Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)

1989-12-19 / 299. szám

1989. DECEMBER 19., KEDD VÉGSŐ BÚCSÚ SIAHAROVTÓL A moszkvai lakosok tíz- és tízezreinek vasárnap ké­ső éjszakáig tartó búcsúja után a Szovjet Tudományos Akadémia épületénél foly­tatódott hétfőn a 68 éves korában elhunyt Andrej Szaharov gyászszertartása. Az SZTA Szaharov-port- réval, fekete és vörös zászlóval, valamint az aka­démia saját lobogójával feldíszített székházában el­helyezett és virágokkal, ko­szorúkkal körülvett kopor­só előtt Mihail Gorbacsov, Nyikolaj Rizskov és a leg­felsőbb szovjet vezetés több más tagja hajtotta meg fe­jét. A szovjet vezetők sze­mélyes részvétüket is kife­jezték az elhunyt feleségé­nek, Jelena Bonnernak, majd beírták nevüket az ez alkalomra nyitott emlék­könyvbe. A hétfőn tovább ülésező népi küldöttek a gyász- szertartás idejére felfüg­gesztették II. kongresszu­suk munkáját, hogy a tör­vényhozók is részt vehes­senek a megemlékezéseken. A kora délután megtar­tott polgári gyászszertartás helyszínén, a Luzsnyiki stadion tőszomszédságában található nagy téren a zu­hogó eső ellenére sok tíz­ezren gyűltek össze. Szélsőségek elleni tiltakozás Bulgáriában Konfrontáció vagy tudathasadás? Új amerikai nagykövet Palmer utóda Charles Thomas, a külügy­minisztérium volt európai csoportfőnöke lesz jövőre az új budapesti amerikai nagykö­vet Mark Palmer helyett. Az erről szóló korábbi nem hiva­talos értesüléseket hétfőn meg­erősítette a The Washington Post. Az amerikai diplomaták ki­helyezésük . előtt kötelező nyelvoktatáson vesznek részt. Thomas, aki Palmerhez hason­lóan hivatásos diplomata, nemrég kezdte meg a Wa­shingtoni Külügyi Intézet tíz hónapos magyar tanfolyamát — ezek szerint a jövő év má­sodik felében érkezhet Buda­pestre. „Szükségtelen lenne túldra­matizálni, de meg kell emlí­teni, hogy a helyzet kiélezésé­nek kísérletei olyan irányba haladnék, amely ellentétes a nép reményeivel és vágyaival. Sem a párt tagjai, sem a nép hatalmas többsége nem bé- külhetnek ki a BKP-ellenes felhívásokkal, a kommunisták-' kai és a párttal való leszámo­lás írott és skandált jelszavai­val. Igaz, kevesen vannak e tendencia hordozói, de már most határozott visszautasítás­ban kell részesülniük. A plu­ralizmus, amelyről annyit írunk és beszélünk, amelyben annyira szűkölködünk, a má­sok véleményével szembeni toleranciát, a politikai vita korrektségét, az erő és a dik­tátum érve helyett az érvek erejét jelenti. Az egyesítő po­zitív elemek párbeszéde és a keresés, nem pedig a konfron­táció — ez az. amire Bulgá­riában mindenkinek szüksége van.” A Rabotnicseszko Delo hét­fői vezércikkének szavai ezek. Azóta ezrével érkeznek az egészében szélsőségesnek mi­nősített tüntetés miatti „spon­tán’’ tiltakozások vállalati, in­tézményi kollektíváktól, ma­gánemberektől. Neska Robeva képviselőnő ott állt Sztanko Todorov mellett a füttykon­cert idején, mégsem általáno­sítja az egész megmozdulásra a szélsőségesség bélyegét. A tüntetőknek pedig nem igazán hagyják bebizonyítani, hogy a bélyeg igazságtalan: a televí­zió épülete előtt szombaton is, vasárnap este is ezrek tüntet­tek emiatt, Kevork Kevorkjan, a Vszja- ka Nedelja (Minden vasárnap) műsorvezetője végre az utcá­ról engedett két tüntetőt a mikrofonhoz vasárnap este, akik elkeseredetten tiltakoztak a bélyeg ellen, s mert nem kapnak lehetőséget az ellenér­vek kifejtésére. Néhány ellenzékinek a Vszjaka Nedeljában történt megszólaltatása miatt a kom­munisták minapi nagygyűlé­sen — Petar Mladenov jelen­létében — az is jelszó volt: „A televízió nem Kevorkjané, ha­nem a népé.’’ A neki címzett „nézői levelek’’ között még horogkereszttel „díszítettek” is voltak, mintha műsoraival magát a fasizmus szellemét eresztette volna ki a palack­ból. Ezek a horogkeresztes fe­nyegetések — melyek egyéb­ként Kevorkjant támadják — annyira lehetnek valódiak, mint Magyarországon a nyi­laskeresztes röpirat volt. Eközben országszerte folyta­tódnak a szélesöségek elleni tiltakozások. A Robotnicsesz- ko Deloban emlegetett több­ség mintha egyoldalúan értel­mezné az „erő érve” és az „ér­vek ereje” viszonylatokat: az erő ugyanis kétségtelenül a hatalom oldalán áll. A külső megfigyelő, akit korábban is megdöbbentett a nemzeti tu­dathasadás, amely — egyebek között — abban nyilvánult meg, hogy miközben a maga igazát mindenki Todor Zsiv- kovtól vett idézetekkel bizo­nyította, nincs az a gonoszság. | amelyet ne feltételeztek volna róla. Most — szemléletesen szói­val — a helyzet akár úgy is alakulhat, hogy az emberek délelőtt a munkahelyen össze­hívott gyűlésen a „szélsősé­gesség” ellen tiltakoznak, este elmennek tüntetni a televízió elé a tárgyilagosabb tájékoz­tatásért, a demokráciáért. Emelés legföljebb áprilisban Áralku a gyóg Prágai tüntetés Václav Havel a garancia Százezres tömeg emlékezett meg vasárnap Prágában a no­vember 17-i brutális rendőr­akcióról. A sztrájkoló diákok felhívására késő délután fiata­lok több tízezres tömege gyűlt össze az orvosudományi ne­gyedben, hogy a november 17-i tüntetés útvonalát meg­ismételve a Vencel térre vo­nuljanak. A -tüntető fiatalok, akik Václav Havel elnökké válasz­tását követelő transzparense­ket, zászlókat, virágokat, égő gyertyákat vittek magukkal, először a cseh államiságot jel­képező Vysehrad hegyre, majd onnan a Moldva partján a nemzeti sugarúira, a novem­ber 17-i brutális rendőrakció színhelyére vonultak. Az út­közben hatalmasra duzzadt tö­meg, amely egyebek között „Szabadságot, szabadságot!”. ftíeiföidli esemémyék egy mendafimn Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter ma vil­lámlátogatást tesz Londonban, ahol tárgyal Margaret Thatcher brit kormányfővel, a brit diplomácia vezetőjé­vel, Douglas Hurddal a kelet-európai helyzetről, a NATO és a VSZ viszonyáról. A Az SPD kongresszusán hétfőn fel­szólalt Willy Brandt, a párt tiszteletbeli elnöke szerint a né­metek egysége már csak idő kérdése. A Hétfőn újból leér­tékelték a lengyel zlotyt, ezúttal nemcsak a konvertibilis, ha­nem a szocialista országok valutáihoz, így a forinthoz képest is. A Az MSZMP vasárnap kezdődött kongresszusának célja a nézeteltérések leküzdése, a megújult párt vezető testületéi­nek megválasztása, írta az MSZMP kongresszusáról szóló be­számolójában a Pravda. A Crna Gora-i iparvállalatok dolgo­zói a szakszervezeti szövetség felhívására tegnap délelőtt egy­órás általános figyelmeztető sztrájkot tartottak a kenyér árá­nak drasztikus emelése miatt. A Egynapos munkalátogatásra szerdán Moszkvába érkezik Marian Calfa csehszlovák kor­mányfő, s hírügynökségi jelentések szerint a tárgyaláson mindenekelőtt a szovjet csapatok Csehszlovákiából való kivo­násáról lesz szó. turistaforgalom egyelőre szü­netel, turistákat nem enged­nek be az országba, lega­lábbis a normális, megszokott formákban. A helyzet komolyságára utal, hogy a Romania Libera és a Scinteia Tineretului, a hétfőn megjelenő két napilap feltűnő helyen az állampolgá­ri jogok szigorú betartására hívta fel a figyelmet. A cik­kek