Pest Megyei Hírlap, 1989. november (33. évfolyam, 258-283. szám)

1989-11-02 / 259. szám

2 1989. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Megelégedéssel fogadták a bejelentést Kölcsönös érdek az „előcsúcs " Mihail Gorbacsov eddig öt­ször találkozott hivatalban le­vő amerikai elnökkel. Amióta 1985-ben megválasztották, öt ízben tárgyalt Ronald Reagan­ná Amióta George Bush az Egyesült Államok első számú vezetője, a csúcstalálkozó elő­készítése még csak a diplomá­cia vágányain haladt. Tekint­ve, hogy a korábbi legmaga­sabb szintű megbeszélések a íegyverzetkorlátozásoikra össz­pontosultak, s jelenleg több ilyen okmány kidolgozására folytatnak a két világhatalom szakértői tárgyalásokat, úgy tűnt, hogy Gorbacsov és Bush legkorábban csupán jövő év tavaszán-nyarán ülhet a tár­gyalóasztalhoz ilyen doku­mentumok aláírásának esélyé­vel. Legutóbb a wyomingi kül­ügyminiszteri tanácskozáson erről az időpontról jött létre megállapodás, azzal, hogy mindkét fél igyekszik nagyobb rugalmasságot tanúsítani, a hadászati támadó fegyverzet ötvenszázalékos csökkentését előíró szerződéstervezet genfi megszövegezésében. Sűrű üzenetváltás Ezzel párhuzamosan azon­ban történt már régóta más is — mint most egyszerre ki­derült. Bush elnök még júniu­si lengyelországi és magyaror­szági útja után javaslatot tett Mihail Gorbacsovnak, hogy tartsanak még a hivatalos csúcs előtt egy kötetlen, előze­tes napirenddel nem megme­revített eszmecserét, amikor a tárgyaló partnerek minden kö­zös érdeklődésre számot tar­tó problémát felvethetnek. Ez az első kézből való tájékozó­dás egymás szándékairól és elképzeléseiről valóban meg- könnyíthetné a későbbi hiva­talos csúcs előkészítését. Sői', ez a legmagasabb szintű tisz­tázás vezérfonalul szolgálna A külügyminisztereknek'is, ákfk" a jövő évi Bush—Gorbacsov tanácskozás előtt még a tár­gyalóasztalhoz ülnek. Amerikai elgondolás szerint az „informatív megbeszélések” tengelyében a szovjet pereszt­rojka, illetve más kelet-euró­pai államokban lezajló refor­mok által támasztott helyzet­nek kellene lennie, de egyéb kérdések is, például a világ számos helyén még meglevő feszültség! gócok is szőnyegre kerülhetnének. Gorbacsov üze­netben válaszolt Bush javasla­tára, s ettől kezdve gyakori volt a legmagasabb szintű le­vélváltás a két világhatalom vezetői között. Ezek szövegét nem hozták nyilvánosságra, de nyilván az időpont, valamint a helyszín egyeztetése több üzenetváltás témája is volt. A Fehér Ház óvatossága De voltak nyilván más prob­lémák is. Szovjet részről — mint ez megállapítható volt a korábbi szóvivői megnyilatko­zásokból — Bush beiktatása után tapasztalható volt egy­fajta türelmetlenség amiatt, hogy rendkívül lassan es hosszadalmasan került sor a Fehér Házban az új kormány­zat külpolitikai koncepciójá­nak kidolgozására és később is tapasztalható volt egyfajta óvatosság a szovjet leszerelé­si javaslatok irányában. Wa­shingtonban befolyásos körök­nek volt az a véleménye, hogy a „peresztrojka túlélési esélyei romlottak” és bizonyosfajta „visszarendezés várható”, te­hát Washingtonnak jobb a ki­várás taktikáját követni és minél távolabbra tolni az új fegyverkorlátozási megálla­podások megkötését. Megosz­totta a washingtoni kormány­zatot az is, hogy az Egyesült Államoknak mennyire érdeke a szovjet radikális átalakítási politika támogatása. De a reformfolyamatok fel- gyorsulása Kelet-Európábán a Washingtonban most uralko­dóvá vált vélemény szerint immár nem teszi lehetővé e halogató, kivárást politika folytatását. A peresztrojka po­litikája súlyos gazdasági pró batétel elé került az elmúlt időszakban, s ha a szovjet el­látásban nem következik gyors változás, akkor rendkí­AM-meneküM \RzMSZP Országos Elnöksége a pártszerre zésről vül válságos helyzet keletkez hét. Az amerikai sajtó ingerült hangnemben bírálta Bush óva­toskodását és felszólította a peresztrojka támogatására. mert elszalasztja az átfogó és radikális leszerelési megálla­podási egyezmények kidolgo­zására a most kínálkozó alkal­mat, holott a hatalmas költ­ségvetési deficit miatt az Egyesült Államoknak is ége­tően szüksége van katonai ki­adásai csökkentésére. Jellem­ző, hogy a New York Times egyetlen, október 25-i számá­ban három vitriolos cikket is szentelt vezető publicistái tol­lából ennek a témának. „Amerika maga mögött hagy­ja Busht” — állapította meg a közhangulat nyomán A. M. Rosenthal a lap hasábjain, Russel Baker pedig azon gú­nyolódott, hogy a Fehér Ház ura úgy viselkedik, mintha még mindig csupán alelnök volna ... A htiltott beszéd Ezek után történt meg a for­dulat. Baker külügyminiszter egymás után két beszédben is bizonygatta, hogy az. Egyesült Államok biztonsági érdekei­nek és a világ fejlődésének mennyire megfelelő a pereszt­rojka és hogy Washingtonnak támogatnia kell a gorbacsovi politikát. A külügyminiszter eközben letiltotta Gatest, a nemzetbiztonsági tanácsadó helyettesét egy olyan beszéd elmondásától, amely a koráb­bi washingtoni kivárási takti­kázást szerette volna ismét népszerűsíteni. Ezek után jött a moszkvai és washingtoni egyidejű beje­lentés arról, hogy december 2-án és 3-án a Földközi-ten­geren tartózkodó amerikai és szovjet hadihajókon Gorbacsov .és'..Bush megtartják első nem "hivatalos csúcstalálkozójukat. A meglepetést keltő hír a hát­tér és az ide vezető láncolat áttekintése után világosabbá válik. S az is érthető ezek után, hogy miért fogadták a világ legtöbb helyén megelé­gedéssel ezt a közlést. Árkus István NDK-menekéifrek újabb áradata Újra megindult az NDK- menekültek áradata a prágai nyugatnémet nagykövetségre, miután november elsejei ha­tállyal az NDK-hatóságok megszüntették az utazási kor­látozásokat Csehszlovákiába. Szerdán délután már közel öt­százan tartózkodtak a misz- szió területén. A két német! állam megállapodása alapján I az NDK prágai nagykövetségei a menekülteket folyamatosan látja el azokkal az iratokkal, amelyek alapján kiutazhatnakj Nyugatra. Az NDK-állampol- gárok első csoportja szerdán! autóbusszal elutazott Prágából az NSZK-ba. Ha vállalják a reformpolitikát MAGYAR BEKE- HARANG KONDUL MAGÚJÁBAN A japán és a magyar nép közötti barátságot és a bé­két jelképező alumínium­harangot szerdán ünnepé­lyes keretek között adta át Forgács András, Magyaror­szág tokiói nagykövete és Milotay György, a Hungalu vállalat elnökhelyettese Na- goja város polgármesteré­nek. Nisio Takejosi, aki egy­ben a nagojai formaterve­zési világkiállítás fővédnö­ke, köszönő beszédében kü­lön méltatta annak a jelen­tőségét, hogy az alumí­niumipar képviselte Ma­gyarországot a kiállításon, amelynek idáig tizennégy- millió látogatója volt. A magyar alumíniumipar részvétele és a harangát­adás gesztusa mögött rend­kívül sikeres piaci eredmé­nyek húzódnak meg: két év alatt — amióta a Hungalu önálló képviseletet nyitott Tokióban — a forgalom megkétszereződött, az idén a magyar export várhatóan eléri a harmincötmillió dollárt. Gorbacsov és Krenz eszmecseréje