Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-02 / 285. szám

1989. DECEMBER 2., SZOMBAT Ésszerűbb, ha elválik! Hamar munka ritkán jó? „Rossz szomszédság török átok!” Talán az olvasó sem cso­dálkozik majd, hogy legelőször ez a mondás jutott eszembe az eset kapcsán. Mert lakjunk akár családi házban, akár lakóte­lepen. nem nagyon lehet semmi rosszabb annál, mint ha nem jövünk ki szomszédunkkal! Talán csak a válófélben lévő há- zaslársak tudnak több borsot törni egymás orra alá, s képesek jobban megkeseríteni egymás életét, mint az ellenségeskedő szomszédok. A Szigetújfaluban élő Gye- nes József éknek is pokollá vált az életük az utóbbi két évben. A dolog azzal kezdő­dött, hogy Gyenesék szom­szédja a korábbi fröccsöntés helyett reluxagyártással kez­dett foglalkozni. Az űj tevé­kenységhez a szomszédnak légkompresszort kell alkal­maznia, ami— enyhén szólva is — rettenetesen hangos. Áramszünetkor nem zajos reztek be, vagy a beidézett ta­núk nem jönnek el. Ha egy ügyben szakértői véleményt kell kérni, az hónapokkal is elhúzhatja az ítélethirdetést, így előfordulhat, hogy két-há- rom-négy évig eltart egy-egy per. Az általános elszegénye­dést mi is megérezzük: ma már az esetek ötven százalé­kát ügyvéd nélkül kívánják lebonyolítani a felek, s ez me­gint nem teszi könnyebbé a dolgunkat. A nyugdíjas házaspár nem bírta sokáig, s segítségért for­dult a tanácshoz. Állításuk szerint reggel hattól este tízig kibírhatatlan, még a házuk falait is megremegtető zaj van a szomszédban. A Sziget- szentmártonban lévő közös ta­nács szakemberei a helyszíni szemle után 1988. októberében eltiltották Csernák Tibort a — mellesleg engedély nélküli — tevékenységtől. Csernák Tibor nem fogadta el a tanácsi végzést, s tavaly novemberben pert indított Gyenesék ellen a Ráckevei Bí­róságon. Az első tárgyalást 1988. de­cember 2-ára tűzték ki. Itt Csernák Tibor papírt tudott mutatni arról, hogy a hivata­los zajszintmérés szerint a re­luxagyártással járó hang nem haladja meg az engedélyezet­tet. Gyenesék viszont emlé­keztek arra, hogy a zaj szint­mérés napján a faluban áram­szünet volt, s erről később, hosszas bonyodalmak után igazolást tudtak szerezni az ELMÜ Dél-pesti Üzemigazga­tóságától. A december 2-i tárgyalást elnapolták, s hónapokig nem történt semmi. Mármint a bíróságon, mert a szomszéd továbbra is szorgalmasan gyártotta a reluxát, s teszi ezt azóta is. A per megkezdése után tíz hónappal, szeptem­berben mept ki először a bíró, dr. Kovács József a helyszín­re. Ott felvett egy jegyző­könyvet, amibe viszont az al­peres szerint több hiba csú­szott. Gyenes József és felesé­ge ezt a következő, októberi tárgyaláson be is jelentette. Ezen a tárgyaláson a bíró új­ból elnapolta az ügyet. S per­sze azóta sem változott a hely­zet. A per áll, a reluxagyártás folyik. — Az ügyet nem én tárgya­lom, tehát közelebbi informá­ciót nem tudok róla adni. u ,,, , ... , , Minden bíró független, mun- n3 ilíuSS 3 ŰCIH8S kájába senki nem avatkozhat bele — mondja dr. Tímár Sándor, a Ráckevei Bíróság elnöke. — Az egyébként ta­gadhatatlan, hogy a perek többsége sokáig tart, nem egy évekig is elhúzódhat. Persze, ez nemcsak Ráckevére igáz, hanem országszerte minden bíróságra vonatkozik. Nálunk egyébként a koráb­biakhoz képest sokat javult a helyzet. Néhány éve még a ráckevei volt a megye leg­rosszabb bírósága, rendszere­sen hiányzott két-három szak­emberünk. A bírók többsége Pestről vagy más környező településről jár ide, s mivel az utazgatás nagyon fárasztó, so­kan csak rövid időtt töltöttek itt. Most pedig már másfél éve minden állásunk be van tölt­ve. Négy polgári bíró, három büntető bíró, két közjegyző dolgozik itt, s én szintén pol­gári pereket tárgyalok. a bírói téve­tehát — A közeljövőben nem várható változás ... — Valóban nem. A Rácke­vei Bíróságra havonta 140-150 polgári per érkezik, tehát 25- 30 is jut egy bíróra. Naponta átlag hat, tárgyalást vezetünk le, de van, amikor még többet is. — Melyek a legkönnyebben, s melyek a legnehezebben ki­bogozható esetek? — Egy közös megegyezéssel történő válás egyetlen tárgya­láson lebonyolítható. A váló­kereset benyújtásától számí­tott három hónapon belül a feleknek kezükben lehet a végzés. Igen nehezek azonban azok az ügyek, amikor közös­ség megosztásában a bíróság­nak kell döntenie. A legtöbb ügy nincs megfelelően előké­szítve, amikor hozzánk kerül. Gyakran azért kell elnapolni pereket, mert a felek nélkü­lözhetetlen iratokat nem sze­— Gyakoriak-e dések? — Nem, de előfordulnak. Egyébként éppen a hibás dön-> téstől való félelem a lassú ügy­intézés másik oka. A fiatalabb kollégák inkább lassabban tárgyalnak, csak másodfokon ne helyezzék hatályon kívül az ítéletet. A pervesztesek 30- 40 százaléka fellebbez, s a bí­rók számára nagy presztízs- veszteséggel jár, ha később ki­derül: téves volt a döntés. — Végezetül: mit tehet ön szerint a fent említett ügy al­perese? — Bármely ügyfél — ha a per folyamán elfogultságot ta­pasztal — írásban tehet ez el­len észrevételt, esetleg folya­modhat azért, hogy másik bí­róhoz kerüljön az ügye. Ahhoz is joga van, hogy a körülmé­nyekre — adott esetben az el­viselhetetlen zajra való hivat­kozással soronkívüliséget kér­jen. A kérelmet a bíróság el­nökéhez — vagyis hozzám — kell benyújtani. Kecskés Ágnes Duna-víz Nágrádban Hints veszély Veszélybe került a lakosság vízellátása — terjedt el a hír a Dunakanyarban élők között. Nógrádba akarják vezetni a vizünket — háborodtak fel a jól értesültek. Mi is történik tulajdonkép­pen? A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása sze­rint valóban arról van szó, hogy Duna-vizet vezetnének a szomszédos nyugat-nógrádi te­rületekre, ám ez a Pest me­gyei települések vízellátását egyáltalán nem zavarja piajd! Nógrád megye nyugati ré­szén nincs olyan, megfelelő vízkészlet, amely a közműves ellátás alapjául szolgálhatna. Ezzel szemben megyénkber Nagymarostól Dunakesziig, va­lamint Váctól Gödöllőig a te­lepülések közműves vízellátá­sa megoldott. A kiépített víz­műkapacitást sem az 1983-as, sem az 1989-es nyári' csúcsfo­gyasztás nem haladta meg, s így a tartalékokat sem kellett igénybe venni. Az eddig vég­zett kutatások megállapították, hogy a Duna menü vízbázisok továbbépítésével meg lehetne teremteni a vízátadas lehető­ségét. Az egészséges ivóvíz nagy távolságokból történő kénysze­rű átvezetése Magyarországon már több helyen megvalósult, így kap vizet többek között Salgótarján, Debrecen, Pécs, Kaposvár és Budapest is. A tervek szerint Pest megye Ipoly menti településeit is a dunai parti szűrésű vízkészlet­ből látják majd el. A 160 millió forintos beru­házás a Duna mellett élők víz­ellátását nem veszélyezteti, el­lenkezőleg: 1991 után a térség lakóinak rendelkezésére is több víz áll majd a mostani­nál. K. Á. Kvarcóra és cúgos cipő Ma már a lengyel piacok nélkülözhetetlen vonásai városaink­nak. Mellettük szépen csendben kezd sarjadni a magyar bolha­piac, amely egyenes arányban növekszik életszínvonalunk romlásával. Képeink a ceglédi választékot mutatják használt! cipőből és lengyel áruból (Vimola Károly felvételei) A gazdakör nevelte Majd a Dobrovitz! Vecsés hallatán elsőként a páratlan ízű, közkedvelt sa­vanyú káposzta jut eszünkbe. Az aligha, hogy ott van Buda­pest peremén, a Ferihegy Ter­melőszövetkezet. Évtizedek óta kötődik ide egy nyughatatlan­nak, örök reformernek kikiál­tott ember, Dobrovitz József, aki húsz éve a téesz elnöke. Megyei agrái'szakemberek a megmondhatói, ha valakinek akadnak magvas gondolatai, akkor az ő, a Dobrovitz! Mo­dorosságot mellőzve, a szó­noki köntörfalazástól ódzkod­va, csak úgy, magyarosan te­szi közzé mondandóját. Mélységesen tiszteli a ha­gyományokat, a dolgos parasz­ti múlt átmentett örökségeit, mint a tisztesség, a földszere­tet, a kötődés ahhoz a közös­séghez, amelyet egy torz poli­tika megalázott. Azt is mond­ják róla, hogy a helyi Gazda­kör neveltje. A szocialista nagyüzem, mint említette, számára a nagy lehetőséget, a közösbe vitt (kényszerűen) föld. értő gaz­dákkal történő magas szintű hasznosítását jelentette. S je­lenti napjainkban is. Pedig a klasszikus szövetkezeti modellt micsoda elképesztő torzulások érték! S mennyire igyekeztek az erőltetett dogmák, az üres frázisok a téésztagokat a cse­léd. a szolganépség szintjére lezülleszteni! A Ferihegy Tsz-ben tulajdon­képpen semmi egyebet nem csinálnak, mint azt, hogy a bel- és külpiac által támasz­tott igényekkel lépést tartanak s nívósán, a területi előnyöket is kihasználva alakítják gaz­dálkodásukat. Kell a mezőgaz­dasági nagyüzem, szükség van termékeire. Aki lát, az nem elveszett ember, jegyezte meg az elnök. Vállalkozni kell és megméret­ni naponta. Ha a körülmények úgy alakulnak, a lehető leg­gyorsabban szükséges alkal­mazkodni, a kínálkozó lehető­ségekhez és meglovagolni azo­kat. Mostanság különösen nagy a vendégjárás Vecsésen. Kőmű­vesek, asztalosok, lakberende­zők zajától hangosak az iro­dák. Ferihegy közelsége, lehe­tővé teszi a téesszel kapcsolat­ban álló. vagy kapcsolatot ke­reső üzletemberek számára a gyors megközelítést. Fogadá­sukhoz pedig megfelelő miliő dukál. Beszélgetésünk napján, éppen egy neves osztrák cég képviselőinek érkezését jelez­te aTólexgép. Róluk mindössze annyit árult el Dobrovitz .Jó­zsef hogy egy nagy üzleti vál­lalkozásba fognak Bevásárló­központ. létesítéséről tárgyal­nak. A jövő reményekkel ke­csegtető. , Gyócsi László Számolnak a tóalmáss asszonyok Megvásárolják-e munkahelyüket? Zavarba fűit, Béki László, a Fővárosi Patyolat Vállalat tó­almást részlegvezetője, amikor megtudta, hogy kiszivárgott a nem titkolt, de dobra sem vert hír: a vasalóüzem jövőre kft.-vé alakul. Másodszor akkor lepődött meg, amikor lapunkban egy há­romsoros kishir bizonyította, hogy az ügy nyílt titokká vált. A közleményt olvasva a vasalőüzemben dolgozó csaknem nyolcvan asszony valósággal lerohanta kérdéseivel: mi lesz velünk jövőre? Utcára kerülünk, vagy megélünk-e majd, ha a tóalmási részleg leválik az anyavállalattól? Béki László, amikor felke­restük, vállalta a spontán tá­jékoztatást. Elmondta, hogy a Patyolat Nándorfehérvári úti anyaüzemében most tex­tíliák, ruhaneműk befejező részműveleteit végzik: a rá­zást. a vasalást, a szortírozást, a fóliázást, illetve a kiszál­lítást harminc budapesti fiók­üzlethez. Két műszakban na­ponta 38-40 mázsányl, lakos­sági kilós, illetve pipereáru­val foglalkoznak. Bürokratikus szervezet — Honnan, kitől indult el az új vállalkozási forma öt­lete? — A vállalat igazgatója, dr. Deme Tibor bátorított ben­nünket arra. hogy vállalkoz­zunk. Ugyanis a központi ve­zetőségben is rájöttek, hogy az anyaüzemnél tapasztalha­tó nehézkes, bürokratikus ügyintézés és szervezeti fel­építés miatt a magas költsé­gek egyenesen akadályozzák a gyorsan változó fogyasztói igények kielégítését — ál­lítja Béki László. Aztán arról is szólt, hogy Pest megye területén eddig, de még ma sem vállalhattak munkát, mért csak a főváros­ra szól jogosítványuk. Az új felállás lehetővé tenné, hogy akár Tóalmáson, akár a me­gye más részein is meghono­sítsák lakossági szolgáltatásai­kat. A későbbiekben pedig kórházak, szállodák megren­deléseit is szeretnék elnyerni. Ha pedig a falusi turizmus fejlődése révén megsokasod­nak a magánpanziók, szol­gáltatásaik körét tovább szé­lesíthetnék. Igaz, ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani, Tó­almáson további fejlesztések­re lesz szükség, mert — mint Béki László mondta — a textiltisztítástól a vasaláson át, a kiszállításig valameny- nyi részműveletet önállóan kell majd elvégezniük. A kft. megalakítását jövő év első felében tervezik, s fokozatosan térnének át az önálló gazdálkodásra. Csak­hogy már az első lépéseket jó néhány akadály teszi bi­zonytalanná. Ugyanis a tár­sasági törvény szerint a tag­ság pénzbetéteinek összege nem lehet kevesebb a törzs­tőke 30 százalékánál, illetve 500 ezer forintnál. A törzstő­ke nem pénzbeli részét tehát 70 százalékát, az állóeszköz­állomány értéke fedezi. Százezer — zsebből Mindez lényegében azt je­lenti: a leendő kft.-tagoknak — elvileg személyenként — legalább 100 ezer forinttal kell hozzájárulni saját zseb­ből a törzstőke megteremté­séhez. Ám éppen itt van a bökkenő — mondta Béki László —, mert már nem „csak” a beosztott dolgozók, hanem a középvezetők is na­pi megélhetési gondokkal küszködnek. Ezek után az a könnyítés sem látszott bizta­tónak, miszerint a törzsbetét­nek lehet több tulajdonosa is. Tehát az egy tagi részt akár tíz dolgozó is megvásárolhat­ja. Az más kérdés, hogy az ennyire megosztott részesedés esetén mennyire szólhatnak majd bele az asszonyok a kft. ügyeibe?! Nem engedik be Természetesen a leginkább érdekelteket, a vasalóüzem dolgozóit is megkérdeztük. Akkor egyébként a nappalos műszak dolgozói részletes tá­jékoztatást kaptak — nem is először! — a várható lépés­váltás előnyeiről, nehézségei­ről. követelményeiről. Tehát négyféle lehetőség, kínálkozik: az asszomjok egyenként 100 ezer forintot tesznek le a kö­zös asztalra — vagyis meg­vásárolják a munkalehetősé­güket! —; idegen tökét vesz­nek igénybe; a vállalat meg­hitelezi a beugrót az induló tőkéhez, vagy ki-ki bankkölt- csönt vesz fel. Talán mondani sem kell, hogy egyetlen dolgozó sem' ajánlott fel 100 ezer forintot, mert — mint felháborodva mondták — ennek az összeg­nek a tizedrésze is felboríta­ná a családok amúgy is labi­lis pénzügyi helyzetét! Az idegen tőkét semmi esetre sem engednék be az üzembe, hi­szen akkor a kívülről jöttek megvásárolhatnák a fejük fö­lül a munkahelyüket, s ki-ki mehetne a 'vakvilágba. A bankkölcsönről hallani sem akartak, mondván, hogy 20-30 évre szóló lakáshitelek mel­lett képtelenek lennének újabb törlesztésekre — min­den eddiginél magasabb ka­matozás mellett! Eleve bukásra ítélve ? Végül is a vasalóüzem dol­gozói két megoldást láttak reálisnak. Az egyik az, hogy az anyavállalat egy megfele­lően kidolgozott hitelkonst­rukció keretében átvállalná az indulótőke egy részének fe­dezését. Ha ez nem megy, akkor inkább maradjon a mostani állapot, még akkor is — hangoztatták az egy­re jobban tűzbe jövő asszo­nyok —, ha nem keresnek majd annyit jövőre, mint amennyit az önelszámoló kft.-től reméltek. Szóval, a sebtiben összehí­vott röpgyűlés felrázta a fe­lülről jövő döntésekhez és azok tudomásulvételéhez szo­kott asszonyokat. Béki László nem bánta a dolgot, mondván: így nem érheti vád a vezetést, miszerint nem készítették volna fel jó előre a,dolgozó­kat a várható nehézségekre. Amikor pedig néhány régebbi dolgozó megjegyezte, hogy nélkülük eleve bukásra lesz ítélve a kft., hiszen sokéves szak­mai tapasztalatot, a nyolcvanfős gárdára jellemző összetartást semekkora idegen töke sem pótolná, ki-ki, jobbára megns’U- godva ment vissza munkahelyére. Hogy a vállalat vezetői is ilyen nyugodtak lennének, az már kevésbé valószínű; Azoknak az embereknek még jócs­kán fog fájni a fejük, különösen, ha arra gondolunk, hogy a különböző rendeletek módosításainak módosításai várhatók Oc az már — vagy még? — nem a tóalmást asszonyok gond­ja. Egyelőre , .. Aszódi László Antal Évekig húzódó perek

Next

/
Thumbnails
Contents