Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-02 / 259. szám

PEST MEGYEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM Ára; 4,30 forint 1989. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Németh Miklós Jugoszláviák látogat Németh Miklós, a Miniszter­tanács elnöke Ante Marko- vicsnak, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság Végrehajtó Tanácsa elnökének meghívására, november 3-án és 4-én baráti munkalátoga­tást tesz Jugoszláviában. Az MSZP Orszúges Elnökség.s a pártszervezésről Ha vállalják a reformpolitikát Ülést tartott szerdán a Ma­gyar Szocialista Párt Orszá­gos Elnöksége. A testület idő­szerű kérdésekkel, a párt­szervezés helyzetével foglalko­zott. Állásfoglalást fogadott el a pártszervezés legfontosabb feladatairól. Az ülésen történtekről Tóth KI ZÁRÓKAT K ellemetlen, sőt keser­ves ismerkedés a pia­ci viszonyokkal! Hol­ott még nem érkezett el a január ... Ami ma a hús- fogyasztásban zajlik, s még inkább, ami a januári, tel­jes árfelszabadítás után kö­vetkezik, ízelítő abból, amit a fogyasztó ugyan nem gondol végig, de ami mégis a piaci viszonyok létrejöt­tének az első szakasza. A fogyasztó „csupán” annyit Iát, hogy minden, ami a húshoz valami módon kap­csolódik, drágább, s való­színű még drágább lesz. Az általánosan igaz tapaszta­laton belül azonban fel-fe!- bukkannak már árkülön­bözőségek: ugyanabban a városban nem ugyanany- nviért kínálnak például különböző vörösárukat a húsüzletek, az áruházi hús­osztályok. A kilónkénti hat-nyolc forintos eltérések persze különösebben nem boldogítják a fogyasztót, ám jelek: valami megmoz­dult. Az optimisták években számolnak, a pesszimisták évtizedekben. A ténylege­sen piaci viszonyok létre­jötte — mert szükségessé­gének a hirdetése már jó ideje tart — nem puszta elhatározásoknak a függvé­nye, sőt! Elhatározásokban bizony nem szűkölködtünk eddig sem, ezért leírhatjuk: a piaci viszonyok megte­remtésének tetteihez hiány­zott a politikai bátorság. Miként kerül ide a poli­tika? Ügy, hogy a piaci vi­szonyok valóságos létrejöt­te lényegesen átrendezi mind a termelőknek a hely­zetét, mind a felhasználók, fogyasztók jövedelmi viszo­nyait, vásárlási lehetősé­geit. Megtévesztő, tehát ha­mis elképzelések serege él a köztudatban a piaci vi­szonyokról: a vélt és a va­lódi érvényesülésük között hatalmas a távolság. Az a várakozás ugyanis, amely szerint a piaci viszonyok közepette mindenkinek jobb lesz: téves, hamis. A piaci viszonyoknak elkerül­hetetlenül és mindig is van­nak nyertesei és vesztesei. S még inkább igaz ez' ak­kor, amikor egy társada­lom, egy gazdaság egésze kíván átállni ezekre a vi­szonyokra, hosszú ideig tartó kihagyás után. akkor tehát, amikor a résztvevők — a gazdálkodók éppúgy, mint a felhasználók és fo­gyasztók — elszoktak attól, hogy a piac mindent, a ma­ga értékén mér, s ennek megfelelően kemény, egyes esetekben kegyetlen logikát érvényesít. Tavaly a megyében az iparban tevékenykedő vál­lalatok és szövetkezetek jö­vedelmezősége — hivatalos megfogalmazással a gazdál­kodási eredménye — több mint negyven 'százalékkal volt kisebb az előző eszten­deinél. Meredek út ez le­felé, amire a cégeknél azt válaszolják, persze, mert az állami elvonások... Az ál­lam valóban túlságosan so­kat von el — az ún. túl­adóztatás állapotában van a gazdaság —, ugyanakkor, bár furcsán