Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)
1989-12-02 / 285. szám
1989. DECEMBER 2., SZOMBAT Ésszerűbb, ha elválik! Hamar munka ritkán jó? „Rossz szomszédság török átok!” Talán az olvasó sem csodálkozik majd, hogy legelőször ez a mondás jutott eszembe az eset kapcsán. Mert lakjunk akár családi házban, akár lakótelepen. nem nagyon lehet semmi rosszabb annál, mint ha nem jövünk ki szomszédunkkal! Talán csak a válófélben lévő há- zaslársak tudnak több borsot törni egymás orra alá, s képesek jobban megkeseríteni egymás életét, mint az ellenségeskedő szomszédok. A Szigetújfaluban élő Gye- nes József éknek is pokollá vált az életük az utóbbi két évben. A dolog azzal kezdődött, hogy Gyenesék szomszédja a korábbi fröccsöntés helyett reluxagyártással kezdett foglalkozni. Az űj tevékenységhez a szomszédnak légkompresszort kell alkalmaznia, ami— enyhén szólva is — rettenetesen hangos. Áramszünetkor nem zajos reztek be, vagy a beidézett tanúk nem jönnek el. Ha egy ügyben szakértői véleményt kell kérni, az hónapokkal is elhúzhatja az ítélethirdetést, így előfordulhat, hogy két-há- rom-négy évig eltart egy-egy per. Az általános elszegényedést mi is megérezzük: ma már az esetek ötven százalékát ügyvéd nélkül kívánják lebonyolítani a felek, s ez megint nem teszi könnyebbé a dolgunkat. A nyugdíjas házaspár nem bírta sokáig, s segítségért fordult a tanácshoz. Állításuk szerint reggel hattól este tízig kibírhatatlan, még a házuk falait is megremegtető zaj van a szomszédban. A Sziget- szentmártonban lévő közös tanács szakemberei a helyszíni szemle után 1988. októberében eltiltották Csernák Tibort a — mellesleg engedély nélküli — tevékenységtől. Csernák Tibor nem fogadta el a tanácsi végzést, s tavaly novemberben pert indított Gyenesék ellen a Ráckevei Bíróságon. Az első tárgyalást 1988. december 2-ára tűzték ki. Itt Csernák Tibor papírt tudott mutatni arról, hogy a hivatalos zajszintmérés szerint a reluxagyártással járó hang nem haladja meg az engedélyezettet. Gyenesék viszont emlékeztek arra, hogy a zaj szintmérés napján a faluban áramszünet volt, s erről később, hosszas bonyodalmak után igazolást tudtak szerezni az ELMÜ Dél-pesti Üzemigazgatóságától. A december 2-i tárgyalást elnapolták, s hónapokig nem történt semmi. Mármint a bíróságon, mert a szomszéd továbbra is szorgalmasan gyártotta a reluxát, s teszi ezt azóta is. A per megkezdése után tíz hónappal, szeptemberben mept ki először a bíró, dr. Kovács József a helyszínre. Ott felvett egy jegyzőkönyvet, amibe viszont az alperes szerint több hiba csúszott. Gyenes József és felesége ezt a következő, októberi tárgyaláson be is jelentette. Ezen a tárgyaláson a bíró újból elnapolta az ügyet. S persze azóta sem változott a helyzet. A per áll, a reluxagyártás folyik. — Az ügyet nem én tárgyalom, tehát közelebbi információt nem tudok róla adni. u ,,, , ... , , Minden bíró független, mun- n3 ilíuSS 3 ŰCIH8S kájába senki nem avatkozhat bele — mondja dr. Tímár Sándor, a Ráckevei Bíróság elnöke. — Az egyébként tagadhatatlan, hogy a perek többsége sokáig tart, nem egy évekig is elhúzódhat. Persze, ez nemcsak Ráckevére igáz, hanem országszerte minden bíróságra vonatkozik. Nálunk egyébként a korábbiakhoz képest sokat javult a helyzet. Néhány éve még a ráckevei volt a megye legrosszabb bírósága, rendszeresen hiányzott két-három szakemberünk. A bírók többsége Pestről vagy más környező településről jár ide, s mivel az utazgatás nagyon fárasztó, sokan csak rövid időtt töltöttek itt. Most pedig már másfél éve minden állásunk be van töltve. Négy polgári bíró, három büntető bíró, két közjegyző dolgozik itt, s én szintén polgári pereket tárgyalok. a bírói tévetehát — A közeljövőben nem várható változás ... — Valóban nem. A Ráckevei Bíróságra havonta 140-150 polgári per érkezik, tehát 25- 30 is jut egy bíróra. Naponta átlag hat, tárgyalást vezetünk le, de van, amikor még többet is. — Melyek a legkönnyebben, s melyek a legnehezebben kibogozható esetek? — Egy közös megegyezéssel történő válás egyetlen tárgyaláson lebonyolítható. A válókereset benyújtásától számított három hónapon belül a feleknek kezükben lehet a végzés. Igen nehezek azonban azok az ügyek, amikor közösség megosztásában a bíróságnak kell döntenie. A legtöbb ügy nincs megfelelően előkészítve, amikor hozzánk kerül. Gyakran azért kell elnapolni pereket, mert a felek nélkülözhetetlen iratokat nem sze— Gyakoriak-e dések? — Nem, de előfordulnak. Egyébként éppen a hibás dön-> téstől való félelem a lassú ügyintézés másik oka. A fiatalabb kollégák inkább lassabban tárgyalnak, csak másodfokon ne helyezzék hatályon kívül az ítéletet. A pervesztesek 30- 40 százaléka fellebbez, s a bírók számára nagy presztízs- veszteséggel jár, ha később kiderül: téves volt a döntés. — Végezetül: mit tehet ön szerint a fent említett ügy alperese? — Bármely ügyfél — ha a per folyamán elfogultságot tapasztal — írásban tehet ez ellen észrevételt, esetleg folyamodhat azért, hogy másik bíróhoz kerüljön az ügye. Ahhoz is joga van, hogy a körülményekre — adott esetben az elviselhetetlen zajra való hivatkozással soronkívüliséget kérjen. A kérelmet a bíróság elnökéhez — vagyis hozzám — kell benyújtani. Kecskés Ágnes Duna-víz Nágrádban Hints veszély Veszélybe került a lakosság vízellátása — terjedt el a hír a Dunakanyarban élők között. Nógrádba akarják vezetni a vizünket — háborodtak fel a jól értesültek. Mi is történik tulajdonképpen? A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint valóban arról van szó, hogy Duna-vizet vezetnének a szomszédos nyugat-nógrádi területekre, ám ez a Pest megyei települések vízellátását egyáltalán nem zavarja piajd! Nógrád megye nyugati részén nincs olyan, megfelelő vízkészlet, amely a közműves ellátás alapjául szolgálhatna. Ezzel szemben megyénkber Nagymarostól Dunakesziig, valamint Váctól Gödöllőig a települések közműves vízellátása megoldott. A kiépített vízműkapacitást sem az 1983-as, sem az 1989-es nyári' csúcsfogyasztás nem haladta meg, s így a tartalékokat sem kellett igénybe venni. Az eddig végzett kutatások megállapították, hogy a Duna menü vízbázisok továbbépítésével meg lehetne teremteni a vízátadas lehetőségét. Az egészséges ivóvíz nagy távolságokból történő kényszerű átvezetése Magyarországon már több helyen megvalósult, így kap vizet többek között Salgótarján, Debrecen, Pécs, Kaposvár és Budapest is. A tervek szerint Pest megye Ipoly menti településeit is a dunai parti szűrésű vízkészletből látják majd el. A 160 millió forintos beruházás a Duna mellett élők vízellátását nem veszélyezteti, ellenkezőleg: 1991 után a térség lakóinak rendelkezésére is több víz áll majd a mostaninál. K. Á. Kvarcóra és cúgos cipő Ma már a lengyel piacok nélkülözhetetlen vonásai városainknak. Mellettük szépen csendben kezd sarjadni a magyar bolhapiac, amely egyenes arányban növekszik életszínvonalunk romlásával. Képeink a ceglédi választékot mutatják használt! cipőből és lengyel áruból (Vimola Károly felvételei) A gazdakör nevelte Majd a Dobrovitz! Vecsés hallatán elsőként a páratlan ízű, közkedvelt savanyú káposzta jut eszünkbe. Az aligha, hogy ott van Budapest peremén, a Ferihegy Termelőszövetkezet. Évtizedek óta kötődik ide egy nyughatatlannak, örök reformernek kikiáltott ember, Dobrovitz József, aki húsz éve a téesz elnöke. Megyei agrái'szakemberek a megmondhatói, ha valakinek akadnak magvas gondolatai, akkor az ő, a Dobrovitz! Modorosságot mellőzve, a szónoki köntörfalazástól ódzkodva, csak úgy, magyarosan teszi közzé mondandóját. Mélységesen tiszteli a hagyományokat, a dolgos paraszti múlt átmentett örökségeit, mint a tisztesség, a földszeretet, a kötődés ahhoz a közösséghez, amelyet egy torz politika megalázott. Azt is mondják róla, hogy a helyi Gazdakör neveltje. A szocialista nagyüzem, mint említette, számára a nagy lehetőséget, a közösbe vitt (kényszerűen) föld. értő gazdákkal történő magas szintű hasznosítását jelentette. S jelenti napjainkban is. Pedig a klasszikus szövetkezeti modellt micsoda elképesztő torzulások érték! S mennyire igyekeztek az erőltetett dogmák, az üres frázisok a téésztagokat a cseléd. a szolganépség szintjére lezülleszteni! A Ferihegy Tsz-ben tulajdonképpen semmi egyebet nem csinálnak, mint azt, hogy a bel- és külpiac által támasztott igényekkel lépést tartanak s nívósán, a területi előnyöket is kihasználva alakítják gazdálkodásukat. Kell a mezőgazdasági nagyüzem, szükség van termékeire. Aki lát, az nem elveszett ember, jegyezte meg az elnök. Vállalkozni kell és megméretni naponta. Ha a körülmények úgy alakulnak, a lehető leggyorsabban szükséges alkalmazkodni, a kínálkozó lehetőségekhez és meglovagolni azokat. Mostanság különösen nagy a vendégjárás Vecsésen. Kőművesek, asztalosok, lakberendezők zajától hangosak az irodák. Ferihegy közelsége, lehetővé teszi a téesszel kapcsolatban álló. vagy kapcsolatot kereső üzletemberek számára a gyors megközelítést. Fogadásukhoz pedig megfelelő miliő dukál. Beszélgetésünk napján, éppen egy neves osztrák cég képviselőinek érkezését jelezte aTólexgép. Róluk mindössze annyit árult el Dobrovitz .József hogy egy nagy üzleti vállalkozásba fognak Bevásárlóközpont. létesítéséről tárgyalnak. A jövő reményekkel kecsegtető. , Gyócsi László Számolnak a tóalmáss asszonyok Megvásárolják-e munkahelyüket? Zavarba fűit, Béki László, a Fővárosi Patyolat Vállalat tóalmást részlegvezetője, amikor megtudta, hogy kiszivárgott a nem titkolt, de dobra sem vert hír: a vasalóüzem jövőre kft.-vé alakul. Másodszor akkor lepődött meg, amikor lapunkban egy háromsoros kishir bizonyította, hogy az ügy nyílt titokká vált. A közleményt olvasva a vasalőüzemben dolgozó csaknem nyolcvan asszony valósággal lerohanta kérdéseivel: mi lesz velünk jövőre? Utcára kerülünk, vagy megélünk-e majd, ha a tóalmási részleg leválik az anyavállalattól? Béki László, amikor felkerestük, vállalta a spontán tájékoztatást. Elmondta, hogy a Patyolat Nándorfehérvári úti anyaüzemében most textíliák, ruhaneműk befejező részműveleteit végzik: a rázást. a vasalást, a szortírozást, a fóliázást, illetve a kiszállítást harminc budapesti fióküzlethez. Két műszakban naponta 38-40 mázsányl, lakossági kilós, illetve pipereáruval foglalkoznak. Bürokratikus szervezet — Honnan, kitől indult el az új vállalkozási forma ötlete? — A vállalat igazgatója, dr. Deme Tibor bátorított bennünket arra. hogy vállalkozzunk. Ugyanis a központi vezetőségben is rájöttek, hogy az anyaüzemnél tapasztalható nehézkes, bürokratikus ügyintézés és szervezeti felépítés miatt a magas költségek egyenesen akadályozzák a gyorsan változó fogyasztói igények kielégítését — állítja Béki László. Aztán arról is szólt, hogy Pest megye területén eddig, de még ma sem vállalhattak munkát, mért csak a fővárosra szól jogosítványuk. Az új felállás lehetővé tenné, hogy akár Tóalmáson, akár a megye más részein is meghonosítsák lakossági szolgáltatásaikat. A későbbiekben pedig kórházak, szállodák megrendeléseit is szeretnék elnyerni. Ha pedig a falusi turizmus fejlődése révén megsokasodnak a magánpanziók, szolgáltatásaik körét tovább szélesíthetnék. Igaz, ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani, Tóalmáson további fejlesztésekre lesz szükség, mert — mint Béki László mondta — a textiltisztítástól a vasaláson át, a kiszállításig valameny- nyi részműveletet önállóan kell majd elvégezniük. A kft. megalakítását jövő év első felében tervezik, s fokozatosan térnének át az önálló gazdálkodásra. Csakhogy már az első lépéseket jó néhány akadály teszi bizonytalanná. Ugyanis a társasági törvény szerint a tagság pénzbetéteinek összege nem lehet kevesebb a törzstőke 30 százalékánál, illetve 500 ezer forintnál. A törzstőke nem pénzbeli részét tehát 70 százalékát, az állóeszközállomány értéke fedezi. Százezer — zsebből Mindez lényegében azt jelenti: a leendő kft.-tagoknak — elvileg személyenként — legalább 100 ezer forinttal kell hozzájárulni saját zsebből a törzstőke megteremtéséhez. Ám éppen itt van a bökkenő — mondta Béki László —, mert már nem „csak” a beosztott dolgozók, hanem a középvezetők is napi megélhetési gondokkal küszködnek. Ezek után az a könnyítés sem látszott biztatónak, miszerint a törzsbetétnek lehet több tulajdonosa is. Tehát az egy tagi részt akár tíz dolgozó is megvásárolhatja. Az más kérdés, hogy az ennyire megosztott részesedés esetén mennyire szólhatnak majd bele az asszonyok a kft. ügyeibe?! Nem engedik be Természetesen a leginkább érdekelteket, a vasalóüzem dolgozóit is megkérdeztük. Akkor egyébként a nappalos műszak dolgozói részletes tájékoztatást kaptak — nem is először! — a várható lépésváltás előnyeiről, nehézségeiről. követelményeiről. Tehát négyféle lehetőség, kínálkozik: az asszomjok egyenként 100 ezer forintot tesznek le a közös asztalra — vagyis megvásárolják a munkalehetőségüket! —; idegen tökét vesznek igénybe; a vállalat meghitelezi a beugrót az induló tőkéhez, vagy ki-ki bankkölt- csönt vesz fel. Talán mondani sem kell, hogy egyetlen dolgozó sem' ajánlott fel 100 ezer forintot, mert — mint felháborodva mondták — ennek az összegnek a tizedrésze is felborítaná a családok amúgy is labilis pénzügyi helyzetét! Az idegen tőkét semmi esetre sem engednék be az üzembe, hiszen akkor a kívülről jöttek megvásárolhatnák a fejük fölül a munkahelyüket, s ki-ki mehetne a 'vakvilágba. A bankkölcsönről hallani sem akartak, mondván, hogy 20-30 évre szóló lakáshitelek mellett képtelenek lennének újabb törlesztésekre — minden eddiginél magasabb kamatozás mellett! Eleve bukásra ítélve ? Végül is a vasalóüzem dolgozói két megoldást láttak reálisnak. Az egyik az, hogy az anyavállalat egy megfelelően kidolgozott hitelkonstrukció keretében átvállalná az indulótőke egy részének fedezését. Ha ez nem megy, akkor inkább maradjon a mostani állapot, még akkor is — hangoztatták az egyre jobban tűzbe jövő asszonyok —, ha nem keresnek majd annyit jövőre, mint amennyit az önelszámoló kft.-től reméltek. Szóval, a sebtiben összehívott röpgyűlés felrázta a felülről jövő döntésekhez és azok tudomásulvételéhez szokott asszonyokat. Béki László nem bánta a dolgot, mondván: így nem érheti vád a vezetést, miszerint nem készítették volna fel jó előre a,dolgozókat a várható nehézségekre. Amikor pedig néhány régebbi dolgozó megjegyezte, hogy nélkülük eleve bukásra lesz ítélve a kft., hiszen sokéves szakmai tapasztalatot, a nyolcvanfős gárdára jellemző összetartást semekkora idegen töke sem pótolná, ki-ki, jobbára megns’U- godva ment vissza munkahelyére. Hogy a vállalat vezetői is ilyen nyugodtak lennének, az már kevésbé valószínű; Azoknak az embereknek még jócskán fog fájni a fejük, különösen, ha arra gondolunk, hogy a különböző rendeletek módosításainak módosításai várhatók Oc az már — vagy még? — nem a tóalmást asszonyok gondja. Egyelőre , .. Aszódi László Antal Évekig húzódó perek
