Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-12 / 293. szám

2 1989. DECEMBER 12., KEDD Gorbacsov nem ajánlotta fel lemondását Szilárd elkötelezettség A legérintettebb, Vaino Váljas, hétfőn a szovjet hír- ügynökségnek nyilatkozva cá­folta azt a szájába adott ki­jelentést, amely szerint az észt tévének nyilatkozva azt mondta volna, hogy az SZKP KB szombati ülésén Mihail Gorbacsov felajánlotta le­mondását. Ugyancsak határo­zottan cáfolta az ezzel kapcso­latos híreket Ivan Frolov, a Pravda főszerkesztője, aki szombat óta a KB titkára is. ó hétfőm külföldi újságírók­kal találkozva tért ki erre a kérdésre. Frolov azokat az informá­ciókat is pontatlannak nevez­te, amelyek a KB-ülésről szól­va valamifajta reform- és Gorbacsov-ellenes felszólalá­sokról adnak hírt. Mint a fő- szerkesztő elmondta, akadt olyan felszólalás (a kemerovói első titkáré, Melnyikové), amely éles hangú volt, s a helyzet értékelésben — Fro­lov minősítése szerint — sze­rencsétlenül fogalmazott. Mihail Gorbacsov az ülésen azt mondta nagyon határo­zottan, hogy számára az egyet­len elképzelhető politikai vo­nal az átalakításé. Ezt a ki­jelentést — tette hozzá a fő- szerkesztő — lehet többféle­képpen értelmezni, de szerin­te az a helyes, ha ezeket a szavakat az átalakítás mellet­ti szilárd elkötelezettség ki­fejeződésének tekintik. Tizennyolc évi szünet után Négyoldalú találkozó Nyugat-Berlinben Szovjet kezdeményezésre ti­zennyolc évi szünet után elő­ször ült tárgyalóasztalhoz hét­főn Nyugat-Berlinben az egy­kori négy szövetséges nagyha­talom nagykövete, hogy a megosztott város jövőjével kapcsolatos kérdésekről tár­gyaljon. A Szövetséges Ellenőrző Tanács Schöneberg kerületi székházában rendezett három­órás találkozón a Szovjetunió berlini, továbbá az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország bonni nagykö­vete vett részt. A rövid közle­ményben az olvasható, hogy a nyugatiak emlékeztettek az 1987 decemberében előterjesz­tett, úgynevezett berlini kez­deményezésükre, amely a vá­rosba vezető légi útvonalak bővítését, nemzetközi rendez­vények Kelet- és Nyugat- Berlinben történő megrende­zését szorgalmazta. Vjacsesz- lav Kocsemaszov nagykövet kedvezően reagált az indít­ványokra — korábban Moszk­va gyakorlatilag válasz nélkül hagyta a Nyugat ez irányú kezdeményezéseit —, és né­hány általános jellegű meg­jegyzést fűzött hozzájuk. Eze­ket a nyugati nagykövetek továbbítani fogják kormá­nyaikhoz. A tárgyszerű és építő szel­lemű légkörben lezajlott ta­lálkozón a felek egyetértettek abban, hogy Berlin stabilitása változatlanul fontos tényező, amelynek megőrzéséhez a négy szövetséges hatalom az 1971. évi négyoldalú megálla­podás alapján a jövőben is hozzá tud járulni. A felek nem zárták ki azt, hogy ezen­túl gyakrabban kerül sor ha­sonló jellegű találkozókra. Ezt mindenekelőtt az NDK-ban megindult változások, vala­mint a német kérdés napi­rendre kerülése indokolná. Szabad választások Bulgáriában Rendkívüli pártkongresszus Petar Mladenov, a BKP Központi Bizottságának főtitz kára javasolta a KB hétfői ülésén: hívjanak össze rend­kívüli pártkongresszust 1990. * március 26-ra. A pártnak kez­deményeznie kell, hogy a nemzetgyűlés, miután új vá­lasztási törvényt fogadott el, legkésőbb 1990. május végéig tűzze ki a szabad és demok­ratikus parlamenti választáso­kat. Januárban a nemzetgyű­lés — a kormány konkrét ja­vaslata alapján — vitassa meg és fogadja el a gazdasági hely­zet stabilizálását célzó intéz­kedések rendszerét, a legfon­tosabb szociális problémák megoldásának és az állami ki­adások erőteljes csökkentésé­nek módját. Az újonnan megválasztandó nemzetgyűlésnek a lehető leg­rövidebb időn belül — még 1990-ben — új alkotmányt