hangzik, túlsá­gosan is sokat ad vissza! A napjainkra már áttekinthe­tetlen elvonási és támoga­tási viszonyok a gazdálko­dók számára is áttekinthe­tetlenné tették: valójában miből élnek. A megye ipa­rában a nettó árbevételre vetített jövedelmezőség ta­valy már csupán 3,4 száza­lék volt, olyan kicsiny mér­tékű, hogy okosabb kapita­listák azonnal kivonnák ilyen helyről a pénzüket, mert biztosan tudnák: eb­be csakis belebukni lehet. Logikus következménye az áttekinthetetlen elvoná­si és támogatási rendszer­nek ez az alacsony mérté­kű jövedelmezőség, s ami az ilyen jövedelmezőségnek a nyomában jár: a semmi­re sincs pénz (fedezet) ál­lapotának a kialakulása. Sem műszaki fejlesztésre, sem forgóalap-feltöltésre, sem béremelésre... A baj az, hogy a mai viszonyok közepette a termelőknek szinte semmiféle érdekelt­sége sem fűződik a helyzet megváltoztatásához, a jö­vedelmezőség javításá­hoz. Örömmel üdvözölhető te­hát, ha egy olyan politikai dokumentumban, mint a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozata, azt olvashatjuk: „A modern piac számos vonatkozásban önmagát szervezi és javítja, ha szereplői kizárólag a fo­gyasztók és a felhasználók igényeinek kielégítése révén élhetnek meg." A szöveg­részből azért érdemel meg­különböztetett figyelmet a kizárólag szó — s azért lett cím belőle töprengé­sünk élén —, mert ez egy­ben annak is az elismerése: eddig korántsem ez volt a helyzet! T apsolhatnánk máris, ám azért legyünk óvato­sak. A kizárólag mö­gött ugyanis szinte minden politikai szerveket más és más hátországot képzel el — van, amelyik bevallottan a teljesen magántulajdonra alapozott gazdaságot, s olyan is, amely a szocialis­ta vállalkozást —, azaz ko­rántsem világos és eldön­tött, ami legyen, az miként legyen! S veszedelmes té­vedés abban hinni, hogy egy-egy parlamenti szava­zás, avagy egy-egy általá­nos választás mondja- ki a verdiktet, s attól kezdve minden másként lesz... A gazdaság objektív törvé­nyeit nem lehet sem leszá- vazni, sem szavazatokká megtámogatni. Hagyni kell azokat érvényesülni... Mészáros Oltó András, az MSZP országos iro­dájának vezetője elmondta, az elnökség megítélése szerint a párt szervezése ellentmondá­sos helyzetben zajlik, az in­formációk nehezen jutnak el az érintettekhez. Ezzel ma­gyarázható, hogy a feltétele­zettnél lassabban alakúinak az új szocialista párt alapszerve­zetei. A korábbi MSZMP- alapszervezetek sok helyen nem jöhetnek számításba a szervezőmunka bázisaként. Így a személyes meggyőzés, a közvetlen, személyes kapcso­latok kiépítése, a párbeszéd lehet az egyetlen hatásos mód­szer. A pártszervezési munka ja­vítására bizottság alakult; tagjai Kovács Jenő, Katona Bé­la és Vastagh Pál, az MSZP elnökségének tagjai. A párt­szervezési bizottság munkájá­ba bekapcsolódnak a plat­formok és tagozatok képviselői is. Az elnökség megítélése szerint egyszerre kell a szer­vezőmunkát javítani és az MSZP politikai szerepvállalá­sát, politikai hatását növelni. Az elnökség döntött arról, (Folytatás a 2. oldalon.) mimimmn Az egészségügy egyik legelhanyagoltabb területének, a meg­előzésnek a reformjáról tárgyalt szerdai ülésén az Országos Egészségnevelési Tanács. @ A Magyar Október Párt az 1956. november 4-i szovjet katonai beavatkozás 33. évfordulóján, szombaton megemlékezést rendez a Szovjetunió nagykövetsé­ge előtt.- 9 A piaci alkalmazkodás veszteségeinek védelmére törvényi garanciákra van szükség, s ezek kialakításánál kü­lön figyelmet kell fordítani a munkaerőpiacon hátrányban lé­vő fiatalokra, hangsúlyozta az ÁBMH, illetve a MISZOT el­nöke a két szervezet képviselőinek megbeszélésén. @ Németh Miklós miniszterelnök szerdán külön-külön konzultációt foly­tatott a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt és a Magyar Parasztszövetség vezetőivel. 9 A Lakásbérlők Egye­sülete állásfoglalást tett közzé, amelyben leszögezik, hogy fö­löslegesnek és értelmetlennek tartják mind az állami, mind a fővárosi lakásgazdálkodási koncepciók újabb és újabb vál­tozatainak véleményezését, mert úgy érzik, észrevételeik, ja­vaslataik süket fülekre találnak az illetékeseknél. • A Köz­gazdaságtudományi Egyetemen megalakult az Egységes Euró­páért Társaság, amely fórumot kíván teremteni az európai egység gondolatával összefüggő sokoldalú — kulturális, tör­ténelmi, gazdasági, politikai — gondolkodás, vita és ismeret- terjesztés számára. AUTO - MAGYAR MÓDRA Totoja vagy ? Lám mégis lesz magyar autó. Büszkeségünket alig csorbítja, hogy ezt a kocsit Suzukinak fogják hívni. Iga­zából nem nagy . baj ez, hi­szen a japán kocsik jól mű­ködnek, remélhetőleg akkor is megőrzik jó tulajdonságai­kat, ha mi szereljük majd össze a csodagépeket. Az első felröppenő híre­ket tények még nem támo­gatják, nagyjából annyi biztos, hogy a Suzuki elnöke honunk­ba látogat. Az Ikarus vezetői­től több információt nem le­hetett kicsalni, megígérték, a végleges döntésig nem szel­lőztetik az ügyet. Sem rábó­lintani, sem tagadni nem vol­tak hajlandók azt a híresz­telést, miszerint Pest megyé­ben épülne az üzem. Azt azért elárulták, tizediké után, a tár­gyalások lezárását követően mindent kipakolnak, sejtelme­sen azt is hozzátették, lehet, SSaiEiK hogy ez a „minden” több is, mint amire számítunk. Addig azonban csak talál­gathatunk, hogy mi lehet az a több. Talán nem évi ötven­ezer autóval- rukkolnak ki — mint a sajtó azt hírül adta —, hanem jóval többel? Esetleg a magyar konzorcium részese­dése lesz magasabb a beha­rangozott 60 százaléknál? Nem tudom! Gyanítom, egy meg­lepetés mindenképpen ér majd minket — amikor közük a kocsi árát. Pest megye számos vállala­táról terjedt már el, hogy ér­dekelt lehet a személyautó- gyártásban. Még a tankokat összeszerelő Gödöllői Gép­gyárról is azt suttogták, sze- lídebb járművekre állnak át. Ha azonban csak egy cégre lehetne voksolni, bizonyára mindenki a Csepel Autógyárat nevezné meg. Hát persze, hol gyárthatnának autót, ha nem éppen az autógyárban? „Hol sírjaink domborulnak” Sokat elárul egy nemzetről, miként ápolja nagyjai emlékét. A Mező Imre úti temető, ahol a képen látható Kossuth-mauzó- leum is található, számos neves történelmi személyiség, nagy művész végső nyughelye. Halottak napján itt jártak munka­társaink. Cikkünk a 4. oldalon (Pék Veronika felvétele) Kossuth Lajos mauzóleuma Szesszáaié1 Több. mint ezer birkával, két lóval, egy csikóval, négy szamárral és egy gépkocsival menekült szer­dán reggel magyar területre egy nyolctagú román pásztorfamília. A Békés megyei Mezőhegyes köze­lében lépték át a határt. A család — négy férfi, két asszony és két gyermek — a határ közelében legeltette az állatokat, s egy megfelelő pillanatban valamennyit átterelték a határon. A népes család a békéscsabai befogadó állomáson kapott helyet. Az ügyük kivizsgálása folyamatban van. Bevallásuk szerint Sieben vidéki havasi román pásztorok. A velük együtt „disszidált" jószágokat a magyar ha­tóságok egészségügyi karanténban tartják. Ha van mit, de nincs miből Tőkekerftők A közelmúltban alakult meg a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban a fő­osztályközi menedzsercsoport, amelynek élére Kopanecz György, a MÉM közgazdasági főosztályának helyettes veze­Ehhez képest a vezérigazga­tó-helyettes dr. Kosaras Csaba meglepő dolgot mond. A hosz- szas körkérdést holmi Suzu­kikről meg összeszerelésről, no meg a gyártásról egyetlen „nem”-mel szakítja meg. Ta­lán maga is szegényesnek ér­zi ezt a magyarázatot, mert megtoldja még néhánnyal. Nem tagjai a konzorciumnak. Nem vesznek részt a gyártás- ban. Nem biztos, hogy a ké­sőbbiekben alkatrészek szál­lítására vállalkoznak, nem is kérték őket. Ami pedig a ha­zai személygépkocsi kifejlesz­tését illeti — nos itt enyhül Kosaras Csaba szigora és be­ismeri, minden igazi szakem­ber álma ez. Valószínűleg álom marad, mert a legelnagyoltabb költségvetés is jeges zuhany­nyal ébreszti az álmodozókat. Sok milliárd kellene a fejlesz­tésre, a gépek, berendezések beszerzésére és ennél is jóvá! több a háttéripar színvonalá­nak emeléséhez. Addig, amíg nem tudunk jó minőségű csa­vart, lemezt, öntvényt készí­teni, jobb, ha felébredünk, annál is inkább, mert hasunk­ra süt a „felkelő nap” ... tője került. Mint mondta, a csoport létrehozásával kíván­ják segíteni a téeszek, élelmi­szer-ipari vállalatok és üze­mek, valamint magánszemé­lyek számára a tőkés partne­rek megtalálását. Eleinte olyan híresztelések keltek szárnyra, hogy a mi­nisztériumon belüli mene­dzsercsoport vállalkozási iro­dának is tekinthető, s mint ilyen, a mezőgazdasági nagy­üzemekre támaszkodik. Ezt Kopanecz György határozot­tan elvetette, s mint ironiku­san megjegyezte, a téeszek je­lentős hányadát jobban fog­lalkoztatja talpon maradásuk mikéntje, mintsem a tőkéstárs keresése. Ami már bizonyos: a hazai partnerek tudják, mit szeret­nének előállítani, s hova és mennyi tőkét befektetni. Az érdeklődő tőkés cégek számá­ra mindez nagyon kevésnek bizonyul, hiányolják, hogy nem kapnak a magyar féltől jól előkészített felmérést, do­kumentumot. Ódzkodnak a bizonytalantól, a gyors bukás veszélyétől. A főosztályközi menedzser- csoportnak a MÉM valameny- nyi érdekelt vezetője a tagja. Nyolctagú csapatról van szó, akik hatáskörüknél, szakmai jártasságuknál fogva a vállal­kozások tartalmi erősítésének elősegítésére koordinációs te­vékenységet végeznek. Még­hozzá azon az alapon, hogy piac kell és annak ismeretében feltérképezni a számításba jö­hető ajánlkozókat. Kuriózumként említette Ko­panecz György, hogy egy jó­nevű nyugati cég vezetője je­lentkezett. miszerint szeretne megtekinteni néhány' magyar húsipari üzemet, köztük szá­mos téeszvágóhidat.. Ennek so­rán Ceglédre és több.1 Pest me­gyében működő húsüzembe is ellátogatott. Tapasztalatait ösz~ szegezve kijelentette, hogy nemcsak két-három létesít­mény korszerűsítéséhez adná a tőkéjét, hanem valamennyi magyarországi, modernizálásra megérett üzemhez. Az érde­keltek raketasebességre' kap­csolhatnak, hogy minél előbb felmérést és javaslatot adjanak a kíváncsiskodó vállalkozónak. Gy. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents