Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-17 / 14. szám

*&£Man 1990. JANUAR 11., SZERDA Azerbajdzsánban dúl a polgárháború Csak a rendkívüli állapot lehet a vérontás gátja 56 halottja, 156 sebesültje Van eddig azerbajdzsán terüle­ten a hét végén kezdődött ör- ményellenes zavargásoknak és pogromoknak. A gyújtogatások száma keddre elérte a 167-et — jelentették be a szovjet bel­ügyminisztériumban tartott sajtóértekezleten. A halottak közül kilenc örmény nemzeti­ségű, 28 azerbajdzsán, két rendőr, a többiek kilétét — sok a szénné égett holttest — nem sikerült megállapítani. Várha­tó, hogy még több holttestre is bukkannak. Valerij Szergejev ezredes szerint folyamatosan érkezik az erősítés azokra a területek­re, ahol hétfőn rendkívüli ál­lapotot hirdettek, s a belügyi alakulatokon kívül a hadsereg egységeit is igénybe veszik a korlátozó intézkedések érvé­nyesítésénél. A szovjet rendőr­tisztek bejelentették, hogy Azerbajdzsánban és örmény- országban is folytatódnak a fegyverraktárak, rendőrőrsök elleni támadások: örmény te­rületről csak 24 óra alatt ti­zenhat ilyen akciót jelentettek. Ezek célja fegyverszerzés volt. A nacionalista elemek nagy mennyiségű, a rendőrség által korábban begyűjtött gya­korlófegyvert, köztük aknave­tőket, vadászfegyvert zsákmá­nyoltak. Hétfőn az Azerbajdzsán Népfront fegyveresei Zazali ál­lomáson — a szovjet rendőrség történetében példa nélkül álló bűnügy — négy páncélost is zsákmányoltak, igaz, lőszer nélkül, de a rendőri szervek még mindig nem bukkantak a félelmetes nehézfegyverek nyomára. Az összecsapásokban részt vevő helikoptereket a moszkvai belügyesek vélemé­nye szerint a polgári légiforga­lomtól „vették kölcsönzi a na­cionalisták, lemázoltálcizjgízé- seiket, s azokról intéznek tá­madásokat falvak ellen. A bakui eseményeket poli­tikai és gazdasági eszközökkel kellett volna megelőzni. Saj­nos, a két köztársaság vezetői kiengedték az irányítást a ke­zükből, továbbá Moszkva eddi­gi lépéseit sem lehet hatékony­nak minősíteni — vélekedett Szergejev ezredes, reményét fejezve ki, hogy a rendkívüli állapot gátat szab a vérontás­nak. A szovjet belügyminiszté­rium közlése szerint hétfőn es­te Jerevánban több mint száz­ezres nagygyűlésre került sor, Glatz Ferenc Bukarestben Ötpontos csonwgterv Bukarestben folytatott hi­vatalos tárgyalásokat kedden Glatz Ferenc művelődési mi­niszter. A Magyarország és Románia közötti kulturális és oktatási együttműködés kér­déseit tekintette át Andrej Plasu román művelődésügyi miniszterrel és Mihai Sora oktatásügyi miniszterrel. A tárgyalásokat összegezve Glatz Ferenc elmondta, hogy „ötpontos csomagtervvel” ér­kezett, tele olyan javaslatok­kal, amelyek elősegítik a rég­óta működésképtelen kapcso­latrendszer feloldását, a jó együttműködés kialakításai kulturális és oktatási téren egyaránt. Csernobili „koporsó" A reaktor sorsa Ukrán tudósok tervei alap­ján megerősítik a csernobili 6érült reaktor fölé emelt „ko­porsót”, s az atomerőmű 30 kilométeres biztonsági zónájá­ban nukleáris hulladékokat fel­dolgozó gyárat építenek — je­lentette be kedden Konsztan- tyin Mászik, az ukrán kormány mellett működő, a természeti csapások és balesetek követ­kezményeinek elhárítására ala­kított különleges bizottság ve­zetője. Akik felégették a hidat, maradnak Erdély hazavár mindenkit Csehszlovákia a területén ál­lomásozó szovjet csapatok fo­kozatos kivonására tett javas­latot konkrét időpontokkal a két orsaág szakértőinek ked­den véget ért prágai tárgyalá­sain. A kedden kiadott közlemény szerint a tárgyalásokon konst­ruktív véleménycserét folytat­tak a kérdésről. Csehszlovákia pontos időpontokkal megálla­podást javasolt a szovjet csa­patok fokozatos kivonására, és indítványt tett arra, milyen státusa legyen a szovjet csapa­toknak a kivonásig. A tárgya­lásokról kiadott közlemény sze­rint, mivel a kérdések egy ré-?. sze további vizsgálatot köve­tel, a két fél megállapodott ab­ban, hogy legkésőbb február első hetében Moszkvában űjabb tárgyalási fordulót tar­tanak. ELTÁVOLÍTOTTÁK A mongol fővárosban eltávo­lították a hadsereg tiszti klub­ja elől a Sztálin-szobrot. Az Unen című pártlap szerint az emlékmű eltávolításáról szóló döntést a mongol néphadsereg politikai főcsoportfőnöksége hozta, „eleget téve ezzel a la­kosság követelésének”, Ulánbátorban azonban még Így Is maradt egy Sztáltn-szo- bor. Ezt az utóbbi hónapokban számos alkalommal leöntötték festékkel. egy mendafbait ■ssáwsmmnnnwsMMmnMWMMMsssaaim^ V mm ; A'; fi :: '<3v <v" ''s’i ti '""«aim ..... A nemzetközi olajpiacot egyelőre nem bolygatták meg a Szov­jetunióból, az örmény—azerbajdzsán harcokról érkező hírek, mert a SZU által exportált nehezebb olajfajták könnyen be­szerezhetők Közel-Keletről is. A Török fegyveres erők meg­tették a szükséges lépéseket a hatszáz kilométer hosszú szov­jet-török határ mentén Törökország biztonságának érdekében. A A nyugatnémet kormánykoalíció vezető képviselői tegnap megállapodtak abban, hogy Bonn hivatalos formában csak az­után lép szerződéses közösségre az NDK-val, ha május 6-án megtartották az első szabad választásokat. A Több szovjet tör­vényt változtatott meg a litván parlament, s döntött a köztár­saság területén állomásozó szovjet csapatok katonáinak szava­zati jogáról is. A Tovább folytatódik az afgán felkelők január 11-én megkezdődött támadása Host város közelében. A A hor­vátországi mozdonyvezetők kedden reggel sztrájkba léptek, fi­zetésemelést követelnek. A Az ENSZ megkapta a hozzájárulást Teherántól ahhoz, hogy megvizsgálja Iránban az emberi jogok helyzetét. A Haszonjárműveket összeszerelő csehszlovákiai üzem felépítéséről írt alá előzetes megállapodást a Renault francia autógyár a csehszlovák hatóságokkal — jelentették be Párizsban. A Mohammed Szalmán szíriai tájékoztatási minisz­ter cáfolta a közel-keleti országban dolgozó szovjet katonai tanácsadók kivonásáról napvilágot látott híreket. A tét Az NDK léte Az NDK-ban jelenleg bonyo­lult polarizálódási folyamat zajlik, amelynek tétje nem csupán az NSZEP—DSZP vagy a szocializmus sorsa, hanem az NDK fennmaradása — han­goztatta Gregor Gysi pártel­nök a jugoszláv külügyminisz terrel folytatott keddi eszme­cseréjén. Budimir Loncsar előzőleg tárgyalt NDK-beli kollégájá­val, Oskar Fischerrel. Fogadta őt Manfred Gerlach ügyvivő államfő és Hans Modrow mi­niszterelnök is. Egybehangzó megállapítás volt valamennyi találkozón, hogy az őszi fordulat nyomán, amely demokratikus változá­sokhoz vezetett az NDK-ban, az eddiginél is kedvezőbb le­hetőségek kínálkoznak Belgrád és Berlin kapcsolatainak a bő­vítésére. Az NDK elsősorban a gazdaság, a beruházások és az idegenforgalom terén kí­vánja elmélyíteni az együtt­működést Jugoszláviával. Még az utolsó napokban is tömegesen menekültek a zöld határon át az emberek Ma­gyarországra. Gondolták ugyan, hogy egyszer csak megszűnik a rémálom, de még a temesvári • események után sem merte remélni senki, hogy ilyen hamar változás történ­het. A romániai forradalom előtt két nappal még a Pest Me­gyei Tanács művelődési és sportosztálya összejövetelt rendezett a megyében tanító, Erdélyből áttelepült — akkor még menekült — tanárok ré­szére a váci Karacs Teréz Kollégiumban. Akkor egyikük sem merte gondolni, hogy va­laha is viszontláthatja ott­hon hagyott szeretteit, haza­térésről pedig álmodni sem mertek. Pedagógusok mesélték Részletek az akkori beszél­getésből: — Apám otthon maradt. So­ha nem fogom elfelejteni, ahogy a vasútállomáson le­hajtott fejjel állt, nem mert ránk nézni a búcsuzáskor. Amikor végleg eldöntöttük, hogy ittmaradunk, felhívtuk telefpnon, és — mivel a be­szélgetéseket lehallgatták — egy előre megbeszélt jelszóval tudattuk ezt vele. Ekkor ő is beadta az útlevélkérelmét, ahogyan előre megállapod­tunk. Reméltük, hogy mivel ő más megyében lakik, nem fi­gyelnek majd fel a velünk való névazonosságra. Úgy volt, de­cember közepén érkezik. A levelek eddig is akadoztak, mostanra pedig végképp sem­mi hírünk nincs róla — me­sélte egy fiatalasszony. — Én a fiam miatt települ­tem át. Rettegtünk a katona­ságtól: a magyaroknak ott cj.alc^ a bánya jut. Kevesen élik ■túl, enni sincs”mit, és a tisztek embertelensége miatt rengetegen keresik a kiutat az öngyilkosságban. Ráadá­sul, mivel, férjem annak ide­jén disszidált, fiamat a köz­törvényesek közé sorozták volna, azok pedig hamar vé­geznek a mieinkkel. Sok tra­gédia történt mostanában. A fiúkat a román tisztek lezárt koporsóban szállították haza, azokat felnyitni tilos, soha nem derülhet ki, mi történt velük. Akik e napon Vácott nyilat­koztak, még mind azt kérték, ne írjuk meg nevüket, mert félnek, és féltik az odahaza maradottakat is. Legtöbben Nagyváradról, Szatmárból, Aradról, Sepsi- szentgyörgyről, Kézdivásár- helyről, Marosvásárhelyről, és Nagybányáról kerültek el, most Aszódon, Cegléden, Szentendrén, Dabason, illetve Pécelen tanítanak. Sok a há­zaspár, sokan jöttek, vagy szöktek gyermekeikkel együtt. December 23-án Budapest boldog autótülköléstől volt hangos. Az emberek könnyes szemekkel, átszellemült arccal jártak. Jobb kezükben ajándé­kokkal teli cekkereket szoron­gattak, baljukkal zsebrádiót szorítottak a fülükre. A pálya­udvarok és az országutak tele voltak a hazatérni vágyókkal, hiába harsogta egész nap a rádió, ne induljanak, veszélyes még hazamenni. Nekem egész nap a váci ta­lálkozás járt az eszemben. Mi lehet most velük? Vajon ta­lálkoznak végre szeretteikkel? Következő gondolatom pedig igen önző módon az volt, mi lesz az iskolákkal, ahol ők ta­nítanak. Hiszen csupa — an­gol, francia, német szakos — nyelvtanárral, magyar, mate­matika és testnevelés szakos pedagógussal beszéltem ott. Ilyen szakemberekből nálunk igen nagy a hiány, hiszen az orosztanárok átképzése nem megy egyik napról a másik­ra. Mi lesz. ha ez az igen jól képzett réteg egyszer csak el­tűnik az iskolákból, munka­helyekről. mert tömegesen fel- kerekednek és hazamennek? Sokan szidták őket, amikor Magyarországra menekültek, most vajon ugyanazok marasz­talják el őket, mert vissza­mennek? Nagy lehetőségek hazája S vajon biztonságos-e a ha­zatérés? Románia most eufóri­kus állapotban él. Csodálatos, ahogyan a két nép együtt har­colt, de valóban elfújhatja ez a pár nap az évszázados el­lentéteket. a kicsi gyermek­korban elkezdett soviniszta ne­velést és a szisztematikusan szított gyűlöletet? Odahaza még a jófejű, ér­telmes emberek is elhiszik, hogy mi, magyarok betola­kodtunk az n országukba. Ezt tanítják nekik az iskolában — mondták Vácon a pedagó­gusok. Zsámbékon a Bethlen Gá­bor Közösség 72 telket vásá­rolt. hogy építkezzenek rajta. Kérdésemre Bereczky Zoltán Tök-Zsámbék református gyü­lekezetének lelkésze elmond­ta: — Az értelmiségiek marad­nak, hiszen állást kaptak, la­kást vettek vagy éppen most építkeznek. Zsámbékon volt ugyan egy-két család, aki ha­zatért, ezért visszalépett az építkezéstől, de helyettük újak jöttek. Akinek hozzátartozói maradtak otthon, aki nem tud­ta családját elhozni, már mind hazament. De akik minden hi­dat felégettek, és itt már eg­zisztenciát teremtettek, épít­kezni kezdtek, azok biztosan itt maradnak. Zsámbéki tervek Várható, hogy felhívás ér­kezik Erdélyből: kell az értel­miségi. a szakember. Magyar- országon van már egy vékony réteg, aki arra készül hogy két-három évre Erdélybe men­jen dolgozni. Készülődnek az üzletemberek is, hiszen nagy lehetőségek hazája lesz most Erdély. Olcsó a munkaerő, ma­gas a kultúra, a gazdasági élet pedig hamar utoléri majd a magyarországi színvonalat. Ahogyan Magyarország alkal­mas a nyugatiaknak befekte­tésekre, ugyanúgy Erdélyben is érdemes lesz beruházni. Szí­vesen is fogadják őket. Per­sze hangsúlyozom, nem biz­tos, hogy ugyanaz az értelmi­ségi réteg, és nem biztos, hogy ugyanaz a vállalkozói réteg készülődik, aki eljött, ha­nem itteni magyarok, olya­nok, akik talán még sohasem jártak odaát. Gondoljunk csak a rengeteg taxisra, akik a forró napokban átmentek segí­teni, csomagot szállítani,, vál- lalva, hogy kilövik alóluk a gépkocsit. Nem erdélyiek vol­tak. Sőt a legveszélyesebb helyen és időben — amikor a rádió nyomatékkai óvott mindenkit attól, hogy útra­keljen — velem jött ZinJc Im­re, zsámbéki tanácselnök! — mondja Bereczky Zoltán. Né­hány óra múlva indul Er­délybe, 40 tonna élelmiszert visz. Adomány, egy városnak lesz a vacsorája. rrl“' — Mi. 4gsz a Bethlen Gábor közösség sorsa? — Természetesen továbbra is működik a BGK. Eddig a menekültek fő egyesülete volt, de emellett más funk­ciót is betöltött, s ezután is szervezi az itt élők közösségi életét, az erdélyi kultúra ma­gyarországi terjesztését. Inté­zi a zsámbéki építkezést, és vállalja a tagok érdekvédel­mét, hiszen az erdélyiek hely­zete — állampolgárság, beil­leszkedés tekintetében tovább­ra sincs rendezve. Közremű­ködik a zsámbéki Tanítókép­ző Főiskola programjában is: erdélyi gyerekeket hívtak meg nyárra: egy hónapos bentla­kással magyar nyelv- és iro­dalom-. történelem- és vallás- oktatásban részesítik őket. Szegő Krisztina GYERMEKEK FAGYHALÁLA Nyolc kisgyermek halálát okozta a központi fűtés rend­szerének meghibásodása az uljanovszki gyermekotthon­ban. Az egy és három év kö­zötti, alvó gyermekek a vasár­napra virradó éjszaka fagytak meg, amikor is a városban mínusz harminckét fokra süly- lyedt a hőmérő higanyszála, és a távvfűtést biztosító veze­ték egy szakaszán is csőtörés történt. Uljanovszk két kerületében több ezer családi otthon ma­radt fűtés nélkül. A javító­munkásoknak három óra múl­va sikerült kicserélniük a megsérült csőszakaszt, de mű­szaki gondok miatt a távfűtés csak jóval később indult be. A városban szünetel a tanítás, ugyanis több épületben be­fagytak a fűtöcsövek. A pártok zöme ellenzi a „pozitív diszkriminációt ” Ki képviselje a nemzetiségeket? Pontosan egy hét múlva kezdődik az Országgyűlés ja­nuári ülésszaka, amelynek sok egyéb között az egyik legfonto­sabb napirendi pontja az lesz, hogy miként oldható meg a nemzetiségek parlamenti kép­viselete. Mint ismeretes, a honatyák már korábban meg­egyeztek abban, hányán kerül­hetnek be az egyéni választó- kerületekből, s hányán a listá­kon a T. Házba. Nem tudtak dönteni viszont arról, hogy ki és milyen módon képviselje a H hazai nemzetiségek érdekeit. Bár a választásokig alig va­lamivel több, mint két hónap van hátra, az érintettek — a Belügyminisztérium, az Igaz­ságügyi Minisztérium, a Mi­nisztertanács nemzetiségi és kisebbségi kollégiumának tit­kársága, valamint az egyezte­tésre felkért pártok — mind a mai napig nem tudtak megál­lapodni a jövő kedden előter­jesztendő változatról. — Hol tart ma az előkészí­tés? — kérdeztük Tóth Zoltánt, a Belügyminisztérium válasz­tási irodájának főtanácsosát. — A részletes vitára két szakmai csomagtervet készítet­tünk elő — mondta. — Az el­sőnek az a lényege, hogy nem parlamenti képviselettel, ha­nem a köztársasági elnök mel­lé rendelt tanácsadó testület felállításával lehetne megolda­ni a kérdést. Ez alapvetően javaslataival segíthetné azt, hogy e magas méltóság betöl­tője eredményesen képvisel­hesse a nemzetiségeket. Az el­képzelés egy másik eleme, hogy szükség lenne egy nemzetiségi állampolgári szóvivő parla­menti megválasztására is, sőt az Országgyűlés — ügyrendjét módosítva — nemzetiségi kép­viselőket hívhat meg tanácsko­zási joggal üléseire. E javasla­tok az alkotmány módosítása nélkül fogadhatók el. O S mi a másik csomag tar­talma? — Ennek az a lényege, hogy az alkotmány módosításával, külön törvényjavaslat elfoga­dásával, intézményesen lehetne megoldani a nemzetiségek kép­viseletét. Mi ezt szakmai kö­rökben úgy neveztük el, hogy „pozitív diszkriminációt” alkal­maznánk, hiszen az ebbe a körbe tartozó népcsoportok bi­zonyos előnyhöz jutnának. Ja­vaslatunk szerint ugyanis va­lamennyi nemzetiség egy-egy képviselőt küldhetné a T. Ház­ba, s ezek a honatyák ugyan­olyan jogokat kapnának, mint bárki más. 0 Az eddigi megbeszélése­ken hogyan fogadták az érin­tettek ezeket az elképzelése­ket? — A pártok zöme az első megoldást támogatja, arra hi­vatkozva, hogy a választások során feltehetően több nemze­tiségi képviselő is bekerül majd a partementbe, tehát nem marad egyetlen népcsoport sem képviselet nélkül. 0 Kompromisszum nem kép­zelhető el? Többen felvetették például, hogy az állandó ta­nácskozási joggal meghívott nemzetiségi képviselők a nem­zetiségeket érintő kérdésben rendelkezhetnének szavazati, vagy akár vétójoggal is. — Nem tudok jósolni. Az bi­zonyos, hogy a csütörtöki kor­mányülés e kérdésben döntő lehet, mert tudomásom szerint a résztvevők megvitatják a ja­vaslatokat. Szerintem a végső szót majd úgyis a T. Ház mondja ki. ■ r. z. r­Jelcin a Szovjetunió jövőjéről Föderatív szövetség? A Szovjetuniót egy haldokló beteghez hasonlította Borisz Jelcin a tokiói nemzeti sajtó­klubban kedden tartott tájé­koztatóján. A betegségen csak az segítene a radikális néze­teiről ismert politikus szerint, ha ,,a szovjet reformokat a fejükről a talpukra állítanák, és helyt adva az alulról jövő kezdeményezéseknek, radiká­lis reformokat hajtanának végre, úgy, mint ahogyan azt több kelet-európai országban tették’’. Ha Mihail Gorbacsov az óvatos reformok politikájával próbál a jövőben is manőve­rezni, fennáll annak a veszé­lye. hogy a katasztrofális gaz­dasági helyzet és a köztársa­ságokban dúló etnikai vihar olyan tragédiába torkollik, mint ami Romániában történt — mondotta. A legfelsőbb tanács elnök­ségi tagja (aki tíznapos elő­adó körúton tartózkodik a tá­vol-keleti országban) azt is kifejtette, hogy elkerülhetet­lennek tartja a többpártrend­szer bevezetését csakúgy, mint az egyes köztársaságok maximális autonómiájának biztosítása érdekében az al­kotmány revízióját és a Szov­jetunió föderatív szövetséggé történő átalakítását. „Ebben a kapcsolatrendszerben a köz­ponti kormánynak csak mini­mális hatalma lenne” — fűzte hozzá. amelynek résztvevői hatható­sabb intézkedéseket követeltek az örmény lakosság védelme érdekében. Karabah-hegyvidé- ken sem szünetelnek az össze­csapások, változatlanul tart a közutak blokádja. Az Azerbaj­dzsán Népfront ugyanakkor az örmény területek blokádja mellett határozatot hozott ar­ról is, hogy az erősítésként át­dobott belügyi alakulatokat is blokád alá helyezi, megakadá­lyozza, hogy közlekedési esz­közökhöz jussanak. Újabb tárgyalási forduló Februárban Moszkvában

Next

/
Thumbnails
Contents