Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám

Az Országgyűlés januári ülésszaka Mennyit költenek a pártok a kampányra? (II.) Magunknak ártunk; ha az indulatoknak nem szabunk gátat (Folytatás az 1. oldalról.) Az első napirendi pont előtt Németh Miklós kért szót. A Minisztertanács elnöke köz­vetlenül az ország népéhez is szólva hangsúlyozta: nemcsak az utóbbi időszak eseményei, hanem még inkább az előttünk álló hetek megjövendölhető fejleményei indítják arra, hogy felszólítsa az ország lakossá­gát, közös cselekvéssel kerül­jük el azt, ami legközelebbi múltunk alapján keserűen megjövendölhető. A Mai Napban olvastuk Töprengés Roszik Gábor helytelení­ti azt a vélekedést, hogy Végvári őrnagy azért ke­reste meg a titkos lehall­gatási információkkal, mert evangélikus lelkész. Nem, sokkal inkább azért, mert az őrnagy az MDF-fel szim­patizál. Ez rendben is len­ne, csak azt nem értjük: az MDF helyett végül miért más párt vezetőihez vitték mégis az információkat? — Közelinek s könnyen el­érhetőnek látszottak a szabad választások, több volt a biza­kodás, kevesebb a kétely. Azt mondtuk: a kormány a nem­zet kormányának tekinti ma­gát, s tevékenységével nem egy vagy néhány párt érdekét, hanem a nemzet érdekét kí­vánja szolgálni. Majd arra emlékeztetett, a gazdasági helyzet kemény, sú­lyos terheket jelentő, népsze­rűtlen, da halaszthatatlan lé­péseket követelt. A kormány elszántságát csak növelte: a pártok többsége kifejezetten szorgalmazta, hogy ne hagyja a kellemetlen operációkat utód­jára, vállalja el azokat, s cse­rébe a pártok nem használják fel pártpolitikai célokra a gaz­dasági, szociális feszültsége­ket. Majd így folytatta: — Ügy vélem, igaztalan, kis­hitűséget tükröző az a szem­rehányás, hogy Magyarorszá­gon megtorpant az átmeneti folyamat, s felelőtlen az a tö­rekvés, mely a tömegek indu­latának felszításával akarja ro­hanóvá tenni az eseményeket, szétverni a múltat és jelent, gyálázva boldog-boldogtalant. A továbbiakban leszögezte: az úgynevezett demokrati­kus szocializmusért. — Az országban valóban rendkívül rossz a közérzet. Naponta tucatjával kapjuk a felhívásokat, leveleket, tilta­kozásokat egy-egy kormány- intézkedés miatt. Ugyanakkor ugyanezek a kritikák, nyilat­kozatok nem ítélik el összessé­gében a kprmány működését. A pártok valóban számos kér­désben támadják döntéseinket, ugyanakkor a „magyar—ma­gyar” nemzeti csúcson, az el­lenzéki kerekasztal szerveze­teivel folytatott megbeszélé­sen egyetértés volt abban, hogy ennek a kormánynak kell vezetnie az országot a válasz­tásokig, pontosabban a válasz­tások után az új kormány megalakulásáig. — Ahogy azonban az idő múlik, a pártok egyre ke­vésbé vállalják ezt a meg­egyezést. A december végi egyeztető tanácskozáson a szóban forgó szervezetek állítólag megígérték, hogy a költségvetési hiány pótlá­sára elhatározott áremelé­sek és a kamatadó miatt nem támadják a kormányt. Ma ezt az egyezséget túr lajdonképpen senki sem is­meri el. Az MSZDP és a Magyar Néppárt polgári elégedetlenséqi mozgalmat indított. Für Lajos, az MDF elnökjelöltje ott volt kormánya két dolgot vállalt, tudva, az nem kevés, a gazda­ság működőképességének megőrzését, s az átmenet, a rendszerváltás békés jellegé­nek biztosítását. A sokoldalú konzultációk alapján viszont arra számítottak, hogy a hata­lomért kezüket kinyújtó pár­tok és más társadalmi szerve­zőtek ehhez partnerek lesznek, s nem ellenségek. Keveseket leszámítva ebben csalatkoztak, de gazdagabbak lettek egy fel­ismeréssel: ma Magyarorszá­gon a pártok nem programjaik hirdetésével s a mellette szó­ló érveléssel versenyeznek egy­mással, hanem o még műkö­dőképes kormányzat elleni kí­méletlen támadásokkal. — Naponta harsogják a nép fülébe, hogy az összeomlás kü­szöbén áll az ország: szinte csodálni kell, hogy e művi úton is keltett pánikhangulatban, de sajnos teljesen valós terhe­ket cipelve az emberek döntő többsége a munkára összpon­tosítja a figyelmét, és össze­szorított fogakkal keményen és becsületesen dolgozik. Németh Miklós kifejtette: a fizetőképesség, illetve a külső finanszírozás folyamatossága alapfeltétele a működőképes­ségnek. A működőképességhez hozzátartozik egy szakmailag felkészült, erkölcsileg szilárd, a mindenkori kormányhoz lo­jális, és magát biztonságban ér­ző államigazgatási, közigazga­tási szakembergárda. A belügyi munkáról szólva hangsúlyozta : A legkézenfek­vőbb cél az, hogy véglegesen múljon el a félelem korszaka, vagyis titkosszolgálati eszkö­zöktől többé ne féljen a tör­vénytisztelő állampolgár e ha­zában — szögezte le. Ezért úgy gondolom, hogy az új szerve­zetnek az eddigi belbiztonsági funkciókból a legszűkebben vett alkotmányvédelmet sza­bad és kell átvenni. A kirobbant botrány egyik tanulsága: abban szerepet ját­szott az is, hogy a koncepció- váltás gyakorlati végrehajtása az indokoltnál lassabban ha­ladt. Ebben a magam felelős­ségét is érzem. Horváth István belügyminiszter lemondását érintve a kormányfő kijelen­tette: az adott helyzetben el­kerülhetetlen volt. A továbbiakban bejelentet­te: a Minisztertanács egyetért azzal, ha az állambiztonsági szervek tevékenységének vizsgálatára az Országgyűlés a kormány elleni tüntetők között. — A pártok tiltakozó akciói éppen azt erősítik meg, hogy ez a kormány valóban függet­len a választásokra készülő pártoktól. Ez a függetlenség a mai válságos helyzetben szük­séges is ahhoz, hogy a pártpo­litikai megfontolásokra való tekintet nélkül szülessenek meg a válság további elmé­lyülését megakadályozó intéz­kedések. Csak remélhetem, hogy a mérvadó politikai erők óvakodnak attól, hogy túlfe­szítsék a húrt, belátják, hogy a választások előtt a kormány lemondása az ő érdeküket sem szolgálja. — Ügy hírlik, Petrasovits Anna, a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt elnöke azon a bizonyos decemberi egyeztető tárgyaláson azt mondta, hogy a piszkos munkát a Németh-kor- mánynak kell elvégeznie. Lehet, hogy csupán ebben fogalmazható meg a Né- meth-kormány működésé­nek lényege? — Nem kívánom megerősí­teni se cáfolni, hogy mit mon­dott Petrasovits Anna. Ami a kérdés lényegét illeti, ez a kor­mány felvállalta, hogy bizto­sítja a békés átmenetet, s bár súlyos felszültségekkel terhe­sen, de béke van. A kormány ahelyett, hogy elodázta volna, különbizottságot hoz létre. A hazánkban tartózkodó szovjet csapatok kivonásával kapcso­latos kormányzati álláspontra térve rámutatott: a kormány — a közvélemény és a parla­ment támogatását élvezve — aktívan szorgalmazza a Ma­gyarországon állomásozó szov­jet csapatok teljes kivonását. Végül ismét hangsúlyozta : itt most úgy tűnik, semmi sem drá­ga. Ezért szeretném mind­nyájunk figyelmébe ajánlani, ha valóban demokratikus át­menetet akarunk, . akkor ezt úgy tegyük, hogy eközben a politilcai erők és pártok ne tá­volítsák el az országot Európá­tól — mondta befejezésül Né­meth Miklós. A miniszterelnök felszólalá­sát követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter emelke­dett szólásra. A miniszter a lelkiismereti és vallásszabad­ságról, valamint az egyházak­ról szóló törvényjavaslatot is­mertette a képviselőkkel. A hatvani Elektromos Techni­kai Szolgáltató Kisszövetkezet valutás boltjában új termékkel bővült az áruválaszték: meg­kezdték egy japán gyártmányú lehallgatókészülék — közismer­ten poloska — árusítását. A kis készülék mintegy 100 méteres körzetben képes vezeték nél­kül bármely rádió FM hullám- sávjában továbbítani a beszél­getéseket. A Conion CWM— P37-es lehallgatókészüléket va­lószínűleg nemcsak a féltékeny férlek fogják vásárolni. Felvé­telünkön a lehallgatásra Is al­kalmas Conion rádiómikrofon magára vállalta ezeket az el­kerülhetetlen, ugyanakkor na­gyon népszerűtlen intézkedé­seket, s nem politikai jóponto­kat próbált szerezni. Nem ar­ra törekedett, hogy miniszte­reit kísérelje meg átmenteni a választások utáni korszakra. Nem kétlem, hogy sajnos a következő kormányra, kor­mányokra is marad a népsze­rűtlen döntésekből éppen elég. — Ön azt állítja, hogy en­nek a kormánynak az a hi­vatása, hogy megmentse az országot a gazdasági és tár­sadalmi anarchiától. De el­kerülhetjük-e valóban a kaotikus állapotokat, ha végképp elveszik a töme­gek. a pártok és más poli­tikai szervezetek együtt­működő készségét, ahogyan az navjainkban látszik, egy­re inkább magukra marad­nak. — Magam nem vagyok a Minisztertanács tagja, de ter­mészetesen közreműködöm a kormányzati munkában, s köz­vetlen közelről kísérhetem fi­gyelemmel az eseményeket. Az a véleményem, hogy ez a tes­tület átérzi feladata roppant súlyát rendelkezik a szüksé­ges koncepcióval. Azt azon­ban senki sem várhatja, hogy az egyik oldalon álljon a kor­mány azzal a roppant teher­rel, hogy miként kerülheti el az ország az összeomlást, s a Szegények szegényes küzdelme Azt gondolná az ember, hogy a Magyar Szocialista Pártnak igazán nem lehetnek pénzgondjai s a választási kampány során kenterbe veri majd ellenfeleit egy rek- lámdömpinggel. Ehhez képest Mezei Tibor, a Pest me­gyei iroda választási felelőse ugyanúgy kezdte válaszát, mint a többi megkérdezett párt képviselője: — Szegények vagyunk. Egy tisztességes kampányhoz há­rom-, de inkább ötszázezer fo­rintra volna szükség választó- körzetenként, amiből a me­gyében 16 van. Ez az 5-8 mil­lió forint nem áll rendelkezé­sünkre. □ És mennyi van? — A megyei szervezetnek egymillió forintja van a kam­pányra, de ennél többre is számíthatunk majd. Jelölt­jeink között vannak olyanok, például kisiparosok, akik a saját szervezetüktől anyagi tá­mogatást is kapnak. Úgyhogy nem aggódunk a jelöltjeinkért. Ezenkívül próbálunk spórolni. A párt tagjai között akadnak reklámszakemberek, grafiku­sok, ők részt vesznek a mun­kában, s vannak, akik társa­dalmi munkában vállalják ezt. □ Az országos irodától mennyi támogatást kapnak a helyi kampányhoz? — Valamennyit kapunk, de hogy mikor és mennyit, még nem tudjuk. P Számíthatnak-e vala­milyen segítségre a párton kívülről? — A legtöbb párt Nyugatról kér választási tanácsokat, mi a legutóbbi spanyolországi vá­lasztásokat tanulmányoztuk. Szó volt még a párt MSZMP- korában arról, hogy egy ame­rikai kampányszervező céget bíznánk meg a hadjárat lebo­nyolításával, de úgy tudem, ezek a tárgyalások megreked­tek. Mi, itt a megyében önál loan, meglévő szellemi kapaci tásunkat igénybe véve készü­lünk a megméretésre. A Fiatal Demokraták Szö­vetségének választási irodáján Ader János kampányfőnök szerint a Fidesz is a szegény pártok sorába tartozik. — A költségvetésből, azon a bizonyos osztozkodáson négy­millió forintot kaptunk, ami­ből az infrastruktúrái próbál tűk megteremteni. Például bé­reljük a Kosztolányi Dezső té­ri alagsori helyiséget válasz­tási irodának, van telefonunk telefaxunk, jut még ebből a pénzből röplapokra és a jelöl­tek minimális finanszírozásá­ra. egy kis reklámra is. Ké­sőbb, február 23. után, a jelöl­tek számától függően, újabb pénzeket kapnak a szervezetek a költségvetésből. Ez jelölten­ként 20-40 ezer forint lehet, Mi hat-nyolc millió forintra számítunk. másik oldalon ne legyenek olyan politikai erők, amelyek megértik, hogy ezekben az or­szág sorsát érintő kérdésekben felelősségük semmivel sem ki­sebb. — Ügy tűnik, máris ez a helyzet. — Mit mondhatok erre. A történelem számos példát kí­nál arra, hogy ha a társada­lomban erősödik az anarchia, akkor sokan a kemény kéz után kiáltanak. Ebben az or­szágban azonban remélem fel­halmozódott már annyi szo­morú tapasztalat, hogy a dik­tatúrát akarók ne nyerhesse­nek tért. — Azt hiszem, sokak szá­mára volt meglepő, hogy a miniszterelnök tegnapi be­szédében ugyan visszauta­sította a támadásokat, de helyzetéi nem erősítette meg bizalmi szavazással, s a politikai pártoktól sem kért garanciákat a további együttműködésre. Meddig tart még a kormány türel­me? — A miniszterek tűrőképes­sége persze eltérő, ki jobban, ki rosszabbul tűri, hogy becsü­letébe gázolnak, ugyanakkor a kormány, mint a nemzet sor­sáért felelős testület türelmé­nek ennél sokkal erősebbnek kell lennie, akkor is, ha nem végtelen. Csulák András O Egyes pártoknál azt mondják, hogy külföldi tá­mogatásban is részesülnek. — És ilyenkor ránk is gon­dolnak. Nem kapunk külföldi adományokat, ugyanis a külföl­di államok törvényei tiltják ezt. A mi párttörvényünk egyébként csak azt nem teszi lehetővé, hogy más államtól kapjunk pénzt, jogi személyek segítségét megengedi. Az vi­szont igaz, hogy a Soros-ala­pítvány adott egy összeget, amelyet irodák fölállítására fordíthattunk csaik. Ebből a kampányra nem költhetünk. □ Szakértők segítségét igénybe veszik? — Részt vettek külföldi föl­készítésben részben a jelölt­jeink, részben a kampányfő­nökök, de vannak saját szak­értőink is. □ A népszavazás előtt a Fidesz ugyancsak beszállt a négypárti koalíció közös reklámjába. Lesznek ilyen közös akciók most is? —, Nem. Most minden párt teljesen önállóan dolgozik, hi­szen ugyanazokért a helyekért folyik a küzdelem. □ Pest megyében hány jelöltjük lesz? — Minden második körzet­ben akarunk jelöltet állítani. Budapesten és a többi megyé­ben ennél jobb az arány. A korántsem teljes körkép­ből annyi már világosan lát­szik: mindenki szegény. Sze­gény pártok szegényes küzdel­méről lesz szó az elszegénye­dő állampolgárok bizalmáért? Meglátjuk. A kéthónapos csa­tározásban ki fog derülni, hogy kinek mennyire futja vagyo­nából, ötletéből, fantáziájá­ból ... — no és programjából. Hiszen a választási kampány végül is a pártok célkitűzései­nek kisebb vagy nagyobb csinnadrattával való körítése. J. A. Elismerések Példás volt a helytállás A BM Határőrség valameny- nyi magasabb egységénél ked­den csapatünnepséget tartot­tak. Gál Zoltán belügyminisz­tériumi államtitkár levélben köszöntötte azokat a hivatásos polgári és sorállományú határ­őröket, akik példás helytállá­sukkal biztosították a román forradalom idején a törvényes rendet a magyar—román ha­táron, szervezték a segélyszál­lítmányok átjutását, óvták a magyar állampolgárok bizton­ságát A helytállásért 140 határőr kapott miniszteri dicséretet é? jutalmat, többen más jellegű elismerésben részesültek. Csapafcsökkenfés az idén is Ballag a katona A hazánkban állomásozó szovjet csapatok csökkentésé­nek üteme felgyorsult. Idegen katonák jelenléte soha nem volt népszerű egyétlen ország­ban sem,, de gyanítom: sehol sem a lakosság érzelmei hatá­rozták meg a megszálló csapa­tok tartózkodási idejét, hanem kétoldalú egyezmény. A Ma­gyarországon ideiglenesen tar­tózkodó szovjet déli hadsereg­csoport jogi helyzetét az 1957. május 27-én és a jogsegély­egyezményről 1958. április 24-én aláírt kétoldalú kor­mányközi megállapodások biz­tosítják. Matvej Burlakov vezérezre­des, a szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoka a 89-es év utolsó napjaiban bejelen­tette, hogy tavaly a haderő és a fegyverzet egyoldalú csök­kentésének részeként kivontak hazánkból egy teljes harcko­csihadosztályt, egy harckocsi­kiképző ezredet, egy vadászre- pülő-ezredet és több más egy­séget. összesen több mint 10 ezer katona, 470 harckocsi, 200 löveg és aknavető távozott. 1990-ben újabb katonai egy­ségeket vonnak ki. Így távozik egy repülőezred, egy lövészez­red és két harckocsizászlóalj. Csökkentik az itt állomásozó haderőt 6 ezer katonával, 40 repülőgéppel, 120 harckocsival, 180 páncélozott járművel és 400 harckocsival. Nekünk, akik laikusként fi­gyeljük az eseményeket, a fel­sorolt tételek csupán statiszti­kai adatok. A hangzatos fel­sorolás után csupán annyit tu­FERTÖD dunk, hogy a 65 ezres létszá­mú szovjet katonai jelenlét félszázezresre csökken. A közvéleményben a leg­gyakrabban azok a kérdések fogalmazódnak meg, hogy mi lesz a be nem tartott szerződé­sekkel, a ki nem fizetett vil­lanyszámlákkal, a leziiVesztett laktanyákkal, a lelakott laká­sokkal. Tóth Tibor altábornagy egy értelmű sn cáfolja, hogy ha zánk nehéz gazdasági helyze­téért a szovjet katonai jelenlét lenne a felelős. Az ingatlano­kért, laktanyákért, repülőtere­kért, lakásokért és más objek­tumokért bérleti díjat fizet­nek. Az élelemért, valamint az igénybe vett kommunális szol­gáltatásokért — mint például a víz, a csatorna, az elektro­mos áram — napi árat fizet­nek, állítja az altábornagy. A szovjet hadsereg több év tizedes jelenléte az okozott károk mellett sok magyar em bernek munkát és megélheté' jelentett. Kivonulásuk nem csak a szabadságérzetünket ad­ja vissza, de a munkanélküliek számát is növelni fogja. Ezen átmeneti nehézségek mellett azonban repülőterek, lakások szabadulnak fel. A legutóbbi legbiztatóbb elvi megállapodás Németi Miklós és Nyikoiaj Rizskov között jött létre Szó­fiában. Miniszterelnökünk el­mondta, hogy a szovjet csapa­tokra hazánkban sem politikai sem katonai szempontokból nincs szükség, azok mielőbbi kivonása szükségszerűvé vált. Radosza Sándor MOSONMAGYARÓVÁR í) '^GYÖF^----'"^ESZTERGOM S ZOLNOK NYÍREGYHÁZA 3 SZOMBATHELY TAMÁSI ^TÖKÖL A SÁRBOGÁRD DEBRECt KECSKEMÉT ) KISKUNHALAS BAJA­f. szovjet csapatcsökkentések tervezett színhelyei

Next

/
Thumbnails
Contents