Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-20 / 17. szám

XXXIV. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Ára : 5,30 forint 1990. JANUÁR 20., SZOMBAT A rubelexportőrök meg nem tudnak semmit Kivel etessük meg a zakuszkát? À csütörtöki bejelentés után, amellyel a kereskedelmi mi­niszter egyik pillanatról a má­sikra leállította a rubelelszá­molású exportot, megkérdez­tünk néhány Pest megyei cé­get: hogyan érinti őket a kor­mány legújabb, meglepetés­szerű intézkedése? Nagykőrösi Konzervgyár, Görbe Ferenc, igazgató: — Januárban 3 ezer tonna konzervet — például zakusz­kát — kellene kiszállítani a Szovjetunióba, de ez most ittmarad. — Nem tudják máshol el­adni a konzerveket? — Ugyan kinek kellene szovjet recept alapján gyártott savanyúság? Ez az egész kál­vária a Kereskedelmi Minisz­térium tehetetlenségének eredménye. Kitalálják az író­asztal mellett, hogy amit két évvel ezelőtt állami megren­delésre termesztettek a téeszek, azt most, amikor már üvegben vannak, kivel etessük meg. — Véleménye szerint meg­kapják az engedélyeket? — Szezonban naponta 60— 80 vagon árunak kellene út­nak indulnia, ki képes ennyi tételt engedélyezni? Váci Fortegyár, Kéri György, gazdasági igazgatóhe­lyettes : — Teljes exportunkat a Chemolimpex intézi, zárt konstrukció keretében. Ez azt jelenti, hogy a minisztérium precíz ellenőrzése mellett, ne­gyedévenkénti engedélyezések mellett mehetnek ki az or­szágból a termékeink. S csak akkor, ha a cserébe kapott im­port már az országba érkezett. Ez egy szovjet—magyar vegy­ipari egyezmény alapján tör­ténik, így a Forte csak az egyik résztvevője az ügylet­nek. Remélem tehát, hogy a továbbiakban sem lesz gon­dunk az engedélyekkel. — S ha mégis? — Az bizony nagy baj len­ne. Az idei évre 6,3 millió ru­bel NDK- és szovjet exportot terveztünk. Ha ettől teljesen elesnénk, akkor negyedére csökkenne az idei eredmé­nyünk. — Másnak nem kell a szí­nespapír? — Nem. Másnak már nem tudnánk eladni. Többé-kevésbé alighanem máshol is ez a helyzet. Erre enged következtetni, hogy teg­nap a jelentősebb gépgyártó vállalatok mindegyikénél egész napos értekezleteket tar­tottak arról, mit tegyenek a válságos helyzetben. Munka­idő után sikerült beszélniük a Csepel Autógyár főkönyvelő­jével, Dági Pállal. — Mire jutottak az értekez­leten? — Az autógyárnak a köz­vetlen rubelexportja nem túl jelentős, a termelés többsége — BEIPOUTMAÍ KRÓMMÁ A Magyar Televízió bizottsága állást foglalt és Magyar választási Rádió felügyelő­kampány nyilvá­nosságának egyes szabályairól. A választási műsorok el­készítése és közvetítése a pántok számára ingyenes, a tele­vízió és a rádió biztosítja az egyenlő feltételeket és költségke-, retet, a lehetőségeket egyeztetve a pártokkal. @ Járai Zsig-: mond pénzügyminiszter-helyettes, az Állami Bankfelügyelet vezetője radikális gazdasági reformokat, a stabil, konvertibi-. lis valuta kialakítását és esetleg egy új valuta bevezetését is szükségesnek látja. • Az MSZP győri elnöksége javasolja, hogy a jelenlegi átmeneti időben a nyugdíjak alsó határa ne legyen kevesebb 8000 forintnál, a felső határa pedig (a vál­lalkozói szférát kivéve) legfeljebb 20 000 forint legyen. # A Fidesz, MDF, SZDP, MSZP, SZDSZ, szakmai és érdekképvi­seleti szervek, valamint a Minisztertanács Hivatala Tudo­mánypolitikai Titkárságának képviselői kérték Németh Mik­lóst, hogy a rendezett átmenet érdekében a tudományos kuta­tás, a felsőoktatás időszerű kormányzati kérdéseiben is kez­dődjenek konzultációk a felelős kormányzati tényezők és a politikai, szakmai szervezetek között. Törte li bárányok Törteién, a Dózsa Termelőszövetkezet messze földön híres juh- törzstenyészetében szépen fejlődnek az elmúlt év végén szüle­tett kisbárányok. az Ikaruson, illetve a Mogür- tön keresztül bonyolódik. Az első féléves szerződéseket az Ikarus már megkötötte, és a külkereskedelmi vállalaton múlik, tud-e engedélyt sze­rezni a kiszállításokhoz. — Hoztak valamilyen konk­rét, azonnali döntést? — Igen, de nem szeretnék a részletekről beszélni. Meg kell várni, hogy kapunk-e egyedi engedélyt. Egyébként ez a le­hető legdrasztikusabb intézke­dés, amit csak ki lehetett ta­lálni. Az autógyár 12-13 mil­liárd forint értéket termel évente, s ennek 75 százalékát az Ikarusnak szállítjuk. — A termelést nem állítot­ták le? — Nem. — És nem is fogják? — A szereidében hétfőn át­meneti munkaszünet lesz. De hogy később mi lesz? J. A. • Szóval, megint egy villámcsa­pás, villámhárítóval mellékelve. Ahhoz hozzászokhattunk már, hogy kormányunk, amióta átme­nőben vagyunk a piacgazdaságba, villámgyors intézkedéseket hoz, de ismerve magunkat, meg a mechanizmust, amely még nincs átmenőben, azon sem fogunk csodálkozni, ha isten nyila mel­lélő. Mert a nyilatkozókat hall­gatva, az az ember benyomása, hogy ók azonnal tudták, a vil­lámhárítóra kell figyelni. Jelen esetben arra, hogy kijárják a minisztériumban, a külkereske­delmi vállalatoknál az egyedi en­gedélyeket. Amivel ők, az egye­di gyárak mentesülnek a villám- csapás alól. Mintha csak arról lenne szói most azért lesz nehe­zebb, mert többet kell telefonál­ni, több papírt kell megírni, ik­tatni, postázni ... Es ha imigyen maid elrendeződnek az egyedi gyárak egyedi kérvényei, akkor már csak arra várunk választ: ki intézi el az ország gondjait'.’ Mert­hogy országunk is egyedi. Kcpsgtatócédufák nélkül Megyénk, a mostohagyerek Az ország Budapesttől távo­labbi megyéi — kilométerek ide vagy oda —, kedvezőbb helyzetben vannak, mint szű- kebb pátriánk, ugyanis Pest megyét kivéve megérkeztek a helyi tanácsokhoz az ország- gyűlési választásokra a kopog- tatócédűlák. Ha Aszódon, Szo- bon és Pilisvörösváron ma meg is kapják a nyomtatványokat, ezzel még csak a megye taná­csainak 60 százaléka kezdheti el a kézbesítésit. Akik ez ügy­ben találkoznak majd az ál­lampolgárokkal, nem lehetnek pártaktivisták. Tilos az ajánlási szelvényt azonnal elvinni az emberektől, azaz mintegy gyorsítani a fo­lyamatot, s nem árt arra sem felhívni a figyelmet, hogy a la­pot senki se írja alá kézbesí­téskor s ne engedjék, hogy ek­kor az ajánlási szelvényt letép­jék és kitöltetlenül magukkal vigyék a kopogtatöcédulák kézbesítői, ugyanis ez vissza­élésre ad alkalmat, veszélyez­teti a választások tisztaságát. Az információk szerint Pest megyében a még hiányzó 40 százalékot kitevő cédulákat a helyi tanácsok legkésőbb ja­nuár 23-án este 19 óráig kap­ják kézhez, így a kézbesítők leghamarabb esetleg aznap es­te, illetve 24—25-én juttathat­ják el azokat a címzettekhez. Gondot okoz, hogy már most késésben vagyunk, ráadásul nem kizárt, hogy többször is el kell menni jó néhány emberhez, s csak a harmadik sikertelen megkereséskor lehet a kopog­tatócédulákat a postaládákba dobni. Különösen igaz lehet az a probléma az agglomeráció­ban, ahonnan a lakosság döntő többsége a fővárosba jár dol­gozni. Mindez pedig előrevetí­ti annak valószínűségét, hogy a választási kampány kezdetének idejét későbbre kell halaszta­ni. Ritkít vendégek NAGYMAROSNÁL LÁTTUK EZEKET A GYÖNYÖRŰ HATTYÚKAT, AMINT A KOMPHAJÓ KÖZELÉBEN „KIKÖTÖTTEK”. A HELYBÉLIEK SZERINT EZEK AZ északi Állatok a nagy hideg elöl eresz­kednek DÉLEBBRE. VAN, AKI TUDNI VÉLI, HOGY A RAJNA-VIDÉKI VIZEKRŐL JÖNNEK RÖVID TÉLI TÚRÁRA HOZZÁNK Titkos iratok a szentendrei kukában Laktanyán kívül civil ruhás katonák Formabontó sajtótájékoztató volt tegnap a Honvédelmi Mi­nisztériumban. Az asztalon folyóiratok heverték a legfris­sebb szenzációval. Liszkay Csaba vezérőrnagy, a HM hiva­talvezetője és Keleti György ezredes, a sajtó- és informá­ciós főosztály vezetője, a HM szóvivője vállalkozott rá, hogy az azzal kapcsolatos kér­désekre is megfelel. Mindenekelőtt a Magyar Nép­hadseregben végbemenő válto­zásokról szóltak, emlékeztet­tek arra, hogy 1989. október 26-án a hadsereg valamennyi egységénél megszűntek a párt- bizottságok, a vagyon a HM- re szállt. A depolitizálás mel­lett oldódni látszanak a szi­gorú szabályok is, a kiskato- nák ezentúl a laktanyán kí­vül civilben járhatnak. Át­szervezték a Hadügyminiszté­riumot, csaknem 600 fővel csökkent a létszám. A hadse­reg főparancsnoka a köztársa­sági elnök lesz. A tudósítók természetesen a „szenzációra” hegyezték ce­ruzájukat, Egyik hetilapunk adta közzé; egy szentendrei fiatalasszony a szemeteskuká­ban egész dossziéra való tit­kos iratot talált. Lapozgatás közben bepillantást nyert a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek tevékenysé­gébe, a védelemmel kapcsola­tos kérdésekbe. Keleti György, a tárca szó­vivője elmondta, az esetről Tőke Péter, a Reform főszer­kesztője értesítette a katonai vezetést, mivel a háziasszony hozzájuk juttatta el a doku­mentumokat. A bejelentést követően 40 tiszt és 120 sor­katona kutatta át a város sze­méttelepét. Ugyanis időközben kiderült, hogy egy Szentendre környéki légvédelmi alakulat­tól tűnt el 29 szigorúan titkos, illetve titkos ügyirat és a ku­kából nem került elő vala­mennyi. A hiányzó papírokat végül egy 82 éves asszony ta­lálta meg a kertjében. Az anyagok eltulajdonításával gyanúsított tisztet nem tudták kihallgatni, ittassága miatt. Később, amikor vallomást tett, egyik kollégájára hárította a felelősséget, az viszont a tiszt­re tett terhelő vallomást. Az ügyben az Országos Rendőr- főkapitányság vizsgálati osztá­lya folytatja a nyomozást. R. S. Megfenyegették a renitenseket Sztrájkra szállt a Kisosz, de akarja-e a kereskedő ? Sztrájkra riasztotta a ke­reskedőket a Kisosz, arra biztatta őket, hogy január 22—23-án üzleteik bezárá­sával nyomatékosítsák nem­tetszésüket a túlzott ad­minisztráció miatt. A Fogyasztók Országos Ta­nácsa viszont „kézből kontráz­ta” a felhívást, vélekedésük szerint ugyanis az efféle de­monstrációkat az „úgyneve­zett” érdekvédelmi szerveze­tek saját nélkülözhetetlensé­gük bizonyítására szervezik. A kiskereskedőket megosz­totta a vita. Egy részük rábó­lintott, legyen munkabeszün­tetés, az majd felnyitja a kor­mányzat szemét. Mások sze­rint a kereskedő dolga a ke­reskedés, ők bizony kinyitják a boltot. Az ám, de a munka- beszüntetés hívei zokon vet­ték a „sztrájktörő” nézetet és megfenyegették a renitenseket, ha ki mernek nyitni, betörik a kirakataikat, sőt, egyéb kel­lemetlenségeket is beígértek, így álltak a dolgok tegnap reggel. Mivel az előző napot a Kiskereskedők Országos Szö­vetségének vezetősége „végig- értekezte”, további vezérfona­lat sem adhattak ki, ennek hiányában pedig a kereskedők sötétben tapogatóztak. Még