Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-16 / 13. szám
1990. JANUÁR 16., KEDD 5 A szépség nem lehet az élethez való jog feltétele Vödörben utaznak a varangyok — Szereti ön a varangyosbékát? — Nem! — Miért nem? — Mert ronda. A két kérdést tegnap körülbelül 25-30 különböző életkorú, nemű, műveltségű és érdeklődésű embernek tettem fel, mindannyiszor a fenti párbeszéd kerekedett belőle. A vége felé már bosszankodtam, a harmincadiknál pedig kezdett az emberségről alkotott véleményem a fent említett kétéltű mélypontja alá süllyedni. Ha azonban őszintén meggondolom, lehet, hogy én sem válaszolnék másként, ha engem megkérdeznének. Igen, a varangyot jómagam sem jegyzem a kedvenc állataim között. Az azonban biztos: soha nem lennék képes bántani, sőt úgy gondolom, mindent el kell követni védelméért. Nem pusztán azért, mert védett, mert hasznos, mert értékes állat, s mert békák nélkül csonka lenne a természet — hiszen helyük van az ökológiai láncban —, hanem azért is, mert tisztelem az életet és mert tudom, hogy a varangy ugyanolyan érző élőlény, mint a szép hangú énekes madár, a díjnyertes perzsamacska, vagy a festő ecsetjére méltó versenyló. Akkor is, ha nem olyan szép, mint ők. Nagy kár a fiatal állatokért brigáddal dolgoztunk. A mentéseken kívül szép tudományos sikereket is elértünk: elsőként mutattuk ki a gyepi béka (Ra- na temporária), valamint a vörös hasú unka zöld hátú változatát (Bonbina Bonbina viridis) jelenlétét a Börzsöny hegységben. Legnagyobb eredményünknek azonban azt tartom, hogy évről évre több és több érdeklődő csatlakozik hozzánk, ezzel a környezetvédelmi nevelés területén is hatalmas lépéseket teszünk. Idén is lesz akció — Mi lesz 1990-ben? — A közúti forgalom idén sokszorosára nő az utakon. Természetesen folytatódik az akció. — És ki hogyan vehet részt benne? — Az akcióban való részvétel nem igényel különleges szakismeretet. Közre lehet működni adatszolgáltatóként — hol legyen mentés, hol vannak veszélyes területek —, szervezőként, és mentő munkásként. Klubok, szakkörök, egyesületek és magánszemélyek jelentkezését várjuk. Célszerű ha egy- egy csoport visz magával „íródeákot” is, akinek az adatokat diktálhatják, illetve ha gyerek- csoportról van szó, felnőtt kísérőt. Az akció kezdetét előre megbeszélt rádiólánc jelzi majd, mivel a kezdési időpont a békák vonulásának, illetve az időjárásnak a függvénye. A kitöltendő adatlapot és az állatok leírását — könnyen felis; mérhetőek.—. minden csoport megkapja. — Hol lehet jelentkezni? — Február 17-én és 18-án 10 és 18 óra között a Ferihegyi út 115. szám alatti általános iskolában kétéltű- és hüllőnapokat rendezünk sok programmal, videóval, előadásokkal, diavetítéssel és állatkiállítással egybekötve. Szegő Krisztina sék’etet, a páratartalmat feljegyezzük, az állatokat pedig vödrökbe gyűjtjük és álvisszük a veszélyes útszakaszokon. Az aszfalton lévő példányokat a forgalom néhány perces leállítása után szedjük össze, udvariasan a vezetők türelmét kérjük erre az időre. Az adatokat felhasználjuk a vándorlás sajátosságainak tudományos vizsgálatához is. Az első évben körülbelül 1600 egyedet, 1,2 millió forint eszmei értékben juttattunk el biztonságban a párzóhelyre. Az eredményes munka jó közösséget kovácsolt, tavaly óta már külföldről is érkeznek jelentkezők., Az akció második évében, a kapott bejelentések alapján, új helyszíneket is megvizsgáltunk. Tavalyelőtt már 250 résztvevővel 8600 állatot mentettünk át. Az adatok feldolgozásából pedig egy harmadik helyezést elért egyetemi tudományos diákköri munka született. Pest megyéből az ócsai Bolyai János Gimnázium természetvédő diákköre csatlakozott hozzánk 1988-ban. Ök az ócsai tájvédelmi körzetet átszelő, Bugyi község felé vezető műút három ^kilométeres szakaszán dolgoztak. NEMZETKÖZI BRIGÁD Tavaly kétéltű- és hüllőnapokat rendeztünk. Az előadók közt a középiskolás tanulótól az akadémikusig mindenki ingyen dolgozott ezért az ügyért. A helyszínek közé felvettük az épülő MO-s körgyűrű területét is. Ekkor már nemzetközi „A szépség nem lehet az élethez való jog feltétele’’ — mondja Puky Miklós, a gödi MTA Magyar Duna-kutató Állomásának nemzetközi szakmai berkekben is ismert, fiatal — mindössze 28 éves — biológusa, a varangy akciócsoport vezetője, aki már eddig is sokat tett ezeknek az állatoknak a megmentéséért. — A varangy akciócsoport negyedik éve működik — mondja. — Magyarországon valamennyi kétéltű állat védett, mégis igen sok pusztul el. Ivás idején, évente kétszer egyes országutakon két-három kiloméretes sávban több tízezer béka kel át az úttesten. Igen lassan haladnak élőhelyükről peterakó helyükre és vissza. Egy óra alatt alig huszonöt métert tesznek meg. Normál körülmények között egy varangy 19 perc alatt kel át az úttesten. Mennyi az esély a nagy autóforgalom közepette, hogy valamelyik célt is ér? Különösen szívesen üldögélnek, pihennek meg a naptól felmelegedett úttesten. A varangy igen konzervatív : oda vándorol petét rakni, ahol maga is kifejlődött, nem törődik vele, hogy útvonalára időközben nagy forgalmú országút épült, vagy más környezeti változások történnek. Még szomorúbb a „termé- szetkedvelő” kirándulók kegyetlenkedéseinek áldozatául esett állatok sorsa. Nagy kár a fiatalon elpusztult állatokért, hiszen természetes körülmények között egy béka akár 40 évet is megélhet, példányonkénti értéke pedig 500 és 1000 Ft között mozog. Angol példára először 1987 tavaszán szerveztünk mentéseket Királyréten és Parassa- pusztán. Ekkor 25 ember vett részt szabad idejében az akcióban. Királyréten a mentés és az adatgyűjtés mellett a résztvevők még ismeretterjesztést is vállaltak. Ezzel próbálták a kirándulókat a helyes viselkedésre szoktatni az erdőben. Paras- sapusztán a 2-es út mellett te- relőárok épült a pálya mellé, azért, hogy a varangyokat a meglévő csapadékátereszeken keresztül az országút alatti átkelésre szoktassák. A visszautat terelőhálókkal biztosították volna, ezeket azonban rendszeresen ellopják. Mivel ez a műszaki megoldás nem képes tehát megóvni az állatok életét. marad az emberi mentés. — Ügy érti, hogy kézben szállítják át a békákat? — Vödröt, gumikesztyűt, mérleget és adatlapot viszünk magunkkal. A békák adatait, nemét, faját, hosszát és a környezeti tényezőket, a hőmérAz oktatás kapta a legtöbbet A pártvagyon szeletei November végén, december elején az MSZP megyei elnöksége a Minisztertanács határozata szerint felmérte az MSZMP KB kezelésében volt ingatlanokat. Mint kiderült, kivétel nélkül állami tulajdonúak, így a vizsgálat csak a kezelői jogra, a telek és a rajta levő épületek nagyságára vonatkozott. — A párt vagyonának 88,5 százalékáról mondott le a megyében, összesen 78 ingatlanról. Negyvennyolc épületet megosztottak és tizenhetet tartottak meg, ebből azonban néhányat elcseréltek oly módon, hogy a helyi tanács hasonló méretű, minőségű helyiséget juttott helyettük — kapjuk a felvilágosítást Balázs Gézá- nétól, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettesétől. — Az MSZP csak azokat az ingatlanokat tartotta meg, amelyek további működéséhez feltétlenül szükségesek. Amikor tisztázódott, hogy melyek azok az épületek, amelyekről a párt lemondott, a helyi tanácsok összeültek a település pártjaival, szervezeteivel, hogy javaslatokat alkossanak ezek hasznosítására. A fő szempont az volt, hogy olyan funkciót találjanak, amely a lakosság számára valóban a legégetőbb, legszükségesebb gondokat oldja meg, valamint azokat a priorizált célokat, amelyeket a minisztertanácsi határozat megjelölt. A javaslatok azután a tanácstesületek elé, majd hozzánk kerültek. Kivétel nélkül minden javaslatot jóváhagytunk, egyetlen kikötésünk volt, hogy a döntés valóban közös megállapodás eredménye legyen. Lebonyolításáról regionális értekezleten tudakozódtunk az érintettektől. 9 Mennyire voltak zökkenőmentesek ezek az összejövetelek? — A legtöbb helyen gördülékenyen jöttek létre az épületek hasznosítására vonatkozó javaslatok. Ahol eltérő álláspontok alakultak ki, javasoltuk, vigyék újra testület elé a kérdést és vizsgálják meg gazdaságossági szempontból is. A helyi testületek állásfoglalását minden esetben jóváhagytuk. Törökbálinton például a Faluszépítő Egyesület — egyébként az MDF-en belül működik — olyan igényt nyújtott be, hogy helytörténeti gyűjteményt alakítsunk ki. Kérésüket nem tudtuk teljesíteni, mert a helyi tanács úgy döntött, hogy az MSZP marad az épületben, mivel nem mondott le róla. 9 Oktatási célokon kívül milyen javaslatokkal éltek a helyi tanácsok? — Egészségügyi, szociális és közművelődési célokat neveztek még meg. Könyvtárakat, klubhelyiséget, házasságkötő- termet terveznek, illetve azokon a helyeken, ahol a tanácsok rossz körülmények között dolgoznak, ott az apparátus elhelyezésének javítását tervezik. Cegléd például szálloda kialakítására kérte az egyik épületet. Ez is érthető, nőivel nincs a városban hotel, a tanácsoknak pedig az új szisztéma szerint vállalkozókká is kell válniuk. # Melyek azok a települések, ahol az oktatás is részesedik az épületekből? — Javasoltuk, hogy az MSZMP Pest Megyei Oktatási Igazgatóságát a felsőoktatás, a pedagógusképzés és az idegen nyelvű pedagógusképzés céljaira hasznosítsák, természetesen a megyei igényeket figyelembe véve. Kértük továbbá, hogy az ott levő kollégium segítse megoldani az ELTE Tanárképző Kara gödöllői épületében tanuló diákjainak kollégiumi elhelyezését, amíg a Művelődési Minisztérium meg nem oldja az ottani tarthatatlan helyzetet. Jelenleg ugyanis egy szakmunkásképző épületében helyeztük el őket, de egy újabb évfolya- rríot ez a kollégium már nem bír el. Oktatási célokat javasolt Nagykörös, Káka, Dunavar- sány és Pomáz. Dabason szakmunkásképzőt, Szentendrén középiskolát, Üllőn általános iskolai napközit, Kiskunlac- házán zeneiskolát, Ócsán kisegítő iskolát és szolgálati lakást, Érd-Parkvárosban, Du- nabogdányban, Nyáregyházán, Verőcemaroson általános isHozzászó/ás cikkünkhöz Nem lőttek együtt bakot A Pest Megyei Hírlap hasábjain 1989. XII. 30-án „Tsz-4 viasszá nem adunk” című cikkel kapcsolatosan, amelyben a vác- szentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet vezetőit, tagságát, enyhén szólva igen rossz színiben tüntették fel — néhány lényegi kérdést szeretnék megvilágítani, csupán azon okból, hogy valamelyest közelebb kerüljünk az igazsághoz. A cikk olvasása után több munkatársammal, termelőszövetkezeti tagokkal folytatott beszélgetéseimet követően az erősödött meg b/ennem, bennünk, hogy a cikk valamilyen módon előre megtervezetten úgy lett fölépítve, hogy jó színben tűnjön fel a 15 esztendővel ezelőtt működött egyik jogelőd termelőszövetkezet, nevezetesen a zsámboki Petőfi Termelőszövetkezet és rossz színben a másik két jogelőd, valamint a csupa negatívumot produkáló, 15 esztendővel ezelőtt létrejött Zöldmező Termelőszövetkezet. Tekintettel arra, hogy én magam, aki a vácszentlászlói Aranykalász Mg. Termelőszövetkezet elnöke voltam az egyesülés előtt és sok akkori alapító vezető és termelőszövetkezeti tag, ma is talán reálisabban tudja megítélni a helyzetet, hiszen azelőtt is, azóta is itt dolgozunk. egyetlenegy alkalommal sem. Nekem sem volt vadászcimborám. A vácszentlászlói Arany, kalász Tsz már az egyesülést megelőzően az országos gazdálkodási versenyben többször volt kiváló, az egyesült szövetkezet eredményes működését pedig az jelzi,'hogy 11 alkalommal volt egyfolytában kiváló. A beruházásainkat, a fejlesztéseinket a célszerűség és az ésszerűség jellemezte a közös gépvásárlásokban, építkezésekben, meliorációs mun- 1 kálótokban. Külön a zsámbo- ki térségben közel 15 000 000 forintot fejlesztettünk, mely természetesen tételesen kimu- • tatható. Ebben nem szerepelnek azok a beruházások, amelyek központi feládat ellátására lettek megvalósítva. Visszatérve az önállósodási törekvésre: az a célunk és az elképzelésünk, hogy megteremtsük szövetkezetünkön belül az igazi vagyonérdekelt- séget. A ma élő jogszabályok lehetőséget adnak a szövetkezet vagyonának 50 százalékban történő nevesítésére. A vezetőség bizottsága dolgozik ennek megvalósításán. Minden ma élő termelőszövetkezeti tag rövidesen vagyonhoz jut. Bízunk abban, hogy az új földtörvény a Parlament által elfogadásra kerül, s akkor lehetőségünk lesz a föld- vágyon nevesítésére is. Ezt követően eldöntheti minden termelőszövetkezeti tag, hogy egy jól prosperáló termelő- szövetkezetben hagyja-e a vagyonát, kiveszi-e azt és önállóan működteti vagy a tagok egy csoportja új termelő- szövetkezeteket alakít. Ezeknek a kérdéseknek az eldöntése a termelőszövetkezet tagságára, közösségére tartozik. Furulya* János, a Zöldmező Mgtsz elnöke A szövetkezet tagjai a mi tapasztalataink szerint rövid idő alatt megismerték egymást, eggyé vált a szövetkezet, figyelemmel a különböző termelési ágak szakosodására, együtt dolgozott és dolgozik ma is megértésben egymás községeiben, annak határaiban a három község termelőszövetkezeti tagsága. Ma tudom, hogy más viszonyok vannak. Az ország gazdaságának számos területén új kezdeményezések, önállósodásokra való törekvések kerülnek előtérbe. Ezt érthetőnek tartom. Nem tudom azonban elfogadni azt, hogy az önállósulási törekvést a volt jogelőd gazdaságok helyzetének negatív bemutatásával kellene indokolni. Én magam 1959-ben alapító tagiként léptem be a vácszentlászlói jogelőd termelőszövetkezetbe. 22 éve vagyok elnök, megéltem sok jót, de sok rosszat is. Valótlan indoknak tartom azt, hogy az egyesült szövetkezetben azért lettem én az elnök, mert megyei párt-vb-tag voltam, mert Borbély Sándor vadászcimborája voltam, aki havonta jelent meg vadászatra a szövetkezetben. Csak a dolgok helyesebb megítélése végett szögezem le, hogy megyei pb-, vb-tagnak 1975 márciusában választottak meg és Borbély Sándor a vácszentlászlói szövetkezet területén, de az egyesült szövetkezet területén sem vadászott kólái tantermeket terveznek, Százhalombattán kulturális, szociálpolitikai és oktatási célokat jelöltek meg. Jelenleg felmérjük, hogy azok a tanácsok, amelyek oktatási célra kérték az épületeket, milyen anyagi forrásokkal rendelkeznek, tudják-e biztosítani az átalakítást, a működtetést. ® Ha egyazon településen MSZP és MSZMP is alakul, ki marad azokban az épületekben, amelyekről nem mondtak le? — Az MSZP a jogutód párt. Az új MSZMP megalakulásakor ez a minisztertanácsi határozat már érvényben volt. Az MSZMP azonban ugyanolyan jogon kérheti a helyi tanácsoktól elhelyezését, mint bármely új párt. À helyi tanácsok szerződést kötöttek, hogy amíg a végleges hasznosítás ki nem alakul, a tanács biztosítja az MSZP által leadott épületek üzemeltetését, hogy az épületek tönkre ne menjenek, valamint állományban tartja a technikai dolgozókat, takarítókat, fűtőket. 9 Hogyan kezdhető meg a végleges hasznosítás? — Január 31-én a kormány dönt, egyetért-e a párt elszámolásával és a hasznosítási javaslatokkal. Ezt követheti a földhivatali bejegyzés. A földhivatal egyébként a felmérés időszakában is komoly munkát végzett. A legtöbb ingatlan kontrollálására egyébként Pest megyében volt szükség. Jó tanulsága volt a munkának, hogy a tanácsok saját ingatlanaikat, vagyonukat sem ismerik mindenütt, pedig mostantól már gazdálkodniuk kell majd. Példa erre, hogy akadt olyan épület, amelyről a párt nem akart lemondani, és kiderült, hogy nem is az ő kezelésükben van. Jelentkeztek továbbá olyan személyek is, akik maguk vagy rokonaik révén egykor tulajdonosaik voltak egyik-másik épületnek. Most a rendezés során szerették volna visszakérni azokat. El kellett magyarázni, hogy ezek állami tulajdonú ingatlanok, és jelenleg nem a tulajdonviszony, hanem csupán a kezelői jog megváltoztatása szerepel a napirenden. # Milyen egyéb vagyon került még átadásra? — A párt épületeiben levő ingóságok, ezeket a tanácsok többségében felértékelték és megvették, valamint a KISZ és az úttörőszervezet vagyona. Igen nagy és felelősségteljes munkát tudhatnak a hátuk mögött a tanácsok, amelyet rövid idő alatt, az MSZP- vel együttműködve, becsülettel és sikerrel ' hajtottak végre. Szegő Krisztina Minifarm és megélhetés Törlesztés élő állatban is Mini farmergazdaságok számára dolgoztak ki Hungahib fajtájú sertések tartására alkalmas komplett technológiai rendszert a Herceghalmi Állami Gazdaság szakemberei. A 20 kocás mini sertéstelep turnusonként 400 hízó felnevelését teszi lehetővé, ami akár egy egész falusi család tisztes megélhetésének is bizonyos anyagi háttere lehet. A minifarm iránt — a tervezők számításai szerint — főként azokban az iparkörzetekben lesz nagy az érdeklődés, ahol a szerkezetátalakítással összefüggésben növekszik majd a munkanélküliek száma, s főként sok eddig ingázó dolgozónak kell új kenyérkereset után néznie. A farm létrehozásának anyagi fedezetét részben újrakezdési kölcsönből, részben a Budapest Bank, illetve a herceghalmi gazdaság kedvezményes hiteleiből lehet biztosítani. Megoldható lesz az is, hogy a kölcsönt élő állatban fizessék vissza a gazdálkodók. A cikk ma kívülállóknak számító emberek meghallgatásával indult és tulajdonképpen a velem folytatott beszélgetésnél a cikk írója azokat ténynek vette, az általam elmondottakat pedig tagadásnak. Ezt vitatjuk. Van, amin viszont nem vitatkozunk. Nem vitatjuk azt, hogy az egyesülés gondolata 1973 nyarán nem a három jogelőd termelőszövetkezet vezetőinek, tagjainak gondolataiban született meg. Ez az egyesülés is, mint az országban más helyen is, felsőbb szintű elgondolás volt azzal együtt, hogy az előkészítés során sokan úgy láttuk, hogy a terület és a tőke koncentrációjában rejlő kedvező lehetőség jobb körülményeket teremt a gazdálkodásban. Szeretném határozottan leszögezni, hogy 1973-ban az egyesülés gondolata a zsámboki és a vácszentlászlói termelő- szövetkezet vonatkozásában vetődött fel először. Amikor Vácszentlászlón nem kevés szorongás után elfogadtuk a kezdeményezést, az akkori zsámboki vezetők vetették föl a hármas egyesülést. Ezt követően került sor a három szövetkezet vezetőinek sorozatos tanácskozásaira, majd a közös egyesülési koncepció kidolgozására. Ennek kidolgozásában részt vett mind a három gazdaság szakembergárdája. Noha tudom, hogy ez inkább egyesítés volt, mint egyesülés, hasonlóan másokhoz, mégis azt mondom, mindhárom termelőszövetkezet függetlenített vezetői, testületéi, tisztességes módon betartva a demokratikus lépcsőfokokat, dolgozott, majd végül a közgyűlések külön-külön döntöttek az egyesülést illetően.