szerint a törvény szigo­rával lépnek fel azokkal szem­ben, akik megsértik az állam jogrendjét. Kétségtelen tény, hogy párhuzam vonható a te­mesvári események és a két cikk között, de az is igaz, hogy a román sajtóban gyak­ran jelennek meg hasonló cik­kek, amelyek a törvények be­tartására hívják fel a figyel­met. Ez a gyakorlat már több hónapja tart. Az MTI értesülései szerint Romániában a lapok és a tö­megtájékoztatási szervek nem adtak hírt a temesvári fejle­ményekről. A televízió hétfő esti híradója beszámolt Ni- colae Ceausescu, az RSZK el­nöke iráni hivatalos baráti lá­togatásának első napjáról majd ipari üzemek tervtelje­sítéseiről sugrázott riportokat. Egyetlen szót sem ejtett a Te­mesváron történtekről. A román fővárosba tájé­koztatás, hivatalos közlemény hiányában ellentmondó és egyelőre nem ellenőrizhető hí­rek érkeztek, részint azért, mert Temesvárral szinte min­den kapcsolat megszakadt. ★ Tőkés Lászlót és feleségét vasárnap hajnali két óra táj ban elhurcolták házukból a rendőrök, azóta senki nem tud róluk — ezt közölte magyar újságírókkal a Romániából visszaérkezett 40 tagú holland aktivista csoport. Elmondot ták: több politikai, egyházi és békeszervezet akciójaként egy napra Kolozsvárra utaztak, hogy élelmet, gyógyszert és ta­karót vigyenek karácsonyi jut­tatásként a nehéz helyzetben élő embereknek. Visszatérésük után hétfőn, Budapesten a Bagolyvár étteremben nemzet­közi sajtókonferencián szá­moltak be tapasztalataikról. „Havelt a Várba!” Havelt el­nöknek!” „Szüntessétek meg a titkos rendőrséget!” jelszava­kat kiáltozott, a nemzeti sugár­úton virágokat és gyertyákat helyezett el, elénekelte a csehszlovák himnuszt, majd tovább vonult a Vencel térre, ahol a tüntetés csúcspontján mintegy százezer ember gyűlt össze. A Venceil-szobornál Martin Mejstrik, a diákok központi koordinációs sztrájkbizottsá­gának a képviselője bejelen­tette: a diákok sztrájkja addig tart, amíg — mint fogalmazott — garanciákat nem kapnak arra, hogy a totalitarizmustól a demokráciához vezető út visszafordíthatatlan. Azt han­goztatta, a diákok ezt a garan­ciát Václav Havel személyében látják. A gyógyszergyárak a. nyári termelői áremelés óta kétszer jelentettek be újabb áreme­lést, legutóbb két hete. Vár­ható-e — az egy évvel ezelőtti emlékezetes gyógyszerrendelet évfordulóján — 1990 január­jában egy „újabb gyógyszer­botrány”? A kérdést dr. Ma- tejka Zsuzsannának, a téma miniszteri biztosának tette fel az MTI. Válaszában leszögezte: az a szóbeszéd, miszerint a gyógy­szerek ára a jövő év január­jában erőteljesen emelkedni fog, nem igaz; fölösleges föl­vásárolni az orvosságokat. Matejka Zsuzsanna elmon­dotta, hogy 1989, július 1-jén a gyógyszeripar 8,5 százalék­kal emelte a gyógyszerek ter­melői árát. Ez az áremelés nem jelent meg a patikai árakban, a többletet a tár­sadalombiztosítás és a gyógy­szeripar térítette meg. A gyógyszeripar szeptember 15-én újabb igénnyel lépett fel, ez alkalommal 11,5 szá­zalékos áremelést kért, ame­lyet a társadalombiztosítással folytatott áralku eredménye­ként 9,2 százalékban hagyták jóvá. Ez az áremelés sem je­lenik meg a beteg által fi­zetett térítési díjban, ezúttal is az ipar és a társadalom- biztosítás közösen fizeti. A december 4-i forintleértékelés után a gyógyszeripar ismé­telten kérte az árak további 5 százalékos emelését. Erről jelenleg folyamatban van az áralku. A gyárak igényével párhu­zamosan — fejtette ki a minisz­teri biztos — a gyógyszer­kereskedelmi vállalatok is kéréssel, léptek, fel: az árj’.és 9 százalékos, követel­ték. gazdálkodási nehézsé­geikre hivatkozva.;. , A termelői árak emelkedése és az árrés módosítása a gyógyszerek teljes árának 35 százalékos emelkedését okoz­nák. Így a térítési díjak — vagyis a patikában fizetendő árak — több mint 70 száza­lékkal emelkednének, ameny- nyiben a társadalombiztosítás annak mértékét nem csökken­tené. Ilyen mértékű áremelés a lakosságra nem hárítható át, ezért intenzíven dolgoznak azon, hogy növeljék az egyes gyógyszerekhez adott társa­dalombiztosítási hozzájáru­lást, főként az orvosi aján­lásra alkalmazott orvosságok körében — hangsúlyozta Ma­tejka Zsuzsanna. Így például szeretnék je­lentősen növelni az idős em­berek szív- és érrendszeri be­tegségeire és a reumára ad­ható medicinák, a gyermek- gyógyászatban használatos or­vosságok támogatását. Erre abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az Ország- gyűlés az idei 18 milliárd fo­rint helyett jóváhagyja azt a 26 milliárd forintot, amelyet a társadalombiztosítás 1990-ben a gyógyszertámogatásra kíván fordítani. A miniszteri biztos a gyógy­szerárügy rendezésére, a je­lenleg folyó áralkura utalva hangoztatta: pillanatnyilag nz is kétséges, hogy lesz-e térí- tésidíj-módosítás. Nincs el­döntve az sem, hogy a gyógy­szerek termelői ára és az árrés emelkedése megjele­nik-e a patikai gyógyszertá­rakban. Amennyiben igen, akkor is csak legfeljebb jövő áprilisban, s jóval mérsékel­tebb áremelésre lehet számí­tani, mint az idén január­ban. Egyes alapvető, a lakos­ság széles rétegeit érintő gyógyszerek kevesebbe fognak kerülni, mint jelenleg — fe­jezte be Matejka Zsuzsan­na. Katolikus egyházi vezetők a Parlamentben Javuló kapcsolatok Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnö­ke hétfőn a katolikus egyház több vezetőjével találkozott a Parlamentben. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. Cserháti József, nyugalomba vonult pécsi me­gyéspüspök, a közelmúltban kinevezett, illetve felszentelt Mayer Mihály pécsi megyés­püspök és Katona István váci püspök. Szűrös Mátyás mindenek­előtt jókívánságait fejezte ki az új püspöknek, s köszöne­tét mondott Cserháti Jó­zsefnek negyedszázados püs­pöki munkásságáért. A talál­kozón kölcsönösen nagyra ér­tékelték az állam és a kato­likus egyház fokozatosan ja­vuló kapcsolatát. Az ideigle­nes köztársasági elnök kiemel­te: a magyarországi egyházak egyre növekvő szerepet ját­szanak a társadalom életében, a kormány pedig erejéhez mérten igyekszik javítani mű­ködési feltételeiket. Önálló hervát szövetség alakult Pécsi székhellyel önálló nemzetiségi szerve­zetet hoztak létre Savez Hrva- ta, azaz Horvátok Szövetsége néven azok a hazai horvátok, akik elégedetlenek a hivata­los szervezet — a Magyaror­szági Délszlávok Demokrati­kus Szövetsége — munkájá­val. Az alapítók úgy határoz­tak, hogy szövetségüket anya­nyelvi elnevezéssel jegyeztetik be a cégbíróságon. A szervezet nem zárt, szívesen fogadja tagjai közé a hazai szerbeket, továbbá azokat a patronáló magyarokat, akiknek fontos a nemzetiségiek ügye. Az új nemzetiségi szövetség megalakítását a Bácí-KiSkun megyében élő horvátok — bu- nyevácok — kezdeményezték Baján, ahol úgy döntöttek, hogy a szervezet székhelye Pécsett lesz. Elgondolásuk szerint területi szervezeteket hoznak létre Baranya, Bács- Kiskun, Győr-Sopron, Pest, Vas és Zala megyében. Az alulról szerveződő autonóm egységek hívják majd életre a Savez Hrvata társadalmi ve­zetőségét. Kinyilvánították, hogy nem kívánnak politikai párttá alakulni, hanem társa­dalmi-politikai szervezetként dolgoznak a horvát nemzeti­ségért. ÉBef ufáet, ímSáB e/éíf (BÚ.) Fist illegve temetői Századunk utolsó negyedében a nagyvárosok fő gondjai j— lakásépítés, közlekedés — mellé világviszonylatban felso­rakozik az elhunytakról történő megfelelő gondoskodás. Hazai (viszonylatban nemcsak a fővárosi temetőkben küzdenek hely- ! hiánnyal, a szükséges létszámok biztosításával, Pest megye jsok helységében szinte napi küzdelmet vívnak, hogy korszerű lés kulturált formában történjék az emberi élet utolsó aktusa. Megyénkben mintegy 200 temető van. ezek közül a ceg- jlédi, a dunakeszi és a szentendrei a megyei temetkezési válla­lathoz tartozik. A többi temető nagyjából fele-fele arányban j oszlik meg az egyház, valamint a tanácsok, illetve kommu­nális üzemek között. 210 dolgozó látja el a vég- Jső tiszteletadással kapcsolatos feladatokat, ök azok, akiket a társadalmi munkamegosztás jerre a szomorú, de nélkülöz­hetetlen posztokra állított. Kö- Izülük többen, a tököli Briin- I ner Antal, a kerepestarcsai \ Szálkái György, a ceglédi \Gombai Ferenc, vagy a gal- gahévízi Fábián Tibor évtize­dek óta látja el, vagy látta el feladatát. |i?jj mra'atozék A vállalatnak 61 településen jván megbízottja, akinek fel­adata a temetés megszervezé­se. Balogh János, a megyei te- jmetkezési vállalat igazgatója szerint feladatuk más egy köz­ségben, mint a városokban, Budapesten. Felravatalozza a Ihalottat, meggyújtja az áldo­zati lángot, segít a búcsúzta­tást végzőknek. Kilencvenen töltenek be ilyen állást. A me- gvei tanács elrendelte, hogy ahol 60 haláleset vagy annál több van évente, alkalmaznia kell a vállalatnak helyi teme­tésrendezőt. A temetések száma hazánk­ban aggasztóan növekedett az elmúlt 20-25 évben, de a 24 százalékos növekedés Pest me­gyében öt év alatt meghök­kentő. 1981-ben 10 500, s 1987- ben 13 071 volt. Ennek oka részben az. hogv a főváros fe­lé igyekvő családok nagy ré­sze medvénkben telepedett le. Az utóbbi évben 1331 (10 szá­zalék) volt a hamvasztásos te­metés. ugyanakkor országos viszonvlatban 20 és fél száza­lék. vagyis minden ötödik el­hunytnál választották a hoz­zátartozók a végső búcsúzta­tásnak ezt a korszerű mód­ját. Az ismert pénzügyi gondok ellenére a megyei tanács, a helyi tanácsok és a temetke­zési intézet területünkön öt év alatt 50 millió forintot biztosí­tott a beruházásokra, a fej­lesztésre. Felépítettek és rend­be hoztak új ravatalozókat, el­készültek a szakminisztérium által előírt hűtőberendezések, kolumbáriumokat létesítettek a kisebb-nagyobb helységek­ben. Harmincmillió forintba került a fővárosi Harmat ut­cában létesített, nélkülözhe­tetlen központi telep a me­gyei vállalat számára. Balogh János szerint akár polgári, akár egyházi teme­tésről van szó, minden állam­polgár számára biztosítani kell a megfelelő temetést. 1987-ben 1650 volt a polgári temetések száma. Ehhez sok segítséget adnak a családi in­tézetek, a társadalmi esemé­nyeket rendező irodák. Vers­mondás, búcsúztató beszéd, magnóról szóló gyászzene mel­lett sok helyen van kamara­kórus, néhány helyen fúvós­zenekar is részt vesz a teme­téseken. Evenként megyénk­ben is néhány száz esetben előfordul — az elhunyt vég­akaratának megfelelően —, Az a tény, hogy Romániában rendkívüli intézkedéseket lép­tettek életbe, ez elsősorban a határok zárlatára vonatkozik. Diplomáciai forrás szerint a A temesvári eseményekről hallgatnak Rendkívüli intézkedések

Next

/
Thumbnails
Contents