Pest Megyei Hírlap, 1990. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-16 / 13. szám
2 1990. JANtlÄR 16., KEDD Gorbacsov még nemet mondott A kötélhúzás folytatódik Egy jelen idejű határozott NEM, és több lehetséges, jövő idtjű IGEN. Így lehet egy mondatban összefoglalni Mihail Gorbacsov litvániai látogatásának eredményét. Amint az várható volt, Gorbacsov visszautasította a renitens balti köztársaság elszakadási törekvéseit, de nyitva hagyta egy esetleges későbbi kiválás lehetőségét és nem zárta ki az eddig tabuként kezelt többpártrendszer esetleges későbbi létrejöttét sem. A legnagyobb és nemzeti összetételét illetően leginkább egynemű balti köztársaság — a lakosság több mint nyolcvan százaléka litván — korántsem elégedett meg Gorbacsov ígéreteivel. A több mint hatszáz éves önálló államisággal rendelkező Litvánia nem kér a Szovjetunióban és a köztársaságban évtizedek óta szajkózott ígéretekből. Így, vagy úgy de mindenképpen ki akarnak lépni a szövetségből. A látogatás három napja alatt minden lehetséges eszközzel megpróbálták erről meggyőzni az SZKP első emberét, akit megérkezésekor többen máris „a szomszéd baráti állam vezetőjeként” üdvözöltek. Az LKP KB székháza előtti téren a korábbi, monolit baráti egységet hirdető jelszót átfestették: a sárga piros zöld nemzeti trikolóron litvánul és oroszul ez állt: „szuverenitás nélkül nincs Litvániának jövője”. Gorbacsov- nak minden bizonnyal feltűnt ez a felirat csakúgy, mint egy másik szellemes plakát: „Lenin szabadságot adott Litvániának, Sztálin elvette azt, és ön Gorbacsov most mit tesz?” A látogatás időpontját sokáig halogatták, s ez egyértelműen arra mutat: Gorbacsovnak idő kellett ahhoz, hogy felmérje, milyen döntés veszélyezteti legkevésbé a...vexesztr. rojka sorsát. A KB-plénumon elhangzott reagálásokból ítélve ugyanis nyilvánvaló volt, hogy sokan a gorbacsovi irányvonalat teszik felelőssé a Litvániában történtekért. A litván függetlenségi folyamat feltartóztathatatlan. Egyelőre Gorbacsov még nemet mondott és várhatóan hasonlóan foglal majd állást a KB februári ülésén is. Megfigyelők szerint ez azonban nem változtat a litvánok egységesnek tűnő elhatározásán : így vagy úgy, hivatalos formában is kilépnek a Szovjetunióból, hacsak nem következik be a „kemény kéz politikáját” valló konzervatív erők előretörése, amelyre Gorbacsov is figyelmeztetett beszédében. Kérdés: felismeri-e a moszkvai vezetés, hogy a litvánok megadták a maguk válaszát a helyi körülmények Kihívására. A sor Moszkván van. Mindenesetre a készülő válasz nyilvánvalóan nem elégíti ki a függetlenségre vágyókat. így hát a kötélhúzás folytatódik. De mi lesz, ha a litván fél — felismerve az erőfeszítés hiábavalóságát — elengedi a kötelet? Genscher Romániában A jó kapcsolatokért Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja, külügyminiszter hétfőn Romániába érkezett. Bukarestben rögtön érkezése után fogadta őt Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentést Front tanácsának elnöke és Petre Roman román kormányfő. Genschert román kollégája, Sergiu Celac hívta meg. A két külügyminiszter áttekintette a két ország kapcsolatait a Romániában bekövetkezett változásokkal összefüggésben. Celac kifejtette: országa, amely a demokratikus fejlődés útján indult el, jó kapcsolatok kiépítésére törekszik a Német Szövetségi Köztársasággal. A nyugatnémet diplomácia vezetője két napot tölt Romániában. Hétfőn további megbeszéléseket folytat, majd kedden Erdélyben tesz látogatást, ahol az előzetes program szerint várhatóan felkeresi Nagyszebeni és Temesvárra is elutazik. Nem felmentették — kinevezték A Czinege-ügy újabb pikantériája Bakui pogromok Valóságos csaták ami területen Az azerbajdzsán fővárosban hétfőn is folytatódtak az örményellenes pogromok, az örmény nemzetiségű lakosok elleni támadások, s a hét végén kezdődött zavargások áldozatainak száma 33-ra emelkedett, de még ez az adat sem tekinthető véglegesnek — jelentette az Izvesztyija bakui tudósítója. A szovjet lap helyszíni beszámolója szerint Bakuból kompokkal menekítettek át a Kaszpi-tenger túlsó partjára 660 örmény nemzetiségű lakost, főként nőket és gyermekeket. Az Azerbajdzsánhoz tartozó, de főként örmények lakta Ka- rabah-hegyvidékkel határos azeri területeken valóságos csatákat vívnak a két szembenálló fél fegyveresei. Az összetűzésekben helikoptereken kívül már zsákmányolt páncélozott szállító- és harc- járműveket is bevetnek a nacionalisták. Az azerbajdzsán városokban, így Szumgaitban, Maszalliban, Ahszuban, Divicsiben, Belokaníban, Zakataliban, Sza- birábádban, Puskinéban, Min- gecsaurban, Kuszariban többezres örményellenes nagygyűlésekre került sor. Gjandzsa- csaj városában egy ilyen megmozdulást követően jelentős mennyiségű fegyvert zsákmányoltak szélsőséges elemek. Az Izvesztyija beszámolója szerint a Karabah-hegyvidéket és Örményországot teljes blokád alá helyezték Azerbajdzsánban, sem közúti, sem pedig vasúti szállítmányokat nem engednek át. így jelenleg több mint kétszáz vasúti szerelvény vesztegel mozdony nélkül azerbajdzsáni területen. Jelcin a Kuril-szigetekrőf Szabad gazdasági övezet Borisz Jelcin, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja a japán televíziónak adott hétfői nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a Kuril-szigeteken „szabad gazdasági övezetet” kellene létrehozni a szovjet—japán gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében. Moszkvának mindenekelőtt el kellene ismernie a Japánnal fennálló területi vita létét — jelentette ki a szovjet politikus. A második világháború után a Szovjetunióhoz került japán szigetek ügyének rendezéséhez kedvező körülményeket kellene teremteni, és a Ku- ril-szigeteket „szabad gazdasági övezetté” kellene nyilvánítani — tette hozzá Borisz Jelcin, aki vasárnap érkezett tíznapos előadás körútra Japánba. Csehszlovákia Neveket kérnek A csehszlovák Demokratikus Szocializmus Párt azt követeli, hogy a szovjet kormány tegye közzé azoknak a csehszlovák politikusoknak a nevét, akik 1968-ban katonai beavatkozást kértek a Szovjetuniótól a prágai tavasz elfojtására. A nemrégiben alakúit Demokratikus Szocializmus Párt a csehszlovák hírszolgálati irodán keresztül tette közzé állásfoglalását. Ebben támogatja a csehszlovák kormánynak azt a törekvését, hogy még ez év végéig vonják ki a szovjet csapatokat az ország területéről. Bolgár nemzetgyűlés Második forduló előtt Egyszer ugyan megszavazták a bolgár nemzetgyűlési képviselők a BKP parlamenti r Külföldi események egy mondatban A kínai közbiztonsági szervek az új esztendő első hónapját a „Szeressük a népet [’’-mozgalomnak szentelik, jelentették be a pekingi televízióban. A A Varsó környéki Rem- bertowban a helyi lakosok egy csoportja megtámadta s bántalmazta azokat az AIDS-es fiatalokat, akik egy elhagyott házban kerestek menedéket. A A kelet-európai változások alapján Ausztriában az 1995-ös magyar—osztrák világ- kiállítás iránti felfokozott érdeklődéssel számolnak, s a korábban becsült tízmillió helyett mintegy tizennégymillió látogatót fogadnak. A Algirdas Brazauskast, a nemrég megalakult független Litván Kommunista Párt KB első titkárát hétfőn Vilniusban a Litván Legfelsőbb Tanács megválasztotta a szövetséges köztársaság törvényhozásának elnökévé. A A Romania Libera című román napilap pályázatot hirdetett annak eldöntésére, hogy mit lehetne kezdeni a Nicolae Ceau- sescu egykori diktátor által Bukarest-szerte emeltetett grandiózus épületekkel. A Hong Svunjong különleges megbízatású nagykövet vezetésével hétfőn dél-koreai küldöttség érkezett Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter meghívására Prágába, hogy a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről tárgyaljon. A Románia széntüzelésű hőerőművei lassan kifogynak a szénből, mert január első tíz napjában az átlagos szénfogyasztás kétszeresen múlta felül a bányák termelését. A Az argentin köztársasági elnök hétfőn nyilvánosan elítélte az Egyesült Államok panamai invázióját, s Guil- lero Endaras elnök amerikai katonai segédlettel történt beiktatását a hatalomba. csoportjának azt az indítványát, hogy töröljék az alkotmány első bekezdésének 2. és 3. cikkelyét (az egyik a kommunista párt vezető szerepét rögzíti, a másik azt, hogy azt a szerepet a BKP a Bolgár Földműves Népi Szövetséggel együtt gyakorolja), de másodszori szavazás szükséges ahhoz, hogy törvényerőre is emelkedjék. Egyébként a földművesszövetség (BFNSZ) parlamenti csoportja az első cikkely tör lését is javasolta. Abban a munkásosztály vezető szerepé ről és a fejlett szocialista társadalom építéséről esik szó. A kérdésben érvényes döntés csak egy hónap múlva lehetsé ges, minthogy az alkotmány módosítására vonatkozóan ennyi időnek kell eltelnie a javaslattétel és a határozatim zatal között. A nemzetiségi kérdésben előterjesztett — és már koráb ban ismertetett — nyilatkozatot egyhangúlag megszavazták a képviselők. Ezzel remélhetően lezárul annak a naciona lista kampánynak az időszaka, amely megkérdőjelezte a török nevek visszaadásának, a török nyelv használatának és a mu zulmán vallás gyakorlásának Todor Zsivkov idején megakadályozott engedélyezését. Üjabb, ezúttal csaknem másfél évtizede keltezett feljegyzés részleteivel ismerkedhettek meg a honvédelmi vizsgálóbizottság tagjai hétfőn a Parlamentben. Borbándi János nyugalmazott miniszterelnök-helyettes, a kormány egykori Honvédelmi Bizottságának volt vezetője a bizottság előtt feltárta: 1975-ben ajánlotta Fock Jenőnek Czine- ge Lajos honvédelmi miniszter esetleges felmentését és más, számára is megfelelő beosztásba helyezését. A hat évvel ezelőtt nyugállományoa helyezett miniszterelnök-helyettes mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a Parlamentben folytatódott a Magyar Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kiskirályok mundérban című könyve kapcsán az Országgyűlés rendelt el. Borbándi János szólt arról, hogy az utóbbi évek töprengései nyomán rájött: az egyik fő probléma az volt, hogy összemosódott a párt és az állami vezetés, sokszor a felelősség nem volt tetten érhető. A bizottság tagjai — közöttük is elsősorban Raffay Ernő Csongrád megyei, Tallósy Frigyes budapesti, Reidl János Somogy megyei, Sebők János Veszprém megyei és Király Ferenc Jász-Nagykun-Szolnok megyei képviselő — a beszámoló után számos kérdést intéztek Borbándi Jánoshoz. Válaszában elmondtak holy a hadsereg költségvetésének fel- használását a Honvédelmi Minisztérium vezérkara tervezte meg. A párt és a kormány illetékes szervei erről tájékoztatást kaptak. A hadsereg gazdálkodásának ellenőrzésére a Honvédelmi Bizottság önmagában képtelen lett volna. a napi összegzést a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal katonai részlege végezte. A kaszópusztai építkezés híre eljutott-e a Honvédelmi Bizottsághoz? — érdeklődött az egyik képviselő. Borbándi János közölte: a bizottság e témáról nem tárgyalt. Válaszából kiderült, hogy az eredetileg a területen lévő régi vadászház átépítésére felvett 23 millió forintról a honvédelmi miniszternek nem kellett elszámolnia, mert a tárcák vezetőinek a különböző fejlesztésekhez és építkezésekhez csak 200 millió forint felett kellett a Minisztertanács hozzájárulását kérniük. Szólt, arról, hogy kaszópusztai építkezés kapcsán több bejelentés érkezett hozzá. s Czinege Lajos tevékenységével összefüggésben hallomás alapján mintegy fél tucat más ügyről is tudott. A minisztert több alkalommal figyelmeztették, ennek azonban nem volt sok foganatja. Ezek mérlegelése alapján javasolta a már idézett feljegyzésben — Czinege Lajos egészségügyi állapotára is hivatkozva — a miniszter felmentését. Czinege Lajost azonban nemhogy felmentették volna, hanem miniszterelnök-helyettessé is kinevezték — utaltak rá többen is, éreztetve az ügy pikantériáját. Czinege Lajos ugyanis Borbándi János utóda lett, s ezt — mint Borbándi János fogalmazott — egyikőjük sem értette. 1984 decemberében Czinege Lajos is nyugdíjazására számított. A nap másik meghallgatott személyisége Lázár György nyugalmazott miniszterelnök volt, aki 1975 májusától 1987 júniusáig töltötte be e tisztségét. Lázár György emlékeztetett arra, hogy megválasztásakor Czinege Lajos már .hosszú ideje miniszter volt. A személyi kérdésekben a kollektív döntés híve volt, de az esetleges tévedésekért, hibákért természetszerűleg őt is felelősség terheli. Amikor Czinege Lajos miniszterelnökhelyettes lett. elbeszélgetett vele. Felhívta a figyelmét arra. hogy korlátozottabbak lesznek a lehetőségei, „itt mások az elvárások”. Lázár György kifejezte meggyőződését: ha annak idején feljegyzést kap Czinege Lajos viselt dolgairól, ügyeivel hivatalból foglalkozott volna, ' jelééé üzohban sem á-'miniiz- tériumból, sem a Honvédelmi Bizottságtól nem érkezett. A képviselők .kérdéseire a továbbiakban elmondta azt is: a honvédelem pártirányítás alatt állt, katonapolitikai kérdésekben a kormány döntéseket nem hozott. A képviselők Czinege Lajos viselt dolgait firtatva rákérdeztek: igaz-e, hogy 1986- ban vagy 1987-ben hivatalos útjáról hazatérőben Czinege Lajos ellátogatott volna Aca- pulcóba. Lázár György a tényt elismerte, amelyről ö maga is jóval később „folyosói pletyka” révén értesült. Ennek az ügynek a nyomán rendelte el a volt miniszterelnök, hogy a miniszterek milyen anyagi eszközök felett rendelkezhetnek külföldi útjuk során. Lázár György elmondta azt is, hogy az újságból értesült Kárpáti Ferenc 1969-ben írt leveléről, illetve a mostani ülésen Borbándi János feljegyzéséről Czinege Lajost illetően. Czinege Lajos miniszterelnök-helyettesi kinevezését annak idején egyfajta átmenetnek szánták, hogy ne minden átmenet nélkül váljék meg a miniszteri tárcától. Ez azonban semmiképp sem vég- kielégítés volt. Hadseregtábornoki előléptetéséről az Elnöki Tanács határozott a Miniszter- tanács előterjesztése alapján, a politikai mérlegelés azonban nem a kormányban történt. Lázár György a katonai vadászterületek közül járt Lo- vasberényben, Bujákon és kétszer vadászott Kaszópusz- . tán, az egyik alkalommal Kárpáti Ferenc, társaságában:. A volt miniszterelnök személyét illető további, kérdések között megfogalmazódott az is, hogy nem volt túlságosan harcias kezű vezető. A húsáremelés és a termelő Tisztességes megélhetést Az élelmiszerek fogyasztói árának emelése nyomán a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szükségesnek tartja megái, lapítani: a sertéshús fogyasztói árának emelése révén a termelők nem jutnak többlet- jövedelemhez — közölték a szövetség illetékesei. Az állami felvásárló vállalatok a vágósertés kilójáért mindössze 5-6 forinttal akarnak többet adni, mint az áremelés előtt, ez pedig kevés a sertéshizlaAz MTV elnökségének álláspontja Nyilatkozatok helyett műsorok A Magyar Televízió elnöksége az alábbi nyilatkozat közzétételét kérte: A Magyar Televízió elnöksége a továbbiakr ban nem óhajt sajtónyilatkozatokban foglalkozni azokkal a belső szervezeti és személyi változásokkal, amelyek a mostani időszakban szükségszerű ek. Sajnálatos módon az elmúlt másfél évben a sajtó hasábjain és a képernyőn a magyar közönség mind többet találkozhatott a különböző rendű és rangú televíziós vezetők és személyiségek közgondként megjelenő magánközleményeivel. A továbbiakban az elnökség nem nyilatkozatok fogalmazásával, hanem műsorok készítésének ösztönzésével és elindításával kíván foglalkozni. A Híradó és A Hét felmentett főszerkesztőjével kapcsolatban az elnökség méltatlannak tartaná mind önmagával, mind a felmentett főszerkesztővel szemben, hogy a nagyközönség előtt vitassa meg a volt főszerkesztő emberi tulajdonságait és vezetői gyakorlatát, mely — képességeinek elismerése mellett — arra késztette az elnökséget, hogy felmentse. lás jövedelmezőségének biztosításához. Ilyen felvásárlási árakkal nem javul, hanem tovább romlik a termelési kedv, mivel a sertéstartáshoz használt anyagok, eszközök árának emelése ennek a többszörösével növeli a kiadásokat. A termelők olyan árat kérnek, amely biztosítja tisztességes megélhetésüket, gazdaságuk fenntartását. Az állami húsipari vállalatok vezetői ál. tál megállapított felvásárlási ár nem tartamazza a megkívánt jövedelmet. A termelők — akik több százezren vannak, hiszen a vágósertés 60 százalékát magántermelők állítják elő — a kiegyensúlyozott piacnak, illetve a fogyasztás jelenlegi szintjének fenntartásában érdekeltek. Az országos szövetség állás- foglalása szerint a húsipari vállalatok képviselői által tolmácsolt megoldás, hogy a meghirdetett árnál magasabbat nem szabad kifizetni, kimeríti a tisztességtelein gazdasági tevékenység fogalmát. A szövetség javasolja a húsipari vállalatok vezetésének, hogy reálisan mérlegeljék a termelők kezdeményezéseit a hosszú távú közös érdekeltség kilakítására, a szervezeti keretek megteremtésére. A termelők szövetsége kéri a kormányt, hogy gyorsítsa meg a garantált árak kialakítását, és minél előbb tegye közzé azokat, állami garanciát biztosítva olyan esetekre, ami. kor a feldolgozó vállalatok a vágóállatokat átmenetileg nem kívánják megvásárolni. Ez növelné a termelők és a fogyasztók biztonságát is.
