Pest Megyei Hírlap, 1989. december (33. évfolyam, 284-307. szám)
1989-12-14 / 295. szám
2 MST <, megyei] 1989. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Horn Gyula fölszólalt az ülésen A „24-ek” tanácskozása Brüsszelben Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke nyitotta meg szerdán délelőtt a lengyel és magyar reformok támogatásában részt vevő 24 OECD-ország külügyminiszteri értekezletét, amelyen jelen voltak a nemzetközi pénzügyi intézmények vezetői is, köztük Michel Camdessus, a Nemzetközi Valuta Alap vezérigazgatója és Lucien Paye, az OECD főtitkára. Delors rámutatott: nagy politikai jelentősége van annak, hogy a külügyminiszterek elfogadták a tanácskozásra szóló meghívást, nemcsak Lengyel- ország és Magyarország, hanem az egész átalakulóban lévő Kelet-Európa vonatkozásában. A „24-ek” segítségét a közösség hangolja össze. Ebben el kell kerülni mind a A KGST átalakítását szorgalmazta Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő szerdán a népi küldöttek második kongresszusán. A kormány ötéves gazdasági programját ismertetve a miniszterelnök a szovjet gazdaság rendbehozásának fontos külső feltételeként említette a KGST megújulását. A szovjet kormány gazdasági programja szorgalmazza a világpiaci árak érvényesítését és a konvertibilis valutákban történő elszámolás alkalmazását a tagországok gazdasági, kereskedelmi kapcsolataiban. Minderre már 1991-től tor kerülhetne. A kormányfő beszélt a jelenlegi súlyos gazdasági- válságról, s főleg fekete, színnel ecsetelte a jelen állapotokat. A válság okait nem a pangás korának örökségében, hanem a peresztrojka időszakának hibáiban kereste. Arról beszélt, hogy rosszul mérték fel a gazdasági átalakítással járó várható nehézségeket, és átgondolatlan, elhamarkodott intézkedéseket hoztak. Együttműködés minden szinten Európa Parlament Az Európa Parlament hamarosan létrehoz egy interparlamentáris csoportot a Közös Piac és a szocialista országok közötti együttműködés elősegítésére. Az ezt bejelentő, szerdán közzétett nyilatkozat szerint a csoport elnökévé Alain Pompidou francia konzervatív képviselőt választották. A „minden szinten való együttműködés" elősegítése érdekében az intercsoport elsőrendű feladata az lesz, hogy tanácskozást szervezzen a tudomány és a technológia fejlődésének támogatására. túlzott központosítást, mind az erőfeszítések szétforgácsolódá- sát. — A miniszteri tanácskozásnak — mondotta — meg kell adnia a szükséges politikai impulzust a segítségnyújtás sikeréhez. A „24-ek” a meghívottak közül először Krzysztof Sku- biszewski lengyel külügyminisztert hallgatták meg, aki beszédében körvonalazta a lengyel politikai és gazdasági átalakulást, a lengyel törekvéseket, problémákat és igényeket. A minisztert beszéde után elsősorban arról kérdezték, hogy milyen szociális problémákkal kell megküzdenie Lengyelországban, mennyire egységes a kormány a megoldási módszereket illetően, milyen parlamenti fogadtatásra számíthat az IMF-fel egyezteA stabilizációs időszak legfontosabb feladatai között említette Rizskov a kereslet és a kínálat egyensúlyának megteremtését. A másik legfontosabb feladatul a kormányprogram a fogyasztási piac ínséges helyzetének javítását tűzi ki. Ebből a célból a nemzeti jövedelemből kirívóan magas hányadot — 89-90 százalékot — kíván fordítani a stabilizációs időszakban fogyasztásra, lakásépítésre és szociális intézmények építésére. Később ezt a hányadot fokozatosan