Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-29 / 24. szám

2 &£Mtm 1890. JANUÁR 29.. HÉTTŐ Viszonylagos nyugalom a Kaukázusban Változatlan a hatalmi válság A hétvége viszonylagos nyugalomban telt el a kauká­zusi válságövezetben. A fegy­veres erőknek a jelek szerint sikerült stabilizálniuk a hely­zetet. A véres tragédiához ve­zető problémák — köztük a helyi párt- és állami szervek tétlensége nyomán bekövetke­zett hatalmi válság — azon­ban továbbra is megoldásra várnak. A szovjet hírközlő szervek beszámolói szerint mindmáig passzív a helyi párt- és álla­mi vezetés. Több helyütt a ha­talmi szervek alkalmazottai átálltak a népfront oldalára. Nehezíti a helyzetet, hogy to­vábbra is több ezer fegyver van a szélsőségesek kezében, noha a hétvégén a hatóságok újabb fegyvereket koboztak el. A fegyveresek jelentette gon­dokra utal a belügyminiszté­rium vasárnapi jelentése is, amelyből kitűnik: a hétvégén nem voltak ugyan fegyveres összecsapások, azonban to­vábbra is destabilizáló ténye­zőként hat a szélsőséges cso­portok tevékenysége. A fegy­veresek nagy része ugyanis illegalitásba vonult. Sokuk a hegyekben rejtőzködik. Megfi­gyelők szerint ez a fegyveres összecsapások kiújulásának veszélyét rejti magában. Bakuban vasárnap tovább javult a helyzet. Dolgoztak a folyamatosan termelő üzemek­ben. A földalatti mellett mű­ködött a felszíni tömegközle­kedés is. Vasárnap napok óta először huzamosabb ideig su­gárzott a tévé. Az azerbaj­dzsán nyelvű helyi lapon kí­vül megjelent az orosz nyelvű Bakinszkij Rabocsij, a köz­ponti lapok közül pedig a Pravda és az Izvesztyija. A kijárási tilalom megsér­tése miatt Azerbajdzsánban 125 személyt ítélték el "har­minc nap elzárásra. A hétvé­gén folytatódott a korábban el­tulajdonított fegyverek elkob­zása. Gjandzsa városában a jiatóságok visszaszerezték a helyi mezőgazdasági főiskolá­ból ellopott hatvanegy gya­korló gépfegyvert és három gránátvetőt. Nyugodt volt a helyzet az örmény—azerbajdzsán hatá­ron, és nem érkezett hír rend­bontásról a szovjet—iráni ha­tárról sem. Lassan kezd visz- szatérni az élet a rendes ke­rékvágásba Jerevánban. Az elmúlt napokban az azerbaj­dzsán blokád miatt álló mint­egy kétszáz tehervonat közül hat a hét Végén megérkezett Örményországba. A moszkvai állandó örmény képviselet vezetőjének tájé­koztatása szerint a hatóságok mintegy ezer azerbajdzsáni menekültet helyeztek el Moszkva szállodáiban és város- környéki üdülőkben. Három­ezren rokonaiknál szálltak meg. A menekültek elhelyezé­sében segít a képviselet is, az épület folyosóin százötven em­bert helyeztek el ideiglenesen. Drámai fordulatok a LEMP-kongresszuson Az éjszakába nyúló és drá­mai fordulatokban bővelkedő események után vasárnap reg­gel a programnyilatkozat és a párt neve fölötti vitával foly­tatódott a LEMP utódpártjá­nak kongresszusa Varsóban, miután az elődpárt formális feloszlatása nélkül, a pártva- gyon megóvása érdekében a LEMP kongresszusát felfüg­gesztve, alakuló kongresszus­sá minősítették át magukat a küldöttek. Még szombaton a késő éj­szakai órákban, amikor kide­rült, hogy nem születik egye­lőre döntés a LEMP felosz­latásáról, Tadeusz Fiszbach, a reformszárny legmarkánsabb egyénisége látványos módon kivonult a kongresszusról. Mintegy száz küldött pedig nem írta alá azt a nyilatko­zatot, amelyben elismeri, hogy az alakuló kongresszus küldöt­tének tekinti magát. Az erről szóló nyilatkozat ismertetése után, a kongresz- szus szociáldemokrata frak­ciója szintén állásfoglalásban bírálta a tanácskozás mene­tét és hangvételét. A” szociáldemokrata frakció képviselői, a „Július 8.” moz­galom nevét Viselő reform­szárny küldöttei és a LEMP zömében reformpárti parla­menti csoportjának egyes tag­jai — mintegy kétszázan a több mint ezerhatszáz kül döttből — éjjel egy óra után Tadeusz Fiszbach vezetésével külön tanácskozást tartottak, ahol bejelentették, hogy va sárnap végleges döntést hoz­nak a kongresszusról való ki­vonulásukról és a Szociálde­mokrata Párt megalakításá­ról. A parlamenti csoport tag jainak többsége azonban tő­lük függetlenül ült össze a parlamentben Marian Or- zechowskinak, a parlamenti osoport elnökének a vezetésé­vel — vagyis a pártszakadást akarók között is szakadás tör­tént. Ügy tűnik, hogy a pártsza­kadás elkerülhetetlen, mivel Tadeusz Fiszbach — bánni történjen is a kongresszuson — nem hajlandó a LEMP egy­séges utódpártjának tagja len­ni. Jelenleg a harc az inga­dozók megnyeréséért folyik. Domokos Géza nyilatkozata A magyar nemzetiség jogai A nyugati hírügynökségek által terjesztett hírekkel kap­csolatban, amelyek szerint Tőkés László kilépett a Nem­zeti Megmentési Front Taná­csából, az MTI bukaresti tu­dósítója kérdést intézett Do­mokos Gézához, az NMFT tagjához, az RMDSZ ideigle­nes intézőbizottsága elnöké­hez. Igazak-e a hírek Tőkés László kilépéséről? — A híresztelések nem felel­nek meg a valóságnak. Tőkés Lászlóval, aki Temesváron tartózkodik, kapcsolatban va­gyunk, hiszen ő az RMDSZ ideiglenes intézőbizottságá­nak is a tagja. Az történt, hogy mindkettőnket aggoda­lommal töltött el az oktatás­ügyi minisztérium szombaton kiadott körlevele, amely meg­kérdőjelezi és megállítani pró­bálja az anyanyelvi oktatás­ban megindult kedvező folya­matokat. Azt a körülményt is elhibázottnak és elsietettnek tartottuk, ahogyan Pálfalvi Attilától megvonták minisz­terhelyettesi megbízatását. Sem vele nem konzultáltak, de még velem sem, aki pedig személyesen tettem kinevezé­sére javaslatot — mondta Do­mokos Géza. Majd elmondta: „Ezek a fej­lemények olyan színezetet ad­tak a front munkájának, amellyel nem érthettünk egyet. Közülük Ion Iliescuval, a front elnökével, hogy ha az előállott helyzetben nem talá­lunk közös kompromisszum árán is megoldást, ha tovább­ra is olyan döntések szület­nek, amelyek sértik a romá­niai magyarságnak a front nyilatkozata által is elismert jogait, akkor elhagyjuk a Nemzeti Megmentési Front Tanácsát. Erre nem került sor, mert Ion Iliescuval és Petre Roman miniszterelnökkel a kölcsönös megértés légkörében megbeszélést folytattunk, ők megértő magatartást tanúsí­tottak a tanügyi kérdésben, és a jelenlegi helyzetnek megfe­lelő döntéseket hoztak. Kifej­tettem a front vezetői előtt, fenntartjuk magunknak a jo­got arra, hogy a magyar nem­zetiséggel kapcsolatos minden további személyi vagy kollek­tív döntésnél konzultálási le­hetőséget kérünk és el is vá­runk. Erre is megnyugtató választ adott Ion Iliescu. Pet­re Roman kormányfő pedig megígérte, hogy valamennyi érdekelt iskolai és tanügyi szerv hétfő reggelre megkap­ja az oktatásügyi miniszté­rium utasításait, azokat a dön­téseket, amelyekben megálla­podás jött létre a front és az RMDSZ képviselői között. Mondjon h a bolgár kormány Összeomlás előtt Nyilatkozatban követeli a kormány lemondását a hiva­talos Bolgár Szakszervezeti Szövetség. Az önmagát függet­lennek nevező szakszervezeti szövetség ideiglenes vezetősé­ge a BTA bolgár hírügynök­séghez a hét végén eljuttatott nyilatkozatában szólította fel a Georgi Atanaszov vezette kor­mányt, hogy adja át helyét egy olyan kabinetnek, amely él­vezné az ország valamennyi társadalmi és politikai erejé­nek bizalmát. A hivatalos szakszervezet ér tékelése szerint Bulgária gaz­dasági összeomlás előtt áll. Minden egyes nappal tovább romlanak a lakosság életkö rülményei, szociális biztonsá­ga. A kormány tevékenysége azt mutatja, hogy a kabinet már nem ura a helyzetnek. Té továzása mélyíti a válságot, élezi a társadalmi feszültséget. A szakszervezeti vezetőség szerint a kormány már nincs abban a helyzetben, hogy ha tékony intézkedéseket fogana­tosítson a gazdasági összeom­lás megakadályozására. PÁRTOK SZOMBATJA Az MSZP támogatja a csapatkivonást Szombaton nagyüzem volt a pártoknál. Az MSZP országos választ­mányának ülésén arra a meg­állapításra jutottak, hogy Ma­gyarországon a belpolitikai helyzet súlyos feszültségekkel, szélsőséges megnyilvánulások­kal terhelt. A támadások össz­tüze elsősorban az új balol­dalra és annak magjára, a Magyar Szocialista Pártra irá­nyul. A tanácskozás után Horn Gyula, az elnökség tag­ja sajtótájékoztatón mondta el, hogy a szocialisták konk­rét tettekkel bizonyítják rész­vételüket a politikai rendszer átalakításában. Fölhívta a fi­gyelmet arra, hogy egy erős, működőképes baloldal léte nem pusztán az MSZP érdeke, a nemzetnek is szüksége van rá. A választási előkészüle­tekkel kapcsolatban közölte: készül a szocialisták országos listája, amelyre eddig Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Horn Gyula és Szűrös Mátyás neve került fel. A szovjet csapatkivonásról kiadott közleményük rámutat, a megújuló Magyar Néphad­sereg képes a haza védelmére, Magyarország nemzeti szuve­renitásának és területi integ­ritásának szavatolására. En­nek alapján az MSZP szerint sem politikai, sem katonai szempontból nem indokolt a szovjet csapatok magyarorszá­gi állomásoztatása. -Reményü­ket fejezték ki. hogy a kor­mánytárgyalásokon késedelem nélkül megállapodásra jutnak a konkrét ütemtervről. Horn Gyula úgy vélte, még az idén sor kerülhet a szovjet csapa­tok kivonására. . X : Lazulás a kiskoalícióban Tanácskozott a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt országos választmánya, ame­lyen Petrasovits Anna párt­elnök hangsúlyozta: min­den egyéni érdeket félre kell tenni, hogy az SZDP a szabad választásokat köve­tően ütőképes frakciót dele­gálhasson a parlamentbe. Az MSZDP és az ágazati szak- szervezetek közötti kapcsolat­fölvételről szólva leszögezte, a szociáldemokraták nem a SZOT-tal, hanem az ágazati szakszervezetekkel kötöttek paktumot, és az SZDP soha­sem fogja legitimálni a SZOT lejáratott vezetőit. Az utóbbi időben lazult az MSZDP kapcsolata az SZDSZ- szel és Fidesz-szel. A pártel­nök ennek okát abban látja, hogy az SZDSZ csak a füg­getlen szakszervezeteket tart­ja a szakszervezeti mozgalom motorjának. A két szervezet másképpen ítéli meg a spon­tán privatizációt is: a szabad- demokraták elfogadják, a szo­ciáldemokraták viszont ellen­zik a jelenlegi privatizációs folyamatot. A magyar nyugdíjasok útja Országos nagygyűlést rende­zett a Magyar Demokrata Fó­rum nyugdíjasklubja. A nagy­gyűlésen részt vevő csaknem száz idős ember előtt Csurka István elnökségi tag mondott beszédet. Drámai szavakkal vázolta a csaknem 2,5 millió magyar nyugdíjas kiszolgálta­tott helyzetét. A kommuniz­mus vakvágánya helyett most jött el az idő arra, mondta Csurka István, hogy új váltót, új vágányt építsünk, amely rávezet a fővonalra. Figyel­meztetett arra, hogy nincse­nek külön nemzedéki utak, csak egv közös magyar út van. A cél, amiért közösen kell küzdeni — folytatta — pél­dául a nyugdíjrendszer igaz­ságos megreformálása. Meg kell szüntetni a kirívó és igaz­ságtalan különbségeket. Tűr­hetetlen, hogy azok, akik vét­kesen közrejátszottak Magyar- ország .sorsának jlyetfjn.^lakü- lásábans— kitüntetéseik, .bir­tokában — többszörösét kap­ják, mint rázok, akik egész éle­tüket végigrobotolták. A nyug­díjaik létminimumra emelése becsületbeli ügye a következő kormánynak. Négy választási jelszó Szombaton folytatta a ta­valy december 17-i tanácsko­zását a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszu­sa. Thürmer Gyula elnök a va­gyoni kérdésekről szólva le­szögezte: bár a jogi lehetőség megvan arra, hogy az MSZP által használt ingatlanokat bí­rósági úton zárolhassák, de nem céljuk a szocialista párt gyöngitése. Utalt arra, hogy a kormány a korábbi MSZMP másik jogutódjának megkér­dezése nélkül „osztogatja” a korábbi épületeket, gyakran előnyöket biztosítva a polgári ellenzéki pártoknak. Thürmer Gyula szerint a kö­zösségi társadalmat, a szocia­lizmust nem lehet egyszer s mindenkorra megsemmisíteni. Az MSZMP szerinte az egyet­len olyan párt Európa ezen térségében, amely nem tagad­ja a marxizmust, a baloldali szocialista és kommunista esz­méket. A választási propagan­dával kapcsolatban az MSZMP négy választási jelszóban tö­möríti célkitűzéseit: munka, megélhetés, biztonság, szabad­ság. A Magyar Október Párt 3. közgyűlésén a Jurta Színház­ban Krassó György, a párt alapító tagja bejelentette, hogy a pártot január 26-án hivata­losan is bejegyezték. A köz­gyűlés úgy döntött, hogy a MOP, amely eddig nem élt az állami támogatás lehetőségé­vel, a sikeres választási kam­pány érdekében ezentúl igény­be veszi azt. A Magyar Radikális Párt budapesti nagygyűlésén a mintegy félszáz résztvevő megvitatta a párt választási programját, amellyel az egyént szeretnék megnyerni pártjuk­nak, mivel tagadják az osztá­lyok létezését. Szuhay Balázst is jelölik A Magyar Liberális Párt S^ombatk gyűlésén bejelentet­nék. liogy Maiéter Pál özve­gyét, Gyenes Juditot, Szuhay Balázs színművészt és Mészá­ros Vilmos ügyvédet, a párt elnökét is indítják képviselő- jelöltként. A Magyar Függetlenségi Párt országos nagyváiasztmá- nyi ülésén Hornyák Tibor pártelnök bejelentette: szö­vetséget kötöttek a Függelen Magyar Demokrata Párttal, a Szociáldemokrata Párt Takács Imre vezette szárnyával és a Magyar Radikális Párttal. A közeli országgyűlési választá­sokra Centrumpártok Nemzeti Szövetsége néven közösen ké­szülnek. Az NDK titkosszolgálat NSZK-beli lehallgatásai Az NSZK-ban hivatalosan megerősítették a Der Spiegel című hírmagazinnak azt a je­lentését, amely szerint az NDK titkosszolgálata éveken át le­hallgatta a bonni kancellári hivatal, a minisztériumok és a pártközpontok nyugat-berlini partnerekkel folytatott tele­fonbeszélgetéseit. Hans Neusei, a szövetségi belügyminisztérium államtit­kára a Der Spiegel leleplezése kapcsán a Südwestfunk (SWF) nevű rádió- és tévéadó mű­sorában azt is hitelesítette, hogy nemcsak a különleges státusú Nyugat-Berlin és az NSZK többi területe közötti beszélgetéseket hallgatták le, hanem az NSZK-n belüli tele­fonérintkezést is. Az államtitkár nyomós köz­vetett bizonyítékokra hivatko­zott, amikor azt mondta, hogy az említett kiterjedt lehallga­tási gyakorlaton nem változ­tatott a Hans Modrovo vezet­te mostani keletnémet kor­mány sem. Burkhard Hirsch, a bonni kormánykoalícióban részt vevő Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti cso­portjának szóvivője vasárnap megjelent sajtónyilatkozatá­ban felkérte Helmut Kohl kancellárt, hogy a Hans Mod- row miniszterelnökkel február közepére Bonnban kitűzött találkozóján sürgesse a lehall­gatás megszüntetését. A kölni Express című lap­ban napvilágot látott interjú­jában a tekintélyes liberális politikus egyidejűleg megje­gyezte, hogy NSZK-beli mik. rohullámú telefonkapcsolato­kat nemcsak az NDK hallgat­ja le, hanem „a nyugati bará­taink is hallgatóznak". CICÁNYÚT * * • Súlyos pofonok csattantak Ennek a cikknek először azt a címet akartam adni, hogy a nagybörzsönyi Ku-Kiux-KIan. Később mégis úgy gondoltam, a Ku-Klux-Klan név azért túlzás. Olyan fajirtó szervezetről, amilyen a régi idők Amerikájában működött, nem beszélhe­tünk. Legfeljebb valami olyasmiről, ami megelőzhette a fehér kámzsás szervezkedést. Először egy környékbeli ka­tonai parancsnoktól hallottam a hírt: Nagybörzsöny község­ben társadalmi szervezet ala­kult a helyi cigány lakosság „rendre tanítására”. Ekkor még átsiklottam a hallottak fölött — nem vettem komo­lyan, vagy talán el sem hittem, hogy ilyesmi létezik. Aztán, később, egy ipolytölgyesi fia­talemberrel akadtam össze, aki elmondta: nagybörzsönyi „fe­hérek” jártak nála, hogy köl­csönkérjék hírhedten hamis farkaskutyáját. O Éppen ilyen kell a cigá­nyok elien — indokolták késé­süket. Szerencsére ez a fiatalem­ber nem adta oda veszett hírű ebét. • A kutya nem arra való, hogy embert haraptassanak ve­le! Tehát mégis igaz a hír? Le­hetséges, hogy ma, Európában, annak is demokratizálódó ré­szében, egy község világosabb bőrű lakói szervezetbe tömö­rülnek azért, hogy megreguláz- zák a község másik felét, akik­nek a bőre valamivel sötétebb? Nem hagyott nyugodni ez az abszurd képzet, s elindultam Nagybörzsönybe. Azóta már háromszor fordul­tam meg ebben a kis község­ben, s egyre kevésbé tudok m.t kezdeni az ott tapasztaltakkal. A hír igaznak bizonyult. Az első ember, akit kérdeztem, bó­logatott: • Muszáj volt csinálni vala­mit. Nagyon el voltak kanász- kodva itt a cigányok. — S büszkén tovaballagott. Egy idősebb nő zavartan vá­laszolt: • Már nincsen olyan, amit maga kérdez — s próbál elsiet­ni. Nem tágítottam, ezért foly­tatta: — A nyáron tényleg volt ilyen járőrözés. De nem tudom, ki volt benne, tőlem ne kérdez­ze! Keresem a községi körzeti megbízottat. Nagy sokára jött a kapuhoz egy pizsamás, beesett arcú ember. Nevét nem értet­tem, szavát alig hallottam. • Nem tudok ... beszélni. Gyógyszert . .. szedek. Visszament házába. Csak ba­rátságos kutyája várja a simo- gatást. Nocsak, ahol ilyen sze­lídek a kutyák, ott szelídek az emberek is. Talán tévedtem, rossz információkat gyűjtöttem be? • Csak látná a többi kutyát! — zökkentett vissza a szomszéd — Széttépik, akin „cigánysza- got” éreznek! Lassan kirajzolódott hát a kép. 1989 nyarán, tavaszán a község lakói egy része csopor­tot szervezett, este elkezdték járni a falu girbe-gurba kis ut­cáit, s „felügyeltek” a rendre. Ho«v miért? Többen is ugyan­azt válaszolták: mert elszapo­rodtak a lopások, betörések. És is elkezdtem róni a kis utcákat. Nagybörzsöny gyönyö­rű. Lakóinak többsége német származású, elárulják ezt a né­ha hibás magyarsággal ejtett mondatok, a szőke üstökök, a kétnyelvű táblák. Nem gazdag falu, lakói rendes, szorgos em­berek. S éppen ez az, ami engem riaszt. Ezek valamennyiünkhöz hasonló, épkézláb emberek. S ' arra éreztek hajlandóságot, hogy erőszakkal érvényesítsék akaratukat a cigány lakosság fölött. Ez a hajlam vajon va­lamennyiünkben bennünk van? Valamennyien kézbe vennénk a furkósbotot, levennénk a ku­tyáról a nyakörvet, a szájkosa­rat? S milyen nagy az egyetér­tés, ha arról van szó, így kell-e tenniük.... Két fiatal állt a falu alsó ré­szénél lévő kerekes kútnál. Kö­zelítettem feléjük, legszíveseb-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents