Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)
1989-12-12 / 293. szám
1989. DECEMBER 12., REDD ^Mírlno 3 Nyilvánossághoz agrártévét Musztafa és társai a manézsban Válságba* ax ágasat Ló-dolog az árverés !} Ezernyolcszáz küldött részvételével kezdte meg va- $ sárnap munkáját a mezőgazdasági termelőszövctke- I zetek VI., rendkívüli kongresszusa. Ügy véljük, ez | esetben a rendkívülin van a hangsúly, hiszen napjaink ^ változásai nem kímélik a tsz-ek érdekképviseleti szer- ^ vét sem. Annak idején, huszonkét esztendővel ezelőtt ^ épp a magyar gazdaságirányításban fellángolt reform- ^ folyamat szülötte volt a TOT, de a reformok visszafogá- ^ sa itt is éreztette hatását. Sokak szerint az egykor prog- § ressziót magában hordozó szervezet vált éppen a fejlő- 1 dés gátjává. S mint annyi más intézmény, ez is megérett ^ a megújításra. Jószerivel erről folyik a háromnaposra ^ tervezett tanácskozás, amely három bizottságban — ag- ^ rár, szövetkezetpolitikai és érdekképviseleti — végzi ^ munkáját. Hogy ez a megújítás valóban sikerül-e, a kengresz- ^ szus végén dől el. Sokan rebesgetik, hogy ez lesz a TOT | utolsó kongresszusa. Ha a valódi reformok jelei nem | mutatkoznak meg ezekben a napokban, a jóslat esetleg $ valósággá is válhat. Tegnap folytatta munkáját a TOT VI. kongresszusa. Már a nyitónapon kitűnt, hogy a felszólalók többsége a föld tulajdonjogával, a kialakítandó agrárpolitikával, valamint a s szövetkezés jövőjével a mezőgazdaságban témakörökre helyezte a hangsúlyt. Többen is szorgalmazták olyan pénzalap létrehozását, amelyet az állami költségvetés biztosítana, s amelyről a parlament döntene. A kongresszus másnapján, a kora délelőtti órákban felszólalók az agrárágazat válságát hangoztatták. Ezen belül többen is sérelmezték, hogy a társadalom egyéb rétegeinek jövedelméhez, kereseti szintjéhez viszonyítva kimutatható a diszkriminatív megkülönböztetés. A tsz-tagok jövedelme havonta 1700 forinttal marad el az egyéb munkaterületeken dolgozókétól. Szó szerint viharos tetszést aratott Nagy Tamásnak, a gyáli Szabadság Termelőszövetkezet elnökének — aki egyúttal az Országos Agrárre- íormkör elnöki tisztét is betölti —• hozzászólása. Kimondta, hogy csak az agrárágazat •képes talajra állítani a már- már nyomorúságos állapotban vergődő, válságából kiutat kereső társadalmat, a szétzilált gazdaságot. Követelte a fontoskodó, a hibás döntések tömkelegét hozó és támogató szaktanácsadók, tisztviselők kiebrudalását abból a kényelmi helyzetükből, ahova már két évtizede bekerültek. Aggodalmát fejezte ki a több mint félezer termelőszövetkezet sorsával kapcsolatban, melyek már olyannyira a padlóra kerültek, hogy talpra állásukra specialista.' Ifjú kolléganője, dr. Katona Ágnes. Dr. Varga Szabolcs főorvost, a kórbonctani osztály vezetőjét a betegek alig ismerik, hiszen látszólag ő maga nem gyógyít, csak éppen az orvosok megtestesült lelkiismerete. S itt van Molnár Gabriella intézet- vezető főnővér, akinek a szakmai irányításon túl az is a dolga, hogy megtanítsa a nővéreket, hogy hogyan kell viselkednie a gyógyíthatatlan betegekkel, a haldoklókkal és a hozzátartozókkal. De ki tanítja meg erre az orvosokat? Az olvasó meg fog lepődni: az orvosokat erre nem tanítja senki. Varga Szabolcs mondta: az egyetemen túlságosan előtérbe került a szakma és eltűnt a lélek. Nem készíti fel őket senki sem, hogy betegeik közül sokan a leggondosabb ápolás, a legkiválóbb yyógyítómunka ellenére is meg fognak halni. Egyszer valamennyien meghalunk. Többnyire fehérre meszelt, csempézett falak között. Úgy, hogy fehér köpenyes emberek sürgölődnek körülöttünk, műszerek ketyegnek, vonalakat húznak. Először görbéket. s a végén egyenest. Kifessékelik a többi beteget Baj, hogy így halunk meg. A szakemberek szerint azért történik így, mert kicsik a lakások, mert a hozzátartozók dolgoznak, s mert rosszul viselik a haldokló beteget. Pedig szinte mindenkinek van Nagy Tamás, az Országos Agrár Reformkor elnöke hozzászólását tartja (Pék Veronika felvétele) szinte remény sincs. Felszólította a jelen lévő kormány- tisztviselőket, hogy adjanak — a kongresszus ideje alatt — választ arra, hogy tulajdonképpen milyen kihívásokkal kell szembenézniük a szocialista nagyüzemeknek és állami gazdaságoknak az 1990-es esztendőben! Kijelentette, hogy legalább 40-60 képviselőt szeretnének látni soraik közül az Országgyűlésben. Olyanokat, akik tudják, honnan jöttek, s hogy kiknek az érdekeit kell védeniük. Az 1990 márciusában esedékes választásokra — mint mondta — anyagi lehetőségeikhez képest erőteljesen készülődnek az agrárszövetségek, szervezetek, köztük az Agrárkamara és a megyei Teszövök. Azzal mindenkinek olyan hozzátartozója, akinek szeretete legyőzi a szenvedőtől, a betegségtől és haláltól valamennyiünkben bujkáló iszonyt. A váci kórházban — valóban humánusan — úgy rendezik, hogy ahol lehet, a nagybeteg külön szobát kapjon, egy- vagy kétágyasat. Folyamatosan látogathatják hozzátartozói, megkönnyíthetik az utolsó heteket, órákat. De mindenütt erre nincs lehetőség. Az intézmény túlzsúfolt. Ha tehát valakinek az utolsó pillanatai következnek, finoman kitessékelik a többi beteget, az osztályos vagy az ügyeletes orvos elvégzi az ilyenkor szokásos kötelező, a halál beálltát megállapító vizsgálatokat. Hozzák a paravánt, az elhunytat levetkőztetik, értékeiről jegyzőkönyvet vesznek fel, s hogy el ne vesz- szenek, azokat biztonságosan zárható méregszekrénvbe helyezik el. A halott lábára a személyi adatait tartalmazó kártyát erősítenek. Lezárják a lázlapot, kitöltik a szükséges nyomtatványokat, összefoglalják a halott kortörténetét. Az elhunyt két óra múlva kerül le a kórbonctanra. A halottszállító 10 forintot kap munkájáért. A boncmesterek negyvenet a kötelező halottöltöztetésért. Ennyit állapított meg ezért egy régebbi rendelet. A szállítók gyakran meg is jegyzik: ennyi pénzért szállítson és öltöztessen halottat a miniszter, Csulák András IFolytatjuk.) tisztában kell lennie, jegyezte meg Nagy Tamás, hogy a szélesebb nyilvánosság megnyeréséhez szükség van a hírközlő szervekre. Felvetette egy úgynevezett agrártelevízió alapításának gondolatát. Kivitelezéshez pénzre, méghozzá jelentős összegre volna szükségük. A kérdés pillanatnyilag az, hogy vajon honnan tudják előteremteni? Jelen volt és felszólalt Hüt- ter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Már beszéde elején kitűnt, hogy lényegében a kormány szemszögéből vázolja az agrárágazattal kapcsolatos elképzeléseket. Sajnálatosnak nevezte, hogy mindinkább nehezednek a gazdálkodási lehetőségek. A Kelet-Európábán végbemenő politikai reformok érzékenyen érintik a szocialista országok egymás közötti kereskedelmét. Elmondta, hogy a Minisztertanács tagjai esetenként késő éjszakába nyúló viták közepette keresik a lehetséges megoldásokat. Példaként hozta fel az ágazat ez évi igen sikeres exportját, hiszen a népgazdaságon belül 1,6 milliárd dollárral nagyobb bevételt produkáltak. Felhívta a figyelmet a tervezett Gabona Tőzsde létesítésének fontosságára, amely, ha megvalósul, lehetővé teszi a mezőgazdasági nagyüzemeknek és az állami gazdaságoknak, hogy a gabonaexportból végre profitálhassanak is. Utalt arra, hogy a jövő magyar mezőgazdaságának magán kell viselnie az NSZK-ban és Dániában kialakított gazdálkodási formákat. Előbbit a leg- demokratikusabban, míg az utóbbit a leginkább bürokráciamentesnek ítélte. Némi megkönnyebbüléssel Vették tudomásul a jelenlévők, hogy jövőre 26 százalékos lesz a adóteher. Csökkenni fog a személyi jövedelem- adó is. A TOT VI. kongresszusa ma zárja tanácskozását. Gyócsi László A helyszín, a díszlet, a háttér mind olyannak tűnt, mint valami újmódi film külső felvétele. Pedig itt, Apajpusz- tán, a Kiskunsági Állami Gazdaság fedett lovardájában eredeti volt minden. A lovarda, a manézs fűrészporral és homokkal terített talaja, s az egyenruhás lovászfiúk, ahogy a nyerítő, ficánkoló paripákat bevezették a lóárverésre. A tribünön állókat doppingolta a látvány, no és természetesen a mozgóbüfés szolgáltatása, a főtt virsli, a kávé és a különböző toroköblítők. Akadt olyan szektor, ahol néhány hazai milliomos diskurált és emelte fel olykor lezser mozdulatokkal az apró táblácskát, rajta azzal a számmal, amellyel a neki tetsző lóra licitált. Orosházi Hadfi százezerért — Van itt olyan, aki tavaly megvett három lovat, s nagy a valószínűsége, idén sem adja alább! — vélekedett dr. Sej Tibor, a gazdaság igazgatási és jogi osztályának vezetője. A mellette álló dr. Sebestyén József, az állami gazdaság lóágazatának vezetője sportriportereket megszégyenítő, pergő ritmusban mutatta be a felvonultatott kancákat, heréiteket és idén ellett csikókat. Előzetesen elkészített forgatókönyvet, s egyéb írásos dokumentumot mellőzve sorolta, hogy a Lantos, Virág, Prím. Falevél, Musztafa, Furiósó, Táncos és egyéb nevekre hallgató paripák mely ősöktől származnak és eddigi tenyésztésük, sporttevékenységük során milyen sikerekkel büszkélkedhetnek. — Anyja Tip-Top, testvérei kiváló sportlovak. Valamennyi oldalági rokona sikeresnek mondható. A kikiáltási ár 60 ezer forint. Ez egy volt a sok közül, s egyike azoknak a paripáknak, amelyek ezen a decemberi napon nem keltek el. Nem kis derültséget keltett, TŐKÉS LÁSZLÓ MELLETT VANNAK Senki többet, harmadszor! amikor elhangzott a Mister Bush és az Orosházi Hadfi név. Kiváló tulajdonságú hátaslo-' vak kapták a nem éppen hétköznapi nevet. Előbbi magyarra fordítva a bokor elnevezés megfelelője. Így vagy úgy, ha nem is találtak új gazdákra, a 100 ezer forintos kikiáltási áruk azért sejtette, hogy nem akármilyen négylábúak fickán- doztak a manézs homokján és fogyasztották a nyugtatónak szánt zabot. Megjelentek az apajpusztai árverésen a valóban profi szakértők is. Köztük a többszörös fogathajtó világbajnok, Bárdos György és — a szintén sportoló — Sipos Lajos és Juhász László. Többszörös hazai milliomos Négy-öt olyan ló is mustrára került, amelyeket magántenyésztők hoztak maguk.kal.-To- vábbi 46 az állami gazdaság 290 darabos állományából várta, hogy elkeljen. A lovak tekintélyes hányada a magyar félvér családba tartozott. Akadtak közöttük tíz-tizen- négy éves mének, de négy-öt hónapos csikók is. Többségük három-ötéves korú volt. Olyannyira megbízható paripák, hogy akár gyerekeknek is ajándékozhatnák. Persze a legnagyobb bökkenőt az jelentené, hogy hol szállásolják el a kedves patásokat!? Az egyik hazai többszörös milliomos végül három olyan lóhoz jutott, amelyek már vemhesek, tehát rövidesen csikót ellenek, s a hatvan-hetvenezer forintos vételár így hamar megfiadzik. Persze ilyen nagy vásárló kevés akadt. A „konferáló” lóágazatvezető némi iróniával a hangjában meg is jegyezte: Úgy látom, nem a szemmel, inkább a zsebbel van baj! Megjelentek olyan vidéki vállalkozók, akik már magukkal hozták a segéderőt is. Cservenák Mihály balassagyarmati gazda dicsekedett, hogy vele van a lovásza, Oláh István, aki ellátja az öt ló és a 12 bika körüli teendőket. Az istállók előtti szabad terület, a futballpálya nagyságú fakerítéses . karám lassan kiürült. Közelében az ideiglenes parkolót tarkították a legkülönbözőbb márkájú gépkocsik és drága nyugati terepjárók. Egy fiatal házaspár a két gyermekével jött. Azért bánkódtak, mert az idén nem hoztak az árverésre pónikat. Szerettek volna karácsonyi meglepetést szerezni a gyerkőcöknek. Azzal vigasztalódtak, hogy talán majd jövőre. Az olasz nem futott be Néhány kucsmás, dolmányos parasztbácsika arról diskurált, hogy rászánják, magukat egy- egy jó húsban lévő, igás képzésen is átesett ló megvételére. Azt kürtölik naponta, mondta egyikük,. hógy visszaadják a ködösbe vitt földet. Neki az egykori Í5 holdból öt is elég lenne, s azon aztán tudna gazdálkodni, együtt a fiaival, akik otthon fóliáznak, kertészkednek. Vártak egy olaszt is az árverésre, de nem futott be. Tavaly tíz lovat vitt el a kamionnal. Talán majd jövőre megjelenik. Apajpuszta visz- szavárja vendégeit. Gy. L. Mindennap, este nyolckor megkondul a ceglédi református nagytemplom harangja. Tőkés László temesvári lelkipásztorért szól. A ceglédi nagytemplom református egyházközség presbitériuma úgy döntött, hogy a temesvári lelkipásztor iránt érzett szolidaritásból vasárnaptól kezdődően minden este nyolckor megkondítják a harangot. S teszik ezt mindaddig, amíg nem rendeződik az üldözött pap helyzete. Szeretnék, ha kezdeményezésük országos visszhangra találna és hazánk más városában is messzehangzóan hirdetnék a harangok Tőkés László iránt tanúsított együttérzésüket. MSZP-tanácskozás decemberben Felhívás a párttagsághoz Készülődés a manézsba (Pék Veronika felvételei) Czinege Lajos a vizsgálóbizottság előtt Családi segítséggel épült villa A Magyar Szocialista Párt felhívással fordul a megyében működő szervezeteihez, a párt tagságához. Az MSZP akcióképességének megteremtéséhez — különös tekintettel a választásokra való felkészülés sürgető feladataira — feltétlenül szükséges, hogy megyénkben is létrejöjjön a működőképes pártstruktúra. Ezért fontos, hogy mielőbb alakuljanak meg mindenütt az alapszerv?ze- tek a városi, községi szervezetek, s épüljenek ki a helyi szervezetek közötti kapcsolatok. Az együttműködést segítő információs lánc kiépítéséhez fontos, hogy minden helyi MSZP- szervezet tudassa létszámát, működési helyét, vezetőjük, vagy az elérhető képviselőjük pontos címét, esetleg telefonszámát az MSZP Pest megyei szervezetével. Levélcím: 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 5.; telefon: 155-3367. Az MSZP alapszabálya értelmében minden helyi csoport önálló, illetve önkéntes alapon hozhat létre több települést átfogó helyi szervezetet. Ezen túlmenően is célszerű, ha az egyes vonzáskörzetek, de mindenekelőtt az egyéni választókerületekbe tartozó városok, illetve községek információs kapcsolatot létesítenek. A helyi szervezetek összeállított listája e kapcsolatfelvételhez nyújt majd segítséget. Az MSZP alapszabálya tartalmazza a megyei szintű szerveződés lehetőségét, aminek eldöntésére a megyei ügyvezető elnökség pártértekezletet hív össze. A tanácskozás időpontja: 1989. december 28-án, 15 órakor; helyszíne: a megyei székház földszinti tanácskozóterme (1126 Budapest, Nagy Jenő u. 5.). Javasolják, hogy a pártértekezlet vitassa meg a szocialista páit szervezésének politikai tapasztalatait és a további teendőket. Döntsön arról, hogy a helyi szervezetek milyen típusú megyei pártszervet hozzanak létre. A személyi kérdések esetében delegáljon tagokat a párt országos választmányába és az országos egyeztető bizottságba. A tanácskozáson lehetőség lesz arra, hogy a küldöttek véleményt alakítsanak ki az országgyűlési képviselő-választással kapcsolatos megyei feladatokról, esetleg más időszerű politikai kérdésekről is. A megyei pártértekezletre minden helyi — városi és községi — pártszervezet delegálhat legalább egy küldöttet. Ahol a taglétszám a 20 főt meghaladja, ott minden további megkezdett 20 fő után válasszanak még egy-egy képviselőt. Számítsanak a településeken működő tagozatok küldötteire, továbbá azokból a községekből is várnak képviselőket, ahol még nem alakúit önálló szervezet. A megyei pártértekezlet valamennyi MSZP-tag számára nyilvános. (Folytatás az 1. oldalról.) szigorúan titkos katonai objektumot kellett létrehozni, amelyet el kellett rejteni a külvilág elől. Ezért ha egy ilyen épült, általában létrehoztak egy hozzá hasonlót is. Ez utóbbi tevékenységét „felnagyították”, hogy ezzel álcázzák az eredetit, s ez vonja el az „érdeklődők” figyelmét. Lakáscseréit is hosszasan indokolta Czinege Lajos, mondván: csak első budapesti lakásukba költöztek ízlésük szerint, később mindannyiszor kényszermegoldás volt a költözés. Leányfalui nyaralóját illetően elmondta, hogy annak mintegy egyhbrmadát saját maga építette családi segítséggel. Egy kérdésre válaszolva a nyugalmazott miniszterelnökhelyettes rámutatott: ő is kíváncsi, hova lett az a 20 milliárd dollár, amely jelenleg hazánk külföldi adóssága. Kijelentette: az összes európai hadsereg közül a miénk volt a legolcsóbb. Személyét illetően leszögezte: leányfalui nyaralójának összes számlája megvan, hosz- szú évekre visszamenőleg. A speciális vadászautókat pedig azért alakították ki, hogy a gyakorlatlan vadászok nehogy balesetet okozzanak. Érte szóI a harang