csökkentené, hogy ne veszélyeztesse vele a termelés alapjait. A BKP rendkívüli kongresszusát március 19-re hívják össze, egy héttel korábban a Petar Mladenov KB-főtitkár által eredetileg javasolt időpontnál. Ez volt a Bolgár Kommunista Párt szerdán befejeződött teljes ülésének egyik kulcshatározata. A KB másik fontos határozata az, hogy a Bolgár Kommunista Párt lemondott a társadalom és az állam vezetőjének szerepéről. A szerdán befejeződött ülésen ugyanis megbízták a BKP parlamenti csoportját, hogy a Nemzetgyűlés csütörtökön kezdődő ülésszakán kezdeményezzék az alkotmány 1. fejezetéhez tartozó, erről szóló 2. és 3. paragrafus törlését. A Központi Bizottság Todor Zsivkovot, Milko Balevet és Vladimir Zsivkovot kizárta a pártból. A döntést ezzel indokolja: mindhárman súlyosan megsértették a párt és az erkölcs elveit, súlyos torzulásokat idéztek elő a pártban és a társadalomban, durva hibákat követtek el az ország társatett gazdasági intézkedések terve, milyen intézkedések várhatók a külföldi beruházások védelmére? Ezután került sor Horn Gyula felszólalására. Miután nyilatkozatának szövegét már előzőleg írásban kiosztották, a magyar külügyminiszter annak leglényegesebb politikai elemeit emelte ki. A magyar felszólalásnak jó fogadtatása volt a résztvevők körében. Több kérdés hangzott el olyan témákról, mint hogy az árak liberalizálása mellett miként szándékozik a kormány meggátolni az inflációt, milyen részesedésre számíthat a magántulajdon a vegyes vállalkozásokban, milyen középtávú gazdasági elképzelések léteznek? A magyar küldöttség távozása után Frans Andriessen, a közösség bizottságának a külkapcsolatokért felelős tagja, majd Michel Camdessus, a Nemzetközi Valuta Alap vezérigazgatója kapott szót. Horn Gyula szerdán délután a magyar küldöttség többi tagjaival együtt hazaérkezett Budapestre. A Michel Camdessus-vel, a Nemzetközi Valuta Alap vezérigazgatójával még kedd este folytatott megbeszélésen értékelték a Nemzetközi Valuta Alap és a Magyarország között eddig folyt megbeszéléseket. A James Baker amerikai külügyminiszterrel lezajlott szerda reggeli megbeszélésen — mondotta a magyar külügyminiszter — elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról, azon belül a magas technológiájú árucikkek exportjára vonatkozó tilalmakat tartalmazó COCOM-lista jelentős enyhítésének lehetőségéről volt szó. dalmi-gazdasági fejlesztésében — mindez együttvéve politikai és gazdasági válsághoz vezetett. A KB elfogadta a több fejezetből álló, mintegy húsz oldalas határozatát az ország szociális és gazdasági problémáiról, a politikai rendszer állapotáról és gyökeres átalakításának legsürgősebb feladatairól, a pártról és a társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszában betöltött szerepéről. ★ Az Andrej Lukanov vezette párt- és állami bizottság már megkezdte Todor Zsivkov és családja, valamint környezete jövedelmének és kiadásainak, a korrupciós meggazdagodásoknak, az ugyancsak Zsiv- kovhoz kötődő Ljudmila Zsiv- kova Nemzetközi Alapítványnak, a Bulgária 1300 éve alapítványnak és a Béke Zászlaja Alapítványnak vizsgálatát. Már az első megállapításai elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy az „illetékes szerveket’’ is bevonják a további vizsgálatokba. Ezt maga Lukanov jelentette be a BKP KB szerda délelőtti ülésén. Aligha férhet hozzá kétség, hogy az eredetileg a leányának épült bojánai villában jelenleg házi őrizetben levő Todor Zsivkov ügye eljut a bírósági felelősségrevonásig. Nem valószínű, hogy a vád csupán a „túlköltekezés” lenne: a vizsgálat kiterjed az 1956 után a pártból kizárt, elítélt vagy ítélet nélkül, de tisztázatlan körülmények között meghalt személyek ügyeire is, külön hangsúllyal Traj- cso Kosztovra. Vélhetően sokuk meghurcoltatása, egyes esetekben a halála szárad Zsivkov lelkén — szinte kizárólag olyan emberekről van ugyanis szó, akik — mielőtt eltűntek volna a politikából vagy az életből — valamiben ellentmondtak Zsivkovnak Kosztov a sztálini idők első számú bulgáriai áldozatának tekinthető. 1 f! '"ffy ' ■ i! ■ ' ......I Mi.—.i. A lengyel kormány szóvivője meglepetésének adott hangot szerdán Lech Walesa keddi javaslata fölött, amely rendkívüli hatáskört követel a kormánynak, hogy az a parlament jóváhagyása nélkül rendelet formájában vezethesse be azokat a törvényjavaslatokat amelyek a jövő évtől a lengyel gazdaság radikális reformjához, talpra állításához szükségesek. A Nyilatkozatban ítélte el kedden a csehszlovák parlament az öt VSZ-tagállam 1968-as csehszlovákiai beavatkozását. A november 17-i rendőrakció kivizsgálásával kapcsolatban az azzal megbízott parlamenti bizottság megállapította Milos Jakes és Miroslav Stepan politikai felelősségét, és mindkettőjük visz- szahívását javasolta a törvényhozásból. A Remiz Alia albán államfő határozottan kizárta azt a lehetőséget, hogy a Kelet- Európában zajló jelenlegi változások bármilyen módon hatást gyakoroljanak Albániára. A Dieter Keller keletnémet kulturális miniszter — az AFP francia hírügynökség megítélése szerint — kedvezően nyilatkozott annak a régóta hangoztatott óhajnak a teljesítéséről, hogy az NDK is fizessen háborús jóvátételt a náci Németország zsidó áldozataiért. A öt napig tartó fogság után szerda délután visszanyerte szabadságát Rubija Szajed, az indiai szövetség belügyminiszter leánya, akit egy szélsőséges szeparatista szervezet tagjai raboltak el Szrinagárban. Külföldi események egy mondatban Rizskov az ötéves gazdasági programról Feltétel a KGST megújulása Bírósági feielösségrevonás várható Zsivkovot kizárták a pártból Kongresszusi fari az MSZMP Lyukak a nyilvántartásban — Mennyi? — Hatvan. — Mi hatvan? — Mi mennyi? Ez a szakállas vicc jutott az eszembe, amikor tegnap délelőtt az MSZMP XIV. kongresszusát megelőző nemzetközi sajtótájékoztatót hallgattam. Egynapos munkakongresszust tartanak 17-én, vasárnap a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjai. Ezen a tanácskozáson a mai politikai viszo- szonynak megfelelő, korszerű marxista párt újjászervezésének, létrehozásának kinyilvánítása, a vezető testületek megválasztása, a párt jellegét megfogalmazó politikai nyilatkozat elfogadása lesz a feladat. S hogy miért jutott eszembe az alapvicc? Mert egy percen belül két szájból három különböző szám is elhangzott, amikor a szerveződő MSZMP taglétszáma került szóba. Szűcs Ervin tanszékvezető egyetemi tanár szerint — ő elnököl a vasárnapi kongresz- szuson — negyvenezer tagjukról van név szerinti nyilvántartásuk. Púja Frigyes nyugalmazott miniszter hozzátette, mintegy százhúszezer tagról szólt néhány hete a hivatalos bejelentés. Ez úgy lehetséges, hogy ennyien nyilatkoztak szóban arról, hogy a régi pártban akarnak maradni. Ám az MSZMP szervezői azonmód hozzákezdtek az írásos regisztráláshoz, s ezzel jelenleg nyolcvanötezernél tartanak. Nem lehet csodálkozni a bizonytalanságon, állították mindketten. Az MSZMP-t ugyanis szétverték, s a szervezést, pontosabban az adminisztrálást megnehezíti, hogy nincsenek megyei központok. Ennek ellenére a főváros minden kerületében és szinte valamennyi nagyobb városban, községben létrejöttek tágszervezetek, ügyihtéző bizottságok. A szervezés tapasztalataiból kitűnt, hangoztatta Virág Ferenc, az MSZMP szóvivője, hogy az októberi kongresszus óta — ő ezt az eseményt, lévén XIV.-nek hívták, akárcsak a vasárnapra összehívot- tat, következetesen kongresz- szus ’89-nek nevezte — „nagyon sok MSZMP-tag” a politizálás lehetőségét, saját pártját az MSZMP-ben találta meg. A vasárnapi tanácskozáson a vidéket ötszáz, a fővárost kétszáz küldött képviseli, s ha a küldöttek egyetértenek vele. jelen lesznek a régi MSZMP KB és a KEB azon tagjai, akik ebben a pártban kívántak maradni. Az MSZMP nem válogat — hangzott el a sajtótájékoztatón — de felállítanak egy etikai bizottságot, azzal a céllal, hogy a későbbiekben távoltartsák mindazokat, akik kompromittálták a régi pártot. Név azonban csak egy hangzott el, Antoniewicz Rolandé, ám ez nem igazán jellemző, hiszen ő nem volt tagja a régi MSZMP-nek. Az újjászerveződő pártnak komoly anyagi gondjai vannak, bár erről nem beszéltek. De ezt támasztja alá az, hogy csupán egynapos lesz a kongresszus, hiszen a küldöttek szállásköltségének fedezésére nem futja. Az MSZP-vel kapcsolatban Szűcs Ervin hangsúlyozta, hogy elhárítanak minden kísérletet, amely a régi és az új párt szembeállítására irányul. Az MSZMP-nek van elintéznivalója az MSZP- vel, s el is fogják intézni, de „összeugraniuk” nem szabad. A baloldal ma szélesebb, mint az MSZP, mondta Szűcs Ervin, s ide sorolta az MSZP-n és az MSZDP-n kívül az MDF balszárnyát is. M. K. A parlament a decemberi ülésszakán döntsön arról, hogy lerövidíti megbízatásának idejét, mandátuma lejártának időpontját viszont március egyik napjában határozza meg — ez az országgyűlési állandó bizottságok vezetőinek javaslata. Ez immár a harmadik változat a parlament feloszlásának kérdésében. Az elmúlt időszakban az Országgyűlés feloszlatásáról zajló vitában két markáns álláspont vált ismertté. Az egyik, hogy a plénum még a decemberi ülésszakon mondja ki feloszlását, és az ideiglenes köztársasági elnök március második felére tűzze ki a választásokat. A másik álláspont képviselői azt szorgalmazzák;'hogy a Jfelenlégi Országgyűlés mandátumának lejártáig, június 8-ig működjék tovább, s csak ezt követően, a kora nyárra, esetleg ősz elejére tűzzék ki a képviselőválasztásokat. Mindkét megoldásban választ kell azonban adni a parlament további működésének mikéntjére. Soltész István, a Ház főtitkára az MTI munkatársának adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a kérdés az; a mandátum lejártának és a választások kiírásának időpontja összefügg-e egymással? E kérdésre a válasz az — mutatott rá Soltész István —, hogy ha az Országgyűlés nem rövidíti le megbízatása idejét, akkor június 8-a előtti időpontra nem lehet kiírni a választásokat. Ha ezt a köz- társasági elnök a parlament akarata nélkül mégis megtenné, akkor megsértené az Országgyűlés szuverenitását. Az Országgyűlés tehát szuverén módon határozhatja meg mandátuma lejártának időpontját. Egyetlen jogszabály sem korlátozza abban, hogy a plénum a decemberi ülésszakon kimondja feloszlásának tényét, és meghatározza: ez a döntés mikor lép érvénybe. Soltész István annak a véleményének adott hangot: lehetővé kell tenni, hogy a választásokat egy politikai megállapodásokon nyugvó időpontban tartsák meg. Ha pedig ez az időpont esetleg március 18-a, akkor a parlamentnek ezt legalább valamelyest megelőző napot , kell megjelölnie megbízatása lejártának dátumaként, . . Ha viszont ez a kormány bármilyen okból lemondana, az a törvény szerint a"kt jelentené, hogy 40 napon belül, még a jelenlegi Országgyűlésnek kellene új kormányt választania. Ugyanez lehet a következménye annak is, ha a kormány bizalmi kérdésként kezeli például a költség- vetés elfogadását. Ez esetben ugyanis a költségvetés elvetése azt eredményezné, hogy a parlament felmentené hivatalából a kormányt. ★ Tegnap megtárgyalta a parlament ügyrendi, tudománypolitikai és műszaki, település- fejlesztési, valamint a társadalombiztosítási bizottsága az Országgyűlés jövő heti ülésén szereplő napirendi kérdéseket. Étet titán, halál előtt (6.) Egy pillanat a túlvilágon Kislánykoromban ha este nem tudtam elaludni és szorongva forgolódtam az ágyban a sötéttől félve, a halálra gondoltam. Pontosabban arra, mi történik azzal aki meghal, s mi van a halál után. összeszedtem kevéske, ezzel kapcsolatos tudásomat, s gyermeki vaslogikával végigkövettem gondolatban az utat. Milyen, ha meghalok, s már nem érzek semmit? De mi az a semmi, amit nem érzek? De ha a semmi az a semmi, akkor azt sem tudom kimondani, hogy semmi. És mi van a semmi után? Természetesen kérdéseimre sohasem találtam meg a választ. De a monoton gondolatoktól mindig elaludtam. Ha megáll a szív Ezek az álom előtti gondolatok jutottak eszembe, amikor leültem beszélgetni dr. Incze Ferenccel, a Rókus Kórház intenzív osztályának főorvosával. S felötlött bennem mindaz, amit olvastam a klinikai halálból visszatért emberek érzéseiről. Magam is beszélgettem néhányukkal. Olyanokkal, akik altatás közben „haltak meg”, s olyanokkal, akiknek infarktus idején állt meg néhány percre a szívük. Azon túl, hogy nem szívesen vállalták volna nevüket — hiszen környezetük, néha még orvosaik is gyanakodva néztek rájuk, amikor előadták a klinikai halál idején tapasztaltakat, iszonyatos mély álmukat — magukban az álmokban is sok közös vonás fedezhető fel. Többen állították, hogy hallották, amint az orvos azt mondja: meghalt vagy azt, hogy megállt a szíve. S látták magukat az asztalon, miközben saját holttestük mellett álltak, de nem éreztek fájdalmat vagy félelmet. Néhányan, akiknek szívét elektromos árammal próbálták újra működésbe hozni, ugyanazt a nagy fényességet látták, amelyet volt, aki az örök világosságnak, a túlvilági fénynek hitt. S abban ii összecsengenek ezek az élmények, hogy ők — akik, ha csak percekre is, de jártak odaát — nem félnek annyira a haláltól. A mély zuhanás, a testetlen lebegés, a fájdalomnélküliség teszi? Vagy az, hogy nekik már nem az ismeretlenbe kell indulniuk, ha valóban . itt lesz az idő? Ki tudja? — Az intenzív osztályon szinte naponta előfordul, hogy embereket hozunk vissza a halálból — mondja dr. Incze Ferenc. — De „élményeikről” ritkán beszélünk velük. Nem közönyből vagy érdektelenségből, hangm mert nem szívesen emlékeztetjük a beteget arra, hogy mi történt vele. Sokan, mintha maguk sem akarnák igazán felfogni. A beteg esélyei — Freuet szerint alapjában véve senki sem hisz a saját halálában. Am azoknak, akik megjárták az odavezető ösvényt, ez már valóság. Milyen esélyeik vannak a statisztikák Üléseztek az országgyűlési bizottságok Újabb változat a parlament feloszlására