kell elfogadnia. Ennek alapján kezdődjék el a törvényhozás széles körű reformja, amely szabályozná a nemzet életének jogrendszerét minden terüle­ten. A jövő év végéig meg kell hozni azokat az alapvető tör­vényeket is, amelyek alapján a gazdasági reform megvaló­sulhat: a tulajdonról, a föld­ről, a földhasználatról szóló törvényeket. A nemzetgyűlés­nek széles részvétellel kell bizottságot alakítania a hata­lommal való visszaélések és a korrupció kivizsgálására. Fo­lyamatos párbeszéd kezdődik mindazokkal a társadalmi erőkkel, amelyek a szocializ­mus, a jogállamiság és a ha- zafiság talaján állnak. A főtitkár nagyon kritiku­san elemezte a helyzetet, amelyet 80 százalékában a ne­hézipar értelmetlen fejleszté­sére fordított és elfecsérelt 10 milliárd dolláros nyugati adós­ság jellemez, továbbá az, hogy harminc év alatt a jövedel­mek 54 százalékkal nőttek, az árualapok azonban csak 39- cel. Mladenov a kollektív fe­lelősségre is rámutatott azzal, hogy mindez a központi bi­zottság szeme láttára történt. Zsivkov parancsuralmi-admi- nisztratív rendszerét Mlade­nov neosziálinizmusnak ne­vezte. Támogatást kér az SZKP KB Az ország jelenlegi drámai j helyzetében a Szovjetunió Kommunista Pártja abban látja legfőbb feladatát, hogy kivezesse az országot a mos­tani nehéz helyzetből, s azt kéri az ország minden választópol­gárától, hogy támogassa eb­ben. Egyebek között ezt tar­talmazza a SZKP KB szom­baton elfogadott s hétfőn es­te nyilvánosságra hozott fel­hívása a most megkezdett helyhatósági választásokkal összefüggésben. A helyi tanácsi választáso­kat a felhívás az országban zajló politikai reformok med­rébe ágyazva vizsgálja, s azt hangoztatja, hogy elérkezett a személyiségek, a tehetség kibontakoztatásának ideje, az emberek érdekeltté válnak az államügyekben. A helyzet drámaiságát az SZKP KB abban látja, hogy leomlik a régi rendszer, de helyette lassan elevenedik meg az új. A nehézségeket sorba véve a dokumentum megemlíti az áruhiányt, a piaci egyensúlytalanságot, a sztrájkokat, a nemzetiségi vi­szályokat. E helyzetnek kitar­tásra kell sarkallnia, mert el­lenkező esetben a visszalépés, a hanyatlás vár az országra. A párt és a társadalom megújulása egymást kölcsö­nösen feltételezi, s az SZKP KB ezért utasít vissza minden olyan kísérletet, amely szembe akarja állítani a népet és a pártot. Bizottság vizsgálja a visszaéléseket Az NDK minisztertanácsa hétfőn rendkívüli ülést tar­tott, amelyen megvitatta a csütörtöki kerekasztal-meg- beszélés tapasztalatait. Dön­töttek arról, hogy külön tes­tületet hoznak létre a hata­lommal való visszaélés és a korrupció eseteinek felderíté­sére. A közvetlenül a minisz­tertanács alá tartozó részleg elnökévé Ulrich Dähnt, az Állam és Jogtudományi Aka­démia büntetőjogi tanszéké­nek professzorát nevezték ki. A Német Nemzeti-Demok­rata Párt (NDPD) hétfőn nyi­latkozatban cáfolta azokat a nyugatnémet sajtójelentéseket, amelyek szerint az NDPD nyolcpontos tervet készített a két német állam konföderá­ciójának és egyesítésének meg­valósítására. Ilyen terv nem létezik — közölte a párt szó­vivője az ADN-hez eljuttatott nyilatkozatában. Mint rámu­tatott: az NDPD vezetése el­fogadja és támogatja a Mod- row-kormány programját, részt vesz annak megvalósí­tásában. A párt egyetért a kormánynak azzal az elképze­lésével is. hogy a két német állam közötti szerződéses együttműködést kell fejleszte­ni. Nem fogadták e! a koncepciót Külföldi események egy mondatban Ausztria szorgalmazni kívánja az európai szabadkereskedelmi társulás (EFTA) és a kelet-európai országok közötti kapcsola­tok kiépítését az EFTA-államok december 11—12-i genfi mi­niszteri tanácskozón. A Kedd délután várják Brüsszelbe Horn Gyula külügyminisztert, aki szerdán felszólal a Magyarország és Lengyelország reformjait támogató 24 nyugati ország mi­niszteri értekezletén. A Zágrábban hétfőn összeült a Hor- vát Kommunisták Szövetsége rendkívüli kongresszusa, hogy állást foglaljon a jugoszláv föderáció, valamint a gyökeres po­litikai és gazdasági reform legfontosabb időszerű kérdéseiben. A James Baker amerikai külügyminiszter egyhetes európai körútra indult, amelynek keretében Londonban, Nyugat-Ber­linben és Brüsszelben tárgyal a kelet-európai eseményekről, valamint a Magyarországnak és Lengyelországnak nyújtandó támogatásról. A Nagaszue Eiicsi, a Japán Demokratikus Szo­cialista Párt elnöke december 17. és 23. között látogatást tesz a két Németországban és felkeresi Magyarországot is. A A Costa Rica-i fővárosban súlyos regionális és kétoldalú feszült­ségek közepette vasárnap megnyílt a közép-amerikai államfők hatodik csúcsértekezlete. A Moszkvában hétfőn tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek ve­zérkari főnökei a katonai doktrínákról rendelkező bécsi nem­zetközi értekezletre való felkészülés jegyében. A Az NDK ki- ejezett kérése nélkül a svájci kormány nem zárolja az ország bankjaiban esetleg titokban elhelyezett kelet-német pénzeket, jelentette ki René Felber svájci külügyminiszter. A Vasárnap újabb két lengyel fegyintézetben verték le a rendőri alakula­tok azt a lázadást, amely azután tört ki, hogy a lengyel parla­ment nem terjesztette ki a többszörösen visszaeső bűnözőkre a mintegy 17 ezer elítéltet érintő amnesztiát. (Folytatás az í oldalról.) meg kell szüntetni a tanácsi bérlakások értékesítésének bürokratikus szabályait, és a valódi piaci viszonyok figye­lembevételével gyorsítani kell a bérlakáseladásokat. Fontos eleme az „A” Változat­nak továbbá, hogy a kedvez­ményes kamatozású hitelek támogatásának fokozatos mér­séklésére a hiteladósok 1990. február 1-jétöl fizessenek hi­teladót, akik tíz évnél régeb­ben vették fel a hitelt, 800 fo­rintot havonta, akik pedig tíz éven belül, 500 forintot ha­vonta. Tervezik még azt is, hogy 1990-től egyszeri, 150 ezer fo­rintos támogatással segítik a fiatal, lakás nélküli családok lakásszerzését. E tervezet valamelyest ront­ja a már lakással rendelke­zők helyzetét, ugyanakkor azonban javítja a fiatalok és a pályakezdőik lakáshoz ju­tási esélyeit. Szó sincs arról, hogy az állam kivonulna a lakásszektorból, hiszen tovább­ra is évente 70-74 milliárd fo­rintnyi támogatást juttat la­kásgazdálkodási célokra. Je­lenleg ennek mértéke több mint 80 milliárd forint. A képviselők a vitában nem tartották eléggé átfogó­nak a beterjesztett anyagot. Több hiányzó elemre mutat­tak rá, s tiltakoztak a ked­vezményes kamatról kötött megállapodás egyoldalú megszegése ellen. Antihumá- nusnak minősítették a kor­mányzati szándékot, olyannak, amely szembeállítja a lakás­bérlőket és a lakástulajdono­sokat. A képviselők méltat­lankodtak amiatt is, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdés tanulmányozására szinte alig kaptak időt, hiszen az utolsó pillanatban juttatták el hozzá­juk az előterjesztést. Töb­ben azt kérdezték a kormány jelenlévő képviselőitől," Vajon vizsgálták-e, hogy a tervezett lakásintézkedések, valamint a csatorna- és vízhasználati díj bevezetése hogyan érinti majd azokat, akik már jelenleg sem képesek kifizetni a lakbére­ket. Elhangzott: 150 millió fo­rintra tehető a fővárosban a lakbérhátralék. . A képviselők azt is firtatták, hogy meg­szűnik-e a gyorsított hiteltör­lesztés lehetősége, vagy vál­toznak-e feltételei. A kérdésekre Kemenes Er­nő, az Országos Tervhivatal elnöke és Surányi György adoitt választ. Elmondták, hogy ha tömegesen fizetnék vissza egy összegben a fel­vett kölcsönt, az a költségve­tés csődjéhez vezetne, hiszen a jelenlegi kondíciók szerint a teljes összegnek csak 55 százalékát kell kifizetni, 45-öt pedig a költségvetés vállal magára. A jövőben fennma­rad ez a konstrukció, de a feltételei mindenképpen vál­tozni fognak. Ezt követően került sor a határozathozatalra. A jelen lévő képviselők többsége elve­tette a beterjesztett lakásgaz­dálkodási koncepciót. Kerne- sen Ernő igyekezett jobb belá­tásra bírni a bizottságot, mondván: ez az álláspont azt jelenti, elégedettek a jelenlegi lakásgazdálkodással. Vélemé­nye szerint jobb megoldást egyelőre nem lehet kidolgozni, csak azt ígérhetik, hogy a la­kosság egyharmadának nem változik a helyzete, kétharma­duk viszont rosszabbul jár. Végül abban állapodtak meg, hogy a Parlament decemberi ülésszakának első napján, az ülés előtt ismét összeül a bi­zottság, s megvitatja a kon­cepció egy módosított válto­zatát. A tanácskozás ötödik órájá­ban kapott szót Derzsi András közlekedési, hírközlési és épí­tésügyi miniszter, hogy is­mertesse a tárca jövő évi költ­ségvetési tervezetét. Az írásos anyagból és a szóbeli kiegé­szítésből kitűnt, hogy több ár­emelésre is készülnek az épí­tőiparban, illetve a közleke­désben és a hírközlésben. Minden valószínűség szerint emelkedik a benzin fogyasztói ara, s jelentősen nőnek a köz­lekedési tarifák. A vasúti sze­mélyszállítás díjai például 20, az áruszállításé 30 százalékkal növekednek. Ugyancsak 20 százalékkal lesz magasabb a Volán helyi közlekedés és a távolsági autóbuszok tarifája. A legnagyobb mértékben — 45 százalékkal — a helyi tö­megközlekedés dijait szándé­koznak fölemelni. A hírköz­lés területén 15 százalékos díj­emeléssel számolnak, ezen be­lül a klasszikus postai szol­gáltatások díjai 22 százalék­kal, a távközlési tarifák 12 százalékkal, a műsorszórási díjak pedig 9 százalékkal emelkednek. A kivitelező épí­tőipari árak tervezett növe­kedése 9,5 százalék. A bizottság határozata sze­rint támogatják a tárca költ­ségvetési elképzeléseit, de fontosnak tartják, hogy az út­alap legyen önálló, s mértéke legyen arányos a benzin fo­gyasztói adójának növekmé­nyével. Németh Miklós Nagy-Britanniába látogat (Folytatás az t. oldalról.) ben is rendhagyó lesz. A szi­gorúan vett protokolláris for­ma szerint a brit miniszterel­nökön, Margaret Thatcher-'ón lenne a sor1,' hogy viszonozza az1 akkori magyar kormányfő, Grósz Károly nagy-britanniai vizitjét. Németh Miklós útja rendhagyó abban az értelem­ben is, hogy még az utolsó pil­lanatban is jelentősen megvál­tozott. Az eredetileg háromna­posra tervezett program a vi­haros gyorsasággal alakuló magyar belpolitikai élet miatt mindössze egy napra szűkült. A változás okáról Kovács László külügyminisztériumi ál­lamtitkár az MTI munkatársá­nak elmondta, hogy a hétvégi „nemzeti csúcstalálkozó” után Németh Miklós miniszterelnök úgy döntött: a kialakult bel­politikai helyzetben nem tölt­het három napot távol az or­szágtól. A kormányfő a héten mindenképpen részt kíván venni a parlamenti bizottságok ülésein, hogy személyesen ér­veljen a kormány által kimun­kált és december 18-án a par­lament ülésszaka elé kerülő jövő évi költségvetés mellett. A miniszterelnök személyes fellépését indokoljia, hogy a költségvetés elfogadásától függ Magyarország megállapodása a Nemzetközi Valutaalappal, ami viszont elengedhetetlen az ország fizetőképességének a megőrzése érdekében. A külügyi államtitkár hozzá­tette: a brit fél megértéssel fo­gadta a magyar partner dön­tését. A nyugati országok ve­zetői egyébként is tapasztalat­ból tudják, milyen fontos és bonyolult procedúra a költség- vetés parlamenti jóváhagyása. ÉLET UTÁN, HALÁL ELŐTT (4.) Részvéttel értesítjük Részlet a váci Szőnyi Tibor Kórház 897/1984. sz. igazgatói körleveléből. Igen tisztelt Főorvos Ür (Nő)! ... A humántechnológia foko­zatos javításával apróbb lépések­ben óhajtunk egy olyan kórházi (intézeti) szellemet és légkört ki­alakítani, mely mindnyájunk ja­vát szolgálja. _ ... A fentebb említettek első lépéseként elrendeljük, hogy: 1. 1984. november 1-jétől kezdő­dően a kórházban elhalálozott be­tegek hozzátartozói részére DGY— 9 jelű olyan gyásztávirat külden­dő, amelynek szövege a követke­zőt tartalmazza: „Részvéttel érte­sítjük, hogy hozzátartozója, ... (a beteg neve) 19 ..............-án elhunyt. G yászában fogadja együttérzésün­ket.” 2. Elrendeljük továbbá, hogy 1984. november 1-jétöl az elhalá­lozott hozzátartozóját vagy az or­vos vagy szakdolgozó fogadja és fejezze ki őszinte részvétét, majd megfelelő rátermettségű egészség- ügyi dolgozó kísérje le a prosec- turára (kórbonctanra). 3. Utasítjuk a prosectura illeté­kes dolgozóit, hogy a legnagyobb udvariassággal, készségesen fo­gadják a hozzátartozókat, az őket ért csapást átérezve, és megfele­lően irányítsák a felvételi irodá­ba. A kórház vezetősége bízik ab­ban. hogy a magasztos feladato­kat mindenki a magáénak és ter­mészetesnek érzi. ... Igazgatóság Ewtésíik ■sas emäerrei Én persze nem tudhatom, i hogy a magasztos feladatot 'mindenki egészen a magáénak érzi-e vagy sem. Csak sejtem, hogy a nővérek, doktor urak és hölgyek, az alorvostól a ta­nár urakig jobban félik a ha­lált, mint mi, egyszerű halan­dó emberek. S erre a követ­keztetésre igazán nem amiatt jutottam, mert az ifjú és csi­nos doktornő kis híján rosz- szul lett, amikor két órán ke­resztül arról faggattam őt és kollégáit, hogy mi történik az emberrel a kórházban addig és azután, amikor halott lesz. Azoknak az orvosoknak a megnyilatkozásai győztek meg erről, akik vállalták, hogy beszélnek velem a kórházi ha­lálról. Elmondták — már aki megszólalt, mert volt, aki vé­gig hallgatott —, amit tudnak erről a témakörről. Elmond­ták, hogy klinikai értelemben mikor lesz az élő emberből halott. Felvilágosítottak, hogy mi a halottkezelés procedúrá­ja. Akadt közöttük olyan is, aki a lelkét is megnyitotta, s ömlött belőle a szó arról, hogy mit érez, mit mond és hogvan gondolkodik. Akartak a témá­ról beszélni, s közben mégis a pokolra kívánták kérdéseimet. Ezekből az apró jelekből is gondolom, hogy minden ellen­kező hiedelemmel szemben, az orvosok is nagyon rosszul vi- cpuic a halált. Rás-iet a 13. sz. igazgatói körle­vélből. ... — a kórházban bekövetke­zett halálesetről az elhunyt sze­mély hozzátartozóját — távirati úton haladéktalanul — értesíteni kell. A táviratnak tartalmaznia kell az elhunyt személy nevét, születési évét és az anyja nevét; — az értesítésről a felvevő, az ügyeletes, illetve az osztályos or­vos gondoskodik ... Vác, 1989. március 22. Dr. Szőnyi Mihály sk. igazgató főorvos A kórháznak rossz a statisztikája A váci kórháznak rossz hí­re van. Hasonlóan rossz híre van a kerepestarcsai, a ceglédi kórháznak. Meglepő, de még rosszabb híre van néhány fő­városi klinikának. S mint ahogy ezeket, ugyanúgy szid­ják suttogva az emberek az ország valamennyi kórházát. A kórházaknak ugyanis rossz a statisztikája. Túl sok ember hal meg bennük. Mind­egyikben. Manapság ugyanis szinte valamennyien kórhá­zakban halunk meg. De miért is alakult így? Akik erre a kérdésre s a kö­vetkezőkre válaszolnak: dr. Kollár Lajos, az intézet két évtizeden át volt igazgatója, nagy tekintélyű tüdősebész, dr. Szőnyi Mihály belgyó­gyász, a kórház jelenlegi igaz­gatója, dr. Korona Árpád, aki igazgat «helyettesi funkciója mellett elismert ideggyógyáfz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents