Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-16 / 13. szám
1990. JANUÁR 16., KEDD Jogi tanácsok Köteles rész • Szívességi lakáshasználat A lakáscsere illetéke • Szombati tálára Beteg lett az asztalos • Egy szlgetújfalul nyugdíjas édesanyja családi házában lakik. Nemrég tudta meg. hogy a házat az egyik unokára hagyta a nagymama. Jogos-e ez az ajándékozás és mi lesz velem, ha édesanyám már nem él? — kérdezi. Olvasónk kérdésében kétféle probléma jelentkezik. Az egyik az, hogy valaki a saját tulajdonával milyen módon rendelkezhet, a másik pedig a lakás használatára vonatkozik. A saját vagyonnal való rendelkezésnek igen szűkek a korlátái. Ennek megfelelően bárki eladhatja, elajándékozhatja vagy megterhelheti vagyonát. Ennek a rendelkezésnek a köteles rész azonban határt szab. A tulajdonos ugyanis csak részben dönthet saját vagyonáról, ha leszár- mazója, házastársa vagy más törvényes öröklésre jogosult rokona van. Ezeket a személyeket ugyanis köteles rész illeti meg. Köteles rész címén a gyermeket (vagy más le- származót) és a szülőt annak a fele illeti meg, ami neki tör. vényes öröklés címén egyébként járt volna. A házastárs esetében más szabályok érvényesülnek, ha ugyanis őt haszonélvezeti jog illeti meg, akkor az ő köteles része a haszonélvezeti jognak olyan kor. látozott. mértéke, amely a megélhetéséhez szükséges. Természetesen ilyenkor a házastárs vagyonát és más anyagi viszonyait is figyelembe veszik. Amennyiben a házasságból nem született gyermek és ezért a házastárs örököl, ugyanúgy fél örökrészre jogosult, mint más. A köteles részt tehát sem elajándékozni, sem másra végrendeíetiieg ráhagyni nem lehet. A köteles rész szabályai csak akkor érvényesülnek, ha az elhunyt tulajdonos a jogosultat kitagadta. Kitagadásnak azonban csak a törvényben meghatározott súlyos jogsértés esetén van meg a lehetősége. Ebből következően tehát a megajándékozott felel a köteles rész erejéig. Mindez azt jelenti leegyszerűsítve, hogy az ajándékba kapott ingatlannak a tulajdonosa lesz, de a köteles résznek megfelelő összeget — ha olvasónk azt igényli! — ki kell fizetnie. A másik kérdés a lakáshasználatra vonatkozik. Olvasónk mint a tulajdonos családtagja haszálja az ingatlant, így őt szívességi lakáshasználónak kell tekinteni. A használatról a felek írásban vagy _ szóban, esetleg ráutaló maga- ' tartással állapodhatnak meg. Előfordulhat, hogy a lakás- használat kérdésében a felek nem tudnak megegyezni (pl. a családtag nem hajlandó a lakást elhagyni), ilyenkor a tulajdonos a bíróságtól kérheti a használat megszüntetését. A jogvita során figyelembe kell venni, hogy a szívességi lakáshasználat bármikor vissza, vonható, illetve megszüntethető, de természetesen a lakáshasználó igényét, illetőleg elhelyezését ki kell elégíteni. Ha tehát a kiürítésre kötelezett nem minősül rosszhiszemű lakáshasználónak, elhelyezéséről a tulajdonos, illetőleg a haszonélvező köteles gondoskodni. 9 Hármas lakáscserével került új otthonába B. Gy. szi- getszentmlklósi lakatos. Azt szeretné megtudni, ilyenkor hogyan állapítják meg a vagyonszerzési illetéket. Lakástuladon egymás közöt. ti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélni kívánt ingatlanok — terhekkel nem csökkentett — forgalmi értékének a különbözete. Ha tehát az egyik ingatlanon OTP- tartozás áll fenn, ezt az értékkülönbözet megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Amikor több lakást cserélnek el egymással — mint levélírónknál is — ugyanez az elv érvényesül, vagyis ebben az esetben is az értékkülönbözet alapján kell illetéket fizetni. Mivel azonban itt több tulajdonosváltozás történik, az általános szabály alkalmazása esetén hátrányos helyzetbe kerülnének az állampolgárok, ezért úgy rendelkezik a törvény, hogy a legnagyobb, illetőleg a legkisebb értéket kell összehasonlítani. • Szombati napon túlórára köteleztek egy kerepestarcsai takarítónőt. Azt kívánja megtudni, hogy ilyen esetben a munkahelynek hogyan kell a végzett munkáját elismerni. A munkaidőt az általános szabályok szerint öt napra kell beosztani. Hetenként ezen felül egy pihenőnapot kell biztosítani —, amely általában vasárnapra esik —, egy napon pedig a munka alól mentesíteni kell a dolgozót. Legtöbb esetben ez a szombat. Azért írtam részletesen körül ezeket a szabályokat, hogy egyértel- műsítsem, különbség van e napok munkajogi megítélése között. Abban az esetben ugyanis, ha a dolgozót a rendes munkaidején felül szabadnapon (tehát szombaton) kötelezik munkavégzésre, az ilyen tevékenység munkanapon való munkavégzésnek minősül, ami azt jelenti, hogy az első két órára 25 százalékos, további két órára pedig 50 százalékos túlmunkadíjra jogosult, és csak ezt követően kell 100 százalékkal elismerni munkáját. Természetesen a kollektív szerződés rendelkezhet ennél kedvezőbb százalékról is. Más a helyzet a pihenőnapon (vasárnap) végzett tevékenységnél. Ekkor ugyanis, már a munka megkezdésétől jogosult a dolgozó a 100 százalékos pótlékra. • Egy beépített szekrény el- készítését rendelte meg F. V. gödöllői gépkocsivezető egy ismerős asztalostól. A munka azonban igen rossz minőségben készült el, mert mint utóbb kiderült, nem a mester, hanem egyik rokona állította össze a bútort, mivel az asztalosnak időközben eltörött a keze. Me- lyikőjüktől kérhetem a kártérítést? Amikor valaki meghatározott munka elvégzésére köt megállapodást, általában az iparos személyének ismeretében teszi meg azt. Az általa végzett munkák alapján dönti el, hogy megrendelést ad-e vagy sem. Mindebből az következik, hogy a megbízott személyesen köteles eljárni a munka végzése során. A munka jellege azonban olyan is lehet, hogy a közfelfogás szerint az többféle tevékenységet igényel. Ilyenkor természetesen a termékhez ezeket az alvállalkozókat is igénybe vehetik. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a megbízó is tudja — és ehhez hozzájárul — azt, hogy más is részt vesz a munkában. Ilyenkor szerződésszerűen jár el a megbízott. Van azonban olyan eset, amikor jogosulatlanul, esetleg megtévesztéssel más mun. kájával visszaélve nem a megbízott végzi el a tevékenységet, hanem azt más, esetleg kontár személlyel készítteti. Ez esetben minden kárért felel, amely a megrendelőt érte. Más a helyzet akkor, ha személyén kívül rejlő ok miatt nem tudott eleget tenni vállalásának. Ilyenkor — mint esetünkben is — az igénybe vett személyért nem felelős — ha bizonyítja, hogy a kiválasztásában, utasításában és ellenőrzésében úgy járt el, ahogy adott helyzetben elvárható. A leírtak alapján tehát valószínűsíthető, hogy a rokont kell perelni. ^ Tíz nap c 5rendeletéi c Módosították a munka törvénykönyvéi. Az 1989. évi XLI. törvény megtiltja, hogv a munkaviszony létesítésekor a dolgozók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk munkavállalói érdekképviseleti szervhez való tartozásuk, illetőleg politikai meggyőződésük miatt hátrányosan megkülönböztessék. A jogszabály a Magyar Közlöny 1989. évi 91. számában jelent meg. A Magyar Közlöny 1989. éyi 92. számában jelentek meg az 1990. évi adójogszabályok módosításai. Az 1989. évi XLIII, törvény az állami vagyon utáni részesedésről, a XLIV. a vállalkozói nyereségadóról szóló törvény módosításáról, míg a XLV. a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szól. Ugyancsak ebben a közlönyben jelent meg a cégbejegyzésről és cégjegyzékről szóló 13/ 1989. (XII. 16.) IM rendelet. A 9/1989. (XII. 19.) B.M rendelet hatályon kívül helyezte a rendőrhatósági kényszerintézkedésekről szóló jogszabályt. A rendelet a kihirdetésének napján lépett hatályba és ezzel egyidejűleg az elrendelt rendőrhatósági kényszerintézkedéseket meg kell szüntetni. A rendelet hatálybalépése előtt a rendőrhatósági kényszerintézkedés szabályainak megszegése miatt kiszabott büntetés pedig nem hajtható végre. A jogszabály a Magyar Közlöny 1989. évi 93. számában jelent meg. Tv-figyelő' ÖLD MEG A MÁSIK KETTŐT. Gondolom senkit sem kell meggyőzni arról, hogy televíziós filmgyártásra pedig szükség van. Szüksége van rá a nézőnek, a televízió elé ülő polgárnak, hogy a képi művészet eszközeivel feldolgozva kaphasson választ forrongó világunk jó néhány, személyét is érintő kérdésére. Szüksége van rá a film művészeinek, hiszen ritka lehetőség, hogy milliókhoz szólva mondhassanak véleményt arról, ami velünk és körülöttünk történik. Rozgonyi Gábornak, Verebes Istvánnak, akik a forgató- könyvet írták, és Szurdi Miklósnak, aki minit író és rendező működött közre, most arra volt szüksége, hogy egy szerelmiháromszög-történettel elegyített, kommandófilmbe oltott magyar krimit írjon. A témaválasztás ellen végül is nem lehet kifogásunk. A nézőnek, könnyen lehet, hogy már elege van o pártállam felszámolásából, a megélhetési gondok ecseieléséböl, a társadalmi problémákról. Sze- re.lmesfilmet, szexet, krimit, szörnyű nagy pofonokat akar látni. Most megkapta. Valamenynyit egyszerre. Nem kell video, Sky Chanell, Super Chanell. Mi magyarok ismét feltaláltunk valamit. Fölösleges órákig ülni a képernyő előtt, hogy élvezhessük az erotikát, a romantikát, krimit és kommandóakciót. Azt kérdezheti a kedves néző, hogyan sikerülhetett nekünk az, ami az előbb felsorolt filmműfajokban a sok pénzzel, óriási stábokkal, kiváló rendezőkkel és nagy filmkultúrával rendelkező amerikaiaknak, franciáknak, olaszoknak eddig még sohasem sikerült? Sajnos nem sikerült. Ebben a mi filmünkben a szex túlságosan ártatlan volt, a szerelem túlságosan közönséges, a Az Akadémia rendkívüli közgyűlés előtt Új alapszabály-tervezet A Magyar Tudományos AkaÍ 'démia február 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlésén ' a tudós testület új alapszabályainak tervezete és az indoklásként elhangzó állásfoglalás lesz a vitatéma. Az Akadémia szerepéről, jövőjéről, lehetséges programjairól tanácskoznak. Az Akadémia által alkotott alapszabályok jóváhagyása a Minisztertanács jogkörébe tartozik. Sürgős feladat az alapszabályok kialakítása — mondotta Király Tibor akadémikus, megbízott főtitkárhelyettes Molnár Erzsébetnek, az MTI munkatársának érdeklődésére. Az Akadémia már az 1989. évi közgyűlésén megfogalmazta azt az igényt, hogy alkossanak akadémiai törvényt, és módosítsák az alapszabályokat. Ezekben rögzítsék az Akadémia érdekképviseleti szerepét, köztestületi jellegét, autonómiáját, szervezetét és működésének rendjét. Az 1989. évi közgyűlés elfogadta a törvénykoncepció tervezetét, s ezt szakmai és társadalmi fórumokon is megvitatták. Ezeken sokan kifejezték fenntartásukat a tervezetre vonatkozó egyes elgondolásokkal szemben; hangot kapott az a vélemény is, hogy az Akadémiáról szóló törvényt az ugyancsak előkészítendő feltörvénnyel együtt az Országgyűlés söoktatási terjesszék elé. Az új alapszabályok megalkotása azonban nem késhet tovább, már azért sem, mert a legutóbbi közgyűlés óta jelentős társadalmi, politikai, jogi változások következtek be hazánkban. és az alapszabályokba foglalt elvek iránymutatók lehetnek a törvény megalkotásához is. krimi izgalommentes és logikátlan, az erőszak pedig pu- hány. Kár, hogy minderre csak a történet végén derült fény. PÁRHUZAMOS ÉLETRAJZOK. Az ötlet, hogy két házaspár életútjának dokumentumfilmes feldolgozásával az egyediből valami általános igazságra sikerül majd fényt deríteni, dicsérendő. így van ez akkor is — s ez a filmből végül is kristálytisztán kiderült — átlagember nincs. Mert aligha hihető, hogy a művészi ambíciókat melengető újságíró egy személyben reprezentálná a harmincas értelmiségi korosztályt, s ugyanúgy a munkásházaspár sem testesítette meg az úgynevezett, igazából nem is létező osztályát. Még inkább nem igaz, hogy ők négyen lennének a magyar középosztály, a kisember. Ennek a négy embernek a sorsa jó néhány megnyilvánulásában mégiscsak ismerős volt. Így vagy úgy, de átélték, élik az elszegényedést, tanúi a régi struktúrák, tabuik és dogmák felbomlásának, botladozó részesei, még inkább áldozatai annak, amit ma ki-ki egyéni ízlése szerint békés forradalomnak, felfordulásnak, rendszerváltásnak nevez. Ami e dokumentumfilm négy szereplőjét illeti, tulajdonképpen az derül ki, hogy nem szeretik, hogy nekik jut a nagy idők tanúja szerep, elegük van már a történelemcsiná- lásból. Nyugalomban, csendesen, egy társadalmi viharoktól mentes országban szeretnének élni. Ki tudja, lehet, hogy mégiscsak így gondolja a többi átlagember is? Csulák Andris Iskola polgár-alapítvány Diákok és pártok Az alapítványok idejét éljük. És a demokráciáét. Meg a reformokét, a nyitásét, az Európához zárkózásét, és ki tudja még miét. Mindenesetre nehéz időket is élünk. Szóval az ember manapság meg sem lepődik azon, ha arról olvas, létrehoztak egy alapítványt, amelynek célja többek között segíteni a „globálisan gondolkodni, lokálisan cselekedni’’ alapelv gyakorlati megvalósulását, az Európára és a világra való nyitást, támogatni a felnőttrangú állampolgárrá válást, a dekomrácia fejleszA tettes volt a „koronatanú Gyilkosság a konyhában Még ma sem lehet megdöbbenés nélkül gondolni arra a baljós végű szőlő préselésre, ami alig egy éve történt. Pilisvörösvár lakosságát aggodalom és borzadály járta át, hogy náluk ilyesmi előfordulhatott. A két helybeli család élete ezen az őszi napon is úgy kezdődött, mint máskor. Az egyik asszony útravalót készített a munkába induló férjének, a másik pedig meghagyta urának, mire hazajön, lássa el otthon a ház körüli munkákat, és ahogy megbeszélték, a szőlő préselését is csinálja meg. Éppen a kapuban állt, mikor meglátta a pesti buszhoz igyekvő, tőle néhány száz méterre lakó falubeli ismerősét. Meghívta egy italra, amiből aztán kettő lett. Bent, a lakásban elfogyasztottak néhány pohár házi pálinkát. Ügy hozta a beszélgetés sora, hogy megegyeztek, együtt préselik ki a szőlőt. Azt már csak a sorok írója gondolja, hogy szó lehetett köztük pénzről is, hiszen az ismerős szomszéd azért indult a fővárosba, hogy munkát keresTöbb szakmában is dolgozott, általában azonban alkalmi munkákból tartotta el népes családját. Délre végeztek is a munkával, közben megittak fejenként úgy két-két liter bort. A sárga fődig lerészeged- tek. Alig tudtak bevánszorogni a pincéből a lakásba. Ott aztán — mi okból, azt már kideríteni nem lehet — az életben maradt férfi szerint váratlanul és minden ok nélkül az elöl haladó gazda tenyérrel arcul vágta őt nagy erővel. Ezután az egyébként békés természetű két férfi egymásnak esett, úgy összegabalyodtak, hogy verekedésük a gazda halálával végződött. Pedig ezelőtt sohasem civódtak, nem voltak haragban, sőt, többször segítettek egymásnak. A gazda felesége szűnni nem akaró nyugtalanságot érzett egész nap. Nagy bajt sejtett. Munkahelyéről hamarabb indult haza. Amikor a pesti buszról leszállt, nyugtalansága csak nőtt, látva, hogy, mint mondja, „lábak mentek befelé kapujukon”. Ettől megszapo- rázta lépteit. Még erősebb balsejtelmek kerítették hatalmukba, mikor ismerőseit meglátta, kik lesütött fejjel, köszönés nélkül mentek el vele szemben. Az utolsó lépéseket a házukhoz már futva tette meg a kétségbeesett asszony, és ami otthon elébe tárult, az kész borzadály volt Férje a konyha kövezetén arcra borulva, vér- vefagyva, elnyúlva feküdt. Rajta már nem segíthettek, az orvos csak a halál beálltát tudta megállapítani. A gyanú egyértelműen a délelőtt náluk dolgozott szomszédjukra terelődött, aki a rendőrségen már elismerte, hogy ő szúrta le a sértettet. Nehéz volt a nyomozók munkája. Az nem volt vitás, hogy gyilkosság történt, és annak elkövetője a letartóztatott személy. De hogy mi előzte meg a véres leszámolást, pontosan nem tudhatták, hiszen az elhunyt már nem mondhatott ellent a gyanúsított vallomásának. Utólag így már azt sem lehetett tisztázni, hogy a súlyos részegség mit váltott ki a sértettből. A gyanúsítottnak azt az állítását sem tudta ténybeli tanú meg cáfolni, hogy a megölt sértett minden előzmény nélkül fordult szembe nagy hirtelen segítőtársával és ütötte meg őt A gyanúsítottnak azt az állítását sem tudták megdönteni, hogy csak úgy tudott megszabadulni szorongatott helyzetéből; miután sikerült a támadó kezéből kicsavarnia a kést — nagy erővel döfte a 20 centi- méteres pengehosszúságú ke nyérvágót társa szívébe és mellébe, aki ott, a lakásban rövid időn belül elvérzett. Az orvosszakértő szerint az elhunyt vérében 3,20 ezrelék, a tettes vérében 2,64 ezrelék volt a véralkoholszint, ami alkoholtól súlyosan befolyásolt állapotnak felel meg. A Pest Megyei Bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok, a vádlott, a szomszédok és családtagok vallomása, a helvszin és az egyéb körülmények alapján megállapította az emberölés bűntettének elkövetését. Ezért a vádlottat 3 évi börtönbüntetésre ítélte és 2 évre a közügyektöl eltiltotta. Súlyosbítóként értékelte az ittas állapotot, de alkalmazhatónak találta a jogos védelemre vonatkozó enyhítő paragrafusukat. Megállapította, hogy az elhunyt jogtalan támadásának kivédéséhez szükséges mértéket a vádlott — igaz, ijedtségből, zavaradottságból — túllépte, ezért felelni kell tettéért. A Legfelsőbb Bíróság a napokban utasította el a megyei ügyész sú- lyosbítási fellebbezését. Tehát immár jogerős az első fokú ítélet, és elrendelték a vádlott kényszergyógykezelését is. Dr. Molnár József téséhez szükséges szervezési képességek kialakulását, a reformképesség szubjektív oldalának létrejöttét. Majdnem egy éve például, tavaly márciusban, hasonló elképzelésekkel hozott létre hat magánszemély „Iskolapolgár” néven egy közéleti alapítványt. A szó, amely Pál Tamás szociológus találmánya, nem kevesebbet jelent, mint azokat a nőket és férfiakat, lányokat és fiúkat, tehát felnőtteket és gyerekeket, akik az iskolákban dolgoznak, tanítanak, tanulnak. Vagyis mindenkit, a pedellustól a földrajztanárnőig, bár az utóbbiról Cseh Tamás biztosan többet tudna mesélni. A már említett célokon kívül az „Iskolapo!gár”-alapít- vány mindenesetre feladatának tekinti valamennyi olyan helyi vállalkozás gyámolítását, amelyben közösségfejlesztés révén kívánják elérni az állampolgári képességerősítést. Ennek keretében segítik az alapítók Pest megyében a budaörsi állampolgár kört, a ceglédi „DE-HÁT” klubot, az érdi Bolyai Általános Iskola táborait, valamint a Pest megyei „Gordius” Pedagógus alkotóműhelyt. Az országos tevékenységi körű. de Budakeszin működő alapítvány most újabb sikeresnek ígérkező dologgal próbál aktivitásra ösztönözni. Szervezői pályázatot írtak ki minden oktatási-nevelési intézményben dolgozó és tanuló ..iskolapolgár” számára. A magyarországi képviselőválasztásokat. illetve azoknak az iskolai közéletre gyakorolt hatásait kellene feldolgozniuk a jelentkezőknek. A január közepéig elkészíthető pályaműveknél különösen a különböző pártok iskolai megjelenésére, a diákság életében jelentkező befolyásukra kíváncsiak a kezdeményezők. Persze, ahogy az ember a jelenlegi helyzetet elnézi, a pártokkal kapcsolatban akad még egy-két érdekesség az iskolákon kívül is. De ez maradjon csak zárójelben. F. Zs.