Moszkvában Peresztrojka-tapasztalatcsere Mihail Gorbacsov szerdán Egon Krenz-cél folytatott esz­mecseréjén melegen üdvözöl­te az NDK-ban megindult változásokat, amelyeket or­szága messzemenő támogatá­sáról biztosított. Az NSZEP KB főtitkára, államfő, a maga ré­széről hangsúlyozta: pártja fel fogja használni a szovjet peresztrojka kedvező tapasz­talatait az NDK-ban kibonta­kozó megújulási folyamatban. Egon Krenz kedden este érkezett rövid munkalátoga­tásra a szovjet fővárosba, s szerdán este már vissza is utazott Berlinbe. A két párt­és állami vezető eszmecseré­jét a hivatalos közlemény sze­rint teljes egyetértés jellemez­te. Mihail Gorbacsov annak a meggyőződésének adott han­got, hogy az NSZEP, mint szi­lárd marxista—leninista párt, le tudja küzdeni a nehézsége­ket. Gorbacsov és Krenz kitért az NDK és az NSZK viszonyá­ra is. Mindketten úgy foglal­tak állást, hogy a két német áílam közötti stabil, egyenjogú és jószomszédi viszony nem csupán az európai béke és biztonság szempontjából fon­tos. JtÜIföidi események egy mendntbesn Küszöbön áll Magyarország felvétele az Európa Tanács­ba; valószínűleg a jövő évben sor is kerülhet arra — jelen­tette ki Catherine Lalumiere, a huszonhárom nyugat-európai országot tömörítő szervezet főtitkára budapesti megbeszélé­sei nyomán. A Iasiban, román Moldva fővárosában keddre virradóra lakásán őrizetbe vették Dán Petrescut, ismert ro­mán ellenzéki személyiséget. A Václav Havel csehszlovák író, vezető ellenzéki személyiség ötnapos, rendőrőrizetes kórhá­zi ápolás után kedden hazatért prágai otthonába — közölték szerdán az író hozzátartozói. A Észak-Korea visszahívta var­sói nagykövetét az után, hogy Lengyelország diplomáciai kap­csolatot létesített Dél-Koreával. A Hivatalos látogatásra szer­dán Teheránba érkezett Konsztantyin Katusev, a szovjet kül­gazdasági kapcsolatok minisztere, hogy a Szovjetunió és Irán gazdasági kapcsolatainak bővítéséről tárgyaljon az iráni ve­zetőkkel. A Az ENSZ-főtitkár megbízottja szerdán Bagdad­ban találkozott Szaddám Husszein iraki elnökkel, hogy előse­gítse a megszakadt iraki—iráni béketárgyalások újrakezdé­sét. A A nicaraguai kormány hatályon kívül helyezte a kor­mánycsapatok és a kontrák közötti tűzszünetet — jelentette be Daniel Ortega nicaraguai államfő, hozzátéve, csak akkor hajlandók módosítani álláspontjukon, ha a közép-amerikai csúcson elért megállapodásnak megfelelően legkésőbb decem­ber 5-ig érvényesítik a kontrák leszerelésére és feloszlatására vonatkozó határozatot. A Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke a dán szociáldemokraták meghívására szerdán kétnapos hivatalos látogatásra Koppenhágába érkezett. (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a pártszervezői hálózat kialakításával a községekben, városokban, megyékben is bővíteni kívánja ■ a szervezés személyi feltételeit. November­ben öt regionális tanácskozás­ra kerül sor, amelyeken nyil­vánosságra hozzák a párt ag­rártéziseit. Elkészültek az MSZP új tagsági igazolványai is, ezeket folyamatosan jut­tatják el a helyi pártszervek­hez. Az elnökség politikai bá­zisának növelése érdekében, átmeneti jelleggel — az MSZP Országos Választmányának létrejöttéig — úgynevezett de­legálási szisztémát dolgoznak ki, hogy helyi erőket is be­vonjanak az elnökség tevé­kenységébe. Az elnökség álláspontja szerint a szervezés során to­vábbra is nyitott módon kell közeledni a volt MSZMP-ta- gokhoz, úgy -tekintve őket, mint az MSZP potenciális tag­jait. December 31-ig megke­resik mindazokat a volt MSZMP-tagokat, akik vállal­ják a reformpolitikát. Van­nak azonban olyan volt MSZMP-tagok, akik korábbi cselekedeteik miatt átjelent­kezésükkel kárt okoznának az új pártnak. A személyes meg­keresést az ő esetükben nem tartják kívánatosnak. Az MSZP elnöksége azt ké­ri tagjaitól, hogy a november 26-i népszavazáson segítsék elő: a köztársasági elnököt a nép választhassa meg. Az el­nökség megerősítette, hogy az MSZP egyetlen köztársasá­gi elnök jelölt je Pozsgay Imre. A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt hétvégi kong­resszusán — amelyre meghí­vást kapott az MSZP is — a pártot Hámori Csaba és Ka­tona Béla fogja képviselni. Tóth András végül elmond­ta: a pártszervező munka a következő napokban fog fel­gyorsulni. Az elmúlt néhány hét csupán az erőfelmérésre, az átmenet kérdéseinek ren­dezésére volt elegendő. Egyébként a közelmúltban el­hangzott adatok, amelyek 15- 20 ezerre tartották az MSZP tagságát, ma már elavultak. A bizonyítható létszámot tekint­ve az MSZP ma már jelenleg is a legnagyobb létszámú po­litikai párt. MINISZTERI VOKS NÉLKÜL Akik nemmel szavazlak Az Országgyűlés kedden befejeződött ülésszakán a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer ügyében a kormány előterjesztését 187 szavazattal, 7 ellenvélemény és 74 tartóz­kodás mellett1 fogadták el a képviselők. Az MTI munkatársa meg­kérdezte Borsos Csabát, az Országgyűlés Hivatalának fő­osztályvezető-helyettesét, hogy kik szavaztak nemmel, a sza­vazatszámláló gépből ez ugyanis utólag visszakereshe­tő, miután nyílt, listás szava­zás volt. A dokumentumok szerint Alberth Béláné léta- vértesi, Eke Károly csongrádi, Fodor Sándor enyingi, Hor­váth Miklós szombathelyi, Movik Lászlóné őrbottyáni, Púja Frigyes battonyai és Szalay Gyula székesfehérvári képviselő nyomta meg a „nem” gombot. Arra a kér­désre, hogy Maróthy László környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter miként szavazott, Borsos László a lista alapján megállapította: a miniszter, aki egyúttal a szeghalmiak országgyűlési képviselője, nem adott le sza­vazatot. Adócsökkeniést és állami támogatást Vállalkozókkal a válság ellen A vállalkozók .továbbra sejm tartják elegendőnek, ha a kormány csak hirdeti, hogy gazdaságpolitikája vállalko­zásbarát, ám intézkedései nem tükrözik azt. Véleményük szerint az ország csak a vál­lalkozókkal képes kilábalni a jelenlegi válságból. Ehhez vi­szont nem elegendő még az esélyegyenlőség sem, a vál­lalkozók előnyt követelnek az állami szektorral szemben — ezt tartalmazza a Vállalko­zók Országos Szövetségének vállalkozásélénkítő program- tervezete, amelyet az érdek- védelmi szervezet elnöksége szerdai ülésén vitatott meg. A szövetség elengedhetet­lennek tartja — egyebek kö­zött — a vállalkozók folyama­tos állami támogatását, mivel a piaci versenyben a kis szer­vezetek eleve hátránnyal küzdenek az indításkor, to­vábbá a műszaki fejlesztésnél és a külpiaci munkában. A tervezet olyan gazdaság- politika kialakítását javasolja, amely ösztönzi a befektetése­ket és a fejlesztéseket. Ehhez — a koncepció szerint — a személyi jövedelemadót egy­ségesen 30 százalékra, a 25 százalékos általános forgalmi adót pedig 17 százalékra len­ne célszerű csökkenteni; egy­idejűleg a jelenlegi nulla adó­kulcsos termékek forgalmi adója 8 százalékra emelked­ne. A vállalkozási nyereség­adó mértéke ugyancsak jelen­tősen csökkenne, azt a VOSZ 30 százalékban tartaná reá­lisnak. Csökkenteni kellene a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék mértékét is. A vállalkozók elengedhetetlen­nek tartják a liberalizáció folytatását, a jelenleginél ésszerűbb vámrendszer beve­zetését, a forint konvertibili­tásának. megteremtését} vala­mint az egységes piaci felté­telek kialakítását. Fontos lenne a vállalkozá­sok jövőjét garantáló vállal­kozási törvény megalkotása, ez rögzítené, hogy a vállalko­zók milyen arányban nyerhe­tik el — pályázati úton — az állami megrendeléseket, ille­tőleg, milyen feltételek telje­sítésekor részesülhetnek álla­mi támogatásban. |Már riadóztatható a hóügyelet Elég hideg — elég só Ügy tűnik, hogy a kellemes ősznek vége, közeleg a tél. Tisztában vannak ezzel a Bu­dapesti Közúti Igazgatóságon is, ahol elmondták, hogy Pest megyében 2 ezer 284 kilomé­ternyi útszakaszra kell foko­zott figyelmet fordítaniuk. Eb­ből 964 kilométernyi az a te­rület, ahol az igazgatóság állo­mányába tartozó dolgozók esti és hajnali örjáratozást végez­nek. Éberen figyelik, ellenőr­zik az utak állapotát. Ezek olyan helyek, amelyek távol es­nek a főbb útvonalaktól (pél­dául Pilisszentlászló—Visegrád közötti terület). Száz dolgozó, 1989. november 15-től, 1990. március 15-ig látja el az őrjá­ratot. Tizennyolcezer tonna só, 88 darab gép, köztük hóeke és hómaró segíti majd az utak tisztán tartását. Tegnap esté­től már riaszthatok az igazga­tóság vezetői és mindazok a szakemberek, akiknek felada - ta a váratlan helyzetekben a gyors és hatékony intézkedés Mint megtudtuk, egy átlagos tél a Budapesti Közúti Igazga­tóság számára 40 millióba ke­rül. Akadt az utóbbi néhány évben ennél olcsóbb szezon is. Ellenben 1987 januárjában kü­lönösen hirtelen támadott a tél, ez az időszak 55 millió fo­rintot emésztett fel. Ez utóbb;- ból következik a kérdés, vajon olcsó vagy drága télnek né­zünk elébe? Gy. L. Európai házibuli ’90 Európai házibuli ’90 cím­mel szervez ifjúsági találko­zót az Osztrák Szocialista If­júsági Szövetség bécsi szer­vezete (SJ—Wien) és a Bal­oldali Ifjúsági Társulás (BIT) 1990 nyarán az 1995-ös közös világkiállítást megelőzően. A találkozóra meghívják az Európai Szocialista Ifjúsági Szövetséget és a DÍVSZ tag- szervezeteit. A rendezvény el­ső három napja Bézsben lesz, a második három napra pe­dig Budapestre utaznak a résztvevők. A fiatalok mind­két fővárosban az országhatá­roktól független témákat is megvitatnak, például környe­zetvédelem és gazdaság, le­szerelés, etnikai kisebbségek sorsa, szeminizmus. Azon kö­zös álláspontokat, amelyekről a vitafórumokon megállapod­nak a résztvevők, eljuttatják az európai országok államfői­nek. Korlátozó szabályok A bedolgozók bajai Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa megvitatta a bedolgozók helyzetét. Megál­lapította, hogy bár e foglal­koztatási forma mind a szö­vetkezeteknek, mind a foglal­koztatottaknak előnyög lehet­ne, a bedolgozók aránya év­ről évre csökken, jelenleg alig éri el a foglalkoztatottak 12 százalékát. Ennek oka, hogy a jogszabályok mennyiségileg korlátozzák a kiadható mun­kát, és a bedolgozó csak saját családtagjait foglalkoztathat­ja. Az ipari szövetkezetek e korlátok feloldását sürgetik, amire azért is nagy szükség lenne, mert a bedolgozók ez­által "szközeiket jobban ki­használhatnák és beruházás nélkül jöhetnének létre kis­üzemek. A testület a korlátozó jog­szabályok eltörlésére az ille­tékes kormányszerveknél ja­vaslatot tesz.

Next

/
Thumbnails
Contents