reggel is tartott az ér­tekezlet, így, mivel időnk en­gedte, azt próbáltuk tisztázni, milyen védelemben részesül­hetnek a megfenyegetett kis­iparosok. A Pest Megyei Rend­őr-főkapitányság titkárságán azt tanácsolták, az a kereske­dő, aki fél az esetleges meg­torlástól (ha valóban megfe­nyegették), forduljon a terüle­tileg illetékes kapitányság­hoz. Hogy kap-e védelmet? Attól függ, mennyire súlyos a fenyegetés, és hogy a rendőr­ségen van-e mozgósítható erő. Természetes, hogy több száz kereskedő egyéni védelmére nem rendezkedhetnek be. Persze, nem ez a megoldás. Sokkal jobb, ha nem esnek egymásnak a kiskereskedők. Így vélekedik Tarján Zsuzsa, a FŐT titkára, aki mellesleg nevetségesnek tartja a Kisosz plakátját. Ezen úgy látszik, hazafias húrokat próbálnak pengetni, nyilván ezt szolgál­ja a nemzeti trikolor. Azután a szöveg első mondata: Figye­lem! Január 22—23-án az ön érdekében is zárva tartunk. Ezt a vevőknek címezték, de azok bizonyára sokkal jobban örülnének, ha az ö érdekükben inkább nyitva tartanának a boltok. És miért a demonstrá­ció? Azért, mert a kereskedő­ket számla adására kötelezték. Vagyis megpróbálják őket a tényleges bevételeik alapján adóztatni. Miért olyan nagy baj ez? Nem nyerte el a tet­szését a plakát ama kitétele sem: A bürokrácia helyett ol­csóbb árakat! — Szerinte ugyanis nincs közvetlen össze­függés. Attól nem lesz olcsóbb egy pár zokni, ha a jövőben nem kell számlát adni róla. Időközben véget ért a mara­toni értekezlet, lapunkat Oláh László, a Pest Megyei Kisosz titkára tájékoztatta. Állítja, nem a lakosságot akarják bosszantani, fel is hív­ták a kereskedők figyelmét, ha egy helységben csak egyetlen bolt van, inkább ne zárjon be. Végső eszközként hirdették meg a sztrájkot, korábban már mindent megtettek, tiltakoz­tak, ahol kellett, de nem lett foganatja. A nyugtaadási köte­lezettség nagyon lassúvá teszi a kiszolgálást. Az sem jobb, amit az APEH tanácsol: sze­rezzenek be a kereskedők „memóriával” rendelkező pénztárgépet. Egy ilyen gép ára 70-80 ezer forint, és ha hiba esetén nem akarja a ke­reskedő lehúzni a rolót, mind­járt kettőt kellene vennie. A rendelet csak azoknak a bol­toknak ad feloldást, ahol egyetlen ember dolgozik. En­nek az volna a következménye — véli Oláh László —, hogy az utcára kerülnének az alkal­mazottak és a kisegítő család­tagok, „jobbik esetben” feke­tén dolgoztatnák őket. Ha már a feketemunka szó­ba került, rákérdezek a feke­tejövedelmekre is. Nem a szi­gorúbb ellenőrzés miatt berzen­kednek a kereskedők a szám­lák ellen? Mert, ha így van, jobb volna olyan adórendszert kiharcolni, ami nem kénysze­ríti a kereskedőket jövedel­mük egy részének elhallgatá­sára. Bár a titkár szerint nem szabad abból kiindulni, hogy a kereskedők csalnak, emlé­keztet rá, kellő számú aláírást gyűjtöttek az adótörvény el­len, s azt be is nyújtották a parlamentnek. Azóta sem tör­tént semmi. Egyébként — meggyőződése szerint — első­sorban nem az adó ellen láza­doznak a kereskedők. Koráb­ban az adminisztrációs herce­hurcát elkerülendő, sok keres­kedő vállalta a magasabb be- . fizetéssel járó átalányt. A Kisosz-titkár egyébként felháborítónak tartja, hogy megfenyegették azokat a ke­reskedőket, akik nem akarnak sztrájkolni. Ez a demonstráció is önkéntes. Erőszakra nincs is szükség, mert — szerinte — Pest megye 3700 kiskereske­dőjének hetven százaléka amúgy sem nyitja ki boltjá­nak ajtaját 22-én és 23-án. Mátrai Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents