondolatfűzése, hogy a királygyilkosság Leletmentő ásatás Masszív, ókori kőfal Pécs római elődje, Sopianae város újabb gazdag részlete került napvilágra egy leletmentő ásatás során. Hatalmas épületek falmaradványait őrizte meg a föld mélye 1600— 1800 éven át. Noha most kezdődött csak meg a feltárás, máris különböző nagyságú és alakú házak alapjainak sora tűnt elő. A történelmi belváros déli peremén nagy építkezések földmunkái folynak, s mivel régészetileg szigorúan védett, területről van szó, elővigyázatosan indultak el a gépek. S vajóban: rövid időn belül masszív' "kőfalakba ütköztek az építők. A falszélesség 50 és 110 centiméter között váltakozik, ami arra utal, hogy nagyméretű házakat hordoztak, s nem kizárt, hogy emeletes épületek is voltak közöttük. A feltárást vezető régész, Kárpáti Gábor szerint Sopianae város virágzó korában, a III—IV. század fordulóján emelték ezeket az épületeket, de találtak II. századból származó falmaradványokat is. Tekintélyes magán- és középületek lehettek, amelyek közel feküdtek a római város központjához, a fórumhoz. Az egyik épület valószínűleg fürdő volt, megtalálták a kazánház romjait és a viszonylag ép fűtőjáratot, amelyen át a padlót fűtötték. Több helyütt eredeti állapotban fennmaradt a római kori padlóburkolat is. Az építkezés területe meghaladja a 15 ezer négyzetmétert, ami teljesen feltárható, ily módon a Janus Pannonius Múzeum régészei páratlan lehetőséghez jutottak Sopianae város déli negyedének megismerésére. Talán arra is mód nyílik, hogy meghatározzák a római kori város déli határát. Az északi határ elég jól ismert, a mai városközpontban találkozik a halottak városával, a nekropolisszal. A szakemberek máris arra gondolnak, hogy a leendő épületek alatt romkertként lehetne bemutatni a legértékesebb ókori leleteket. Lapszélre írt életek Főanya Furcsákat kérdezett az a kölyök! Miért kell ilyesmikről írni egy diákújságban? Avagy éppen hogy ott kell már írni róla? Idejében? A kamasz a maga szemtelen nyíltságával faggatózott. „Tetszik hinni azokban a szavakban, amelyekkel köszönti az új házasokat?" „Van olyan a városban, aki már háromszor, négyszer is megfordult itt?" „Miért kell egy csomó papír a házassághoz?" „Fontos-e ma egy nőnek a férje neve?” Ebben a városban harmincegy esztendeje ő köti a házasságokat. Státusa szerint igazgatási főelőadó, anyakönyvvezetö, városi tanácsos, de a többieknek, a kollégáknak Főanya, az ismerősöknek meg Piri. Piroska, újabban Piri néni. Nézte ezt a kölyköt. Gondolta volna akkor, amikor anyja-apja itt állt előtte? Ugyan! Az ember kezdetben annyi mindent gondolt. Milyen szép pár. Mennyire összeillenek. Mennyire nem illenek össze. Ekkora korkülönbséget! Később megtanulta: ne gondoljon semmit. Rutin? Fásultság? Vagy csupán a tapasztalatok intő volta? Is-is? Mennyi kérdésre nincsen biztos felelet! Voltak, akikről azt hitte, ők azok, akiket kötéllel sem lehetne elhúzni a másik mellől. Másfél évet bírtak ki... Érzelmek? Na persze. Azok is. De mennyi más! Nem jó ennyire belelátni az emberek életébe. A kollégák többsége sokszor mondta is: „Te, Főanya, írhatnál egyszer egy igazi regényt ...az lenne benne .. Istenem! Mi lehetne abban! Minden és semmi. A már előtte veszekedést kezdők. A zavartól vörös képűek. A rokonoktól őrizettek. A neveletlenek. A szemérmesek. A nagyhangúak. Évente 160-170 házasság. S ez csak a házasság. S akkor háromszáznál több születési anyakönyvi bejegyzés, a majdnem négyszáz halotti anyakönyvi kivonat ... Úgy iratforgalom. Brrr ... Amikor összeállítja a statisztikai lapokat, egy kicsit mindig borzong. Ennyi az egész? Az élet? De mennyi ez az ennyi? Talán mert öregszik, azért meditál újabban. Vagy mert ráér? Az új meg az újabb főnökök a legtermészetesebbnek vették, ha minden olyasmit, ami kényelmetlennek látszott, neki adtak át. „Te, Főanya, majd megoldod ..Érdekes, a harminchárom év alatt, amióta ide jött, amit itt töltött, nem volt férfi főnöke. Csak nő és nő. Amikor kinevezték anyakönyvvezetőnek, tudta, a háta mögött azt mondták, fiatal. Nemcsak arra gondoltak, itt fiatal, hiszen két esztendeje jött, hanem életkora szerint is az... A vb-titkár bejárt az esküvőkre az első időben. Tudta, ellenőrzik. Nem baj. Nem volt ideges. Most meg már? Jöhetne akár a miniszter is ... Magdi penderült be, lehuppant az írógép mellé. „Elment a Karcsi?" El. „Tudja, Piri néni, milyen jó fej ez a srác? A húgom hozza haza a lapot, hát olyanokat ír bele ...” Bólogat Magdinak, mint aki figyel rá. Az meg mondta, mondta. „ ... és tetszik tudni, egyszer kiszerkesztették a Tóbi bácsit... akkora botrány lett... a Karcsi írta ... az apukája olyan klassz ember, zabálják a kórházban a betegek ...” A pénzügyes Emil kukkantott be, „szia, Főanya, nem láttad a főnököt?” Hogy meglepődne, ha most azt mondaná neki, de láttam, néhány perce, az ablakon át, most surrant át a téren, ment a presszóba, mert délben ott randiznak a lánya lehetne Katival, aki... Csak rázta a fejét, nem látta. Miért ilyen szótlan. kedvetlen? Ez a Karcsi! Amíg vele beszélgetett, állandóan attól tartott, egyszer azt kérdezi a kölyök ... S akkor mit felel? Mit felelhet? Hogy ö azért nem, mert.. .? Miért? Mert nem vitték? Igaz ez így?! Nem igaz. A végeredmény felől nézve azonban mindegy. Főanya: a vénlány. Ez lenne a jó cím a Karcsi cikke felett. Mészáros Ottó Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Még élni szeretnének gödöllői autóbusz-pályaudvarra... Egyéb kommentárt — úgy érzem — e sorok nem érdemelnek! Nincs mit még hozzáfűzni. Nemcsak az alacsony jövedelmű nyugdíjasak, hanem ; nagycsaládok is, akik a nap megélhetésük minimumát ser tudják biztosítani, akiknél vasárnapi fő eledelük csirke láb vagy hasonló volt, mert csak arra jutott — a januári áremelkedések miatt már ezt sem tudják elérni! Bemennek a húsüzletbe, hogy ott gyomorcsiklandozó darabokat nézegessenek, s gyorsan, imádkozva távoznak a boltból, lapos pénztárcájukra gondolBrezovich Károly Vác A mai világban egy, bizonyára sokaknak jelentéktelennek tűnő kérdésre szeretnék választ kapni. Tulajdonképpen nem tudom, kitől kérdezzem, ezért fordulok önökhöz. Több gyeden lévő társamtól hallottam, hogy nemsokára 3 évre hosszabbítják a Ám van még egy olcsó étkezési lehetőségünk, a 14,80 forintos zacskós tej, amiből fogyaszthatnak eleget. Csak az a baj, hogy 10 deciliter helyett gyakran 8 és fél, 9 deciliter van a tasakban! Igaz, ezért nem a vácszentlászlói tejüzem dolgozóit kell okolni — „az adagológép hibásodott meg”. De mivel a zacskókban több a víz, mint a tej, a vásárló hasmenést panaszokkal kerül orvoshoz, aki sok folyadékot javasol, mert különben kiszárad és meghal a beteg. A szerencsétlen tehát hazamegy, rákapcsol a zupára (rántott levesre) és a zacskós tejre, hisz ezek a legolcsóbb folyadékok... Az alacsony jövedelmű nyugdíjasok 35-40, vagy ettől több évet kemény fizikai munkában töltöttek, mert ekkor még nem volt technológia. Raktak annyit a közös asztalra, mint azok, akik jeltenleg széles nyakkendővel ülnek és mindent ígérgetnek az asztal mögül. Akkor ezek az emberek miért nem biztosíthatják maguknak a napi minimumot? Miért kell nekik nélkülözni? Miért kell nekik hasmenéssel orvoshoz szaladgálni? A Vöröskereszt miért nem őket segíti, hiszen ők magyar és itt született állampolgárok?... Miért követnek el öngyilkosságot? Miért nem akadályozzuk ebben meg őiket? Hiszen még szeretnének élni! Kelemen János Gödöllő gyed idejét és a 4. évet gyesdíjazással lehet majd igénybe venni.., Igaz a hír, vagy ez csak szárnyra kapott pletyka? Engem nagyon érdekelne ez, főleg az a 4. év. A. Károlyné Da bas ★ Több hozzáértővel beszélgettünk ez ügyben, a válaszokból olvasónknak csak a lényeget foglaljuk össze. Elképzelhető, hogy változik a jelenlegi gyermekgondozási segélyek rendszere, már sok szakember javasolja az átdolgozását. Viszont az új bevezetéséhez kormányszintű döntés szükségeltetik. Azt megelőzően pedig egy folyamat: ki kell dolgozni az új szisztémát, be kell illeszteni azt a költségvetésbe, meg kell fogalmazni a törvénytervezetet, azután mindezt szavazásra keli bocsátani a parlamentben. Ismerve a magyar viszonyokat, az igazi változásig még sok víznek le kell folynia a Dunán Hozzáfűznivalóm van Valami történt a faluban Generációs probléma ? Gyakorta olvashatunk panaszokat Fazekas Mátyás levelezőtársunk tollából, a Vác —Gödöllő autóbuszjáraton tapasztaltakról. Néha talán már úgy is- tűnhet, hogy ez generációs probléma; az idősek már nem értik meg a fiatalokat? Ez év január 19-én jómagam is utasa voltam a Vácról 14.30- kor induló gödöllői autóbusznak. Nos, amit tapasztalni kényszerültem, az minden várakozást, képzeletet felülmúlt. Az autóbusz közepén helyet foglalt négy ifjú úr, a tízen túliak társaságából, akik a jelekből ítélve valamely váci tanintézet növendékei voltak. A szuper ruházatukat elnézve, szinte sütött belőlük a jómód, de legalább ennyire a műve- letlehség, és a durva arrogancia. Artikulátlan hangon üvöltöztek, szinte szünet nélkül a „hülye buzi" és a „mocskos patkány” voltak a legenyhébb kifejezéseik egymás között, a „népszerű kötőszavak” gyakoriságáról nem is beszélve. Bájos, fiatal lánykák (iskolatársaik) állták körül őket, és szemmel láthatólag imponálóan élvezték ezt az épületes diskurzust. Némileg javult a helyzet Szadán, ahol az egyik „bájgúnár” leszállt, ekkortól már legalább halkabban folyt a különös stílusgyakorlat. És képzelhető a többi utas öröme, amikor buszunk bekanyarodott a példátlanul tiszta, kulturált A Pest Megyei Hírlapban nemrég majd egyoldalnyi anyag jelent meg Budakesziről, ahhoz szeretnék néhány dolgot hozzáfűzni. A nagyközség minden adottsága megvan, hogy várossá fejlődjön. Csodás környezete, emeletes épületei, lakótelepei, gondozott udvarai arra vallanak, hogy a sokféle nép, kik a svábok kitelepítése után itt letelepedtek, magukhoz tértek, és gondos őrzői kívánnak lenni a fővárossal határmezs- gyés településnek, A kerítésen belüli élet rendeződött, de a kinti még sok 'kívánnivalót követel: jobb járdákat, kátyúmentes utakat’, tisztább utcákat stb. Annak ellenére, hogy a vegyes lakosság nehezen ková- csolódott össze, mert az őslakók mellett van itt erdélyi székely és román, szerbhorvát, és ki tudja, még milyen nációbeli, most azt kell leírnom, hogy valami történt és történik a faluban. Pedig mély nyomot hagyott az emberekben, hogy az elmúlt négy évtizedben kilenc tanácselnök „szolgálta” őket. Az első suszter volt, kit követett egy lakatos, majd váltogatta egymást üzemi, gyári segédmunkás, állami gazdasági alkalmazott, gépírónő, pártmunkás... És őket követően jött a jelenlegi elnök, aki műszaki felkészültsége mellett rátermett, itt nőtt fel, itt sportolt, itt tevékenykedett társadalmi munkában, és jó iskolája volt a HNF titkársága. Megismerte a község minden búját-baját, és ő az első, aki szolgálatnak tudja a tanácselnökséget. Tehát valami történik, ez pedig a korábban elhanyagolt utcák újjászületése. Ilyen a Jókai utca, mely a makkosi erdőszéltől szalad a mélybe és a Gyöngyvirág utca. Ezek teljes hosszukban gyalázatos állapotban voltak, s ma öröm végigmenni rajtuk. A Napsugár út sártaposó, tanyai állapotokat idézett. Ez a faluból kivezető út ma járható, kemény burkolattal, kapaszkodóval. Persze, van még tennivaló bőven. De ha a lakosság jó hozzáállású, s a kisebb közösségek is segítőkész szándé- kúak, meg is lesz az eredmény. Padányi Lajos Budakeszi A Fővárosi XI. és XXII. Kerületi Ingatlankezelő Vállalat felvesz gépíró adminisztrátort a munkaügyi osztályra. Gyorsírástudás előny. Jelentkezni lehet: Karalyos Károlyné, munkaügyiosztályvezetőnél. Budapest XI., Fraknó u. 32., telefon: 166-5033. Burkolólapvásár 5-30%-os árengedménnyel. Minden termékünket termelői áron kínáljuk vásárlóinknak, amely további 10% megtakarítást jelent önnek. Csak Romhányban! Mintaboltunk: Romhány, Kossuth u. 73. Tel.: (27)-11-345, (27)-12-134, (27)-12-268. Nyitva: 7-től 15.30 óráig, szombaton 7-től 12 óráig. Várjuk kedves vásárlóinkat! Változik a gyes? nem könyvelhető el történelmi tényként. Történészeink többsége Brodarics István leírását fogadja el hitelesnek, amely szerint II. Lajos belefulladt a megáradt Csele-pa- takba. Véleményük szerint a rémhírekkel amúgy is teli korban, amelyben a királyok erőszakos halálálról költött legendák sem voltak ritkák, a gyilkosságról terjesztett hír a hangulatkeltés eszközéül
